Az EU és Kanada közt megkötött szabadkereskedelminek mondott megállapodásra gondolva sok embernek nem csak pár napja émelyeg a gyomra. Az elmúlt két hét politikai és mediális CETA-hullámvasútja azonban feltehetőleg még annak is heveny szédülési tüneteket okozott, aki eddig tudni vélte, hogy miről szól ez a történet és hol húzódnak a frontvonalak.
Paul Magnette, Vallónia miniszterelnöke pózol a transzparens előtt, amely azt üzeni, hogy milliók számítanak Vallónia kiállására a CETA ellen
Október közepén még úgy tűnt, a lelkiismeretes szociáldemokratát ideig-óráig megjátszó osztrák kancellártól a vízumukért aggódó románokon és bolgárokon keresztül a “szabadságharcos” Orbán Viktorig mindenkit sikerült a CETA oldalán hadrendbe állítani és már csak a német alkotmánybíróság fura feltételeit kell egy ügyes megoldással kiszolgálni. Ekkor robbant a vallon bomba, és kiderült, hogy a belga jóváhagyás hiányában borulhat az egész projekt.
Egészen csütörtök reggelig aztán úgy tudta a világ, hogy a vallon miniszterelnök Paul Magnette antiglobalizációs szabadsághősként fél kézzel fogja feltartani a neoliberális paktum gőzhengerét avagy agyafúrt belpolitikai csatát vív a belga szövetségi kormány ellen, amiben kapóra jött neki a CETA mint kitűnő zsarolási potenciál. Közben mindenki az Európai Unió nemzetközi cselekvőképességét temette. Csütörtök dél óta pedig azzal van tele a nemzetközi sajtó, hogy a vallonok végül mégis befeküdtek a gépezetnek és szombat reggelre az EU azt is bejelentette, hogy vasárnap mégis meglesz az elhalasztott aláírási ceremónia (meg is lett, bár a végén még Trudeau gépének műszaki problémája miatt is csúszott pár órát).
Ember legyen a talpán, aki mindezt követni tudja. Az alábbiakban megpróbálunk némi fényt deríteni arra, hogy miről szólt akkor valójában a belga régiók ellenállása, pontosan milyen feltételekkel voltak végül is mégis hajlandók zöld utat engedni a CETA-nak, miben különbözik az aláírásra váró csomag attól, amit az Európai Bizottság júniusban letett a Tanács asztalára és milyen akadályokat kell még vennie az egyezménynek ahhoz, hogy valaha is hatályba léphessen. Végezetül pedig megpróbáljuk azt is kicsit feszegetni, hogy mit jelent a CETA krízise az EU kereskedelmi politika jövője számára.
A Föld Barátai Európa és a Magyar Természetvédők Szövetsége üdvözli, hogy Belgium az Európai Bírósághoz fordulna, hogy az mondjon véleményt arról, hogy a CETA-ba tervezett befektetői bírósági rendszer összeegyeztethető-e az európai joggal.
Belgium a mai nap elfogadott nyilatkozatában kijelentette, hogy regionális kormányzataik közül négy nem fogja ratifikálni a kereskedelmi egyezményt, ha a tervezett befektetési bírósági rendszert meg nem változtatják. Ezen felül Belgium az Európai Bírósághoz fordul, annak tisztázása érdekében, hogy a CETA-ba tervezett befektetői bírósági rendszer összeegyeztethető-e az európai joggal. Jogi szakértők és jogász professzorok ugyanis komoly aggályokat vetettek fel amiatt, mert szerintük a befektetési bírósági rendszer ellentétes az európai joggal.
A befektetésvédelmi egyezmények keretében alkalmazott „választott bíróságok” valójában kívül esnek a nemzeti igazságszolgáltatási rendszereken, és lehetővé teszik a külföldi befektetőnek, hogy bepereljék azokat a kormányokat, amelyek állampolgáraik egészsége vagy környezetünk védelme érdekében meghoznak bizonyos intézkedéseket, jogszabályokat.
A befektetési bíróságok lehetővé teszik a multinacionális cégek számára, hogy kártérítést követelve az elmaradt haszon miatt bepereljenek egyes kormányokat, amikor azok törvényeket hoznak az emberek vagy a környezet védelme érdekében. Ezeknek az „offshore bíróságoknak” semmi keresnivalója nincs a demokratikus társadalmakban, ezért örömmel fogadtuk a CETA-val szemben ellenállást tanúsító belga régiók határozott kiállását – jelentette ki Paul de Clerck, a Föld Barátai Európa gazdasági igazságosság programkoordinátora.
A belga régiók által ma elfogadott megállapodás szerint - a CETA-val szemben komoly kifogásokat megfogalmazó belga régiónak nem áll szándékukban ratifikálni a CETA-t a jelenlegi befektetésvédelmi fejezet miatt; - Belgium az Európai Bírósághoz fordul jogértelmezést kérve annak megállapítására, hogy a befektetési bírósági rendszer összhangban van-e az európai joggal; - ha a belga regionális kormányzatok bármelyike tájékoztatja Belgium kormányát arról a döntéséről, hogy nem járul hozzá a CETA ratifikálásához, a belga szövetségi kormány legfeljebb 1 éven belül köteles tájékoztatni az Európai Tanácsot arról, hogy nem ratifikálja az egyezményt.
Ezen a hétvégén Hágában nemzetközi (népi) bíróság elé állították a vegyipari-géntechnológiai óriáscég Monsantot. Pénteken kezdődött a Monsanto Tribunal, amelynek során egy neves bírókból és jogászokból álló testület fog ítéletet mondani számos tanú vallomása alapján arról, hogy a tevékenysége során a Monsanto követett-e el emberiség elleni bűntettet ill. elkövette-e a nemzetközi egyezményekben még nem szereplő "ökocídium" bűntettét?
Úgy néz ki, az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) elleni közdelemben a Vallónia-Brüsszel Szövetségi Parlament lesz a jó fiú, és az ő ellenállásunkon hiúsulhat meg az egyezmény október végére tervezett aláírása.
Az ombudsmani hivatalban megrendezett múlt heti CETA konferenciánkon azt mondtam, hogy bár az Európai Bizottság már arra készül, hogy október végén a tagállamok nevében a kanadai kormányfővel együtt aláírják az egyezményt, továbbra is hiányzik több EU tagállam beleegyezése. A tagállamok brüsszeli állandó képviseleteinek tegnapi találkozója (Coreper) után a Views.EU azt írta, hogy hat tagállam még mindig nem áll készen arra, hogy támogassa a CETA aláírását.
Belgiumban az összes tartomány hozzájárulása kellene az egyezmény aláírásához, de a tegnapi hírek szerint a Vallónia-Brüsszel Szövetségi Parlament tegnap úgy szavazott, hogy továbbra sem járul hozzá a CETA aláírásához. Őket ugyanis nem győzte meg az Európai Bizottság és Kanada által javasolt magyarázó nyilatkozat, amely állítólag orvosolná a CETA kapcsán a tagállamok és civil szervezetek által felvetett aggályokat. E nyilatkozat-tervezetről egyébként már mi is többször kifejtettük, hogy lényegében semmi sem ér, porhintés csupán, és csak a tagállamok és a közvélemény megnyugtatását szolgálná. Hétfőn a Transnational Institute, a Föld Barátai Európa, a PowerShift, a BothEnds és az Aitec közös elemzése ízekre is szedte a magyarázó nyilatkozatot. Úgy tűnik, a Vallónia-Brüsszel Szövetségi Parlament képviselőinek aggályait sem sikerült eloszlatnia a Bizottságnak ezzel a nyilatkozattal. A hírek szerint pénteken a vallóniai regionális parlament egy hasonló tartalmú, a CETA aláírásának elutasítását javasló határozatot fog megszavazni.
Tehát, van rá esélyünk, hogy nem fog hozzájárulni az összes EU tagállam illetve régió a Kanadával megkötendő szabadkereskedelmi egyezmény aláírásához. Jelen esetben viszont úgy néz ki, hogy a vallóniai-brüsszeli régiók parlamentjei vívják meg helyettünk a szabadságharcot: ezúttal "Brüsszel [és Vallónia] üzent Brüsszelnek."
Október 13., csapataink továbbra is harcban állnak. #StopTTIP, #StopCETA
Az elmúlt napokban százezrek tüntettek a Kanadával és az Egyesült Államokkal megkötendő szabadkereskedelmi egyezmények ellen Németországban, Ausztriában, Brüsszelben. Lázár János osztja a CETA-val kapcsolatos aggodalmakat. A multik már a spájzban vannak. Munkanélküliséghez, egyenlőtlenséghez, a jólét csökkenéséhez vezet az CETA. Az Országgyűlés előtt egy határozati javaslat a CETA aláírásáról (vagy alá nem írásáról). Ma és holnap: informális miniszteri tanácsülés valamint CETA-ellenes tüntetések és civil rendezvények Pozsonyban. Hétfőn az EU kereskedelmi biztosa Budapestre látogat – tüntetés a Kossuth téren, fórum az egyetemen.
Százezrek tüntetnek a CETA és a TTIP ellen
Úgy néz ki, hogy az idei ősz egyik legfontosabb témája az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) lesz. A TTIP-tárgyalások állítólagos zsákutcába jutásával kapcsolatos hírek lehetővé tették, hogy végre érdemi figyelem irányuljon a CETA-ra is, amely egyrészt legalább olyan veszélyes mint a TTIP, másrészt az Európai Bizottság szeretné, hogy a tagállamok az ősz folyamán aláírnák ezt a megállapodást Kanadával. Az európai és kanadai civil szervezetek viszont mindent megtesznek, hogy keresztülhúzzák a multinacionális cégek és az Európai Bizottság terveit. Ezért meghirdették az „Autumn of Action” kampányt – magyarul talán az „Ellenállás ősze” lehetne a legjobb fordítás –, amelynek keretében számos demonstráció volt és lesz szeptember folyamán. Kezdésként a németek és az osztrákok adták meg az alaphangot: szombaton hét német nagyvárosban voltak CETA- és TTIP-ellenes megmozdulások, amelynek keretében a szervezők becslése szerint összesen 320 ezren tiltakoztak a Kanadával illetve az Egyesült Államokkal megkötendő szabadkereskedelmi egyezmény ellen.
Ausztriában is több városban tüntettek szombaton a CETA és a TTIP ellen, összesen kb. 30 ezren vonultak az utcákra. Kedden pedig Brüsszelben volt egy 15 ezres tüntetés.
Magyarország mondjon nemet az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezményre!
Mindeközben hétfőn Szijjártó Péter külügyminiszterhez írt nyílt levélben hívtuk fel a figyelmet: az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény sérti Magyarország érdekeit, ezért azt szorgalmazzuk, hogy Magyarország ne támogassa az egyezményt. A Greenpeace, a Magyar Biokultúra Szövetség, a Magyarországért Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet által kezdeményezett levelet 107 civil szervezet írta alá.
Lázár János osztja a CETA-val kapcsolatos aggodalmakat
Hétfőn a parlamentben is téma volt a CETA: az LMP a miniszterelnökhöz intézett azonnali kérdésben próbálta megtudni, hogy támogatja-e a kormány a Kanadával megkötendő szabadkereskedelmi egyezményt. A kérdésre válaszolva Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, a szabadkereskedelmi egyezményekről nem a kormány, hanem a parlament dönt majd. Azt is hozzátette, hogy elmondta, hogy osztja az CETA-val kapcsolatos aggodalmakat.
Munkanélküliséghez, egyenlőtlenséghez, a jólét csökkenéséhez vezet az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény
Az amerikai Tufts Egyetem munkatársai elkészítették az első független tanulmányt az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény várható gazdasági hatásairól. Míg a hivatalos előrejelzések szerint 0,08% GDP növekedést okozna a CETA, a Tufts Egyetem munkatársai által használt ENSZ Global Policy Model alapján viszont az jött ki, hogy a CETA hatására - 200 ezer munkahely szűnne meg az EU-ban - 316-1331 euróval csökkennének a munkabérek - csökkenni fognak a kormányzati bevételek - 0,49%-kal csökkenne a GDP az EU-ban
Összességében tehát a CETA nemcsak a gazdasági recesszióhoz fog vezetni, de növeli a munkanélküliséget, a társadalmi egyenlőtlenségeket, negatív hatással lesz a társadalmi kohézióra egy már egyébként is bonyolult és törékeny politikai helyzetben.
Benyújtották a parlament elé a CETA-ra vonatkozó határozattervezetet
Úgy néz ki, a kormány tényleg azt szeretné, hogy a parlament döntsön a CETA esetleges aláírásáról, ugyanis kedden be is terjesztették az országgyűlés elé a H/12180 számú határozati javaslatot az Európai Unió és tagállamai valamint Kanada közötti Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás (CETA) aláírásával kapcsolatos álláspontról.
A határozati javaslat lényege: "Az Országgyűlés a Megállapodás tartalmának ismeretében egyetért azzal, hogy a Kormány a Megállapodást alá írja/nem ért egyet azzal, hogy a Kormány a megállapodást aláírja." Reméljük, úgy dönt majd a parlament, hogy nem ért egyet a CETA aláírásával. Egyelőre még nem tudjuk, mikor fog tárgyalni illetve szavazni a határozatról az Országgyűlés, amint megtudunk bármit is, hírt adunk róla.
A multik már a spájzban vannak
A CETA-val kapcsolatos üzenetünket megpróbáljuk eljuttatni a hazai közvéleményhez és a döntéshozókhoz is: "A CETA éppúgy a globális nagyvállalatok érdekeit szolgálja: szabad utat enged a génmódosított növényeknek, illetve az óriáscégek a normál bírósági rendszeren kívül eső eljárásokban perelhetik az egészséges környezetet és az állampolgárok jogait védő kormányokat." -- írta Farkas István Tamás vegyészmérnök, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke; dr. Kelemen András orvos, a Magyarországért Egyesület elnöke és Roszík Péter agrármérnök, a Biokultúra Szövetség alelnöke a Magyar Idők hasábjain tegnap megjelent közös véleménycikkében. Ajánljuk figyelmetekbe!
Informális miniszteri tanács és trójai faló Pozsonyban
Ma és holnap lesz Pozsonyban az EU kereskedelmi minisztereinek informális tanácsülése, amelynek napirendjén szerepel a CETA és a TTIP is. Ezért a CETA-t ellenző európai civil szervezetek számos megmozdulást, rendezvényt szerveznek a tárgyalásokkal párhuzamosan. Ma délután lesz egy sajtótájékoztató, amelyen a civil szervezetek bemutatnak egy friss tanulmányt a CETA várható negatív hatásairól, majd ezt követően egy panelbeszélgetés a CETA-ról. Estefelé pedig, amikor a miniszterek közös vacsorája lesz, egy demonstráció keretében tiltakozunk a CETA ellen.
Péntek délelőtt, miközben a miniszterek a CETA-ról és a TTIP-ről tárgyalnak, lesz egy nemzetközi demonstráció, amelyre számos környező országból (Ausztriából, Lengyelországból, Horvátországból, Németországból, Csehországból és hazánkból is) érkeznek kisebb-nagyobb csoportok. Látványelemként a Föld Barátai Európa 8 méteres trójai falovát is bevetjük, arra utalva, hogy a CETA valójában a multik és a TTIP trójai falova. Péntek délután pedig műhelybeszélgetések lesznek a CETA kapcsán.
Malmström Budapesten – tüntetés a Kossuth téren, fórum a Budapesti Gazdasági Egyetemen
Hétfőn, szeptember 26-án Budapestre látogat Cecilia Malmström, az Európai Unió kereskedelmi biztosa, hogy tárgyaljon a kormány és a parlament tagjaival a TTIP-ről és a CETA-ról illetve részt vegyen egy fórumon a Budapesti Gazdasági Egyetemen.
Ezért a Greenpeace-szel és a Védegylettel közösen hétfő délután egy CETA ellen tiltakozó demonstrációt szervezünk a Kossuth téren, egy kb. 4 méter magas, felfújható “CETA kalapács” felállításával – szimbolizálva az tervek szerint a CETA részét képező befektetési bírósági rendszert. Követeljük, hogy a kormány és az EU ne írja alá a CETA-t, továbbá azonnali hatállyal állítsák le a TTIP-tárgyalásokat! Kezdés 13 órakor a Kossuth téren, a Parlament déli bejárata előtti területen (az Andrássy-szobor környéke). 15 óra körül pedig átvonulunk a Budapesti Gazdasági Egyetem elé (Budapest, V. Markó u. 29-31.). Fontos, hogy minél többen részt vegyünk ezen a megmozduláson! Gyere el, terjeszd a hírt!
Malmström budapesti programjának nyilvános részeként lesz CETA/TTIP fórum Budapesti Gazdasági Egyetemem a Külügyminisztérium szervezésében: Párbeszéd a polgárokkal Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős biztos részvételével. Hát, ha párbeszéd a polgárokkal, akkor üzenjünk Brüsszelnek, hogy nem kérünk a "trójai" egyezményekből! Mondjuk el a magyar kormány képviselőinek, hogy azt szeretnénk, hogy Magyarország nemet mondjon az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezményre (CETA), amely éppúgy a globális nagyvállalatok érdekeit szolgálja mint a TTIP: szabad utat enged a génmódosított növényeknek, illetve az óriáscégek a "offshore" bíróságokon az egészséges környezetet és az állampolgárok jogait védő kormányokat! A fórumra szeptember 23-ig lehet jelentkezni a parbeszed@eu.hu e-mail címen.
A kínai parlament jóváhagyta a Párizsi Megállapodást, Obama az USA elnöke pedig aláírta a Megállapodás elfogadásáról szóló nyilatkozatot, így mindkét ország formálisan részese lesz a Megállapodásnak. Ezt értékelve összeszedtünk néhány érdekes tényt és ábrát Kínáról, a megújuló energiákról és a helyzetről - mennyire vagyunk megmentve?
Gondolatok a Kína-USA bejelentés kapcsán…
1. Mindkettő fontos lépés a felektől és a Megállapodás formális jóváhagyási (ratifikációs) folyamatát is előreviszi, hiszen a Megállapodást a globális kibocsátás min. 55%-áért felelős országoknak kell elfogadnia ahhoz, hogy életbe léphessen. Az USA és Kína együttesen a globális kibocsátások közel 40%-áért felelős. (A ratifikációval az adott szerződést vagy megállapodást az ország jogszabályai közé iktatják, nemzeti nyelven a szövegét kihirdetik és hatályba léptetik).
2. A bejelentés mutatja, hogy a kínai kormány komoly éghajlatvédelmi lépéseket szándékozik tenni, elismeri a nem-cselekvés súlyos hatását a kínaiakra, a kínai környezetre és gazdaságra. Ennek keretében vállalnák, hogy 2030-ig 60-65%-kal csökkentik az egységnyi GDP-re eső üvegházgáz-kibocsátásukat 2005-höz képest, és hogy az energiamixük legalább 20%-át megújulók teszik ki 2030-ra. Ehhez a gazdaságot alacsony kibocsátásúvá alakítják át, fosszilis energia helyett megújuló energiába fektetnek be. Ez a kínai kibocsátás-csökkentési terv azonban egyelőre csak szándéknyilatkozat. A Párizsi Megállapodás alapján nem kell nemzetközi jogi kötelezettséget vállalniuk, tehát anélkül hagyhatják jóvá a Megállapodást.
Mindenesetre a gyorsan növekvő ill. fejlődő országok egyelőre többet vállaltak a Megállapodáshoz a kibocsátás-csökkentés terén, azaz lehetőségeikhez képest jobban kivennék a részüket, mint a fejlett országok. Viszont még ennél is több és sürgősebb vállalásra van szükség a klímaváltozás kordában tartásához.
3. Obamát otthon sokan próbálták meggyőzni, hogy az USA ne írja alá a Megállapodást, köztük republikánus szenátorok. Az USA formálisan részese lett a Párizsi Megállapodásnak az azt „elfogadó” nyilatkozat elnöki aláírásával és átadásával. Az okmányt szokatlan módon a G20 idején Kínában adta át az USA-elnök (és a kínai elnök is) az ENSZ-főtitkárnak.
Anno éppen az USA miatt nem lett formálisan Párizsi Jegyzőkönyv (a Kiotói Jegyzőkönyv mellett) , hanem Megállapodás. Így az USA-nak nem kellett ratifikálnia, hanem úgy tekintették, hogy az „csak” az eredeti 1992. évi klímás ENSZ Keretegyezmény egy végrehajtási eszköze, aminek jóváhagyásához elegendő az elnöki jogkör – a republikánusok így nem tudták megakadályozni. (Ld. a Kiotói Jegyzőkönyv aláírását később a republikánus többség visszavonatta). Igaz, az USA környezetterhelés-csökkentő vállalásai eddig elég gyengék.
4. A klímaváltozás káros hatásai már világszerte tapasztalhatók, rekord-döntögető hőmérséklet-emelkedéseket mérnek, eközben a Párizsi Megállapodás még mindig túl gyenge a szükséges klímavédelmi válaszok terén. Életbe lépése esetén is legalább 3,4 C fok lenne a globális átlaghőmérséklet-emelkedés, pedig a kritikus 1,5 C fokos emelkedésen belül kellene maradni - ehhez még ebben az évtizedben kell komoly vállalásokat tenni.
5. Arra van szükség, hogy Obama elnök és más fejlett országok vezetői jelentős kibocsátás-csökkentési vállalásokat tegyenek erre az évtizedre, és a fosszilis- és atomenergiát támogató közpénz-folyamokat irányítsák át az energiatakarékos, megújuló alapú gazdaság fejlesztésére. Sok fejlődő ország már előbbre tart ebben.
Kövess minket a 
Olvass minket a 