Szögezzük le az elején: a felfüggesztés vagy kilépés valójában politikai döntés, sem gazdasági, sem társadalmi érvek nem igazolják, a Párizsi Megállapodásban az USA vállalásai sem voltak kötelezőek.

Semmi jogilag kötelező kibocsátás-csökkentési, energetikai vagy pénzügyi vállalást nem ír elő a Megállapodás az azt aláíró országoknak, így az USA-nak sem. A Megállapodás mellékleteként egyelőre csak jogilag nem kötelező, nemzeti szándéknyilatkozatok vannak (INDC), amit pl. az USA 2016. szeptember elején a Megállapodás ratifikálásakor bejelentett: 2025-re 26-28%-kal csökkentené kibocsátásait 2005-höz képest. Tehát az USA csökkenthetné vagy visszamondhatná ezt a vállalását anélkül is, hogy kilépne a Megállapodásból vagy felfüggesztené részvételét, nem lenne jogi következménye.

A Megállapodás már a nemzetközi jog része. Már hatályba lépett, és az USA kilépése után is érvényben marad. 2016 novemberi életbe lépéséhez az USA is kellett, mert így lett meg a globális kibocsátók 55%-ának csatlakozása. A világ és a klímapolitika tehát megy tovább, csak az USA marad le még jobban.

(A kilépés várható hatásai a kép után:)

Mit okozhat az USA kilépése a klímamegállapodásból?

• Az USA nem lesz részes fél, így nem vehet részt csak megfigyelőként a további nemzetközi klímatárgyalásokban. Klímapolitikai befolyása, érdekérvényesítése a klímapolitikában csökken, elszigetelődik, lemarad.
  

• A szövetségi kormányzat és a klímavédelemben továbbra is aktív állami kormányzatok (pl. Kalifornia, stb.), társadalmi csoportok között várhatóan nő a feszültség, a klímapolitika még jobban megosztja az USA-t. New York, Washington és Kalifornia állam válaszában már ki is állt klímapolitikai vállalásaik mellett, és szorosabbra fűzi a klímavédelmi együttműködését.

• A még futó Tiszta Energia terv értelmében csak 10%-kal csökkentené az USA a kibocsátásait 2025-re 2005-höz képest, a hírek szerint Trump ezt a tervet is befagyasztaná. A Megállapodásból kilépés és a terv eltörlése az USA utóbbi évtizedbeli csökkenő szennyezőgáz-kibocsátási tendenciáit megsemmisítené, az USA visszalépne a 2000-es évek szintjére. Ez gazdaságilag is kedvezőtlen, hiszen megtorpan az alacsony kibocsátású gazdaságba való átmenet, az energiahatékonysági és megújuló energiás fejlesztések, befektetések lendülete megakad, miközben a klímaváltozás okozta gazdasági károk egyre magasabbak.

• Az USA gazdasága a tartós munkahelyek szempontjából is veszít: a szénbányászat újraélesztése és a környezetvédelmi szabályozások felhigítása csak kevés, alacsony hozzáadott értékű, átmeneti, inkább egészségkárosító munkahelyeket jelentene. Ezzel szemben az energiahatékonysági, megújuló energiás fejlesztések és a kapcsolódó építőipari stb. beruházások több, magas hozzáadott értékű tartós munkahelyet, felpörgött innovációt és kutatás-fejlesztést hoznának, ami valóban naggyá teheti Amerikát.

• A kilépés/felfüggesztés és a romló szabályozás hatására energiahatékonysági, megújuló energetikai befektetők, beruházók, vállalkozások fordulhatnak el az USA-tól, amire Elon Musk is figyelmeztetett. Nem véletlen, hogy a G-7 és számos amerikai ill. multicég, sőt megújuló energiás befektetéseit egyre bővítő olaj-és gázcég is az USA Megállapodásban maradására hívta fel Trumpot.

• Így az USA nem veszi ki a részét a klímavédelemből, azaz a Megállapodásban kitűzött cél realitása, hogy 1,5 Celsius fok, de mindenképpen a kritikus 2 fok alatt tartsuk a globális átlaghőmérséklet-emelkedést, azaz kerüljük el az éghajlatváltozás katasztrofálissá válását, komoly veszélybe kerül.  Már most is nagy árat fizet az USA és a többi ország az éghajlatváltozás okozta gazdasági, társadalmi és környezeti károk miatt, a kritikus 2 fok túllépése katasztrofális hatással lenne.
  

• Ráadásul leginkább a klímaváltozásért legkevésbé felelős fejlődő országok kerülnének még nehezebb helyzetbe, főleg ha a fejlődőket alkalmazkodásban és klímabarát fejlődésben segítő Zöld Klíma Alap elesik az USA által 2020-ig ígért maradék 2 milliárd USD-től, és esetleg a 2020 után az USA által befizetendő évi kb. 25 milliárd USD-tól vagy jelentős részétől. A klímamenekültek száma is jelentősen megugorhat.

• Kérdéses, hogy az USA kilépését követik-e mások vagy eltántorít-e a ratifikálástól ma még hezitáló országokat. Tény, hogy szinte az összes ENSZ-tagállam aláírta a Párizsi Megállapodást, kivéve Szíria (a háború, népirtás miatt nem tudnak ezzel foglalkozni), Nicaragua (mert szigorúbb szabályozást akarnak) és most hozzájuk csatlakozik az USA. Szakértők szerint nem várható klímapolitikai lavina-effektus: a G7, az Európai Unió, Kanada, Kína és India, sőt Oroszország már jelezte is, hogy akkor is betartják a vállalásaikat és kitartanak a Megállapodás mellett, ha az USA nem. 

Összefoglalva: ahogy látható, a tények most is a kilépés ellen szólnak. Úgy látszik, Trump nem hallgatott ezúttal (sem) az észérvekre és a klímapolitikában fejjel megy a falnak. Az USA részvételének felfüggesztése visszacsinálható, a kilépése már nehezebben, de klímapolitikailag évek alatt lehetséges. Viszont az USA és a világ értékes időt veszt, pedig a klímavédelmi cselekvés sürgős. Közben az éghajlatváltozás egyre durvul és a klímatárgyalásoknak is haladnia kell.

Botár Alexa

klíma-energia programvezető, MTVSZ