Mostanában elég sok kritikát kapott a magyar kormányzati energiapolitika, Fatih Birol a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője és Sefcovic energiaunióért felelős biztos részéről, amikor nemrég Budapesten jártak.  Ezeken a fórumokon ott jártunk, az alábbiakban az érdekesebb tanulságokat foglaljuk össze.

Az egyik közös pont a két energiaügyi szervezetnél (EU Energiaügyi Főigazgatóság és IEA), hogy Magyarország a jelenlegieknél jóval magasabb energiahatékonysági célszámokat vállalhatna az energiabiztonság, megfizethetőség és fenntarthatóság elősegítése érdekében. A megújuló energia fejlesztéseken belül pedig kedvezőtlen, hogy a biomasszának ekkora túlsúlya van, javasolják a nap-, szél- és földhő-energiahasználat potenciállal arányosabb fejlesztését. Hozzátesszük, hogy főleg mivel a hazai biomassza eredmény jelentős része a biomassza nem fenntartható, nem hatékony, részben szennyező égetésével valósult meg, beleszámítva az illegális tűzifa vagy szemétégetést is.

A mesterséges, hatósági árszabályozás azaz a rezsicsökkentés kritikája volt a másik közös pont a magyar energiapolitika eredményeit áttekintő friss energiaügynökségi jelentésben és az EU egyik „kormánytagja”, Sefcovic energiaunió biztos előadásában. Az IEA nehezményezte, hogy az állami energiaholding szinte monopóliumként működik a fogyasztók felé, a fogyasztóknak így nem maradt választásuk. Kimutathatóan nőttek a szabályozói bizonytalanságok, a rögzített tarifák miatt deficitek alakultak ki. Az IEA ezért javasolta a piaci alapú rendszer felé való elmozdulást, és hogy a rászoruló fogyasztók védelmét célzott, alternatív intézkedésekkel lehet és kell biztosítani. Utóbbit említette Sefcovic uniós biztos is, amikor az energiaszegénységben élők célzott támogatásáról beszélt, a „medencefűtés támogatásával" szemben.  Az Energia Főigazgatóság (DG Energy) számai, javaslatai is ezt erősítették.

A Nemzeti Energiastratégiával is akadnak bőven feladatok: hiányoznak a konkrét végrehajtási intézkedések és akciótervek hozzá. Sőt, az energiaügynökség szerint szükség van monitorozó, értékelő független eljárásra is, hogy visszajelzés legyen a teljesítésről. Hozzászólásként a fórumon elhangzott, hogy az Energiastratégiával más gondok is vannak: benne az atom-szén-zöld koncepció maga 2011-es, miközben az atom-szén fejlesztések egyre inkább elnyomják a zöld (megújulós) fejlesztéseket. Azóta is szinte csak az elsődleges energiafelhasználás előrejelzést igazították benne alacsonyabbra, mert anno messze túltervezték, miközben energiahatékonysági intézkedésekkel jobban és gazdaságosan csökkenthető. (Még most is túl van tervezve az előrejelzés.)

A Sefcovic energiaunió biztossal és csapatával és az Energia Főigazgatósággal való fórum is hasznos volt arra, hogy belelássunk az Európai Bizottság terveibe és a magyar álláspont szempontjából kritikus részeibe.

• A “kreatív” magyar tűzifa statisztika és a miatta könnyen megúszható megújuló energia célszámunk kapcsán az Európai Bizottság érzékeli a problémát, és az új, 2030-ig szóló klíma-energia csomagban ezért is javasolnak szigorúbb biomassza fenntarthatósági kritériumokat. Sajnos ez sem zárná ki teljesen az amúgy újrahasznosítható vagy lebomló lakossági hulladék, sitt stb. égetését. Utóbbiak miatt itthon a múlt télen már kritikus szintet ért el a légszennyezés , miközben amúgy is rendszeresek a légszennyező anyagok egészségügyi határérték-túllépései. 

• Örömteli, hogy az Európai Bizottság csomagjavaslata nagyobb teret enged kis-közepes kapacitású megújuló energia termelő-fogyasztóknak (prosumereknek). Például egyszerűsített, egyablakos engedélyeztetési eljárással segítik az ilyen lakosokat, közösségeket.

• Az uniós energiahatékonysági és megújuló energiás fejlesztésekhez egyre inkább az innovatív finanszírozási eszközök felé kell elmozdulni, mint például az Európai Stratégiai Beruházási Alap hitelgaranciája. Sefcovic biztos ebből az alapból kezdésnek egy budapesti energiahatékonysági projektet javasolt, ún. befektetési platform formájában.

• Sefcovic szerint a kapacitás-mechanizmusok erőltetése is túlzott és problematikus a magyar álláspontban. Furcsa, hogy a magyar kormányzat a 550 gCO2/kWh kibocsátási küszöb eltörlését kérte, így a súlyosan szennyező fosszilis erőművekre is szeretne a mechanizmusban támogatást, miközben a kibocsátás-csökkentés élharcosaként szólal fel és a paksi bővítést is ezzel próbálja igazolni.

• 2017 végére az uniós tagállamok, köztük Magyarország is elkészíti a Nemzeti Energia-Klíma tervet.

A klíma-energia csomag uniós és hazai fejleményeiről későbbi blogcikkünkben tudósítunk és elemezzük azokat.

Botár Alexa,

klíma-energia programvezető, MTVSZ

Fotók: FoEE, Bankwatch, https://twitter.com/ec_budapest

Fontos jogi győzelmet aratott múlt héten az Álló Szikla sziú indián törzs: egy szövetségi bíró döntése alapján a rezervátumuk közelében, ősi földjeiken áthaladó Dakota Access olajvezeték építési engedélye több szempontból is törvénysértő.

Zászlók Oceti Sakowin tábor területén (A kép forrása: Lucas Zhao / CC BY-NC 2.0)

Miként arról már többször is beszámoltunk, több mint egy éve tiltakoznak az észak-dakotai őslakosok a Dakota Access nevű olajvezeték kiépítése ellen, amely a Standing Rock (Álló-szikla) Rezervátumban élő sziú indiánok szentföldjén haladna keresztül, érintve ősi temetkezési és kultikus helyeiket, mindeközben elszennyezné a vízbázisaikat is.  A beruházás elleni nemzetközi tiltakozás hatására Obama elnök decemberben leállíttatta az építkezést, és előírta, hogy környezeti hatásvizsgálatot kell végezni az ügyben. A kőolajvezeték megépítésében anyagilag is érdekelt új amerikai elnök, Donald Trump viszont a beiktatását követő első napokban zöld utat adott a beruházásnak. Bár február végén a helyi hatóságok kiüríttették kőolajvezeték elleni tiltakozás bázisát, az Oceti Sakowin tábort, a beruházás elleni küzdelem még nem ért véget.

A múlt héten például fontos jogi győzelmet aratott az Álló Szikla sziú indián törzs: a szövetségi bíróság ugyanis úgy döntött, hogy a Missouri folyót átszelő olajvezeték építésére a Trump-adminisztráció által sebtében kiadott engedély több szempontból is jogsértő. A döntés szerint a hatóságok nem vették megfelelően számításba egy esetleges olajkiömlés kockázatait az indiánok halászati, vadászati jogaira és a környezeti igazságosságra nézve. Arról, hogy a törvénysértő építési engedély miatt elrendeli-e a munkálatok felfüggesztését, a bíró további hatásvizsgálatokat rendelt el, és konzultációkat helyezett kilátásba.

Dave Archambault II, az Álló Szikla sziú közösség törzsfőnöke jelentős győzelemként üdvözölte a szövetségi bíró döntését és sürgette, hogy a bíróság azonnal állíttassa le az olajvezeték építési munkálatait.

Ez a döntés jelentős fordulópont az ügyben. Eddig ugyanis az Álló Szikla sziú törzs jogait teljes mértékben figyelmen kívül hagyták a Dakota Access kőolajvezeték építői, valamint a Trump-adminisztráció, s ez nem véletlenül váltott ki nemzetközi felzúdulást. A szövetségi bíróság egy olyan területen lépett közbe, ahol politikai rendszerünk eddig nem volt képes megvédeni az őslakos közösségek jogait - tette hozzá Jan Hasselman, a sziú törzs védelmét ellátó Earthjustice ügyvéde.

Forrás: Earthjustice

Úgy tűnik, hiába nyomult a vegyipari lobbi, az Európai Parlament nem támogatta azt, hogy feloldják a növényvédő szerek közelmúltban javasolt tilalmát az ökológia célterületeken  (vagyis a művelt területeken a biológia sokféleség megőrzésére kijelölt földrészleteken).

Bár Trump bejelentette, hogy kilépteti az USA-t a klímaegyezményből, az energiahatékony, megújuló energia alapú gazdaságba való energiaátmenet nem áll le, folytatódott a világban. Az alábbiakban érdekes energetikai és éghajlatvédelmi friss fejleményeket, közösségi kezdeményezéseket gyűjtöttünk össze szerte a világból.

Technológia

A Trump által emlegetett két „mumus” országban, Kínában és Indiában a megújuló energia jelentősen tör előre : Kína a napenergia termelését 80%-kal növelte csak az elmúlt 3 hónapban azáltal, hogy a világ eddigi legnagyobb úszó naperőművét  hálózatra kapcsolta. Indiában is nő a szél- és napenergia  részesedése , a napenergiából előállított áram közüzemi ára a széntüzelésből nyerhető áram ára alá esett. Úgy tűnik, hogy India a 2030-as célnál jóval hamarabb, már 2022-re eléri a 40%-os megújuló energia részesedést. Egy új áramstratégia terv alapján India 2027-re 57%-ban megújuló alapúvá tenné az áramellátását.

Európában az utóbbi évben a hálózatra csatlakoztatott kapacitások 90%-a megújuló energia volt, megnyílt a 1,5 millió lakos áramszükségletét fedező Északi-tengeri  Gemini szélerőmű park. Németországban a szél-és napenergia kimenet 23%-kal nőtt áprilisban tavalyhoz képest.

Közben egyre több országban számos fosszilis energia fejlesztést töröltek ill. a fosszilis energiát fokozatosan vezetik ki az energiamixből (ha nem is elég hatékonyan vagy gyorsan). A kínai kormány 29 tartományban függesztett fel új széntüzelésű erőműveket , az új dél-koreai elnök pedig a 10 legrégibb szénerőművük bezárását rendelte el, a súlyos légszennyezés csökkentésére. Indonézia nemrég visszavágta a széntüzelésű áramtermelésre vonatkozó terveit.

A Nemzetközi Energia Ügynökség éppen felülvizsgálja a szénhidrogén termékekre vonatkozó keresleti előrejelzéseit, Kína és India energiapolitikai irányváltása miatt.

Jogi sikerek és lakossági, közösségi kezdeményezések

A döntéshozóknak és a lakosságnak is ki kell vennie a részét az energiaszektor átalakításából, az energiaátmenetből. Előbbiek felelőssége pl megfelelő jogszabályi, beruházási kereteket teremteni az energiafordulathoz, így a lakosság felelősen belevághat energiahatékonysági, megújuló energiás háztartási vagy közösségi fejlesztésekbe, így hozzájárulva az energiaátmenethez.

Svájc lakosai májusban megszavazták a megújuló energiákra váltást és betiltották az atomenergetikai kapacitások növelését.

Évek óta tartó lakossági kampányt követően a palagáz kitermelését (hidraulikus rétegrepesztés) tiltó törvényt szavazott meg  az ír parlament, ezzel Írország is csatlakozott a „nem-repesztő” országok sorához.   Hasonlóan, lakossági nyomásra Ausztrália legrégibb bankja felül kellett vizsgálja éghajlatvédelmi akciótervét, és következményeként a bank megvonta az Adani szénbánya támogatását.

Bangladesben, ahol kb. 50 millió lakost kényszeríthet lakóhelye elhagyására a klímaváltozás, a törvényhozók a szennyezés csökkentésére és az energiaátmenet elősegítésére szén-dioxid adó bevezetését fontolgatják.

Kolumbiában több  közösség népszavazási kezdeményezést koordinál, hogy betiltassák a lakóhelyükön a közösségüket gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból is károsító olajkitermelést A kolumbiai alkotmánybíróság májusban már korlátozta a kitermelő iparágakat az Atrato folyónak adott jogokkal.

Eközben zajlik a nigériai Ikebiri közösség pere az olasz ENI olajmulti ellen, hogy a cég takarítsa fel a közösség élőhelyét, megélhetését sújtó olajszennyezést.

Világszerte számos alulról szerveződő mozgalom küzd az energiaátmenet elősegítéséért ld. globális "vonják ki a befektetéseket a fosszilis energiából" megmozdulások (Global Divestment Mobilisation) , Európában számos közösség Észtországtól Csehországig.  Ajánljuk a lakossági és közösségi energia kezdeményezéseket is, itthon is.

Bogota, a biciklivel közlekedhetővé tett város

Alkalmazkodás

Az aszálytól és mezőgazdasági válságtól sújtott indiai Tamil Nadu államban a gazdák szárazságtűrő hagyományos tájfajtákat vetettek be, Haitin a kis földeken agroökológiai technikákat alkalmaznak.

Mexikóban őslakos közösségek kezelik az erdőket. Peru első autonóm őslakos kormánya, a Wampi közösség pedig kivívta földjeik tulajdonjogát és így a földjeiket kizsákmányolni akaró olajcégek ellen hatékonyan fel tudnak lépni. 

 A cikk forrása: https://medium.com/@DemandClimateJustice. Borítókép: S. Thibault

Szögezzük le az elején: a felfüggesztés vagy kilépés valójában politikai döntés, sem gazdasági, sem társadalmi érvek nem igazolják, a Párizsi Megállapodásban az USA vállalásai sem voltak kötelezőek.

Semmi jogilag kötelező kibocsátás-csökkentési, energetikai vagy pénzügyi vállalást nem ír elő a Megállapodás az azt aláíró országoknak, így az USA-nak sem. A Megállapodás mellékleteként egyelőre csak jogilag nem kötelező, nemzeti szándéknyilatkozatok vannak (INDC), amit pl. az USA 2016. szeptember elején a Megállapodás ratifikálásakor bejelentett: 2025-re 26-28%-kal csökkentené kibocsátásait 2005-höz képest. Tehát az USA csökkenthetné vagy visszamondhatná ezt a vállalását anélkül is, hogy kilépne a Megállapodásból vagy felfüggesztené részvételét, nem lenne jogi következménye.

A Megállapodás már a nemzetközi jog része. Már hatályba lépett, és az USA kilépése után is érvényben marad. 2016 novemberi életbe lépéséhez az USA is kellett, mert így lett meg a globális kibocsátók 55%-ának csatlakozása. A világ és a klímapolitika tehát megy tovább, csak az USA marad le még jobban.

(A kilépés várható hatásai a kép után:)

Mit okozhat az USA kilépése a klímamegállapodásból?

• Az USA nem lesz részes fél, így nem vehet részt csak megfigyelőként a további nemzetközi klímatárgyalásokban. Klímapolitikai befolyása, érdekérvényesítése a klímapolitikában csökken, elszigetelődik, lemarad.
  

• A szövetségi kormányzat és a klímavédelemben továbbra is aktív állami kormányzatok (pl. Kalifornia, stb.), társadalmi csoportok között várhatóan nő a feszültség, a klímapolitika még jobban megosztja az USA-t. New York, Washington és Kalifornia állam válaszában már ki is állt klímapolitikai vállalásaik mellett, és szorosabbra fűzi a klímavédelmi együttműködését.

• A még futó Tiszta Energia terv értelmében csak 10%-kal csökkentené az USA a kibocsátásait 2025-re 2005-höz képest, a hírek szerint Trump ezt a tervet is befagyasztaná. A Megállapodásból kilépés és a terv eltörlése az USA utóbbi évtizedbeli csökkenő szennyezőgáz-kibocsátási tendenciáit megsemmisítené, az USA visszalépne a 2000-es évek szintjére. Ez gazdaságilag is kedvezőtlen, hiszen megtorpan az alacsony kibocsátású gazdaságba való átmenet, az energiahatékonysági és megújuló energiás fejlesztések, befektetések lendülete megakad, miközben a klímaváltozás okozta gazdasági károk egyre magasabbak.

• Az USA gazdasága a tartós munkahelyek szempontjából is veszít: a szénbányászat újraélesztése és a környezetvédelmi szabályozások felhigítása csak kevés, alacsony hozzáadott értékű, átmeneti, inkább egészségkárosító munkahelyeket jelentene. Ezzel szemben az energiahatékonysági, megújuló energiás fejlesztések és a kapcsolódó építőipari stb. beruházások több, magas hozzáadott értékű tartós munkahelyet, felpörgött innovációt és kutatás-fejlesztést hoznának, ami valóban naggyá teheti Amerikát.

• A kilépés/felfüggesztés és a romló szabályozás hatására energiahatékonysági, megújuló energetikai befektetők, beruházók, vállalkozások fordulhatnak el az USA-tól, amire Elon Musk is figyelmeztetett. Nem véletlen, hogy a G-7 és számos amerikai ill. multicég, sőt megújuló energiás befektetéseit egyre bővítő olaj-és gázcég is az USA Megállapodásban maradására hívta fel Trumpot.

• Így az USA nem veszi ki a részét a klímavédelemből, azaz a Megállapodásban kitűzött cél realitása, hogy 1,5 Celsius fok, de mindenképpen a kritikus 2 fok alatt tartsuk a globális átlaghőmérséklet-emelkedést, azaz kerüljük el az éghajlatváltozás katasztrofálissá válását, komoly veszélybe kerül.  Már most is nagy árat fizet az USA és a többi ország az éghajlatváltozás okozta gazdasági, társadalmi és környezeti károk miatt, a kritikus 2 fok túllépése katasztrofális hatással lenne.
  

• Ráadásul leginkább a klímaváltozásért legkevésbé felelős fejlődő országok kerülnének még nehezebb helyzetbe, főleg ha a fejlődőket alkalmazkodásban és klímabarát fejlődésben segítő Zöld Klíma Alap elesik az USA által 2020-ig ígért maradék 2 milliárd USD-től, és esetleg a 2020 után az USA által befizetendő évi kb. 25 milliárd USD-tól vagy jelentős részétől. A klímamenekültek száma is jelentősen megugorhat.

• Kérdéses, hogy az USA kilépését követik-e mások vagy eltántorít-e a ratifikálástól ma még hezitáló országokat. Tény, hogy szinte az összes ENSZ-tagállam aláírta a Párizsi Megállapodást, kivéve Szíria (a háború, népirtás miatt nem tudnak ezzel foglalkozni), Nicaragua (mert szigorúbb szabályozást akarnak) és most hozzájuk csatlakozik az USA. Szakértők szerint nem várható klímapolitikai lavina-effektus: a G7, az Európai Unió, Kanada, Kína és India, sőt Oroszország már jelezte is, hogy akkor is betartják a vállalásaikat és kitartanak a Megállapodás mellett, ha az USA nem. 

Összefoglalva: ahogy látható, a tények most is a kilépés ellen szólnak. Úgy látszik, Trump nem hallgatott ezúttal (sem) az észérvekre és a klímapolitikában fejjel megy a falnak. Az USA részvételének felfüggesztése visszacsinálható, a kilépése már nehezebben, de klímapolitikailag évek alatt lehetséges. Viszont az USA és a világ értékes időt veszt, pedig a klímavédelmi cselekvés sürgős. Közben az éghajlatváltozás egyre durvul és a klímatárgyalásoknak is haladnia kell.

Botár Alexa

klíma-energia programvezető, MTVSZ

Egy héten belül kétszer is megállította az Európai Bizottság szabadkereskedelmi ámokfutási kísérleteit a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság: múlt szerdán a Bíróság úgy döntött, hogy jogtalanul utasította el a Bizottság a Stop TTIP európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét; ma pedig úgy határozott a Bíróság, hogy Európai Unió jelenlegi formájában nem kötheti meg egyedül – tehát a tagállamok hozzájárulása nélkül – a szabadkereskedelmi megállapodást Szingapúrral.