A rossz minőségű magyarországi épületállomány és az akár ténylegesen szemétnek számító, szennyező fűtőanyagok használata tovább mélyítik, és hosszú távon konzerválják az energiaszegénységet. Így a túl költséges felújításokat és jó minőségű fűtőanyagokat megfizetni nem képes, de azok hiányában jövedelmükhöz viszonyítva energiára többet költő háztartások ördögi körbe kerülnek. A Habitat for Humanity Magyarország/Elosztó Projekt és a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézete (TKSZI) által közösen szervezett, energiaszegénység és klímaváltozás összefüggéseiről szóló konferencia tanulságairól írunk.  

Az MTVSZ Szénkivezetés programja keretében februári cikksorozatban járjuk körül a szénkivezetés, az energiaszegénység, a lakossági fűtés és a légszennyezés összefüggéseit, valamint a lehetséges helyi, regionális illetve országos szintű megoldásokat. Az olcsó, rossz minőségű szénféleség, a lignit lakossági tüzelésből való kivezetésével látszólag könnyen csökkenthető lenne a légszennyezés, különösen a Sajó-völgyben, de csak akkor, ha megfizethető és tisztább fűtési alternatívát tudunk kínálni az energiaszegénységben élő családoknak.

Írta: Gosztonyi Ákos, Habitat for Humanity Magyarország

A háztartási szilárdtüzelésű berendezéseket érintő szigorítások idén és 2022-ben lépnek életbe. A szándék jó, de állami (és EU-s) támogatással szükséges segíteni az energiaszegénységben élő háztartásokat, hogy ne kerüljenek patthelyzetbe.

Az MTVSZ Szénkivezetés programja keretében cikksorozatban járjuk körül a szénkivezetés, az energiaszegénység, a lakossági fűtés és a légszennyezés összefüggéseit, valamint a lehetséges helyi, regionális illetve országos szintű megoldásokat. Az olcsó, rossz minőségű szénféleség, a lignit lakossági tüzelésből való kivezetésével látszólag könnyen csökkenthető lenne a légszennyezés, különösen a Sajó-völgyben, de csak akkor, ha megfizethető és tisztább fűtési alternatívát tudunk kínálni az energiaszegénységben élő családoknak.

írta Feldmár Nóra, Habitat for Humanity Magyarország, Elosztó projekt.

A nagy múltú Reflex Környezetvédelmi Egyesület egyik vezetője, az Éghajlatvédelmi Szövetség elnöke. A Magyar Természetvédők Szövetségében a közös akciók híve és előmozdítója. Így hát nem véletlen, hogy az együttműködés jelentőségéről és nehézségeiről kérdeztük.

Az interjút Gadó György készítette.

Magyarországon az energiafelhasználás mintegy 40%-a az épületekben történik, ezen belül a legnagyobb részarányt a lakóépületek képviselik. Ezért hazánk energiafogyasztása jelentősen csökkenne, ha kihasználnánk az épületeink felújításában rejlő lehetőségeket. Úgy is mondhatjuk, hogy bármilyen energetikai, kibocsátás-csökkentési vagy környezeti célt, stratégiát fogalmazunk meg, annak sikere nagy részben azon fog múlni, hogy mihez kezdünk a lakóépületeinkkel.

Koritár Zsuzsanna, ügyvezető igazgató, Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI

Ferenc pápa 2020. február 5-én részt vett és felszólalt egy Vatikánban tartott globális pénzügyi rendszerről szóló konferencián. Az alkalmon találkozott többek között Kristalina Georgievaval, az IMF ügyvezető igazgatójával, Bruno Le Maire-rel és Martín Guzmánnal, Franciaország és Argentína pénzügyminisztereivel, valamint Joseph Stiglitz-cel, Nobel-emlékdíjas közgazdásszal.

Miként pár évvel ezelőtt a TTIP tárgyalások során, a Donald Trumppal újrakezdett kereskedelmi tárgyalások során most ismét bebizonyosodott, hogy az Európai Bizottság kész aláásni az uniós élelmiszerbiztonsági normákat az Egyesült Államokkal megkötni tervezett kereskedelmi megállapodás érdekében. Az autóipar számára várt engedmények eléréséért beáldoznák az EU mezőgazdaságát. Itt az idő dörömbölni a hazai és európai politikusok ajtaján, hogy ezt azért nem kéne!