Az Élelem-önrendelkezés hét keretében jövő csütörtökön megrendezésre kerülő beszélgetésünk témája a “Mentsük meg a méheket!” európai polgári kezdeményezés.
Időpont: 2021.01.28. csütörtök, 17:00 - 19:00 Helyszín: internet (Zoom - a linket levélben küldjük ki a jelentkezőknek.) Szervezők: Magyar Természetvédők Szövetsége, Karátson Gábor Kör, Éghajlatvédelmi Szövetség Regiszráció:https://forms.gle/CtRMRFN7bQLsTmMg9
A Mentsük meg a méheket és a gazdákat! európai polgári kezdeményezés keretében azt kérjük, hogy az Európai Unió támogasson egy olyan mezőgazdasági modellt, amely lehetővé teszi a gazdák és a természet számára, hogy harmóniában éljenek. Ezen a rendezvényen arról beszélgetünk, miért van szükség az mezőgazdaság gyökeres átalakítására az élővilág és mindannyiunk érdekében; mit tehetünk közösen az európai polgári kezdeményezés sikerre viteléért; mit tehetünk egyénileg a beporzók, a madarak és a többi élőlény védelméért.
Bevezetés:
Fidrich Róbert, programvezető, Magyar Természetvédők Szövetsége
Pauló Gergely, Karátson Gábor kör
Felvezető előadások:
Dr. Vásárhelyi Tamás, biológus, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület: A beporzók napja – és ami mögötte van
Simon Gergely, környezetkémikus, Greenpeace: A méhpusztulás és a növényvédőszerek
Kurucz Zsuzsanna, projekt munkatárs, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: Helyet a természetnek! – Javaslatok az agrárpolitika átalakítására
Balogh Lili, agrármérnök, gazdálkodó, Védegylet: Az agroökológia, mint működő alternatíva
Levezető:Lajtmann Csaba, az Éghajlatvédelmi Szövetség elnöke
A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
A legenda szerint a magyar nemzet Kárpát-medencei történelme egy olyan történettel kezdődik (A fehér ló legendája) amelyet manapság a szakirodalom a földzsákmánylás (land grab) témakörébe sorol. Több mint ezer év elteltével a földzsákmánylás mára globális mértéket öltött, s az élelem-önrendelkezés alapjának számító termőföldhöz való hozzáférést ássa alá Magyarországon, más EU-tagállamokban illetve a globális Dél országaiban egyaránt.
Ahhoz, hogy érdemben beszélgethessünk, a földzsákmánylás (land grab) jelenségéről, azt a maga teljességében, a történelmi, globális, gazdasági és társadalmi kontextus figyelembe vételével érdemes megtenni. Hogy ez nem is olyan egyszerű, talán érzékeltetheti a mellékelt elmetérkép-vázlat. (nagyítsatok bele!). Most bevezetésként néhány gondolatot részletesebben kifejtek, később megpróbálom bővíteni ezt a jegyzetet, és remélem, valamikor tudok erről a témáról készíteni egy átfogó összefoglalót.
Na de, mi is az a földzsákmánylás/földrablás (land grab)? Röviden azt mondhatjuk, hogy a földzsákmánylás egy rendkívül komoly probléma, amely hatással van környezetünkre, a gazdaságra, a társadalmi jólétre és az emberi jogokra egyaránt. Annak ellenére, hogy a földzsákmánylás ma már globális méretű probléma, még nincs széles körben elterjedt, egyértelmű definíció, amely a maga teljességében ragadja meg a kérdést.
Ez a kifejezés a 2007-2008-as élelmiszer-árrobbanás idején került be a köztudatba, részben a gazdag „északi” országok vállalatainak agroüzemanyag-célú befektetései kapcsán, részben pedig annak hatására, hogy ebben az időszakban Szaúd-Arábia és Dél-Korea stratégiai célú befektetési programok keretében hatalmas nagy földterületeket szerzett meg olyan fejlődő országokban, mint Madagaszkár vagy Etiópia. Kicsivel később, mi, élelem-önrendelkezéssel foglalkozó hazai civil szervezetek rájöttünk, hogy a földzsákmánylás nem csupán Észak-Dél viszonylatban értelmezhető jelenség, hanem az általunk már jól ismert „zsebszerződések” témaköre is ide tartozik.
Miután 2011-ben, az ausztriai Kremsben tartott Nyelenyi Europe Fórumon európai barátaink figyelmét felhívtuk arra, hogy a földzsákmánylás Európán belül is zajlik, a Transnational Institute koordinálásával készült egy tanulmány az európai földzsákmánylásról. E tanulmány megállapította, hogy az európán belüli földzsákmánylás mértéke vetekszik az afrikai, ázsiai, latin-amerikai land grab szintjével. Hazánkban az utóbbi években az állami földek bérletével, majd privatizációjával kapcsolatos botrányok kapcsán az ún. „kormányzat által támogatott földzsákmánylás” (government-assisted land grab) került elsősorban téma kapcsán előtérbe (l. Ángyán-féle jelentések). Amire viszont itthon kevesebben figyeltek fel, hogy a földzsákmánylás témakörébe tartoznak azok az esetek is, amikor zöldmezős beruházások (autógyárak, akkumulátor gyártó üzemek, napelem parkok, stadionok, bevásárló központok, ipari parkok, lakóparkok, turisztikai fejlesztések, vízierőművek, bányák stb.) keretében értékes termőföldeket vonnak ki művelés alól akár hazánkban, akár a világ más területein. De szintén ide sorolható az, amikor környezeti katasztrófák (pl. kolontári vörösiszap-szennyezés) következtében elszennyeződnek a talajok, és emiatt hatalmas területek válnak élelem-termelésre alkalmatlanná.
A Via Campesina románia tagszervezete, az Eco Ruralis pár évvel ezelőtt egy 18 oldalas kritikai áttekintő tanulmányban járta körül a földzsákmánylás definícióit, hogy egy számunkra is használható definíciót kaphassunk. Tanulmányukban az alábbi kérdéseket vették figyelembe.
Miképpen zajlik az ellenőrzés a föld felett (How is tha land controlled?)
Jogszerűség – a földzsákmánylás legális vagy illegális?
Földhasználat – miképpen, és milyen célra használják a földet?
Mindezek figyelembe vételével az alábbi definícióra jutottak: földzsákmánylás a helyi szinten tipikus méretnél nagyobb földterület felett bármilyen természetes vagy jogi személy (hazai vagy külföldi egyaránt) által, bármilyen módon (legális vagy illegális) spekulációs, kitermelési, az erőforrások birtoklása vagy áruvá tétele céljából a paraszti gazdálkodók, az agroökológia, élelem-önrendelkezés és emberi jogok kárára történő ellenőrzés megszerzése. (Kiemelés tőlem, a bonyolult mondatszerkezet magyar változatának könnyebb érthetősége érdekében.)
Később a földzsákmánylás itt ismertetett megközelítését és definícióját egy-az-egyben átvette a Via Campesina európai koordináló szervezete, az ECVC is.
Történelmi kontextus: igazából a földzsákmánylás jelenség már a földművelő társadalom kezdeténél megjelenik a hierarchikus társadalmak kialakulása során. Évezredeken át a földzsákmánylás elsődleges terepét a háborúk jelentették. A fehér ló legendája szerint a honfoglaló magyarok viszont már háború nélkül, csupán egy furfangos trükkel, valamint a Szvatopluknak ajándékozott fehér ló mellett a magyar törzsek katonai erejének felvonultatásával szerezték meg a Kárpát-medence területét.
Andrásfalvy professzor úr tanulmánya szerint, honfoglalást követő évszázadban az akkori földesuraknak még viszonylag kevés földjük volt, de a XIII. században már hazánkban is elindultak a főurak földszerzési próbálkozásai.
A középkori Magyarországon] egy-egy faluközösség határán belül mindenkinek joga volt a vadon termő növények gyűjtögetésére, amelyekből kétszáznál is többet is ismerünk, ismertünk. (...) Az erdő évszakonként változó haszonvételére, vadászatra, a vad és oltott fák gyümölcsének, nedvének, tenyésztett és vadméhek mézének, bokrok, cserjék és még kisebb, bogyós termések (eper, áfonya, fekete szeder) rendszeres gyűjtésére a háznál és a határban, irtásokon kialakított kertekben a zöldségek, gyógynövények, fűszerek termelésére és mindenféle állat legeltetésére úgy, hogy az másoknak kárt nem okozhatott, minden faluközösségi tag jogosult volt. (...) A 13. századra felfejlődött és meggazdagodott Magyarország egyre nagyobb hatalmat gyakorló főurai távoli országok luxuscikkeire áhítozva felismerik, mennyire keresett a magyarországi marha a tőlünk nyugatra lévő országokban, ahol erre az időre egyre nagyobb mértékű, nagytáji munkamegosztás és árutermelés is kialakult. Szőlő- és bortermelő, valamint különféle háziállítokat tenyésztő körzetek alakulnak ki, egyre nő az igény kényelmes , finomgyapjú és gyapotruhára, távolkeleti porcelánra, déligyümölcsre, fűszerekre, indigóra stb. Az angliai 'bekerítés' erről szól. Az angol földesúr egyszerűen elkergette jobbágyait földbirtokáról, mert a jobbágyoktól behajtott terménytized és egyéb szolgáltatások nem jövedelmeztek neki annyit, mint amit e területek legeltetésre való fordtásából, elsősorban a birkák gyapjából kaphatott. George Duby szerint akkor az angol erdők és lápok peremvidékén futott fel az állattartás az erdők és szántók rovására.. Az Alpok oldalában megjelentek a 'Schweighofok', az 'Alm'-ok, tehenészetek. A Földközi-tenger mellékén, Ibériában, Itáliában, Sziciliában, Apuliában, Kelet-Európa síkjain, hasonlóan a Magyar Alföldhöz, az 'árutermelő' nagyállattartás terjedt ki a földművelés és erdős ligetek területeire. (Andrásfalvy 2014)
Ezt követően hazánkban a folyószabályozással még nagyobb mértéket öltött a földzsákmánylás, globális szinten pedig az európai hatalmak gyarmatosító törekvéseivel pörgött fel a jelenség.
A modern kori földzsákmánylás Magyarországon nem az elmúlt évtizedben kezdődött. Lényegében a rendszerváltás utáni reprivatizáció, a kárpótlási jegyek körüli kavarások, majd a külföldi befektetők földszerzése (vö. zsebszerződések) alakították a hazai földhasználati- és birtokviszonyokat.
Zwi Lerman professzor, a Világbank vezető agrárközgazdászának 2000-ben végzett számítása szerint már akkoriban az összes magyarországi gazdálkodó 92%-ának kezén az összes föld alig 10%-a volt, a gazdaságok 8%-a részesült a szántóterület 90%-ából. Igaz, hogy ezek a nagyüzemek ennek a földnek csak mintegy harmadát birtokolják, kétharmadát bérlik, de a föld adás-vételének teljes szabadságát korlátozó törvények 2014-ben elvesztették érvényességüket, ezután a bérlők előjogot szerezhettek a föld megvételére. Az Európai Unió közvetlen földalapú agrártámogatásából az összes gazdálkodó egység 6%-át kitevő legnagyobb birtokosok 70%-ot kapnak, az összes többi, a gazdálkodók 92%-a pedig a támogatás 30%-án osztozik.
Már az Unióba való belépésünk előtt világos lett, hogy az Unió agrártámogatása a kelet-európai belépők számára kevesebb, mint a nyugati országokban levő gazdaságoké. Ez 2012 májusában a nyugati szintnek csak 70%-a, (és ezt hazai forrásból tilos kiegészítenünk). Ennek a támogatásnak 90%-át nálunk legfeljebb az összes regisztrált termelő 5 százaléka, vagyis a legnagyobb tőkeerejű gazdaságok élvezik, miközben a fejlesztési és beruházási támogatásokból - az "életképes gazdaság törvényi méretküszöbe miatt..." - a gazdaságok 91%-a kiesik. (Tanka 2011:133). Hozzá kell tennünk azt is, hogy 1990 után szinte a teljes élelmiszer-feldolgozóipart felvásárolták a nyugati befektetők, azokat nem korszerűsítették, nem egyszerűen leállították.(Andrásfalvy 2014)
A hazánkban a '90-es évek közepét követően kialakult zsebszerződések gyakorlata; az elmúlt közel egy évtized államilag támogatott földbotrányai, melyek hajtóerejeként részben az uniós földalapú agrártámogatási rendszer is jelentős szerepet játszik; továbbá a Magyarországon letelepedő európai és dél-kelet ázsiai óriáscégek zöldmezős beruházásai vagy a kanadai cégek által tervezett verespataki és a felsőcsertési aranybánya beruházások ugyanazon jelenség körbe tartoznak, mint az északi országok vállalatai által Dél-kelet Ázsiában illetve Afrikában létesített olajpálma ültetvények, az amazonaszi erdőirtások vagy akár a dél-amerikai őslakos népek földjeit elfoglaló, vizeiket elszennyező aranybányák, lítium bányák vagy az arab országok illetve Dél-Korea által Afrikában eszközölt, az anyaország élelmiszer-ellátásának biztosítását célzó stratégiai célú külföldi földszerző programok: ez mind földzsákmánylás (land grab), amely napjainkban már több százmillió hektárnyi területet érint.
Összességében megállapíthatjuk, hogy az ezredforduló évtizedeiben nem egy legendával állunk szemben, és ebben a történetben nem is csak egyetlen ló szerepel: a földzsákmánylás pusztító rögvalóság; és ha egy hasonlattal akarjuk érzékeltetni a problémát, akkor kijelenthetjük, hogy ezer év elmúltával a fehér ló nem egyedül, hanem egy fékeveszett ménes formájában tért vissza.
A tavalyi élelem-önrendelkezés fórumotkövetően idén is összefogtunk több civil szervezettel, kutatóközponttal és egyetemi tanszékkel, hogy megszervezzük az élelem-önrendelkezés hónapot. Az esemény célja, hogy megismerjük egymás tevékenységét és hogy együtt dolgozzunk egy igazságosabb, fenntarthatóbb és szolidárisabb élelmezési-rendszerért.
Az eseménysorozat következő alkalmán az élelem-önrendelkezés egy másik kulcsfontosságú területét, a földhöz jutás lehetőségeit és kihívásait járjuk körül a résztvevőknek előre megküldött olvasmányokkal, amiket meghívott hozzászólókkal és az olvasókör résztvevőivel közösen vitatunk meg. Az olvasókörön megismerkedünk a földzsákmányolás (land grabbing) fogalmával és körbejárjuk azt a kérdést, hogy ez hogyan befolyásolja a kisléptékű ökológiai szemléletű termelők esélyeit a földhöz jutásban. A meghívott hozzászólókkal és az olvasókör résztvevőivel arra is keressük a választ, hogy a jelenlegi politikai-gazdasági környezetben milyen lehetőségei vannak a kisléptékű termelőknek a földhöz jutásra.
A talajegészség és a földhöz jutás mellett az élelem-önrendelkezés fontos feltétele, hogy a szabályozási közeg is lehetővé tegye a gazdák számára a természettel való minél nagyobb összhangban történő élelem-termelést. A jelenlegi szabályozási és támogatási környezet, beleértve az EU tagállamainak vezetői (Európai Tanács) és az Európai Parlament által 2020. októberében elfogadott új Közös Agrárpolitika (KAP) következő 7 évre szóló reformcsomagját, azonban a nagyüzemi, konvencionális gazdaságoknak kedvez, a fenntartható, ökológiai szemléletű, emberléptékű, alternatív mezőgazdasági formákat, és a helyi gazdaságot, amelyekre oly nagy szükség lenne az ökológiai válság megoldása érdekében, alig-alig támogatja. Mivel azonban a Tanács és az Európai Parlament által megszavazott KAP programtervezet köszönőviszonyban sincs az Európai Bizottság eredeti javaslatával, valamint a Bizottság által tavaly májusban meghirdetett jóval ambíciózusabb “A termelőtől a fogyasztóig” elnevezésű stratégiával és az új Biodiverzitás stratégiával, ezért most egyeztetés zajlik a három szereplő (a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament) között az EU agrárpolitikáját meghatározó KAP és a két említett stratégia sorsával kapcsolatban. Ezt a folyamatot elősegítendő nagyon fontos lenne sikerre vinni a "Mentsük meg a méheket és a gazdákat!" európai polgári kezdeményezést, amelynek követelései, javaslatai azt az irányt jelentik, amit az új KAP-nak támogatnia kellene. A petíció sikere nagy nyomást és egyben felhatalmazást jelentene a Bizottságnak, hogy kitartson az uniós agrárpolitikára vonatkozó eredeti, ambíciózusabb javaslatai mellett, és ne betonozzák be újabb hét évre a jelenlegi, fenntarthatatlan európai agrárpolitikát. A Magyar Természetvédők Szövetsége, a Karátson Gábor Kör és az Éghajlatvédelmi Szövetség közös szervezésében tartott, Életigenlő, beporzóbarát mezőgazdaságot! című. beszélgetésen ezt a kezdeményezést ismerhetjük meg jobban.
A nemzetközi szabályozási közeg mellett a magyarországi szabályozási közeg is kétségkívül hatással van a kisléptékű, ökológiai szemléletű gazdák megélhetési lehetőségeire. Annak érdekében, hogy minél jobban megismerjék az érintettek az új őstermelői családi gazdaság adózását a Kislépték Egyesület egy beszélgetést szervez. Az új rendszer általános ismertetése mellett szó lesz a benne megfogalmazott kiegészítő tevékenységekről (pl. agroturizmus) is.
A koronavírus-járvány rávilágított a jelenleg domináns globális élelmiszerrendszer sebezhetőségére. A globális piaci élelmiszerrendszer hosszú ellátási láncokra épül, amiket a globális kereskedelem koronavírus-járvány miatti akadozása (pl. határzárak az első hullámban) azonban negatívan érintenek. Az élelmiszerrendszerek relokalizációja, azaz, hogy az általunk elfogyasztott élelem minél közelebbről jöjjön szükségszerű. Emiatt kiemelten fontos az élelem-önrendelkezés és a rövid ellátási láncok lehetőségeiről beszélni. A kosárközösségek olyan rövid ellátási láncok, amelyek egyszerre kívánnak hétköznapi, materiális szinten igényeket kielégíteni, illetve társadalmi, politikai, gazdasági átalakítást végrehajtani. A Kislépték Egyesület, a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület és a Szolidáris Gazdaság Központ közös szervezésében rendezett beszélgetésekben a kosárközösségek e kettősségéről fogunk beszélgetni.
A talajegészség, a földhözjutás, a szabályozási közeg és az ellátási láncok mellett a vetőmag kérdése is fontos az élelem-önrendelkezés szempontjából. A MAPER és a Magház közös szervezésében a Permakultúra Klub idei első alkalma a kiskerteseknek szól. A vetőmag-önrendelkezésről és a vetőmagfogásra alkalmas veteményeskert megtervezéséről beszélgetünk majd.
Az élelmezés válsága párhuzamosan zajlik a gondoskodás válságával. Az élelmezés válságának egyik eredményeképpen minőségileg éhezünk és a természetet és a mezőgazdasági munkavállalókat kizsákmányoló módon termeljük az élelmet. A gondoskodás válságának eredményeképpen Európa társadalma elöregedik és emiatt egyre nagyobb gondoskodási teher hárul a gyermeküket még nevelő, a szüleiket már gondozó szendvicsgenerációra, ezen belül pedig kiemelten a nőkre. A Tudatos Öregedés Alapítvány egy olyan angol nyelvű kerekasztal-beszélgetést szervez, amely lehetőséget biztosít a mind a gondoskodás, mind az élelmezés válságát tematizáló szervezetek nemzetközi hálózatosodására és ezekből a válságokból a közös kiutak megtalálására.
Az élelem-önrendelkezés szolgálatába a hálózatosodáson túl a mindennapi emberek tudástermelésbe történő bevonása is segítséggel lehet. A környezeti társadalomkutatók (ESSRG) szervezésében olyan online platformokról és civil tudományos kutatási projektekről beszélgetünk majd, amelyek lehetővé tehetik, hogy a mindennapi emberek (pl. kiskertesek, gazdák, fogyasztók) kutatóvá váljanak és közösségi kutatásaikkal egy fenntarthatóbb és szolidárisabb élelmezési-rendszer kialakítását tegyék lehetővé.
Az egész élelmezési-rendszerre kiterjedő szemléletváltásra lesz szükség, ha a társadalmi igazságosságot szem előtt tartva egyszerre szeretnénk megóvni a természeti erőforrásokat és alkalmazkodni a folyamatosan mélyülő ökológiai válsághoz. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) az agroökológiát az éhezés, a szegénység és a klímaváltozás elleni harc egyik kulcsfontosságú eszközeként azonosította, amelynek segítségével képesek lehetünk hosszú távon fenntartható élelmezési-rendszerek kialakítására. Ezért 2019-ben a Védegylet Egyesület a környezeti társadalomkutatókkal (ESSRG) közösen vállalkoztak az agroökológia, mint tudomány, gyakorlat és mozgalom magyarországi helyzetének, szereplőinek, segítő és hátráltató tényezőinek feltérképezésére. Frissen megjelent tanulmányuk apropóján egy bemutatót szerveznek.
Annak érdekében, hogy az élelmezési válságra a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, a klímaváltozás és az ökoszisztémáink összeomlásának határán környezetileg és társadalmilag is fenntartható válaszokat találjunk sürgető az olyan kutatások és oktatás megszervezése, amely lehetővé teszi az élelmezési-rendszereink radikális átalakítását. Fontos, hogy az állami egyetemek és kutatóintézetek is szabadon kutathassanak és oktathassanak olyan témákat, amelyek kivezethetnek bennünket a több szinten jelen lévő válságból. Az agroökológiai hálózat szervezésében a kutatás és az oktatás szabadságának fontosságáról beszélgetünk, illetve, hogy milyen kutatásra és oktatásra lenne szükségünk, ahhoz, hogy alkalmazkodjunk és válaszoljunk napjaink kihívásaira.
Az élelem-önrendelkezés hónapot az élelem-önrendelkezés olvasókörrel zárjuk. A minden hónap utolsó hétfőjén megrendezésre kerülő olvasókörök újabb alkalmával a háztájizás társadalmi-politikai-gazdasági struktúráira tekintünk rá. Arról beszélgetünk, hogy miért lehetett az államszocializmusban egyszerűbb kiskertes művelésből többletjövedelmet termelni a családoknak és hogy hogyan lehetne most is olyan társadalmi-gazdasági struktúrákat létrehozni, amelyek az élelemszükséglet részleges fedezése mellett megélhetési forrásokat teremtenek a kiskerteseknek/háztájizóknak.
A tavalyi élelem-önrendelkezés fórumot követően idén is összefogtunk több civil szervezettel, kutatóközponttal és egyetemi tanszékkel, hogy megszervezzük az élelem-önrendelkezés hónapot. Az esemény célja, hogy megismerjük egymás tevékenységét és hogy együtt dolgozzunk egy igazságosabb és szolidárisabb élelmiszer-rendszerért.
Az esemény regisztrációhoz kötött. A regisztráció folyamatos, ezen a linken.
Helyszín: Online, Zoom Minden esemény külön Zoom linken érhető el.
Itt az MTVSZ blogon is rendszeresen frissítjük a teljes programot, de a naprakész program lista a legfontosabb információkkal itt található.
Első hét
2021.01.22. péntek, 09:00 - 16:00
Permakultúra, Agroerdészet, Alkalmazkodó gyümölcsészet Online Konferencia és Szakmai Találkozó - Talaj
Szervezők: MAPER, KmGyH, AFINET
A nap témája: a talaj szerepe és jelentősége az alternatív mezőgazdasági rendszerekben, hogyan tudjuk megőrizni, regenerálni és építeni ezt a kincset az utókor számára.
Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/495252101453376 Regisztráció a délelőtti programra: https://tinyurl.com/6-permakultura-konf-reg Regisztráció a délutáni műhelymunkákra: https://forms.gle/rrMUcNYarUH7kbKLA
Életigenlő, beporzóbarát mezőgazdaságot! - Beszélgetés a “Mentsük meg a méheket!” európai polgári kezdeményezésről
Szervezők: MTVSZ, Karátson Gábor Kör, Éghajlatvédelmi Szövetség
A Mentsük meg a méheket és a gazdákat! európai polgári kezdeményezés keretében azt kérjük, hogy az Európai Unió támogasson egy olyan mezőgazdasági modellt, amely lehetővé teszi a gazdák és a természet számára, hogy harmóniában éljenek. Ezen a rendezvényen arról beszélgetünk, miért van szükség az mezőgazdaság gyökeret átalakítására az élővilág és mindannyiunk érdekében; mit tehetünk közösen az európai polgári kezdeményezés sikerre viteléért; mit tehetünk egyénileg a beporzók, a madarak és a többi élőlény védelméért.
Gyűlnek a magyar aláírások is, egyre többen támogatják a "Mentsük meg a méheket és a gazdákat!" európai polgári kezdeményezést: ma reggel már 3300 aláírásnál járunk. Írd alá Te is! Egyre több civil szervezet támogatja aktívan a kampányt, az Éghajlatvédelmi Szövetség és a győri Reflex Környezetvédő Egyesület is csatlakozott az európai polgári kezdeményezés aktív támogatói közé, és további szövetségesek a láthatáron. A hazai és a határon túli sajtó is kezdi felkapni a témát.
A Váli Vajda János Általános Iskola negyedikeseinek legédesebb méhecskéi a 2020-as Mozdulj a klimáért! kampányban.
Tegnap már írtunk róla, hogy a Magyar Permakultúra Egyesület is úgy döntött, hogy aktívan támogatja a Mentsük meg a méheket és a gazdákat! európai polgári kezdeményezést, most már az ő honlapjukon keresztül is alá lehet írni a petíciót. Délután az Éghajlatvédelmi Szövetség és a győri Reflex Környezetvédő Egyesület is csatlakozott az európai polgári kezdeményezés aktív támogatói közé, az általuk fenntartott KlímavédDVelem facebook oldalon már eddig is megosztottak a petícióval kapcsolatos híreket, mostantól még szorosabb lesz a kapcsolatunk velük is. A tavalyi évben az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Reflex Környezetvédő Egyesület közös Mozdulj a klimáért! kampányának fő témája a Biológiai sokféleség - Méhek és méhlegelők volt, így magától értetődő, hogy az Éghajlatvédelmi Szövetséget és a Reflexet is bevonjuk a Mentsük meg a méheket és a gazdákat! európai polgári kezdeményezés aktív támogatói közé.
Úgy néz ki, hamarosan újabb szervezetek is csatlakoznak a kampányhoz, így még több esélyünk lesz, hogy elérjük a Magyarország esetén kitűzött 15 750 aláírást, s ezzel mi is hozzájáruljunk az európai polgári kezdeményezés sikeréhez.
Miként a mellékelt térképen látható, eddig öt országban sikerült elérni az európai polgári kezdeményezés kapcsán az adott EU-tagállamra vonatkozó küszöböt (zöld szín): Németország, Belgium, Ausztria, Franciaország, Románia. Dánia és Lettország már a szükséges aláírások több, mint 70%-át elérte (okker sárga), ha az elmúlt hetek ütemében folytatjuk, akkor nekünk is van esélyünk rá, hogy összejöjjön a legalább 15 750 magyar aláírás. Az elmúlt hetekben közzétett blogbejegyzéseink ill. a közösségi médiában és a levelezőlistákon kifejtett mozgósításunk hatására már 3300 aláírásnál járunk, amelyből az elmúlt hét napban 543 érkezett be, csak a tegnapi nap 267. Lassan kezdi felkapni a hazai sajtó is a témát: az európai kezdeményezésről a Greenfo oldalain több hír is olvasható volt az elmúlt napokban, tegnap reggel a Mária Rádióban volt egy beszélgetés, péntek délután 3-kor a Klubrádióban jön le egy tegnap felvett interjú, és értesülésünk szerint a szlovákiai magyar közszolgálati rádióban (Pátria Rádió) vasárnap délután 1 óra körül, Csenger Ferenc műsorában szintén szó lesz a "Mentsük meg a méheket és a gazdákat!" európai polgári kezdeményezésről. Ráadásul az egyik felvidéki származású barátunk megpróbál mozgósítani azért, hogy Szlovákiában is egyre több aláírást tudjunk összegyűjteni.
Azon felül, hogy most már egyre több civil szervezet illeszti be az aláírásgyűjtő űrlapot a honlapjába, blogbejegyzéseibe, továbbra is lehetőség van arra, hogy papír alapon is gyűjtsük az aláírásokat - persze erre több lehetőségünk lesz majd akkor, ha végre feloldják a koronavírus járvány miatti korlátozásokat. Mindenesetre, aki szeretne offline módon is aláírást gyűjteni, innen töltheti le az aláírásgyűjtő ívet. Van egy kinyomtatható plakátunk is, hamarosan azt is elérhetővé tesszük PDF formában is, és remélhetőleg a kampány szórólapjának magyar változata is hamarosan elkészül.
Az Élelem-önrendelkezés hónap keretében pedig január 28-án este 17 órától lesz egy Életigenlő, beporzóbarát mezőgazdaságot című online beszélgetésünk is, amelyet hamarosan hivatalosan is meghirdetünk, de már most írjátok be a naptáratokba!
A főszervezőktől kapott hírek szerint már 470 ezer európai állampolgár támogatta aláírásával a Mentsük meg a méheket és a gazdákat! európai polgári kezdeményezést – a papíron gyűjtött aláírásokat is beszámítva. Hazánkban a kampányt koordináló MTVSZ mellett a Karátson Gábor Kör valamint a Magyar Permakultúra Egyesület is aktívan támogatja már ezt a kezdeményezést. Várjuk további támogató civil szervezetek csatlakozását! Írd alá Te is a petíciót!
A Mentsük meg a méheket és a gazdákat! európai polgári kezdeményezést koordinátoraitól kapott tájékoztatás szerint – a papíron gyűjtött aláírásokat is beszámítva – eddig 470 ezer aláírás gyűlt össze uniós szinten. Magyarországról eddig kb. 3100 aláírás gyűlt össze. Miként arról a múlt héten beszámoltunk, az Európai Bizottság decemberben úgy döntött, hogy a koronavírus járvány miatt további három hónappal meghosszabbítja a még folyamatban levő európai polgári kezdeményezések határidejét, így még közel fél évünk van, hogy június 30-i összegyűjtsük az egymillió aláírást.
Ebben nagyon hasznos lenne, ha több civil szervezet is aktívan támogatná a kampányt. Jó hír, hogy tegnap este a Magyar Permakultúra Egyesület is úgy döntött, hogy csatlakozik a Mentsük meg a méheket és a gazdákat! európai polgári kezdeményezéshez, és aktívan mozgósítja a permakultúra és az agroökológia iránt érdeklődő magyar közösséget, hogy írják alá a petíciót. A következő hetekbe további szövetségesek bevonásán is dolgozunk.
A Mentsük meg a méheket és a gazdákat! európai polgári kezdeményezéssel azt szeretnénk elérni, az Európai Unió támogasson egy olyan mezőgazdasági modellt, amely lehetővé teszi a gazdák és a természet számára, hogy harmóniában éljenek. Ezért szorgalmazzuk, hogy az Európai Bizottság javasolja a tagországoknak és az Európai Parlamentnek a következőket:
A szintetikus növényvédő szerek fokozatos kivonása az EU mezőgazdaságából, legkésőbb 2035-ig. A folyamatot a legmérgezőbbek betiltásával kell kezdeni: a cél e peszticidek használatának legalább 80%-os csökkentése 2030-ig.
A biológiai sokféleség helyreállítása. Külön hangsúlyt fektetünk a mezőgazdasági területeken található természetes élőhelyek helyreállítására. A mezőgazdaság és a biológiai sokféleség nem zárják ki egymást, sőt egymást erősíteni képesek.
A mezőgazdasági termelők támogatása a beporzóbarát gazdálkodásra való átállásban. Ennek az elkerülhetetlen átállásnak – a kisgazdaságokra alapuló, diverzifikált és fenntartható gazdálkodás előtérbe helyezése által – támogatnia kell a termelőket.
Kövess minket a 
Olvass minket a 