Egy globális tanulmány szerint a vadon észlelt méhfajok száma élesen zuhant 1990 és 2015 között. Újabb érv erősíti meg a „Mentsük meg a méheket és a gazdákat!” európai polgári kezdeményezés időszerűségét.

Fotó: Budahelyi Dalma

Egy nemzetközi adatbázisban, amelyben bolygónk élővilágát dokumentálják, a regisztrált vadméhfajok száma negyedével csökkent 1990 óta – számol be egy, a méhek hanyatlásáról szóló globális elemzés.

A kutatók elemezték a méhek múzeumok, egyetemek és önkéntes megfigyelők általi észleléseit, melyeket a Globális Biodiverzitás Információs Központ (Global Biodiversity Information Facility, GBIF) összesített. Ez egy globális, állami finanszírozású hálózat, amely nyílt hozzáférésű adatokat szolgáltat a biodiverzitásról.

Meredek csökkenést érzékeltek az 1990 óta regisztrált méhfajok számában, körülbelül 25%-kal kevesebb fajt észleltek 2006 és 2015 között, mint a kilencvenes évek előtt.

Habár ez nem jelenti azt, hogy ezek a fajok kihaltak, de arra utalhat, hogy néhány faj annyira ritka lett, hogy már nem észlelik őket rendszeresen a vadonban.

Az önkéntesek megfigyelései által, és annak köszönhetően, hogy az adatok könnyebben megoszthatóak, a feljegyzések száma exponenciálisan növekszik, de a regisztrált méhfajok száma ezekben a feljegyzésekben csökken – mondta Eduardo Zattara, tanulmány szerzője, aki az Universidad Nacional del Comahue egyetem biológusa és az Argentín Nemzeti Tudományos és Technikai Kutatási Tanács tagja. – Ez még nem jelent méhkataklizmát, de annyit elmondhatunk, hogy a vadméhek állapota nem nevezhető virágzónak.

Egy másik tudományos kutatássorozat ebben a hónapban arra figyelmeztetett, hogy a rovarok száma évtizedenként 10-20%-kal csökkent, amely „rendkívül ijesztő mértékű veszteség” és azzal fenyeget, hogy „szétszakítja az élet szövetét”.

Az Egyesült Államokban egy 2020-as tanulmány arra jutott, hogy a méhek hiánya a mezőgazdasági területeken korlátozta egyes élelmiszernövények (pl. alma, cseresznye, áfonya, mandula) termőképességét. Nagy-Britanniában a kormány ebben a hónapban engedélyezte a gazdáknak a neonikotinoidok használatát a cukorrépa ültetvényeken annak ellenére, hogy ezt a méhgyilkos rovarirtót 2018-ban betiltották az EU-ban, amit akkor még az Egyesült Királyság is támogatott.

Az új tanulmány, amelyet a One Earth folyóiratban publikáltak, három évszázad adatgyűjtéseit elemezte, amely több mit húszezer méhfajt is tartalmaz a világ minden részéről.

Az elemzés szerint a csökkenés nem egyenlően oszlott el a különböző méhcsaládok között. Miközben a második leggyakoribb, karcsúméhek (Halictidae) családjába tartozó fajok száma szóló feljegyzésekben 17%-kal csökkent a kilencvenes évek óta, addig egy sokkal ritkább család, a földiméhek (Melittidae)esetében a csökkenés több, mint 41% volt.

A kép szerzője: K. Seltmann és Chantelle Dorsey (forrás: Wikimedia Commons)

A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a tudományos adatok hiánya a méhek hanyatlásáról a trópusi országokban akadályozza, hogy megértsék a globális csökkenést, mivel a GBIF adatok többsége Észak-Amerikára és Európára vonatkozik.

A tanulmány szerzői elismerték, hogy a fajok számának csökkenése részben tükrözheti azt is, hogy a GBIF adatgyűjtése változott az idők során, illetve hogy adatállománya heterogén jellegű.

Zattara elmondta, hogy miközben a tanulmányuk nem mutatja az egyes méhfajok helyzetét, egy egyértelmű globális trendre világít rá a faji diverzitás csökkenésében, amely jó eséllyel utalhat a méhek és más beporzók hanyatlására világszerte.

Arról szól, hogy megerősítjük, hogy ami lokálisan végbe megy, az történik globálisan is. Na és persze arról is, hogy sokkal nagyobb bizonyosságra fogunk eljutni, ahogy egyre több adatot osztanak meg nyilvános adatbázisokban – tette hozzá Zattara

Zattara figyelmeztet, hogy ha további adatokra várunk, hogy még pontosabban megerősítsék a méhek és más beporzók fogyatkozását, akkor lehet, hogy már túl késő lesz ahhoz, hogy megmentsük őket.

Valami történik a méhekkel, és valamit tenni kell. Nem várhatunk addig, amíg teljesen biztosak leszünk, mert ritkán jutunk el arra a pontra a természettudományokban A következő lépés az, hogy cselekvésre késztessük a döntéshozókat, amíg még van idő. A méhek nem várhatnak – hangsúlyozta a kutató.

Ezért is fontos, hogy minél többen aláírják a Mentsük meg a méheket és a gazdákat! európai polgári kezdeményezést.

(Forrás: The Guardian; Fordította: Urbányi Csaba)