Írta: Marton Miklós, MTVSZ

Az éghajlatváltozás és hatásai (egyre gyakoribb és nagyobb időjárási szélsőségek, pl. hőhullámok, aszály, villámárvizek, az élelmiszertermelés és vízgazdálkodás zavarai) már itt van a mindennapjainkban. Az Európai Unió élenjár az éghajlati válság kezelésében, de további lépésekre van szükség.

Az Európai Unió Szociális Klímaalapját azért hozták létre, hogy segítse az energia- vagy közlekedési szegénységben élő háztartások, mikrovállalkozások javát szolgáló intézkedések és beruházások finanszírozását. 

A Szociális Klíma Alap 

A Szociális Klíma Alap segít az Uniós tagállamoknak megbirkózni a legsürgetőbb társadalmi kihívásokkal, mint amilyen az energiaárak és a lakhatás megfizethetősége, továbbá a közösségi közlekedés és az ahhoz való hozzáférés javítása. Ezeket olyan zöldberuházások finanszírozásával kell megtenni, amelyek az energia- és közlekedési szegénység alapvető okait kezelik. Minden intézkedésnek a leginkább érintett csoportokat kell céloznia. 

A tagállamok által kidolgozandó és június végéig az Európai Bizottság felé benyújtandó nemzeti Szociális Klímaterv tartalmazza ezen intézkedéseket, kezelési terveket: 

• Az energia- és közlekedési szegénységben érintett háztartások becsült száma;
• Javasolható tartós hatású új és meglévő nemzeti intézkedések és beruházások, és annak leírása, hogy ezek a zöldberuházások hogyan segíthetik elő a szakpolitika célkitűzéseinek elérését;
• A karbon-díj háztartásokra gyakorolt hatásának megbecslése, területi és jövedelmi eloszlással;
• A terv megvalósításának becsült költségei és becsült hasznai;
• A végrehajtás részletes időterve, a mérhető nyomonkövetés (monitoring) indikátorai;
• A tervezet társadalmi konzultációja összefoglalása, valamint annak részletei, hogy az érdekelt felek javaslatait hogyan vették figyelembe a terv elkészítése és végrehajtása során.

Az energiaszegénység és a közlekedési szegénység országonként, sőt esetenként régiónként is eltérő lehet. Ezért az egyes tagállamok Szociális Klímatervének le kell képeznie a helyi viszonyokat. Kezdetben célszerű a meglévő adatokat felhasználni; később aztán lehet finomítani az adatforrásokat és az indikátorokat.

Olyan intézkedéseket, zöldberuházásokat kell tervezni, amelyek csökkentik a célcsoportok fosszilis energiafogyasztását. Mindez 2030-ig 8,8% GDP megtakarítást eredményezhet a magyar gazdaság számára, főként a fosszilis import csökkenéséből és az alacsonyabb villamosenergia-számlákból, továbbá az elkerült környezeti és egészségügyi károkból adódóan. Ilyen zöldberuházás például a lakások energetikai felújítása, a szociális bérlakások, a fűtés-hűtés megújuló energiákra való átállítása vagy az alulról szerveződő megújuló energiaközösségek. A közlekedési szektorban ilyen zöldberuházás a közösségi közlekedés megújulóenergia-alapúvá tétele és használata, hozzáférhetősége javítása.

A kép forrása: Az ETS2 és a Szociális Klímaalap működésbe helyezése

Időlegesen közvetlen jövedelemtámogatás is adható a zöldberuházások által célzott csoportoknak. Ez átmeneti támogatás, amelynek idővel csökkennie kell, ahogyan a zöldberuházások költségmegtakarítási előnyei megjelennek. A közvetlen jövedelemtámogatás az összes támogatási keret legfeljebb 37,5%-a lehet.

Ezzel összhangban a fosszilis energiaipar befektetéseit teljes mértékben ki kell zárni a Szociális Klímaalapból. Az is biztosítandó, hogy minden intézkedés megfeleljen a „Ne okozzon jelentős kárt” (DNSH) elvnek. 

Szükség lesz támogató szolgáltatásokra: ezek fő feladata az információk eljuttatása a célcsoportokhoz és tanácsadás. Maguk a tagállamok is kaphatnak technikai segítségnyújtást.

A Szociális Klímaalapból támogatható szakpolitikai intézkedések. Forrás: AZ ETS 2 ÉS A SZOCIÁLIS KLÍMAALAP MŰKÖDÉSE: ÚTMUTATÓ A NEMZETI DÖNTÉSHOZÓK SZÁMÁRA

A Szociális Klímaterv nagyon sok területet érint, különösen a gazdaságfejlesztést, az energiapolitikát, az éghajlatvédelmet, a közegészségügyet és a szociális védelmet. Ezért e területek szakértőinek hatékony és érdemi együttműködése kulcsfontosságú a tervezéskor.

Szükség lesz a regionális és helyi önkormányzatok bevonására is, mint helyi szervezőre, döntéshozókra és adatforrásra (pl. közüzemi szolgáltatások). Továbbá a helyi civilszervezetek kulcsszerepük van az érintett lakosság érdekképviseletében és intézkedésekkel való elérésében.

Mennyi pénzről beszélünk a magyar Alapban?

Egy nemrég megjelent tájékoztató szerint mindez európai szinten 86,7 milliárd eurót jelent, ami lakosságarányos elosztás esetén Magyarországnak kb. 741 milliárd forintot jelentene. Mivel azonban az EU ezeket a forrásokat a szociális szükségletek alapján progresszíven osztja, a végösszeg várhatóan ennél jelentősen nagyobb lesz. 2025 elején a tervezést irányító Energiaügyi Minisztérium összesen 1500 milliárd Ft elérhető forrásról beszélt. Ha 10 millió forintos lakásfelújítási átlagköltséggel számolunk, az csaknem 150 ezer otthon energetikai felújítására lehet elég. 

Honnan lesz a Szociális Klíma Alapban pénz?

Szakértők szerint leghatékonyabban gazdasági ösztönzőkkel érhető el a kívánt változás, amikkel felgyorsítják az energiaátmenetbe való európai beruházásokat, csökkentve a fosszilisenergia-függést és az üvegházgáz-kibocsátást. A karbon-mentesítéshez (szén, kőolaj, földgáz fokozatos kivezetése) és a klímasemlegesség eléréséhez 2050-ig való hosszútávú tervezésre és ütemezett beruházásokra van szükség az energiatakarékosság, -hatékonyság, a megújuló energia terén, minden szektorban. Ehhez következetes jelzéseket, ösztönzőket kell adni a gazdasági élet szereplőinek.

Várhatóan 2027-től tehát Európa-szerte karbon-díjjal (karbonadó, szénadó) fognak találkozni a fogyasztók. A karbon-díj célja, hogy gazdasági ösztönzést adjon a kibocsátáscsökkentésnek, és ezáltal támogassa a közös EU-s és nemzeti éghajlatvédelmi és energiaátmeneti célok, vállalások elérését. A karbon-díj elsődlegesen a fosszilis tüzelőanyagok (szén, a földgáz, a fűtőolaj, a benzin és a gázolaj) forgalmazóit terheli majd. A szakpolitika 45 eurós tonnánkénti karbon-díjat céloz, de mivel nincs rögzített árplafon, ezért e fosszilis árak magasabbak is lehetnek.

A karbon-díjat a forgalmazók sajnos várhatóan a fogyasztókra fogják továbbterhelni. Ez viszont aránytalanul terhelné azokat a háztartásokat, amelyek jövedelmük nagyobb részét költik energiára (fűtésre, áramra), és nincs módjuk arra, hogy áttérjenek más, nem fosszilis, kevésbé szennyező és egészségkárosító alternatívákra. Az energia-, vagy közlekedési szegénységben élők különösen kiszolgáltatottak. Ezért indul a Szociális Klímaalap (Social Climate Fund) a tervek szerint 2026-ban, tehát egy évvel a karbon-díj bevezetése előtt. A karbon-díjból származó bevételeket pedig elsősorban az energia- és közlekedési szegénységben élő lakosságnak csatornázzák vissza, a Szociális Klíma Alapon keresztül. 

A karbon-díj annál megterhelőbb, minél nagyobb arányban kell a háztartásoknak a költségvetésükből a növekvő energia- és közlekedési költségekre költeni. A költségteher nagyobb lesz az alacsonyabb jövedelmű tagállamokban, különösen a közép-kelet-európai régióban (mint például Lengyelország, Magyarország vagy Litvánia). Ezért a méltányosság és a szolidaritás elve alapján a Szociális Klímaalapot progresszív képlet alapján osztják el a tagállamok között, így az alacsonyabb jövedelmű országok, ahol nagyobb az energiaszegénység, többet kapnak. Így egy olyan eszköz kerül a nemzeti döntéshozók kezébe, amely a rendelkezésre álló kibocsátás-kereskedelmi ún. ETS 2 bevételi forrásokat használhatja fel. Ennek terve a Szociális Klímaterv. 

Szociális Klímaterv Magyarországon

Hazánkban a terv felelőse az Energiaügyi Minisztérium. Az előzetes egyeztetések alapján a magyar Szociális Klímaterv kiemelten foglalkozik majd az épületek energiahatékonyságával. Ahogyan az EM képviselője egy tavaly őszi szakmai konferencián fogalmazott: „Magyarország az energia 40%-át otthonokban használja fel. Az energiafogyasztás kétharmada pazarló. Lemaradásban vagyunk a házfelújítási beruházások terén.” Ugyanezen a konferencián egy nem-kormányzati szakértő úgy fogalmazott, hogy „a lakásállomány az a csatatér, ahol elveszíthetjük vagy megnyerhetjük a klímaváltozás elleni háborút.”

Abban egyetértés van, hogy sok évre előre kell tervezni, hogy kiegyensúlyozott kereslet alakulhasson ki, és az építőipari vállalkozások előre tudjanak tervezni. A fogyasztóknak is előre kell látni a lehetőségeiket, hogy tervezni tudják a kiadásaikat. Például a hőszivattyús villanybojler gyors eredményt adhat: ez kiegyenlítő rendszer is lehet, hiszen többezer villanybojler okosmérővel vezényelt és időzített működtetése komoly energiatároló hatást is eredményezhet.

A legnagyobb megtakarítási lehetőség a legrosszabb energiahatékonyságú otthonoknál van. Alapos energetikai felmérés kell mindegyik lakásnál, hogy teljes, részleges vagy szakaszos felújítás-e a legjobb.

Képzésekre van szükség, hogy ennyi lakásfelújításhoz legyen elég szakember. Továbbá félő, hogy lesz egy ár-felvivő hatása.

A magyar Nemzeti Energia és Klímaterv szerint az energiaszegénység itthon 300 ezer főt érint, valójában, szakmai felmérések alapján (Habitat for Humanity) inkább ennek legalább 4-szeresét. 

Közlekedési szegénység a Szociális Klímatervben – több a kérdés, mint az állítás

A közlekedési szegénység csökkentését is célozhatja a Szociális Klímaterv, de számos nyitott kérdést meg kell válaszolni és kevesebb adat áll rendelkezésre a tervezéshez, mint az energiaszegénység esetében. Mindezek miatt még kérdéses, hogy megjelenik-e a magyar intézkedések között és ha igen, hogyan.

Az aktív közlekedés (sétálás, kerékpározás) támogatandó, de mivel a teljes magyar infrastruktúra nem fejleszthető érdemben a keretekből. Kampányszerű intézkedés pl. néhány száz elektromos autó szétosztása sem segít a közlekedési szegénység tartós és szisztematikus csökkentésében.

Szakemberek egy része nem ajánlja a közösségi közlekedés ingyenessé tételét, mert az valójában nem csökkenti az autóhasználatot, legfeljebb a gyaloglást és a kerékpározást. Ugyanakkor hektikus utasforgalmat és megugró fenntartási költségeket okozhat, ami a színvonal zuhanása miatt esetenként éppen a célközönség autózás felé fordulását is okozhatja.

Ugyanakkor hatékony intézkedés lenne a meglévő közösségi közlekedési rendszerek fejlesztése, megújuló energiahasználatra állítása. Mindez kombinálható az igény alapú szolgáltatásokkal (on-demand PT service) és a szociális közlekedés (social transportation) megközelítéssel.

Meg kell beszélni

Mint látható, a Szociális Klímaterv tartalmát, intézkedéseit illetően rengeteg a kérdés, amelyeket közösen, sokféle szakterület tudásának és tapasztalatainak felhasználásával, érdemi és többkörös szakmai és társadalmi konzultációval kell megválaszolni. A nemzetközi szakirodalom éppen ezért az egyeztetések, megbeszélések mielőbbi megkezdését javasolja.

Források:

• Green Solidarity: Guiding principles for a truly just Social Climate Fund / Európai civil javaslatok a nemzeti Szociális Klímaterv készítéséhez / , magyar kísérőlevelünk itt
• Szociális Klímaterv - Útmutató nemzeti döntéshozók számára (Adelphi, 2023 november tanulmánya magyar fordítása)
• A teljes angol nyelvű, „Putting the ETS 2 and Social Climate Fund to Work Impacts Considerations, and Opportunities for European Member States” című anyag elérhető itt. 
• A „Contribution to the consultation on the DNSH technical guidance for the Social Climate Fund” (Hozzájárulás a Szociális Klímaalap DNSH technikai útmutatójáról szóló konzultációhoz) című anyag elérhető itt.