Írta: Farkas Dorka

A Komárom-Esztergom megyei Kisbéren már több mint egy évtizede tartó harc folyik egy, a település lakott övezetétől mindössze 800 méterre elhelyezkedő sertéstelep és biogázüzemmel kapcsolatban. Az üzem létesítésekor eltervezett fasorok és modern technológiák révén minimálisra csökkenthető lenne a szennyező szaghatás, ami azonban a mai napig nem valósult meg.

A bűzforrás és a technológia hiányosságai

Az üzem 2012-ben kezdte meg működését, ami azóta komoly problémát okoz a környék lakóinak. A legnagyobb gondot a biogázüzem által kibocsátott bűz jelenti. Bár 12 disznóól is működik a területen, a szagok intenzitása és kellemetlensége főként a biogázüzem tevékenységéhez köthető. Az ÉNY-DK-i irányú szélviszonyok csak súlyosbítják a helyzetet. Míg az észak-nyugati szél a szomszédos községeket, addig Kisbért a déli viszonyok sújtják. Mivel a település egy nyitott medencében, a Móri-árokban fekszik, ezért a szag erősebben terjed.

A lakosok küzdelme

A problémák miatt 119 lakos alakított pertársaságot, hogy jogi úton keressenek megoldást. Független szakértőket vontak be, hogy bizonyítsák a bűz meglétét. Ezután pert indítottak Pongrácz Péter telektulajdonos és cége, a Bakony Bio Zrt. ellen, ügyvédjük, Szentkláray Bence képviseletével. Eddig két közmeghallgatást tartottak a témában, amelyeken mintegy 100 fő vett részt, és 450 tiltakozó aláírást is összegyűjtöttek. A polgármester is a lakossági tiltakozás mellé állt.

A hatóságok és a vállalkozó

A vállalkozó eddig csupán kisebb bírságokat kapott, amelyek nem ösztönözték arra, hogy jelentős változtatásokat hajtson végre a technológián vagy a szűrőberendezéseken. A vállalkozó állításai szerint minden szükséges engedélyük megvan, a hatóság által meghatározott előírásokat betartják, illetve véleménye szerint biogázüzemük az, amely enyhíti a bűzt, nélküle sokkal rosszabb lenne a helyzet.

A lakosok szerint a vállalkozó, aki a Magyar Biogáz Egyesület és a Megújuló Energia Szervezetek Szövetsége elnöke is, befolyásos kapcsolatokkal rendelkezik, ami megnehezíti a helyzetüket. Úgy gondolják, hogy emiatt nem lép fel a környezetvédelmi hatóság kellő eréllyel a szennyezés megszüntetése érdekében. A per indításakor volt olyan ügyvéd, aki nem vállalta el a képviseletet, mivel nem akart befolyásos ellenségeket szerezni magának.

A polgármester azt nyilatkozta, hogy több olyan műszaki lépést javasolt már, amely segítené a probléma megoldását, ugyanis az önkormányzat nem szeretné, ha a cég tönkremenne. Az országgyűlési képviselő sem cselekszik az ügyben, és a kevésbé érintett lakosok részéről is hiányzik a szolidaritás.

Jogi eredmények és további lépések

2022.02.21-én az elsőfokú ítélet néhány felperes számára 500 ezer forintos sérelmi díjat állapított meg, míg a többségnek 300 ezer forintot ítéltek meg. Az érintettek azonban nem elégedtek meg ezzel, és másodfokra vitték tovább az ügyet, ahonnan eljárási hibák miatt visszakerült elsőfokra a per, így újrakezdődött a procedúra. Az első fokon újratárgyalt ügyben idén áprilisban ugyanaz a bíró ugyanazt az ítéletet hozta meg. A lakosság csalódottan fogadta a döntést, mert a sérelem díj alacsony összege nem fogja a technológia változtatására kényszeríteni a céget, így a probléma és a légszennyezés megmarad. 

Oknyomozó újságírás és szélesebb körű problémák

Az ügyre felfigyelt Lilith Grull oknyomozó újságíró is, aki a Correctiv nevű német újságnál dolgozik. Grull hivatkozott egy EU-s irányelvre, ami rögzíti a megengedhető kibocsátások mértékét a mezőgazdasági eredetű ammónia és metán tekintetében is, ami tovább erősítette a lakosok állításait. Emellett más környékbeli problémákat is említettek, mint például az ászári és a bakonysárkányi sertéstelep hígtrágya-tárolása, amit lényegében nem tárolnak, helyette a település földjein helyezik ki. Mivel nitrát-érzékeny területről van szó, különösen fontos betartani a trágya kijuttatására vonatkozó szabályokat, mert ennek következményeként súlyosan szennyezik a termőföldeket.

A kisbéri példa rávilágít arra, hogy milyen fontos lenne a környezetvédelmi hatóság határozott fellépése a helyi lakosok védelme érdekében hasonló esetekben. A hatóság tehetetlenségének oka a lakosok szerint a vállalkozó döntéshozókkal való összefonódása. A helyzetben egyetlen remény a közösség összefogása és kitartása, amely Kisbéren mintaértékű és remélhetőleg előbb-utóbb meghozza gyümölcsét.