Szerző: Dr. Csoknyai Tamás PhD, egyetemi docens, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék

A rezsiszabályok változásának hatásai a lakóépület szektorban 

A lakossági végfogyasztói gázárak az EU 27 tagállamára számított index alapján a 2015-ös árak két és félszeresére emelkedtek, a folyamat már jóval a háború előtt megkezdődött. Ez az uniós tendencia azonban Magyarországon 2013 és 2022 júliusa között egyáltalán nem érvényesült, 2010 óta Magyarországon a lakossági gázár nem függött a gáz piaci árától. 2022 tavaszán a lakossági rezsicsökkentés az ukrán háború miatt még tovább emelkedő árak mellett végképp fenntarthatatlanná vált.  A kormány 2022. július 15-én úgy döntött, hogy aug. 1-től bevezeti azt a módosítást, hogy a lakossági átlagfogyasztás erejéig (ezt földgázban 144 köbméter/hó havi átlagértékben határozták meg) a rezsicsökkentett ár marad érvényben, míg az azon felüli részt piaci áron kell megfizetni, ami 7,7-szerese a rezsicsökkentett árnak. A hazai lakásállomány a legjelentősebb gázfogyasztó szektor (az ország teljes földgázigényének csaknem 35%-áért felelős), ráadásul itt a legnagyobb a költséghatékonyan megtakarítható potenciál. A cikk azt vizsgálja, mely épületek a súlyosan érintettek a rezsiszabályok változása által és milyen megoldási lehetőségek jöhetnek szóba. Kitérünk az intézkedések kockázataira is.

A rezsiszabályok változása által érintett lakóépület állomány

Ahhoz, hogy azonosítsuk a leginkább érintett épületállomány szegmenst, pontos képet kell kapnunk a hazai lakásállományról. Egy korábbi kutatásunkban az épületállományt 23 épület típusba soroltuk kor, méret (családi ház, kis és nagy társasház) és építési technológia (vályog, tégla, panel) szerint. 

Kiszámítottuk, hogy az egyes épülettípusok esetén az átlagos paramétereket feltételezve mekkora havi gázfogyasztás várható. Az 1. ábra alapján megállapítható, hogy a szabályozásváltozással leginkább sújtott épületek a rendszerváltás előtt épült családi házak (1-8. típusok). Ezen kategóriák esetében az éves gázfelhasználásnak csak 41-56%-át tudja fedezni az átlagosan havi 144 m3-t jelentős rezsicsökkentett mennyiség, az azon felüli, az ábrán narancssárgával jelölt rész pedig a piaci árazású kategóriába esik. A modern, új családi házak lakói (11-12. kategória) kényelmesen beleférnek az államilag támogatott mennyiségbe, mint ahogy a már felújított épületek és valamennyi társasház típus is. Kivételek persze vannak minden kategóriában.

A 2. ábra azt mutatja, hogy a modellezett földgázmennyiség mekkora havi költséget jelent az egyes épülettípusokban. A rezsicsökkentett és a piaci áron számított gázköltség jelentős különbsége miatt a szabályozás aránytalanul nagy terhet ró az első 8 kategóriában élő lakásokban élőkre, esetükben a rezsiköltség 7-10 szeres a többi épülettípushoz képest, ahol az átlag lakó gyakorlatilag nem szembesül árnövekedéssel, így anyagilag nincs is takarékosságra ösztönözve.

A 2. ábra alapján az is megállapítható, hogy a rendszerváltás előtt épült családi házak teszik ki a gázzal fűtött lakásállomány 52%-át, és ezekben fogyasztják el a lakóépület állomány által használt teljes országos éves gázmennyiség kb. 67%-át. 

A gázfüggőség csökkentésének lehetőségei

A háztartások számára több lehetőség is rendelkezésre áll a fogyasztás csökkentésére:

• Hatékonyabb, tudatosabb épülethasználat, illetve ennek műszaki feltételeinek megteremtése
• Hatékonyság javítás műszaki intézkedésekkel (pl. hőszigetelés, kazáncsere)
• A gázfűtés kiváltása alternatív fűtési módokkal 

Hatékony épülethasználat

Magyarországon a tudatosabb, takarékosabb üzemeltetéssel viszonylag fájdalommentesen csökkenthető 10-20%-kal a lakóépületek gázfelhasználása. További számottevő csökkentés is lehetséges, de az már csak jelentős komfortromlás árán. A legfontosabb lehetőségek a következők:

• Lakás- vagy épületközponti fűtés esetén alapvető feltétel a helyiségenként szabályozható és legalább lakásonként programozható fűtés kialakítása, enélkül a fontosabb takarékossági intézkedések (az épület részleges fűtése, szakaszos fűtés, időprogram szerinti fűtés) nem valósíthatóak meg.  
• Modellezési eredményeink szerint a belső hőmérséklet csökkentésével fokonként 5-9% fűtési energiamegtakarítás érhető el. A pontos érték függ a kiindulási hőmérséklettől, az épület kialakításától, a belső léghőmérséklettől, illetve az időjárástól. Arról kevés szó esik, hogy ha nagy hideg van kint, a jól hőszigetelt épületekben akár 1-3 oC-kal alacsonyabb léghőmérséklettel elérhető ugyanaz a hőérzet, mint rosszul szigetelt épületek esetén, mert melegebbek a belső falfelületek és nincs huzatérzet, ami kihat a hőkomfortra. 

Szintén fontos azt is kiemelni, hogy a helyiséghőmérséklet csökkentése növeli a penészképződés kockázatát, fontos ezért, hogy a légteret intenzívebb szellőztetéssel folyamatosan a szokásosnál szárazabban tartsuk. 

• A fűtés teljes mellőzése a fűtési szezonon kívül (az ország nagy részén április 15.-október 15. közötti időszakban). Az ebből adódó megtakarítás 10-20% is lehet. 
• Jelentős pazarlást okoz az is, hogy a fűtési idény elején és végén működő fűtés mellett jellemzően sokkal többet szellőztetnek, mint télen, amit mérési adatok is igazolnak. Ez részben a helyiségenkénti fűtésszabályozás hiánya miatt van.
• Szakaszos (célszerűen időprogram szerinti) fűtés alkalmazása: Lakóépületek esetén éjszakai takarékos üzemmel (vastagabb takaró az alvási időszakban), illetve hétköznapi nappali takarékos üzemmel (napközben nincs otthon senki) néhány %-os megtakarítás érhető el. Téves és szakszerűtlen az az állítás, hogy a szakaszos fűtéssel érdemi megtakarítás nem érhető el a magasabb felfűtési energiaigény miatt. 
• A fűtés egyes helyiségekben történő kikapcsolásával a fűtési igény közel a kikapcsolt alapterület arányában csökken. A fűtéscsökkentett terekben is fokozottan figyelni kell a szellőztetésre a fokozott penészkockázat miatt.
• További lehetőség a melegvíz hőmérsékletének csökkentése olyan mértékig, hogy ne kelljen hideget keverni hozzá, a megfelelő téli és nyári szellőztetési stratégiák alkalmazása, vagy a mért fogyasztási adatok rendszeres nyomon követése.

Hatékonyság javítás műszaki intézkedésekkel

A fosszilis energiahasználat, így a gázfelhasználás számottevő csökkentésére az épületek hőszigetelése a legfontosabb intézkedés. Ebben van a legnagyobb megtakarítási potenciál (az 1990 előtti családi házakra 50-60% szakszerű kivitelezés esetén), hosszú távú csökkentést eredményez, jóval hosszabb az élettartama bármely megújuló energiára épülő és okosítási megoldásnál. Az elérhető meghatározó jelentőségű megtakarítási potenciál nem váltható ki más műszaki megoldásokkal. Rövidtávon a legegyszerűbb a fűtetlen padlások padlójának hőszigetelése, ami gyorsan meg is térül, akár házilag is megoldható. 

A korszerűtlen gázkazánok cseréje kondenzációs kazánra szintén nagyon hatékony, akár 20-30% megtakarítással is kecsegtet tekintve, hogy az intézkedés jellemzően jobb fűtésszabályozással társulva valósul meg. Tekintve, hogy az EU a gázfűtéses rendszerek gyorsított kivezetésére törekszik, idővel a kazáncsere célú pályázati támogatások kivezetése várható. Egyelőre azonban érdemeskazáncserébe beruházni és a most megvásárolt kazán élettartama alatt még biztosan dominálni fog a gázfűtés.

A fűtésszabályozás elsődleges jelentőségéről már szóltunk, nagyon fontos még az ablakrések tömítése, ha az ablakcsere nem fér bele. Alacsonyan csüngő gyümölcs továbbá a gázkonvektor csere (csak parapetkonvektorok esetén engedélyezett) programozható termosztáttal ellátott készülékekre (akár a régi termosztát is ellátható programozható termosztáttal, ami filléres beruházás), illetve a gázbojlerek cseréje hőszivattyús villanybojlerre (ha nincs rá keret, akkor villanybojlerre). 

Alábecsült jelentőségű a levegőparaméterek szerint szabályozott gépi szellőzés, mely állagvédelmi szempontból is ajánlott, különösen kicserélt nyílászárók esetén. Még energiahatékonyabb a hővisszanyerős változat, bár drágább is és légtömör épületburok kialakítás szükséges mellé. Szlovákiában minden új épületben kötelező beépíteni.

Megvizsgáltuk a szóba jöhető fontosabb korszerűsítési opciókhoz tartozó megtérülési időket, aminek részletes ismertetéséről eltekintünk, de a legfontosabb konklúzió az, hogy a beruházások (konkrétan: fűtésszabályozás javítása, hőszigetelés, kazáncsere, split klíma és hőszivattyú beépítése) megtérülési ideje az 1990 előtti családi ház típusok esetén 1-8 évre csökkent a jelentősen megnövekedett beruházási költségek ellenére. Ez igaz az összes nem lakóépület típusra is! Ugyanakkor új családi házak és társasházak esetén viszont még mindig 20-50 év közé esnek a megtérülési idők. 

Energiahordozó váltás

Megújuló energiát használó hőellátó rendszerek csak alacsony hőigényű épületekben alkalmazhatók hatékonyan. Ezért indokolt, hogy a hőszigetelés és az energiaigényt csökkentő intézkedések időben megelőzzék a megújuló energiát hasznosító rendszerek beépítését. 

Ugyanakkor a pillanatnyi rezsiár szerkezet mellett hatékony költségcsökkentő intézkedés lehet a fűtésre optimalizált split klímák beépítése, mellyel hőszigeteletlen házakban inkább azt érhetjük el, hogy a rezsihatár alá szorítjuk a gázfogyasztást, teljes kiváltásra ne számítsunk. 

A levegő-víz hőszivattyúk hatékony, komfortos megoldást kínálnak, bár beruházási költségük magasabb. Egy régi, meglévő radiátoros rendszer alapesetben nem alkalmas hőszivattyús fűtésre, mert a hőszivattyú nem képes kellően magas vízhőmérsékletet biztosítani. Ugyanakkor, ha az épület teljes hőszigetelésen esik át, akkor nagy valószínűséggel képes lesz a hőszivattyú a meglévő radiátorokkal kifűteni a házat a szezon túlnyomó részében, mert a lecsökkent hőszükséglethez jóval alacsonyabb fűtővíz hőmérséklet is elegendő lesz. A Hiba! A hivatkozási forrás nem található.. ábra azt mutatja, hogy minél nagyobb mértékben csökkentjük a hőigényt hőszigeteléssel, annál kevésbé lesz szükség kiegészítő fűtésre, sőt 60%-os hőszükséglet csökkenés esetén, ami a teljes hőszigetelésnek felel meg, már egyáltalán nem kell kiegészítő fűtés. 

A nem hőszivattyús elektromos fűtések kerülendők, legfeljebb kiegészítő jelleggel vagy ideiglenes használatú terekben alkalmazzuk őket. A pillanatnyi gáz- és villanyárak mellett átmenetileg akár gazdaságosabbnak tűnhetnek a gázfűtésnél, közép- és hosszú távon azonban nem valószínű, hogy versenyképesek lesznek azzal. Ha elektromos fűtést szeretnénk, akkor az legalább split klíma legyen.

A biomassza tüzelésű hőtermelők választéka igen széles skálán mozog az egyedi helyiség fűtő berendezéstől, az automata üzemű, központi hőtermelőig. Ez a hatásfokra is igaz: az olcsóbb készülékek hatásfoka 40%, a drága korszerű készülékeké 90% feletti (száraz tüzelőanyag esetén). Ez fordítottan arányos a szükséges tüzelőanyag igénnyel! Ha nedves fával tüzelünk, kétszer annyi fára lesz szükség, ráadásul a szennyezőanyag emisszió is lényegesen magasabb lesz. 

A napelemmel kombinált villamos fűtés csak látszólagos gázkiváltási alternatíva a szaldó elszámolásból adódóan, valójában nyári termeléssel váltunk ki megnövelt téli villamos energiaigényt, ami nem egy valós kiváltás. A szaldó elszámolás megszűntetésével az így méretezett napelem mezők túlméretezetté válnak, a házban nem hasznosítható túltermelés pedig elvész. A napelemeknek van létjogosultsága, de nem a fűtési igények fedezésére való. 

A 3. ábrán egy 133 m2-es szigeteletlen, vetemedett nyílászárókkal rendelkező épület fűtési energiaköltségét mutatjuk be több fűtési rendszer feltételezésével, illetve azt is, hogy hogyan változik az energiaköltség abban az esetben, ha a teljes épületburkot szigeteljük és az ablakokat kicseréljük. Az eredményekből látható, hogy az épület teljes kifűtése a H tarifás hőszivattyús fűtést leszámítva megfizethetetlenül magas költséget jelent. Ezek közül is kiemelkedik az elavult gázkazános és a direkt villamos fűtés. Látható, hogy az épület teljes szigetelésével a költségek a töredékükre csökkenthetők. A hőszivattyú is jó megoldásnak bizonyul, amennyiben a pillanatnyilag gázhoz képest kedvező villanyárak fennmaradnak.

Összegzés

Láthattuk, hogy önmagában a fogyasztói szokások megváltoztatásával is számottevő megtakarítás érhető el, egy ponton túl azonban csak jelentős komfortszint romlás mellett. Szükséges lehet azonban ehhez is műszaki beavatkozás, mégpedig helyiségenként szabályozható fűtés kialakítása, ami kisebb költségű beruházásnak számít. 

A gázigény tartós csökkentése az energiafelhasználást csökkentő műszaki intézkedésekkel érhető el. A legnagyobb tartós megtakarítást költséghatékonyan hőszigeteléssel érhetjük el. Ezen belül a padlásfödémek hőszigetelése rövid távon is könnyen kivitelezhető. 

A hőellátó rendszer diverzifikálása (többféle energiahordozó egy épületben) hasznos lehet, ha az árak dinamikusan változnak, de messze nem jelent olyan biztos és kiszámítható megoldást, mint a hőigények csökkentése. Hosszú távon (min. 10 év) ugyanakkor, az elektrifikációnak lesz létjogosultsága, ahogy a villamos energia rendszer dekarbonizációja és kapacitásnövelése megvalósul. Azonban a hőigények csökkentése ehhez is elengedhetetlen.

Köszönetnyilvánítás

A blogcikk hosszabb változata a Mérnök Újság 2022. novemberi változatában olvasható.

A bemutatott eredményekhez kapcsolódó háttérkutatást részben a European Climate Foundation a G-2204-63907 számú támogatás keretein belül finanszírozta, mely a REKK Alapítvánnyal együttműködésben valósul meg. A munka bizonyos részei a „LIFE19 IPC/HU/000009” azonosítószámú „LIFE-IP North-HU-Trans” projekt A7 akciójának keretében megvalósuló „Tananyag készítése és előadása az észak-magyarországi régióban lévő energiaszegény háztartások/ közösségek fűtési célú lignit felhasználásának csökkentéséhez, kiváltásához, valamint az épületek energetikai korszerűsítéséhez” tárgyú beszerzési eljáráshoz kapcsolódnak. Köszönet illeti továbbá a „Lakóépület állomány- és villamos energia modellek integrált fejlesztése és dekarbonizációs forgatókönyvek elemzése” című, K 142992 számú projektet, mely a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított támogatással, a K_22 pályázati program finanszírozásában valósul meg.

A kutatásban részt vett: Gergely László Zsolt, Dr. Horváth Miklós (BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék), Dr. Szalay Zsuzsa, Szagri Dóra (BME Építőanyagok és Magasépítészet Tanszék).

1. ábra: Modellezett átlagos földgázfelhasználás lakóépület-típusonként [m3/hó], földgázalapú helyiségfűtést, melegvízellátást és főzést feltételezve (2021-22-es fűtési idény átlaghőmérsékletére vonatkoztatva) 
2. ábra: Várható földgázköltség lakóépület-típusonként [Ft/hó], földgáz alapú helyiségfűtést, melegvízellátást és főzést feltételezve (alapdíj nélkül)
3. ábra: Egy 133 m2-es épület fűtési energiaköltségét mutatjuk be több fűtési rendszer feltételezésével, szigeteletlen és szigetelt esetben

A cikk megjelenését a Német Szövetségi Környezet- és Természetvédelmi és Nukleáris Biztonsági Minisztérium (BMU) EUKI programja támogatta az "Implementing the European Green Deal in Central and Eastern Europe" című, 81277001 szerződésszámú projekt keretében.