Számoljunk le a földgáz-tévhitekkel és csökkentsük függőségünket!

Írta MTVSZ_Alexa , 2022. május 03. 14:42 , 43 hozzászólás

Címkék: gáz gázvezeték földgáz energiapolitika energiaár energiabiztonság energiahatékonyság energiaátmenet klímasemlegesség gázkivezetés

 gazfaklya.jpg

 

Az elmúlt évtizedekben a (mindenkori) magyar kormány az orosz import gáz melletti hosszú távú elköteleződést választotta, átmeneti szerepet szánva a fosszilis földgáznak, 80%-ban az import gáznak. Ez azonban a fosszilis energiahordozóktól való függőségünk kiváltását elodázza, és a mai geopolitikai helyzetben inkább veszélyezteti Magyarország gazdaságának működését és a magyar háztartások energiabiztonságát, valamint a klímacéljaink elérését. Lássuk, hogy miért! 

 

Négy tévhit a földgázzal kapcsolatban 

1. Az első tévhit, hogy a szénről földgázra történő átállás lényegesen csökkentené az üvegházhatású-gázkibocsátást, ezért felhasználható a megújuló energiákra való gazdasági átállás elősegítésére. Azonban tisztázzuk: a földgáz elégetésekor valóban kisebb a szén-dioxid-kibocsátás, mint a szén esetében, viszont kitermelése és szállítása során jelentős mennyiségű metán kerül a légkörbe. Ez szintén üvegházhatású gáz, ráadásul közel 80-szor erősebb, mint a szén-dioxid. Ha tehát a bizonyított metánszivárgásokat is beleszámoljuk, akkor a szénről földgázra történő áttérés nem eredményezi az üvegházhatású gázok kibocsátásának érdemi csökkenését, továbbra is fokozza a globális felmelegedést. 

2. A második tévhit, hogy a gáz nélkülözhetetlen lenne a villamosenergia-hálózat megbízható működéséhez. A szél- és napenergia a hálózaton belül valóban kiegyenlítést igényelnek, melyhez a földgáz jól használható. Valójában viszont már hozzáférhetők olyan egyéb kiegyenlítő, ám mégis tisztább megoldások, amik piaci szempontból egyre versenyképesebbek a fosszilisokkal szemben. Ilyen például az akkumulátoros tárolás, az áram- és hőrendszer átjárhatóságának biztosítása, illetve a hálózatfejlesztés digitalizációval és a keresletoldali szabályozás.

3. Tévhit, hogy a földgáznak nincs vagy kevés a gazdasági kockázata. Valójában azonban a földgáz-infrastruktúra fenntartása és bővítése rendkívül költséges. További tény, hogy a gázkészletek fogyóban vannak, a gazdaságok energiaigénye viszont egyre nagyobb. Ez a folyamat végeredményben a gázárak növekedését fogja maga után vonni a jövőben is, komoly megtérülési kockázatot okozva ezáltal az új földgáz-infrastruktúra beruházásoknak. Ezek az új beruházások ugyanakkor rögzítik a gazdaság fosszilis függőségét és még inkább bebetonozzák a gázt a gazdasági rendszereinkbe, csökkentve ezzel a hosszú távú energiabiztonság megteremtésének esélyét. 

4. Felmerülő tévhit, hogy Magyarország olcsó gázt vásárol Oroszországtól. Az energiaválság kezelésében a magyar kormány az orosz gáz mellett foglalt állást, amit az ahhoz már meglévő infrastruktúra és a gazdasági szerződések szempontjából megbízható orosz partner indokolt. Az új gázszerződés részletei ugyan titkosítottak, viszont a megjelent elemzések következtetései szerint hazánk nem szerzi be olcsóbban a gázt. A számítások alapján feltételezhető, hogy az állam 1-2 hónapos eltolódással, de piaci áron jut hozzá és ezt az állampolgárok adójából befolyt pénzekből fedezi. Eszerint tehát a magyar lakosság ugyanúgy a válság előtti földgázár többszörösét fizeti, viszont nem közvetlenül a rezsiköltséggel, hanem közvetetten, az állami adókon keresztül. 

 

gazmitoszok_kivalthato_gazmennyiseg.jpg

 

Magyar stratégia a földgázról 

A földgáz-függőségünk sajnos még nőtt is az elmúlt években. Egyrészt szükségünk van rá a gázzal működő hőerőművek üzemeltetéséhez, amik jelentős mennyiségű villamosenergiát állítanak elő a gazdaság (üzemek működtetése) és a lakosság számára (világítás, melegvíz előállítása, készülékek üzemeltetése), valamint a magyar háztartások java része is gázzal fűt (2,9 millió lakás, 64%). 2020-ban az országos gázfelhasználás megközelítőleg 10,6 milliárd köbméter volt, melyből 8 milliárd (76%) importból, 1,6 milliárd (15%) hazai kitermelésből lett fedezve, a maradék 1 milliárd köbméter (9%) pedig a rendszerben maradt. A magyar vezetés jelenleg az orosz importgáz mellett kötelezte el magát a nemrég megkötött 10+5 évre szóló hosszú távú gázszerződésekkel.   

A földgázra való hosszútávú támaszkodás stratégiája továbbra is aláássa az ország jövőbeni energiabiztonságát. Egyrészt energiafüggőségben tartja a gazdaságot és a gázzal fűtő háztartásokat, amelyek végső soron egy olyan szennyező energiaforrástól függnek, ami egyre fogy és piaci ára egyre nő, másrészt a főként a gáz miatt fenntartott rezsicsökkentés és más, földgázzal kapcsolatos állami kiadások elveszik a forrásokat a valódi rezsicsökkentést hozó energiahatékonysági és megújuló energia beruházások elől. A magyar gázstratégia - különösen az orosz-ukrán háború tükrében - jelentős újratervezést igényel. 

Megoldási irányok 

Lehet és kell csökkenteni a gázfüggőségünket! Amennyiben a rendelkezésre álló EU-s és hazai forrásokból többet juttatnának a földgázzal való takarékoskodás támogatására – többek között a háztartások hőszigetelésére, mélyfelújítására és a megújulókkal történő fűtési rendszerek kialakítására – akkor az ország éves fölgáz-felhasználását akár ötödével, 2 milliárd köbméterrel lehetne csökkenteni. Ennek érdekében a különböző hazai operatív programokon, helyreállítási terveken keresztül a családoknak, háztartásoknak lényegesen többet kellene kapniuk ezekre a felújításokra. 

Az energiahatékonyság-növelés és megújulóenergia alapú fűtésre váltás valóban tartós, ráadásul fenntartható módja lenne a gázválság hosszú távú kezelésének, mellyel egyrészt elősegítenénk az orosz gáztól való függetlenedésünket, másrészt pedig az energiaátmenet felgyorsításához, az üvegházhatású-gázkibocsátás csökkentése által a klímacélok, vállalt klímasemlegesség eléréséhez is jelentősen hozzájárulnánk. 

További részletek a megoldási irányokról, MTVSZ javaslatairól: www.mtvsz.hu/gazkivezetes

 Molnár Mátyás, Botár Alexa (szerk.), MTVSZ

A bejegyzés trackback címe:

https://mtvsz.blog.hu/api/trackback/id/tr3617822647

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnight coder 2022.05.04. 07:28:46

1. A szállítása során hogyan is kerül metán a levegőbe? Fingik a gázszerelő? És mennyi metán? A másik oldalon, a szénhez képest nem kicsit kevesebb a CO2 kibocsájtás a felhasználásakor, hanem sokkal. Jó, tudom természetvédő lehet valaki úgy is, hogy a reáltudományokat, mint fizika, kémia már általános iskolában kihagyta, csak akkor többet árt a tevékenységével mint használ. Ha védeni akarod a környezetet, akkor első körben nem ártana ismerni is.

2. Jó, akkor számold ki az ujjacskáidon azt, hogy mennyibe kerülne akkumlátoros tárolással kiváltani mondjuk egy PAKS nagyságú erőművet. És számold azt hozzá, hogy ennek a cuccnak jó esetben is kb. 10 év az élettartama. Majd, valamikor amikor az elektromos autózással kapcsolatos fejlesztésből kipottnyan a szükséges technológia akkor esetleg el lehet ezen filózni, de az nem ma lesz, és nem holnap. Ami meg a szuper digitális elosztást illeti, éjszaka egész Európában éjszaka van. És a nap sem süt valahol mindig.

3. Ja, 50-100 éven belül ki kellene vezetni, addigra már lesz hozzá technológia is.

4. A probléma ott kezdődik, hogy ha a ruszkik kiesnek akkor hogyan fog alakulni a piaci ár, illetve az, hogy hogyan jut ide a gáz? Egész Európának nincs elég LNG kikötője, plusz az is kérdés, hogy onnan hogy jut ide. Aztán persze azon is el lehet filózni, hogy mi a környezetbarátabb: ha a ruszkiktól csövön jön ide a gáz, vagy ha az USA-ból a legszarabb dízellel hajtott teherszállító hajón.

Motorogre 2022.05.04. 07:49:15

Ne feledjük: a Jamal-félszigeten van a világ már feltárt de még ki nem aknázott földgázkészletének kb 40 %-a. Ha ezt nem "szerzi" meg Európa, akkor a mostani gazdasági hanyatlása zuhanásba csap át...

A poszt folytatódhatna azzal, hogy mennyi energia szükséges az ország hőszigetelésénél felhasználni tervezett anyagok előállításához... ?!

És lássuk be: mivel se olaj, se gáz nem terem magyar földön, urán se buzog fel, a DUna lapos, a bércek felfogják a tartós szeleket ... mindig lesz energia-függőségünk! A kérdés csak az, hogy mennyire diverzifikált ... s kik felé.

MTVSZ_Alexa 2022.05.04. 08:19:58

1. A földgáz 97%-ban metán (CH4), amelyhez etán, propán, bután és nemesgázok is
vegyülhetnek. A földgáz-kitermelés során, valamint a földgázszállító csővezetékek repedéseiből és csatlakozásaiból szivárog a legtöbb metán a légkörbe. Sokszor a kőolajkitermelés melléktermékeként feljövő földgázt egyszerűen elfáklyázzák - ld. gázfáklyázás, gas flaring. A Clean Air Task Force 2021-ben Európa-szerte, így Magyarországon is speciális kamerákkal bizonyította, hogy a legtöbb fosszilis gázt használó létesítményből – láthatatlanul és szagtalanul – folyamatosan szivárog a metán: www.cutmethane.eu

A szénhez képesti kibocsátások: a szakértők elemzéseit itt gyűjtöttük össze, nézen utána: www.mtvsz.hu/gazkivezetes pl. mtvsz.hu/uploads/files/Gaz_es_kibocsatasok_osszefoglalo_metanszivargas_2019_MTVSZ.pdf

Az előítétetével szemben nagy szakmai tudású, zömében természettudományos, agrár, műszaki vagy (köz)gazdasági végzettségűek dolgoznak környezet- és klímavédelmi civilszervezeteknél, nálunk is: mtvsz.hu/kollegaink Személyeskedni, lenézni a vitapartnert mindig egyszerűbb, mint esetleg az energiával kapcsolatos tévhitekből feladni.

2-4. Erre vannak elismert hazai és nemzetközi energiamodellezők: REKK, E3G, Ecofys, Wuppertal Intézet, Energiaklub: fenntarthatoenergia.eu/ energiaklub.hu/tanulmany/zold-magyarorszag-energia-utiterv-3945 A klíma- és energiapolitikáért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium a REKK segítségével modellezte a különféle energiaátmenet forgatókönyveket, ld. Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia (2050) Korai Cselekvés forgatókönyve, Energiastratégia 2040. Az Európai Bizottság költség-hasznon elemzései is elérhetők EU-s szinten.

Nem a szakmai elemzés, forgatókönyvek, költség-hasznon elemzés hiányzik, azok rendszeresen készülnek, hanem a (szak)politikai akarat - EU tagállami szinten. Ha megvan a szakpolitikai döntés, akkor az alapján a kormányzat meghozza (ahogy eddig is) a szükséges intézkedéseket, forrásokat és EU támogatásokat oda csoportosítja.

MTVSZ_Alexa 2022.05.04. 08:24:56

A hazai energiamixről, energiaátmenetről, technológiákról ajánljuk az Energia Atlaszt tanulmányozni: mtvsz.hu/dynamic/energiaatlasz.pdf

Wildhunt 2022.05.04. 09:12:48

Mai propagandacikkünket olvasták. Addig olvastam, hogy a szenet állítod pariba a gázzal. Szánalmas.

midnight coder 2022.05.04. 10:05:52

@MTVSZ_Alexa: Nem 15 ezer oldal csillámpónifingot szeretnék látni, hanem három számot: egy KWH előállításakor mondjuk kis hazánkban átlagban mennyi CO2 keletkezik ha szenet használnak (beleértve a kibányászás, szállítás, stb. során keletkezettet is), és mennyi CO2 és metán ha ugyanezt földgázból oldják meg.

Ha pedig tényleg vannak a szervezetben olyanok akik jártak fizika és kémia órán, akkor a nyilvánosságnak szánt anyagokat nem lenne hülyeség odaadni nekik átolvasásra publikálás előtt.

Medgar 2022.05.04. 11:00:59

@midnight coder:

Erre gondolsz, de ezt nem a megfelelő szakértők készítették:
www.google.com/url?sa=i&url=https%3A%2F%2Fgovernorswindenergycoalition.org%2Ffact-check-wind-energys-carbon-footprint%2F&psig=AOvVaw0xkXL4qnG8DJfq2-PYhFYW&ust=1651740008063000&source=images&cd=vfe&ved=0CAwQjRxqFwoTCNCcjJa5xfcCFQAAAAAdAAAAABAN

Ezen felül a szénerőműveknél nem a CO2 jelenti a legnagyobb gondot, hanem az egyéb szennyezések.

De azért felmerül pár kérdés:

A napi tárolás és kiegyenlítés megoldható, a hosszabb heti vagy havi tárolást hogyan gondolják konkrétan?

Kaliforniában 2017-ben volt egy 90 napos időszak amikor a széltermelés folyamatosan 10% alatt volt, de a naperőművek esetén is vannak 20-30 napos időszakok. Sőt 2017 januárjában volt egy 10 napos dunkelflaute amikor a kombinált termelés sem érte el az 5%-ot.

Bár ez néhány szakértőnek meglepő lehet, a földgáz nem csak a villamosenergia termelésben nélkülözhetetlen, hanem az iparban és fűtésben is. Nem derül ki hogy a földgáz kivezetésével 3-4x-re növekvő áram igényt hogy tervezik kielégíteni, illetve a szükséges infrastruktúrális fejlesztéseket ki finanszírozza.

A legutolsó de legfontosabb kérdés, mennyit ér az EU által elköltött pénz az alábbi grafikont figyelembe véve:
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2e/Annual-CO2-emissions-by-region.png/1920px-Annual-CO2-emissions-by-region.png

A válaszban én is szeretnék konkrét számításokon alapuló következtetéseket olvasni, nem pedig a vágyak feltételes módban történő megfogalmazását.

Nancsibacsi 2022.05.04. 11:37:17

Más zsebéből könnyű okosnak meg környezetbarátnak lenni. Csinálja meg a poszter első körben azt, hogy levágja az áram kábelt, csinál magának napelemet vagy amit akar, és vesz aksikat a nyári napenergia téli eltárolására. Ha sikerült kérjük a költségszámítást :-D

Rohadtul nem reális semmi, amiről a poszter ír. Szokásos zöld maszlag, marhaság, szakmaiatlan hülyeség. Ezen nem segít pár csicsásan megszerkesztett kamu pdf sem.

nyikk 2022.05.04. 12:22:04

0. pont: meg az sem bizonyított, hogy a CO2 ok vagy okozat, csak közmegegyezés okán gondoljuk oknak....

indanick 2022.05.04. 12:56:02

@MTVSZ_Alexa: A "2. tévhit"-re:
Elon Musk mintaprojektje Ausztráliában ". A 129 megawattórányi elektromossággal körülbelül 30 000 háztartás energiaellátását tudja biztosítani az akkupark, kicsivel több mint egy órán keresztül. "
Vajon hány ilyen tudna megbízhatóan kiváltani egyetlen 100MW-os gázerőművet? ui az 1 óra nekem elég kevésnek tűnik erre.
Csak azt az áramot lehet irányítgatni ide oda (egyes szakértők szerint nem is olyan könnyű megoldani) ami a rendszerben bent van.
Persze szeretném én is azt hinni, hogy ez gyorsan megoldható, csak a realitását nem látom. A hidrogént gondolnám jó útnak az akkuk helyett, talán az infrastruktúra egy része még használható is lenne hozzá, de sztem évtizedekre vagyunk a megoldástól.

Bkkzol 2022.05.04. 13:23:12

Szánalmas kis írás. Nézzük csak meg pl. miként gyártják az akkumlátorokat... mi lesz velük miután tönkrementek...

midnight coder 2022.05.04. 13:26:13

@indanick: A hidrogénnek több baja van. Az egyik az, hogy nincs igazán olyan technológia amivel gazdaságosan és környezetbarát módon elő lehet állítani. A ma előállított hidrogén nagy része fosszilis alapon készül, sok-sok CO2 kibocsájtással.

A másik baja, hogy árammá visszaalakítani vagy gazdaságtalanul lehet (Pl. robbanómotorral) vagy marha drágán (üzemanyagcellával).

A harmadik baja a tárolás. Elég illékony, és nagyot szól ha begyullad.

midnight coder 2022.05.04. 13:35:29

@Bkkzol: Az nem kérdés, hogy az elektromos autózásból előbb-utóbb ki fog pottyanni normális akkumlátor, de mire ez sorozatgyártásba kerül és olyan tömegben elérhető lesz, hogy erőműben is gazdaságos lesz a használata, az 20 év.

Ma egy ház energiaellátását biztosító napelemes rendszert ki tudsz hozni úgy 2 millió forintból. Egy olyan power wall, ami mondjuk pár napig biztosítja az áramot ha borult idő van, az újabb 2 millió. De 2-3 nap után ezzel vége a dalnak.

A másik dolog, amiről a cikk lazán megfeledkezik, hogy az áram csak egy része a történetnek. A műtrágyagyártáshoz is földgáz kell, a fűtéshez is földgáz kell, az ipar is elég sokat használ.

Nancsibacsi 2022.05.04. 14:01:26

Én úgy gondolom azt kell nézni ami van - nem álmodozni arról, hogy egy majd talán lesz olcsó és nem környezetszennyező aksi, meg olcsó fúziós energia, meg hasonlók. Ha lesz majd örülünk, de úgy néz ki az ITER például a beleölt csillárdok ellenére 2000 környékén indult és úgy volt hogy 10 évig építik most éppen 2025 a céldátum a próbaüzemre. És ez még max null szaldós - nem rendes, pozitív mérlegű áramot termelő erőmű. Az majd újabb 30 év.
Most az van ami van: méregdrága aksik, amelyek energia tárolásra nem jók. Pláne úgy nem jók hogy a legtöbb energiát - nem elektromosat, hőt is figyelembe véve - télen használjuk, és a legtöbb "tiszta" energiát nyáron tudjuk előállítani. Ötlet sincs arra, hogy fél évig hogyan lehet áramot tárolni, amely elég egy családnak, országnak, világnak. Nyilván elméletben mindenre van megoldás, mert lehet szivattyús tárolót csinálni, csak aztán jön a matek meg a fizika és pofánvág, hogy ha nyáron felszivattyúzod a teljes balatont 270km magasra, és télen meg leejted onnan, így energiát termelve akkor ügyesen megoldottad a problémát. Hát ez nem fog menni - és nem csak a strandolók miatt. Ugyanilyen felvetések amik a posztban szerepelnek - egy okos rendszerirányítás lehet hogy hoz 1%-ot - a 100-ból. Vagyis ugyanúgy nem fogja megoldani a problémát, ahogy egy teamécsessel meg virágcseréppel nem lehet kifűteni a házat.

Amit még baromira nem kéne elfelejteni, hogy az emberek akkor lesznek környezettudatosak, ha az nekik megéri. Ez ökölszabály, ez az egyetlen út - nincs más lehetőség. Senki se fog egy 15 éves 2 rétegű üvegezést 4 rétegűre cserélni mert az 230 év alatt megtérül neki a fűtésszámlán. Úgy kell a környezetet védeni, hogy az emberek zsebében több lóvé maradjon. A legegyszerűbb erre az, ha kötelezővé teszik irodai munkakörben a heti legalább 3, de inkább 4 nap home office-t. Az emberek így nem utaznak, energiát spórolnak, nem szennyeznek környezetet. 0 Ft-ba kerül (a cégeknek se sokkal többe), a dolgozók örülnek mert nem kell benzire/bérletre költeni, és az tényleges CO2 megtakarítás. A másik lehetőség hogy a repülők fizessenek ugyanolyan szintű jövedéki adót a kerozinra, amennyit az autókra fizetnek - sőt valójában többet, mert a repülőgép arra is energiát pazarol hogy ne essen le, míg pl. egy busz vagy egy vonatnál ez 0 energiába kerül. Nyilván ha ezt csak Magyarország vezetné be, akkor a repülők simán máshol tankolnának, de ha EUban mindenhol rávágják azt a 200% adót a kerozinra, központilag, akkor rögtön drágább lesz a repjegy, kevesebben repülnek - amely repülések túlnyomó többsége valljuk be tök fölösleges.

birkamenet 2022.05.04. 14:57:11

@Nancsibacsi:

Orbán gazdáknak 12 êve volt, hogy dicerzigikált, ruszki független energiapolitikát csináljon. Meg hogy ne tagadja a klímaváltozást. Ehelyett orbán orálisan csatlakozott Putyinra, energia gyarmattá tette Magyaro-t, és kiosztotta a szektor milliárdjait Mér$zarosnak és Garancsinak.

birkamenet 2022.05.04. 15:12:13

@midnight coder:

Te polihisztor gomba, a kőolajból meg gázból már semmi újat nem lehet kihozni, így maradnak az alternatív energia források és azok fejlesztései. A NER pénztárca fejlesztése helyett.

midnight coder 2022.05.04. 15:18:35

@birkamenet: A németeknek is nagy pofára esés az Északi áramlat2 kiesése, és lesz ebből még ott is olyan válság - ahogy egész Európában - hogy a fal adja a másikat. De a németek földrajzilag picit jobb helyzetben vannak mint mi, és az erőforrásaik is nagyobbak a probléma megoldására.

midnight coder 2022.05.04. 15:22:02

@birkamenet: Birkuci, jelenleg a nyugat-európai fejlesztések is arról szólnak, hogy ezerrel építik az LNG fogadására az infrastruktúrát. Picit próbálj legelészés közben tájékozódni azzal kapcsolatban, hogy mit és mennyiért lehet és mit nem. Nekem itt figyel a napelem a ház tetején, és tudom mi mennyi.

midnight coder 2022.05.04. 15:33:30

@Nancsibacsi: "Most az van ami van: méregdrága aksik, amelyek energia tárolásra nem jók."

Jók azok, csak azt kell figyelembe venni, hogy ezeket mobiltelefonokra, és laptopokra találták ki. Arra tök jók, és amíg ehhez kellett a fejlesztés, addig ment is ezerrel. Csak elért a dolog arra a pontra, hogy ezen a területen már nincs mit fejleszteni - pontosabban egy ilyen fejlesztés már nem hozza vissza a pénzt. És nem tegnap jött el ez a pont, hanem jó pár éve. Persze érvelhetsz, hogy de milyen jó lenne egy mobil ami egy hónapig bírja mint a régi butafonok - de azért simán megveszed te is az IPhone-t 3000 MAh-os akkumlátorral egy használt kocsi áráért. És amíg ez így van, addig ezen a fronton már nem lesz fejlesztés. Az autó viszont más kérdés: fizetőképes kereslet, és ehhez viszont a mostani technológia kevés.

"A legegyszerűbb erre az, ha kötelezővé teszik irodai munkakörben a heti legalább 3, de inkább 4 nap home office-t."
Ezt már én is réges-régen mondom. Nincs annál kevesebb fosszilis energiát igénybe vevő közlekedés, mint ha nem mész sehová. Másrészt, az irodába járásnak nem ez az egyetlen vonzata: több home office = kevesebb irodahelység = kevesebb fémből és betonból épült energiafaló monstrum ami folyamatosan termeli a szemetet az állandó belső átépítések miatt.

"A másik lehetőség hogy a repülők fizessenek ugyanolyan szintű jövedéki adót a kerozinra, amennyit az autókra fizetnek - sőt valójában többet, mert a repülőgép arra is energiát pazarol hogy ne essen le, míg pl. egy busz vagy egy vonatnál ez 0 energiába kerül."

Igazából még így is kevesebbet eszik 100 kilométeren egy főre levetítve egy repülőgép mint egy átlagos robbanómotoros személyautó egy személlyel. És itt már a szuper energiatakarékos motorokkal számoltam - amik persze jól lerövidítik az autó élettartamát. Ami azért vicces, mert az autó legyártása kb. annyi energia, mint amit a működése során elfogyaszt.

Medgar 2022.05.04. 15:39:14

@nyikk: Ezen azért már túl vagyunk pár éve..

Nancsibacsi 2022.05.04. 15:47:50

@birkamenet: Most tegyük félre a piszkos anyagiakat: vajon te hogyan függetlenednél az orosz energiaimporttól? Várom az ötleteket - hadd röhögjek.

Nancsibacsi 2022.05.04. 15:55:34

@midnight coder: A telefonok aksiján látszik hogy az iphone már 15 éves de nem azért nem csináltak azóta se hosszú üzemidős telefont mert igény ne volna rá, hanem azért mert nem lehet. Az aksi technológia simán lehet hogy ennyi, és nem lesz semmiféle áttörés meg megváltás amivel nem azt hogy egy családi ház energiaszükségletét, de legalább egy autóét meg tudnák oldani megfizethetően, a benzinessel hasonló kényelmi szinten. Mivel ez nem megy már 15 éve, pedig a feladat adott, a piaci rés adott, profit volna annak aki meg tudná csinálni - de nem tudja, egyik sem. Még fúziós erőműre is sokkal több az esély mint a jelenleginél jelentősen jobb/olcsóbb aksikra.
Az igazi gond az, hogy nyártól-télig tárolásra konkrétan semmi alternatíva sincs. Nem 50%, hanem 5000000% javulás kellene az aksi technológiában hogy azt mondjuk hogy innen kezdve nem kell gázos erőmű, mert amit a verőfényes napsütésben megtermelt júliusban, abból fűtünk még februárban is. Ez sci-finek is rossz.

A repülőgépet nem autóval, hanem vonattal vagy busszal korrekt összehasonlítani. Így a fogyasztása minimum ötszöröse a busz/vonaténak. Vagy ha autó, akkor hasonlítsd egy magánrepülőhöz, és szintén ki fog jönni az ötszörös fogyasztásnál még jóval több.

birkamenet 2022.05.04. 16:56:18

@midnight coder:

Te Győzike, az halom zsákfalusi tudatlanság amit te itt összehordassz azzal az áltudományoskodásoddal, az már fájó.

Laborok tízezrei végzik az alternatív energia illetve az energia hatékonyság növelési kutatásokat, hát marhára nem vagy képben még az iráanyokkal sem. Nem is csoda, hiszen valszeg egy labor se küldi meg neked a zsákfaludba a jelentést, hogy mivel foglalkoznak, meghol járnak. Ezt már fenntébb bizonyitottad.

]{udarauszkasz 2022.05.04. 20:55:11

Az a helyzet (pedig nem vagyok Fityisz berenc) hogy sajnos Codernek kell igazat adjak..
A gazt jelenleg meg nem lehet kivaltani. Dolgozni kell rajta, ujfajta energiaforrasok utan nezni,de az,amit a zoldek karorvendoen haluznak,hogy hurra,nem lesz gaz,nem lesz kornyezetszennyezes,az szimpla hulyeseg.
Ha nem.lesz gaz,nem lesz energia,de a vegyipar is egy csomo alapanyagtol esik el. Koolaj szinten. Az egesz civilizacio erre epul,a muanyagokat is csak reszben lehet ujrahasznositani,ha ezek kiesnek,akkor mehetunk vissza valahova a lovaskocsiig,es a lovontatta ekeig.
Es a betervezett elavulas tesz rola,hogy onnantol szamitva ropke 10-15 ev alatt meherkezzunk a kozepkorba.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2022.05.04. 23:07:35

Én nagy rajongója vagyok a megújuló energiának, de a második pont teljesen irreális.
Minden MW nap/szélerőmű mellé ugyanekkora akkumulátort kellene telepíteni és több napnyi, vagy akár hétnyi kapacitással. Az akkumulátor kiegészítőnek jó, de csak arra nem lehet egy országot építeni.
Az elektromos autókat hálózati energiatárolásra használni marhaság. Senki se akarja, hogy leszívják a kocsiját, amellett, hogy az a lítium-ion akkumulátorokat nem lehet nagyon sokszor tölteni. Ez a felhasználás árt az autónak.
Komoly tárolókra van szükségünk, viszont Magyarország földrajzi adottságai a szivattyús tárolást nem teszik lehetővé. Reálisan mi marad?
- Hő: még fejlesztés alatt
- sűrített levegő: drága
- lendkerék: horror drága
- gravitációs: az csak egy vicc

]{udarauszkasz 2022.05.05. 06:55:57

@Lord_Valdez:
Alacsony onkisulesu szuperkondenzatorokkal sokat lehetne segiteni.
A baj ezekkel a nem konstans feszultsegtartomany,es bizonyos tartomany alatt mar nem mukodnek az inverterek.
Az alacsony energiasuruseget meg lehet kompenzalni azzal,hogy nagy a padlas, a mi padlasunkra felferne egy jo nagy telep,a tetonkre meg egy bazinagy teljesitmenyu pv cucc. Errol aztan estenkent tele lehetne tolni egy Teslat

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2022.05.05. 07:08:22

@]{udarauszkasz:
Ha úgy érted, hogy a rövid ideig történő nagy teljesítmény nyelésnél v. betáplálásnál, akkor igen, segítene, de erre előnyösebb a lendkerekes tárolás.

Nancsibacsi 2022.05.05. 07:47:51

@]{udarauszkasz: A probléma nem az hogy a Teslát hogyan töltöd, hanem az hogy a nyári napsütés melegét hogyan rakod el télre, fűtési célra. Nem muszáj áramként - bárhogy, mivel úgyis át lehet alakítani mindent mindenné. Erre simán nincs jelenleg megoldás, ezért kell a gáz, hogy akár fűtési célra, akár téli áramtermelésre használjuk.
Pl. ha lehetne a hidrogént tárolni akkor nyáron a fölösleges napenergiával lehetne hidrogént bontani amiből télen lehetne hőt meg áramot csinálni - de nem lehet. Ha lenne elég nagy aksi, akkor áramként el lehetne nyárról télre tárolni az áramot, amit télen fel lehetne használni - de nem lehet. Ha egy szuperkondenzátorról nem egy autó jutna eszebe hanem 4 hónapnyi fűtési energia, akkor lehetne szuperkondenzátort használni gáz helyett - de nem lehet.
Jelenleg az állam jelenleg tök ingyen "tárolja" a nyáron megtermelt energiát télre (szaldó elszámolás). De ez egy sima csalás - ugyanolyan csalás, mint a 480 Ft-os áramár, mert az állam elvisel egy költséget azok helyett, akik napelemet telepítenek otthonra. Ez nem globális megoldás, mert az államnak nincs pénze - ezt a pénzt elveszi azoktól, akiknek nincs pénzük/lehetőségük napelemre, és odaadja azoknak, akiknek van. Szóval ez ugyanaz mint 500 éve volt a kilenced a nemesség részére - egy sima adó a szegények felől a jómódúak irányába. Ha mindenki napelemet rakna, nem lenne akitől elvegyék, szóval ez azonnal megszűnne.

Nancsibacsi 2022.05.05. 07:48:51

480 Ft-os benzinár nyilván...

birkamenet 2022.05.05. 09:23:07

@Lord_Valdez:

A fél országot át lehetett volna állítani hőszivattyúra, ami függetlenit mindenkitől, de Orbán ehelyett a ruszkik farkára kötötte rá az országot.

Nancsibacsi 2022.05.05. 10:30:03

@birkamenet: És a hőszivattyú áramigényét miből fedezed? Hőszivattyúból? :-D

MTVSZ_Alexa 2022.05.05. 11:00:47

@Nancsibacsi: a gázkazán működtetéséhez is kell áram, ne legyen már kettős a mérce. Egy 12 kW-os, 4-es éves teljesítményfokozatú hőszivattyúnál / átlagos 2000 fűtési órával számolva/ pl. kb. 6000 kWh évente. Tetőre szerelt napelem-rendszerrel /HMKE/ simán megtermelhető. Nem véletlen, hogy a decemberi lakossági napelemes pályázatot hőszivattyú-beruházással és tárolással lehetett kombinálni.

]{udarauszkasz 2022.05.05. 11:38:18

Nem csak napelem van a vilagon. Napelem/szelkerek kombo.
Nalunk a Kisalfoldon evente 300 nap fuj a szel.

Nancsibacsi 2022.05.05. 12:22:44

@MTVSZ_Alexa: Nézd, én tényleg csak azt tudom javasolni hogy ülj be pár fizika meg matematika órára. Ne legyen kettős mérce? Egy gázkazán szivattyúja 5-25W fogyasztású - és keringeti a vizet egy 150 nm-es családi házban. Nem 12kW, hanem az EGY EZREDE az áramigénye!
Az lényegtelen hogy egy tetőre szerelt napelem mennyi áramot termel meg, mert a 6000kWh-ból mennyit fog termelni novembertől-áprilisig, amíg fűteni kellene? Mivel a hőszivattyú akkor fogyasztana - nem júliusban. 5 hónap alatt meglesz 800kWh? Amit nyáron termel azt nyugodtan számold VESZTESÉGNEK, amelyet jelenleg lenyel a napelem tulajdonosa helyett az állam, mivel az SEMMIRE SE JÓ! A szaldó elszámolás irreális - a reális az volna hogy kaptok érte mondjuk 5Ft/kWh pénzt, és osszátok be a téli áram vásárlására, ami meg lenne 40Ft/kWh. Hogy itt bármi környezetvédelemről lehessen beszélni, a téli termelésnek kellene fedeznie a téli fogyasztást, ahhoz meg az éves termelést kéne tolni olyan 30-40000 kWh-ra, ami kb többe kerülne mint a ház, meg a teljes kert fölött is napelem lenne.

Nancsibacsi 2022.05.05. 12:29:53

@]{udarauszkasz: Egyrészt a szélkerekeket nem lájkolják a madarak, mivel a maximális forgási sebességüknél a korlát gyakorlatilag a hangsebesség a turbina lapát végeinél, és ilyen sebességű akármire egyetlen madár sincs felkészülve. Másrészről mivel az anyaguk üvegszálas kompozit műgyanta, így újrahasznosítani se lehet.

Kitiltott Vélemény 2022.05.05. 15:49:22

@MTVSZ_Alexa: " ... Egy 12 kW-os, 4-es éves teljesítményfokozatú hőszivattyúnál / átlagos 2000 fűtési órával számolva/ pl. kb. 6000 kWh évente. Tetőre szerelt napelem-rendszerrel /HMKE/ simán megtermelhető. Nem véletlen, hogy a decemberi lakossági napelemes pályázatot hőszivattyú-beruházással és tárolással lehetett kombinálni. ... "

Így van a szaldó elszámolás mellett ez reális, ez egy háztartásnak normális dolog, DE nem nemzetgazdasági léptékben.

Mi van abban az esetben, ami itt Magyarországon télen elég gyakori, ha ködös nyálkás, borult, szélcsendes idő van -1 - -5 fok egy hétig.
Ilyenkor minden egyes napelemes rendszer egész napi termelése cca. 2kwh.
Nem véletlenül volt már ezen a télen is jópár napon villamos energia felhasználási rekord.

Ezt hogyan kezeli a rendszer? Ki fizeti a horror import árat, ha nincs elegendő hazai termelés? Mert ugye ha a lakosságnál ki van vezetve a gáz, akkor a kieső füttési teljesítményt villannyal kell pótolni! Ehhez a jelenlegi állapotok szerint nincs elegendő erőművi kapacitás. NAGYON NINCS!

Ha minden háztartás napelemet használ, hogyan kezeli a rendszer a nyári túltermelést? Ilyen már előfordult a németeknél, a villany elszállításáért kellett fizetni a termelőnek!!! Mert az adott időpontban nem volt elegendő fogyasztó a rendszerben.. márpedig ilyen is simán előfordul csodaszép koraőszi, későtavaszi hétvégéken, amikor az ipar áll, füttésre nincs szükség, légkodik sem zúgnak ezerrel...

Nekem magánembernek a szaldó elszámolás nagyon rendben van, ha nincs áramszünet, és valaki finanszírozza a napelemet és a hőszivattyút tokkal-vonóval... DE mi lesz rendszerszinten?

Nancsibacsi 2022.05.05. 17:21:15

@Kitiltott Vélemény: Erről van szó - ez a dolog addig működik, míg az emberek kevesebb mint 1 százaléka használ napelemet, elektromos fűtést. Ha erre átállna mindenki - gáz embargó -, akkor áramot kellene venni. De ha az egész EU átállna erre, akkor áramot horror áron SE lehetne venni. Simán nem lenne télen áram, fűtés.
Azt se felejtsük el, hogy ha gázból csak Magyarországi termelésre hagyatkoznánk azt nagyjából felvenné az ipar. Pl műtrágya kell - azt nem mondhatjuk hogy nem műtrágyázunk többé, mert akkor nem megfagyunk, hanem éhen halunk. Szóval még az se működné hogy a 15-20% gáz, amennyi saját termelésből van az menne lakossági fűtésre, mert sajnos nem.

Elméletileg rengeteg jól hangzó megoldás van, de rendszer szinten sajnos csak nemszeretem megoldások jöhetnek szóba:
- Dunai vízlépcső, és további vízerőművek építése
- További atomerőművek építése
- Napi ingadozás kiegyenlítésére szivattyútelepek, komplett tavakra

És sajnos ha a fűtést is bevesszük az energiaképletbe, akkor világosan látszik hogy több energia télen kell. Amikor nem süt a nap, ezért a napelemek hasznossága KONKRÉTAN NULLA rendszerszinten, mert télen nem termelnek, tehát úgyis kell helyettük más. Míg a gáz jól szabályozható - csak hát nem tiszta, meg orosz -, addig ami aránylag tiszta és reális alternatíva van (víz, atom) azok meg nem szabályozhatóak, tehát azok mellé napelemet illeszteni nem lehet. Az nem reális hogy egy atom vagy vízerőművet minden évben 6 hónapra leállítsanak, mert ettől a kibocsátás nem csökken semmit se, ez csak fölösleges macera volna. A naperőmű mellé gázüzeműek illenek kiegészítőként - akár tetszik ez a zöldeknek, akár nem.

MTVSZ_Alexa 2022.05.05. 17:50:47

@Nancsibacsi: eközben más (fosszilis, nukleáris) erőműveknél rendre alulbecslik az élővilágra, környezetre gyakorolt negatív hatásokat ("nem jelentős", "környezeti hatásvizsgálat az átalakításra/bővítésre nem szükséges" stb.) mondván, a gazdasági szempontok fontosabbak, mint a környezetiek. Megújuló energiás beruházásoknál itthon inkább a termőföldre telepített naperőmű-parkoknál bagatellizálták a környezetre/élővilágra gyakorolt károkat sok esetben, hiába hívtuk fel a problémára a figyelmet már a kezdetektől. Tehát napelem-telepítést is lehet jól meg rosszul is csinálni, szélerőmű-telepítést is:

1. a szélturbinákhoz is jó műszaki tervezés kell, megfelelő helyre kell telepíteni, nem madárvonulási útvonalba vagy költőhelyhez. "A szélturbinák egymástól való távolsága, a turbinák magassága, a lapátok hossza és sebessége, a jelzőfény típusa mind növelheti vagy csökkentheti az ütközések bekövetkezésének valószínűségét (Kingsley, A. - Whittam, B. 2005). A legújabb kutatások szerint a lapátok erős kontrasztja, például az egyik lapát feketére festése akár 70%-kal is csökkentheti a madárütközéses balesetek számát (May, R. et al. 2020).

2. "A szélturbinák okozta ütközéses madár- illetve denevérpusztulások száma több nagyságrenddel marad el más antropogén tényezők hatásától (pl. légi és közúti közlekedés; épületek üvegfelületeinek ütközés; nagyfeszültségű vezetékhálózat stb.), ráadásul a legtöbb faj esetében nem is jellemző, hogy a szélerőművek megjelenése csökgkenést okozna azok populációjában (AWWI, 2014).

3. Egyre jobban terjednek (és egyre nagyobb kapacitásúak) a függőleges tengelyű szélturbinák, amelyek kisebb átlagos szélsebesség mellett is hatékonyan működnek, és kevésbé zavaróak a madarak, élővilág számára.

A fenti idézetek a Szélenergia a 21. században és Magyarországon c. 2020-as szakmai tanulmányból valók: energiaklub.hu/tanulmany/szelenergia-a-21-szazadban-es-magyarorszagon

MTVSZ_Alexa 2022.05.05. 18:58:08

@Kitiltott Vélemény @Nancsibacsi :
Lehet, hogy helyi szinten pl. mélyebb völgyek településein jellemző, de országos szinten nem gyakori télen se, hogy heti/hétnél hosszabb tartós borús-szélcsendes pláne mínusz fokos időszak van az ország egész területén. A nap- és szélenergia jól kiegészíti egymást: ha egyik régió borult-szélcsendes, a szomszédos régió (téli éjszaka is) lehet borult-szeles vagy napközben télen napos-szélcsendes vagy napos-szeles.

Sajnos ide nem lehet jpg-t beilleszteni, ld. a 12.oldal két ábráját: energiaklub.hu/files/study/Energiaklub_Sz%C3%A9lenergia%20a%2021.%20sz%C3%A1zadban_2.pdf
"...a téli időszakban a szélenergia, nyáron a napenergia mutat kedvezőbb értékeket, vagyis a két technológia jól kiegészítheti egymást egy megújuló energiára alapuló decentralizált villamosenergia-rendszerben. Egy efféle kooperáció szempontjából lényeges az is, hogy a szélenergiából származó villamosenergia-termelés az éjszakai órákban nagyobb mértékű, még ha ez a különbség nem is szignifikáns. Összességében kijelenthető, hogy mind napi viszonylatban, mind pedig szezonálisan vizsgálva igaz, hogy a naperőművek és szélturbinák egymást jól támogató, kiegészítő technológiák, ami az egyik magyarázata annak, hogy az energetikai átalakítás élvonalában járó országok miért telepítenek mindkét technológia esetében jelentős kapacitásokat."

A nehezen szabályozható (zsinóráramot adó) lignit- ill. atomerőművek egyre inkább kerékkötőivé válnak a modernizálódó-decentralizálódó-digitalizálódó (blockchain) irányítású villamosenergia-rendszereknek. Ezért is problémás, hogy a magyar kormány deklarált célja a hazai villamosenergia termelést "fele Paks, fele PV"-vé alakítani, és eközben a Paks II-nél jóval versenyképesebb áron termelni tudó, a termelt napenergiát (nagyrészt) kiegyenlíteni tudó új szélerőművek telepítését mesterségesen, rendelettel elleheteteleníti.

Az EU-s egységes áramhálózat és árampiac is fontos tényező: Mo. szükség esetén a hálózaton a szomszédoktól/EU-ból áramot is importálhat ill. exportálhat, és ennek egyre nagyobb része megújulókból származik.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2022.05.06. 06:57:17

@birkamenet:
Az ahhoz még kevés lenne. A lakossági gázfelhasználás a teljesnek kb. egy nyolcada.

MTVSZ_Alexa 2022.05.06. 16:35:30

@Lord_Valdez: sajnos tévedés, a teljes hazai végső földgázfelhasználásnak közel FELE, 48%-a volt a lakosságé (2020-as a lefrissebb MEKH adat). A teljes belföldi primer földgázfelhasználás 367 000 TJ volt 2020-ban, 261 000 TJ a végső összfelhasználás, ebből 127 000 TJ a lakossági felhasználás. www.mekh.hu/download/a/ad/01000/3_2_eves_foldgazmerleg_2014_2021e.xlsx
Úgyhogy a kulcs a lakosság földgáz-függőségének csökkentése, emellett az átalakító szektor az ipar és a kereskedelmi-szolgáltatási szektor földgáz-felhasználása dobogós.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2022.05.07. 08:33:58

@MTVSZ_Alexa: Hmm. Érdekes, az emlékeimben kevesebb volt, bár ebből számomra nem derül ki, hogy mennyi a lakossági fűtés és mennyi az áramtermelésre használt.

MTVSZ blog

A Magyar Természetvédõk Szövetsége (MTVSZ) blogbejegyzései.

Hozzászólások

Címkék

#10YearPhone (1) 1% (1) 7tévhit klímaváltozásról (1) Áder János (1) adócsalás (2) adóelkerülés (1) adóigazságosság (3) adományozás (1) adóparadicsomok (2) Ág (1) Agent Orange (1) agroökológia (12) agroüzemanyagok (3) Agua Zarca (1) airport (1) ajánló (1) akció (5) akciónk (2) aktivizálódj (38) aláírásgyűjtés (5) Álló szikla (1) alma (1) arany (1) aranybánya (2) atom (4) atomerőmű (5) Aurul (3) Ausztria (1) autóipar (2) autómentes nap (1) A fák titkos élete (1) A természet jelbeszéde (1) A természet rejtett hálózata (1) Bankfigyelő (5) bankok (3) bánya (9) bányaprojekt (3) bányászat (3) Baranya (1) barátai (1) Bayer (1) BAZ (1) Belgium (2) beporzók (18) Berlin (1) Berta Cáceres (2) BindingTreaty (8) biodiverzitás (5) biogazdálkodás (1) biokert (2) biológiaisokféleség (1) biomassza (3) bólintsrá (1) borsod fejlesztéséért (6) börzsőny (1) Budapest (1) büntetlenül (5) cambo (1) Cambridge (1) cancún (20) CAN LIFE (1) CDE EUKI (1) CETA (12) Chevron (1) chillout (1) cián (4) ciánszennyezés (4) Ciolos (1) ClimAct (1) cobenefits (1) cop16 (20) cop17 durban (5) cop18 doha (3) cop19 varsó (1) cop21 Párizs (1) COP21 Párizs (8) cop23 (1) COP24 (1) COP26 (3) corporate capture (1) croissant (1) csarna völgy (1) cseh (1) cselekedj (4) cseresznye (1) csernobil (2) cunami (1) DavidAttenborough (1) Davos (1) demokrácia (1) Derekegyház (1) dieselgate (1) dió (1) divestment (1) dohányipar (1) e-Figyelő (1) EBRD (4) eFigyelő (1) EFSA (1) egészség (2) égetés (1) éghajlat (4) éghajlatváltozás (50) éghajlatvédelem (12) éghajlatvédelmi törvémy (1) egyeztetés (1) EgyüttAMásfélfokért (1) EIB EBRD (2) élelmiszer-önrendelkezés (24) élelmiszerbiztonság (1) élelmiszer önrendelkezés (1) életigenlő (10) életigenlők (1) életigenlőkaláka (7) életmód (4) ellenállás (1) élménybeszámoló (1) Elosztó (1) elosztó (1) előválasztás (1) emberiség elleni bűntett (1) emberi jogok (3) endokrin (1) energia (49) energiaár (4) energiaátmenet (19) energiabiztonság (10) energiahatékony (1) energiahatékonyság (8) energiapolitika (6) energiaszegénység (7) energiatakarékosság (25) energiatudatosság (11) Energia CHarta (1) energia demokrácia (2) energia kutatás (1) ENSSER (1) ENSZ (5) épület (1) erdő (2) erdőkertek (1) eredményhirdetés (1) erkölcs (1) értékelés (6) értékrendszer (1) esőerdők (1) EU (11) európa (1) Európai Bíróság (3) Európai Bizottság (4) Európai Parlament (5) európai polgári kezdeményezés (3) Európai Unió (4) eu elnökség (1) eu költségvetés (3) fa (1) falusi önkormányzatok (1) fejlesztés-finanszírozás (1) fejlődő országok (1) fekete kígyó (4) felmérés (1) felújítás (6) felvonulás (1) fenntarthatóság (7) fenntartható vidékfejlesztés (1) fesztivál (1) fiatal föld barátai (4) film (2) foe (2) foehu (1) fogyasztás (10) föld (2) földbarátai (1) földgáz (1) földhő (1) földrengés (2) földspekuláció (1) földszerzés (1) földtörvény (1) földzsákmánylás (7) föld barátai (27) Föld Barátai (14) föld napja (1) folyószabályozás (1) fórum (1) fotó (1) friendsoftheearth (1) Fukuoka (1) fukusima (2) fűszernövények (2) fűtés (6) Gaia könnycseppjei (1) GameOn (1) Game over (1) gáz (6) gazdasági (1) gázkivezetés (4) gázvezeték (4) Genf (3) génmanipuláció (3) génmódosítás (6) génpiszka (19) glasgow (3) glifozát (6) globális akciónap (1) globalizáció (13) GMO (4) GMO-Kerekasztal (1) gólya (1) gömörszőlős (1) Green-Go (1) greenrecovery (1) gyógyászat (1) gyógynövények (2) gyomirtó (5) gyulaiiván (2) gyümölcsészet (2) gyümölcsfa (1) hajtóerők (1) hatásvizsgálat (1) háztartás (6) hellókarácsony (1) helyi hős (1) helyreállítás (2) Heves (1) hitel (2) Hófehérke (1) Hollandia (1) Honduras (1) honlapajánló (2) hosszú élettartam (1) hulladék (2) hülyeség kora (1) IARC (2) ICS (3) ifjúsági program (1) igazságosátmenet (1) igazságosság (2) Impossible Burger (1) ingyenhitel (1) írd alá (13) ISDS (14) itt az idő (1) japán (1) járulékoshaszon (1) javíthatóság (1) jelentés (3) jó példák (1) just transition (10) kaláka (1) Kalifornia (1) kályha (2) Karácsony Gergely (1) karbonsemleges (3) Karl Bär (1) kártevő (1) katasztrófa (2) katonaság (1) Katowice (1) kazán (1) Ken Saro-Wiwa (1) képek (4) kert (3) kertészet (2) késés (1) kiadvány (1) kibocsátás (2) Kína (1) Kishantos (3) kiskert (3) kitermelőipar (1) klíma (9) Klímacsúcs (1) klímahét (5) klímaper (1) klímapolitika (36) klímasemlegesség (6) klímatörvény (5) klímavédelem (7) klíma igazságoság (6) klórozott csirke (1) költségek (4) konferencia (23) konyha (1) könyv (2) könyvajánló (1) konzultáció (1) kőolaj (3) környezeti-társadalmi károk (1) korrupció (1) közmeghallgatás (1) közösségépítés (10) közösségi energia (18) közösségi kert (1) kukorica (1) kutatás (2) lakosság (4) land grab (7) Lechner Judit (1) légszennyezés (3) lengyel (1) levegő (1) levegőminőség (1) levél (2) lignit (5) lobbi (1) luxleaks (1) magvetés (2) MakeICTfair (2) Malmström (2) marco jelenti (19) Mátrai Erőmű (1) Megnette (1) megújuló energia (14) méhek (18) méhlegelő (1) méltányosátállás (2) mérés (1) Merkel (1) mese (1) mező (1) mezőgazdaság (3) MFB (1) MIC (1) millenniumi celok (2) mintaprojekt (1) Miskolc (2) Mongólia (1) Monsanto (4) Monsanto Tibunal (1) MTVSZ (26) mtvsz (3) műhús (1) multik (3) NAFTA (2) napelem (4) naperőmű (2) Natura2000 (1) nemzetek feletti vállalatok (3) nemzeti parkok (1) nemzetközi egyezmény (4) Nemzetközi Energiaügynökség (1) Netflix (1) Nigéria (3) Nnimmo Bassey (1) no2ISDS (2) növények (1) növénytermesztés (3) növényvédőszerek (10) no gmo (1) nyári tábor (1) nyeleni europe forum (1) nyersanyagok (1) nyílt (1) offsetting (1) ogoni törzs (1) ökocídium (1) ökofilmklub (1) ökológiai lábnyom (1) ökológiai válság (1) ökolokalizmus (1) okostelefon (1) olajpálma (1) olajszennyezés (4) olajvezeték (3) Olaszország (1) olkiluoto 3 (1) OLP (1) olvasókör (1) önkénteseink (2) önrendelkezés (3) orgona (1) Otthon Melege (2) Paks (1) palagáz (2) pálmaolaj (1) pályázat (7) panasz (1) Párizsi Megállapodás (2) pénz (3) pénzmosás (1) PeoplesBudget (1) permakultúra (5) Peter Wohlleben (1) petíció (36) Philip Morris (1) PM (2) polgármester (1) pottyondyákos (1) Pozsony (1) program (1) programajánló (2) pro natura svájc (1) radioaktív (2) rákkeltő (2) reaktor (3) regionális fejleztés (2) rekultiváció (1) reménysugár (1) rendszerszintű változás (3) reptér (1) rezsicsökkentés (1) riadólánc (1) RightToRepair (1) Rio+20 (1) romániai ősz (1) Roundup (2) rovarok (1) Rovar Atlasz (1) Sandisk (1) SDG (1) Seattle (1) Seralini (1) shell (1) Shell (4) Sigmar Gabriel (2) SLAPP (1) Slow Food (1) sóder (1) Spark (1) SparkAChange (1) SSD (1) Standing Rock (4) StopISDS (2) StopTTIP (20) Stop Corporate Impunity (4) strukturális alapok (2) sugárzás (2) system change (2) szabadkereskedelem (26) szállópor (1) szalmaépítészet (4) szavazás (2) szelence (1) szén (1) szénerőmű (6) szénkivezetés (11) szénmentesítés (2) szennyezés (2) szénrégió (7) szilárdtüzelés (2) szmog (1) szociális (1) szója (1) szökőár (1) szólásszabadság (1) szolidáris (1) szörp (1) tájfajták (2) talaj (1) talajpusztulás (2) tanulmány (1) tanulmányút (1) távhő (1) technológia (1) termelő-fogyasztó (1) természetes (1) természetesgyümölcsészet (2) természetvédelem (6) termőföld (7) terv (2) tervezett elavulás (3) tévutak (4) tilos rádió (1) tippek (5) tisza (1) TogetherFor1point5 (1) toma jelenti (2) törpék (1) TrumDeal (1) Trump (4) TTIP (23) TTIPkedd (1) TTIPleaks (1) TTIPtrump (1) TTIPtuesday (1) tüntetés (4) tűzifa (3) UBS (1) Umweltinstitu München (1) UNESCO (2) uniósforrás (1) UNtreaty (2) USA (2) vadvirágok (1) vadvirágos rét (2) Vallónia (1) válság (2) Vandana Shiva (1) védett fajok (2) vegyianyagok (9) vélemény (1) vendégcikk (3) vér (1) Verespatak (6) vers (2) verseny (2) vetélkedő (1) vetőmagok (1) vetőmagszennyezés (1) videó (1) video (10) Viktor Frankl (1) világbank (2) világörökség (2) virág (2) virágbomba (1) virágok (1) víz (2) vízgazdálkodás (1) vízierőmű (2) víztúlfogyasztás (1) VWgate (1) Western Digital (1) WHO (2) WTO (1) zaj (1) zöldhelyreállítás (1) Zöld Kapcsolat Egyesület (2)

Közösség

Kövess minket a Facebookon!

Olvass minket a Twitteren!

süti beállítások módosítása