Szerző: Gáspár Zita, Kádár András
Életigenlő Kaláka a mobiltelefonok nyomában
Kádár András főtitkár a mobiltelefonokat újrahasznosító Inter-Metal Recycling Kft telephelyén(Fotó: Kádár András JGI)
A mobiltelefonok térhódítása
20-25 éve kezdtek széleskörben elterjedni a mobiltelefonok, és alig tíz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a környezetvédő szakemberek felismerjék baj van. Hatalmas mennyiségben kezdtek termelődni az „aranyat érő” hulladékok.
Az eleinte hosszú élettartamúnak szánt eszközökből mára eldobható darabokat is gyártanak, de a jobb minőségűnek kikiáltott verziók is idejekorán elavulnak. További probléma, hogy már annyira bonyolulttá tették a technológiáját, hogy tulajdonképpen javítani sem lehet őket, ezzel szintén újabb vásárlásokra sarkallva az embereket.
A legtöbb bánya a Kahuzi-Biega Nemzeti Park területén található, ahol a mindössze 3-5000 egyedet számláló Grauer gorilla él. (Videó: ZengoFilm)
Növekvő igények, növekvő bányák, csökkenő biológiai sokféleség
Ahogy drámaian nőni kezdett a telefonok mennyisége a világban, ezzel együtt nyíltak meg és növekedtek a konfliktusos ásványokat tartalmazó érceket kifejtő bányák. Ez az ásványkategória olyan ásványokat foglal magába, melyek kifejtése súlyos környezetvédelmi és emberjogi problémákkal jár. Ilyen többek közt az aranyat, ónt, tantált, wolfrámot tartalmazó ércek.
Annak, aki már látott bányákat az tudja, hogy milyen mértékű környezetpusztítással jár, és ez különösen igaz az olyan területekre, ahol az élőlények a szokásosnál sűrűbben fordulnak elő. Biodiverzitási hot-spotnak – biológiai sokféleségi forrópontnak – hívjuk azokat a helyeket, ahol az adott területegységre nézve nagyobb a fajok száma az átlagosnál.
Azért nagy gond, ha egy ilyen területet tesznek tönkre, mert itt kis pusztítással is hatalmas károkat lehet okozni. És ebből következően ki tudja mi köze van egymáshoz a gorilláknak és a mobiltelefonoknak? Sajnálatos módon, a gorillák és a csimpánzok élőhelye sok esetben éppen azokon a hegyeken található, ahonnan ezeket az anyagokat már elkezdték kibányászni, és ahol nap, mint nap akarnak újabb lelőhelyek reményében bányákat nyitni.
Tantál(Forrás:Wikipédia)
Milíciák, gyalázatos munka körülmények, olcsóság?
Afrikában a Kongói Demokratikus Köztársaságban szinte állandó a polgárháború. A bizonytalan politikai helyzet kvázi állandó, a hatalmi pozíciókban egymást váltogató fegyveres alakulatok hadseregük fenntartására rabszolga- és gyerekmunkával kibányászott ércekkel kereskednek. Nem ritka, hogy valakit megölnek, vagy a családja megölésével fenyegetik meg, ha nem engedelmeskedik nekik. Nos, innen származnak a legtöbb mobiltelefont alkotó fémek.
Az ok a ritkaság ellenére az olcsóságuk, mert ugyan máshol is lehet bányászni, de ott ezek a munkák ha nem is sokkal jobb körülmények között, de legalább meg vannak fizetve. Tulajdonképpen az egész gyártás áthelyeződött olyan területekre, ahol enyhén szólva is rosszabbak az előállítás során a munkakörülmények.
A bányászat velejárója az orvvadászat. Évente 3000 főemlős tűnik el a Földről orvvadászat, orgazdaság következtében(Fotó:the Jane Goodall Institute Uganda)
Míg Amerika vagy Európa területén szigorú szabályok kötik a munkaadókat, ezzel növelve a foglalkoztatási körülmények színvonalát, addig például Afrikában és Ázsiában számos területen figyelhető meg a rabszolga körülmények közt dolgoztatott emberek tömege, nem ritkán gyerekmunkával és gyilkosságokkal övezve.
Tegye a szívére a kezét mindenki, valóban kell mindenkinek 1-2 évente új telefon? Ha olyan gyorsan fejlődik a technológia, hogy az eszközökkel nem tudjuk követni azt, akkor szükségünk van erre a fejlődési sebességre? Jól működik egy olyan iparág, ahol ilyen alapanyagokra épülnek a termékek?
Veszélyes hulladékból érc, visszagyűjtés
A felesleges túltermelés másik hátulütője, a keletkező veszélyeshulladék. Amennyiben egy ilyen eszközt a kommunális hulladék közé dobunk, akkor a természeti erők hatására tulajdonképpen elemeire bomlik, mely a különböző fémek és műanyagok miatt szennyezni fogja a talajt és a vízbázisokat. Ez később természetesen a környező élővilágot beleértve az embereket is megbetegítheti.
A nemzetközi Mobil Recycling Day kampányt megelőzve indult a magyar Passzold vissza Tesó!(Fotó: Kádár András JGI, és the Jane Goodall Institute Australia)
Az összetett problémára megoldást találtak. 2009-ben indult útjának az első nagyszabású mobiltelefon visszagyűjtő kampány, a Dobj egy nagyot! Az ENSZ a Gorilla-évének nyilvánította ezt az évet, aminek fővédnöke Dr. Jane Goodall lett. 2018-ban ismét elindítottak egy kampányt Mobile Recycling Day néven.
A magyarországi Jane Goodall Intézet azóta minden évben elindítja a Passzold vissza, tesó! kampányát. Ez alatt örömmel várja iskolák, cégek, önkormányzatok és tulajdonképpen bármilyen közösség jelentkezését, ahol megrendelik a gyűjtődobozt, és vállalják a néhány hónapos kampányidőszak alatt a telefonok visszagyűjtésével járó kevés feladatot.
Nemrégiben egy „Városi bányászat” című online előadáson is részt vett a Magyar Természetvédők Szövetsége meghívására egyik előadónk, Gáspár Zita Zsófia, aki beszámolt a visszagyűjtés részleteiről. Az eseményen Szilágyi Artúr környezetmérnök vezetésével a résztvevők szétszedhettek otthon tárolt okoseszközöket, hogy megnézhessék, mik alkotják azokat pontosan, és a művelet közben a problémakör bemutató előadást lehetett követni.
Az előadás olyan ösztönző volt, hogy a magyarországi Jane Goodall Intézet főtitkára olyan telefonra cserélte le elavult telefonját, melyet Fairphone néven árulnak, a régit pedig bedobta egy Passzold vissza Tesó! gyűjtődobozba.
Az előadáson ugyanis megtudta, hogy ezeket a telefonokat úgy alkotják meg, hogy azokat akár otthon is lehessen javítani, az előállításuk során figyelnek az alapanyagok beszerzésétől kezdve a feldolgozásukig, hogy végig etikus körülmények között történjen a gyártás.
2021 januárjától az EU már szabályozta a konfliktusos ásványok behozatalát és forgalmazását is a gyártók, feldolgozók tekintetében.
A megoldás a mi kezünkben, fejünkben van(Fotó: Kádár András JGI)
A “Passzold vissza Tesó!” használt mobiltelefon visszagyűjtő kampány tavaszi kampányszakasza 2021. június 30-án zárul. Nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy milyen eredményt fog hozni az idei év!
Az elhangzott előadás visszanézhető az MTVSZ youtube csatornáján keresztül: