30 év, 30 arc, 30 történet - Dr. Halmos Gergő

Írta Ildikó Járdi , 2020. július 13. 15:56 , Hozzászólsz?

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója születésétől kezdve Budapesten él, de ez nem akadályozta abban, hogy alaposan megismerje a madarakat. Megtanít egy angol kifejezésre: a madarászat selling point, amin keresztül el lehet adni a természetvédelmet. Halmos Gergő számára élményt jelent az MTVSZ-szel és WWF-fel folytatott közös lobbizás.

 Az interjút Gadó György készítette.

Mikor és hol kezdtél madarászni?

13 évesen, 1989-ben lettem a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagja. Ötödik osztályos koromtól az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Iskolájában tanultam, és talán hetedikesek voltunk, mikor néhány barátommal úgy döntöttünk, hogy belépünk az MME-be, mert érdekelt a természetjárás, a természetvédelem. Nem kellett messzire mennünk, az iskolától néhány utcányira a Nemzeti Múzeum hátsó traktusában voltak az MME Budapesti Helyi Csoportjának gyűlései.

 

A Trefort utcában nem lehet valami gazdag madárvilág.

Ott tényleg elég gyér, de Csillaghegyen laktam, és sokat mászkáltunk a Dunakanyarban, Visegrád környékén. Aztán barátaimmal elmentünk táborozni Fülöpházára, ahol Szűcs Laci nagyon jó táborokat szervezett, és kirándulni is vitt minket. Vele jutottam el az Ócsai Madárvártára, igazából ott merültem bele a madarászásba. Csörgő Tiborral, a madárvárta legendás vezetőjével azóta is szakmai kapcsolatban vagyok.

 

Ezek szerint elég egyenes úton haladtál a madártani ismereteid elmélyítésében.

Igen, a Trefortba is biológia tagozatra jártam, amit Dr. Lénárd Gábor indított, aki az iskola igazgatója is volt akkoriban. Nekünk Szászné Heszlényi Judit biológiatanár nagyon jó órákat tartott. Onnan mentem az ELTE biológus szakra, az egyetemi diplomamunkám témavezetője az Ócsán megismert Dr. Csörgő Tibor volt. És az egyetem után az első munkahelyem az MME lett. 2001-ben A Madárgyűrűzési Központban kezdtem dolgozni, aztán néhány év után természetvédelmi igazgató lettem majd 14 évvel ezelőtt, 2006-ban elnyertem az igazgatói állást. Azóta ez a munkám.

 _mg_8522.jpg

 

Ha gonoszkodni akarnék, mondhatnám, hogy a pályaíved elég unalmas, de valójában irigyellek, hogy milyen egyenesen haladtál. És nyilván a munkakörödön belül nagyon is változatosak a feladatok. Aki cikizni akarja a madarászokat, azt mondja, hogy olyanok, mint a bélyeggyűjtők. Szeretik a sokszínűséget, és hajlandók sok ezer forintot költeni arra, hogy az ország valamelyik eldugott sarkában egy télen erre tévedő ritka madarat megpillantsanak. De valójában az MME-nek a nevében is benne van a természetvédelem.

Igen. Ez a nyitás jóval azelőtt megtörtént, hogy én idekerültem. Az Egyesület tagjai a 74-es megalakulás után sem csak madarakkal foglalkoztak, aztán 1990-ben a hivatalos nevünk is Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületre változott. Az akkori vezetők ezzel a névvel azt akarták kifejezni, hogy a fókuszban a madarak vannak, de nem csak velük foglalkozunk, hanem kétéltűekkel, hüllőkkel, emlősökkel, lepkékkel és más csoportokkal is. Másrészt a név azt is kifejezi, hogy nemcsak számoljuk a madarakat meg konkrét madárvédelmi intézkedéseket hajtunk végre, mondjuk műfészkeket helyezünk ki, hanem szélesebb értelemben vett természetvédelemmel is foglalkozunk. Ez a változás az én érkezésem előtt történt, de én is ezt képviselem. Más országokban is úgy tartják, hogy a madarakon keresztül közel lehet hozni az emberekhez a természetvédelmet. Nagyon sok embert érdekelnek a madarak, mert szépek, mert többnyire nappali állatok, amelyek itt élnek körülöttünk, viszonylag nagyok, nem kell az avart túrni és nagyítót elővenni, hogy megismerjük őket. Könnyű rajtuk keresztül kapcsolódni a természethez. Ez magyarázza, hogy a külföldi partnerszervezeteink is próbálnak madárközpontúak maradni, de nyitnak a természetvédelem más területei felé. Mi is így vagyunk ezzel. A madáretetőtől a tudományos igényű felméréseken keresztül a gyakorlati természetvédelemig és a szakpolitikáig sok témával foglalkozunk.

 

A madarakat önmagukban nyilván nem lehet megvédeni. Az életfeltételeik kapcsolódnak a táplálékállataikhoz, és tudom, hogy például az ipari mezőgazdasággal is foglalkoztok, hiszen az ott használt vegyszerek és módszerek pusztítják a madárvilágot. Ez utóbbi terület már inkább a környezetvédelem körébe sorolható.

Igen. De ha tágítjuk is a fókuszunkat, akkor is elsősorban biodiverzitás-védelmi szervezetnek tekintjük magunkat, témáink ehhez kapcsolódnak. A szén-dioxid kibocsátás kérdésével mi direktben nem foglalkozunk. Nagyon sok más szervezetnek szerencsére ez a fő területe. Persze a klímaválság és a biodiverzitás-válság szerintünk szorosan összekapcsolódik, mi ebből a biológiai sokféleség védelmére tesszük a hangsúlyt.

 

Az elmúlt évben Magyarország is felbolydult, az embereket elkezdte foglalkoztatni a klímavészhelyzet. Felétek is nagyobb érdeklődés fordult?

Mi is érzékeljük, hogy a figyelem a környezet- és természetvédelem iránt nőtt. Ennek persze nem mindig van mélysége. De mindenképpen jó irány, hogy ne csak egy szűk kör témája legyen a természetvédelem, hanem a közbeszéd részévé váljék, és a politikára is hatást gyakoroljon. Mi, akik a biodiverzitás-buborékban üldögélünk, persze azt is próbáljuk kommunikálni, hogy lényegében ugyanarról a témáról beszélünk, és az egész üggyel egyben kell foglalkozni. Ezt az érdeklődést próbáljuk a biológiai sokféleség védelme felé fordítani, mert idén több kulcsfontosságú nemzetközi esemény témája a biodiverzitás lesz. Egyébként érdekes, hogy tavaly ősszel kiderült számunkra, hogy a magyarországi klímatüntetéseket szervező fiatalok közül ketten is madarászok.

 

És már beszélgettetek velük?

Igen, érdekes volt, remélem lesz folytatás is. Segíteni akarjuk a munkájukat, és kíváncsiak vagyunk arra, hogy ők hogy látják az MME-t. Mi magunk is önkritikusan mamutnak szoktuk nevezni az egyesületünket, mert nagy a tömegünk és nehezen mozdulunk, de próbálunk reagálni az új helyzetekre.

 

Hány egyesületi tagotok van?

5-6 ezer aktív tagunk van, ami családostul legalább 10 ezer főt jelent. És az elmúlt 10 évben sokat dolgoztunk azon, hogy a társadalmi támogatottságunkat és beágyazottságunkat növeljük. Anyagilag is szeretnénk elérni, hogy ne a pályázatoktól függjünk, hanem a legfontosabb stratégiai céljaink megvalósításán hazai és európai politikától függetlenül dolgozhassunk. Másrészt azt is fontosnak tartottuk, hogy tagjainkon keresztül is minél nagyobb hatást tudjunk elérni. Volt eredménye a kampányunknak. Ma nagyjából 30 ezren támogatják anyagilag az egyesületet, azok száma pedig, akikkel rendszeres kapcsolatban vagyunk, olvassák hírleveleinket, jóval több, mint 50 ezer. Ha azokat is beszámítjuk, akik valaha támogatóink voltak, akkor a 100 ezret közelítjük. Ez azt is jelenti, hogy nagyon nehéz lenne olyan intézményt találni, ahol nincs szimpatizánsunk.

 

Elismerésre méltó számokat mondasz. A tagok közül azok, akik a terepen is aktívak, mivel foglalkoznak?

A fajmegőrzési és felmérési programjaink eddig is jól működtek. Kerecsensólyom, parlagi sas, kék vércse, szalakóta, túzok, ezekről a fajokról nagyon sokat beszéltünk – és tettünk is értük. Egyre jelentősebbé válik a „Mindennapi Madaraink Monitoringja” nevű madárszámlálási programunk, amelyet több országban modellnek tekintenek. Lényege, hogy a madarak segítségével az élőhelyek állapotát, és így például az EU-csatlakozásnak a környezetre és az élővilágra kifejtett hatásait is tudjuk mérni. Rendkívül fontos trendeket lehet így nyomon követni, az adatokat pedig önkénteseink szolgáltatják.

 

Térjünk rá a természetvédelmi szakpolitikára! Ezen a területen mire törekedtek?

Az elmúlt időszakban nagyon odafigyelünk a tudatos stratégiák megtervezésére. A mezőgazdasági politikára koncentrálunk. Sajnos az európai mezőgazdasági támogatási rendszernek az elmúlt évtizedekben komoly szerepe volt a biodiverzitás csökkenésében. Óriási jelentősége van annak, hogy ez a támogatási rendszer a jövőben hogyan alakul. Néha úgy tűnik, hogy szélmalomharcot vívunk, de legalább azt elértük, hogy most már mindenki tudja, hogy a mezőgazdasági területeken az indikátor szerepet betöltő madarak faj- és egyedszáma vészesen csökken. Ezért is gondoltuk, hogy ezzel mindenképpen foglalkoznunk kell. Magyarországon pedig az európai országok átlagánál is jóval nagyobb a jelentősége annak, hogy milyen jellegű mezőgazdasági termelés zajlik.

 

Ezt miért mondod? Nem azért mert mindenki a saját országát, saját tájait tartja a legfontosabbnak?

Nem csak ezért. Magyarország egy rendkívül felszántott ország, óriási mezőgazdasági területekkel, ugyanakkor ezeken a területeken a fajgazdagság még jóval nagyobb, mint Nyugat-Európában. A Magyarországon nemzetközileg is jelentős veszélyeztetett fajok mindegyike a mezőgazdasági tájhoz kötődik. Ilyen a kerecsensólyom, parlagi sas, túzok, szalakóta de a fogoly is. Az, hogy ezek a fajok megmaradnak-e, attól függ, hogy hogyan kezeljük a mezőgazdasági területeinket. Több olyan faj van, amelynek európai vagy akár globális sorsa attól függ, hogy mi Magyarországon hogyan gazdálkodunk.

 

Aki követi a természetvédelmi híreket, annak feltűnhetett, hogy hazai természetvédelmi szervezetek több témában közösen lépnek fel. Az MTVSZ-szel is sokszor közösen akcióztok. Ez új jelenség?

Az MTVSZ és az MME együttműködése 30 éves, akkor kezdődött, amikor én általános iskolás voltam. Szóval nem emlékszem rá. Viszont mikor már az MME munkatársa lettem, a zöld mozgalom képviseletén keresztül én is kapcsolatba kerültem az MTVSZ-szel. Bekapcsolódtam abba a munkába, amelynek célja a zöldek hatékonyabb együttműködése volt. A havi találkozók egy ideig jól működtek, később elhalványultak. Aztán a brüsszeli zöld tízek mintájára Magyarországon is megvalósítottuk a nagyobb országos szervezetek rendszeres kapcsolattartását. Ez hol jobban működött, hol kevésbé. Később kialakult és ma is működik a koordinációs tanács, amelynek az a dolga, hogy az éves országos találkozók között intézze a közös dolgainkat. Ennek az elindításában az MTVSZ mellett mi is aktívak voltunk.

 

Ezek fontos dolgok, de még mindig nem az a természetvédelmi politikával foglalkozó együttműködés, amire én gondoltam.

Máris mondom. Egyszerűen körül kellett néznünk, és láttuk, hogy a WWF Magyarországon, az MTVSZ-en és az MME-n kívül ebben a témában Magyarországon nincs több országos hatókörű civil szervezet. Persze a nagyok közül a Greenpeace is időnként foglalkozik természetvédelemmel, de nem ez a fő témájuk. Szóval ez a közös munka 2013-14 környékén alakult ki, mert akkor már egy ideje éreztük, hogy nagy nyomás nehezedik a természetvédelem intézményrendszerére. Dokumentálhatóan történtek lépések a leépítés, a szétzilálás irányába, és várható volt, hogy a folyamat folytatódik. Eldöntöttük, hogy igazán kritikus ügyekben megpróbál a három szervezet közösen fellépni. Hogy egy példát mondjak, más országokban is vannak nemzeti parkok, de az, hogy Magyarországon a nemzeti park igazgatóságok az ország adott területén minden természeti értékért felelnek, és ehhez van intézményi struktúrájuk, munkaerejük és szakértelmük, hát ez hungarikum. Persze nem mindig működnek jól, de amíg megvannak, addig van mire építeni. Úgy láttuk, és most is úgy látjuk, hogy ezt mindenképen meg kell őriznünk.

 

Milyen konkrét üggyel indult a három szervezet közös munkája?

Talán 2014-ben robbant be a földügy. Röviden és egyszerűsítve arról van szó, hogy az úgynevezett Nemzeti Földalap kezelésébe akarták bevinni a nemzeti parkok által kezelt bérbe adott földeket, aminek az lett volna az eredménye, hogy a nemzeti parkok csak mint szakmai véleményező szervezetek szólhattak volna bele ezeknek a földterületeknek a kezelésébe. Ez komoly visszalépés lett volna. Óriási dolog volt, hogy összehangolt, megtervezett, közös kampánnyal sikerült ezt megakadályoznunk. Persze ez hosszú, többlépcsős küzdelem volt, végül az Alkotmánybíróság ítélete állította meg a kedvezőtlen változást.

 

Titeket meg gondolom, megerősített a siker.

Nagyon! Jött a többi közös akció, köztük a Magyar Természet Napja kezdeményezés. Fontosnak tartottuk, hogy az emberek nem valami ellen, hanem egy pozitív célért jöjjenek össze. Persze ha már megvolt ez a keret, akkor próbáltuk arra is használni, hogy ha egy-egy konkrét ügyben sok ember támogatására van szükség, akkor például közös petícióink aláírását kérjük. Közösen léptünk fel az erdőtörvény természetvédelmi tartalmának gyengítése ellen, és bár az ügy máig nem zárult le, ebben egyáltalán nem állunk jól. Az ombudsman karolta föl az ügyünket, ő fordult az Alkotmánybírósághoz, most erre a döntésre várunk.

 

Mi a munkamódszeretek, ha egy közös ügyet sikerre akartok vinni?

Esetenként lehetnek különbségek, de az erdőtörvény ügyében és más ügyekben is először részt vettünk a vitákban, közös szakmai álláspontot alakítottunk ki, aztán ezt megpróbáltuk a társadalom felé együtt kommunikálni. Ez nem azt jelentette, hogy csak mi hárman léptünk fel közösen, de hárman sokkal hatékonyabban tudtunk dolgozni, mintha 100 szervezet álláspontját kellett volna egyeztetni. Hárman gondos munkával kialakítottuk a közös álláspontot, aztán meghívtuk a zöld szervezeteket, hogyha gondolják és egyetértenek, akkor csatlakozzanak hozzá.

 img_1356.JPG

 

Érezhető volt, hogy az MME, a WWF és az MTVSZ egy-egy témában máshova helyezi a hangsúlyt?

Az alapélmény az volt, hogy olyan témáink voltak, amelyek mindhármunkat erősen foglalkoztattak, és az együttműködés nagyon hatékonyan működött. Félszavakból értettük egymást, és mindenki csinálta a maga dolgát. A három szervezetnek mások az erősségei. Az direkt jó, hogy kicsit más a profilunk, mert nem versenyzünk egymással a forrásokért. Jól ki tudjuk egymást egészíteni. Én személyesen az MTVSZ-ből Farkas Istvánnal dolgoztam együtt, aki nagyon erős volt a szakpolitikai érdekérvényesítésben. Földügyben például mi az alapanyagot szállítottuk meg a társadalmi bázist mozgósítottuk, a WWF a kommunikációban végzett nagy munkát. Más témánál aztán kicsit változtak a szerepek. Az erdő például a WWF-nek központi témája, tehát abban ők adták a szakmai alapokat. A közös munka személyesen is nagyon összehozott minket.  

 

Volt egy győztes ügyetek, egy másik, amiben vesztésre álltok, vagy mondhatom, hogy az erdők vesztésre állnak. De gondolom nem kellett sokáig új témát keresnetek?

Nem, sajnos nagyon aktuálissá vált az agrárkörnyezetvédelmi támogatások ügye, ahol a magyar kormány a célzott, bizonyítottan természetvédelmi eredményeket hozó intézkedések helyett a forrásokat általános, sekélyes, környezeti eredményt bizonyítottan nem hozó intézkedésekhez kötötte, ezzel egy hosszú évek alatt kialakított rendszert rontott le.  

 

De hát nem az Európai Unió agrárpolitikájában van a hiba?

Bőven lehet kritizálni az Európai Unió környezetvédelmi politikáját, mi is meg szoktuk tenni. De ha az ember ismeri a szabályrendszereket, akkor a legtöbb esetben azt látja, hogy nagyon nagy a nemzetállamok mozgástere. Sajnos Magyarország az agrártámogatások ügyében a mozgástéren belül a természetvédelmi szempontból kedvezőtlen szélső értéket képviseli. Minél több pénzt akar a lehető legkisebb változtatások árán odaadni a gazdáknak, így a környezetvédelmi teljesítmény csak sokadlagos szempont. Reméljük ezen sikerül a következő ciklusra változtatni.  

 

Az MME foglalkozik Európai Uniós lobbizással?

Igen, ugyanúgy, ahogy az MTVSZ a Föld Barátain keresztül, a WWF a nemzetközi szervezetén keresztül ott van Brüsszelben. Mi tagszervezete vagyunk a Birdlife International-nak, amelynek van egy brüsszeli irodája. Mivel a Birdlife alulról felfelé építkezik, azt szoktam mondani, hogy ez a mi brüsszeli irodánk. Ha nem érzelmi alapon, hanem pénzügyileg fogalmazok, akkor azt mondhatom, hogy azért fizetjük a brüsszeli irodát, hogy európai szinten képviselje azokat az ügyeket, amiket az egyes tagszervezetek megfogalmaznak, és a közös stratégiába beépítettek. A mi brüsszeli irodánk talán a legtöbbet a mezőgazdasági politikával foglalkozik. Minket Magyarországon a mezőgazdasági politikán kívül az Európai Uniós irányelvek megvalósulása foglalkoztat. Ezeket a témákat a brüsszeli iroda az Unióban, a tagszervezetek otthon határozottan képviselik.

 

Folytatódni fog a közös munka a magyar természetvédelmi szervezetekkel?

Ha rajtam múlik, egész biztos. Már alig várom.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mtvsz.blog.hu/api/trackback/id/tr4216002086

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

MTVSZ blog

A Magyar Természetvédõk Szövetsége (MTVSZ) blogbejegyzései.

Hozzászólások

Címkék

1% (1) 7tévhit klímaváltozásról (1) adócsalás (2) adóelkerülés (1) adóigazságosság (3) adományozás (1) adóparadicsomok (2) Ág (1) Agent Orange (1) agroüzemanyagok (3) Agua Zarca (1) akció (5) akciónk (2) aktivizálódj (24) aláírásgyűjtés (2) Álló szikla (1) aranybánya (2) atom (4) atomerőmű (5) Aurul (2) Ausztria (1) autóipar (2) autómentes nap (1) Bankfigyelő (5) bankok (3) bánya (9) bányaprojekt (3) bányászat (3) barátai (1) Belgium (2) beporzók (1) Berlin (1) Berta Cáceres (2) BindingTreaty (6) biodiverzitás (3) biogazdálkodás (1) biokert (2) biomassza (2) borsod fejlesztéséért (6) börzsőny (1) büntetlenül (4) Cambridge (1) cancún (20) CETA (12) Chevron (1) chillout (1) cián (2) ciánszennyezés (3) Ciolos (1) cop16 (20) cop17 durban (5) cop18 doha (3) cop19 varsó (1) COP21 Párizs (8) cop21 Párizs (1) cop23 (1) COP24 (1) corporate capture (1) croissant (1) csarna völgy (1) cselekedj (4) csernobil (2) cunami (1) Davos (1) demokrácia (1) Derekegyház (1) dieselgate (1) divestment (1) dohányipar (1) e-Figyelő (1) EBRD (4) eFigyelő (1) EFSA (1) egészség (2) égetés (1) éghajlat (1) éghajlatváltozás (50) éghajlatvédelem (8) éghajlatvédelmi törvémy (1) EIB EBRD (1) élelmiszer-önrendelkezés (12) élelmiszerbiztonság (1) élelmiszer önrendelkezés (1) életmód (2) ellenállás (1) elosztó (1) Elosztó (1) emberiség elleni bűntett (1) emberi jogok (3) endokrin (1) energia (40) energiaátmenet (11) energiabiztonság (6) energiahatékony (1) energiahatékonyság (1) energiapolitika (2) energiaszegénység (4) energiatakarékosság (19) energiatudatosság (10) Energia CHarta (1) energia demokrácia (2) energia kutatás (1) ENSZ (4) épület (1) erdő (2) eredményhirdetés (1) erkölcs (1) értékelés (6) értékrendszer (1) esőerdők (1) EU (10) Európai Bíróság (3) Európai Bizottság (3) Európai Parlament (5) európai polgári kezdeményezés (1) Európai Unió (3) eu elnökség (1) eu költségvetés (3) falusi önkormányzatok (1) fejlesztés-finanszírozás (1) fejlődő országok (1) fekete kígyó (4) felújítás (2) felvonulás (1) fenntarthatóság (4) fenntartható vidékfejlesztés (1) fesztivál (1) fiatal föld barátai (4) film (2) fogyasztás (10) föld (2) földhő (1) földrengés (2) földspekuláció (1) földszerzés (1) földtörvény (1) földzsákmánylás (5) föld barátai (27) Föld Barátai (12) föld napja (1) folyószabályozás (1) fórum (1) fotó (1) fukusima (2) fűszernövények (1) fűtés (4) Game over (1) gáz (2) gazdasági (1) gázvezeték (1) Genf (3) génmanipuláció (2) génmódosítás (5) génpiszka (17) glifozát (3) globális akciónap (1) globalizáció (13) GMO (3) GMO-Kerekasztal (1) gólya (1) Green-Go (1) greenrecovery (1) gyógynövények (1) gyomirtó (4) hajtóerők (1) hatásvizsgálat (1) háztartás (4) hellókarácsony (1) helyi hős (1) hitel (2) Hollandia (1) Honduras (1) honlapajánló (2) hulladék (2) hülyeség kora (1) IARC (2) ICS (3) igazságosság (2) ingyenhitel (1) ISDS (12) itt az idő (1) japán (1) javíthatóság (1) jelentés (3) jó példák (1) just transition (8) Kalifornia (1) kályha (2) karbonsemleges (2) katasztrófa (1) katonaság (1) Katowice (1) kazán (1) Ken Saro-Wiwa (1) képek (4) kert (1) késés (1) kiadvány (1) kibocsátás (1) Kína (1) Kishantos (3) kitermelőipar (1) klíma (6) klímahét (5) klímaper (1) klímapolitika (34) klímatörvény (5) klímavédelem (5) klíma igazságoság (6) klórozott csirke (1) költségek (4) konferencia (21) könyv (1) kőolaj (2) környezeti-társadalmi károk (1) közmeghallgatás (1) közösségépítés (9) közösségi energia (14) közösségi kert (1) kukorica (1) kutatás (2) lakosság (1) land grab (5) Lechner Judit (1) légszennyezés (2) lengyel (1) levegő (1) levegőminőség (1) levél (2) lignit (5) lobbi (1) luxleaks (1) magvetés (2) MakeICTfair (2) Malmström (2) marco jelenti (19) Megnette (1) megújuló energia (12) méhek (2) méhlegelő (1) mérés (1) Merkel (1) mezőgazdaság (1) MFB (1) MIC (1) millenniumi celok (2) mintaprojekt (1) Miskolc (2) Mongólia (1) Monsanto (2) Monsanto Tibunal (1) MTVSZ (18) multik (3) NAFTA (2) napelem (3) naperőmű (1) Natura2000 (1) nemzetek feletti vállalatok (3) nemzeti parkok (1) nemzetközi egyezmény (4) Nemzetközi Energiaügynökség (1) Nigéria (2) Nnimmo Bassey (1) no2ISDS (2) no gmo (1) nyári tábor (1) nyeleni europe forum (1) nyersanyagok (1) nyílt (1) offsetting (1) ogoni törzs (1) ökocídium (1) ökológiai lábnyom (1) ökológiai válság (1) ökolokalizmus (1) olajpálma (1) olajszennyezés (2) olajvezeték (3) Olaszország (1) olkiluoto 3 (1) OLP (1) önkénteseink (2) önrendelkezés (3) Otthon Melege (2) Paks (1) palagáz (1) pálmaolaj (1) pályázat (7) Párizsi Megállapodás (2) pénz (3) PeoplesBudget (1) petíció (20) Philip Morris (1) PM (2) polgármester (1) Pozsony (1) program (1) pro natura svájc (1) radioaktív (2) rákkeltő (2) reaktor (3) regionális fejleztés (2) rekultiváció (1) reménysugár (1) rendszerszintű változás (3) riadólánc (1) RightToRepair (1) Rio+20 (1) romániai ősz (1) Roundup (2) Sandisk (1) SDG (1) Seattle (1) Seralini (1) Shell (3) shell (1) Sigmar Gabriel (2) sóder (1) SSD (1) Standing Rock (4) StopISDS (2) StopTTIP (20) Stop Corporate Impunity (3) strukturális alapok (2) sugárzás (2) system change (2) szabadkereskedelem (26) szállópor (1) szalmaépítészet (4) szavazás (2) szénerőmű (5) szénkivezetés (8) szénmentesítés (2) szennyezés (2) szénrégió (5) szilárdtüzelés (2) szmog (1) szociális (1) szökőár (1) tájfajták (2) talajpusztulás (1) tanulmányút (1) távhő (1) technológia (1) termelő-fogyasztó (1) természetvédelem (5) termőföld (7) tervezett elavulás (2) tévutak (4) tilos rádió (1) tippek (5) tisza (1) toma jelenti (2) TrumDeal (1) Trump (4) TTIP (23) TTIPkedd (1) TTIPleaks (1) TTIPtrump (1) TTIPtuesday (1) tüntetés (4) tűzifa (2) UBS (1) UNESCO (2) UNtreaty (2) USA (2) vadvirágos rét (1) Vallónia (1) válság (2) védett fajok (2) vegyianyagok (3) vér (1) Verespatak (4) vers (1) verseny (2) vetélkedő (1) vetőmagok (1) vetőmagszennyezés (1) videó (1) video (10) Viktor Frankl (1) világbank (2) világörökség (2) víz (2) vízgazdálkodás (1) vízierőmű (2) víztúlfogyasztás (1) VWgate (1) Western Digital (1) WHO (2) WTO (1) zöldhelyreállítás (1) Zöld Kapcsolat Egyesület (2)

Közösség

Kövess minket a Facebookon!

Olvass minket a Twitteren!