30 év, 30 arc, 30 történet - Jagoda Munić

Írta MTVSZ Ildi , 2020. április 06. 11:41 , Hozzászólsz?

Jagoda Munić három éve, 2017 szeptemberében lett a Föld Barátai Európa igazgatója, mely szervezetnek az MTVSZ is tagja több mint 20 éve. 1997 óta a horvát Zelena akcija nevű szervezet aktivistája, később vezetője. Zágrábban biológus diplomát szerzett, később Manchesterben környezettudományt is tanult. Horvátországban fő témája a biodiverzitás védelme volt, küzdött az átgondolatlan turisztikai fejlesztések, útépítések, golfpályák, GMO-k elterjesztése ellen. Szorgalmazta az energiapolitika átalakítását, társaival megakadályozta Dubrovnikban egy vízerőmű felépítését. 2012 és 2016 között a FOE nemzetközi szervezetének elnöke volt.

jagoda_foe.jpg

Két éve vagyok a Föld Barátai Európa igazgatója, de nagyon régen dolgozom a környezetvédelem területén. Nemcsak otthon, Horvátországban, de a Balkánon és globálisan is, mert 4 évig a Föld Barátai Nemzetközi Szervezetének igazgatója voltam. Ilyen múlt után érkeztem az európai irodához. Az elmúlt 2 évben Brüsszelben dolgozom, két éve költöztem oda Zágrábból. Nem örültem annak, hogy Brüsszelben kell élnem, de azt hiszem, hogy ez most tényleg döntő időszak. A választások előtt erős nyomást kellett gyakorolnunk az Unióra, és ez folytatódik most, a választások után is. Úgy látom, hogy eddig elég sikeresek voltunk, mert azt látjuk, hogy az új Bizottság 6 prioritása közül az első a Green New Deal, a Zöld Új Irányvonal, melynek célja az éghajlatváltozás megállítása és a körkörös gazdaság létrehozása. Remélem, hogy valóban komoly hatásunk lesz, és nagy változásokat érünk el a következő 5 évben.

Mi Magyarországon a hírekben az európai zöld ügyekről keveset hallunk. Szóval az Ön megítélése szerint Európában komoly zöld változások zajlanak?

Ezt még majd meglátjuk, de legalábbis szavakban a legfőbb célok között van a környezetvédelem, és ez jó hír. Azt hiszem, hogy ez a civil szervezetek erős nyomásgyakorlása miatt történt, azoknak a fiataloknak a hatására, akik Európában és az egész világon utcai felvonulásokat szerveztek. Szerintem a Greta Thunberg hatására indított klímasztrájkoknak nagy szerepük volt abban, hogy az éghajlatváltozás mainstream téma lett. Most a politikusok tényleg tudják, hogy reagálniuk kell, cselekedniük kell. A kérdés persze az, hogy mit fognak tenni, milyen javaslataik lesznek. Mi, a Föld Barátai Európa képviselői azt kérjük, hogy a megszülető megoldások igazságos átmenetet eredményezzenek. Tehát úgy kell elmozdulnunk egy olyan gazdaság irányába, amely fosszilis energiahordozók helyett a megújulókra épül, hogy a társadalmak legszegényebb rétegeinek ne kelljen megfizetnie az átmenet árát. A „szennyező fizet” elv alapján a vállalatoknak, az üzleti világnak kell finanszíroznia az átmenetet. Hogy ez hogy valósul meg, az jelenleg még nagy kérdés.

Most a 30 éves Magyar Természetvédők Szövetsége ünnepi küldöttgyűlésére érkezett Budapestre, a Parlamentben beszélgetünk. Ismeri a magyar viszonyokat?

Mivel horvát vagyok, és életem nagy részében ebben a régióban vagy kicsit délebbre, a Balkánon dolgoztam, ismerem ezt a perifériális gondolkodást, hogy kicsik vagyunk, a világ folyamatait nem tudjuk befolyásolni, inkább koncentráljunk a nemzeti kérdésekre. Ez azonban  egyáltalán nem jellemző az MTVSZ-re, amely Föld Barátai Magyarország néven nagyon aktív tagja a nemzetközi hálózatunknak. Szerintem is egyszerre kell dolgozni a helyi, országos és nemzetközi színtéren. Azt hiszem, hogy Kelet-Európában a klímamozgalom egyelőre nem valami erős. De azt remélem, hogy a következő években a fiatalok fellépnek a jövőjükért, és a kormányok is elmozdulnak az igazságos átmenet irányába. Most az a realitás, hogy egyes országok blokkolják az európai szintű megegyezéseket. Közülük Lengyelország a legerősebb. Azt hiszem, hogy nekünk itt Kelet-Európában sokkal jobban kell összpontosítanunk a fenntarthatóságra. Azt kell keresnünk, hogy hogyan tudunk olyan társadalmat teremteni, amely az emberek javát szolgálja, de ugyanakkor fenntarthatóan működik.

 jagoda.jpg

 

Brüsszelben is számos nagy zöld szervezet dolgozik. Mi az, ami ebben a sokszínű csapatban a Föld Barátai sajátossága?

Azt hiszem, ami megkülönbözteti a Föld Barátait más környezetvédő szervezetektől, hogy mi összekapcsoljuk a környezeti igazságosságot a társadalmi igazságossággal. Munkánkban sokat foglalkozunk az igazságossággal, vagyis azzal, hogy mi szolgálja a természetet, és mi válik az emberek javára. Szakmai javaslatainkban nem választjuk el a társadalmi igazságosságot a környezet védelmétől. A második jellemzőnk, hogy alulról építkező, grassroots szervezet vagyunk. A helyi, nemzeti, európai és nemzetközi munkát demokratikus hálózatban próbáljuk összefogni, a döntéshozatal is alulról felfelé történik. A harmadik talán az, hogy mindig keressük a megoldásokat is. Mégpedig fenntartható, igazságos megoldásokat. Vizsgáljuk meg, hogy hogyan nézne ki az utunk egy fenntartható társadalomba! Mik a konkrét válaszok? Például abban a munkánkban, amit „Éghajlati igazságosság és energia” névvel jelölünk, igazságos átmenetről beszélünk, együttműködünk a szakszervezetekkel, foglalkozunk a közösségi energiával, amely helyben termelt megújuló energia. A tulajdonosok a helyi emberek, és az energia az ő céljaikat szolgálja.

Egy percre még térjünk vissza az MTVSZ-hez. Hogy illeszkedik a magyar tagszervezet a nemzetközi hálózatba?

Nagyon aktívak. Foglalkoztak a fenntartható mezőgazdasággal, kampányoltak a GMO-k ellen, a bioüzemanyagok ellen, ezeken a területeken élen jártak a szervezeten belül. Nagyon aktívak voltak a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmények elleni küzdelemben, nekik is van közösségi energia programjuk. A csoportjaink a különböző országokban nagyon sokfélék. Szerkezetük, történetük is más-más, ezért sokszínű hálózat vagyunk, és próbáljuk ápolni ezt a változatosságot. De közös céljaink vannak és közös küldetésünk, ami összetart minket. Aztán az, hogy ezeket az egyes országokban nemzeti szinten hogy valósítják meg, az különböző. Ez rendben van így. A magyar szervezet önmagában is sokféle szervezetből áll. A magyar hálózat illeszkedik az európai hálózatba, az pedig a nemzetközi hálózatba, tehát ez egy többszintű hálózat. Tanulunk is egymástól. Van, ami működik az egyik országban, a másikban talán nem. Másképp kell kampányt szervezni Latin-Amerikában, mint New Yorkban. A közös értékek azonban erőt képviselnek! 

Személyesen mit vár a következő öt évtől Európában és az egész bolygón? Nem túl sok a frusztráció? Meg tudja őrizni az optimizmusát?

Nehéz kérdés. Először is olyan korban vagyok, amikor az ember könnyen megkérdőjelezi az élet értelmét az életközepi válság miatt. Miután sok évet töltöttem a környezetvédelmi mozgalomban, természetesen mérlegelhetem a sikereket és a kudarcokat. Azt hiszem, hogy összességében a környezetvédelmi mozgalom nagyon sikeres volt abban, hogy behozza a közbeszédbe a környezetvédelem témáját. Szerintem ezt a játszmát megnyertük. Lehet, hogy túl későn nyertünk ahhoz, hogy az éghajlatváltozás elszabadulását megakadályozzuk. Nem vagyok túl optimista, de lehet, hogy nincs is szükség erre az optimizmusra. Azt hiszem, hogy a helyes dolog, ha egy jobb társadalomért megteremtésén dolgozunk, és védjük a természetet, és mindent megteszünk, amit tehetünk. És ez tulajdonképpen izgalmas dolog. Azt hiszem, hogy most van lehetőségünk, hogy globális szinten tényleg változást érjünk el a társadalmaink működtetésében. Az jó, hogy egyre több ember kezd beszélni arról, hogy mit jelent az, ha fenntartható társadalmakat akarunk a bolygó korlátai között, és ki akarjuk elégíteni az emberek szükségleteit. Foglalkoztatja az embereket, hogy milyeneknek kell lenniük ezeknek a társadalmaknak és ezeknek a gazdaságoknak, hogy ezt biztosítani tudják.

Ez jó, és mi van a konkrét eredményekkel?

Nem állunk jól. Most a gazdaság célja a növekedés. Ez szerintem nem lehet cél. A cél az, hogy miközben a társadalmak a szükségleteket biztosítják, ne merítsék ki olyan mértékig az erőforrásokat, hogy az ökológiai rendszer összeomoljon, és ne váljon olyanná az éghajlat, hogy nem tudunk élni benne. Ez korunk kihívása. A következő öt év a lehetőségeké. Ahogy mondtam az európai választások után a helyzet nem olyan rossz, mint ahogy azt sokan várták a sok szélsőjobb erő rémisztő felbukkanása után. De azért egyáltalán nem állunk jól. Európában is veszély fenyegette és fenyegeti az emberi jogokat és a civilek lehetőségeit. A civil szervezetek CIVICUS nevű szövetsége nemrég jelentette meg 2019-es jelentését, melyben 196 országban vizsgálja a civil társadalom helyzetét. E szerint az Európai Unión belül Magyarországon a legrosszabb a civil társadalom helyzete. Pedig a demokrácia és a civil tér fenntartása nagyon fontos feladat, mert ha nincsenek civil szervezetek, amelyek az ellenőrző szerepet betöltik, kritizálják a kormányt, és nyomást gyakorolnak a törvényhozásra a színvonalasabb törvények érdekében, akkor sokkal rosszabbak lesznek a társadalmaink, mint ma.

Az interjút Gadó György készítette.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mtvsz.blog.hu/api/trackback/id/tr815594920

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

MTVSZ blog

A Magyar Természetvédõk Szövetsége (MTVSZ) blogbejegyzései.

Hozzászólások

Címkék

1% (1) 7tévhit klímaváltozásról (1) adócsalás (2) adóelkerülés (1) adóigazságosság (3) adományozás (1) adóparadicsomok (2) Ág (1) Agent Orange (1) agroüzemanyagok (3) Agua Zarca (1) akció (4) akciónk (2) aktivizálódj (23) aláírásgyűjtés (1) Álló szikla (1) aranybánya (2) atom (4) atomerőmű (5) Aurul (2) Ausztria (1) autóipar (2) autómentes nap (1) Bankfigyelő (4) bankok (1) bánya (8) bányaprojekt (3) bányászat (2) barátai (1) Belgium (2) Berlin (1) Berta Cáceres (2) BindingTreaty (6) biodiverzitás (2) biogazdálkodás (1) biokert (2) biomassza (2) borsod fejlesztéséért (6) börzsőny (1) büntetlenül (4) cancún (20) CETA (12) Chevron (1) chillout (1) cián (2) ciánszennyezés (3) Ciolos (1) cop16 (20) cop17 durban (5) cop18 doha (3) cop19 varsó (1) cop21 Párizs (1) COP21 Párizs (8) cop23 (1) COP24 (1) corporate capture (1) croissant (1) csarna völgy (1) cselekedj (4) csernobil (2) cunami (1) Davos (1) demokrácia (1) Derekegyház (1) dieselgate (1) divestment (1) dohányipar (1) EBRD (4) eFigyelő (1) EFSA (1) egészség (2) égetés (1) éghajlat (1) éghajlatváltozás (50) éghajlatvédelem (7) éghajlatvédelmi törvémy (1) EIB EBRD (1) élelmiszer-önrendelkezés (12) élelmiszerbiztonság (1) élelmiszer önrendelkezés (1) életmód (2) ellenállás (1) elosztó (1) Elosztó (1) emberiség elleni bűntett (1) emberi jogok (3) endokrin (1) energia (38) energiaátmenet (9) energiabiztonság (5) energiahatékony (1) energiahatékonyság (1) energiapolitika (2) energiaszegénység (4) energiatakarékosság (19) energiatudatosság (10) Energia CHarta (1) energia demokrácia (2) energia kutatás (1) ENSZ (4) épület (1) erdő (2) eredményhirdetés (1) erkölcs (1) értékelés (6) értékrendszer (1) esőerdők (1) EU (10) Európai Bíróság (3) Európai Bizottság (3) Európai Parlament (5) Európai Unió (3) eu elnökség (1) eu költségvetés (3) falusi önkormányzatok (1) fejlesztés-finanszírozás (1) fejlődő országok (1) fekete kígyó (3) felújítás (2) felvonulás (1) fenntarthatóság (4) fenntartható vidékfejlesztés (1) fesztivál (1) fiatal föld barátai (4) film (2) fogyasztás (10) föld (2) földhő (1) földrengés (2) földspekuláció (1) földszerzés (1) földtörvény (1) földzsákmánylás (5) Föld Barátai (12) föld barátai (27) föld napja (1) folyószabályozás (1) fórum (1) fotó (1) fukusima (2) fűszernövények (1) fűtés (4) Game over (1) gáz (2) gazdasági (1) gázvezeték (1) Genf (3) génmanipuláció (2) génmódosítás (5) génpiszka (17) glifozát (3) globális akciónap (1) globalizáció (13) GMO (3) GMO-Kerekasztal (1) gólya (1) Green-Go (1) greenrecovery (1) gyógynövények (1) gyomirtó (4) hajtóerők (1) hatásvizsgálat (1) háztartás (4) hellókarácsony (1) helyi hős (1) hitel (2) Hollandia (1) Honduras (1) honlapajánló (2) hulladék (2) hülyeség kora (1) IARC (2) ICS (3) igazságosság (2) ingyenhitel (1) ISDS (12) itt az idő (1) japán (1) javíthatóság (1) jelentés (3) jó példák (1) just transition (7) Kalifornia (1) kályha (2) katasztrófa (1) katonaság (1) Katowice (1) kazán (1) Ken Saro-Wiwa (1) képek (4) késés (1) kiadvány (1) kibocsátás (1) Kína (1) Kishantos (3) kitermelőipar (1) klíma (6) klímahét (5) klímaper (1) klímapolitika (34) klímatörvény (5) klímavédelem (3) klíma igazságoság (6) klórozott csirke (1) költségek (4) konferencia (21) könyv (1) kőolaj (2) környezeti-társadalmi károk (1) közmeghallgatás (1) közösségépítés (9) közösségi energia (13) közösségi kert (1) kukorica (1) kutatás (2) lakosság (1) land grab (5) Lechner Judit (1) légszennyezés (2) lengyel (1) levegő (1) levegőminőség (1) levél (2) lignit (5) lobbi (1) luxleaks (1) magvetés (2) MakeICTfair (1) Malmström (2) marco jelenti (19) Megnette (1) megújuló energia (12) mérés (1) Merkel (1) MFB (1) MIC (1) millenniumi celok (2) mintaprojekt (1) Miskolc (2) Mongólia (1) Monsanto (2) Monsanto Tibunal (1) MTVSZ (18) multik (3) NAFTA (2) napelem (3) naperőmű (1) Natura2000 (1) nemzetek feletti vállalatok (3) nemzeti parkok (1) nemzetközi egyezmény (4) Nemzetközi Energiaügynökség (1) Nigéria (2) Nnimmo Bassey (1) no2ISDS (2) no gmo (1) nyári tábor (1) nyeleni europe forum (1) nyersanyagok (1) nyílt (1) offsetting (1) ogoni törzs (1) ökocídium (1) ökológiai lábnyom (1) ökológiai válság (1) ökolokalizmus (1) olajpálma (1) olajszennyezés (2) Olaszország (1) olkiluoto 3 (1) OLP (1) önkénteseink (2) önrendelkezés (2) Otthon Melege (2) Paks (1) palagáz (1) pálmaolaj (1) pályázat (7) Párizsi Megállapodás (2) pénz (3) PeoplesBudget (1) petíció (18) Philip Morris (1) PM (2) polgármester (1) Pozsony (1) program (1) pro natura svájc (1) radioaktív (2) rákkeltő (2) reaktor (3) regionális fejleztés (2) rekultiváció (1) reménysugár (1) rendszerszintű változás (3) riadólánc (1) RightToRepair (1) Rio+20 (1) romániai ősz (1) Roundup (2) SDG (1) Seattle (1) Seralini (1) shell (1) Shell (3) Sigmar Gabriel (2) sóder (1) Standing Rock (3) StopISDS (2) StopTTIP (20) Stop Corporate Impunity (3) strukturális alapok (2) sugárzás (2) system change (2) szabadkereskedelem (26) szállópor (1) szalmaépítészet (4) szavazás (2) szénerőmű (5) szénkivezetés (7) szénmentesítés (2) szennyezés (2) szénrégió (4) szilárdtüzelés (2) szmog (1) szociális (1) szökőár (1) tájfajták (2) talajpusztulás (1) tanulmányút (1) távhő (1) technológia (1) termelő-fogyasztó (1) természetvédelem (5) termőföld (7) tervezett elavulás (1) tévutak (4) tilos rádió (1) tippek (5) tisza (1) toma jelenti (2) TrumDeal (1) Trump (2) TTIP (23) TTIPkedd (1) TTIPleaks (1) TTIPtrump (1) TTIPtuesday (1) tüntetés (2) tűzifa (2) UBS (1) UNESCO (2) UNtreaty (2) USA (2) Vallónia (1) válság (2) védett fajok (2) vegyianyagok (2) vér (1) Verespatak (4) vers (1) verseny (2) vetélkedő (1) vetőmagok (1) vetőmagszennyezés (1) video (10) videó (1) Viktor Frankl (1) világbank (2) világörökség (2) víz (2) vízgazdálkodás (1) vízierőmű (2) víztúlfogyasztás (1) VWgate (1) WHO (2) WTO (1) zöldhelyreállítás (1) Zöld Kapcsolat Egyesület (2)

Közösség

Kövess minket a Facebookon!

Olvass minket a Twitteren!