Lakóépületeink energetikai felújítása a sikeres klímavédelmi tervek záloga

Írta MTVSZ_Alexa , 2020. február 21. 11:02 , 93 hozzászólás

Címkék: energia háztartás épület lakosság energiatakarékosság energiahatékonyság

Magyarországon az energiafelhasználás mintegy 40%-a az épületekben történik, ezen belül a legnagyobb részarányt a lakóépületek képviselik. Ezért hazánk energiafogyasztása jelentősen csökkenne, ha kihasználnánk az épületeink felújításában rejlő lehetőségeket. Úgy is mondhatjuk, hogy bármilyen energetikai, kibocsátás-csökkentési vagy környezeti célt, stratégiát fogalmazunk meg, annak sikere nagy részben azon fog múlni, hogy mihez kezdünk a lakóépületeinkkel.

house_on_the_kos_karoly_square_wekerle.jpg

Koritár Zsuzsanna, ügyvezető igazgató, Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI

Az épületfelújítások kérdése különösen aktuális, hiszen a közelmúltban jelentek meg azok a stratégiai dokumentumok – a Nemzeti Energia és Klíma Terv (NEKT), illetve a Nemzeti Energiastratégia 2030 (NES) –, amelyek az ezzel kapcsolatos célkitűzéseket és intézkedési terveket megfogalmazták. Valószínűleg nem árulunk el nagy titkot, ha már rögtön az elején elmondjuk: a fenti stratégiákból sajnos épp az épületek komplex energiahatékonysági mélyfelújítására irányuló intézkedéstervei hiányoznak. De ne szaladjunk ennyire előre. Nézzük meg, hogy miért lenne fontos, hogy erre a témára extra figyelmet fordítsunk mind a stratégiai dokumentumokban, mind a saját mindennapjainkban.

 hhfh.jpeg

 

„Első az energiahatékonyság” elve

A címben szereplő elvet az Európai Bizottság fogalmazta meg 2015-ben az Energia Unió egyik alapelveként, és azóta több állásfoglalásban, javaslatcsomagban, és irányelvek egyik vezérelveként is megjelenik. Nem véletlenül: az energiahatékonyság növelését stratégiai jelentőségű eszköznek tartják, többek között a fenntartható energiagazdálkodás, a kibocsátás-csökkentés, az ellátásbiztonság és nem utolsó sorban a versenyképesség szempontjából. Az elv a gyakorlatban azt jelenti, hogy törekszünk a lehető legalacsonyabb energiafogyasztásra – energiahatékonyságot növelő intézkedésekkel –, a fennmaradó energiaigényt pedig megújuló energiaforrásokból fedezzük. Könnyű belátni, hogy ha első lépésként az energiahatékonyságot növeljük, akkor a lecsökkent energiaigényeket könnyebben tudjuk belső forrásból fedezni (azaz nem vagy kevésbé szorulunk energia-behozatalra), és a kisebb energiafogyasztásban ugyanakkora megújuló energia kapacitás nagyobb részarányt tud képviselni – ezzel egyszerre segítjük a fenntarthatósági, ellátásbiztonsági és dekarbonizációs célok elérését.

 

Az energiahatékonyság versenyképesség-növelő potenciáljáról nemrégiben a Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency) adott számot a 2019-es Energiahatékonysági Piaci Jelentésében. Számításaik szerint a már ma is létező, költséghatékony megoldásokkal a különböző technológiák és folyamatok energiahatékonysága évi 3%-os javulása elérhető lenne, amely a jelenleginél 2,5-szer nagyobb extra bevételt eredményezhetne a termelékenység növekedése miatt. Nem véletlen ezek után az IEA azon következtetése, hogy az energiahatékonyság ösztönzését az energiastratégiai tervezés központi elemévé szükséges tenni.

 

 

Az épületenergetikai korszerűsítések rejtett hasznai

Térjünk vissza az épületeinkben rejlő potenciálhoz. Az energiahatékonyság stratégiai jelentősége és közvetlen haszna ezen a szűknek tűnő – de ahogy a cikk elején is bemutattuk: mégis nagy energiafogyasztású – területen erősen megmutatkozik.

Egyre több kutatásnak sikerül számszerűsítenie az energiahatékonysági intézkedések sokrétű pozitív hatásait, amelyeket az állam, a piaci szervezetek, a gazdaság egésze és a lakosság élvezhet ki. A lakóépületek felújításának haszon-költség aránya  4 az 1-hez, ami sejteti, hogy az energetikai előnyök mellett a hatások számos területen jelentkeznek még: csökkenő egészségügyi kiadásokban, kisebb energiatámogatási költségekben, új munkahelyeken és azon lakosok nagyobb gazdasági erejében is, akik az ilyen beruházásoknak köszönhetően kikerülnek az energiaszegénység állapotából.

 

Mindezen előnyök nem csak nemzetgazdasági szinten, hanem az egyén szintjén is jelentkeznek: a csökkent energiafogyasztás és -költségek mellett az energiahatékonysági beruházásokkal korszerűsített lakóépületekben jelentősen megnő a komfortérzet, javul a beltéri levegőminőség, megszűnik a huzatosság; a szigetelés, minőségi nyílászárók és árnyékolók alkalmazásával az épület kevésbé kitett a szélsőséges időjárási viszonyoknak. Ez utóbbi különös jelentőséggel bír a klímaváltozás szempontjából: az ehhez való adaptációt nagy mértékben segítik elő az így felkészített, a külső viszonyokra kevésbé érzékeny épületek.

 ff_mehiabra.png

 

A magyarországi helyzet – nem érjük el a célokat

A hazai épületek jelentős részének műszaki, hőtechnikai állapota elavult, ennek következtében jelentős energia megtakarítási potenciál van az épületek energiafelhasználásának csökkentésében.” – fogalmazza meg a 2015-ben elkészült Nemzeti Épületenergetikai Stratégia. A hazai lakóépület-állomány energetikai állapota kritikus, és európai viszonylatban is igen rossz képet mutat. A NEKT így fogalmaz: „2015-ben az egy négyzetméter lakóépület fűtésére felhasznált energia Magyarországon (20,9 koe/m2) 37,5 %-kal haladta meg az EU28 átlagát (az éghajlati különbségek korrekciója után), s a 2005-ös hazai szinthez (21,1 koe/m2) képest sem történt érdemi előrehaladás. Mindezen hatások eredőjeként 2015-16-ban már aggregát szinten is romlottak az energiahatékonyság mutatói.”

Így ennek a problémának az érdemi kezelése nem várhat tovább. A jelenlegi helyzet azonban nem kedvez a felújítási folyamatok léptékének növeléséhez. Az alacsony lakossági energiaárak és az emelkedő építőipari árak nem hatnak ösztönzően az épületenergetikai beruházásokra – hőszigetelésre, nyílászárók cseréjére, fűtéskorszerűsítésre –, sőt épp ellenkezőleg: a jelentős energia-megtakarítással járó komplex beruházások megtérülési idejét lényegesen, akár 20 év fölé is kitolják, így számos olyan beruházás is elmarad, ahol a megvalósítás anyagi akadályokba kevésbé ütközne.

Az elmúlt években hozott szakpolitikai intézkedések között voltak, amelyek a jó irányba mutattak, a gyakorlati megvalósításuk azonban mégsem hozta a kívánt hatást. A 2020-as 20%-os energiahatékonysági célértéket már biztos, hogy nem tudjuk teljesíteni (bár ezzel a legtöbb európai uniós tagállam így van). Az Energiahatékonysági Irányelv egyik legerősebb pontja az éves szinten 1,5 százalékos energiamegtakarítási kötelezettség, amelynek eredményeképpen Magyarországnak 2020 végére 167 PJ halmozott végsőenergia-megtakarítást kell elérnie; ez sem fog megvalósulni. Ahhoz, hogy a magyarországi energia-megtakarításokat jelentősen növelni tudjuk, minél hamarabb szükség lesz további szakpolitikai intézkedések kidolgozására és új szemléletmód bevezetésére is.

 ee_odyssee.pngÁbra: A hazai háztartások energiahatékonysági javulása (2000-es év mint bázishoz viszonyítva) messze elmaradt az EU-s átlagtól.

 

Stratégiai és intézkedési tervek - mire lesz elég?

A most elkészült NEKT válasza erre a szolgáltatói kötelezettségi rendszer bevezetése. Azonban a piaci alapú, energiaszolgáltatókat és/vagy elosztókat kötelező megoldás a tapasztalatok szerint az alacsonyan csüngő gyümölcsökre, azaz a kisebb pénzügyi befektetést igénylő, gyorsabban megtérülő, kisebb kockázatú beruházásokra fog koncentrálódni. Ebből kifolyólag a lakossági szektor esetében épp a nagy megtakarítást hozó, komplex beruházások előmozdítására nem alkalmas. Egy 2018-ban készült elemzés az egyes európai országokban bevezetett kötelezettségi rendszerek tapasztalatait vizsgálta, és a következő következtetésekre jutott: „A lakóépületekben a kötelezettségi rendszert elsősorban viszonylag olcsó energiahatékonysági intézkedések végrehajtására használják. Ez egyértelműen maximalizálja a költség-haszon arányokat, de nem támogatja az átfogóbb, teljes épületre vonatkozó átalakítást. Ez fontosnak bizonyulhat az épített környezetben szükséges energiahatékonysági változásokkal összefüggésében, mivel nehéz belátni, hogy az elsősorban a költséghatékonyságra összpontosító kötelezettségi rendszer támogatni fogja-e a mély és komplex felújítást, amely az energiahatékonysági politika egyik fő kihívása. Noha a kötelezettségi rendszer fontos hatékonysági hajtóerő lehet, ez a politika nem elegendő ahhoz, hogy az energiakereskedőket alapvetően elmozdítsák az elsősorban kilowattóra-értékesítésre alapuló üzleti megfontolásoktól.

 

Pontosan ezt a felfogást tükrözi a NEKT is: „Az érintett társaságok feladata, hogy megtalálják ennek leginkább költséghatékony módját, így a rendszer bevezetésétől az energiahatékonysági célok közgazdaságilag optimális elérése várható.” A közgazdaságilag optimális energiahatékonyság pedig – különösen az alacsony energiaárakkal jellemzett, legnagyobb fogyasztójú lakossági szektorban – nem a nagy energia-megtakarítást eredményező, komplex épületenergetikai beruházások elterjedését jelenti. A NEKT-ben, üdvözlendő módon, alakossági szektorban 30%-os energiafogyasztás-csökkentés szerepel célértékként. Ez azonban erősen kérdéses, hogy a kötelezettségi rendszerre épített intézkedéstervek alapján tartható lesz-e.

 

esco.png(Az ESCO és benne az EPC szerződések működése. Ábra forrása: www.transparense.eu)

 

Nagyon fontos, és az utóbbi időben nem kihasznált finanszírozási módja lehet az energiahatékonysági beruházásoknak az ún. ESCO típusú (harmadikfeles) megoldások. Az ún. Energy Performance Contracting (EPC) szerződések gyakorlati és kézenfekvő megoldást kínálhatnak a középületek és egyéb közberuházások, de vállalatok és bizonyos esetekben akár társasházak energiatakarékosabbá tételére is, mivel a kezdeti beruházás magánpartnerrel fedeztethető és akár garantált energia-megtakarítással téríthető vissza. Azonban a lakóépületek többsége esetében a gyakorlatban nem tud működni, hiszen a kötelezettségi rendszerhez hasonlóan a cégek főként a gyors megtérüléssel kecsegtető beruházásokhoz nyúlnak, és a hosszabb megtérülésű, de a komplex felújításokhoz elengedhetetlen további elemek elmaradnak.

 

A kötelezettségi rendszer bevezetése, az ESCO típusú finanszírozások és a Nemzeti Energetikusi Hálózat – amelynek megerősítése és tanácsadói irodák formájában kiterjesztése a lakossági szektorra ígéretes törekvés – mellett más, lakossági szektort érintő szakpolitikai intézkedések nem nagyon körvonalazódnak a stratégiai dokumentumokban.

Nem világos többek között a jelenleg GINOP és VEKOP programokból finanszírozott, Magyar Fejlesztési Bank hitelprogramjának a sorsa. Fontos, hogy a most futó 115 milliárdos keretösszegű kamatmentes hitelcsomag kizárólag lakossági energiahatékonysági beruházásokra legyen használható a jövőben is, valamint a törlesztésekből visszafolyó összegek újra a lakossági energiahatékonysági piac fejlesztésére fordítódjanak, illetve azonos feltételek mellett kihelyezhetők legyenek (ún. visszatérülő alapként, revolving fund-ként működjön). Itt utalnánk vissza arra az energiahatékonyság szempontjából igencsak kedvezőtlen helyzetre, hogy jelenleg leginkább megújuló energiaforrásokra alapuló beruházásokra – elsősorban napelemek telepítésére – használják ezt a finanszírozási lehetőséget. Fontos lenne, hogy ezek csak akkor legyenek önállóan támogatható tevékenységek, ha az épület energetikailag elér egy bizonyos – jól teljesítő – szintet; ezzel is az energiahatékonysági beruházások nagyobb térnyerését támogatnánk.

 eepoverty_foe.pngábra forrása: www.foeeurope.org

 

A megoldás felé vezető út

Magyarországon az energiahatékonyság még jelentős, kihasználatlan beruházási lehetőségeket rejt, ezek azonban csak célzott állami intézkedések és erőteljes szemléletformálás segítségével aknázhatók ki.

Eddig elsősorban olyan, egymással párhuzamosan futó, fontos, de kevéssé összehangolt lakossági program (Otthon melege, kamatmentes lakossági hitel, és az azóta megszűnt lakáskassza) indult már az elmúlt években Magyarországon, melynek célja a lakossági felújítások ösztönzése volt, ugyanakkor a fenti programok által elért háztartások száma – az épületenergetikai felújítások tekintetében – alacsony. Az egymással párhuzamosan működtetett, vagy rendszertelenül indított programok részben lerontják egymás hatását, részben pedig nehezítik a felújítók dolgát.

Egy átfogó lakossági épületenergetikai program: egy kiszámítható és stabil szabályozási környezet, valamint egy hosszú távú, tervezhető, több elemből álló de egymással összehangolt és kombinálható, hatékony ösztönző- és támogatási rendszer a lakosság, a piac és az állam érdekeit egyaránt szolgálná. A folyamatosan felmerülő beruházási igények stabil és kiegyenlített piaci körülményeket teremtenének, amellyel egyúttal az ország energiahatékonysági vállalásai is teljesíthetők lennének.

Koritár Zsuzsanna, MEHI

Borítókép: Energiahatékony Wekerle

Jelen cikk az MTVSZ Szénkivezetés programja keretében februárban futó cikksorozat része, amelyben körbejárjuk a szénkivezetés, az energiaszegénység, a lakossági fűtés és a légszennyezés összefüggéseit, valamint a lehetséges helyi, regionális illetve országos szintű megoldásokat. Az olcsó, rossz minőségű szénféleség, a lignit lakossági tüzelésből való kivezetésével látszólag könnyen csökkenthető lenne a légszennyezés, különösen a Sajó-völgyben, de csak akkor, ha megfizethető és tisztább fűtési alternatívát tudunk kínálni az energiaszegénységben élő családoknak.

Szeretettel ajánljuk a cikksorozat további cikkeit is:

https://mtvsz.blog.hu/2020/02/25/szigorodo_szabalyozas_szilardtuzelesnel

https://mtvsz.blog.hu/2020/02/26/kozossegfejlesztes_agon

https://mtvsz.blog.hu/2020/02/26/nemzetkozi_konferencia_energiaszegenysegrol

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mtvsz.blog.hu/api/trackback/id/tr8815484414

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pause 2020.02.22. 09:42:21

azota sem tudok afelett napirendre terni,hogy pont a tavalyi valasztasok utan par nappal fogyott el a palyazati penz a lakohazak energetikai felujitasara a fovarosban...illetve most azert van ez a kilmavedelem vityanal ennyire porondon mert valszeg az eu belengette,hogy rre ad penzt, tehat kell valami latszaszinhaz az ujabb stadionhoz...

mozesapo 2020.02.22. 10:59:49

Hol van? Vitya lenyúlta az összeset az állami épületekre, kapsz helyette hitelt. Az eu adott több milliárd euro vissza nem térítendőt erre! Tolvajok.

steery 2020.02.22. 11:13:39

A társasházak külső burkolatának felújítása, egy plusz, vastag hőszigetelő réteg ráhúzásával sok helyen azért nem valósult meg az elmúlt 20 évben, mert a legjobb esetben is 1/3-ot vállalt az önkormányzat, 1/3-ot az állam és 1/3-ot kellett volna a lakóknak kiköhögniük. Amire a többség (szegények és nyugdíjasok) nem voltak hajlandók, még részletekben sem, így folyton leszavazták a közgyűlésen. A közös költség meg olyan magas, hogy szintén nem voltak hajlandók még tovább emelni azért, hogy abból lehessen félretenni ilyesmire. Az eredmény borítékolható.

fda 2020.02.22. 11:17:41

Az azért valahol természetes, hogy az ember a saját házát saját maga újítsa fel. Ezért saját.
Bármilyen támogatás, akció részrehajló, annak jó, aki kap valami pluszt a közösből.

Pipas 2020.02.22. 11:34:57

"támogatási rendszer a lakosság, a piac és az állam érdekeit egyaránt szolgálná."

Hát az én érdekeimet nem szolgálná, úgyhogy ha kérhetem ne ajánlgassad már az én pénzemet másoknak.

"Magyarországon az energiahatékonyság még jelentős, kihasználatlan beruházási lehetőségeket rejt,"

Szuper. Mindenki ruházzon be a sajátjából vagy vegyen fel bankkölcsönt. Nekem is vannak nagyszerű beruházási ötleteim, de nekem eszembe sem jutna azt javasolni, hogy mások adjatok rá ingyen pénzt.

illaim 2020.02.22. 12:28:04

@Pipas: Már csak azon tűnődöm,vajon hogyan reagáltál volna, fel is fogod agyilag, miről szól a blog! LOL

Ekrü 2020.02.22. 13:25:52

@fda: Egyetértek.Ha én fel szeretném újítani a házamat akkor bizony azt saját erőmből kell megtegyen.Nem kapok hozzá sem az államtól sem pedig az önkormányzattól 1/3 hozzájárulást.A társasházak szintén magántulajdonok.Azokat energetikailag felújítani a tulajdonosok kötelessége.Ha pedig kapnak az államtól pénzt rá,azt bizony nagyon köszönjék meg,mert nem az adófizetők kötelessége felújítani az ő tulajdonukat.

chrisred 2020.02.22. 14:12:37

@fda: A sajátjából van, az adóból, amit a közösbe befizet.

chrisred 2020.02.22. 14:22:40

www.napi.hu/magyar_gazdasag/a_kormany_hatat_fordit_az_embereknek.700778.html

"A lap ugyanakkor emlékeztet rá, hogy a Fidesz mindmáig utolsó, 2010-es választási programjában az szerepel, hogy évente energetikailag korszerűsítik a lakásállomány 10 százalékát - vagyis 2020-ra az összeset -, ami az energiamegtakarítás révén megtérül, növeli a házak értékét, csökkenti a rezsit, és az ország környezetvédelmi vállalásait is megoldja. Ebből viszont máig nem lett semmi, sőt, a kormány a lakossági energiahatékonyságra kapott uniós pénzeket is átirányította a közszférába."

chrisred 2020.02.22. 14:24:41

@Pipas: "Mindenki ruházzon be a sajátjából vagy vegyen fel bankkölcsönt."

Érdekes, pont ugyanezt szoktam írni Paks2-ről. Oldják meg magánberuházásból. A mi adónkat meg hadd költsük a mi magántulajdonunkra.

csorsza 2020.02.22. 15:14:15

@chrisred: Mekkora szar, kommersz duma ez már. Biztos fedezi a saját adóbefizetése a társasházára költött állami támogatás összegét. Még a többi húsz lakás tulajdonosának összes adóbefizetése se, érted a matekot?

csorsza 2020.02.22. 15:14:55

@chrisred: Paks a te lakásodba termeli a villanyt, az megvan?

chrisred 2020.02.22. 15:38:01

@csorsza: Nincs. A lakásom áramfogyasztását a szolgáltatónak fizetem, függetlenül attól, hogy honnan szerzi be. Paks annak termeli az áramot, aki azt eladja a szolgáltatónak.

chrisred 2020.02.22. 15:39:42

@csorsza: Simán. Szerinted mennyi lesz Paks2 költsége háztartásonként?

Andy73 2020.02.22. 16:01:55

Az ingatlanpiac már régóta beárazza az energetika szintet: a korszerű energetikai lakások jóval drágábbak, ami teljesen logikus. Ennek a hátulütője, hogy ez a szegényebbek részére egy ördögi kör: nekik eleve csak kevésbé korszerű/energiaigényesebb ingatlanra van pénzük, viszont a rezsire éppen ezért többet kell költeniük, és így a kevesebb jövedelmükből még kevesebb pénzük marad, hogy korszerűsítsék.
Az valóban probléma, hogy a kormány az erre kapott EU-s pénzt másra költötte, és így ezek után kérdéses, hogy kaphat-e az ország megint pénzt erre a célra.

anarhista 2020.02.22. 16:42:51

5000 milliárdot mondanak Paksra, azaz legalább 10000 milliárd forint lesz. Ez osztva 10 millióval az fejenként 1 milla ropogós forint. Lesz belőle egy klassz atomerőművünk, ahonnan megvehetjük az áramot. Vagy energetikailag korszerűsítünk, és akkor lehet, hogy nem is kell majd az az áram...
Mondjuk Paksból többet lehet lopni... és folyamatosan...

Pipas 2020.02.22. 16:50:42

@chrisred: "Érdekes, pont ugyanezt szoktam írni Paks2-ről. Oldják meg magánberuházásból. A mi adónkat meg hadd költsük a mi magántulajdonunkra."

Elmagyarázok neked egy fontos dolgot: paksot sokan használják, te is. Ha leszigeteled a házad, azt te használod. Paks állami tulajdonban lesz, a házad a magánulajdonod.

Próbáld újra végiggondolni! Lehet, hogy a köztulajdont közpénzből, a magántulajdont meg magántőkéből ésszerű fizetni?

Pipas 2020.02.22. 16:52:08

@anarhista: "Vagy energetikailag korszerűsítünk, és akkor lehet, hogy nem is kell majd az az áram..."

De igen, kellene fog az az áram. Már most kellene és később még több lesz az áramfogasztásunk. Elég jól lehet ezt tudni!

Pipas 2020.02.22. 16:53:53

@illaim: "Már csak azon tűnődöm,vajon hogyan reagáltál volna, fel is fogod agyilag, miről szól a blog! LOL"

Érdekes gondolat. Kérdés ersze, hogy mit írtál volna, ha értetted volna amit írtam. :D

Pipas 2020.02.22. 16:56:38

@mozesapo: "Vitya lenyúlta az összeset az állami épületekre, kapsz helyette hitelt. Az eu adott több milliárd euro vissza nem térítendőt erre! Tolvajok."

Tehát neked meg az a problémád, hogy a pénz állami tulajdonban maradt és nem vesztette el a közpénz jellegét. Most függetlenül, hogy ez tényleg megtörtént -e, ahogy te állítod felmerül bennem, hogy érted -e miket beszélsz. :D

chrisred 2020.02.22. 17:01:03

@anarhista: Ne fejenként oszd le, hanem háztartásonként.

chrisred 2020.02.22. 17:11:06

@Pipas: Egy taxit is is többen használnak, mint egy magánautót, mégis ugyanaz a kategória. A következménnyel magyarázod az okot, Paks azért állami tulajdon, mert az adófizetők pénzéből valósul meg a beruházás. Ha magánberuházásból valósulna meg, akkor magántulajdon lenne.

chrisred 2020.02.22. 17:17:18

@Pipas: Ha a pénzt nem vonnák el az adófizetőktől, hogy a paksi hitelt fizessék belőle, akkor eleve nem lenne közpénz.

Pipas 2020.02.22. 17:38:04

@chrisred: "Ha magánberuházásból valósulna meg, akkor magántulajdon lenne."

Ha lenne jelentkező, aki ekkora beruházást akarna csinálni pakson, akkor nem is lenne gond. Persze akkor meg azon menne a hőbörgés, hogy az atomerőmű tulajdonosa kizsigereli az embereket, hogy a háztartások kiszolgáltatott helyzetben vannak.

"Egy taxit is is többen használnak, mint egy magánautót, mégis ugyanaz a kategória."

És valamiért a világon mindenfelé szokás állami beruházásként erőművet építeni és nem szokás taxizni belőle.

"Ha a pénzt nem vonnák el az adófizetőktől, hogy a paksi hitelt fizessék belőle, akkor eleve nem lenne közpénz."

És ha a pénzt, amiből az egészségügyet, a nyugdíjakat, az oktatást, a rendőrséget, a tűzoltóságot fizetik nem vonnák le az adófizetőktől, akkor nem lenne közpénz. Érv ez arra, hogy ne kölsünk mondjuk tűzoltóságra? Nem. Akkor?

Pipas 2020.02.22. 17:41:18

@chrisred: "Ne fejenként oszd le, hanem háztartásonként."

Ugyanígy ki lehetne számolni mennyi megy háztartásonként az egészségügyre, a jóléti kiadásokra vagy az utakra és akkor ugyanígy lehetne szürnyűlködni, hogy milyen drága.

Persze, hogy sok, egész európában mindenütt minden megtermelt pénznek a felét viszi az állam és elkölti. Ilyen a modern világ. Én örülnék, ha nem ilyen lenne, de azért annak is, ha lenne villany. Elég sok villanyt használok, nem szeretném, ha sötétben kellene számítógépezgetnem. ;)

chrisred 2020.02.22. 17:46:11

@Pipas: "Persze akkor meg azon menne a hőbörgés, hogy az atomerőmű tulajdonosa kizsigereli az embereket, hogy a háztartások kiszolgáltatott helyzetben vannak."

Bárki hőböröghet, de a magánvállalkozó a saját pénzéből, a saját kockázatára csinálná.

"És valamiért a világon mindenfelé szokás állami beruházásként erőművet építeni és nem szokás taxizni belőle."

Mindenfelé nem szokás, manapság csak olyan helyeken épül atomerőmű, mint Kína vagy Irán, ahol a hatalom döntéseit nem szokás megkérdőjelezni, mert könnyen elpatkolhat az ember.

"És ha a pénzt, amiből az egészségügyet, a nyugdíjakat, az oktatást, a rendőrséget, a tűzoltóságot fizetik nem vonnák le az adófizetőktől, akkor nem lenne közpénz."

Ezek egyike sem piaci szolgáltatás.

chrisred 2020.02.22. 18:15:43

@Pipas: Szerintem nem kell aggódnod, Európában azokban az országokban sem ülnek sötétben az emberek, ahol nincs atomerőmű.

maximum 2020.02.22. 18:21:42

Nem lesz népszerű amit most írni fogok !

A témában érintett lakóépületek döntő része olyan műszaki állapotban van, hogy nem felújítani , hanem bontani kellene. Egy másik része még talán megérne egy korszerűsítést de a tulajdonosai nem tudnak semmilyen költséget sem vállalni,örülnek ha megélnek így. Az államnak sem kifizetődő ezeknek a vályogból tömör kisméretű téglából B30-as blokkból és ikersejt téglából épült, vízszigetelését ha volt már régen elvesztett, aljzat és födém szigeteletlen , palatetős, favédelem nélküli, egy két ember által lakott családi házra egy fillért sem költeni.
Hasonló a helyzet a paneleknél is. A dán és szovjet házrendszerekkel felépült ma már vegyes tulajdonú több száz lakásos sorkatonák által ellenőrizetlenül felépített betonpanelek mai lakói sem tudnak annyi pénzt összegyűjteni közös költségből, hogy ha még egyet is értenének(ami szinte lehetetlen !)hogy egy átfogó korszerűsítést finanszírozni tudjanak. Több lakó már hitelképtelen tele van adóssággal, a közös költséget sem fizeti.
Ezek az épületek a kihalásra várnak, hogy átadják a földterületüket egy mai anyagokból, korszerű rendszerekkel megépülő új épületnek.Azok a kisebb többlakásos 3-4 szintes társasházak pedig ahol kisebb a lakóközösség és egyezségre jutnak azok akik elvégzik ezeket a korszerűsítéseket.A döntően vidéki falvak, kisebb városok 50-100 éves lakóházaival nem kifizetődő foglalkozni. Hacsak nem veszi meg ma egy új tulajdonos aki saját pénzén fogja átalakítani.

Ebben a témában tiszta vizet kellene önteni a pohárba. Azok akik teljesen elhanyagolták a régi lakóépületeket, soha semmit sem javítottak meg időben, a nagyobb kár elhárítása érdekében, miért várnák ma a közösség segítségét? Az ő épületük elértéktelenedik, és idővel átadja a földterületét valami újabbnak.

Nincs más megoldás ezt el kell fogadni !

maximum 2020.02.22. 18:21:43

Nem lesz népszerű amit most írni fogok !

A témában érintett lakóépületek döntő része olyan műszaki állapotban van, hogy nem felújítani , hanem bontani kellene. Egy másik része még talán megérne egy korszerűsítést de a tulajdonosai nem tudnak semmilyen költséget sem vállalni,örülnek ha megélnek így. Az államnak sem kifizetődő ezeknek a vályogból tömör kisméretű téglából B30-as blokkból és ikersejt téglából épült, vízszigetelését ha volt már régen elvesztett, aljzat és födém szigeteletlen , palatetős, favédelem nélküli, egy két ember által lakott családi házra egy fillért sem költeni.
Hasonló a helyzet a paneleknél is. A dán és szovjet házrendszerekkel felépült ma már vegyes tulajdonú több száz lakásos sorkatonák által ellenőrizetlenül felépített betonpanelek mai lakói sem tudnak annyi pénzt összegyűjteni közös költségből, hogy ha még egyet is értenének(ami szinte lehetetlen !)hogy egy átfogó korszerűsítést finanszírozni tudjanak. Több lakó már hitelképtelen tele van adóssággal, a közös költséget sem fizeti.
Ezek az épületek a kihalásra várnak, hogy átadják a földterületüket egy mai anyagokból, korszerű rendszerekkel megépülő új épületnek.Azok a kisebb többlakásos 3-4 szintes társasházak pedig ahol kisebb a lakóközösség és egyezségre jutnak azok akik elvégzik ezeket a korszerűsítéseket.A döntően vidéki falvak, kisebb városok 50-100 éves lakóházaival nem kifizetődő foglalkozni. Hacsak nem veszi meg ma egy új tulajdonos aki saját pénzén fogja átalakítani.

Ebben a témában tiszta vizet kellene önteni a pohárba. Azok akik teljesen elhanyagolták a régi lakóépületeket, soha semmit sem javítottak meg időben, a nagyobb kár elhárítása érdekében, miért várnák ma a közösség segítségét? Az ő épületük elértéktelenedik, és idővel átadja a földterületét valami újabbnak.

Nincs más megoldás ezt el kell fogadni !

Bunkóné Barom Ildikó 2020.02.22. 20:25:53

Há de nem globális felmelegedés van? Akkor minek szigetelni?

Pipas 2020.02.22. 20:54:53

@chrisred: "Mindenfelé nem szokás, manapság csak olyan helyeken épül atomerőmű, mint Kína vagy Irán, ahol a hatalom döntéseit nem szokás megkérdőjelezni, mert könnyen elpatkolhat az ember."

Ez is hazugság. Nyugodtan leállhatsz velük, már senki sem hisz neked.

www.world-nuclear.org/information-library/current-and-future-generation/plans-for-new-reactors-worldwide.aspx

Pipas 2020.02.22. 20:58:19

@chrisred: "Szerintem nem kell aggódnod, Európában azokban az országokban sem ülnek sötétben az emberek, ahol nincs atomerőmű."

Néhány évvel ezelőtt romániában volt rendszeres az áramszünet, szóval de, igen, van ilyen.

És nem, nem aggódok, akkor lenne sötétség, ha te döntenéd el, hogy honnan legyen áram, de szerencsére nem te döntöd el. :D

Pipas 2020.02.22. 21:00:08

@chrisred: "Ezek egyike sem piaci szolgáltatás."

Pontosan. Tehát az érvem telibe talált!

chrisred 2020.02.22. 21:12:57

@Pipas: Romániában van atomerőmű, vagyis szokás szerint képtelen voltál értelmezni a leírtakat.

chrisred 2020.02.22. 21:14:11

@Pipas: Ha arra akartál a példákkal célozni, hógy mennyire nincs igazad, akkor valóban telibe talált.

Pipas 2020.02.22. 21:16:15

@chrisred: "Romániában van atomerőmű, vagyis szokás szerint képtelen voltál értelmezni a leírtakat."

És mégis sötét volt. Hát még ha nem lett volna atomerőmű! :D

"Ha arra akartál a példákkal célozni, hógy mennyire nincs igazad, akkor valóban telibe talált."

Szerintem tudod követni a gondolatmenetet, csak trollkodsz.

chrisred 2020.02.22. 21:17:49

@Bunkóné Barom Ildikó: A lakóépületek hőtechnikai korszerűsítése az átmelegedésre is hatással van.

Pipas 2020.02.22. 21:18:12

@chrisred: Miért nem arról mesélsz, hogy magyarországon könnyen elpatkol az ember, ha nem akar atomerőművet? :D Még arról is mesélhetnél, hogy a gyurcsány kormány miért döntött úgy, hogy paksot bővíteni kell? :D

chrisred 2020.02.22. 21:20:08

@Pipas: Nem, te trollkodsz, amikor társadalmi ellátórendszereket piaci szolgáltatással akarsz összemosni.

chrisred 2020.02.22. 21:29:51

@Pipas: Mesélek: azért, mert a paksi bővítés a Puch-Simicska paktumnak, vagyis a nagymutyinak is a része volt. A rendszerváltó elit már régóta csorgatta a nyálát, hogy mekkorákat lehet ezen kaszálni.

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2020.02.23. 09:01:04

@anarhista: "és akkor lehet, hogy nem is kell majd az az áram..." Jaja a mosógéped szeretettel működik nem árammal. Meg a modern höszivattyús fűtéshez szükséges áram a modern jólszigetelt lakásodba az is a földből jön csak le kell dugni a villanydrótot a kertbe.

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2020.02.23. 09:04:14

A verdám télen a városban a napi szaladgálással 8liter körül kajál, kérem az államot, hogy vegyen nekem egy elektromos autót, környezettudatossági megfontásból. Mindenkinek jobb lesz ha villanyautóval járhatok.

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2020.02.23. 09:10:25

@chrisred: "Mindenfelé nem szokás, manapság csak olyan helyeken épül atomerőmű, mint Kína vagy Irán"

ezzel szemben a valóság

www.vg.hu/gazdasag/tiz-unios-orszag-uj-atomeromuvet-szeretne-523165/

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2020.02.23. 09:12:20

@chrisred: "Ezek egyike sem piaci szolgáltatás. " erről tudnak pl az USA-ban?

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2020.02.23. 09:13:20

@chrisred: jaja, amig van sok szénerőmű addig nincs áramhiány sehol

KAMA3 2020.02.23. 09:23:44

@maximum: Egyetértek azokkal amit leírtál, de ez a természetes folyamat amíg végbemegy, több évtized, vagy akár egy évszázad is lehet. Most ugyan pörög az építőipar, és épülnek az új korszerű házak, lakások. És reménykedjünk benne, hogy az építésügyi hatóság kiherélésével nem az ügyeskedők fognak jól járni. Ergó, felépítik a szép, új házakat, csak energiahatékonyak nem lesznek, mert nincs aki ellenőrizze az építéseket és betartassa a törvényeket.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.02.23. 09:47:47

@chrisred:

"Érdekes, pont ugyanezt szoktam írni Paks2-ről. Oldják meg magánberuházásból. A mi adónkat meg hadd költsük a mi magántulajdonunkra."

Semmi nem akadályoz meg abban, hogy lekapcsolódj a villamos hálózatról és saját magad oldd meg a háztartásod elektromos ellátását. Onnantól nem fizeted az áramszolgáltató profitját, a mindenféle költségeket, az áram AFA-ját stb.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.02.23. 09:58:06

@chrisred:

"Nem, te trollkodsz, amikor társadalmi ellátórendszereket piaci szolgáltatással akarsz összemosni"

Gondolkodj már el egyszer azon, vajon miért nevezik a piaci alapon működő áram-, gáz- és vízellátást KÖZműnek.

mozesapo 2020.02.23. 10:02:22

@csorsza: Ha az én adómból fizetik az orosz hitelt vissza, akkor Paks2 az enyém is egy részben, plusz járna valami osztalék minden év végén a befektetett adóm után. Lehet ezt fokozni.

mozesapo 2020.02.23. 10:05:27

@Pipas: Igen, értem! Az eu adott Mo-nak több milliárdot, hogy adja oda a lakosságnak nem visszatérítendő támogatásként energetikai felújtásra! Ezt lenyúlták, így max hitelt kapsz. Nem mindegy hogy az energetikai felújítás 10 v 100%-t fizeted zsebből! Abból az eu-s pénzből sok minden kijött volna a lakosságnál. Tolvaj geci az állam, ennyi.

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2020.02.23. 10:13:47

@maximum: "Ezek az épületek a kihalásra várnak" alapvetően a legtöbb épület kihalásra vár, kevés épült az öröklétnek. Egy b30as téglaház falazata 13centi eps-el teljesíti a 2018ban szigorított szabványt, 18centi grafiros eps-el meg hozza a passzívház előírást. Egy 10x10es kockaházat 750ezer ft anyagköltséggel körbe lehet rakni 15 centi fal és 8 centi lábazatszigeteléssel. Még 140ezerért 20 centi üveggyapottal le kell takarni a födémet és abban a házban harmadára esik a fűtési igény (és persze emelkedik a komfortérzet, nem fognak a falak felfűtött levegő mellett is hideget sugározni)

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.02.23. 10:16:32

@mozesapo:

Ha már demagógba mégy át, akkor hadd válaszoljak neked hasonlóan:

Igen, kapsz osztalékot, csak abból levonják a hitel törlesztését és az üzemeltetési költségeket, ahogy minden más befektetésnél is. Továbbá azt a pénzt, amit azzal takarítasz meg, hogy a nem saját házi erőművedből, hanem annál olcsóbban, Paksról kapod az áramot. Télen is, amikor a házi naperőműved nem túl sokat termelne.

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2020.02.23. 10:17:38

@mozesapo: Igen, amit az állam az adóból fizet az a tied is lesz. Menj ki az első útig és vigyél belőle haza egy darabot, hiszen a te pénzedből épült, a te tulajdonod.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.02.23. 10:20:24

@eßemfaßom meg áll:

Na igen, kb. ahogyan a társasház közös tulajdonú részéből kibonthatja a tulajdoni részének megfelelő téglamennyiséget. :DD

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2020.02.23. 10:23:31

@mozesapo: "Az eu adott Mo-nak több milliárdot, hogy adja oda a lakosságnak nem visszatérítendő támogatásként energetikai felújtásra!" Erre van valami forrásod?

illaim 2020.02.23. 11:35:20

@Pipas: A beírásodból egy óvodásszintű méltatlankodását olvastam,ami egyáltalán nem utalt arra, hogy értené az energiahatékonyság eléréséhez
szükséges intézkedések rendszerét. LOL
De a te értelmi szinted szerinti mondanivalója a blognak az, hogy a legolcsóbb energia a fel nem használt energia!
Legyen szép napod! LOL

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2020.02.23. 11:43:28

@illaim: szerintem te nem értetted meg amit pipas írt.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.02.23. 11:46:54

Szerintem az urak egyetértenek abban, hogy a poszt címe helytálló. Vitatkozni csak azon lehet, ki állja a költségeket.

chrisred 2020.02.23. 12:11:13

@eßemfaßom meg áll: Mármint hogy a rendőrség vagy a tűzoltoság nem piaci alapon működik?

chrisred 2020.02.23. 12:12:22

@eßemfaßom meg áll: Rólad ez nem mondható el, mindig a csúcson kezded.

chrisred 2020.02.23. 12:13:53

@Kovacs Nocraft Jozsefne: És akkor mentesülök az adófizetéstől? Néha belegondolhatnál abba a problémakörbe, amire reagálsz.

maximum 2020.02.23. 12:16:32

@eßemfaßom meg áll: Részben igazad van, de amint kiteszed a lábad egy egy városból ez az összeg mesésnek és elérhetetlennek tűnik. (hacsak nem a csecsemőket is számítva a 3,6 milliós minden magyar megtakarítására gondolsz .

chrisred 2020.02.23. 12:19:40

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Ravasz módon nem közszolgáltatásról írsz, mert akkor abból nem hagyhatnád ki a közösségi közlekedést. Amiről pont mostanában bizonygatja az állam, hogy a nem az ő feladata, hanem a helyi közösségeké.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.02.23. 12:45:59

@chrisred:

Ne terelj! Avagy te pásztorkutya vagy?

Muhammad Balfas 2020.02.23. 14:21:32

@chrisred:

greenfo.hu/hir/vizprivatizacio-kozugyek-magankezben_1246006836/

"Az Egyesült Államokban Atlanta városa kénytelen volt visszavásárolni vízközművét, hisz a privatizációt követően jelentősen romlott a szolgáltatás minősége. Amerikában hasonlóan járt további öt nagy város. Nem mindenhol alakul ki látványos harc a lakosság és a cégek között. Sokkal kevésbé feltűnő, ám annál gyakoribb, hogy a megdrágult vezetékes ivóvizet megfizetni nem tudó fogyasztók megkerülő utak választanak és kénytelenek a lakóhelyük környékén fellelhető, ingyenes, ám szennyezett vizeket használni."

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2020.02.23. 17:56:24

@chrisred: a felsorolásban csak a rendőrség és tűzoltóság szerepelt, nem volt ott pl egésszégügy, nyugdíj?

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2020.02.23. 17:57:34

@chrisred: ez elég gyenge volt pedig tőled eleve nem számít az ember semmi kreatívra.

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2020.02.23. 18:00:55

@maximum: szóval szerinted csak "A város" meg a kihalt borsodi zsákfalu létezik.

maximum 2020.02.23. 18:24:33

Ameddig aktívan dolgoztam alig mozdultunk ki Budapestről. Most hogy nyugdíjas lettem, sokat járjuk az országot gépkocsival. Megdöbbent hogy milyen szegény a vidék. Építész a szakmám ezért ilyen szemmel is látom az országot. A tapasztalatom az hogy a kis falvak többségében sem embert sem állatot nem látok az utcán és a kertekben.Nem csak Borsodban, hanem az összes nem idegenforgalomból élő területeken.
Még a kocsmák is bezártak, az utcán látszólag céltalanul ácsorgó idősek (aztán véletlenül megláttam hogy a kenyeres autót várták !).
Ezekben a falvakban bűzlik a levegő télen a hulladék égetéstől, a kémények okádják a füstöt. Itt milyen energetikai korszerűsítés fog megvalósulni?
Ezek a falvak valamikor jól működtek, de mára már élhetetlenek.
Nem tudok én sem jó és gyors megoldást az itt élők megsegítésére.
Csak arra akartam reagálni a kommentben, hogy ahol a lakó nem tud vagy nem akar, nem lesz változás.

chrisred 2020.02.24. 04:00:32

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Nem áll szándékomban, hogy rendet tegyek azoknak a kaotikus gondolataiban, akik az igény szerint, díjfizetés ellenében igénybe vehető piaci szolgáltatásokat nem képesek megkülönböztetni a jellegüknél fogva közösségi feladatokat végző szervezetektől, mint a rendőrség vagy a katasztrófavédelem.

chrisred 2020.02.24. 04:04:34

@eßemfaßom meg áll: Elég tévesen, mert ezekhez a rendszerekhez főszabály szerint nem adófizetéssel, hanem a vonatkozó járulék fizetésével lehet csatlakozni.

chrisred 2020.02.24. 05:10:52

@Muhammad Balfas: Elég régóta vesznek részt magáncégek a közösségi közlekedés működésében, például a Széles Gábor féle VT Arriva.

Muhammad Balfas 2020.02.24. 09:51:16

@chrisred: Teljes nagyvárosi tk.-ra is tudsz példát mondani..? Egyébként a VT Arriva nem saját kockázatára végzi a szállítmányozást, nem saját maga alakítja ki a tarifákat stb..

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2020.02.24. 20:30:10

@chrisred: Ez igaz. A járulék az nem szarás a kútba hanem szarás a kút peremére majd belelökés.

chrisred 2020.02.25. 05:14:55

@Muhammad Balfas: Mi az, hogy nem a saját kockázatára? Szolgáltatási szerződést köt, aminek a teljesítése az ő felelőssége.

Muhammad Balfas 2020.02.25. 12:06:27

@chrisred: Bérmunkát végez, mit te a munkahelyeden..

chrisred 2020.02.26. 06:04:48

@Muhammad Balfas: A saját eszközeivel, a saját munkavállalóival végez szolgáltatást.

Muhammad Balfas 2020.02.26. 11:05:40

@chrisred: Bevétel tekintetében nincs kockázata ebben a konkrét bérbuszozásban. Te, mondjuk ha nyitsz egy kis kajáldát, kétséges, hogy milyen lesz a forgalmad és ezáltal a bevételed. Te képzed az árat, arra törekedve, hogy maximális profitra tegyél szert. Ha túl magas árat szabsz, azt a forgalmad bánhatja, ha túl alacsonyat, akkor meg nem éri meg neked. Ha rossz döntéseket hozol veszteséges leszel és bezársz, vagy nem leszel eléggé nyereséges, hogy érdemes legyen nyitva tartanod.
Míg az Arrivának nincsenek ilyen dilemmái. Előre kialkudta, hogy mennyiért vállalja ezt a tevékenységet, és ezt meg is kapja.

chrisred 2020.02.27. 05:20:02

@Muhammad Balfas: Most egy másik kávéházba tévedtél, és a hatósági árakról beszélsz. Egy csomó minden másnak van még hatósági ára, például a gyógyszereknek. Akkor mondjuk egy gyógyszertár működtetésében sincs kockázat?

Muhammad Balfas 2020.02.27. 09:43:49

@chrisred: Az egész kb. azzal analóg mintha egy építési vállalkozó (Arriva) kivitelezést vállal egy állami -önkormányzati finanszírozású projektben.

chrisred 2020.02.28. 05:23:56

@Muhammad Balfas: Igen, tehát nem bérmunkát végez, hanem vállalkozási tevékenységet, ami nagyfokú különbség. De amúgy említhető a közösségi közlekedés terén a GYSEV Zrt. is, ami viszont már megint más tészta.

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2020.02.28. 08:04:01

@chrisred: "Akkor mondjuk egy gyógyszertár működtetésében sincs kockázat? " amennyiben 1 gyógyszertár van a faluban így mindenkinek ott kell kiváltani a gyógszert akkor nem túl nagy.

Muhammad Balfas 2020.02.28. 09:39:48

@chrisred: A vállalkozási tevékenység is lehet bérmunka. De nem ez a lényeg, hanem hogyha egy magánvállalkozó egy állami-önkormányzati finanszírozású projektben vállal szerepet, attól az még nem lesz magán finanszírozású projekt.
Nem az a lényeg, hogy a kivitelező magán vagy állami-önkorményzati e, hanem hogy a fenntartó, finanszírozó magán vagy állam-önkormányzati e. A budapesti tömegközlekedés esetén pedig utóbbiról van szó.

chrisred 2020.03.02. 05:34:46

@Muhammad Balfas: De pont azzal kezdtük, hogy az állam úgy gondolja, neki nem kell részt vállalni benne, oldják meg helyben, attól függetlenül, hogy ő mennyi adót von el a helyi közösségektől. Milyen szintre kell lemenni, hogy már ne piaci szolgáltatásokról beszéljünk? Ha egy társasházban a tagok dobják össze a ház kommunális költségeit, akkor a szemét elszállítása már nem piaci tevékenység?

chrisred 2020.03.02. 05:36:29

@eßemfaßom meg áll: Már miért lenne kötelező ott kiváltani a gyógyszert? És ha valaki bemegy a városba a nagy gyógyszertárba, mert csak ott tudja kiváltani a receptre felírt orvosságot?

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2020.03.06. 19:20:50

@chrisred: Jellemzően nem megy be senki a városba azért, hogy kiválton egy receptet.

Te hány becsődölt gyógyszertárról hallottál már?

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2020.03.10. 19:22:14

@chrisred: te most tényleg a legszebb gyurcsányi idők öskáoszával példálózol 2020-ban?

chrisred 2020.03.11. 06:17:05

@eßemfaßom meg áll: Most akkor van kockázat egy gyógyszertár működésében vagy nem?

MTVSZ blog

A Magyar Természetvédõk Szövetsége (MTVSZ) blogbejegyzései.

Hozzászólások

Címkék

1% (1) 7tévhit klímaváltozásról (1) adócsalás (2) adóelkerülés (1) adóigazságosság (3) adományozás (1) adóparadicsomok (2) Ág (1) Agent Orange (1) agroüzemanyagok (3) Agua Zarca (1) akció (4) akciónk (2) aktivizálódj (21) Álló szikla (1) aranybánya (2) atom (4) atomerőmű (5) Aurul (2) Ausztria (1) autóipar (2) autómentes nap (1) Bankfigyelő (4) bankok (1) bánya (8) bányaprojekt (3) bányászat (2) barátai (1) Belgium (2) Berlin (1) Berta Cáceres (2) BindingTreaty (6) biodiverzitás (2) biogazdálkodás (1) biokert (2) biomassza (2) borsod fejlesztéséért (6) börzsőny (1) büntetlenül (4) cancún (20) CETA (12) Chevron (1) chillout (1) cián (2) ciánszennyezés (3) Ciolos (1) cop16 (20) cop17 durban (5) cop18 doha (3) cop19 varsó (1) COP21 Párizs (8) cop21 Párizs (1) cop23 (1) COP24 (1) corporate capture (1) croissant (1) csarna völgy (1) cselekedj (4) csernobil (2) cunami (1) Davos (1) demokrácia (1) Derekegyház (1) dieselgate (1) divestment (1) dohányipar (1) EBRD (4) EFSA (1) egészség (2) égetés (1) éghajlat (1) éghajlatváltozás (49) éghajlatvédelem (7) éghajlatvédelmi törvémy (1) EIB EBRD (1) élelmiszer-önrendelkezés (12) élelmiszerbiztonság (1) élelmiszer önrendelkezés (1) életmód (2) ellenállás (1) elosztó (1) Elosztó (1) emberiség elleni bűntett (1) emberi jogok (3) endokrin (1) energia (36) energiaátmenet (9) energiabiztonság (5) energiahatékony (1) energiahatékonyság (1) energiapolitika (2) energiaszegénység (4) energiatakarékosság (19) energiatudatosság (10) Energia CHarta (1) energia demokrácia (2) energia kutatás (1) ENSZ (4) épület (1) erdő (2) eredményhirdetés (1) erkölcs (1) értékelés (6) értékrendszer (1) esőerdők (1) EU (9) Európai Bíróság (3) Európai Bizottság (3) Európai Parlament (5) Európai Unió (3) eu elnökség (1) eu költségvetés (3) falusi önkormányzatok (1) fejlesztés-finanszírozás (1) fejlődő országok (1) fekete kígyó (3) felújítás (2) felvonulás (1) fenntarthatóság (4) fenntartható vidékfejlesztés (1) fesztivál (1) fiatal föld barátai (4) film (2) fogyasztás (10) föld (2) földhő (1) földrengés (2) földspekuláció (1) földszerzés (1) földtörvény (1) földzsákmánylás (5) Föld Barátai (12) föld barátai (27) föld napja (1) folyószabályozás (1) fórum (1) fotó (1) fukusima (2) fűszernövények (1) fűtés (4) Game over (1) gáz (2) gazdasági (1) gázvezeték (1) Genf (3) génmanipuláció (2) génmódosítás (5) génpiszka (17) glifozát (3) globális akciónap (1) globalizáció (13) GMO (3) GMO-Kerekasztal (1) gólya (1) Green-Go (1) gyógynövények (1) gyomirtó (4) hajtóerők (1) hatásvizsgálat (1) háztartás (4) hellókarácsony (1) helyi hős (1) hitel (2) Hollandia (1) Honduras (1) honlapajánló (2) hulladék (2) hülyeség kora (1) IARC (2) ICS (3) igazságosság (2) ingyenhitel (1) ISDS (12) itt az idő (1) japán (1) jelentés (3) jó példák (1) just transition (7) Kalifornia (1) kályha (2) katasztrófa (1) katonaság (1) Katowice (1) kazán (1) Ken Saro-Wiwa (1) képek (4) késés (1) kiadvány (1) kibocsátás (1) Kína (1) Kishantos (3) kitermelőipar (1) klíma (6) klímahét (5) klímaper (1) klímapolitika (34) klímatörvény (5) klímavédelem (3) klíma igazságoság (6) klórozott csirke (1) költségek (4) konferencia (21) könyv (1) kőolaj (2) környezeti-társadalmi károk (1) közmeghallgatás (1) közösségépítés (9) közösségi energia (12) közösségi kert (1) kukorica (1) kutatás (2) lakosság (1) land grab (5) Lechner Judit (1) légszennyezés (2) lengyel (1) levegő (1) levegőminőség (1) levél (1) lignit (5) lobbi (1) luxleaks (1) magvetés (2) Malmström (2) marco jelenti (19) Megnette (1) megújuló energia (11) mérés (1) Merkel (1) MFB (1) MIC (1) millenniumi celok (2) mintaprojekt (1) Miskolc (2) Mongólia (1) Monsanto (2) Monsanto Tibunal (1) MTVSZ (18) multik (3) NAFTA (2) napelem (3) naperőmű (1) Natura2000 (1) nemzetek feletti vállalatok (3) nemzeti parkok (1) nemzetközi egyezmény (4) Nemzetközi Energiaügynökség (1) Nigéria (2) Nnimmo Bassey (1) no2ISDS (2) no gmo (1) nyári tábor (1) nyeleni europe forum (1) nyersanyagok (1) nyílt (1) offsetting (1) ogoni törzs (1) ökocídium (1) ökológiai lábnyom (1) ökológiai válság (1) ökolokalizmus (1) olajpálma (1) olajszennyezés (2) Olaszország (1) olkiluoto 3 (1) OLP (1) önkénteseink (2) önrendelkezés (2) Otthon Melege (2) Paks (1) palagáz (1) pálmaolaj (1) pályázat (7) Párizsi Megállapodás (2) pénz (3) PeoplesBudget (1) petíció (17) Philip Morris (1) PM (2) polgármester (1) Pozsony (1) program (1) pro natura svájc (1) radioaktív (2) rákkeltő (2) reaktor (3) regionális fejleztés (2) rekultiváció (1) reménysugár (1) rendszerszintű változás (3) riadólánc (1) Rio+20 (1) romániai ősz (1) Roundup (2) SDG (1) Seattle (1) Seralini (1) Shell (3) shell (1) Sigmar Gabriel (2) sóder (1) Standing Rock (3) StopISDS (2) StopTTIP (20) Stop Corporate Impunity (3) strukturális alapok (2) sugárzás (2) system change (2) szabadkereskedelem (26) szállópor (1) szalmaépítészet (4) szavazás (2) szénerőmű (5) szénkivezetés (7) szénmentesítés (2) szennyezés (2) szénrégió (4) szilárdtüzelés (2) szmog (1) szociális (1) szökőár (1) tájfajták (2) talajpusztulás (1) tanulmányút (1) távhő (1) technológia (1) termelő-fogyasztó (1) természetvédelem (5) termőföld (7) tévutak (4) tilos rádió (1) tippek (5) tisza (1) toma jelenti (2) TrumDeal (1) Trump (2) TTIP (23) TTIPkedd (1) TTIPleaks (1) TTIPtrump (1) TTIPtuesday (1) tüntetés (2) tűzifa (2) UBS (1) UNESCO (2) UNtreaty (2) USA (2) Vallónia (1) válság (1) védett fajok (2) vegyianyagok (2) vér (1) Verespatak (4) vers (1) verseny (2) vetélkedő (1) vetőmagok (1) vetőmagszennyezés (1) video (10) videó (1) Viktor Frankl (1) világbank (2) világörökség (2) víz (2) vízgazdálkodás (1) vízierőmű (2) víztúlfogyasztás (1) VWgate (1) WHO (2) WTO (1) Zöld Kapcsolat Egyesület (2)

Közösség

Kövess minket a Facebookon!

Olvass minket a Twitteren!