Avagy véget vetünk a multik büntetlenségének, vagy még több előjogokat kapnak?
Újabb lépéseket tehetünk a multik büntetlenségének vége felé az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága által kezdeményezett tárgyalásokon, bár az EU inkább egy másik fórumon keresztül nyomul azért, hogy egy „multilaterális befektetői bíróság” létrehozásával kiterjessze az óriáscégeknek biztosított különleges előjogokat. Vajon győz az emberi jogok védelme Genfben vagy inkább befektetők érdekei érvényesülnek néhány száz kilométerrel arrébb, Bécsben?
Egy év elteltével újra Genfre figyelnek a környezetvédő és a társadalmi igazságosságért fellépő civil szervezetek, ugyanis megkezdődött a nemzetek feletti vállalatok és emberi jogok témakörben tervezett kötelező erejű egyezmény („binding treaty”) 5. tárgyalási fordulója.
Meddig úszhatják meg büntetlenül a nemzetek feletti cégek azt, hogy elszennyezik vizeinket, talajainkat, a levegőt, tönkreteszik bolygónk éghajlatát, meggyilkoltatják a környezetvédő aktivistákat, megmérgezik, kizsigerelik a munkásokat? – kérdeztük tavalyi nyitó blogbejegyzésünkben, az előző évi tárgyalási forduló ismertetését, amelyben részletesen kifejtettük, hogy miért is lenne fontos ennek az egyezménynek a létrehozása.
Tavaly és tavalyelőtt októberben valószínűleg a civil szervezetek aktív, egységes fellépése is szerepet játszott abban, hogy az egyezményt nem igazán támogató Európai Unió nem tudta zátonyra futtatni a tárgyalás sorozatot, s idén már az érdemi részletekkel lehessen folytatni az egyezmény első szövegtervezetének megvitatását.
Annak érdekében, hogy az Európai Unió tevékenyen részt vegyen az egyezmény létrehozásában, idén januárban európai civil szervezetek széles körű összefogása elindított egy petíciót, amelynek egyik fő követelése, hogy az EU és tagállamai tegyenek meg mindent a multik büntetlenségének felszámolása érdekében, s aktívan támogassák ennek a kötelező erejű ENSZ egyezménynek a létrehozását. A petícióhoz eddig több mint 650 ezren csatlakoztak. Írd alá Te is!
A tegnapi nyitónap előtt úgy értesültünk, hogy az Európai Unió nem tervezi, hogy részt vegyen az egyezmény szövegtervezetének érdemi megvitatásában, s csupán megfigyelőként vesz részt az ülésteremben. Az első nap történései ezt lényegében meg is erősítették. Szomorú, hogy a tavalyi tárgyalási forduló óta az Európai Bizottság nem volt képes hivatalos álláspontot kialakítani, figyelmen kívül hagyva több mint 650 ezer európai állampolgár véleményét. Ez azt jelenti, hogy újabb év telt el, amely során minden nap megsértették az emberek és helyi közösségek jogait az olyan nemzetek feletti vállalatok, amelyek olajat termelnek ki Nigériában, vasat bányásznak Brazíliában vagy olajpálma ültetvényeket létesítenek Indonéziában.
3,5 éve brutálisan meggyilkolták a Goldman környezetvédelmi-díjas hondurasi aktivistát Berta Cácerest. Világszerte évente mintegy 200 környezetvédő aktivistát gyilkolnak meg, s ennél több jóval több embert fenyegetnek vagy támadnak meg. Ezek az emberi jogsértések gyakran a nemzetek feletti vállalatokhoz köthetőek. Csak egy kötelező erejű nemzetközi egyezmény lenne képes véget vetni ennek az elképesztő mértékű igazságtalanságnak.
A Magyar Természetvédők Szövetsége a Föld Barátai nemzetközi hálózattal és más civil szervezetekkel együttműködve továbbra is azon dolgozik, hogy a készülő egyezmény első szövegtervezetét még jobbá tegyük. A jelenlegi szövegtervezet ugyanis számos területen jobbításra szorul:
- nincs olyan bekezdés vagy szövegrészlet, amely arról szól, hogy az emberi jogok elsőbbséget kellene, hogy élvezzenek a kereskedelmi egyezményekkel szemben
- a szöveg csak az államok kötelezettségeivel foglalkozik, anélkül hogy bármiféle közvetlen kötelezettséget tartalmazna a nemzetek feletti vállalatok számára
- a nemzetek feletti vállalatok felelőssége a teljes ellátási láncon keresztül nem világos
- a végrehajtási mechanizmusok túl gyengék ahhoz, hogy az egyezmény eredményes/hatékony legyen.
Ezért is van, hogy a készülő egyezményt támogató civil szervezetek hálózata, a Treaty Alliance tegnapi állásfoglalásában arra szólítottuk fel az EU tagállamokat, hogy tevékenyen vegyenek részt az egyezmény részleteinek megvitatásában, és töltsék be azt az űrt, amelyet az EU hozott létre a tétlenségével. Azt várjuk el az új Európai Bizottságtól, hogy vállaljon proaktív szerepet ebben rendkívül fontos folyamatban, amely véget fog vetni az európai multik emberi jogsértései büntetlenségének, és biztosítja az áldozatok számára a tisztességes igazságszolgáltatást.
Az mindenesetre elég furcsa, hogy Genfben úgy jelentek meg az EU képviselői, hogy még tárgyalási felhatalmazásuk sincs a nemzetek feleti vállalatok és az emberi jogok témaköréről szóló kötelező erejű egyezménnyel kapcsolatban, miközben ugyanezen a héten az EU aktív, kezdeményező szereplőként lép fel Bécsben egy másik ENSZ fórumon, az UNCITRAL tárgyalásain, ahol az Európai Bizottság szorgalmazza egy nemzetközi, multilaterális befektetői bíróság (Multilateral Investment Court - MIC) létrehozását.
Ennek a TTIP, CETA és más szabadkereskedelmi egyezmények tárgyalása során megismert „offshore bírósági” rendszernek (befektető-állam vitarendezési mechanizmus - ISDS) a negatív hatásairól már hallottunk eleget. Ez az a rendszer, amely lehetővé teszi, hogy a külföldi befektetők beperelhessenek egyes államokat, ha azok az állampolgárok egészsége, vagy akár környezetünk védelme érdekében meghoznak bizonyos jogszabályokat, intézkedéseket. Ezt a lehetőséget kihasználva, a román állam ellen indított közel 5 milliárd dolláros kártérítést követelve akarja most kikényszeríteni a Verespatakra tervezett aranybányát a kanadai Gabriel Resources. A témában még ajánlom „A multi perel, a társadalom tejel” c. dokumentumfilmet is.
Szóval a lényeg, hogy az az Európai Unió, amely sokszor az emberi jogok bajnokaként tetszeleg, Genfben úgy jelenik meg, hogy nincs felhatalmazása egy emberi jogi egyezmény tárgyalásaira, ezzel szemben Bécsben pedig teljes felhatalmazással, kezdeményezőként lép fel a multik hatalmát még jobban megnövelő „offshore bírósági” rendszer globális szintre való kiterjesztéséért. Jobban örülnénk, ha az EU a nemzetek feletti vállalatok érdekei helyett inkább a helyi közösségek jogainak, valamint környezetünk védelme érdekében vállalna aktív szerepet.
Az EU által alkalmazott kettős mércét jól ábrázolja a fenti táblázat.
Angolul tudóknak: az ECCJ beszámolója az első tárgyalási napról.
Twitteren a témához kapcsolódó beszélgetés a #BindingTreaty hashtagre rákeresve lehet nyomonkövetni.
További írásaink a témában: