Téveszmék a klímaváltozásról Nr.7: A klímaváltozás csupán környezetvédelmi ügy

Írta MTVSZ_Alexa , 2015. december 27. 21:04 , Hozzászólsz?

Címkék: éghajlatváltozás igazságosság tévutak

 

Ma az éghajlatváltozás kétségtelenül az egyik legnagyobb veszély, amely bolygónkat fenyegeti. Letagadhatatlanok környezeti összetevői: a hőmérséklet- és a tengerszint-emelkedés, állat- és növényfajok tömeges kihalása, pusztító időjárási szélsőségek pl. viharok, árvizek és aszályos időszakok, az évszakok váltakozásának felborulása. 2015 telén a globális felmelegedés 1 °C-kal meghaladta az ipari forradalmat megelőző átlaghőmérsékletet, és ezzel már a fele meg is valósult a (az igazából amúgy is elégtelen) kritikus 2 °C-os hőmérséklet-emelkedési küszöbnek.

 

Ide kattintva szimulációs videofelvételek láthatók különböző nagyvárosok víz által fenyegetett részeiről. E fiktív felvételek jövőbeni forgatókönyveket mutatnak be arra az esetre, ha a globális felmelegedés és egyéb tényezők változásai jelentősen meghaladnak kilenc meghatározott környezeti indikátort (planetary boundaries). (Egyébként három indikátor alapján a Föld máris túllépte az erősen kockázatosnak tartott határt és kettő alapján már belépett a bizonytalan zónába.) A National Geographic honlapján egy kisebb Észak-Amerika látható. Ez azt modellezi, hogy mi történne e földrésszel, ha bolygónkon minden jég elolvadna.

 

Bármilyen ijesztőek is e modellek, realisztikusan jelzik az éghajlatváltozás nyomán bekövetkező esetleges következményeket. Még hosszan sorolhatnánk azokat a katasztrofális hatásokat, amelyek már jelenleg is tapasztalhatók a bioszférában.

 

Ha csupán környezeti kérdésként kezelik az éghajlatváltozást, az indokolatlanul leegyszerűsíti a problémát. E poszt célja éppen az, hogy bemutassuk az éghajlatváltozás különböző hatásait a Föld különböző részein.

  myth7_gn_to_gs.jpg

 

1. Az éghajlatváltozást klíma-igazságosság szempontjából is kell vizsgálni

Mind környezetvédelmi szervezetek körében, mind nemzetközi tárgyalási fórumokon hallani a kijelentést: „az átfogó változásokhoz mindenkire szükség van”. E megállapítás azonban figyelmen kívül hagyja, hogy nem mindenki okolható egyformán a klímaválságért, és következmények sem egyformán érintenek mindenkit.

 

Az elmúlt évszázadok során a fejlett országok bocsátották ki a ma a légkörben levő üvegházhatású gázok mintegy 80 százalékát és ezzel az éghajlatváltozás fő okozóivá váltak. Ugyanakkor a legsúlyosabb környezeti hatások a fejlődő országokat érik. Mint az egyik korábbi posztunkban kifejtettük, a fentiek miatt a fejlett országok oroszlánrészt kell, hogy vállaljanak mind az éghajlatváltozás kezelésében, mind abban, hogy a fejlődőket kárpótolják az elszenvedett környezeti és társadalmi károkért. Viszont az elmúlt két évtizedben éppen hogy nem ezt a magatartást láttuk a klímatárgyalásokon.

 

Nem kapják meg a nekik járó támogatást azok, akiket már napi szinten érint az éghajlatváltozás. Itt hívjuk fel a figyelmet a klímaadósságra, amely szerint jóvátételi kötelezettséggel tartoznak a fejlettek a fejlődőknek. Enyhíteni kell káraikat, segíteniük kell a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásukat pl. technológia-transzferrel.

 

 myth7_normal_life.jpg

 

 2. Az éghajlatváltozás emberi jogi kérdés is

Az éghajlatváltozás súlyos következményei felborítják az érintettek mindennapjait és veszélyeztetik az ott élők emberi jogait. Bár az ENSZ hivatalosan is elismerte a környezeti és éghajlati menekült fogalmát, az ilyen személyek nem élveznek nemzetközi jogi védelmet és nem kapnak menedékjogot.

 

Különböző időjárási szélsőségek nyomán évente mintegy 27 millió embernek kell otthonát elhagynia. Bár az ilyen migráció jelentős része országhatárokon belül és csak időlegesen zajlik (hiszen például az összedőlt házakat előbb-utóbb felépítik), a társadalmi és gazdasági következmények nagyon komolyak. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának becslése szerint a 2050-ig terjedő időszakban akár 250 millió ember is hontalanná válhat a szélsőséges időjárási viszonyok következtében, továbbá a vízkészletek csökkenése és a termőföld meddővé válása miatt, valamint az erőforrások szűkössége miatt kirobbant konfliktusok nyomán. Említenünk kell a tengerszint emelkedését is, amely fenyegeti mind a Csendes-óceán alacsonyan fekvő szigetországait – mint például a Maldív-szigeteket (amelynek már konkrét terve van arra az esetre, ha a lakosoknak távozniuk kell) – , mind például Alaszkát.

 

A migráció mögött sohasem egyetlen ok rejtőzik: ezek között lehetnek gazdaságiak, politikaiak vagy éppen a környezet állapotával összefüggők. Fontos, hogy lássuk: akármelyik okról is van szó, az éghajlatváltozás növeli a fenyegetettség érzését. Egyébként az éghajlatváltozás ott érződik majd először és legfájóbban, ahol a lakosság amúgy is megosztott etnikai, vallási, politikai vagy más okokból. Bár sokan furcsállják, ha azt hallják: összefüggés lenne erőszakos konfliktusok és éghajlatváltozás között, de e kapcsolat mégis fennáll. Miként a múltban, európai országok napjainkban is kizsigerelik fejlődő országok olajkészleteit és fegyvereket exportálnak a Közel-Kelet országaiba. Ezzel tüzelik a háborús konfliktusokat, amelyek némelyike éppen a természeti kincsek birtoklása miatt tört ki.

 

Miért kapcsoljuk össze e jelenségeket? És egyáltalán: mi köze mindennek az emberi jogokhoz? Nos, a válasz egyszerű. Az éghajlatváltozás pont azokat sújtja, akik már amúgy is számos igazságtalanságot szenvedtek el, hiszen kizsákmányolták természeti kincseiket vagy éppen háború dúlta vidéküket. Milliónyian élnek úgy, hogy bármikor menekülniük kell. A nagy kérdés az, hogy vajon az ő jogaikat tiszteletben tartják-e és milyen bánásmódban részesülnek, hiszen nem léptettek életbe olyan nemzetközi mechanizmusokat, amelyek kifejezetten a klímamenekültekre vonatkoznának.

 myth7_cop17_durban_3-dec2011_1.jpg

 

 

 3. Az éghajlatváltozás élelmezésbiztonsági és vízellátás-biztonsági kérdés is

Ahogy változik az éghajlat, egyre nehezebb egészséges és tápláló élelmiszereket előállítani és tiszta vízhez jutni. Ez nehezíti azoknak a mindennapjait, akiket már amúgy is érint az éghajlatváltozás. Érdemes ismét csak hangsúlyoznunk, hogy az aszály, a mezőgazdasági termőföld használhatatlanná válása vagy a vízkészletek elszennyeződése – mind-mind ott lehetnek azok között az okok között, amelyek miatt emberek elhagyják otthonaikat.

 

Mint korábbi posztunkban is megírtuk, a nagyvállalatok is sok esetben tovább rontják a helyzetet, ha tevékenységükkel súlyos környezeti-társadalmi károkat okoznak, jogtalan módon kaparintanak meg közösségi vagy őslakos tulajdonban levő földeket, hogy aztán az ott termelt terményeket külföldön értékesítsék. A földrablást sokszor a helyi hivatal is segíti azzal, hogy jó földeket ad bérbe vagy ad el külföldi befektetőknek, akár olajcégeknek.

 

A nemzetközi Föld Barátai (FoEI) és a NAPE nevű ugandai környezetvédelmi szervezet jelentést készített, amely bemutatta, hogy ok-okozati összefüggés van a földrablás és aközött, hogy helyi lakosok elhagyni kényszerültek lakóhelyeiket. Megfosztották ugyanis őket termőterületükről, tűzifa-lelőhelyeiktől és vízforrásaiktól.

 

Az indonéziai Kalimantan és Szumátra szigeteken dúló tőzegtüzekről a szakértők azt mondják, hogy a legsúlyosabb emberi eredetű környezeti katasztrófa a BP Mexikó-öbölbeli olajszennyezése óta, hiszen a tágabb térségben milliók egészségét veszélyezteti. E tragikus esemény azonban bizonyos nagyvállalatoknak hasznot hoz, mert a felperzselt területekről származó pálmaolajjal és cellulóz termékekkel el tudják látni megrendelőiket.

 

Az emberi eredetű környezeti katasztrófák, valamint szélsőséges időjárási jelenségek kedvezőtlenül hatnak a Föld haszonnövény-termésére. Tudományos vizsgálatok kimutatták, hogy az éghajlatváltozás miatt már ma is csökken a megtermelt búza és kukorica mennyisége. Mi több, zsugorodnak a halászterületek is, miáltal romlik az élelmiszerellátás biztonsága a trópusi régiókban. Apropó trópusok: az a térség a legsérülékenyebb, annak ellenére, hogy a legkevésbé felelős e katasztrófákért. Sokéves aszályos időszakok, másrészről pusztító árvizek rontják a vízellátás biztonságát többek között Bangladesben és Pakisztánban.

 

myth7_a_million_climatejobs.jpg

 

 

4. Az éghajlatváltozás összefügg a társadalmi és gazdasági igazságtalansággal is

Az éghajlatváltozás aránytalanul nagyobb mértékben sújtja a fejlődő országokat, mint a fejletteket, de még e két országcsoporton belül is megállapítható, hogy leginkább azok érintettek, akik amúgy is rossz helyzetben vannak. Így az éghajlatváltozás minden országban és szinte minden szinten tovább erősíti a társadalmi igazságtalanságokat.

 

Az éghajlatváltozás a szegények számára a legfájdalmasabb, mert romlik köreikben az élelmiszer- és vízellátás biztonsága és még a légszennyezés is jobban sújtja az alacsony jövedelműeket. Ha pedig nő a Föld átlaghőmérséklete, több mint százmillió ember csúszat a mélyszegénységbe. Az árvizek, az aszály és a trópusi viharok tönkretehetik mindazt, amit évek alatt a szegények megsegítéséért tettek világszerte.

 

A skála másik végén ott látjuk a szuper gazdagokat, akik kezében hamarosan több vagyon lesz, mint mindenki más tulajdonában – együttvéve. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a leggazdagabb 782 embernek elég pénze lenne arra, hogy a Föld népessége felének megújuló forrásokból biztosítsa az energiát.

 

Miközben nyakunkon a klímaválság, gazdasági válságot is megélünk, mivel számos ország megszorító intézkedésekre kényszerül és magas a munkanélküliség. Az a rendszer, amelyben csak keveseknek jut annyi, hogy fenntartható jövőre gondolhasson, miközben milliók szenvednek, igazságtalan és fenntarthatatlan – amit a 2008-as gazdasági válság is jól mutatott. Ha mély a szakadék gazdag és szegény között, a jólét és a biztonság mind az egyik oldalon van, miközben csak nyomor és veszélyeztetettség található a másikon. Az ilyen egyenlőtlenségek társadalmi feszültséget szítanak. Gazdasági és társadalmi értelemben csak ott beszélhetünk méltányos viszonyokról, ahol nincsenek igazságtalan különbségek az emberek között környezeti szempontból sem.

 myth7_equity_vs_equality.png

 

5. Az éghajlatváltozás az etnikai csoportok közötti méltányos viszonnyal is összefügg

Az éghajlatváltozásnak ahhoz is köze van, hogy vajon méltányosak-e a kapcsolatok az egyes etnikai csoportok között. Az Egyesült Államokban Robert D. Bullard a környezeti igazságosság mozgalmának egyik megalapítója. Álláspontja szerint: „Bár az afrikai amerikaiaknak kisebb a szén-dioxid-lábnyoma, nagyobb mértékben érintik őket az éghajlatváltozás következményei. A színes bőrűeket és az alacsony jövedelműeket aránytalan mértékben sújtja a globális felmelegedés társadalmi, gazdasági, földrajzi és egészségügyi szempontból egyaránt.”

 

Az etnikai csoportok helyzete közötti különbségek természeti vagy ipari eredetű katasztrófákat követően is szembetűnőek. Több tanulmányból is az derül ki, hogy a színes bőrűek lakta környékek nehezebben jutnak hozzá az újjáépítéshez szükséges költségvetési forrásokhoz, természetbeni segítséghez és a biztosítási kifizetésekhez. Ma már azt is tudjuk, hogy amikor környezetszennyezés miatt egy-egy nagyvállalatnak büntetést kell fizetnie, a büntetés összege alacsonyabb, ha színes bőrű lakosok az áldozatok. Ez különösen a Katrina hurrikán 2005-ös, New Orleans-i pusztítása után volt tapasztalható. Tíz évvel a katasztrófát követően a fehér lakosok jobb körülmények között éltek, mint az afrikai amerikaiak. Az erről szóló tanulmányt a Louisianai Állami Egyetem késztette. Ugyanez a mechanizmus tapasztalható Alberta szövetségi államban (Kanadában) is, ahol az őslakosok megszenvedik a homokolaj-bányászat következményeit, vagy éppen Dél-Afrikában, ahol a helyi szénbányák üzletpolitikája miatt sanyarúak a színes bőrű bányászok és családtagjai élet- és munkakörülményei.

 

 myth7_climate_change_comic.jpg

 

 

6. Az éghajlatváltozás és életkorok, nemek összefüggései

Az éghajlatváltozás a gyermekeket és időseket különösen veszélyezteti. A 2003-as és későbbi európai hőhullámok idején az idősebbek sokkal nagyobb arányban estek áldozatul, mint azt a statisztikai számarányuk indokolta volna. Minden 90. másodpercben meghal egy gyermek valamely, vízfogyasztással vagy csatornázással kapcsolatos betegségben.

 

Kutatások alapján a nők sérülékenyebbek az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatban. A világ szegényei között túlnyomó a nők aránya. Idetartozik az az adat is, hogy világszerte az élelmiszerek 70 százalékát nők állítják elő, és igen gyakran az ő kötelességük az ivóvíz előteremtése is a családnak. Éppen ezért érintik őket oly annyira a szélsőséges időjárási jelenségek, amelyek miatt sérül a termés és a vízkészlet. A bányászati tevékenység káros következményeit is a nők szenvedik meg inkább. ENSZ globális kutatások szerint nők teszik ki a klímamenekültek 80 százalékát.

 

 

KÖVETKEZTETÉSÜL

Az éghajlatváltozás súlyosbítja a társadalmi egyenlőtlenségeket. Nem csoda tehát, hogy vallási vezetők is felhívták a figyelmet a helyzet erkölcsi és társadalmi vonatkozásaira. Közös aggodalmuknak adtak hangot a legkülönbözőbb egyházi méltóságok, közöttük Ferenc pápa, a dalai láma, mohamedán imámok és buddhista vallási vezetők. Tehát ez az ügy a világ legkülönbözőbb részeiből hoz össze embereket.

 

Az éghajlatváltozást nem szabad szűk értelemben vett környezeti problémaként kezelni. Rendkívül összetett kérdés, és különösen a hátrányos helyzetűeket érinti súlyosan. Semmiképpen sem „egyváltozós egyenlet”, hiszen egyenlőtlenségeket szül, megkülönböztetést és rendszerszintű igazságtalanságokat generál a különböző szinteken. Ha tenni akarunk az éghajlati igazságosságért, akkor fel kell emelnünk hangunkat az igazságtalanságok ellen.

 

Európai fiatalokként erkölcsi kötelességünk, hogy felhívjuk a közvélemény figyelmét azokra a környezeti-társadalmi károkra, amelyeket a fejlett országok okoznak a fejlődő országok területén. Számon kell kérnünk az európai kormányokon, amit tesznek avagy elmulasztanak megtenni. Szolidaritást kell vállalnunk a fejlődő országok alulról jövő környezetvédelmi kezdeményezéseivel és e mozgalmak hangját el kell juttatnunk minél több emberhez.

 

A cikk forrása: Fiatal Föld Barátai, http://www.foeeurope.org/yfoee  Adaptálta-szerkesztette a MTVSZ.

Képek forrása: http://www.foeeurope.org/yfoee

A cikk-sorozat 1. része itt:

http://mtvsz.blog.hu/2015/12/07/teveszmek_a_klimavaltozasrol_1_ez_az_egesz_csak_kina_es_india_hibaja

2. része itt:

http://mtvsz.blog.hu/2015/12/10/teveszmek_a_klimavaltozasrol_1_a_nagyvallalatok_a_megoldas_reszei

3. része itt:

http://mtvsz.blog.hu/2015/12/14/teveszmek_a_klimavaltozasrol_nr_3_az_eu_a_valtozasok_ellovasa

4. része itt:

http://mtvsz.blog.hu/2015/12/17/teveszmek_az_eghajlatvaltozasrol_nr_4_a_technologia_majd_megoldja_es_megved_bennunket

5. része itt:

http://mtvsz.blog.hu/2015/12/21/teveszmek_a_klimavaltozasrol_nr_5_pusztan_eletmodvaltassal_kezelheto_a_klimavaltozas

6. része itt:

http://mtvsz.blog.hu/2015/12/22/teveszmek_a_klimavaltozasrol_nr_6_megallapodas_kell_barmi_aron

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mtvsz.blog.hu/api/trackback/id/tr118205096

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

MTVSZ blog

A Magyar Természetvédõk Szövetsége (MTVSZ) blogbejegyzései.

Hozzászólások

Címkék

1% (1) 7tévhit klímaváltozásról (1) adócsalás (2) adóelkerülés (1) adóigazságosság (3) adományozás (1) adóparadicsomok (2) Ág (1) Agent Orange (1) agroökológia (11) agroüzemanyagok (3) Agua Zarca (1) akció (5) akciónk (2) aktivizálódj (34) aláírásgyűjtés (5) Álló szikla (1) alma (1) aranybánya (2) atom (4) atomerőmű (5) Aurul (3) Ausztria (1) autóipar (2) autómentes nap (1) Bankfigyelő (5) bankok (3) bánya (9) bányaprojekt (3) bányászat (3) barátai (1) Belgium (2) beporzók (14) Berlin (1) Berta Cáceres (2) BindingTreaty (8) biodiverzitás (5) biogazdálkodás (1) biokert (2) biológiaisokféleség (1) biomassza (3) bólintsrá (1) borsod fejlesztéséért (6) börzsőny (1) büntetlenül (5) Cambridge (1) cancún (20) CETA (12) Chevron (1) chillout (1) cián (3) ciánszennyezés (4) Ciolos (1) cop16 (20) cop17 durban (5) cop18 doha (3) cop19 varsó (1) COP21 Párizs (8) cop21 Párizs (1) cop23 (1) COP24 (1) corporate capture (1) croissant (1) csarna völgy (1) cseh (1) cselekedj (4) cseresznye (1) csernobil (2) cunami (1) Davos (1) demokrácia (1) Derekegyház (1) dieselgate (1) dió (1) divestment (1) dohányipar (1) e-Figyelő (1) EBRD (4) eFigyelő (1) EFSA (1) egészség (2) égetés (1) éghajlat (4) éghajlatváltozás (50) éghajlatvédelem (12) éghajlatvédelmi törvémy (1) EIB EBRD (1) élelmiszer-önrendelkezés (24) élelmiszerbiztonság (1) élelmiszer önrendelkezés (1) életigenlő (7) életigenlők (1) életigenlőkaláka (4) életmód (2) ellenállás (1) elosztó (1) Elosztó (1) emberiség elleni bűntett (1) emberi jogok (3) endokrin (1) energia (46) energiaátmenet (15) energiabiztonság (6) energiahatékony (1) energiahatékonyság (4) energiapolitika (4) energiaszegénység (5) energiatakarékosság (22) energiatudatosság (11) Energia CHarta (1) energia demokrácia (2) energia kutatás (1) ENSZ (4) épület (1) erdő (2) erdőkertek (1) eredményhirdetés (1) erkölcs (1) értékelés (6) értékrendszer (1) esőerdők (1) EU (10) Európai Bíróság (3) Európai Bizottság (3) Európai Parlament (5) európai polgári kezdeményezés (3) Európai Unió (4) eu elnökség (1) eu költségvetés (3) fa (1) falusi önkormányzatok (1) fejlesztés-finanszírozás (1) fejlődő országok (1) fekete kígyó (4) felmérés (1) felújítás (4) felvonulás (1) fenntarthatóság (6) fenntartható vidékfejlesztés (1) fesztivál (1) fiatal föld barátai (4) film (2) fogyasztás (10) föld (2) földhő (1) földrengés (2) földspekuláció (1) földszerzés (1) földtörvény (1) földzsákmánylás (7) Föld Barátai (14) föld barátai (27) föld napja (1) folyószabályozás (1) fórum (1) fotó (1) Fukuoka (1) fukusima (2) fűszernövények (2) fűtés (6) Gaia könnycseppjei (1) Game over (1) gáz (3) gazdasági (1) gázvezeték (1) Genf (3) génmanipuláció (2) génmódosítás (5) génpiszka (17) glifozát (4) globális akciónap (1) globalizáció (13) GMO (3) GMO-Kerekasztal (1) gólya (1) gömörszőlős (1) Green-Go (1) greenrecovery (1) gyógyászat (1) gyógynövények (2) gyomirtó (5) gyulaiiván (2) gyümölcsészet (2) gyümölcsfa (1) hajtóerők (1) hatásvizsgálat (1) háztartás (5) hellókarácsony (1) helyi hős (1) helyreállítás (1) hitel (2) Hófehérke (1) Hollandia (1) Honduras (1) honlapajánló (2) hulladék (2) hülyeség kora (1) IARC (2) ICS (3) igazságosság (2) ingyenhitel (1) írd alá (8) ISDS (13) itt az idő (1) japán (1) javíthatóság (1) jelentés (3) jó példák (1) just transition (10) kaláka (1) Kalifornia (1) kályha (2) karbonsemleges (3) Karl Bär (1) kártevő (1) katasztrófa (1) katonaság (1) Katowice (1) kazán (1) Ken Saro-Wiwa (1) képek (4) kert (1) késés (1) kiadvány (1) kibocsátás (2) Kína (1) Kishantos (3) kitermelőipar (1) klíma (9) klímahét (5) klímaper (1) klímapolitika (36) klímasemlegesség (4) klímatörvény (5) klímavédelem (7) klíma igazságoság (6) klórozott csirke (1) költségek (4) konferencia (23) konyha (1) könyv (1) konzultáció (1) kőolaj (3) környezeti-társadalmi károk (1) közmeghallgatás (1) közösségépítés (10) közösségi energia (18) közösségi kert (1) kukorica (1) kutatás (2) lakosság (2) land grab (7) Lechner Judit (1) légszennyezés (2) lengyel (1) levegő (1) levegőminőség (1) levél (2) lignit (5) lobbi (1) luxleaks (1) magvetés (2) MakeICTfair (2) Malmström (2) marco jelenti (19) Megnette (1) megújuló energia (14) méhek (14) méhlegelő (1) méltányosátállás (1) mérés (1) Merkel (1) mese (1) mezőgazdaság (3) MFB (1) MIC (1) millenniumi celok (2) mintaprojekt (1) Miskolc (2) Mongólia (1) Monsanto (3) Monsanto Tibunal (1) mtvsz (1) MTVSZ (22) multik (3) NAFTA (2) napelem (4) naperőmű (2) Natura2000 (1) nemzetek feletti vállalatok (3) nemzeti parkok (1) nemzetközi egyezmény (4) Nemzetközi Energiaügynökség (1) Nigéria (3) Nnimmo Bassey (1) no2ISDS (2) növények (1) növényvédőszerek (9) no gmo (1) nyári tábor (1) nyeleni europe forum (1) nyersanyagok (1) nyílt (1) offsetting (1) ogoni törzs (1) ökocídium (1) ökofilmklub (1) ökológiai lábnyom (1) ökológiai válság (1) ökolokalizmus (1) olajpálma (1) olajszennyezés (3) olajvezeték (3) Olaszország (1) olkiluoto 3 (1) OLP (1) olvasókör (1) önkénteseink (2) önrendelkezés (3) orgona (1) Otthon Melege (2) Paks (1) palagáz (1) pálmaolaj (1) pályázat (7) Párizsi Megállapodás (2) pénz (3) PeoplesBudget (1) permakultúra (5) petíció (31) Philip Morris (1) PM (2) polgármester (1) pottyondyákos (1) Pozsony (1) program (1) programajánló (2) pro natura svájc (1) radioaktív (2) rákkeltő (2) reaktor (3) regionális fejleztés (2) rekultiváció (1) reménysugár (1) rendszerszintű változás (3) riadólánc (1) RightToRepair (1) Rio+20 (1) romániai ősz (1) Roundup (2) rovarok (1) Rovar Atlasz (1) Sandisk (1) SDG (1) Seattle (1) Seralini (1) Shell (4) shell (1) Sigmar Gabriel (2) SLAPP (1) Slow Food (1) sóder (1) SSD (1) Standing Rock (4) StopISDS (2) StopTTIP (20) Stop Corporate Impunity (4) strukturális alapok (2) sugárzás (2) system change (2) szabadkereskedelem (26) szállópor (1) szalmaépítészet (4) szavazás (2) szelence (1) szén (1) szénerőmű (6) szénkivezetés (10) szénmentesítés (2) szennyezés (2) szénrégió (7) szilárdtüzelés (2) szmog (1) szociális (1) szökőár (1) szólásszabadság (1) szörp (1) tájfajták (2) talaj (1) talajpusztulás (2) tanulmány (1) tanulmányút (1) távhő (1) technológia (1) termelő-fogyasztó (1) természetes (1) természetesgyümölcsészet (2) természetvédelem (6) termőföld (7) terv (1) tervezett elavulás (2) tévutak (4) tilos rádió (1) tippek (5) tisza (1) toma jelenti (2) törpék (1) TrumDeal (1) Trump (4) TTIP (23) TTIPkedd (1) TTIPleaks (1) TTIPtrump (1) TTIPtuesday (1) tüntetés (4) tűzifa (3) UBS (1) Umweltinstitu München (1) UNESCO (2) UNtreaty (2) USA (2) vadvirágok (1) vadvirágos rét (2) Vallónia (1) válság (2) védett fajok (2) vegyianyagok (8) vélemény (1) vendégcikk (3) vér (1) Verespatak (5) vers (2) verseny (2) vetélkedő (1) vetőmagok (1) vetőmagszennyezés (1) video (10) videó (1) Viktor Frankl (1) világbank (2) világörökség (2) virág (1) virágbomba (1) víz (2) vízgazdálkodás (1) vízierőmű (2) víztúlfogyasztás (1) VWgate (1) Western Digital (1) WHO (2) WTO (1) zöldhelyreállítás (1) Zöld Kapcsolat Egyesület (2)

Közösség

Kövess minket a Facebookon!

Olvass minket a Twitteren!

süti beállítások módosítása