Téveszmék a klímaváltozásról Nr.2: A nagyvállalatok csak a megoldás részei

Írta MTVSZ_Alexa , 2015. december 10. 12:26 , Hozzászólsz?

 

A téveszme

E téveszme nagyjából így hangzik: "a nagyvállalatok változóban vannak; a megoldás részei kívánnak lenni; jelentős lépéseket tesznek a klímaváltozás megállítására. Értékelnünk kell ezt az igyekezetet és be kell vonnunk őket a döntéshozatalba". Néha még olyat is hallani, hogy valójában csak a nagyvállalatok képesek „megmenteni” minket, hiszen a nagypolitika bebizonyította tehetetlenségét vagy érdektelenségét. Újból és újból hallani ezt a lemezt, valahányszor az ENSZ éves klímakonferenciájára (COP) kerül sor. Rengeteget ismétlik ezt vállalati vezetők, lobbisták és a legtöbb politikus is.

xx-powerful-street-art-pieces-that-tell-the-uncomfortable-thruth23_880.jpg

 

Valójában:

  1. A nagyvállalatok nincsenek „kirekesztve” a döntéshozatalból

Bár a nagyvállalatok minden fórumon a jelenleginél több beleszólási jogot követelnek, valójában egyáltalán nincsenek „kirekesztve”.

A nagyvállalatok erőteljes részvételére jó példa az ENSZ 2013-as, varsói klímakonferenciája, ahonnan a civil társadalom küldöttei kivonultak, tiltakozásul amiatt, hogy a legszennyezőbb vállalatok ott annyira erőteljes és kendőzetlen lobbitevékenységet folytattak.

A varsói konferencia színhelyén és az ott kihelyezett termékeken az ember lépten-nyomon a Föld legszennyezőbb vállalatai márkáinak a hirdetéseibe botlott. A tárgyalás főtitkára, Christiana Figueres pedig odáig ment, hogy egy időre otthagyta a tárgyalásokat, hogy felszólalhasson a világ széntermelőinek a konferenciáján.

Mind országos, mind regionális szinten vállalati lobbitevékenység igyekszik gyengíteni a klímával kapcsolatos politikai kezdeményezéseket. A fosszilis energiahordozókat feltáró és előállító nagyvállalatok már eddig is több millió eurót költöttek, hogy hiteltelenítsék az Európai Unió 2030-as klíma–energia javaslatcsomagját. Civil munkánk során számos olyan nagyvállalattal szembesültünk, amelyek azon igyekeztek, hogy hatástalanítsák a környezet és társadalom védelmét szolgáló törvényeket, jogszabályokat.

Az, hogy a nagyvállalatok állandóan arról panaszkodnak, hogy „kihagyják őket” – nem több ügyes propagandafogásnál, hiszen még erőteljesebb részvételt követelnek.

 

 barroso_and_businesseurope.jpg

 

  1. Tényleg a „demokrácia” forog-e kockán a nagyvállalatok bevonásán?

A nagyvállalatok nem tekinthetők demokratikusan működő intézményeknek. Vezetőiket nem a nép választja és céljuk nem a köz szolgálata – saját érdekeiket igyekszenek megvalósítani. Ez rendben van, amíg mindenki tisztában van ezzel - a probléma ott kezdődik, amikor a vállalatok a demokráciára hivatkozva akarnak beleszólni a klímacsúcs tárgyalásaiba.

Felvethető persze az érv, hogy mint "érdekképviseleti csoport", őket is megilleti a részvétel. Ha viszont meggondoljuk, hogy a nagyvállalatok sokkal gazdagabbak, mint a helyi közösségek, alulról építkező szervezetek, nonprofit egyesülések, tudományos társulatok stb., akkor önkéntelenül felmerül a kérdés, hogy igazságos lenne-e az „egyenlő” képviselet? Hiszen az egyes szereplők képessége a döntések befolyásolására egyáltalán nem egyforma. Az éghajlat változásával érintett helyi közösségeknek nincsenek dollármillióik arra a célra, hogy nyomást gyakoroljanak a döntéshozókra, nemzetközi konferenciákat szponzoráljanak, vagy hogy törvényhozókat nyerjenek meg arra, hogy szigorúbb környezeti szabályozást hagyassanak jóvá.

Tehetünk-e úgy, mintha ezek az óriási egyenlőtlenségek nem is léteznének? A demokratikus elveket és a közérdeket éppen hogy a nagyvállalati befolyás csökkentésével – és nem növelésével – szolgálhatjuk jobban.

 biggest_5_oil_companies.jpg

 

  1. A fosszilisenergia-cégeknek felelősségük van a klímaváltozásban

Amikor a hangadó média az éghajlatváltozásról ír, gyakran hangsúlyozza az egyén lehetőségeit (cseréljük energiatakarékosra a villanykörtéinket, hasznosítsuk újra a hulladékot stb.). Nem csoda hát, ha nagyrészt figyelmen kívül marad nagyvállalatok döntő szerepe.

Ugyanakkor tény, hogy történelmi távlatban tekintve a nagyvállalatok felelőssé tehetők a éghajlatváltozásért. Kutatások alapján 90 nagyvállalathoz közvetlenül köthető az összes eddig károsanyag-kibocsátás több mint 60 százaléka.

Fosszilis energiahordozók, közlekedés és szállítás, cementipar, élelmiszer-termelés… A nagyvállalati szektornak meghatározó szerepe van abban, hogy napjaink rendszerének lényegét a Föld erőforrásainak mohó kirablása és a termelési eredmények túlhangsúlyozása adja.

corporate-sponsorship-ads-environmentalist-cop21-brandalism-paris-16_605.jpg 

 

  1. A nagyvállalati érdekek ütköznek a közérdekkel

A nagyvállalatok fő célja a profit, és a fosszilisenergia-cégek minden idők legnyereségesebbjei. Ez részben az állami támogatásoknak köszönhető. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai azt mutatják, hogy a fosszilisenergia-ipar 550 milliárd dollárnyi állami támogatást kap évente – több mint négyszer annyit, mint a megújulók.

Ráadásul a fosszilisenergia-cégeket anyagilag nem terhelik azok a környezeti okozott károk, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz.

Ha komolyan tenni akarunk az éghajlatváltozás ellen, akkor a még a föld alatt található fosszilisenergia-kincs 80 százalékát ott is kellene hagynunk. Így látják ezt a tudósok és még a sokak által bírált Világbank is ilyen értelemben foglalt állást. A fosszilisenergia-cégek számára ez azt jelentené, hogy vagyonuk 80 százalékáról le kellene mondaniuk. De még ez a lépés is csak ahhoz lenne elegendő, hogy a földfelszín átlaghőmérséklete ne emelkedjen 2 Celsius foknál jobban – amely maga is egy gyakran bírált küszöbérték.

Vajon melyik üzletember vagy vállalatvezető fogadna el egy ilyen javaslatot? A nagyvállalati érdekek ezügyben homlokegyenest ellentétesek a közérdekkel. Sajnos nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is sokszor tapasztaljuk, hogy nagyvállalatok nem veszik komolyan az éghajlatváltozást:

  • Az Exxon tudott az éghajlatváltozásról már az 1980-as évek elején is, de tudományosan megalapozott információit titokban tartotta, és azóta is pénzzel támogatja az éghajlatváltozást tagadókat,
  • A Business Europe nevű lobbicég és a hasonló lobbicsoportok azon serénykednek, hogy az európai éghajlat-politika szekere minél lassabban döcögjön,
  • Jelentős autógyártókról kiderült, hogy csaltak járműveik károsanyag-kibocsátási tesztjei során, hogy így rejtsék el járműveik valódi környezeti hatását,
  • Egyes fosszilisenergia-cégek napjainkban is egészen kieső helyeken kutatnak új olajkitermelési helyszínek után (pl. az Északi-sarkvidéken és tengeri olajfúró tornyokkal), és csak olyankor szüneteltetik a nem hagyományos fosszilisenergia-források kitermelését, ha éppen csökken az olaj világpiaci ára.

Valahányszor egy-egy komolyabb politikai döntés valamely jelentős vállalati érdeket érint, a lobbisták nyomást gyakorolnak a döntéshozókra, hogy megvédjék a vállalati profitot és az adott vállalati modellt. Csak Brüsszelben nem kevesebb mint 30 000 lobbista dolgozik! A 2015-ös párizsi ENSZ klímakonferencia COP 21 szponzorai között ott látjuk az Air France-t és számos autógyártót – amelyek a világ legszennyezőbb cégei között vannak.

Éppen ilyen megfontolásból – nyilvánvaló összeférhetetlenségre hivatkozva – döntött úgy az Egészségügyi Világszervezet (WHO), hogy eseményeit dohányipari cégek nem szponzorálhatják. Vajon nem kellene-e ugyanezt a politikát folytatni az éghajlatváltozásról szóló konferenciák szervezőinek is?

Az éghajlatváltozás árán gazdagodó cégeknek semmi sem drága, hogy meggyőzzék a közvéleményt, hogy ők aktívan tesznek az éghajlatváltozás ellen – pedig valójában az a céljuk, hogy a jelenlegi rendszer ne változzon. Az elmúlt 150 évben a szennyező iparágak számára a dolgok ilyetén állása rendkívül jövedelmezőnek bizonyult. Nyilván nem akarják, hogy ez megváltozzon!

 corporate-sponsorship-ads-environmentalist-cop21-brandalism-paris-23_605.jpg

 

Szerezzük vissza a demokráciánkat

A nagyvállalatok nem szorulnak védelmünkre. Nagyon is meg tudják magukat óvni, mint ahogyan marketingeseknek is megéri zöldrefesteni egyes vállalati beruházásokat. Nem közintézmények feladata, hogy gondoskodjanak a magánérdekek védelméről. Vajon politikusaink és a mértékadó média miért nem emeli fel szavát, amikor a nagyvállalatok „elfelejtik” bevonni a helyi lakosság képviselőit – avagy éppen az őslakosokat – egy-egy nagyobb beruházás hatástanulmányának megvitatásába? Nem azt bizonyítja-e ez, hogy a nagyvállalati befolyás messze túlnőtt a kívánatosnál és ideje lenne azt csökkenteni?

Nézzünk szembe őszintén a tényekkel. Egy igazságos energia-szerkezetváltásnak óhatatlanul lesznek nyertesei és vesztesei egyaránt. A fosszilisenergia-cégek pontosan tisztában vannak ezzel, és emiatt tesznek meg minden tőlük telhetőt, hogy változatlanul fenntartsák a jelenlegi helyzetet. A nagyvállalatok nem lehetnek alappillérei az éghajlatváltozási gondok megoldásának. Döntéshozóinknak az a kötelességük, hogy a lakosság érdekeit képviseljék és megvédjék a legkiszolgáltatottabbakat. Nem olyan politikusokra van szükségünk, akik a nagyvállalatok szócsövei. Olyan politikusok kellenek nekünk, akik a közérdekért állnak ki és készek korlátozni a vállalatok befolyását.

 

A cikk forrása: Fiatal Föld Barátai, http://www.foeeurope.org/yfoee  Fordította: Sellei Iván

Képek forrása: http://www.foeeurope.org/yfoee, 4. és 5. kép: www.boredpanda.com, nemzetközi művészek plakátkiállítása Párizsban (brandalism)

A cikk-sorozat 1. része itt:

http://mtvsz.blog.hu/2015/12/07/teveszmek_a_klimavaltozasrol_1_ez_az_egesz_csak_kina_es_india_hibaja

A bejegyzés trackback címe:

https://mtvsz.blog.hu/api/trackback/id/tr758143996

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

MTVSZ blog

A Magyar Természetvédõk Szövetsége (MTVSZ) blogbejegyzései.

Hozzászólások

Címkék

1% (1) 7tévhit klímaváltozásról (1) adócsalás (2) adóelkerülés (1) adóigazságosság (3) adományozás (1) adóparadicsomok (2) Ág (1) Agent Orange (1) agroüzemanyagok (3) Agua Zarca (1) akció (5) akciónk (2) aktivizálódj (24) aláírásgyűjtés (2) Álló szikla (1) aranybánya (2) atom (4) atomerőmű (5) Aurul (2) Ausztria (1) autóipar (2) autómentes nap (1) Bankfigyelő (5) bankok (3) bánya (9) bányaprojekt (3) bányászat (3) barátai (1) Belgium (2) beporzók (1) Berlin (1) Berta Cáceres (2) BindingTreaty (6) biodiverzitás (3) biogazdálkodás (1) biokert (2) biomassza (2) borsod fejlesztéséért (6) börzsőny (1) büntetlenül (4) Cambridge (1) cancún (20) CETA (12) Chevron (1) chillout (1) cián (2) ciánszennyezés (3) Ciolos (1) cop16 (20) cop17 durban (5) cop18 doha (3) cop19 varsó (1) COP21 Párizs (8) cop21 Párizs (1) cop23 (1) COP24 (1) corporate capture (1) croissant (1) csarna völgy (1) cselekedj (4) csernobil (2) cunami (1) Davos (1) demokrácia (1) Derekegyház (1) dieselgate (1) divestment (1) dohányipar (1) e-Figyelő (1) EBRD (4) eFigyelő (1) EFSA (1) egészség (2) égetés (1) éghajlat (1) éghajlatváltozás (50) éghajlatvédelem (8) éghajlatvédelmi törvémy (1) EIB EBRD (1) élelmiszer-önrendelkezés (12) élelmiszerbiztonság (1) élelmiszer önrendelkezés (1) életmód (2) ellenállás (1) elosztó (1) Elosztó (1) emberiség elleni bűntett (1) emberi jogok (3) endokrin (1) energia (40) energiaátmenet (11) energiabiztonság (6) energiahatékony (1) energiahatékonyság (1) energiapolitika (2) energiaszegénység (4) energiatakarékosság (19) energiatudatosság (10) Energia CHarta (1) energia demokrácia (2) energia kutatás (1) ENSZ (4) épület (1) erdő (2) eredményhirdetés (1) erkölcs (1) értékelés (6) értékrendszer (1) esőerdők (1) EU (10) Európai Bíróság (3) Európai Bizottság (3) Európai Parlament (5) európai polgári kezdeményezés (1) Európai Unió (3) eu elnökség (1) eu költségvetés (3) falusi önkormányzatok (1) fejlesztés-finanszírozás (1) fejlődő országok (1) fekete kígyó (4) felújítás (2) felvonulás (1) fenntarthatóság (4) fenntartható vidékfejlesztés (1) fesztivál (1) fiatal föld barátai (4) film (2) fogyasztás (10) föld (2) földhő (1) földrengés (2) földspekuláció (1) földszerzés (1) földtörvény (1) földzsákmánylás (5) föld barátai (27) Föld Barátai (12) föld napja (1) folyószabályozás (1) fórum (1) fotó (1) fukusima (2) fűszernövények (1) fűtés (4) Game over (1) gáz (2) gazdasági (1) gázvezeték (1) Genf (3) génmanipuláció (2) génmódosítás (5) génpiszka (17) glifozát (3) globális akciónap (1) globalizáció (13) GMO (3) GMO-Kerekasztal (1) gólya (1) Green-Go (1) greenrecovery (1) gyógynövények (1) gyomirtó (4) hajtóerők (1) hatásvizsgálat (1) háztartás (4) hellókarácsony (1) helyi hős (1) hitel (2) Hollandia (1) Honduras (1) honlapajánló (2) hulladék (2) hülyeség kora (1) IARC (2) ICS (3) igazságosság (2) ingyenhitel (1) ISDS (12) itt az idő (1) japán (1) javíthatóság (1) jelentés (3) jó példák (1) just transition (8) Kalifornia (1) kályha (2) karbonsemleges (2) katasztrófa (1) katonaság (1) Katowice (1) kazán (1) Ken Saro-Wiwa (1) képek (4) kert (1) késés (1) kiadvány (1) kibocsátás (1) Kína (1) Kishantos (3) kitermelőipar (1) klíma (6) klímahét (5) klímaper (1) klímapolitika (34) klímatörvény (5) klímavédelem (5) klíma igazságoság (6) klórozott csirke (1) költségek (4) konferencia (21) könyv (1) kőolaj (2) környezeti-társadalmi károk (1) közmeghallgatás (1) közösségépítés (9) közösségi energia (14) közösségi kert (1) kukorica (1) kutatás (2) lakosság (1) land grab (5) Lechner Judit (1) légszennyezés (2) lengyel (1) levegő (1) levegőminőség (1) levél (2) lignit (5) lobbi (1) luxleaks (1) magvetés (2) MakeICTfair (2) Malmström (2) marco jelenti (19) Megnette (1) megújuló energia (12) méhek (2) méhlegelő (1) mérés (1) Merkel (1) mezőgazdaság (1) MFB (1) MIC (1) millenniumi celok (2) mintaprojekt (1) Miskolc (2) Mongólia (1) Monsanto (2) Monsanto Tibunal (1) MTVSZ (18) multik (3) NAFTA (2) napelem (3) naperőmű (1) Natura2000 (1) nemzetek feletti vállalatok (3) nemzeti parkok (1) nemzetközi egyezmény (4) Nemzetközi Energiaügynökség (1) Nigéria (2) Nnimmo Bassey (1) no2ISDS (2) no gmo (1) nyári tábor (1) nyeleni europe forum (1) nyersanyagok (1) nyílt (1) offsetting (1) ogoni törzs (1) ökocídium (1) ökológiai lábnyom (1) ökológiai válság (1) ökolokalizmus (1) olajpálma (1) olajszennyezés (2) olajvezeték (3) Olaszország (1) olkiluoto 3 (1) OLP (1) önkénteseink (2) önrendelkezés (3) Otthon Melege (2) Paks (1) palagáz (1) pálmaolaj (1) pályázat (7) Párizsi Megállapodás (2) pénz (3) PeoplesBudget (1) petíció (20) Philip Morris (1) PM (2) polgármester (1) Pozsony (1) program (1) pro natura svájc (1) radioaktív (2) rákkeltő (2) reaktor (3) regionális fejleztés (2) rekultiváció (1) reménysugár (1) rendszerszintű változás (3) riadólánc (1) RightToRepair (1) Rio+20 (1) romániai ősz (1) Roundup (2) Sandisk (1) SDG (1) Seattle (1) Seralini (1) Shell (3) shell (1) Sigmar Gabriel (2) sóder (1) SSD (1) Standing Rock (4) StopISDS (2) StopTTIP (20) Stop Corporate Impunity (3) strukturális alapok (2) sugárzás (2) system change (2) szabadkereskedelem (26) szállópor (1) szalmaépítészet (4) szavazás (2) szénerőmű (5) szénkivezetés (8) szénmentesítés (2) szennyezés (2) szénrégió (5) szilárdtüzelés (2) szmog (1) szociális (1) szökőár (1) tájfajták (2) talajpusztulás (1) tanulmányút (1) távhő (1) technológia (1) termelő-fogyasztó (1) természetvédelem (5) termőföld (7) tervezett elavulás (2) tévutak (4) tilos rádió (1) tippek (5) tisza (1) toma jelenti (2) TrumDeal (1) Trump (4) TTIP (23) TTIPkedd (1) TTIPleaks (1) TTIPtrump (1) TTIPtuesday (1) tüntetés (4) tűzifa (2) UBS (1) UNESCO (2) UNtreaty (2) USA (2) vadvirágos rét (1) Vallónia (1) válság (2) védett fajok (2) vegyianyagok (3) vér (1) Verespatak (4) vers (1) verseny (2) vetélkedő (1) vetőmagok (1) vetőmagszennyezés (1) videó (1) video (10) Viktor Frankl (1) világbank (2) világörökség (2) víz (2) vízgazdálkodás (1) vízierőmű (2) víztúlfogyasztás (1) VWgate (1) Western Digital (1) WHO (2) WTO (1) zöldhelyreállítás (1) Zöld Kapcsolat Egyesület (2)

Közösség

Kövess minket a Facebookon!

Olvass minket a Twitteren!