Egy 1969-es san franciscói  UNESCO konferencián felmerült ötlet alapján 1970. április 22. óta ezen a napon ünnepeljük világszerte a Föld Napját, különféle hasznos tevékenységekkel, figyelemfelkeltő akciókkal és általános ismeretterjesztéssel. A Worldwatch Institute például évek óta erre a napra időzíti Földünk állapota című jelentését, mely az idén a Governing for Sustainability, azaz Kormányzás a fenntarthatóság felé alcímet kapta. A Magyar Természetvédők Szövetségének törekvései is többek között a fenntartható életmód elérésének lehetőségét, és Földünk védelmének intézményi és egyéni kereteit igyekszik megteremteni.

A következőkben elgondolkodtató, sokszor megdöbbentő adatokat gyűjtöttünk össze Földünk - és benne hazánk - jelenlegi állapotáról. Földünk állapotának vizsgálatakor több tényezőt kell figyelembe venni, megnézni a vizek, a talaj, a levegő, az élőhelyek és élőlények állapotát, amelyek befolyásolják egymást, és az ott élő embereket, hosszútávon a Föld egész népességét is.

Vannak könnyebben átlátható összefüggések, például a földhasználat változásával hogyan változik a légkör és a biodiverzitás, a hőmérséklet változásával a növényzet, de gondoltál-e már arra, hogy mennyit számít, hogy milyen ruhát hordasz, annak előállításával mennyi vizet szennyeztek, és esetleg a mosás során még te is mennyi káros anyagot bocsátasz a környezetbe? Van, amit hivatalos intézkedésekkel lehet csak elérni, ilyenkor legfeljebb nyomást gyakorolhatunk a döntéshozókra, de sokat tehetünk személyes tettekkel, mindennapi rutinjaink apró változtatásával. Az áttekintéshez kiadványainkból válogattunk (pl. A biológiai sokféleség megőrzése, és Gyulai Iván A fenntartható fejlődésről szóló írásai.)

HAZAI HAJTÓERŐK

• A Nemzeti Biodiverzitás Stratégiához készített 2013-mas civil értékelés szerint Magyarországon a biológiai sokféleség csökkenésének fő hajtóereje, hogy az ország 46,5%-át jobbára intenzív művelésű szántóterület foglalja el, a természetes élőhelyeket számos közlekedési útvonal szabdalja szét, az emberi beavatkozás következtében idegen fajok jelennek meg egyes területeken, amelyek a természetes állat és növényfajokat kiszorítják.
• További gondot okoz a közvilágításból származó fényszennyezés, a nagy mértékben rontott erdőszerkezet, a talajpusztulást okozó fenntarthatatlan használat, illetve a rendkívüli módon megbolygatott vízháztartás.
  

TERÜLETHASZNÁLATI ADATOK

A Föld szárazföldi területéből, amely 14,8 milliárd hektár, 11,9 milliárd hektár tekinthető biológiailag produktívnak. 2007-ben 1,6 milliárd ha szántóföld, 3,4 milliárd ha legelő, 3,9 milliárd ha erdő, 2,4+0,4 milliárd ha halászati terület, és 167 millió hektár beépített terület volt. A szárazföld produktív területének mindössze 15-20%-a tekinthető már csak természetesnek.

Magyarország területének 57%-a mezőgazdasági terület (kb. 5,3 millió hektár).

• Ebből 4,3 millió hektár szántóföld, amely az ország teljes területére kivetítve 46,5%.
• A szántóknál kedvezőbb biodiverzitású gyepterületek az ország területének 8%-ra zsugorodtak,
• az erdővel borított felszín viszont növekszik, meghaladta a 20%-ot.

Az élőhelyek állapota kedvezőtlen, a valóban természetesnek mondható növényzet (vegetáció) az ország területének mindössze 0,6%-át borítja.

• Hazánk területének 17%-án találhatunk még természetes élőhely maradványokat,
  • ennek a 2%-a jelenti a fenti természetes vegetációt;
  • e 17%-nak több mint a fele közepesen vagy erősen leromlott
• A beépített területek (belterület) aránya is jelentősen nőtt (ld. zöldmezős építkezések stb): a 2000-beli 4,9%-ról mára 7,1%-ra nőtt.
• Az természeti rendszereket (ökoszisztémákat) több mint 90%-ban használjuk

VÍZKÉSZLETEK és VÍZFOGYASZTÁS

Az emberek közvetlen vízfogyasztása látszólag nem túl magas. Egy átlagos magyar fogyasztó 100-120 litert használ fel naponta, ez 36-43 ezer liter víz egy év alatt.

Ezzel szemben az ún. virtuális vízfelhasználás egy átlagos világpolgár esetében 1,24 millió liter évente.

A láthatatlan vízfelhasználásunkat az ételeinkhez, ruháinkhoz, berendezéseinkhez felhasznált víz jelenti, amelyek során nagyságrenddel nagyobb mértékben szennyezzük el vízkészleteinket, mint a személyes felhasználás során.

A világon a legnagyobb vízfelhasználó az agrárgazdaság, amely az összes felhasználás 70%-át igényli.

• Naponta 4 liter vizet fogyasztunk el ital vagy étel formájában,
• de az ételeink megtermeléséhez napi 2000 liter vízre van szükségünk. Ez ötszázszoros szorzó.

IVÓVÍZ

Manapság mintegy 800 millió ember nélkülözi az egészséges és elegendő ivóvizet, és becslések szerint számuk 1,8 milliárdra nő 2025-ig.

TALAJ

Becslések szerint:

• évente 75 milliárd tonna talaj pusztul el világszerte,
• és mára a világ termőtalajának 80 százaléka mérsékelten vagy jelentősen erodálódott. 

Kínában az erózió üteme a természetes regenerációs képesség 57-szerese, míg Európában 17-szeres, Amerikában 10-szeres, Ausztráliában 5-szörös a mutató) Az elmúlt fél évszázad során India a mezőgazdasági területének durván egynegyedét, Kína a termőterületeinek 11 százalékát veszítette el.

Fenntartható mezőgazdaság

A fenntartható mezőgazdaság azt jelenti, hogy a mezőgazdaság úgy bánik az általa használt erőforrásokkal, hogy azok képesek legyenek megújulni. Vagyis nem 17-szer gyorsabban kellene pusztulnia a talajnak Európában a megújulás mértékéhez képest, hanem legalább annyinak kellene évente keletkeznie, mint amennyi elpusztul.

ÉGHAJLAT

Tudósok már a hetvenes évek óta figyelmeztettek az éghajlatváltozás veszélyére

A Föld 100 ezer éves távlatban 25 klímaugrást élt meg. A kiegyensúlyozottabb utolsó 10 ezer évben is volt négy kisebb ingás, valószínű a Föld pályamódosulásaihoz igazodva.

Manapság újabb változásnak vagyunk tanúi:

• 1850 óta minden harminc éves periódus melegebb volt a földfelszíni hőmérséklet tekintetében, mint az előző harminc.
• Az északi féltekén 1982 – 2012 közötti időszak volt a legmelegebb az utóbbi 1400 évben.
• 1880 és 2012 között a globális föld- és tengerfelszíni hőmérséklet kombinált értéke 0,85 °C-kal emelkedett.

A 0,85°C változás még nem okoz elviselhetetlen feladatokat, de nagyjából egyetértés van abban, hogy 2°C hőmérséklet-növekedés már kezelhetetlen lenne. Különösen igaz ez az ember esetében, aki mesterséges, épített környezetben él, így nemcsak szervezetének kell alkalmazkodnia a változásokhoz, de a létfenntartáshoz ma már nélkülözhetetlen infrastruktúrákat is meg kell őriznie az időjárás szélsőségeitől. Ilyenek az árvízvédelmi művek, az úthálózat, az energiaszállítási-rendszerek, az épületek stb.

LÉGKÖR

• A légkör ÜH-gáz tartalma (szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid, klórozott-fluorozott szénhidrogének) az ipari forradalom óta jelentősen, 40%-kal emelkedett szén-dioxidban kifejezve, amelynek:
  • nagyobb része a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből,
  • kisebb része a földhasználat megváltozásából származik.

• 1750 és 2011 között valószínűleg 375 Gt szén került az atmoszférába a fosszilis energiahordozók elégetéséből és a cementiparból, míg 180 Gt a földhasználat változásból.
• Az óceánok az antropogén kibocsátás mintegy 30%-át (155Gt C) nyelték el, amely azok savanyodásához vezetett.
• A szárazföldi ökoszisztémák 160 Gt-át használtak fel.
• Nyelők hiányában a többi kibocsátás, 240 Gt a légkörben halmozódik fel, és ezért nő abban az ÜHG koncentráció.

BIODIVERZITÁS

• A faji sokféleséget jelzi, hogy ma kereken 1,6 millió leírt fajt tart nyilván a tudomány.
• A jelenlegi becslések szerint körülbelül 14 millió faj élhet a Földön, vagyis valószínű, hogy az összes faj 90%-a ismeretlen a tudomány számára.

Az emberi tevékenységek hatására ezeknek a fajoknak a nagy része úgy halhat ki, hogy meg sem ismertük őket.

Erre a feltételezésre alapos okot ad, hogy a fajok kihalásának „normális” evolúciós üteme a korábbinak 100-1000-szeresére emelkedett.

• A múlt században valószínűleg éves átlagban 2500 faj halt ki,
• míg ebben az évszázadban ennek 10-20-szorosára lehet számítani, évente 10-30 ezer faj pusztul ki anélkül, hogy megismertük volna a szerepét az élő közösségekben.
• becslések szerint mintegy 20 percenként hal ki egy faj
• egyes vélemények szerint már eddig 500 ezer és 1 millió között lehet az emberiség által kipusztított fajok száma.

Egyes szakemberek szerint a biodiverzitás jelenlegi pusztulása a földtörténet során eddig soha nem tapasztalt, katasztrofális ütemben folyik. Az élet kialakulásának 3,5 milliárd éves folyamata után 5 nagy kihalási hullámot nevez meg a tudomány, a hatodik, amely a leggyorsabb, most van folyamatban.

• Bolygónkon minden nyolcadik madárfajt kihalás fenyeget és az emlősök helyzete még rosszabb, a közeljövőben minden negyedik emlősfaj kihalhat. Ilyen ütemű fajpusztulás a dinoszauruszok óta nem történt. Mindannyiunk felelősségéről van szó, hiszen ezúttal nem természeti katasztrófa, meteor-becsapódás vagy jégkorszak fenyegeti az állat- és növényvilágot, hanem az emberi beavatkozás.

•  Európában körülbelül 200 ezer állat és növény faj honos. Ez más területekkel összehasonlítva szegénynek mondható, ugyanakkor a veszélyeztetettségi arány itt a legnagyobb.
  • Európa emlősfajainak 42%-át,
  • madárfajainak 43%-át,
  • a lepkefajok 45%-át,
  • az édesvízi halfajok 52%-át fenyegeti kihalás.

Az élőlények természetvédelmi státuszának legismertebb legátfogóbb globális leltára, a Vörös lista 2013-as adatai alapján:

• 4286 kihalással veszélyeztetett faj
• 61 vadonban kipusztult
• 6451 veszélyeztetett faj
• 10549 sebezhető faj
• 4822 mérsékelten fenyegetett
• 32486 nem fenyegetett

Növénybiodiverzitási adatok:

• Hazánkban az elmúlt 20 évben a veszélyeztetett növényfajok száma 30%-kal nőtt (590→765), pedig a számításban az adathiányos fajok nem is szerepelnek!
• Döbbenetes a növekedés a kipusztult és kipusztulással fenyegetett fajok esetében: 110% (77→162).

• Az erdők jelentősége a biológiai sokféleség szempontjából az, hogy az erdőkben él a szárazföldön található fajok 70%-a. Évente kb. 30 ezer fajt veszítünk el, pedig egy faj képződéséhez jó 10 000 évre van szükség.
• Egy növényfaj kihalása 30 - arra a fajra specializált - szervezet kihalásához vezet.

Hazánkban a biológiai sokféleség vonatkozásában a legjelentősebb veszteséget a természetes vegetáció elpusztításával okoztuk. A vegetáció alapján a természeti tőkeindex mindössze 9.9%, vagyis az ökoszisztéma szolgáltatások 90%-át már feléltük.

ENERGIA

A világon az összes felhasznált primer energia mintegy 12%-a megújuló energia.

• Ennek azonban a legjelentősebb része a biomassza, amely csak feltételesen megújuló. Egy erdő pl. csak abban az esetben újul meg, ha a kitermelés mértéke nem haladja meg az éves növedéket.
• Hiába hallunk oly sokat a nap- és a szélenergiáról, ezek arányának növekedése csak lassú egy állandóan növekvő energiafogyasztásban.

Ha a jelenlegi technikai ismereteink mellett kívánnánk a fosszilis tüzelőanyagokat helyettesíteni, akkor napi egy gigawatt, ezer megawatt megújuló kapacitást kellene átadni ahhoz, hogy 2050-re a fele fosszilis energiaforrást helyettesítsük. Még ha ez meg is történne, akkor is az évszázad közepére 550 ppm-re (a koncentráció mértékegysége, parts per million, azaz rész a millióban) nőne az üvegházhatású gázok koncentrációja a légkörben. Amennyiben csak napi 500 megawatt teljesítménnyel tudjuk növelni a megújuló kapacitásokat, úgy 2050-re az ÜHG koncentráció eléri a 750 ppm-et, ami pedig már jóval túlmutat a még esetleg tolerálható 2 °C felmelegedésen.

ANYAGFELHASZNÁLÁS, ANYAGKINYERÉS

A XX. század folyamán:

• a teljes anyagfelhasználás a nyolcszorosára nőtt, és 2005-ben 60 Mrd tonna volt, ami 10,3 tonna felhasználást jelentett fejenként.
• az építőanyagok iránti kereslet 34-szeresére nőtt
• Ércből 27-szer,
• biomasszából 3,6-szor termeltek többet

A növekedés évente 1-4% között mozgott

2005-ben 19 Mrd tonna biomasszát használt fel az emberiség, ennek:

• 35%a elsődleges termék
• 23% maradvány,
• 30% rost
• 11% fa

Fosszilis energiahordozókból: 11846 mrd tonna felhasználás, aminek:

• Fele szén
• 32%-a olaj
• 18%-a földgáz

Ércfelhasználás: 961 millió tonna

Építőanyag felhasználás: 22,931 milliárd tonna,

ennek 74,3%-a a betongyártáshoz

A FENNTARTHATATLAN NÖVEKEDÉS

A XX. század során:

• a Föld népessége megnégyszereződött
• a teljes anyagfelhasználás nyolcszorozódott
• a világ gazdasági összterméke 24-szereződött

Az anyagfelhasználás jobban nőtt mint a népesség
az egy főre jutó anyagfelhasználás is gyorsabban nőtt,
az erőforrás felhasználás azért hatékonyabb lett: anyagok tekintetében csak 30%, energia tekintetében 50% a felhasználás a század elejéhez képest

KÖZLEKEDÉS

1 utaskilométer megtételéhez 1989-ben hazánkban 

• a vasúti személyszállításban  396 kJ energiára volt szükség,
• ezzel szemben a két utassal számolt gépkocsi-használatnál 1260 kJ-ra.
• Egy autóbusz utas-kilométerenként átlagosan 16,5-szer kevesebb üzemanyagot használ fel, mint egy személyautó (autóbusz: 0,4 l/100 utaskilométer; személyautó: 6,6 l/100 utaskilométer).
• A villamos feleannyi energiával szállít el ugyanannyi utast, mint az autóbusz.

A különböző közlekedési módok területi igénye is jelentősen eltér.

• Egy autóbusz 20-szor kevesebb útfelületet vesz igénybe, mintha személyautóval közlekedne valamennyi utas (autóbuszon 0,4 m 2 /utas; személyautóval 8,3 m 2 /utas).
• Optimális feltételek mellett egy járművonalon a metró 70 ezer, a gyorsvasút 50 ezer, a troli és busz 30 ezer, míg egy személygépkocsisáv autónként négy személyt feltételezve csupán 8 ezer embert, a valóságban (1,2 személy/autó) csupán 2400 embert szállíthat óránként.

ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM

A vásárlásnál mi választjuk ki az árut a sok-sok változat közül, és döntésünk egyaránt vonatkozik arra, hogy egy adott áru milyen környezeti terhet hagyott maga után a gyártásnál, vagy milyen lesz a környezeti teljesítménye miközben felhasználom vagy amikor hulladék lesz belőle (életciklus szemlélet).

Vásárlási döntéseink befolyásolják ökológiai lábnyomunkat, hogy mennyi területet veszünk igénybe a tápanyag megtermeléséhez, vagy mennyi szén-dioxidot bocsátunk ki.

• A vörös húsok karbonlábnyoma 22,1;
• a csirke, tojás 5,9;
• a sajt/tej 4,1;
• a zöldség 1,7 kgCO2/kg
• Egységnyi húshoz hatszor több terület kell, mint búzához.
• Egységnyi marhahúshoz kétszer több, mint sertéshez.

Ruházkodásunkkal, házunk szigetelésével, a kerékpár vagy a tömegközlekedés választásával magunk is sokat tehetünk ökológiai lábnyomunk csökkentéséért.

Fontos, hogy ezekre a tényekre és tennivalókra ne csak kiemelt napokon emlékezzünk, és az év 365 napján igyekezzünk minél kevésbé károsítani FÖLD ANYÁNKAT!