Tavaly még csak a német gazdák és fogyasztók kedélyeit borzolta több ezer hektárt érintő génmódosított vetőmagszennyezés, idén sajnos már hazánkba is begyűrűzött a "génszennyezési" botrány. A kormány szigorúan tartotta magát a zéró tolerancia elvéhez, és elrendelte az összes érintett terület beszántását, ill. a fel nem használt vetőmagtételek megsemmisítését. Pedig a botrányt a géntechnológia cégek, és az ő érdekeiket kiszolgáló szűk csoportok megpróbálták a közvélemény és a kormány elbizonytalanítására felhasználni, de - talán annak köszönhetően is, hogy több zöld szervezettel közösen mi is megszólaltunk a témában - szerencsére a Vidékfejlesztési Minisztérium következetesen kitartott szigorú álláspontja mellett.

Egy július eleji péntek délelőtt megdöbbenéssel értesülhettünk a "királyi" rádióban megjelent hírről, génmódosított tételekkel elszennyezett vetőmagot, illetve abból kikelt kukoricát találtak Baranyában, valamint az ország más területein. A "génszennyezés" miatt azóta több ezer hektáron kellett megsemmisíteni a már növekedésnek indult kukoricát. (Háttér: Magyarországon 2005 óta, röviddel az európai engedélyezés után, tilos a MON810-es génmódosított kukorica termesztése, tavaly pedig a frissen engedélyezett Amflora génpiszkált burgonya termesztését tiltotta be a kormány - más génmódosított növény pedig nem kapott eddig termesztési engedélyt Európában.)

A botrány kirobbanásának napján a Greenpeace-szel közösen kiadott sajtóközleményünkben követeltük az ellenőrzés szigorítását, a vetőmag import felülvizsgálatát, az élelmiszer-önrendelkezés érvényesítését, valamint szorgalmaztuk a génszennyezésért felelős vetőmagcégek szigorú felelősségre vonását és a károk megtéríttetését.

A kormány szerencsére határozottan, és szigorúan lépett fel, s elrendelte a szennyezett vetőmagok beszántását, valamint ahol azokat már elvetették, a kikelt növények megsemmisítését.

A nyár közepén aztán napról napra jelentek meg a hírek újabb és újabb érintett területek beszántásáról, s a génszennyezési botrány egyre több hullámot vetett. A géntechnológia cégek, és az ő érdekeiket kiszolgáló szűk csoportok viszont megpróbálták az ügyet a közvélemény és a kormány elbizonytalanítására felhasználni: nagyon erős sajtó kampányt indítottak, megkérdőjelezték a laboratóriumi mérések hitelességét, sajtóközleményt juttattak el minden szerkesztőségbe arról, hogy bíróságon megtámadták a hatósági intézkedéseket, Brüsszelben is bepanaszolták a kormányt, s még az Egyesült Államok nagykövetét is mozgósították, hogy vesse be befolyását a hazai döntéshozók meggyőzésére. (A génmódosított vetőmagszennyezésben érdekelt két multi, a Monsanto és a Pioneer egyaránt amerikai eredetű vállalat.)

A multik és szövetségeseik által elindított össztűz arra kényszerített minket, hogy ismételten megszólaljunk a nyilvánosság előtt, s ezért július 27-én további szervezetek bevonásával adtunk ki közös állásfoglalást.
    A közös természetvédő szervezeti állásfoglalás főbb megállapításai:
1) A nyáron napvilágra került génmódosított vetőmagszennyezés esetek ismételten igazolják azt, hogy a genetikailag módosított vetőmagot és hagyományos vetőmagot is gyártó óriáscégek képtelenek ellenőrzésük alatt tartani az általuk kifejlesztett technológiát, nem tudják a vetőmagokat 100%-osan külön kezelni és amennyiben olyan országokból hoznak be vetőmagot, ahol génmódosított növényeket is termesztenek, a szennyezéssel számolni kell.
2) Alapvető fontosságúnak tartjuk a szigorú hatósági, kormányzati fellépést: továbbra is fenn kell tartani a zéró tolerancia alkalmazását, s minden olyan esetben, ahol kimutatható génmódosított vetőmag szennyezés, a vetőmag illetve az elvetett növény haladéktalan megsemmisítésére van szükség. A hasonló esetek jövőbeli előfordulásának elkerülése érdekében szigorú és jelentős mennyiségű ellenőrzést, vizsgálatot kell eszközölni, és az ellenőrzések folyamatos biztosításához megfelelő anyagi és intézményi háttérre van szükség – ehhez rendszeresen fejleszteni, modernizálni kell a laboratóriumi hátteret is.
3) Kiemelkedő fontosságú a „szennyező fizet” elv alkalmazása a jelenlegi és az esetleges későbbi ügyekben is. Ellenkező esetben a génmódosítást végző cégek áthárítják a génmódosítás-mentesség fenntartásának költségeit a hagyományos és ökológiai vetőmagokkal gazdálkodni szándékozókra vagy a társadalomra. Ezen kívül, ha a felelősök egy több milliárd forint kárt okozó génmódosított vetőmag szennyezési ügyben sem tapasztalják a szigorú hatósági fellépést, sokkal kevésbé valószínű, hogy változtatnak vetőmag-termesztési, raktározási, szállítási és értékesítési gyakorlatukon.
4) A mostani génmódosított vetőmag szennyezések külföldi eredete rávilágít, mennyire kiszolgáltatottá vált mezőgazdaságunk azáltal, hogy a vetőmagtermesztés és -forgalmazás mára külföldi, nemzetek-feletti cégek ellenőrzése alá került. Mindezek fényében közép- és hosszú távon elengedhetetlennek tartjuk a vetőmagok terén is az élelmiszer-önrendelkezés irányába történő lépések megtételét, ezért szorgalmazzuk egy nemzeti vetőmagprogram elindítását hazai nemesítők és gazdálkodók bevonásával, amelynek célja a minőségi, génmódosítás-mentes hazai vetőmag biztosítása lenne. Egy ilyen programban különösen fontos szerepet kell kapniuk a kárpát-medencei élőhelyükhöz évszázadok óta alkalmazkodott hazai tájfajtáknak, amelyek megőrzése, fejlesztése és köztermesztésbe vonása is kiemelt cél kell legyen.
5) Az elmúlt hetekben többször elhangzott, hogy jelenleg is import génmódosított szója takarmányon élnek a haszonállatok, és így a tej- és húsipari termékekbe közvetve bekerülnek. Álláspontunk szerint ez nem lehet hivatkozási alap a génmódosított vetőmagszennyezés elfogadtatására, hanem az új vidékstratégiában szereplő fehérje-program fontosságát, szükségességét húzza alá. Azt várjuk a kormánytól, hogy a vidékstratégia alapján 2011 őszére dolgozza ki a fehérje-program körvonalait, hogy az elkövetkező évektől a génszennyezett import vetőmag mellett az import génmódosított takarmány is teljesen eltűnjön a Kárpát-medencéből! Ezáltal az európai hús- és tejtermékek fogyasztása sokkal kevésbé terheli a környezetet, növeli az élelmiszerbiztonságot és az élelmiszer-önrendelkezést, valamint lehetőséget teremt a dél-amerikai társadalom számára, hogy az európaiak állatai helyett önmagukat élelmezzék jó minőségű helyi táplálékkal.

Talán az általunk is kiadott állásfoglalások hatására, végül a kormány kiállt a zéró tolerancia következetes, szigorú alkalmazása mellett, létrehoztak egy külön 4 milliárd forintos alapot is az érintett gazdák kártalanítására. (Reméljük, ezt az összeget sikerül majd behajtani a vetőmagszennyezésért felelős multikon, de ha figyelembe vesszük azt, hogy a magyar vetőmag ágazat évente mintegy 150 milliárd forint forgalmat bonyolít, akkor világossá válik, hogy hazánk génmódosítás-mentességének fenntartása stratégia és gazdasági szempontokból is mennyire fontos.) Augusztus végén arról is értesülhettünk, hogy a kormány létrehozott egy tárcaközi "GMO-munkacsoportot', hazánk alkotmányában is rögzített génmódosítás-mentességének érvényesítésére.

Szintén augusztus végén tartott ülést a Parlament tanácsadó szerveként működő GMO-Kerekasztal, amelynek tagjai ízekre szedték a géntechnológiai cégek és kiszolgálóik által, a génpiszkált vetőmag szennyezési botrány során hangoztatott állításokat.

A vetőmagszennyezés utáni első csatát tehát sikeresen megvívtuk, remélhetőleg a meghozott intézkedések elejét veszik annak, hogy a jövőben ismételten előforduljanak hasonló esetek. Hátra van viszont még a feladat nagyobbik része: a génszennyezési botrány tanúságai alapján módosítani, szigorítani a géntörvényt, valamint megtenni a megfelelő lépéseket az élelmiszer-önrendelkezés érdekében, a génmódosítás-mentes, teljes mértékben hazai ellenőrzés alatt lévő vetőmagtermesztés kialakítása/helyreállítása felé, illetve a nemzeti fehérjeprogram elindításával teljesen száműzni a génmódosított növényeket a teljes élelmiszerláncból.