Hónapok óta tiltakoznak az észak-dakotai őslakosok a Dakota Access nevű olajvezeték kiépítése ellen. A dakotai sziú törzs ellenállása mára nemzetközi vált, egyre több környezetvédő és emberjogi szervezet áll ki mellettük. A Magyarok az amerikai őslakosokért közösség szervezésében tegnap megrendezett szolidaritási demonstráción arról beszéltem, hogy kik etetik a fekete kígyót, vagyis kik pénzelik a beruházást.
Fotó: Dorgó Zsuzsanna
A csővezeték a Standing Rock (Álló-szikla) Rezervátumban élő sziú indiánok szentföldjén haladna keresztül, érintve ősi temetkezési és kultikus helyeiket, mindeközben elszennyezné a vízbázisaikat is.
A "fekete kígyó" - a Dakota Access olajvezeték - nem a semmiből ereszkedik le. Nem az "égiek" rendeltetése. Vannak, akik építik, vannak akik etetik a fekete kígyót. Az olajkitermelés hatalmas üzlet. Nem véletlenül hívják a kőolajat fekete aranynak is. Sokan benne vannak közvetetten vagy közvetlenül a bizniszben – sokakat csábít a „zöld békabőr” (így nevezik az indiánok az amerikai fizetőeszközt, a dollárt).
A beruházók
A Dakota Access olajvezeték beruházás egy olajipari és kőolajvezeték építő cégek, vegyes vállalatok és holdingok által alkotott céghálózat kezében van. A dallasi székhelyű Energy Transfer Partners és leányvállalata a Sunoco Logistics birtokolja a kőolajvezeték 38,25%-át. A MarEn Bakken Company – amely a Enbridge Energy Partners, Marathon Petroleum Company vegyesvállalata – kezében van a vezeték tulajdonrészének 27,6%-a, a maradék 25% pedig a Phillips 66 tulajdonában van.
A kőolajvezeték építésének fő felelőse az Energy Transfer Partners. Ha elkészül a vezeték, azt pedig Sunoco Logistics fogja működtetni. Az Energy Transfer Partners vezérigazgatója Kelcy Warren, milliárdos. 25 évet dolgozott az energiaiparban, 3,8 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezik. Van egy lemezkiadó cége is: Music Road Records.
Pár napja arról számolt be a Guardian, hogy az Egyesült Államok leendő elnöke is érdekelt a beruházásban: Donald Trump 500 millió és 1 milliárd dollár közötti összeget fektetett be Energy Transfer Partners cégbe, és további 500 millió és 1 milliárd dollár közötti összegű a részesedése a Phillips 66 vállalatban. Kelcy Warren, Energy Transfer Partners vezérigazgatója pedig 103 ezer dollárral támogatta Trump választási kampányát, továbbá a 66 800 dollárral a republikánus pártot.
Fotó: Dorgó Zsuzsanna
A bankok, amelyek a beruházást pénzelik
Bármennyire is gazdagok a kőolajvezetékben érintett vállalatok, ahhoz nincs elég pénzük, hogy a beruházás 3,8 milliárd dolláros költségét saját zsebből kicsengessék. Noha az érintett vállalatok mindegyikének van hitele számos banknál, kifejezetten erre a projektre van egy 2,5 milliárd dolláros kölcsön. E kölcsön fő finanszírozói közül, amelyik itthon ismert, az a Citibank (a másik három: a japán Bank of Tokyo-Mitsubishi és a Mizuho Bank, valamint a kanadai TD Securities /TD Bank/).
Food & Water Watch kutatása szerint 38 bank érintett a beruházásban, de közvetlenül 17 bank finanszírozza az olajvezetéket - köztük európai bankok is: BNP Paribas (hazánkban leányvállalata a Cetelem Bank), Credit Agricole, Intesa SanPaolo (itthoni leányvállalata: CIB Bank), ING Bank (Nationale Netherlanden), Societe General, ABN Amro Capital, Barclays, Deutsche Bank, Credit Suisse, UBS, Goldman Sachs, Morgan Stanley, HSBC Bank, DNB Capital. Jó hír, hogy Norvégia legnagyobb bankja, a DNB vasárnap bejelentette, hogy újragondolja az Észak-Dakota olajvezeték finanszírozását, és ha nem találnak megnyugtató megoldást, akkor kiszáll a projekt finanszírozásából.
A kőolajvezeték építését közvetlenül pénzelő 17 bank közül 13 – beleértve az öt fő finanszírozó bank mindegyikét – tagja az Equator Principles nevű banki egyesülésnek, amely állítólag elkötelezett a környezeti és társadalmi szempontból felelős tevékenységek irányába. A Dakota Access kőolajvezeték finanszírozása azonban nem igazán tartozik az ilyen felelős tevékenységek közé! Ezért hétfőn, az Equator Principles közgyűlése előtt 26 civil szervezet - köztük a Banktrack, a Föld Barátai és a Greenpeace - nyílt levélben fordult a banki egyesüléshez, szorgalmazva, hogy állítsák le a kőolajvezeték finanszírozását.
Fotó: Dorgó Zsuzsanna
Mit tegyünk?
Írjunk levelet ezen bankok vezetőinek - akár a magyarországi képviseletüknek is -, hogy szálljanak ki a beruházás finanszírozásából.
Azt is megtehetjük, hogy akinek ezeknél a bankoknál van pénze, kiveszi onnan (divestment), és olyan bankba helyezi át, amelyek nem érdekeltek ebben - és más - környezetpusztító beruházásban.
Fotó: Dorgó Zsuzsanna
G4S: a biztonsági cég szerepe
Az Álló-szikla rezervátumban az olajvezeték elleni tiltakozók elleni erőszakos fellépésben a G4S biztonsági szolgáltatásokat nyújtó világcég. A hírek szerint a G4S és a Frost Kennels cégek felelősek azért, hogy harcikutyákkal támadtak az olajvezeték ellen tiltakozókra.
Ezért írjunk tiltakozó levelet a cég vezetőinek, hogy szálljanak ki a beruházás biztosításából! Ne támogassunk olyan cégeket, bankokat stb., akik igénybe veszik a G4S szolgáltatásait! (Pl. Tesco)
Nov. 11.: éheztessük ki a fekete kígyót!
Az Álló-szikla Rezervátumból sziú testvéreink azt kérik: ma ne tankoljunk, bojkottáljuk az üzemanyag vásárlást! Az olajcégek elleni bojkottal kiéheztethetjük a fekete kígyót. Sőt, a legjobb, ha egyáltalán nem használunk autót. Közlekedjünk villamossal, metróval, kerékpárral!
Még tovább is lehetne menni: mivel a mai gazdaság túlnyomó része – még az élelmiszereink is – jelentős mértékben kötődnek a kőolajhoz, ezért közvetett módon fogyasztási szokásaink teljes átalakításával éheztethetjük ki a legjobban a fekete kígyót!
Kerüljük az agyoncsomagolt termékeket!
Vegyünk helyi termékeket!
Az iparszerű mezőgazdaság termékei helyett válasszunk helyi, bioélelmiszereket!
Termeljük meg saját magunk a szükséges élelmiszerek minél nagyobb részét.
További lehetőségek: közösségi kertek, zöld láda rendszer (közösség által támogatott gazdálkodás), permakultúra stb.
Fotó: Dorgó Zsuzsanna