A hétvégén zajlott Gödöllőn a Környezet- és Természetvédő Szervezetek 23. Országos Találkozója. Az MTVSZ számos plenári ülésen és szekcióban volt érdekelt, ezek közül kiemeljük A magyar földszabályozás helyzete, helyi gazdálkodás, élelmiszer-önrendelkezés esélyei plenárist, valamint az élelmiszer-önrendelkezés szekciót, továbbá mellékeljük az OT állásfoglalását a földbirtokpolitikáról.

Dr. Ángyán József az OT-n. (fotó: Sarkadi Péter, Greenfo)

Péntek este Dr. Ángyán József országgyűlési képviselő, Dr. Roszík Péter (Magyar Biokultúra Szövetség) valamint Kajner Péter (Szövetség az Élő Tiszáért) részvételével tartottunk telt házas plenáris ülést a magyar földszabályozás helyzetéről. Noha Ángyán tanár úr meghívott előadóként vett részt az Országos Találkozón, valójában nem tekinthettük őt vendégnek, hiszen a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézenének alapítójaként ő otthon volt Gödöllőn. Előadásában kitért az általa kezdeményezett Nemzeti Vidékstratégia fontosságára, beszélt arról hogy a legnagyobb mezőgazdasági érdekcsoportok hány milliárd agrártámogatást kaptak az elmúlt években, továbbá ismertette az állami földek bérlete körüli anomáliákat. Elmondta, hogy miért veszélyes, hogy az Alaptörvénybe belekerült az integrált mezőgazdasági termelésszervezés, továbbá vázolta a földforgalmi törvény tervezetével kapcsolatos főbb problémákat, amelyek háttérbe szorítanák a családi gazdálkodókat, ugyanakkor kedvező helyzetbe hoznák a nagytőkét.

"Ez a maffiahálózat kinézte magának a földet mint erőforrást, és a politika segíti őket abban, hogy hozzáférjenek, ennek pedig katasztrofális következményei lesznek." - Ángyán és a zöldek (részletes tudósítás a plenárisról a Greenfon.)

Kajner Péter ismertette a civil szervezetek által a földforgalmi törvényről készített állásfoglalást, tájékoztatást adott a vidékfejlesztési minisztériummal valamint egyes pártok képviselőivel a földtörvény kapcsán megtartott egyeztetésekről. Miként azt már sokan olvashattátok az általunk kiadott sajtóközleményekben, véleményünk szerint amennyiben a jelenlegi formájában fogadná el az Országgyűlés a földforgalmi törvényt, az a nagybirtok megerősödéséhez és a vidék elszegényedéséhez vezetne. A benyújtott módosító javaslatok egy részének - különös tekintettel Ángyán Józseg és Bencsik János módosító csomagjának - elfogadásával viszont a földtörvény a fenntarthatóságot és a vidék felemelkedésének ügyét szolgálná.
Dr. Roszík Péter elsősorban a zsebszerződések szempontjából értékelte a földforgalmi törvény tervezetést. Véleménye szerint nagyon kevés módosítással nagyon jó törvényt lehetne kihozni belőle. Hangsúlyozta, hogy csak Angliában 2 millárd font tőke vár arra, hogy Magyarországon befektessék földvásárlási céllal. Kitért arra, hogy az elmúlt évtizedekben 16 féle zsebszerződés típust azonosítottak be. A földforgalmi törvény új zsebszerződések esetében ezek nagyrészét megakadályozná, ugyanakkor a már megkötött zsebszerződéseket nem kezeli a földforgalmi törvény tervezete.

A földről szóló plenáris előadói és moderátora (fotó: Sarkadi Péter, Greenfo)

Szombat délelőtt az élelmiszer-önrendelkezés szekcióval folytattuk. Az elején ismertettük az élelmiszer-önrendelkezés koncepcióját, amelyek a családi gazdálkodók nemzetközi mozgalma, a Via Campesina dolgozott ki válaszul a mezőgazdaságot fenyegető globális folyamatokra, szabadkereskedelmi megállapodásokra (pl. a Kereskedelmi Világszervezet /WTO/). Mára már Európában is egyre népszerűbb az élelmiszer-önrendelkezés elképzelése, amelynek főbb elemei: a termőföldhöz való hozzáférés biztosítása a helyi, kisléptékű gazdálkodók számára; a gazdálkodók számára termőföldből való a tisztességes megélhetés biztosítása; helyi kereskedelem, helyi piacok; egészséges, a helyik kultúrának megfelelő élelmiszer; tájfajta vetőmagok használata, elterjesztése; génmódosítás-mentesség; fellépés a mezőgazdaság, az élelem árúcikké változtatása, a WTO és más szabadkereskedelmi megállapodások ellen. Másfél éve rendezték meg Ausztriában az első európai élelmiszer-önrendelkezés fórumot (Nyeleni Europe Forum), s azóta egyre szervezettebb a témával foglalkozó európai mozgalom. Lassacskán hazánkban is kezdik megismerni az élelmiszer-önrendelkezés fogalmát. Az utóbbi években egyre jobban terjed a közösség által támogatott gazdálkodás (zöld láda rendszer), erősödik a közvetlen kereskedelem (pl. Élő Tisza piacok, Szatyor), terjednek a tájfajták, számos magbörze volt a télen/tavasszal, és az állami földek bérlete körüli anomáliák valamint a földtörvény kapcsán is számos civil szervezet megmozdult, szerveződnek a családi gazdálkodók és a gazdatanácsok. Ezért szeretnénk erősíteni a kapcsolatot a témával foglakozó szervezetek és az élelmiszer-önrendelkezés iránt érdeklődők között.

Az élelmiszer-önrendelkezés szekció közönsége (fotó: Fidusz, MTVSZ)

A szekció további részében Fazekas Gábor (MTVSZ) beszélt arról, hogy Európa túlzott fogyasztása fokozódó földhasználatot és konfliktusokat okoz világszerte. Ismertette az Európa termőföld-lábnyomával és egyéb erőforrás-felhasználással (pl. víz) kapcsolatos tanulmányokat és az erőforrás-felhasználás csökkentésére irányuló javaslatokat. Jómagam a földzsákmánylás (land grab) jelenséget ismertettem néhány példán keresztül.

Fazekas Gábor ismerteti a termőföld lábnyomról szóló tanulmányt (fotó: Fidusz, MTVSZ)

Tömöri Balázs (Greenpeace) elmondta, hogy Európai BIzottság által a mézek génmódosított tartalmának jelölésével kapcsolatos javaslata milyen veszélyeket jelentene:  "összetevő" helyett "természetes alkótóelemnek" minősülne a pollen, és máris nem kellene jelölni. Ezután én pedig arról beszéltem, hogy az Európai Bizottság a közeljövőben szeretné engedélyezni közel 25 új génmódotott növényfajta termesztését, ezért elindult a Stop the crop! kampány, amelyen keresztül tiltakozhatunk az ellen, hogy ránk kényszerítsék a génpiszkált növényeket. 

Vasárnap délelőtt az élőfalu szekció és az élemiszer-önrendelkezés szekció kezdeményezésére az Országos Találkozó elfogadta a földbirtokpolitikáról szóló állásfoglalás javaslatunkat:

A Környezet- és Természetvédő Szervezetek 23. Országos Találkozójának állásfoglalása a földbirtokpolitikáról

Magyarország megmaradásának alapja, hogy tájainkat fenntartható módon kezeljük. A fenntarthatóság felé való átmenet csak akkor képzelhető el, ha az ember újra a táj részévé válik. A helyi közösségeknek, családoknak megélhetésüket a helyi erőforrások bölcs hasznosítására kell alapozniuk. Olyan módon kell ezekkel gazdálkodniuk, hogy a természeti tőkét ne feléljék tevékenységükkel, hanem gyarapítsák. A fenntartható tájhasználathoz nélkülözhetetlen, hogy a közösség és a táj között élő, kölcsönös kapcsolat legyen: megélhetését a helyi lehetőségekre alapozza és ezért felelősséget vállaljon annak megőrzéséért.

A helyiek tájért érzett felelőssége akkor számon kérhető és ez a kölcsönös egymásrautaltság akkor válhat ember és táj hasznára, ha a közösségnek ténylegesen köze van élőhelyéhez. Ennek pedig nélkülözhetetlen feltétele, hogy a település határának földjei a helyiek birtokában, illetve kezelésében legyenek. Sorskérdésnek, ezért napjaink egyik legfontosabb politikai kérdésének tekintjük, hogy hazánk milyen földjogi szabályozás mellett kötelezi el magát, hogyan alakítja a földhöz jutás; továbbá a mezőgazdálkodás, az ebből származó alapanyagok feldolgozásának, kereskedelmének jogi kereteit. A fentiekre tekintettel az alábbi állásfoglalást tesszük közzé.

Magyarország mezőgazdasága ma nagyon távol áll a fenntarthatóságtól mind környezeti, mind társadalmi, mind gazdasági értelemben. Mezőgazdasági területeink négyötödét szántóként hasznosítjuk, jellemzően intenzív művelésben; gabona, olajos-, fehérje- és rostnövények termesztésére. Állattartásunk a 90-es évek eleje óta drámaian zuhant, a háztáji visszaszorult, az állatállomány többsége koncentrált telepeken, iparszerű körülmények között él.

Az intenzív növénytermesztés és állattenyésztés a fosszilis energiaforrások használatára épül, ezért hosszú távon nem fenntartható. A profitorientált, illetve az agrártámogatások lehívására koncentráló, nagyüzemi mezőgazdaság által okozott környezeti károk közismertek – talajpusztulás, vizek nitrátosodása, a biológiai változatosság drasztikus csökkentése, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A nagyüzem negyedannyi embernek képes munkát adni vidéken, mint a családi gazdaság. Mindezért is aggasztónak találjuk a túlzott mértékű intenzív szántóművelést és a birtokkoncentrációt. Elfogadhatatlannak ítéljük, hogy e mezőgazdaság hasznait egy vékony nagyvállalkozói réteg fölözi le, miközben egyre több gazdaság megy tönkre, a vidéki megélhetés lehetőségei szűkülnek.

A magyar agráriumban ezért elérkezett a rendszerváltás ideje. Olyan mezőgazdaság kialakítását sürgetjük, mely egyre több családnak ad megélhetési lehetőséget, ezzel megteremti a vidék feltámadásának esélyét. Olyan gazdálkodást kívánunk, mely fenntartható módon hasznosítja a tájakban rejlő potenciált, természeti erőforrásainkat gyarapítja. Biztosítani kell, hogy a földeket a helyi közösségek tagjai birtokolhassák és használhassák. A helyi közösségen kívüli személyek és cégek csak akkor hasznosíthassák a település földjeit, ha a helyiek közül erre senki nem tart igényt. A mezőgazdaság szerkezetében a családi gazdaságoknak és ezek szövetkezéseinek meghatározóvá kell válniuk. A földbirtokpolitikának ezért határozottan fel kell lépnie a nagybirtokok terjeszkedése ellen és helyzetbe kell hoznia a helyi családi gazdaságokat, az ezek kialakítására törekvőket.

Mindennek alapján az alábbi javaslatokat tesszük a földbirtokpolitikát érintő szabályozási folyamatokkal kapcsolatban a Kormány és az Országgyűlés felé:
- A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló (földforgalmi) törvénytervezettel párhuzamosan vegye napirendjére a Parlament az üzemszabályozásról szóló törvény tervezetét. A két törvény szorosan összekapcsolódik, ezek részletei egymás nélkül sok helyen értelmezhetetlenek.
- Bocsássák széleskörű társadalmi vitára az integrált mezőgazdasági termelésszervezésről szóló törvénytervezetet.
- Elfogadhatatlannak tartanánk egy olyan koncepciót, mely a mezőgazdasági termelés vertikumában a helyi gazdálkodókat, közösségeket kiszolgáltatottá tenné a regionális monopolhelyzetben lévő tőkés társaságoknak.
- Üdvözöljük, hogy az Alaptörvény módosításával sarkalatos törvény lesz a családi gazdaságokról szóló jogszabály. Sürgetjük ennek mielőbbi kidolgozását és társadalmi vitára bocsátását.
- A Kormány és az Országgyűlés tegyen meg mindent azért, hogy a Nemzeti Vidékstratégia megvalósítása felgyorsuljon.
- Hozzák összhangba a Közös Agrárpolitika 2014-2020-as periódusának tervezett támogatási rendszerét a Vidékstratégia és a fenntarthatóság elveivel. Készüljön nyilvános jelentés arról, hogy ezek az elvek a jelenleg ismerhető tervezetekben hogyan jelennek meg.
- Gyorsítsák fel a zsebszerződések felülvizsgálatát és a jogtalan földügyletek megsemmisítését. Az eredményekről folyamatosan tájékoztassák a nyilvánosságot.
- Független bizottság vizsgálja felül az állami földek bérletére kiírt vitatott pályázatokat és tegyék közzé ennek az eredményét.
- A földforgalmi törvénytervezetben biztosítsák az alábbiak érvényre jutását:
o A földhöz jutásnál élvezzenek valódi előnyt a településen élők. Településen kívüli személy, illetve cég csak akkor hasznosíthassa a helyi földeket, ha az ott lakók közül erre senki nem vállalkozna. Tisztázzák ennek megfelelően a „helyben lakó” és a „helybeli illetőségű” fogalmait.
o A földbirtokhoz, illetve bérleti joghoz jutásnál a kisebb földdel rendelkezők élvezzenek előnyt a már nagyobb földdel rendelkezőknél.
o Szükségtelennek látjuk a földbirtoklás, illetve használat korlátait üzemformához kötni.
o A földhasználat terén zárják be a kiskapukat. Semmilyen jogcímen ne lehessen 500 hektárnál többet hasznosítani profitorientált céllal.
o Alkalmazzanak hathatós rendelkezéseket a külföldi, illetve hazai illetőségű spekulációs célú földszerzés kizárására.
o A helyi közösségeknek döntő szava legyen a földek birtoklásával, illetve haszonbérletével kapcsolatban. A helyi földbizottságoknak minden földügylet esetében együttdöntési jogot kell biztosítani. A bizottságok a település gazdaközösségének közgyűlései legyenek.
o A föld birtokjogának, illetve használati jogának megszerzésekor kerüljenek előnybe a fenntartható módon gazdálkodók (különös tekintettel az ökológiai gazdálkodást folytatókra), illetve a településen élő, gyermeket vállaló fiatal párok.

Úgy ítéljük meg, hogy az Országgyűlés elé került földforgalmi törvénytervezet jelen formájában a fenti javaslatok érvényesítését nem biztosítja. A beterjesztett képviselői módosító indítványok közül több képviselő javaslatai a fenti elveket szolgálják, különösen Ángyán József és Bencsik János módosító csomagja, amely egységes logikában lenne képes korrigálni a tervezet problémás elemeit. Javasoljuk ezért Tisztelt Háznak a közel 200 civil szervezet által támogatott képviselői módosítók elfogadását.

Gödöllő, 2013. március 23.