Magyarország helyreállítási terve - legyen zöldebb, igazságosabb és rugalmasabb!

Írta MTVSZ_Alexa , 2021. június 10. 15:20 , Hozzászólsz?

Címkék: vélemény energiapolitika terv fűtés energiatakarékosság helyreállítás megújuló energia klímapolitika biodiverzitás közösségi energia

rrf_hid.png

 

Bár a magyar helyreállítási terv az első tavalyi tervezet óta jelentős változásokon ment keresztül, még jelentősen erősíteni kellene ahhoz, hogy biztosítani tudja a zöld és igazságos helyreállítást. A terv magára hagyja a háztartásokat az energetikai felújításban, és nem javasol könnyen megvalósítható természetvédelmi (biodiverzitás-védelmi) intézkedéseket. Ha a nyáron zajló uniós szintű jóváhagyási folyamat során még javítanának rajta, azzal a terv jóval több környezeti és társadalmi hasznot hozhatna.

 

A magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervnek az Európai Bizottsághoz május közepén benyújtott végleges tervezete az utolsó pillanatban hozott döntés eredménye, amely szerint a terv költségvetését az eredeti 40 százalékára zsugorították. Ennek érdekében a kormány az uniós helyreállítási és rugalmassági eszközből (RRF) igényelt összeget a támogatásokra korlátozta, kizárva minden hitelfinanszírozást. Így a terv tartalmát is jelentősen és sietve kellett meghúzni. Néhány indokolatlan intézkedést, például az állami tulajdonú szolgáltatók által üzemeltetett nagy naperőművek vissza nem térítendő túltámogatását törölték. A tervben levő beruházások azonban így sem viszik igazán előre az éghajlatbarát, erőforrás-hatékony és válsággal szemben ellenálló gazdaságra való átállást.

A lakhatást illetően a tervben maradt egy üdvözölhető intézkedés: egy közösségi napenergia-projektekre épülő szociális lakásprogram, amelynek keretében a bevételek elosztásáról, sorsáról közösségi szinten terveznek dönteni. (Ha az irányításba és működtetésbe érdemben bevonják a helyi közösséget, önkormányzatot, csak akkor lehet valóban közösségi energia program belőle.) A magyarországi lakásprogramokból azonban általánosságban hiányzik az energiahatékonysági felújítások átfogó támogatása, és a helyreállítási terv nem fog javítani a helyzeten.

A terv egyik ilyen programja, a napelemekkel és/vagy elektromos fűtéssel kombinált, 100%-os támogatást nyújtó lakossági program a megcélzott alacsony jövedelmű családok számára pénz- és energiapazarlás, mivel nem párosul mély energetikai lakás/házfelújítással. Ehelyett csak a meglévő ablakok műanyag ablakokra való cseréjére biztosít forrást, ami elégtelen és helytelen megoldás. A közoktatási épületek felújítását törölték a tervből, és a felsőoktatási épületek mélyfelújítása helyett csak középszintű felújítást terveznek, ami bebetonozza a félmegoldást, pedig a mélyfelújítás költséghatékonyabb és szemléletformálásra is alkalmasabb lenne.

 

A terv nem foglalkozik érdemben a biológiai sokféleség hazai csökkenésével, és nem határoz meg biodiverzitás-védelmi célokat és mérföldköveket. A terv vízgazdálkodási komponensében szereplő néhány élőhely-helyreállítási projekt túl kicsi ahhoz, hogy érdemben hozzájáruljon a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához. Másrészt a tervben levő, zömében nagyszabású beruházások (új épületek, régi épületek felújítása, út- és infrastruktúrafejlesztés) nem tartalmaznak a biológiai sokféleséget támogató elemeket, megoldásokat.

 

Az átláthatatlan tervezési folyamat, amelynek során több tervezetet is nyilvánosságra hoztak ugyan, de kiszámíthatatlan ütemezéssel, világos határidők és időben történő visszajelzés nélkül, arra kényszerítette az egyeztetésben résztvevőket – köztük az MTVSZ-t, de magukat a tervezőket is –, hogy sietve dolgozzanak. A társadalmi szereplők, érdekelt felek jelentősebb hozzájárulása is javíthatta volna a terv válságállóságát, környezeti teljesítményét és társadalmi elfogadottságát. Ehhez azonban a folyamatnak átláthatóbbnak kellett volna lennie.

A tervek szerint a végrehajtás során a partnerség főleg csak a nyilvánossággal való egyirányú kommunikációra korlátozódik. Bár a tervek szerint az EU Kohéziós és Strukturális Alapok hazai monitoring bizottságai (a különféle szektorokból érkező tagokkal) a helyreállítási terv végrehajtását is nyomonkövetik, ezek hatáskörét tisztázni kell a partnerek és a nyilvánosság felé. A végrehajtási dokumentumokról, pályázati felhívásokról pedig idejekorán és érdemben kell nyilvános konzultáció.

 

Az alábbiakban további betekintést nyújtunk a fent azonosított problémás témákba.

 

 

rrf_02.png

 

1. A terv fenntartja az "utcafűtést" - a házak, épületek energia- és pénzpazarlását

 

Az energiahatékonyság legyen a legfontosabb

A terv nem ad széleskörű, vissza nem térítendő (avagy visszatérítendővel kombinált vissza nem térítendő) támogatást a hazai lakóépületek energetikai felújítására. Az elmúlt 10 évben nem írtak ki ilyen uniós támogatású pályázatot, miközben a mégoly kedvezményes hitelt sokan nem engedhetik meg maguknak, az Otthonfelújítási támogatás pedig nem követeli meg az energiahatékonysági célt. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) tanulmánya szerint a következő öt évben 1,4 millió ház/lakás felújítására lenne igény; ennek megvalósításához azonban széleskörű, 30-40 százalékos vissza nem térítendő támogatással járó, energiahatékonysági lakásfelújítási támogatási rendszerre lenne szükség.

A MEHI tanulmánya szerint egy ilyen támogatási rendszer többszörös előnyökkel járna a lakosság és a nemzetgazdaság számára is. Legalább 650 ezer lakást lehetne öt év alatt költségoptimalizáltan felújítani a támogatásból, amivel a lakások energiaszámlája kevesebb mint a felére csökkenne tartósan, és évente 7,5 PJ energiát és közel 420 ezer tonna szén-dioxidot lehetne megtakarítani. Az állami költségvetés is jól járna (hiszen a támogatásnál több pénz jutna vissza az államkasszába az adók és járulékok révén), és a beruházási kereslet növekedése miatt 100 ezerrel több embernek adna munkát.

A lakossági igények mellett az EU RRF technikai iránymutatása, az EU Felújítási hullám stratégiája, sőt a Magyarországra vonatkozó országspecifikus ajánlások is az épületek energiahatékonyságának növelésére szólítottak fel. Mégis, a helyreállítási terven túl a másik nagy uniósforrás költési terv, a magyar Operatív Programok sem támogatják eléggé a lakóépület energiatakarékosságot. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP+) tervezetében felvázolt, az energiaszolgáltatókhoz mint kedvezményezettekhez kötött program (energiahatékonysági kötelezettségi rendszer) pedig egyelőre nem látszik alkalmasnak arra, hogy széles körben és kellő mélységben biztosítsa a lakóépületfelújításokat.

 

A fűtés elektrifikációja - nem hatékony, és nem csökkenti eléggé a légszennyezést, ill. a kibocsátást

Az épületek szigetelésének javítása nélkül a fűtés villamosítása nem csökkenti érdemben az energiaszegénységet, nem költséghatékony, éghajlatvédelmi hatása pedig elhanyagolható. A villamos energia és a napelemek fűtési célú kombinációja szintén nem jó megoldás, mivel télen, amikor a legnagyobb a fűtési igény, várhatóan nem képes a teljes fűtési áramigényt megtermelni a napelem, főleg ha nincs megfelelő hőszigetelés. Ez arra kényszeríti a lakókat, hogy a fűtőpanelekhez drágább, többnyire fosszilis tüzelőanyagokon alapuló hálózati áramot használjanak. Ezen a helyzeten az sem segítene igazán, ha támogatott háztartási áramtárolóval rövid időre az áramot el lehetne tárolni.

A fűtési energiaigény csökkentésének elsődleges célja mellett a fűtéskorszerűsítés hatékony, tiszta alternatívái a hőszivattyúk, a napkollektorok és egyes esetekben a faelgázosító kazánok. Jó, hogy a helyreállítási terv megköveteli, hogy a beruházás előtt és után a ház energiafogyasztási teljesítményét igazoló energetikai tanúsítvány készüljön. Azonban a beruházás előtti állapotot rögzítő tanúsítvány döntse el, hogy adott háznál pontosan mi legyen a pályázattal támogatandó energiahatékonysági és megújuló fűtési technológia. (A legtöbb esetben nem az infrapanelek vagy az elektromos fűtőpanelek a legjobb megoldás.)

A végrehajtási anyagoknak, pályázati felhívásoknak azt is tisztázniuk kell, hogy a célcsoport - az alacsony jövedelmű, nem hitelképes háztartások - hogyan fog megfelelően hozzáférni a támogatáshoz, és hogy a támogatást hogyan fogják igazságosan elosztani, földrajzilag és rászorultsági alapon.

 

Iskolák és egyetemi épületek mélyfelújítására van szükség

Míg a közoktatási épületek korszerűsítése („A” komponens, Demográfia és köznevelés) kikerült a végleges tervből, az egyetemeké („B” komponens, Magasan képzett, versenyképes munkaerő) nem eshet abba a csapdába, hogy kizárólag felszínes felújításokat vagy kizárólag megújuló energiát hasznosító berendezéseket támogassanak, ami évtizedekre fenntartaná az energiapazarló működést. Ehelyett mélyfelújításokra van szükség, esetleg megújuló energia hasznosításával egybekötve, a beruházás előtti és utáni energetikai tanúsítással, hogy az elért pozitív hatás igazolható legyen. Ezek jó példaként szolgálhatnának, és növelhetnék a látogatók, diákok és tanárok energiatudatosságát.

 

Közösségi megújulóenergia-termelés és - felhasználás

Az MTVSZ 2021 januárja óta többször is javasolta, hogy a tervből kerüljön ki az elektromos fűtés: ezt részben figyelembe vették a tervezők, az energetikai komponensben sajnos bent maradt. Javasoltuk azt is, hogy a terv tisztázza a szociális naperőművek fogalmát, koncepcióját. Később, áprilisban szorgalmaztuk, hogy szélesebb körben támogassanak különböző közösségi energiaprojekteket, amelyek szintén alkalmasak az energiaszegénység csökkentésére.

A végleges, az Európai Bizottságnak benyújtott változatban ez a rész a Felzárkózó települések komponens keretében javult: kis teljesítményű naperőműveket finanszíroznak, és az eladott villamos energiából származó nyereséget a lakhatásra és a lakóépületek fűtésének korszerűsítésére fordítanák, közösségi szintű döntéshozatal alapján. Az elektromos fűtés nincs kiemelve. Két mutató szerepel itt: a megújuló közösségi energia termelési kapacitás és az energiaközösségekre vonatkozó jogszabályjavaslatok megfogalmazása.

 

 

rrf_03.png

  

2. Kevés természetvédelem - hiányoznak a könnyen megvalósítható biodiverzitási célok

 

A tervből hiányoznak a biológiai sokféleség megőrzésének lényeges szempontjai, a természetalapú megoldások, és nincs garancia arra, hogy a természetvédelmi célkitűzések teljesülnek.

A terv egyik fő hiányossága, hogy csekély összeget különít el a tudatosság növelésére és a kapacitásépítésre. Az emberek szemléletformálása és annak megtanítása, hogyan dolgozzanak a természettel együtt, és ne ellene, kiemelten fontos, ha azt akarjuk, hogy az előirányzott zöld infrastruktúrát (új épületek, városi zöldterületek, hulladékgazdálkodási és vízgazdálkodási infrastruktúra) és a digitális megoldásokat (pl. precíziós mezőgazdaság) arra használják, amire szánták: a zöld helyreállításra.

Ami a vízgazdálkodást illeti, az MTVSZ és nemzetközi partnerszervezete, a Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat (CEE Bankwatch) érdekérvényesítésének is köszönhetően a magyar kormány elállt attól az elképzeléstől, hogy a Helyreállítási Terv forrásait öntözésfejlesztésre használja. Szakembereink rámutattak, hogy az öntözés káros a biológiai sokféleségre, miközben a vízvisszatartáson alapuló fenntartható tájgazdálkodásnak ezeréves hagyománya van az országban. Az árterek mezőgazdasági hasznosítására számos sikeres példa van Magyarországon, mint például gyümölcsösök, extenzív halastavak, legeltetés stb. Ezek a modellek számos ökoszisztéma-szolgáltatást tartanak fenn, miközben lényegesen több munkahelyet teremtenek, mint az intenzív gazdaságok. A gazdálkodókat erős tudatosságnövelő programokkal és a mezőgazdasági támogatások átcsoportosításával kell ösztönözni a terület természeti adottságainak megfelelő gazdálkodásra. Javaslataink alapján a vízvisszatartási elemek nagyobb hangsúlyt kaptak a végleges tervben, de még mindig hiányoznak a végrehajtásukhoz szükséges biztosítékok.

A terv "ne okozz jelentős kárt" elv szempontú értékelését (vagy legalábbis amit ezekből nyilvánosságra hoztak) sajnos nem részletezték következetesen, úgy tűnik, azok csak nem publikált háttéranyagokban vannak.

A természetvédelemmel foglalkozó közintézmények és civil szervezetek bevonása a finanszírozási rendszerek és pályázati felhívások kidolgozásába jelentősen bővíthetné a terv zöld dimenzióját, és alacsony költséggel megelőzhetné a természetkárosítást. A növényzet árnyékolásra és hőmérsékletszabályozásra való felhasználása, az esővíz visszatartása és a fenntartható esővízgazdálkodás, a vadon élő állatokat kímélő megoldások, a zöldfelületek növelése, a közösségi komposztálás csak néhány példa az elszalasztott lehetőségekre.

A kormány még mindig javíthatna a terven a biológiai sokféleség szempontjából:

  • a biológiai sokféleséggel kapcsolatos ambiciózus célok és mérföldkövek kidolgozása és beépítése;
  • a civil és állami természetvédelmi szervezetek érdemi részvételének biztosítása a végrehajtásban és a nyomonkövetésben, és
  • ha a vízvisszatartással kapcsolatos figyelemfelkeltő kampányokba érdemben bevonják a hozzáértő szakmai nem-kormányzati szervezeteket.

 

 rrf_03.png

 


3. A nyilvánosság megfelelő részvétele nélkül a végrehajtás kudarcot vall

 

Egy tartalmasabb konzultációs folyamat javíthatta volna a terv minőségét

A terv társadalmi egyeztetése nem felelt meg az Aarhusi Egyezmény jogi követelményeinek, mivel nem volt nyilvános és kiszámítható menetrend a tervezésre és a konzultációra, és nem volt megfelelő időkeret a különböző tervezetekkel kapcsolatos véleménynyilvánításra. Sajnos ez az átláthatatlan folyamat arra kényszerítette mind a tervezőket, mind az észrevételeiket megfogalmazó partnereket, köztük a Magyar Természetvédők Szövetségét, hogy az idő szorításában módosítsák észrevételeiket az újabb és újabb tervezetek fényében.

 

A végrehajtás társadalmi kontrollja megkérdőjelezhető

A terv végrehajtása során a "társadalmi konzultáció" tervezett intézkedései elégtelenek, mivel a nyilvánossággal való egyirányú kommunikációra korlátozódnak. A helyreállítási terv végrehajtási dokumentumairól nyilvános konzultációt kell tartani. A Magyar Természetvédők Szövetsége az Európai Bizottságnak a tagállamok helyreállítási és ellenállóképességi terveire vonatkozó iránymutatása alapján javasolja, hogy a kohéziós és strukturális alapok operatív programjainak monitoring bizottságait időben és érdemben vonják be a végrehajtási dokumentumok, pályázati felhívások kidolgozásába és a terv végrehajtásának nyomonkövetésébe.

 

Meg kell erősíteni a nyilvánosság részvételét és a partnerek bevonását a szakpolitikai döntéshozatalba

Az EU Magyarországra vonatkozó országspecifikus ajánlásaival ellentétben, amelyek szorgalmazták "a társadalmi partnerek és az érdekelt felek hatékony bevonását a szakpolitikai döntéshozatalba", a tervben szereplő reformok kevéssé fogják erősíteni a társadalmi partnerek részvételét a politikai döntéshozatalban, ehelyett inkább az egyoldalú tájékoztatásra és a kormányzati döntések közérthetővé tételére összpontosítanak.

 

Az MTVSZ-nek a Helyreállítási Tervhez és komponenseihez írt klíma-energia és természetvédelmi szempontú véleményei elérhetők: https://mtvsz.hu/energiafordulat

 

További információk:

2021. április 29.: a Climate Action Network (CAN Europe) EU Cash Awards kampányának eredményhirdetése, ahol a nemzeti kiadási tervek, köztük a gazdaságélénkítési tervek "versenyeztek" az olvasók szavazataiért: https://www.cashawards.eu/

2021. április 29: CEE Bankwatch Network sajtóanyaga a közép- és kelet-európai helyreállítási tervekről: https://bankwatch.org/press_release/uneven-progress-towards-green-recovery-as-eu-members-submit-spending-plans

 

Építhető közösségek - Kezdjünk néhány alappal, és fejlesszük a tudásunkat ezen a téren!

Írta Farkas Dorka , 2021. május 28. 13:52 , Hozzászólsz?

Írta: Zalatnay László

Építhető közösségek. - Kezdjünk néhány alappal, és fejlesszük a tudásunkat ezen a téren!

 

Induljunk ki abból a feltételezésből, hogy közösségek nem csak spontán tudnak kialakulni, hanem tudatosan is lehet embereknek ebben a minőségben összekapcsolódniuk.

e_pi_theto_ko_zo_sse_gek.png 

Sőt, ahogy egy már meglévő épület még fejleszthető, bővíthető, úgy egy meglévő közösség is tovább építhető.

 

Ha már az építés, épület szavaknál járunk, akkor vizsgáljuk meg, hogy mire lehetünk figyelmesek ebből a hasonlatból! Egy épület építésekor biztosak lehetünk abban, hogy a fizikai törvényszerűségeket figyelembe kell vennünk. Nem építhetünk tartós épületet ingoványos talajra. Csak ha megfelelően megalapozunk előtte az épület fizikai paramétereit ismerve. Nem lehet nagyobb belső tereket sem létrehozni, mint az áthidaló anyagok adta lehetőség. Ha ezeket az alapvető fizikai törvényeket nem vesszük figyelembe, akkor sokszor már az építés közben is összedől az épület. Ezért, hogy ezt elkerüljük, ma már hosszú évekig tanulnak azok a szakemberek az pítésről, akik a statikai, tervezői, kivitelezői munkálatokat valósítják meg.

 

De térjünk rá a közösségekre. Ha közösséget szeretnénk építeni, akkor is vannak törvények, törvényszerűségek. De mivel a közösség építő “anyaga” az ember, és az ember a fizikai tulajdonságai mellett lelki és szellemi lény is, ezért egy közösség építésekor a lelki és szellemi területek jellemzőit, törvényszerűségeit is meg kellene ismernünk ahhoz, hogy jól működő közösségeket hozzunk létre.

 

Ma sokan csak reméljük, hogy egy jó közösség része tudunk majd lenni. Pedig ha megismerkedünk azokkal a törvényszerűségekkel, amelyek a közösség építéshez szükségesek, akkor egyre jobb és jobb, alkalmasabb közösségeket hozhatunk létre.

 

Mit jelent vajon a jobb egy közösség életében, és mit jelenthet, hogy alkalmas? Ez egy központi kérdés. A megválaszolásához elkezdhetjük felsorolni, hogy miért jó nekünk egy közösséghez tartozni: pl.: - Van kivel megbeszélni az élet nagy kérdéseit, Barátságok kötődnek, sokszor az új munkahelyek is a közösségben lévő információk következtében kerülnek a látóterünkbe, emberi szót hallunk, figyelnek ránk, sok érdekes esemény történik, amelyek jól szórakoztatnak bennünket, szeretet térre lelhetünk, ahol elfogadnak bennünket olyannak, amilyenek vagyunk, nem érezzük magunkat egyedül stb.  De ha ennél mélyebben akarunk közel kerülni a közösséghez, akkor eljutunk az emberré válás egyik alapjához. Az Ember társas lény. Az embert az a közösség teszi emberré, amiben benne van. Az egyén a többi emberrel egy szimbiózisban él. A közösség alkotás az egyik motorja annak, hogy fejlődünk. A nyelv például azért fejlődött ki, mert fontos dolgokat akartunk egymásnak elmondani, és amikor a nyelv lehetővé tette, hogy ezeket a fontos dolgokat megosszuk egymással, az óriási evolúciós előnyt biztosított az ember számára.

 

Tehát mi emberek közösségi lények vagyunk. Csak ma ennek nem feltétlenül vagyunk a tudatában. De egyetlen ember sem,- aki olvassa ezt az írást- lenne alkalmas arra, hogy valóban a többiek nélkül éljen meg. Már eleve olvasni sem tudnád ezeket a sorokat kedves olvasó, én pedig le sem tudnám írni ezeket a gondolatokat, ha nem egy közösségekre alapozott kultúrális térben léteznénk.

De hogy visszatérjünk a praktikumhoz, nézzük meg, hogy mit tudunk magunkról, amikor az emberi közösségekről gondolkodunk? Milyen praktikus, gyakorlati szempontból is hasznos megfigyeléseink lehetnek, amelyek megismerése lehetővé teszi a számunkra, hogy jobb közösségeket alkossunk?

 

Kérdezzünk meg egy etológust, aki az etológiai szemléletmóddal képes megfigyelni az emberi közösségeket! Számomra Csányi Vilmos közösségekkel kapcsolatos írásai és előadásai nagyon hasznos, gyakorlatias szemléletmódot jelentettek.

 

Homán etológusok rengeteg kultúrát vizsgálva egy nagyon egyszerű megfigyelésre jutottak.

Minden közösségre jellemző 3 lényeges tulajdonság. És ezek együttesen megmutatják, hogy az egyes tagok mennyire hűségesek a saját közösségükhöz. A hűség meghatározása nagyon egyszerű: Ha a tag hajlandó a saját érdekeit, szükségleteit a közösség érdekei, szükségletei mögé sorolni, akkor ez a tagja a közösségnek hűséges a közösséghez. A mértéke pedig attól függ, hogy a közösség milyen mértékben gyakorolja ezt a három tényezőt.

 

  1. Közös akció, Azaz a közösség tagjai együtt tevékenykednek. Közösen vesznek részt a közösség mindennapi tevékenységeiben. Ebben a folyamatban minden ember megélheti az együtt alkotás élményét. Közösen örülünk a sikereknek és közösen törjük a fejünket a megoldandó nehézségeken.
  2. Közös konstrukció. Azaz a tagok együtt szervezik meg a közösség életét. Ezt ma divatosan önrendelkező közösségben is szoktuk hívni. Azaz nem egy ember mondja meg, hogy itt mik a szabályok (mint a legtöbb munkahelyen) hanem a tagok együtt dolgozzák ki azokat. Valamint folyamatosan fejlesztik, alakítják ezeket a szabályokat. Ez eleinte nem is olyan egyszerű feladat, mert a ma embere bizony el van szokva attól, hogy egy közösségi folyamatban a saját működési szabályait meghatározza. De szerencsére ez nagyon könnyen tanulható. Ezt alá is támasztja az az etológiai megfigyelés, hogy mi emberek rendkívül szeretünk dolgokat megalkotni, konstruálni.

Nézzünk csak meg egy pici gyereket. Lehet, hogy még beszélni sem nagyon tud, lehet, hogy még járni sem nagyon, de mindenféle tárgyból már maga alkotja meg az első rendszereit. A génjeinkben van a rendszer szervezés. Ezt azért jó tudni, mert amikor közösen alkotjuk meg a saját rendszereinket, akkor nem egy új képességet kell megtanulni. Helyette inkább egy szinkronizáló, egyeztető feladatra van szükség. Amikor egy embercsoport képes közösen megalkotni a saját rendszereit, ott magas szintre kell emelni az egymásra figyelést. El kell fogadnunk, hogy mások másképpen érzékelik a világot. De a többieknek is el kell fogadniuk az egyén látásmódját. Ha erre képesek az emberek, akkor egy egészen új fejlődési szakasz kezdődik a közösségben. Mert ilyenkor már nem a saját nézeteinket kell a többiekkel elfogadtatni, hanem képesek vagyunk nagyon sok nézőpont gyakorlására, és nagyon sok egyéni képesség integrálására. Ezen a szinten a közösség már valóban erősebb szellemileg is, mint annak a legokosabb tagja. Sokkal.

  1. Közösen alkotott hiedelmek. Ne ijedjen meg senki a hiedelem szótól. A tudományban is minden egy elgondolás, egy hiedelem formájában létezik. egy jelenségre a tudósok megpróbálnak egy elfogadható magyarázatot adni. Majd un. tudományos eszközökkel megvizsgálni, hogy az adott hiedelem elég jól írja-e le a valóságot. A tudományban gyakran történik meg az, hogy a tudásnak vélt hiedelmek megdőlnek és helyüket átveszik a jobban működő hiedelmek. Egy közösségben minden, amit a világról, a közösség szerepéről, céljáról gondolunk, az a hiedelmek közé tartozik.

A hiedelmek esetében sokszor nem az a meghatározó, hogy ez a hiedelem a tudomány talaján áll-e, hanem az, hogy a közösség tagjai közösen alakítják ki és fogadják el ezeket a hiedelmeket. Az nem szokott elég lenni ezen a téren sem, ha egy ember kinyilatkoztatja, hogy ezek a közös hiedelmeink. Ezért sem működnek gyakran a céges küldetés mondatok. Mert nem a dolgozók közössége alkotja meg azt, hanem a cégvezetés, és megpróbálják azt a többiekkel elfogadtatni. Ha a céges küldetés mondatokat a dolgozókkal együtt fogalmaznák meg, akkor lehet, hogy kevésbé hangzatos mondatok születnének, de százszor jobban működnek ezek.

 

Ha valaki szeretné felmérni egy közösség összetartó erejét, akkor nincs más dolga, mint megnézni, hogy mi a helyzet a közösségben az együtt tevékenykedéssel, a belső szabályok eredetével és a közösségben vallott hiedelmek szórásával kapcsolatban.

 

Ezt egy kis gyakorlás után bárki elkezdheti érzékelni. És máris van egy olyan tudás a kezében, amit azonnal fel is használhat arra, hogy a közösség kohéziós erejét növelje. Azt viszont fontos megjegyezni, hogy a fenti 3 szempont egymást kiegészíti. Mind a három területre szükség van. Ha csak egyet-egyet emelünk ki és abban lépünk egyet előre, akkor lehet, hogy elmarad az eredmény. Kivéve, ha sikerül ahhoz a területhez hozzányúlni, ami a leggyengébb a három közül. Olyan ez, mint egy lánc. Ahol a leggyengébb láncszem határozza meg a lánc erősségét.

 

Számomra ez a 3+1 pont egy nagyon egyszerű, és nagy biztonsággal működő térképet ad minden közösség fejlesztéséhez. 

 

A jövőben egyre több olyan törvényszerűséget tudunk majd feltárni, amelyek a közösségek építéséhez szükségesek. Erre egyre nagyobb szükségünk is lesz, mert a mai világunk mindenképpen átalakításra, re-konstrukcióra szorul. Ezt a műveletet  pedig a tudatosságban magasabb szintre jutott közösségi szinten lehet elvégezni. A mai világunk olyan sok ismeretet kíván meg, hogy ez a sok ismeret nem fér bele egy ember fejébe. A jövő az olyan csapatok kezében lesz, akik közösségként, méghozzá önszerveződő közösségként tudnak működni.

 

Az önszerveződő közösségekben is lesznek vezetők. De ezek a vezetők sokkal inkább a közös folyamatok működtetésével lesznek elfoglalva, mintsem a víziók meghatározásával. Hiszen azt maga a közösség végzi. Sokkal tudatosabban, mint azt ma tapasztaljuk.

 

Mi haszna van az energiaközösségeknek?

Írta MTVSZ Bence , 2021. május 28. 08:00 , Hozzászólsz?

Címkék: energia megújuló energia közösségi energia energiaátmenet

 

2021. július 1-jével a "Megújuló energia mindenkinek jár" ! Most 8 érvet mutatunk be a megújulóenergia-közösségek mellett: milyen környezeti, társadalmi és gazdasági előnyöket nyújtanak, amiért érdemes őket támogatni egyéni, közösségi és kormányzati szinten egyaránt.

solarni_klub_hr.jpg

A horvát Napklub összehozza az érdeklődőket, hogy közösen tanuljanak arról, hogyan tudják hasznosítani a napenergiát otthonaikban és közösségükben.© Solar Club

 

1. A FOSSZILIS ENERGIAHORDOZÓK KIVEZETÉSE

A közösségi tulajdonú megújulóenergia-beruházások a fosszilis energiahordozók kiváltásával jelentősen csökkentik a széndioxid kibocsátást. 2050-re az Európai Unió állampolgárainak fele saját maga termelheti meg önmaga számára a szükséges elektromosságot, és ezzel az EU energiaigényének 45%-át. Ezzel jelentősen elmozdulunk a szennyező energiahordozók használatától, amelyek CO2-t termelnek és destabilizálják az éghajlatot. Ahol az állampolgárok is részt vesznek az energiaátmenetben, a megújulók támogatottsága növekszik, és az átállás gyorsabban halad.

 

2. AZ ENERGIAFOGYASZTÁS CSÖKKENTÉSE

Számos közösségienergia-beruházás törekszik a felhasznált energia visszafogására is, felismerve, hogy energiafogyasztásunkat csökkenteni kell, hogy át tudjunk állni a megújulókra. A közösségienergia-projektek tagjai figyelemfelkeltő programok segítségével vagy energiamegtakarítási beruházásokkal tudják mérsékelni energiafelhasználásukat. A csehországi Brnoban egy szigetelés vásárlói klub képzést nyújt a lakóknak, amivel segíti, hogy lakásaik energiafogyasztását csökkentsék.

 

3. BEFEKTETÉS A TISZTA ENERGIÁBA

A tiszta és biztonságos energiatermelésre való átállás óriási befektetést igényel. Bár ezek a beruházások megtérülnek, egy-egy energiaberuházás megvalósításához hatalmas mennyiségű tőkére van szükség. Európában több millió állampolgár rendelkezik banki megtakarításokkal, amelyekkel akaratlanul is hozzájárulnak a klímaválsághoz, mivel a bankok és a nyugdíjalapok szennyező energiaprojektekbe fektetnek be. Ha a közösségek bekapcsolódnak az energiaátmenetbe, mindez a pénz a klímaválság megoldásaira és a helyi gazdaságra fordítódik. Amennyiben megadjuk a lehetőséget közösségek számára is, hogy beruházásokba fektessenek be, azzal több forrást biztosítunk a projektünk számára, és egyben jobban bevonjuk az embereket is. A finanszírozást ez a kiadvány is a kihívások között említi, mivel a szükséges pénz összegyűjtése sokszor nehéz. De ha a közösségeknek sikerül leküzdeniük ezt a kezdeti nehézséget, a projektjük ki tudja használni a szükséges forrást az energiaátmenet elősegítésére. Németországban például az ismert Energiewende átmenetet nagyrészt gazdálkodók, közösségek és állampolgárok befektetései támogatták.

 

4. A LAKOSSÁG TÁMOGATÁSÁNAK MEGSZERZÉSE

Az energetikai beruházásokkal szembeni helyi ellenállás komoly akadályt jelenthet a megújulók számára. Időnként tetten is érhető, hogy mi ennek az oka: a nagyszabású beruházásokat gyakran úgy erőltetik rá a helyi közösségekre, hogy azoknak minimális lehetőségük van a beleszólásra, aggodalmaik kifejtésére vagy a részvételre. De amikor a helyiek részt vehetnek a projektben vagy esetleg résztulajdonosokká is válnak, az elfogadottság és támogatottság határozottan megnövekedik. Számos tanulmány kimutatta, hogy az emberek jobban bíznak a közösségienergia-projektekben. Dániában a megújuló energia támogatottsága a szélenergia szövetkezetek elterjedésével ugrott meg jelentősen, és miután a beruházók számára kötelezővé vált, hogy a helyi lakosoknak részvényeket adjanak el. Amikor az állampolgárokat bevonják egy projektbe, sokkal nagyobb valószínűséggel fogják értékelni a pozitív hatásait és elfogadni a hátrányait. Ekkor képesek lesznek a projekt negatív hatásainak enyhítésére is, például úgy, hogy körültekintően kiválaszthatják a szélturbina helyét a környékükön. A megújulók lakossági elfogadottsága az emberek tudásszintjétől függ. Minél többet tudnak az energiakérdésről, annál inkább támogatni fogják a megújuló technológiákat. Ahhoz, hogy egy tiszta és biztonságos energiarendszerre térhessünk át, a lakosságot be kell vonni, hogy a megoldás részesei legyenek. Számos közösségi energia projekt nyújt tájékoztatást és ismeretterjesztést, és ezáltal a teljes népességen belül növelik a támogatottságot. Gondoljátok át, hogy milyen módon tudnátok ismeretterjesztést végezni a projektben.

 

5. AZ ENERGIASZEGÉNYSÉG FELSZÁMOLÁSA

Sok közösségi tulajdonú energiaberuházás kedvezményesen, alacsony áron biztosítja az áramot a résztvevőknek. Az Egyesült Királyságban például sok olyan fogyasztót, akik nem tudták fizetni az áramszámlájukat, a drágább „feltöltős” tarifára állítottak át. A Brixton Solar közösségi projektnek köszönhetően a helyiek valamennyi ingyen áramhoz jutottak, amit a tetőiken elhelyezett napelemek termeltek. A projekt szigetelő képzéseket is nyújt, hogy segítse a helyieket energiafogyasztásuk és számláik csökkentésében. Ahol a közösség kezében van az energiatermelés, ott több befolyásuk van a költségekre, nem érdekeltek abban, hogy túlszámlázzák a fogyasztókat, ezért nem szabnak olyan magas árakat, mint a nagy energiatársaságok.

SIKERTÖRTÉNET: REPOWERING LONDON (Egyesült Királyság)

 

A Repowering London (Újratöltjük Londont) non-profit szervezetet 2013-ban alapította Afsheen Rashid és Agamemmnon Otero. A szervezet önkéntesek csapatából jött létre, azzal a céllal, hogy közösségi energia projekteket hozzanak létre szociális bérlakásokból álló lakótelepeken. Első öt projektjük londoni lakótelepeken valósult meg. A Repowering London arra törekszik, hogy a nagyvállalatok helyett a londoniak kezében legyen az energiaforrás. Olyan energiaprojektek megvalósításában támogatja a helyi közösségeket, amelyek megújuló energiát termelnek az emberek számára, és biztatóbb jövőt mutatnak a közösségnek.

brixton_solar_repowering_tanulok.jpg

A Brixton Energy Solar 2, Repowering Project képzés résztvevői. © Repowering London

 

A Repowering London fontosnak tartja olyan szövetkezetek létrehozását, ahol a közösség tagjai dönthetnek arról, hogy milyen irányba fejlődjön a projekt. A közösségi energia projektek sikere szempontjából fontos a demokratikus működési mód kialakítása, mivel ez megerősíti a közösséget, és példát mutat, hogy hogyan működik a közösségi demokrácia. A helyi lakók havi 1 font díjért szövetkezeti tagokká válhatnak, amely szavazati jogot nyújt számukra a szövetkezet döntéshozatala során. A döntéshozatali folyamatok elősegítik az egészséges együttműködést a közösségek, a hatóságok és a közszféra között.

Az 1 angol fontnyi tagsági díjnak a hozzáférhetőség miatt van jelentősége a Repowering London és a közösség tagjai számára. A szervezet középületekre szerel fel napelemeket és úgy gondolja, hogy a kerület összes lakójának meg kell adni a lehetőséget, hogy több száz font befektetése nélkül is beleszólhasson a projekt irányításába. Az „egy tag – egy szavazat” elvet alkalmazzák, azaz minden tag azonos eséllyel pályázhat igazgatói pozícióra, tehet fel kérdéseket, és dönthet a közösségi alapban levő összeg felhasználásáról (az éves közgyűlésen vagy igazgatóként). A közösségi alapot a kerületben megvalósuló projektek támogatására használják, ezáltal a helyi közösség a problémáira saját maga dolgoz ki megoldást, amelynek magvalósításához támogatást kap.

A Repowering London büszke arra, hogy olyan közösségi események megrendezésével erősíti a lakóközösséget, mint például a Greener Living Day (a Zöldebb Életmód Napja). Ezen a lakók megismerkedhettek a közösségi energiával, és hasonló gondolkozású emberekkel találkozhattak. Emellett a Repowering London aktivistái iskolákban és közösségi központokban workshopokat és előadásokat tartanak a közösségi energia izgalmas lehetőségeiről. A szervezet egy kiemelkedő akkreditált ifjúsági képzési programot is nyújt, amely jól mutat a fiatalok szakmai önéletrajzában.

És hogyan teszi elérhetővé a befektetést a Repowering a közösségek számára? A szervezet a projektek eredményeit a lehető leghozzáférhetőbbé és szélesebbé szeretné tenni. Közösségi részvényvásárláskor a legalacsonyabb befektetendő összeget 100 fontról 50 fontra csökkentik a kerületben élő rászorulók és 25 év alatti fiatalok számára. Ezek az összegek olyan alacsonyak, amennyire a banki és adminisztrációs költségek lehetővé teszik.

“E projektek által meg tudjuk változtatni az energiáról, a közösségről és az életről kialakult gondolkodásunkat. Megpróbálunk minél több embert támogatni ezen gondolkodásmód terjesztésével, és minél több emberrel dolgozunk együtt, annál többen adják tovább a történetünket. A történetekre pedig az a jellemző, hogy minél gyakrabban elmondják őket, annál igazabbá válnak. Remélhetőleg egyszer majd nem is lesz már szükség a továbbmesélésükre, mivel maga a történet válik a világgá, amelyben élünk.” Dave Fuller, a Repowering London napelemes tetők projekt vezetője.

 

EZ A PROJEKT IS BIZONYÍTJA, HOGY A KÖZÖSSÉGI ENERGIA SZERVEZET ALAPÍTÁSA MILYEN ELŐNYÖKKEL JÁR!

  • A helyi lakók számára a napelemek hozzáférhetővé válnak, és a lakók jobban támogatják a megújuló energiaforrásokat.
  • A Loughborough Közösségi Ház számára nyújtott anyagi támogatásból 4.494 ebédet lehetett gyermekek számára biztosítani.
  • A projekt támogatja az energiaszegénységben élőket: a Brixton Solar nyereségének 20%-át a Közösségi Energiatakarékosság programra (Community Energy Savings Programme, CEEF) fordítják. Ez a program közvetlenül segíti az energiaszegénységben élőket lakásaik szigetelésével, energiahatékonysági felújítással és energiatakarékossági ismeretterjesztéssel.
  • A Repowering London a hátrányos helyzetű kerületben élő fiatalokat kiképezi energiaszakértőkké. Néhány hetes energetikai szakmai gyakorlat után a fiatalok képesek energetikai tanácsot adni és önállóan megújuló energia projekteket elindítani. 

 

6. A HELYI GAZDASÁG TÁMOGATÁSA

A közösségi energia projektek 2–8-szor több helyi bevételt termelnek, mint a külső szereplők által megvalósított beruházások (legalábbis napenergia és szélenergia projektek esetében). Munkahelyeket teremtenek, és elősegítik egy olyan helyi energiapiac kialakulását, ahol a fogyasztók állandó, méltányos áron tudnak energiát vásárolni. Ugyanakkor támogatják az európai innovációt is. A helyi közösségek elősegíthetik a napelem ipar kialakulását Európában, mivel nagyobb valószínűséggel támogatnak olyan helyi vagy regionális napelemgyártót, aki magas társadalmi és környezeti elvárásoknak tesz eleget.

 

7. ERŐSEBB KÖZÖSSÉGEK

Azokat a közösségeket, amelyek sikeres megújulóenergia-projekteket valósítanak meg, ez büszkeséggel tölti el, és magabiztosabbak lesznek. Tagjaik hasznos készségeket sajátítanak el, és megerősödnek a közöttük lévő kapcsolatok. Azon közösségek, melyek tiszta energia projekten dolgoztak együtt, nagyobb valószínűséggel vágnak bele más projektekbe, amelyek közösségük javára válnak.

 

8. A NYERESÉG ÚJRAELOSZTÁSA

A projekt pénzügyi hasznának szétosztása szintén a helyi közösséget erősíti: sok közösségi energia projekt kis támogatási alapokat működtet, amelyek helyi önkéntes csoportoknak és egyesületeknek adnak támogatást. Például a Wadebridge Megújuló Energia Hálózat (Wadebridge Renewable Energy Network, WREN) az Egyesült Királyságban kisösszegű díjért kötötte össze a fogyasztókat és a (főleg napenergia) termelőket, és a tagok döntötték el, hogy melyik helyi szervezet kapjon támogatást.
Amikor lecsökkent, majd megszűnt a háztartási napenergiára adott állami támogatás, ezt a tevékenységét a WREN már nem tudta tovább finanszírozni, és beszüntette. Akkor azonban évi 70 ezer fontos közösségi alapról rendelkezett, amely helyi szél- és napenergia telepektől folyt be, és amelyet helyi civil szervezeteknek osztottak szét helyi döntőbizottságok hálózatán keresztül. Az ilyen támogatási rendszerek gazdaságilag és társadalmilag is lendületet adnak a közösségnek.

 

A blogbejegyzés a Föld Barátai Európa Közösségi energia kézikönyve alapján készült, amelynek magyar fordítását fejezetenként elérhetővé tesszük a Magyar Természetvédők Szövetsége közösségi energia oldalán.

 

Frissítő kerti virágok - Életigenlő szelence szörp

Írta Farkas Dorka , 2021. május 21. 14:51 , Hozzászólsz?

Címkék: virág orgona szörp életigenlő szelence életigenlőkaláka

Frissítő kerti virágok - Életigenlő szelence szörp 

 

Nagyon sok ehető növény vesz bennünket körül, amelyekből frissítő limonádé vagy szörp készíthető. Ez az életigenlő szörp most orgonavirágból - vagy ahogy felénk nevezik - szelencéből készül.

 

Hozzávalók kk. 5 liter szörphöz:

- Orgonavirág – kisebb kosár, azaz 30-40 virágzat;

- 3 liter víz;

- 3 kg cukor;

- 3 db citrom (kezeletlen héjú);

- 3-5 kávéskanál citromsav. 

 

Elkészítés:

- Az orgonavirágot olyan helyről gyűjtsük, ahol a növény tiszta – nem permetezték és a közlekedésből sem rakodott rá szennyeződés. Időt spórolhatunk, ha a begyűjtés előtt próbát teszünk és olyat választunk, amely virágait könnyű lefejteni a zöld részről. 

- Ha tiszta helyről gyűjtöttük, akkor nem fontos a virágot megmosni, a lefejtett virágokat egy ötliteres dunsztos üvegbe helyezzük. A virágágyba rétegezve elhelyezzük a felkarikázott citromot. Bio- vagy kezeletlen héjú citromot használjunk. 

- A virágokat felöntjük a felfőzött és visszahűtött cukorsziruppal. Mi egy magasabb cukor és virág arányt használunk, mint a legtöbb recept, így sűrűbb így kevesebb helyet foglaló szörpöt kapunk, amely a magasabb cukortartalom miatt nehezebben romlik meg. 

- A cukorszirupba áztatott virágot egy napra hűvös helyre tesszük, a pihenés közben néhányszor átkeverjük.  

- Pihentetés után a szirupot sűrű szövésű szitán átszűrjük egy nagyobb lábosba. A virágot és citromokat nem nyomkodjuk ki, egy kisebb edényre félretesszük szitástól. A szirupot kis lángon melegítjük és fél órán keresztül 60-70 fokon hevítjük. Ne forraljuk fel – ezzel az ízét és a színét is jelentősen károsítja. Főzés közben citromsavat adunk hozzá ízlés szerint 3-5 kávéskanállal. 

- A hőkezelt szörpöt tisztára mosott üvegekbe töltjük. Miután nem használunk tartósítót, mi az üvegeket és a kupakokat hővel is fertőtlenítjük a tisztára mosás után. 

- A szörpöt száraz dunsztban – pl. hűtőtáskában – hagyjuk kihűlni. 

- A félretett virágokból és citromkarikákból tiszta kézzel facsarjuk ki a még bennük lévő szirupot. Ez zavarossá tenné a szörpöt így külön frissen fogyasszuk el!

 

Hasonló eljárással nagyon sok bennünket körülvevő virágból készíthetünk szörpöt: ibolyából, akácból, rózsából, bodzából, de akár a júdásfa virágjából is. 

 

A recept-videó a Magyar Természetvédők Szövetségének Életigenlő kampányában készült.

Virágbombával a méhekért!

Írta fidusz , 2021. május 21. 06:27 , 13 hozzászólás

Címkék: méhek petíció permakultúra agroökológia aktivizálódj vadvirágok MTVSZ Fukuoka Slow Food írd alá vadvirágos rét beporzók virágbomba

 

Ne csak a réten, mezőn – legyen virág mindenütt!
A beporzók védelme érdekében – egy ősi módszert felelevenítve és picit módosítva – virágbomba / viráglabdacs készítésben kérjük részvételeket. (Na és persze, aki még nem tette meg, írja alá a Mentsük meg a méheket és a gazdákat! európai polgári kezdeményezés petícióját!)

viragbomba2_1k.jpg

Jelen esetben virágbomba alatt nem Banksy híressé vált virágcsokrot hajító tüntetőt ábrázoló graffittijéről beszélünk, hanem a vadvirágok elterjesztésének gerillakertész módszerét alkalmazzuk.

banksi_viragbomba.jpg

 

Egyiptomtól Japánig

A vetőmaggolyók (agyaglabdák) használata egy ősi módszer a haszonnövényeink szaporítására. Az ókorban Egyiptom és Észak-Afrika egyes területein, Kínában, a Római Birodalomban használták. Már az i.e.I. sz.-ból vannak első írásos bizonyítékok a vetőmaggolyók használatára.

A modern korban Fukuoka Maszanobu japán tudós, kertész, filozófus fedezte fel újra a vetőmaglabdák jelentőségét. Fukuoka a minél kisebb energiabefektetésű, minél kevesebb beavatkozással járó gazdálkodási módszer kidolgozásának szentelte életét. A vetőmaggolyók használatával szükségtelenné válik a szántás, öntözés.

seed-balls-germinating.jpg
"Egy tejles élet egyetlen apró agyaggolyóban" (Fukuoka Maszanobu)
/A kép forrása: earthshed.org/

A Fukuoka-féle természetes gazdálkodás négy alapelve: nincs szántás vagy talajforgatás, ásás (a föld úgyis megműveli magát); nem használ műtrágyát (a növények természetes lebomlása elegendő tápanyagot biztosít); nincs gyomirtás, nem használ "növényvédő" szereket. Ezek összefüggésbe hozhatóak a taoista wu wei fogalommal, amelyet általában "ne csinálj semmit" alakban fordítanak. De messze a lusta passzivitás jelentéstől, jobb így fordítani: "segíteni dolgok kibontakozását a maguk természetes útján". Módszerét és a mögötte rejlő filozófiát részletesen az Egy szalmaszál forradalom című könyvében fejtette ki. Fukuokának mára számos követűje akadt a világ rengeteg pontján, nagy hatást gyakorolt Bill Mollisonra, aki a ma már hazánkban is egyre jobban ismert permakultúra nevű ökológiai gazdálkodási rendszer megalapozója volt. Fukuoka 1998-ban szabadalmaztatta az Európai Szabadalmi Hivatalnál a papírból készített péppel kombinált vetőmagmaglabda készítési eljárást.

one_straw_rewolution.jpeg

"Egy szalmaszál forradalom" - Fukuoka Maszanobu könyve angol nyelvű változatának borítóján

 

A virágbomba kihívás

Idén májusban a Mentsük a méheket és a gazdákat! európai polgári kezdeményezést támogató szervezetek egyike, a Slow Food Europe – a Fukuoka-féle vetőmaggolyók módszer fókuszát a haszonnövények ültetéséről a vadvirágok elterjesztésére módosítva – elindította a virágbomba kihívást, amelyhez a Magyar Természetvédők Szövetsége is csatlakozott.

A feladat most az, vadvirágkeverék, agyagpor és komposzt felhasználásával, egy kis víz hozzáadásával készítsünk virágbombát.

viragbomba_hogyan_1k.jpg

Hozzávalók (Fukuoka eredeti receptje után):
- 5 csésze vörös agyag por
- 3 csésze komposzt
- 1 csésze virágmag keverék

Ha nem áll rendelkezésünkre a Fukuoka által javasolt vörös agyag, akkor sárga vagy szürkeagyagot is használhatunk. Agyagra azért van szükség, mert az megvédi a vetőmagot a hangyáktól, rágcsálóktól, madaraktól stb. Az agyaglabda belsejében a vetőmagok védve maradnak mindaddig, amíg a körülmények megfelelőek nem lesznek a kicsírázáshoz.

Az elején rostáljuk át az agyagot és a komposztot, hogy finomabb szerkezetű anyaggal dolgozhassunk. Lassan keverjük össze az agyagport, a komposztot és a virágmagokat egy kis vízzel, majd formáljunk belőlük 1-8 cm átmérőjű golyókat (más források 0,5-3 cm átmérőt írnak). Amennyiben nem használjuk fel azonnal az elkészült virágbombákat, akkor szárítsuk azokat legalább 24 órán keresztül!

A virágbombákat ezt követően hajigáljátok szét a kertben, parkban vagy bárhol, ahol a természet szívesen fogadná! Emellett, ha tudjátok, az alábbi videóhoz hasonlóan dokumentáljátok a folyamatot, és az elkészült fotókat, videókat töltsétek fel közösségi média felületeitekre. Ne felejtsétek el használni a #virágbomba hashtaget, mert akár nyerhettek is vele, de a méhek biztosan!

 

Emellett írjátok alá a Mentsük meg a méheket és gazdákat petíciót!

Ajánlott irodalom:

Kapcsolódó korábbi blogbejegyzésünk:

A társas lét előnyei

Írta Farkas Dorka , 2021. május 13. 13:44 , Hozzászólsz?

Írta: Gyulai Iván

Néhány fafaj, a pionírokra jellemző elsősorban, a gyökerei mentén hoz un., gyökérsarjakat. Ilyenkor a talaj felszínével párhuzamosan futó gyökér sarjad, amikor a sarjképzés feltételei kedvezők, pl. elhagyja a fa árnyékát.

ivan-e1557953124473.jpg

A rezgőnyár az egyik legismertebb fafaj, amely így viselkedik, és jelentős szerepet játszik az erdők elterjedésében, amennyiben az ember nem áll az útjába. A cserjék közül többek között a kökény és a vörösgyűrű som képes kolonizálni gyepterületeket ilyen módon. A gyümölcsfajok esetében a szilvafa, meggy, cseresznye, birs viselkedik hasonlóan. A felhagyott, reliktum gyümölcsösök leginkább a szilva fajtákat őrizték meg.

Miért viselkednek vajon így ezek a fák? Minden fajnak alapvető szükséglete a fennmaradás, hogy szaporodjon, és elterjedjen, amennyire csak lehetséges. A szilva, ahogy a legtöbb más gyümölcs is, kétféle szaporodási stratégiát folytat. Szaporodik ivarosan, magról, és ivartalanul, vegetatív módon. A környezeti változásokhoz való alkalmazkodás szempontjából ez logikus. Az ivaros szaporodás adja a genetikai változatosság megújulását, míg a vegetatív szaporodás az állandóságot. Így változó környezeti feltételek esetén a szelekció kiválaszthatja a leginkább rátermettet.

A vegetatív szaporodás következtében létrejövő társas lét előnye, hogy a sarjak és az anyafa támogatják egymást az anyagcserében és a védekezésben.

A wood wide webről szerzett ismeretek arról tanúskodnak, hogy az ektomikorrhíza gombák akkor is szállítanak táplálékot és információt a különböző egyedek között, ha azok nem állnak közvetlen gyökérkapcsolatban egymással.

Egy kellően idős, reliktum gyümölcsösben a szilvafák esetében mindkét mechanizmus működik. A közvetlen gyökérkapcsolat adott a sarjak és az anyafa között, míg az áprilisban megjelenő tövisalja gomba fonalai gazdagon behálózzák a talajt.

Ennek a rendszernek az előnyét mi is megtapasztaltuk a saját reliktum gyümölcsösünkben. Gömörszőlős határában egy ismeretlen korú (a település 800 évnél idősebb, az első térképes ábrázolások a gyümölcsösről a XIX. századból valók) 10 hektáros reliktum gyümölcsösben 16 szilvafa fajta él.

25 évvel ezelőtt a gyümölcsös felújítása során a lékekbe, egy ott nem honos fajta került telepítésre. Az őszi ültetés után tavasszal már egyetlen egyed sem élt a nyúl károsítása miatt, amelyek a kérget lecsupaszították. Feltűnt, hogy az ott honos fajták, hasonló méretű és korú sarjai nem károsodtak. Az idegen fajta kérge édes, amazoké keserű, élvezhetetlen volt. Úgy véltük, hogy ez fajtatulajdonság, de kiderült, hogy vegetációs időben ezeknek a fajtáknak változik a keserű anyag tartalmuk.

A későbbi megfigyelések arra utaltak, hogy a keserű anyag termelés a károsítók elleni védekezés idejére korlátozódik, majd a vegetációs időszak végén a kéreg keserű anyagokkal töltődik fel. Árnyékban szorult tősarjak pedig állandó készenléti állapotban vannak, és állandó a keserű anyag tartalmuk. Ezeket az anyafák táplálják. Összességében az egy tőről sarjadt kolónia minden tagjára kiterjedt az információ, ám a kapcsolati háló nélkül elültetett egyedek védekezés képtelennek bizonyultak.

Mindezek ismeretében nehéz megítélni, hogy amikor az ember beavatkozik, hol van az a határ, ahol a gazda is jól jár, de a fa is megmarad egészségesnek. A gazda szempontjából a kevésbé sűrű, termő állományok az optimálisak, míg a fa érdeke a kolónia képzés. A hagyományos, sarjakat gyérítő-hagyó művelés talán jó kompromisszum volt.

MTVSZ blog

A Magyar Természetvédõk Szövetsége (MTVSZ) blogbejegyzései.

Hozzászólások

Címkék

1% (1) 7tévhit klímaváltozásról (1) adócsalás (2) adóelkerülés (1) adóigazságosság (3) adományozás (1) adóparadicsomok (2) Ág (1) Agent Orange (1) agroökológia (11) agroüzemanyagok (3) Agua Zarca (1) akció (5) akciónk (2) aktivizálódj (34) aláírásgyűjtés (5) Álló szikla (1) alma (1) aranybánya (2) atom (4) atomerőmű (5) Aurul (3) Ausztria (1) autóipar (2) autómentes nap (1) Bankfigyelő (5) bankok (3) bánya (9) bányaprojekt (3) bányászat (3) barátai (1) Belgium (2) beporzók (14) Berlin (1) Berta Cáceres (2) BindingTreaty (8) biodiverzitás (5) biogazdálkodás (1) biokert (2) biológiaisokféleség (1) biomassza (3) bólintsrá (1) borsod fejlesztéséért (6) börzsőny (1) büntetlenül (5) Cambridge (1) cancún (20) CETA (12) Chevron (1) chillout (1) cián (3) ciánszennyezés (4) Ciolos (1) cop16 (20) cop17 durban (5) cop18 doha (3) cop19 varsó (1) cop21 Párizs (1) COP21 Párizs (8) cop23 (1) COP24 (1) corporate capture (1) croissant (1) csarna völgy (1) cseh (1) cselekedj (4) cseresznye (1) csernobil (2) cunami (1) Davos (1) demokrácia (1) Derekegyház (1) dieselgate (1) dió (1) divestment (1) dohányipar (1) e-Figyelő (1) EBRD (4) eFigyelő (1) EFSA (1) egészség (2) égetés (1) éghajlat (4) éghajlatváltozás (50) éghajlatvédelem (12) éghajlatvédelmi törvémy (1) EIB EBRD (1) élelmiszer-önrendelkezés (24) élelmiszerbiztonság (1) élelmiszer önrendelkezés (1) életigenlő (7) életigenlők (1) életigenlőkaláka (4) életmód (2) ellenállás (1) elosztó (1) Elosztó (1) emberiség elleni bűntett (1) emberi jogok (3) endokrin (1) energia (46) energiaátmenet (15) energiabiztonság (6) energiahatékony (1) energiahatékonyság (4) energiapolitika (4) energiaszegénység (5) energiatakarékosság (22) energiatudatosság (11) Energia CHarta (1) energia demokrácia (2) energia kutatás (1) ENSZ (4) épület (1) erdő (2) erdőkertek (1) eredményhirdetés (1) erkölcs (1) értékelés (6) értékrendszer (1) esőerdők (1) EU (10) Európai Bíróság (3) Európai Bizottság (3) Európai Parlament (5) európai polgári kezdeményezés (3) Európai Unió (4) eu elnökség (1) eu költségvetés (3) fa (1) falusi önkormányzatok (1) fejlesztés-finanszírozás (1) fejlődő országok (1) fekete kígyó (4) felmérés (1) felújítás (4) felvonulás (1) fenntarthatóság (6) fenntartható vidékfejlesztés (1) fesztivál (1) fiatal föld barátai (4) film (2) fogyasztás (10) föld (2) földhő (1) földrengés (2) földspekuláció (1) földszerzés (1) földtörvény (1) földzsákmánylás (7) föld barátai (27) Föld Barátai (14) föld napja (1) folyószabályozás (1) fórum (1) fotó (1) Fukuoka (1) fukusima (2) fűszernövények (2) fűtés (6) Gaia könnycseppjei (1) Game over (1) gáz (3) gazdasági (1) gázvezeték (1) Genf (3) génmanipuláció (2) génmódosítás (5) génpiszka (17) glifozát (4) globális akciónap (1) globalizáció (13) GMO (3) GMO-Kerekasztal (1) gólya (1) gömörszőlős (1) Green-Go (1) greenrecovery (1) gyógyászat (1) gyógynövények (2) gyomirtó (5) gyulaiiván (2) gyümölcsészet (2) gyümölcsfa (1) hajtóerők (1) hatásvizsgálat (1) háztartás (5) hellókarácsony (1) helyi hős (1) helyreállítás (1) hitel (2) Hófehérke (1) Hollandia (1) Honduras (1) honlapajánló (2) hulladék (2) hülyeség kora (1) IARC (2) ICS (3) igazságosság (2) ingyenhitel (1) írd alá (8) ISDS (13) itt az idő (1) japán (1) javíthatóság (1) jelentés (3) jó példák (1) just transition (10) kaláka (1) Kalifornia (1) kályha (2) karbonsemleges (3) Karl Bär (1) kártevő (1) katasztrófa (1) katonaság (1) Katowice (1) kazán (1) Ken Saro-Wiwa (1) képek (4) kert (1) késés (1) kiadvány (1) kibocsátás (2) Kína (1) Kishantos (3) kitermelőipar (1) klíma (9) klímahét (5) klímaper (1) klímapolitika (36) klímasemlegesség (4) klímatörvény (5) klímavédelem (7) klíma igazságoság (6) klórozott csirke (1) költségek (4) konferencia (23) konyha (1) könyv (1) konzultáció (1) kőolaj (3) környezeti-társadalmi károk (1) közmeghallgatás (1) közösségépítés (10) közösségi energia (18) közösségi kert (1) kukorica (1) kutatás (2) lakosság (2) land grab (7) Lechner Judit (1) légszennyezés (2) lengyel (1) levegő (1) levegőminőség (1) levél (2) lignit (5) lobbi (1) luxleaks (1) magvetés (2) MakeICTfair (2) Malmström (2) marco jelenti (19) Megnette (1) megújuló energia (14) méhek (14) méhlegelő (1) méltányosátállás (1) mérés (1) Merkel (1) mese (1) mezőgazdaság (3) MFB (1) MIC (1) millenniumi celok (2) mintaprojekt (1) Miskolc (2) Mongólia (1) Monsanto (3) Monsanto Tibunal (1) MTVSZ (22) mtvsz (1) multik (3) NAFTA (2) napelem (4) naperőmű (2) Natura2000 (1) nemzetek feletti vállalatok (3) nemzeti parkok (1) nemzetközi egyezmény (4) Nemzetközi Energiaügynökség (1) Nigéria (3) Nnimmo Bassey (1) no2ISDS (2) növények (1) növényvédőszerek (9) no gmo (1) nyári tábor (1) nyeleni europe forum (1) nyersanyagok (1) nyílt (1) offsetting (1) ogoni törzs (1) ökocídium (1) ökofilmklub (1) ökológiai lábnyom (1) ökológiai válság (1) ökolokalizmus (1) olajpálma (1) olajszennyezés (3) olajvezeték (3) Olaszország (1) olkiluoto 3 (1) OLP (1) olvasókör (1) önkénteseink (2) önrendelkezés (3) orgona (1) Otthon Melege (2) Paks (1) palagáz (1) pálmaolaj (1) pályázat (7) Párizsi Megállapodás (2) pénz (3) PeoplesBudget (1) permakultúra (5) petíció (31) Philip Morris (1) PM (2) polgármester (1) pottyondyákos (1) Pozsony (1) program (1) programajánló (2) pro natura svájc (1) radioaktív (2) rákkeltő (2) reaktor (3) regionális fejleztés (2) rekultiváció (1) reménysugár (1) rendszerszintű változás (3) riadólánc (1) RightToRepair (1) Rio+20 (1) romániai ősz (1) Roundup (2) rovarok (1) Rovar Atlasz (1) Sandisk (1) SDG (1) Seattle (1) Seralini (1) shell (1) Shell (4) Sigmar Gabriel (2) SLAPP (1) Slow Food (1) sóder (1) SSD (1) Standing Rock (4) StopISDS (2) StopTTIP (20) Stop Corporate Impunity (4) strukturális alapok (2) sugárzás (2) system change (2) szabadkereskedelem (26) szállópor (1) szalmaépítészet (4) szavazás (2) szelence (1) szén (1) szénerőmű (6) szénkivezetés (10) szénmentesítés (2) szennyezés (2) szénrégió (7) szilárdtüzelés (2) szmog (1) szociális (1) szökőár (1) szólásszabadság (1) szörp (1) tájfajták (2) talaj (1) talajpusztulás (2) tanulmány (1) tanulmányút (1) távhő (1) technológia (1) termelő-fogyasztó (1) természetes (1) természetesgyümölcsészet (2) természetvédelem (6) termőföld (7) terv (1) tervezett elavulás (2) tévutak (4) tilos rádió (1) tippek (5) tisza (1) toma jelenti (2) törpék (1) TrumDeal (1) Trump (4) TTIP (23) TTIPkedd (1) TTIPleaks (1) TTIPtrump (1) TTIPtuesday (1) tüntetés (4) tűzifa (3) UBS (1) Umweltinstitu München (1) UNESCO (2) UNtreaty (2) USA (2) vadvirágok (1) vadvirágos rét (2) Vallónia (1) válság (2) védett fajok (2) vegyianyagok (8) vélemény (1) vendégcikk (3) vér (1) Verespatak (5) vers (2) verseny (2) vetélkedő (1) vetőmagok (1) vetőmagszennyezés (1) video (10) videó (1) Viktor Frankl (1) világbank (2) világörökség (2) virág (1) virágbomba (1) víz (2) vízgazdálkodás (1) vízierőmű (2) víztúlfogyasztás (1) VWgate (1) Western Digital (1) WHO (2) WTO (1) zöldhelyreállítás (1) Zöld Kapcsolat Egyesület (2)

Közösség

Kövess minket a Facebookon!

Olvass minket a Twitteren!

süti beállítások módosítása