Mesterséges ételek, műhúsok: A multinacionális élelmiszergyártók próbálkozása, hogy az élelmünket fokozottan iparosítsák

Írta fidusz , 2022. november 25. 12:23 , 7 hozzászólás

Címkék: szója műhús glifozát génpiszka Impossible Burger Vandana Shiva

Az utóbbi években az ipar egyre inkább próbálja elhitetni velünk, hogy a különféle, laboratóriumban előállított műhúsok adják majd a megoldást a fenntarthatatlan mezőgazdaság által okozott problémákra. A génmódosított Impossible Burger engedélyeztetési folyamata már el is indult az Európai Unióban, bár egyelőre ez a folyamat nem teljesen zökkenőmentes. Mindenesetre érdemes megfontolni a génpiszkált műhúsokkal szemben felmerült kritikákat is. Ennek érdekében közzétesszük az Alternatív Nobel-díjas indiai filozófus, környezetvédő aktivista és élelem-önrendelkezés szószóló Dr. Vandana Shiva írását.

vandana_shiva_rla_crop.jpg

Vandana Shiva - a kép forrása: Right Livelihood

Az élelem ontológiája és ökológiája

Az étel nem árucikk, nem egy „valami”, amit gépekkel, mesterségesen állítanak össze laboratóriumokban és gyárakban. Az étel élet. Az étel hordozza a tápláléklánc tagjainak hozzájárulásait és annak lehetőségét, hogy az élővilágot fenntartsuk és regeneráljuk. Az étel az egészség és betegség lehetőségét is magában hordozza, attól függően, hogy hogyan termelték és dolgozták fel. Mindezek által az étel az élővilág élő fizetőeszköze.
Mint ahogy az ősi upanisadok mondták: „Minden étel és minden valami más étele.”

A jó minőségű és természetes étel az egészségünk forrása.

A rossz minőségű, iparilag előállított étel („élelmiszer”) a betegségek forrása.

Hippokratész egyszer azt mondta: „a táplálékod legyen az orvosságod”. Az Ájurvéda szerint – amely India ősi tudománya az életről – az étel gyógyír minden betegségre.

Az élelmiszeripar viszont árucikké alacsonyította le az ételt, „valamivé”, amit laboratóriumokban állítanak elő. Ennek során a Föld és a mi egészségünk is szinte teljesen tönkrement.

Az élelmiszeripar felel a talaj, a víz és a biológiai sokféleség világszintű pusztulásának 75%-áért, illetve az üvegházhatású gázok kibocsátásának 50%-áért, ezzel fokozva a klímaváltozást. Emellett hozzájárul az étellel kapcsolatos krónikus betegségek 75%-ának kialakulásához. A vegyi anyagokat használó mezőgazdaság nem juttatja vissza a szervesanyagokat és a trágyát a földbe. Ehelyett elsivatagosodást és talajromlást okoz. Ráadásul több vizet igényel, mivel megszünteti a talaj természetes vízmegtartó képességét. Az élelmiszeripar elpusztította a biológiai sokféleséget a monokultúrák terjedése és a különböző mérgek használata által, amelyek méheket, pillangókat, rovarokat és madarakat ölnek. Mindez a hatodik tömeges kipusztuláshoz vezet.

A biológiai sokféleséget támogató és méregmentes mezőgazdaság viszont nem csak több tápanyagot termel hektáronként, hanem helyre is állítja a Földet. Emellett irányt mutat az éhínség megszüntetése kérdésében az éghajlatváltozás idején.

Az iparszerű mezőgazdaságot és a mérgező élelmiszeripari modelleket a gazdasági és élelmezési biztonság elérésének egyetlen módjaként reklámozzák. Mégis több mint 1 milliárd ember éhezik a bolygónkon. Több mint 3 milliárdan szenvednek élelmiszerekkel kapcsolatos krónikus betegségekben.

Annak ellenére, hogy a fosszilis tüzelőanyagokat és vegyszereket intenzíven használó monokultúrákon alapuló iparszerű mezőgazdaság a termőföldek mintegy 75%-át használja, csupán az általunk fogyasztott ételek 30%-át termeli ki. Mindeközben a kis méretű, biológiai sokféleséget felmutató gazdaságok – amelyek a termőföldek 25%-át használják – az élelmiszerek mintegy 70%-át termelik. Ha ez így megy tovább és az iparszerű mezőgazdaság, illetve az ipari élelmiszerek aránya az étrendünkben 45%-ra emelkedik, akkor a Földünk elpusztul. Nem lesz rajta sem élet, sem élelmiszer.

A mesterséges ételek és műhúsok utáni eszeveszett hajsza – amely figyelmen kívül hagyja az ételeink és étkezési kultúráink sokszínűségét, illetve a biológiai sokféleség szerepét az egészségünk fenntartásában – tökéletes receptje a Föld és egészségünk pusztításának felgyorsításához.

A génmódosított szójabab veszélyt jelent a természetre és a fogyasztókra

Egy nemrég megjelent cikkben, amely a „Hogyan vezetett a fogyasztók és a Föld iránti elkötelezettségünk a génmódosított szójához„ címet viseli és amelyet Pat Brown, az Impossible Foods vezérigazgatója és alapítója írt, Brown a következőt állítja:
„A lehető legbiztonságosabb és környezetvédelmi szempontból a lehető legfelelősségteljesebb megoldást kerestük arra, hogy hogyan növeljük a termelésünket és hogy a fogyasztóknak elfogadható áron tudjuk kínálni az Impossible Burgert”.

Figyelembe véve, hogy a pompás királylepkék 90%-a eltűnt a Roundup Ready haszonnövények miatt és hogy a tudósok által „rovar-armageddonként” leírt időket élünk, a génmódosított szója használata nem éppen felelős megoldás környezetvédelmi szempontból.

A cikk megírásával lehull a lepel arról, hogy Pat Brown nem tudja, hogy a gyomok ellenállóképességet fejlesztettek ki a [glifozát hatóanyagú] Roundup vegyszerekkel szemben és ezzel „szupergyomokká” váltak, amelyek kiirtásához még erősebb gyomirtók szükségesek. Bill Gates és a DARPA (az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának kutatásokért felelős részlege) azt szorgalmazza, hogy génvezérlés (gene drive) segítségével pusztítsák el a disznóparéjt, amely egy szent és tápanyagokban gazdag étel Indiában. Az indítvány oka, hogy a palmer disznóparéj szupergyommá fejlődött az Egyesült Államokban, azokon a területeken, ahol génmódosított, Roundup Ready szóját termesztettek.

Miközben egyre többen szorgalmazzák a génmódosítás és a Roundup használatának betiltását, a génmódosított szója reklámozása mint „műhús” félrevezeti a fogyasztót mind a hamburger ontológiája, mind az állítólagos biztonság terén.

Az Impossible Burger, amelynek alapvető hozzávalója a Roundup gyomirtóval kezelt és génmódosított szója, nem egy „biztonságos” megoldás – jelentette be Zen Honeycutt, a Moms Across America (Amerikai Anyák) nonprofit szervezet alapítója és vezérigazgatója.

Glifozátot mutattak ki az Impossible Burgerben. Az Impossible Burgerben mért glifozátszint – amelyet a Health Research Laboratories kutatóintézet laboratóriumában mutattak ki – tizenegyszer magasabb volt, mint a Beyond Meat Burgerben. Az eredmény (a glifozát és annak származéka, az AMPA vegyület szintje) 11,3 ppb (térfogati billiomodrész) volt. A Moms Across America a Beyond Meat Burgert is tesztelte, az eredmény 1 ppb volt.


Megdöbbentő volt, hogy a tesztelt minták alapján az Impossible Burgerben akár tizenegyszer magasabb lehet a glifozát-származékok szintje, mint a Beyond Meat Burgerben. Az Impossible Burgert az „egészséges” étkezés megoldásaként reklámozzák, miközben 11 ppb mennyiségű glifozát gyomirtó elfogyasztása különösen veszélyes. Kimutatták, hogy csupán 0,1 ppb mennyiségű glifozát is képes elpusztítani a bélflórát, amely az immunrendszer fő védelmi vonala. Borzalmasan aggaszt, hogy a fogyasztókat félrevezetik és elhitetik velük, hogy az Impossible Burger egészséges – tette hozzá Honeycutt.

Egyes közelmúltban lefolyt bírósági ügyek kapcsolatot találtak a Roundup és a rákos megbetegedések között. Az ezzel kapcsolatos felelősségre vonások halmozódása fényében beruházások a Roundup Ready génmódosított szójába történő beruházásások a piaci viszonyok figyelmen kívül hagyását jelentik.
Vagy csupán reménykednek benne, hogy a fogyasztók megtévesztésével megmenthetik a Bayert és Monsantot.

Egy másik ontológiai kérdéssel kapcsolatban is zavar van a mesterséges élelmiszerek terén. Miközben a ”műhúsok” a hústól való elhatárolódást hivatottak biztosítani, lényegében hússzerű ételek értékesítéséről van szó.
Pat Brown a következőt nyilatkozta: „Génmanipulált élesztőt használunk ahhoz, hogy hemet állítsunk elő, amely egy ’varázslatos’ makromolekula. A hem teszi a húst húsízűvé – és segít az Impossible Burgernek abban, hogy az egyetlen olyan növényalapú élelmiszerré válhasson, amely kielégíti a húsimádó fogyasztók igényét arra, hogy valóságos ízkavalkád legyen a szájukban.”

Én azt hittem, hogy a növényalapú étrendet a vegánok és vegetáriánusok számára találták ki, nem a húsimádóknak.

A multinacionális élelmiszertermelők és a nagy nyereség hajtják a mesterséges ételek aranylázát

A mesterséges élelmiszerek reklámozása leginkább arról szól, hogy újraélesszék a hanyatló, géntechnológiát használó mezőgazdaságot, illetve a gyorsétel-ipart. Ezt a törekvést veszélyezteti az egyre növekvő tudatosság, miszerint a helyes irányt az ökológiai gazdálkodásból származó, helyi és friss ételek jelentik, amelyek regenerálják a Földet és az egészségünket. Ennek következtében a növényalapú élelmiszereket előállító vállalatokba irányuló befektetések összege a 2009-es 0-ról 2018-ra 600 millió dollárra emelkedett. És a vállalatok még többet akarnak.
Pat Brown szerint „amit tudunk, hogy ha egy ősi, tovább már nem fejleszthető technológia találkozik egy jobb, folyamatosan fejleszthető technológiával, akkor csak idő kérdése, hogy a játék véget érjen.” Hozzátette: „szerintem a befektetőink ezt egy 3 billió dolláros lehetőségnek látják.”

A profitról és az irányításról szól az egész. Brown és azok, akik „ráharaptak” a mesterséges ételekre, nem rendelkeznek sem látható tudással vagy tudatossággal, sem együttérzéssel azzal kapcsolatban, hogy az élőlények, az élővilág és az élelmiszerek élővilágban betöltött szerepe milyen fontos.

Az étel mint élő rendszer – amely összeköt minket és az ökoszisztémát, illetve más élőlényeket – ontológiai meggyalázása a „növényalapú” étrendet – beleértve a génmódosított szóját – érintő hirtelen megvilágosodásuk. Emellett érzékelteti, hogy nincsen tudásuk a különböző kultúrákról, amelyek változatos növényeket hasznosítanak a diétájukban.

A környezettudományoknak mindig is az alapját képezte, hogy elismerték a kapcsolatokat és összefüggéseket az emberek és a természet, a sokrétű organizmusok, illetve minden élő rendszer – beleértve az emberi testet – között. Mindezek alapján ökológiai és rendszertani tudományokként fejlődtek tovább, nem pedig feltördelt és lekorlátolt tudományokként. A különböző étrendek az éghajlat és a helyi biológiai sokféleség alapján fejlődtek. A talaj, a növények és a gyomrunk mikrobiomjának biológiai sokfélesége egy egységet alkotnak. Az indiai civilizáció számára a különböző technológiák eszközök. Az eszközöket pedig etikai, szociális és ökológiai kritériumok alapján kell értékelni. Az eszközöket, technológiákat sosem önmagukban vizsgálták. Értékelésük során figyelembe vették, hogy miképp szolgálják mindenki jólétét.

A mesterséges ételek „ősi, tovább nem fejleszthető technológiaként” bélyegzik meg az evolúciót, a biológiai sokféleséget és az élővilágot. Nem veszik figyelembe azt a kifinomult tudást, amely a különféle éghajlatokon és ökoszisztémákban található, sokrétű mezőgazdaságokban és étkezési kultúrákban fejlődött ki azzal a céllal, hogy fenntartsa és megújítsa a biológiai sokféleséget, az ökoszisztémákat, illetve a Föld és az emberek egészségét.

Az Eat Forum (Étkezési Fórum) kiadott egy tanulmányt, amelyben megpróbáltak egy vegyszerek segítségével növesztett, hiperiparosított, feldolgozott ételekből álló, monokultúrális diétát rákényszeríteni a világra. Emellett
együttműködnek a FReSH elnevezésű kezdeményezésen keresztül a gyorsétel-iparral és többek között olyan nagy vállalatokkal, mint a Bayer, a BASF, a Cargill vagy a Pepsico.

freshs-junk-collaborators.png

A FReSH kezdeményezésben együttműködő óriáscégek

 

A mesterséges ételeket tehát egy másfél százados élelmiszer-imperializmusra és élelmiszer-kolonizációra építik fel a különböző, étellel-kapcsolatos ismereteink és ételkultúráink helyett.

A multinacionális élelmiszertermelők és a nagy nyereség áll a mesterséges élelmiszerek ipara mögött. Bill Gates és Jeff Bezos különféle kezdeményezéseket támogatnak.

 

Fel kell szabadítanunk az ételkultúráinkat és az elménket az élelmiszer-imperializmus alól

Az iparosodott nyugat mindig is arrogánsan és hanyag módon kezelte az általa gyarmatosított kultúrákat. A mesterséges élelmiszerek csak az utolsó lépést jelentik az élelmiszer-imperializmus történetében.

A szójabab Kelet-Ázsia ajándéka, ahol évezredek óta táplálékként szolgál. Kizárólag fermentálva fogyasztották, hogy az „antinutritív” tényezőit eltávolítsák. A génmódosított szójabab viszont újabban egyfajta szójaimperializmust kreált, amely elpusztítja a növények sokféleségét, a tápanyagokban gazdag, emberileg fogyasztható olajok és az indiai dahl növényalapú fehérjéinek sokféleségét.

Amikor a génmódosított szójaolaj elárasztotta Indiát és a helyi falvakban előállított olajokat és a hidegpréselést illegálisnak nyilvánították, az India nyomornegyedeiben élő nők engem kerestek fel, hogy segítsek nekik. Ekkor indítottuk el az úgynevezett „mustár szatjágrahát”, hogy megvédjük az egészséges, hidegen sajtolt olajokat a hexánkivonatos, génmódosított szójától. A hexán egy idegméreg.

Miközben az indiai földművesek tudták, hogy a hüvelyesek megkötik a nitrogént, nyugaton a szintetikus nitrogénre alapozva iparosították a mezőgazdaságot, amely hozzájárult az üvegházhatású gázok kibocsátásához, az óceánokban található halálzónákhoz és a kifáradt termőföldekhez. Miközben mi a dahl sokszínűségét élvezhettük, a brit gyarmatosítók – akiknek fogalmuk sem volt róla, hogy a hüvelyesek milyen gazdagok tápanyagokban – állateledellé degradálták. Ez megmutatkozott az indiai ételek nevének fordításában is, így lett például a turból galambborsó.

Egy világszintű szükségállapot peremén állunk, egy egészségügyi vészhelyzet előtt, a gazdák megélhetését érintő krízis előtt. A mesterséges ételek felgyorsítják az összeomlást. A természetes ételek lehetőséget nyújtanak arra, hogy regeneráljuk és helyreállítsuk a Földet, az élelmiszergazdaságunkat, az élelmiszer-önrendelkezést és az étkezési kultúrákat. A természetes ételek segítségével felszabadíthatjuk az étkezési kultúráinkat és tudatosságunkat az imperializmus alól. Emlékeznünk kell rá, hogy az étel él és életet ad nekünk.

Bojkottáljuk a génmódosított Impossible Burgert! Készítsünk tofut! Főzzünk dahlt!

Fordította: Jakab Zsuzsanna

 

Évtizedes lemaradást hozhat be Magyarország az energetikai felújításoknál

Írta Farkas Dorka , 2022. szeptember 30. 13:31 , Hozzászólsz?

Címkék: energia felújítás energiatakarékosság energiabiztonság helyreállítás energiahatékonyság energiaszegénység uniósforrás

 

A MTVSZ szerint az uniós Helyreállítási Alap forrásainak nagy részét energetikai lakáskorszerűsítési pályázati programra kellene költeni. Ez egyszerre csökkenti az energiaszámlát és az energiaszegénységet. Erre most új lehetőséget nyit az EU.

 Lehet, hogy egy kép erről: 1 személy és szabadtéri

 

Új lehetősége nyílt Magyarországnak arra, hogy az uniós forrásokra támaszkodva indítson lakossági energiahatékonysági pályázatokat. Ugyanis hamarosan minden tagállamnak ki kell egészítenie a nemzeti helyreállítási tervét egy új, REPowerEU fejezettel arra vonatkozóan, hogy az oroszországi energiahordozóktól való függőséget miként csökkentené a helyreállítási forrásokból. A magyar kormány már jelezte, a Helyreállítási Alap támogatási és hitel részét is lehívnák, együttesen mintegy 5900 milliárd forint értékben. A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint ennek az uniós pénznek jelentős részét egy átfogó lakossági energiahatékonysági programra kellene fordítani: egy többéves, az alacsony és átlagos jövedelműeket differenciáltan elérő, mélyfelújításra ösztönző komplex energetikai otthonfelújítási pályázatcsomag formájában.

Egy teljes évtizednyi lemaradást kellene behozni a hazai lakásállomány energetikai korszerűsítése terén ahhoz, hogy érdemi csökkenést lehessen elérni a lakóingatlanok energiafogyasztásában. Miközben eddig sajnos kevés uniós és állami forrást allokáltak erre, a rezsicsökkentés augusztus 1-én bevezetett reformja új, erőteljes ösztönzést adott a háztartásoknak arra, hogy az ingatlanjaik energiatakarékosságát növelő beruházásokat indítsanak. Így roham indult meg épületszigetelésért és más építőanyagokért. Azonban az alapanyagok ára és a kivitelezői díjak markánsan emelkednek, az árukészletek fogynak, és hosszú a várólista, miközben kevés a szakember. Mindez még inkább nyilvánvalóvá tette, mennyire hiányzik egy átfogó, többéves, jól célzott, komplex és kiszámítható energetikai lakásfelújítás-támogató program.

 

Alapos energetikai felújítással az energiaszámla és energiafüggőség lenullázásáért

Az Európai Unió 2022. május 18-án bemutatott REPowerEU elnevezésű terve is az energiahatékonyság fokozását nevezte meg az egyik elsődleges eszköznek, amely az oroszországi fosszilis energiahordozóktól való uniós függetlenedést is elősegíti. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint ez egyedülálló lehetőséget nyitott meg arra is, hogy Magyarország uniós forrásokra alapozva adjon új lendületet a lakásállomány energetikai célú felújításának.

Ezt segítheti, hogy Magyarország kormánya már korábban nyilatkozott arról, hogy a 2511 milliárd forintnyi támogatás mellett lehívnák a Helyreállítási Alap nagyjából 3400 milliárd forintnyi hitel részét is. Így ennek a forrásnak akár nagyobb részét egy átfogó lakóépületek energiahatékonyságát növelő programra és intézkedéseire lehetne és kellene fordítani.

A Technológiai és Ipari Minisztérium részéről pedig az elmúlt hetekben több nyilatkozat is elhangzott arra vonatkozóan, hogy hamarosan új energetikai felújítási pályázatok indulhatnak lakóépületekre. Ezekről egyelőre annyit lehet tudni, hogy az otthonok komplex energetikai felújítására lehet majd pályázni, és a támogatás feltétele lesz, hogy minimum 30 százalékos energiamegtakarítást érjen el az ingatlan. A támogatás intenzitása és pontos formája, célcsoportja még nem ismert.

Nem csak a rezsit, hanem az energiaszegénységet is csökkentenék a természetvédők

A hazai lakóépületek energetikai felújítása egyszerre a leghatékonyabb és legtisztább módja az orosz eredetű energiaimport-függőség csökkentésének, valamint a tartós rezsicsökkentés elérésének a háztartásoknál. Magyarország egyik legrégibb civil szervezeteként az MTVSZ sürgeti, hogy a lakóépületek energetikai felújításának sokéves keretű, széleskörű, mélyfelújításra ösztönző támogatását beépítsék a magyar uniósforrás-költési tervekbe, azaz a Helyreállítási Tervbe, illetve az operatív programokba.

Örülünk, hogy a kormányzat a lakosság és szakértőink szavát meghallva a közeljövőben lakás energetikai felújítási pályázatot indít. Ez viszont csak akkor hozhat tartós rezsicsökkentést és energiabiztonságot, ha egy átfogó és sokéves, az alacsony és átlagos jövedelműeket differenciáltan elérő, mélyfelújításra ösztönző komplex energetikai otthonfelújítási pályázati program valósul meg. Ehhez most kell rendezni az állami forrásokat és az uniós források elköltésére vonatkozó terveket, kiemelten a helyreállítási terv REPowerEU fejezetét, és a jelenleg tervezettnél jóval több forrást kell rá allokálni” – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelem és energia programigazgatója.

 

Az MTVSZ az alábbi négy ajánlást fogalmazta meg az átfogó lakossági energetikai felújítási támogatási elindítása kapcsán a kormányzati döntéshozók részére:

1. A helyreállítási terv REPowerEU fejezetének zöme, valamint a helyreállítási alap Magyarországra jutható támogatás- és hitelkerete nagyobb része, illetve a KEHOP (Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program) Plusz jelentős része lakóépület energetikai felújításra szóljon. Fontos, hogy míg ezek az uniós források nagyban hozzájárulnak egy hosszú távú energetikai lakásfelújítási program kialakításához, a program elindítása ettől függetlenül is sürgető, régóta várt lehetőség, amelyet nem is egyedi alkalmi eszközként, hanem tartósan lenne érdemes működtetni.

2. A lakossági energetikai felújító pályázat legyen átfogó, többéves és széleskörű; a tervezett minimális 30% feletti felújítást jutalmazzák-ösztönözzék arányosan nagyobb támogatási intenzitással, mert a hőszigeteléssel egybekötött, mélyfelújító komplex lakásenergetikai beruházások biztosítják a tartós rezsicsökkentést, energiabiztonságot, és a fosszilis energiától függetlenedést.

3. Célzott támogatásokra van szükség. A közel 100%-os vissza nem térítendő támogatásra az alacsony jövedelmű háztartások vannak rászorulva; a (hitelképes, önerővel rendelkező) közepes vagy átlagos jövedelműeknek elegendő a 30-40%-os vissza nem térítendő támogatás visszatérülő alappal/hitellel kombinálva. Ez hozzájárulna az energiaszegénységben élők helyzetének segítéséhez és annak megelőzéséhez, hogy a rossz minőségű tüzelőanyagok elégetése következtében a fűtési szezonban drasztikusan romoljon a levegőminőség az alacsonyabb jövedelmű térségekben.

4. A visszatérítendő támogatást a megtérülés ütemében a háztartások vissza tudják fizetni az alapba, az újratöltődik, amelyet így további háztartások igényelhetnek energiahatékonysági lakásberuházásokra, széles körben és több éven át hozzáférhető marad.

 

Fenntartható megoldás az energiafüggőség mérséklésére

A hazai lakásállomány energetikai korszerűsítésében rejlő lehetőséget jelzi, hogy az MTVSZ szakértői szerint – a „Nemzeti Energiastratégia 2030, kitekintéssel 2040-ig” számait alapul véve – egy széles körű felújítási program megvalósulása esetén néhány év alatt, de legkésőbb az évtized végéig a hazai földgázimportot legalább negyedével, a teljes éves magyarországi gázfelhasználást pedig legalább ötödével lehetne mérsékelni.

A kormány hétpontos energia-veszélyhelyzeti terve kritikája

Írta MTVSZ_Alexa , 2022. július 15. 17:35 , Hozzászólsz?

Címkék: gáz energia gázvezeték energiapolitika energiaár energiatakarékosság energiabiztonság energiahatékonyság palagáz rezsicsökkentés MTVSZ energiaszegénység energiaátmenet gázkivezetés

palagaz_lengyelkep.jpg

A Magyar Természetvédők Szövetsége reakciója a kormány által július 13-án bejelentett hétpontos energia veszélyhelyzeti tervre:

 

1. A rezsicsökkentés átalakítása, differenciálása előrelépés lehet(ne).* Azonban csak akkor, ha a hogyan-ját a kormány méltányos módon rendezi: kiemelten a rengeteg, energiaszegénységben élő ill. alacsony jövededelmű lakos helyzetét, akik kényszerűségből rosszul szigetelt, energiapazarló lakásokban/házakban élnek vagy tűzifával vagy lignittel/szénnel tudnak csak fűteni.

Számukra az állam (uniós és állami közpénzekből) támogassa a tiszta fűtésre átállást és lakásenergetikai felújítást, hogy most ne nőjön, hanem tartósan csökkenjen a rezsijük, és elég tiszta energiához jussanak.

 

*Részletesebben: A differenciáló, sávos elv, azaz a háztartások "átlag" feletti gázfogyasztás-részének a valós piaci árhoz közelebbi áron való számlázása megfelelő ösztönző lehet a (magasabb jövedelmű) sokat fogyasztóknál a gázfogyasztásuk csökkentésére. Ennek az elvnek megjelenése a rezsicsökkentésben előrelépés lehet az eddigihez képest, ahol a magasabb jövedelmű, sokat fogyasztók jártak a legjobban, miközben a fával vagy lignittel kényszerből fűtő legrászorultabbak teljesen kimaradtak a rezsicsökkentésből.
Ettől még sok alapvető kérdést rendezni, tisztázni kell az átalakítás körül, különben igazságtalan marad az átalakított "rezsicsökkentés" is:
- Mi lesz a rosszul szigetelt, energiapazaló házakban vagy lakásokban élőkkel, a többgenerációs együttlakókkal, a házközponti fűtéses társasházak lakóival?
- Hogyan lesz számolva a korlát? Pl. súlyozva lesz-e a téli fűtési szezon magas havi gázhasználata szemben a nyári, elenyésző használattal?
- Mi lesz azokkal, akik árammal fűtenek, és így szinte biztosan túllépik a havi vagy éves áram-korlátot (de a gázét nyilván nem)?
- A fával vagy lignittel fűtő legrászorultabbakat hogyan segíti az állam, hogy tiszta fűtésre válthassanak?
 
 Pipeline-bankwatch.png
 (Kép: Földgáz-vezeték fektetés Közép-Ázsiában)

 

2. A hétpontos energiaterv csak tűzoltás! E rövid távú intézkedések hatástalanok lesznek, ha mellette a hazai fosszilis energiafüggőséget csökkentő, hosszabb távú energiaátmeneti intézkedéseket nem indítják be, felfüggesztik vagy lassítják.  Ilyen például a 2050-es klímasemlegességet célzó, energiaátmenetet gyorsító energiatakarékossági és -hatékonysági ill. a megújuló energia fejlesztések és beruházások, kiemelt lakossági, kkv és önkormányzati célcsoportra.

A kormány már bő évtized óta támogathatta volna a lakások/házak energetikai felújítását, amivel legalább 2 milliárd köbméternyi földgázt lehetett volna évente kiváltani, annyit, amennyire most tűzoltásként legalább növelni akarja a teljes hazai gázkitermelést.

Az MTVSZ bő évtizede javasol lakóépület energiahatékonyság-növelő programot, sőt a fosszilisenergia felhasználást ütemesen csökkentő éghajlatvédelmi energiajuttatási rendszert (ösztönzőt). A felhívásunk: www.mtvsz.hu/eletigenlo

 gasfield_ezer_kut_usa.jpg

 (Kép: Átlagos kútsűrűségű palagáz-mező és szervizútjai az USA-ban.)

 

3. A hétpontos energiatervnek sajnos vannak és lesznek minden távon káros társadalmi és környezeti hatásai, ezeket meg kell előzni ill. minimalizálni, kezelni. A terv miatti palagáz láz tönkretenné az amúgy is aszály- és vízhiány sújtotta Alföld vízellátását! Egy erőltetett szénbányászat és földgáz, palagáz kitermelés (ld. Makó, Őrség) a helyiek életminőségét, ezzel megélhetését és a természeti kincseket, biológiai sokféleséget rombolná, ami gazdaságilag is zsákutcába visz. Ezért víz- vagy környezetvédelmi szempontból érzékeny hazai területen különösen nem szabad bővíteni vagy (újra)indítani fosszilisenergia kitermelést.

 

Összeállította: Botár Alexa, éghajlatvédelem és energia programigazgató, MTVSZ

Számoljunk le a földgáz-tévhitekkel és csökkentsük függőségünket!

Írta MTVSZ_Alexa , 2022. május 03. 14:42 , 43 hozzászólás

Címkék: gáz gázvezeték földgáz energiapolitika energiaár energiabiztonság energiahatékonyság energiaátmenet klímasemlegesség gázkivezetés

 gazfaklya.jpg

 

Az elmúlt évtizedekben a (mindenkori) magyar kormány az orosz import gáz melletti hosszú távú elköteleződést választotta, átmeneti szerepet szánva a fosszilis földgáznak, 80%-ban az import gáznak. Ez azonban a fosszilis energiahordozóktól való függőségünk kiváltását elodázza, és a mai geopolitikai helyzetben inkább veszélyezteti Magyarország gazdaságának működését és a magyar háztartások energiabiztonságát, valamint a klímacéljaink elérését. Lássuk, hogy miért! 

 

Négy tévhit a földgázzal kapcsolatban 

1. Az első tévhit, hogy a szénről földgázra történő átállás lényegesen csökkentené az üvegházhatású-gázkibocsátást, ezért felhasználható a megújuló energiákra való gazdasági átállás elősegítésére. Azonban tisztázzuk: a földgáz elégetésekor valóban kisebb a szén-dioxid-kibocsátás, mint a szén esetében, viszont kitermelése és szállítása során jelentős mennyiségű metán kerül a légkörbe. Ez szintén üvegházhatású gáz, ráadásul közel 80-szor erősebb, mint a szén-dioxid. Ha tehát a bizonyított metánszivárgásokat is beleszámoljuk, akkor a szénről földgázra történő áttérés nem eredményezi az üvegházhatású gázok kibocsátásának érdemi csökkenését, továbbra is fokozza a globális felmelegedést. 

2. A második tévhit, hogy a gáz nélkülözhetetlen lenne a villamosenergia-hálózat megbízható működéséhez. A szél- és napenergia a hálózaton belül valóban kiegyenlítést igényelnek, melyhez a földgáz jól használható. Valójában viszont már hozzáférhetők olyan egyéb kiegyenlítő, ám mégis tisztább megoldások, amik piaci szempontból egyre versenyképesebbek a fosszilisokkal szemben. Ilyen például az akkumulátoros tárolás, az áram- és hőrendszer átjárhatóságának biztosítása, illetve a hálózatfejlesztés digitalizációval és a keresletoldali szabályozás.

3. Tévhit, hogy a földgáznak nincs vagy kevés a gazdasági kockázata. Valójában azonban a földgáz-infrastruktúra fenntartása és bővítése rendkívül költséges. További tény, hogy a gázkészletek fogyóban vannak, a gazdaságok energiaigénye viszont egyre nagyobb. Ez a folyamat végeredményben a gázárak növekedését fogja maga után vonni a jövőben is, komoly megtérülési kockázatot okozva ezáltal az új földgáz-infrastruktúra beruházásoknak. Ezek az új beruházások ugyanakkor rögzítik a gazdaság fosszilis függőségét és még inkább bebetonozzák a gázt a gazdasági rendszereinkbe, csökkentve ezzel a hosszú távú energiabiztonság megteremtésének esélyét. 

4. Felmerülő tévhit, hogy Magyarország olcsó gázt vásárol Oroszországtól. Az energiaválság kezelésében a magyar kormány az orosz gáz mellett foglalt állást, amit az ahhoz már meglévő infrastruktúra és a gazdasági szerződések szempontjából megbízható orosz partner indokolt. Az új gázszerződés részletei ugyan titkosítottak, viszont a megjelent elemzések következtetései szerint hazánk nem szerzi be olcsóbban a gázt. A számítások alapján feltételezhető, hogy az állam 1-2 hónapos eltolódással, de piaci áron jut hozzá és ezt az állampolgárok adójából befolyt pénzekből fedezi. Eszerint tehát a magyar lakosság ugyanúgy a válság előtti földgázár többszörösét fizeti, viszont nem közvetlenül a rezsiköltséggel, hanem közvetetten, az állami adókon keresztül. 

 

gazmitoszok_kivalthato_gazmennyiseg.jpg

 

Magyar stratégia a földgázról 

A földgáz-függőségünk sajnos még nőtt is az elmúlt években. Egyrészt szükségünk van rá a gázzal működő hőerőművek üzemeltetéséhez, amik jelentős mennyiségű villamosenergiát állítanak elő a gazdaság (üzemek működtetése) és a lakosság számára (világítás, melegvíz előállítása, készülékek üzemeltetése), valamint a magyar háztartások java része is gázzal fűt (2,9 millió lakás, 64%). 2020-ban az országos gázfelhasználás megközelítőleg 10,6 milliárd köbméter volt, melyből 8 milliárd (76%) importból, 1,6 milliárd (15%) hazai kitermelésből lett fedezve, a maradék 1 milliárd köbméter (9%) pedig a rendszerben maradt. A magyar vezetés jelenleg az orosz importgáz mellett kötelezte el magát a nemrég megkötött 10+5 évre szóló hosszú távú gázszerződésekkel.   

A földgázra való hosszútávú támaszkodás stratégiája továbbra is aláássa az ország jövőbeni energiabiztonságát. Egyrészt energiafüggőségben tartja a gazdaságot és a gázzal fűtő háztartásokat, amelyek végső soron egy olyan szennyező energiaforrástól függnek, ami egyre fogy és piaci ára egyre nő, másrészt a főként a gáz miatt fenntartott rezsicsökkentés és más, földgázzal kapcsolatos állami kiadások elveszik a forrásokat a valódi rezsicsökkentést hozó energiahatékonysági és megújuló energia beruházások elől. A magyar gázstratégia - különösen az orosz-ukrán háború tükrében - jelentős újratervezést igényel. 

Megoldási irányok 

Lehet és kell csökkenteni a gázfüggőségünket! Amennyiben a rendelkezésre álló EU-s és hazai forrásokból többet juttatnának a földgázzal való takarékoskodás támogatására – többek között a háztartások hőszigetelésére, mélyfelújítására és a megújulókkal történő fűtési rendszerek kialakítására – akkor az ország éves fölgáz-felhasználását akár ötödével, 2 milliárd köbméterrel lehetne csökkenteni. Ennek érdekében a különböző hazai operatív programokon, helyreállítási terveken keresztül a családoknak, háztartásoknak lényegesen többet kellene kapniuk ezekre a felújításokra. 

Az energiahatékonyság-növelés és megújulóenergia alapú fűtésre váltás valóban tartós, ráadásul fenntartható módja lenne a gázválság hosszú távú kezelésének, mellyel egyrészt elősegítenénk az orosz gáztól való függetlenedésünket, másrészt pedig az energiaátmenet felgyorsításához, az üvegházhatású-gázkibocsátás csökkentése által a klímacélok, vállalt klímasemlegesség eléréséhez is jelentősen hozzájárulnánk. 

További részletek a megoldási irányokról, MTVSZ javaslatairól: www.mtvsz.hu/gazkivezetes

 Molnár Mátyás, Botár Alexa (szerk.), MTVSZ

GMO 2.0: a független kutatók a szigorú szabályozás mellett állnak ki

Írta fidusz , 2022. május 01. 08:46 , 1 hozzászólás

Címkék: génmódosítás génmanipuláció petíció génpiszka GMO írd alá ENSSER

Miközben a közvélemény túlnyomó része ezekben a hónapokban elsősorban a szomszédban zajló háborúval kapcsolatos hírekre figyel, a háttérben a géntechnológiai lobbi az Európai Bizottsággal karöltve azon tevékenykednek, hogy kivonják az uniós GMO-szabályozás hatálya alól az “új-GMO-kat” (génszerkesztett és egyéb új génmódosítási technológiákkal előállított szervezeteket). A biotech lobbitól független kutatók viszont a kockázatokra hívják fel a figyelmet, és szigorú szabályozást tartanak szükségesnek.

ismeretlen_generacio_gmo2_0_crop.png


Az alábbi írásban nagyrészt az ENSSER (European Network of Scientists for Social and Environmental Responsibility - A társadalmi- és környezeti felelősségért elkötelezett kutatók európai hálózata) által készített állásfoglalás felhasználásával megmutatjuk, hogy milyen kockázatokat jelentenek ezek az új génmódosítási technikák, miért elfogadhatatlanok az „új GMO-k” deregulációjára vonatkozó javaslatok.

Az új génmódosítási technikák támogatóinak érvei

Az biotech lobbi részéről alábbi alapvető érvek hangzanak el az új génmódosítási technikák segítségével környezeti alkalmazásra (például mezőgazdasági termelés) kifejlesztett élő szervezetek és termékek deregulációja, a szabályozás alóli kivonása vagy „könnyített termékalapú” szabályozása mellett:

  • A szabályozóknak csupán az új módosítási technikákkal előállított „genetikai esemény(ek)” végtermékében jelenlévő tervezett tulajdonságot kell tekintetbe venniük, és nem szabad figyelmet fordítani azokra az eljárásokra, amelyek révén ezek az „események” az egész szervezeten belül létrejöttek, legyen szó vírusról, mikrobáról, növényről vagy állatról.
  • Az új módosítási technikákkal előállított „genetikai események” többségében nincs jelen idegen DNS a kezelés végén.
  • A – génkiütések (abláció, deaktiválás) vagy adott gén fehérje- vagy RNS-termékei működésének módosítása révén működő – genomszerkesztési módszerek által kiváltott kis DNS-nukleotidváltozások a természetesen, vagyis emberi beavatkozás nélkül bekövetkező, véletlenszerű mutáció révén létrejövő változásokhoz hasonlatosak.
  • A DNS- vagy az RNS-molekulák tervezett változásai pontosak és egyediek, vagyis a célszervezetekben kis mértékben vagy egyáltalán nem fordul elő más genomváltozás.
  • Az új módosítási technikákkal előállított „genetikai esemény(ek)” kimenetele kiszámítható, és a tervezett változások nem lépnek kölcsönhatásba más génekkel, útvonalakkal vagy a szervezet egészével. Emiatt az ezekből az eljárásokból származó termékek biztonságosak, függetlenül attól, hogy azok élelmiszerek, illetve mezőgazdasági vagy környezeti rendszerhez tartozó szervezetek.

 

Az ENNSER állásfoglalást aláíró kutatók nem fogadják el a fenti állításokat

Az ENSSER (European Network of Scientists for Social and Environmental Responsibility - A társadalmi- és környezeti felelősségért elkötelezett kutatók európai hálózata) által készített állásfoglalást aláíró 61 kutató vitatja a fenti állításokat, azokat tudományosan megalapozatlannak tartja. A kutatók szerint szerint az időnként „génszerkesztési technikáknak” is nevezett módszerek valójában genetikai módosítási technikák (mivel epigenetikai vagy egyéb változások révén módosítják a genetikai anyag vagy a génműködés szabályozását), és hogy az ezen módszerekkel előállított szervezetek tehát, logikusan, genetikailag módosított szervezetek (GMO-k).

Az ENSSER állásfoglalát aláíró kutatók szerint ezeknek a technikáknak az alkalmazása az emberi tapasztalatokra nézve példa nélküli eredményeket tehet lehetővé:

  • Még ha el is fogadjuk, hogy e technikák egyes termékei megkülönböztethetetlenek emberi beavatkozás nélkül keletkezett organizmusoktól, nem feltétlenül azok, és mindez nem bír jelentőséggel a köz védelme szempontjából.
  • Ezek a technikák alkalmazhatók olyan, csekély mértékű változtatások sorozatában, amelyek bármelyike egyenként megkülönböztethetetlen a természetben egyedileg bekövetkező változásoktól, de együttes eredményük teljességgel ismeretlen a földi lét számára. A genomszerkesztési technikákat egyidejű és/vagy egymást követő használatra is fejlesztenek. Ez akár több genetikai szekvencia egyidejű módosítását, illetve egyetlen vagy több különböző genetikai szekvencia egymást követő módosítását is lehetővé teszi3. Így az alkalmazott változtatások együttese még olyan esetekben is létrehozhat az eredeti, nem géntechnológiai úton módosított szervezettől jelentősen eltérő szervezetet, amikor minden egyes változtatás külön-külön csekély. Egy ilyen szervezet ugyanúgy vagy még fokozottabb mértékben különbözhet a szülői vonalaktól, mint bármely, „hagyományos” transzgenikus genetikai módosítási technikával előállított organizmus.
  • Tudományos szempontból nem bizonyított és nem dokumentált az az általános állítás, mely szerint az új génmódosítási technikák alkalmazásával megváltoztatott genomok molekuláris szinten minden esetben megegyeznek azokkal, amelyek emberi beavatkozás nélkül keletkeznének. A beavatkozássorozat csupán egyetlen eredményének, a tervezett nukleotidszekvenciának a vizsgálata nem megalapozott végső bizonyíték az állítás érvényességére.
  • Még ha nem is marad idegen DNS a végtermékben, a szervezet saját DNS-ében vagy RNS-ében kimutatható a tervezett genetikai vagy epigenetikai változás.
  • Céltévesztő, nemkívánatos változások gyakran előfordulnak a genomban e technikák egyes organizmusokon történő alkalmazás nyomán, és tudomásunk szerint nem zárható ki, hogy bármely szervezet esetében előforduljanak. Ezt közzétett kutatások dokumentálták, kiváltképpen a genomszerkesztési technikák esetében. Nemrégiben a genomszerkesztési technikák által indukált, nem várt mutációs mintázatokat is leírtak mind a célzott, mind pedig céltévesztő pontokon. Ezek az eredmények azt jelzik, hogy még nem ismerjük azokat a mechanizmusokat, amelyek révén ezek a módszerek megváltoztatják a DNS szekvenciáját, és azt sem, hogy ezek mennyiben különbözhetnek állatok és növények, illetve ezek alcsoportjai között. Ez meghiúsítja abbeli képességünket, hogy teljes mértékben megjósoljuk ezen eljárások kimenetelét. Bár a különböző szakcikkek eltérő kifejezéseket használhatnak, az eddig felismert céltévesztő hatások a következők:
     - Tervezett módosítás nyomán bekövetkezett nemkívánatos hatások. Például, ha a módosítás megváltoztatta egy enzim aktivitását vagy specifitását, az a tervezettől eltérő biokémiai reakciókat eredményezhet vagy indíthat be.
    - A célszekvenciá(k)tól eltérő DNS- vagy RNS-szekvenciák nemkívánatos módosításai vagy mutációi. Ilyen céltévesztő hatásokat gyakran dokumentáltak, illetve olyan esetekben, amikor nem találtak ilyeneket, általában nem végezték el a genomi DNS teljes szekvenálását ezek ellenőrzésére.
    A DNS-, RNS- vagy fehérjeszinten bekövetkező céltévesztő változások nemkívánatos változásokhoz vezethetnek a szervezet biokémiájában. Ez akkor is így van, ha idegen DNS nincs is jelen az új génmódosítási technikákkal végrehajtott módosítási folyamat végén. Az ilyen technikákkal előállított növényi élelmiszerek esetében a céltévesztő hatások váratlan toxinok vagy allergének jelenlétéhez, illetve megváltozott vagy veszélyeztetett tápértékhez vezethetnek. Még nem GMO növények is hatékonyan képesek előállítani saját toxinjaikat – például védekezhetnek a kártevők ellen. Az új génmódosítási technikák révén bevezethető változások radikális jellege váratlanul magas toxinszinteket vagy új toxinok termelődését eredményezheti. Az új génmódosítási technikákkal előállított termékek környezeti kibocsátásának a növényekben és az állatállományban a célzott és a nem célzott vad típusú szervezetekre gyakorolt nemkívánatos hatásaival kapcsolatban, e hatások előrejelzésének a természetes ökológiai összefüggések bonyolultsága miatti nehézségeivel kapcsolatban, valamint a kockázatértékelés és kockázatkezelés vonatkozó bizonytalanságaival és a kapcsolódó etikai kérdésekkel kapcsolatban ökológiai aggályok merültek fel.
  • A gene drive módszer (más néven génkiszorítás) az új génmódosítási technikák (itt CRISPR) alkalmazás speciális esete, mivel ez szándékosan megfordítja a genetikai módosítások szélesebb népességekre vagy nem célzott szervezetekre való terjedésének megakadályozási szándékát. Éppen ellenkezőleg, a génkiszorítás módszerét arra tervezték, hogy elősegítse a genetikai módosítások terjedését a vad típusú népességek teljes körében, sőt globális szinten akár egész fajokra vonatkozóan is. Ez magában foglalja a népességek vagy teljes fajok szándékos kiirtását, amelyet jelenleg egerek, rovarok (szúnyogok, legyek), mezőgazdasági kártevők és invazív fajok esetében javasolnak. A kiváltó okok kezelése (pl. a rossz higiénés körülmények vagy a nem megfelelő mezőgazdasági vagy természetvédelmi gyakorlatok) helyett az ilyen megközelítések súlyosbíthatják a problémákat, vagy más, új gondokat okozhatnak. A legjobb esetben is csak a tüneteket kezelik, míg az okok háborítatlanul fennmaradnak. Emellett magas az ökológiai egyensúly kiváltott felbomlásának és zavarainak a kockázata. Rovarfajok felszámolásának például komplex közvetett hatása lesz az egész ökoszisztémára, megváltoztatva vagy megzavarva a táplálkozási láncokat, illetve az ezekhez kapcsolódó biológiai sokféleséget és potenciálisan az ökoszisztéma működését (pl. károsodhatnak a beporzók). Ezen túlmenően mind több bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy ezek a megközelítések nem fenntartható megoldások: pl. a gene drive által a kiirtásuk vagy állománycsökkentésük érdekében célzott rovarokban (pl. kórokozót hordozó szúnyogok) gyorsan alakul ki ellenállóképesség (rezisztencia). Végezetül jól ismert, hogy a genetikai anyagok népességeken és fajokon belüli áramlását korlátozó határok csupán részlegesek, ami nagy valószínűséggel eredményezi azt, hogy a populációs léptékű gene drive konstrukciók a célnépességből nem célzott népességekbe is átkerülnek. Fajszinten a nemkívánatos faj megsemmisítésére szánt gene drive konstrukciók a környezetbe kerülve valószínűleg szintén a célfaj hasznos rokon fajaiba is eljutnak. Például egy gyomfaj elpusztítására irányuló gene drive nagy valószínűséggel átkereszteződhet rokon kultúrnövényfajokba, ami potenciálisan pusztító hatású következményekhez vezethet az emberiség számára.

 

Az új génmódosítási technikák gyakorlata elővigyázatosságot igényel

A fenti tények egyértelműen jelzik a súlyos és visszafordíthatatlan károsodások lehetőségét. A tudományos bizonytalanság ellenére sürgősen intézkedéseket kell hozni az ilyen károk megelőzése érdekében. Pontosan ez az, ami az elővigyázatosság elvének lényege.

Fontos tekintetben tartanunk azt, hogy az elővigyázatosság elvét nem kockázatkerülési célzattal, hanem a „korai figyelmeztetések késői tanulságainak” tapasztalatai alapján hívták életre. Amikor az elővigyázatosságot vizsgáljuk a GMO-k összefüggésében, emlékeznünk kell arra, hogy ezek a biológiai szervezetek élő rendszerek, amelyek képesek önmagukat megsokszorozni és módosított génjeiket messzire hatóan és széles körben elterjeszteni. Amint azt csak a közelmúltban sikerült megérteni, még a viszonylag pontos genomi beavatkozások is szabályozhatatlan és kiszámíthatatlan, tehát előre nem látható viselkedési hatásokat eredményezhetnek, mivel a módosított biológiai szervezet rendszerének szisztematikus összetettsége – a pontos körülményektől függően – változó hatásokat vált ki, amelyek tudományosan korántsem teljesen feltártak. Így az ilyen új technikák további bizonytalansági és kockázati szinteket hoznak létre, szöges ellentétben a nagyobb pontosságukra és szabályozottságukra vonatkozó állítással.

A fentiekben vázolt tudományos tények alapján az ENSSER állásfoglalást aláíró kutatók szerint az génmódosítási technikákkal előállított valamennyi termékét legalább olyan szigorúan kell szabályozni, amint azt jelenleg a legszigorúbb GMO-előírások (például az Európai Unió rendeletei) megkívánják.

 

Biohackelés (biohacking), bioterror és kettős felhasználás

A genomszerkesztési módszerek sokkal könnyebben és olcsóbban alkalmazhatók, mint a „hagyományos” transzgenikus genetikai módosítási technikák. A „garázstudósok” vagy a biohackerek már a világhálón szerezhetnek be genomszerkesztő készleteket, és maguk által genomszerkesztett termékeket állíthatnak elő. Ez immár ténylegesen bekövetkező jelenség, ami e technikák súlyos következményét jelenti. Egyetlen genetikai módosítás képes ártalmatlan baktériumot patogén vagy antibiotikum-rezisztens baktériummá átalakítani. A genomszerkesztési technikák ezen és egyéb alkalmazásai olyan könnyen megvalósíthatók, hogy riasztó valószínűséggel nyitják meg a visszaélések és a nem szándékos helytelen alkalmazások lehetőségét.

Akadémiai és kormányzati tudományos szakemberek rámutattak arra, hogy amennyiben a genomszerkesztési technikákra vonatkozóan nem szigorú szabályozás érvényesül, úgy a nem szándékos károkozás, mint a bioterror-cselekmények lehetősége exponenciálisan nőni fog.

A témához kötődően ajánljuk figyelmetekbe az Életigenlő Kaláka beszélgetés sorozat keretében 2022. április 28-án a Fenntarthatóság Felé Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetsége által közösen szervezett GMO 2.0: Bedőljünk-e a génpiszka-párti felhajtásnak? c. rendezvény videófelvételét.

 

Ne legyen kiskapu az új GMO-knak!

Továbbra is szigorúan szabályozni és jelölni kell az „új” génmódosított élelmiszereket! – írd alá Te is a petíciót!

Nemcsak az ENSSER-álllásfoglalást aláíró kutatók szorgalmazzák, hogy az "új GMO-kat" szigorúan szabályozni kell. Április elején európai környezetvédő-, fogyasztóvédő- és az élelem-önrendelkezésért fellépő gazdaszervezetek egy uniós petíciót indítottak: Ne legyen kiskapu az új GMO-knak! – Továbbra is szigorúan szabályozni és jelölni kell az „új” génmódosított élelmiszereket! címmel. A petíciót eddig 15 nyelvre fordították le, több mint 45 szervezet támogatja, köztük a Föld Barátai Európa, a biodinamikus gazdálkodókat tömörítő Demeter International, a Slow Food Europe illetve a European Coordination Via Campesina.

A petíciót hazánkban a Magyar Természetvédők Szövetsége koordinálja, csatlakozott a petícióhoz a Karácsony Gábor Kör, a Fenntarthatóság Felé Egyesület, továbbá támogatja még a Magház Egyesület, a Védegylet, a Magyar Biokultúra Szövetség, a Felelős Gasztrohős és a Humusz Szövetség is. A petícióhoz várjuk további civil szervezetek csatlakozását. 

szabalyozast_most_ismeretlen_generacio_16o_crop_jav.png

A vegyipari és vetőmagipari óriáscégek „új” génmódosított szervezeteket („új GMO-kat”) akarnak piacra dobni, úgy kényszerítve ránk őket, hogy még csak ne is tudhassunk arról, hogy génmódosított élelmiszereket fogyasztunk.

Ezek az óriáscégek évek óta lobbiznak az Európai Bizottságnál, hogy az „új GMO-kat” kivonják az európai GMO-szabályozás hatálya alól: megalapozatlan állításokat tesznek e termékek állítólagos fenntarthatóságáról, valamint arról, hogy azok csökkentik a növényvédőszer-felhasználást, és hogy szerepük lehet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is. Mindeközben ezen óriáscégek szabadalommal rendelkeznek az új génmódosítási technikákkal előállított vetőmagokra, és tényleges motivációjuk továbbra is az, hogy még jobban növeljék saját profitjukat. Az tehát, hogy így az agrobiznisz kezébe került a vetőmagjaink feletti ellenőrzés, súlyosan veszélyezteti a gazdák vetőmag-önrendelkezését és a mezőgazdasági biodiverzitást.

Most az Európai Bizottság azt tervezi, hogy kivonja az „új GMO-kat” – amelyeket ők „új génkezelési technikáknak” neveznek – a meglévő uniós GMO-szabályozás hatálya alól. A jelenlegi szabályok szerint a régi és az új GMO-knak egyaránt át kell esniük egy uniós engedélyezési folyamaton, amely magába foglalja a környezeti és az egészségügyi hatások vizsgálatát, átláthatóságot biztosít a termelők és a gazdák számára, és előírja a génmódosított termékek jelölési kötelezettségét a fogyasztók tájékoztatása érdekében. Az „új GMO-k” kivonása az európai GMO-szabályozás alól megakadályozná a gazdákat, élelmiszer-termelőket, kereskedőket és fogyasztókat abban, hogy a GMO-mentes termékeket válasszák. Jogunk van hozzá, hogy eldöntsük, mit eszünk, és mit akarunk termelni földjeinken!

Ha az Európai Unió zöld utat biztosítana az „új GMO-knak”, az a fejlődő országoknak azt jelezné, hogy már az EU sem áll ellen a géntechnológiai iparnak, aminek következtében valószínűleg rövid időn belül a fejlődő országokban is teret hódítanának az „új GMO-k”, ellehetetlenítve ezen országok élelem-önrendelkezését.

  • Az „új GMO-kat” és mindenféle génmódosított szervezetet az elővigyázatosság elvének megfelelően szabályozni kell. Minden génmódosított szervezetet szigorú biztonsági hatásvizsgálatnak kell alávetni, és jelölni kell a termékeken, hogy azok génmódosítottak, így biztosítva az átláthatóságot a fogyasztók és a gazdák számára az ellátási lánc teljes egészében.
  • Még több kutatást kell végezni az „új GMO-k” környezeti, ökológiai, egészségügyi kockázataival, a gazdákat és az élelmiszer-rendszert érintő társadalmi-gazdasági hatásaival, továbbá az új génmódosítási technikákkal előállított szervezetek kimutathatóságával
  • A Kormány és az EU döntéshozói támogassák a már bizonyított, fenntartható és az éghajlatváltozással szemben ellenálló mezőgazdasági módszereket – mint például az agroökológiai technikákat és az ökológiai gazdálkodást –, és védjék meg a fajtanemesítők szabadságát, hogy úgy tudjanak tevékenykedni, hogy ne korlátozzák őket az „új génmódosítási technikákkal” előállított vetőmagokra vonatkozó szabadalmak.

Fő követelésünk: azt kérjük a kormánytól, az agrárminisztertől és az európai uniós döntéshozóktól, hogy határozottan álljanak ellen minden olyan próbálkozásnak, amelyek ki akarnák vonni az „új GMO-kat” a jelenlegi európai GMO-szabályozás hatálya alól, és tartsák fenn a biztonsági hatásvizsgálati, átláthatósági és jelölési kötelezettséget minden génmódosított szervezetre, garantálva ezáltal élelmünk biztonságosságát, a természet és a környezet védelmét, valamint a választás szabadságát.

Írd alá a petíciót!

 

 

Jegyzetek:
- Az ENSSER állásfoglalás teljes szövegének magyar fordítása, lábjegyzetekkel együtt elérhető itt.

 

nka_logo.jpg

E blogbejegyzés megírását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta

 

 

Energiahatékonyság: a fosszilis-függőség fő ellenszere

Írta MTVSZ_Alexa , 2022. március 07. 18:24 , Hozzászólsz?

Címkék: energia háztartás felújítás lakosság energiaár energiatakarékosság energiabiztonság energiahatékonyság energiaátmenet gázkivezetés

house_on_the_kos_karoly_square_wekerle.jpg

A hazai (lakó)épületek energetikai felújításával a teljes hazai éves földgázfogyasztás ötöde, az import negyede, 2 milliárd m3 megspórolható. Az energiatakarékosság közös érdekünk, ezzel csökkenthetjük a fosszilis-függőségünket és védekezhetünk a növekvő piaci energiaárak ellen; az energia-önellátás hajtóereje. Ezért a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) az Energiahatékonysági Világnap (március 6.) apropóján felhívja a figyelmet, hogy: 

- mind az uniós, mind a hazai szakpolitikákban erősebben kellene az energiahatékonyságra támaszkodni, célokat kitűzni; 

- a közpénzeket nagyobb arányban kell energiatakarékossági beruházásokra, felújításokra fordítani.

 

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) az EU orosz gázfüggősége ellen a 10 pont között említi, hogy az EU már idén 2 milliárd (2 bcm) köbméter fosszilis földgázt spórolhat, ha felgyorsítja az épületeit és ipari termelőket érintő energiahatékonysági fejlesztéseket.  

Hasonló mennyiséget spórolhatna Magyarország a hazai (lakó)épületek megfelelő mélységű energiahatékonysági felújításával már középtávon: a hazai teljes éves földgázfogyasztás mintegy ötödét, 2 milliárd köbmétert.

 

Az “Energiahatékonyság az első” az Európai Unió, kiemelten az éghajlat- és energiapolitikája egyik alapelve. Az Európai Zöld Megállapodással és benne a klímasemlegesség 2050-es vállalásával összhangban a tagállamok (2020 végén) megállapodtak a 2030-as EU kibocsátáscsökkentési cél legalább 55%-ra emeléséről, de ehhez kell hangolni az energiahatékonysági célt is, ezért jelenleg is zajlik az EU Energiahatékonysági Irányelv (EED) felülvizsgálata, az “Irány az 55%!” EU-csomag keretében.  

A Klíma Akcióhálózattal együtt a MTVSZ is üdvözölte az EED jelentéstervezetben (2) levő kötelező erejű uniós energiahatékonysági célszámot, ami a civilek által 2030-ra javasolt legalább 45%-os céltól kevéssel marad el. Ha a magyar kormány és képviselők számára valóban fontos a tartósan alacsony lakossági energiaszámla, akkor a közeljövő tanácsülésein és európai parlamenti találkozóin támogatniuk kell a javasolt ambiciózus célszámot, az energiamegtakarítási kötelezettségre vonatkozó követelményt és az épületfelújítási javaslatokat.

 

Energiahatékonyságra az EU minden eddiginél több uniós forrást nyújtana. Mégis a hazai uniósforrás-költési tervekben – Helyreállítási Terv és Operatív Programok (3) – az épületek, különösen a lakóépületek energetikai felújítására szánt pénzek, eszközök nem elegendők. Jobb célzás szükséges az alacsony jövedelmű háztartásokra és a közepes jövedelmű háztartásokra (előbbieknek magas intenzitású támogatás, utóbbiaknak 30-40%-os hitel). Növeljék a pénzkereteket és segítsék a pályázókat annak érdekében, hogy évente legalább 100 ezer háztartás energetikai mélyfelújítása megtörténhessen, ezzel biztosítva számukra a tartósan alacsony energiaszámlát. Egyúttal teljesíthetjük a hazai éghajlatvédelmi vállalások zömét és felgyorsíthatjuk az enegiaátmenetet.

 

MTVSZ vélemény-anyagok a hazai költési tervekről: https://mtvsz.hu/energiafordulat 

MTVSZ blog

A Magyar Természetvédõk Szövetsége (MTVSZ) blogbejegyzései.

Hozzászólások

Címkék

#10YearPhone (1) 1% (1) 7tévhit klímaváltozásról (1) Áder János (1) adócsalás (2) adóelkerülés (1) adóigazságosság (3) adományozás (1) adóparadicsomok (2) Ág (1) Agent Orange (1) agroökológia (12) agroüzemanyagok (3) Agua Zarca (1) airport (1) ajánló (1) akció (5) akciónk (2) aktivizálódj (38) aláírásgyűjtés (5) Álló szikla (1) alma (1) aranybánya (2) atom (4) atomerőmű (5) Aurul (3) Ausztria (1) autóipar (2) autómentes nap (1) A fák titkos élete (1) A természet jelbeszéde (1) A természet rejtett hálózata (1) Bankfigyelő (5) bankok (3) bánya (9) bányaprojekt (3) bányászat (3) Baranya (1) barátai (1) BAZ (1) Belgium (2) beporzók (17) Berlin (1) Berta Cáceres (2) BindingTreaty (8) biodiverzitás (5) biogazdálkodás (1) biokert (2) biológiaisokféleség (1) biomassza (3) bólintsrá (1) borsod fejlesztéséért (6) börzsőny (1) Budapest (1) büntetlenül (5) cambo (1) Cambridge (1) cancún (20) CETA (12) Chevron (1) chillout (1) cián (3) ciánszennyezés (4) Ciolos (1) ClimAct (1) cop16 (20) cop17 durban (5) cop18 doha (3) cop19 varsó (1) COP21 Párizs (8) cop21 Párizs (1) cop23 (1) COP24 (1) COP26 (3) corporate capture (1) croissant (1) csarna völgy (1) cseh (1) cselekedj (4) cseresznye (1) csernobil (2) cunami (1) DavidAttenborough (1) Davos (1) demokrácia (1) Derekegyház (1) dieselgate (1) dió (1) divestment (1) dohányipar (1) e-Figyelő (1) EBRD (4) eFigyelő (1) EFSA (1) egészség (2) égetés (1) éghajlat (4) éghajlatváltozás (50) éghajlatvédelem (12) éghajlatvédelmi törvémy (1) egyeztetés (1) EIB EBRD (2) élelmiszer-önrendelkezés (24) élelmiszerbiztonság (1) élelmiszer önrendelkezés (1) életigenlő (10) életigenlők (1) életigenlőkaláka (7) életmód (4) ellenállás (1) élménybeszámoló (1) Elosztó (1) elosztó (1) előválasztás (1) emberiség elleni bűntett (1) emberi jogok (3) endokrin (1) energia (49) energiaár (4) energiaátmenet (19) energiabiztonság (10) energiahatékony (1) energiahatékonyság (8) energiapolitika (6) energiaszegénység (7) energiatakarékosság (25) energiatudatosság (11) Energia CHarta (1) energia demokrácia (2) energia kutatás (1) ENSSER (1) ENSZ (5) épület (1) erdő (2) erdőkertek (1) eredményhirdetés (1) erkölcs (1) értékelés (6) értékrendszer (1) esőerdők (1) EU (10) európa (1) Európai Bíróság (3) Európai Bizottság (4) Európai Parlament (5) európai polgári kezdeményezés (3) Európai Unió (4) eu elnökség (1) eu költségvetés (3) fa (1) falusi önkormányzatok (1) fejlesztés-finanszírozás (1) fejlődő országok (1) fekete kígyó (4) felmérés (1) felújítás (6) felvonulás (1) fenntarthatóság (7) fenntartható vidékfejlesztés (1) fesztivál (1) fiatal föld barátai (4) film (2) foe (2) foehu (1) fogyasztás (10) föld (2) földbarátai (1) földgáz (1) földhő (1) földrengés (2) földspekuláció (1) földszerzés (1) földtörvény (1) földzsákmánylás (7) Föld Barátai (14) föld barátai (27) föld napja (1) folyószabályozás (1) fórum (1) fotó (1) friendsoftheearth (1) Fukuoka (1) fukusima (2) fűszernövények (2) fűtés (6) Gaia könnycseppjei (1) GameOn (1) Game over (1) gáz (6) gazdasági (1) gázkivezetés (4) gázvezeték (4) Genf (3) génmanipuláció (3) génmódosítás (6) génpiszka (19) glasgow (3) glifozát (5) globális akciónap (1) globalizáció (13) GMO (4) GMO-Kerekasztal (1) gólya (1) gömörszőlős (1) Green-Go (1) greenrecovery (1) gyógyászat (1) gyógynövények (2) gyomirtó (5) gyulaiiván (2) gyümölcsészet (2) gyümölcsfa (1) hajtóerők (1) hatásvizsgálat (1) háztartás (6) hellókarácsony (1) helyi hős (1) helyreállítás (2) Heves (1) hitel (2) Hófehérke (1) Hollandia (1) Honduras (1) honlapajánló (2) hosszú élettartam (1) hulladék (2) hülyeség kora (1) IARC (2) ICS (3) ifjúsági program (1) igazságosátmenet (1) igazságosság (2) Impossible Burger (1) ingyenhitel (1) írd alá (13) ISDS (13) itt az idő (1) japán (1) javíthatóság (1) jelentés (3) jó példák (1) just transition (10) kaláka (1) Kalifornia (1) kályha (2) Karácsony Gergely (1) karbonsemleges (3) Karl Bär (1) kártevő (1) katasztrófa (2) katonaság (1) Katowice (1) kazán (1) Ken Saro-Wiwa (1) képek (4) kert (3) kertészet (2) késés (1) kiadvány (1) kibocsátás (2) Kína (1) Kishantos (3) kiskert (3) kitermelőipar (1) klíma (9) Klímacsúcs (1) klímahét (5) klímaper (1) klímapolitika (36) klímasemlegesség (6) klímatörvény (5) klímavédelem (7) klíma igazságoság (6) klórozott csirke (1) költségek (4) konferencia (23) konyha (1) könyv (2) könyvajánló (1) konzultáció (1) kőolaj (3) környezeti-társadalmi károk (1) közmeghallgatás (1) közösségépítés (10) közösségi energia (18) közösségi kert (1) kukorica (1) kutatás (2) lakosság (4) land grab (7) Lechner Judit (1) légszennyezés (3) lengyel (1) levegő (1) levegőminőség (1) levél (2) lignit (5) lobbi (1) luxleaks (1) magvetés (2) MakeICTfair (2) Malmström (2) marco jelenti (19) Mátrai Erőmű (1) Megnette (1) megújuló energia (14) méhek (17) méhlegelő (1) méltányosátállás (2) mérés (1) Merkel (1) mese (1) mező (1) mezőgazdaság (3) MFB (1) MIC (1) millenniumi celok (2) mintaprojekt (1) Miskolc (2) Mongólia (1) Monsanto (3) Monsanto Tibunal (1) mtvsz (2) MTVSZ (25) műhús (1) multik (3) NAFTA (2) napelem (4) naperőmű (2) Natura2000 (1) nemzetek feletti vállalatok (3) nemzeti parkok (1) nemzetközi egyezmény (4) Nemzetközi Energiaügynökség (1) Netflix (1) Nigéria (3) Nnimmo Bassey (1) no2ISDS (2) növények (1) növénytermesztés (3) növényvédőszerek (9) no gmo (1) nyári tábor (1) nyeleni europe forum (1) nyersanyagok (1) nyílt (1) offsetting (1) ogoni törzs (1) ökocídium (1) ökofilmklub (1) ökológiai lábnyom (1) ökológiai válság (1) ökolokalizmus (1) okostelefon (1) olajpálma (1) olajszennyezés (4) olajvezeték (3) Olaszország (1) olkiluoto 3 (1) OLP (1) olvasókör (1) önkénteseink (2) önrendelkezés (3) orgona (1) Otthon Melege (2) Paks (1) palagáz (2) pálmaolaj (1) pályázat (7) panasz (1) Párizsi Megállapodás (2) pénz (3) PeoplesBudget (1) permakultúra (5) Peter Wohlleben (1) petíció (36) Philip Morris (1) PM (2) polgármester (1) pottyondyákos (1) Pozsony (1) program (1) programajánló (2) pro natura svájc (1) radioaktív (2) rákkeltő (2) reaktor (3) regionális fejleztés (2) rekultiváció (1) reménysugár (1) rendszerszintű változás (3) reptér (1) rezsicsökkentés (1) riadólánc (1) RightToRepair (1) Rio+20 (1) romániai ősz (1) Roundup (2) rovarok (1) Rovar Atlasz (1) Sandisk (1) SDG (1) Seattle (1) Seralini (1) Shell (4) shell (1) Sigmar Gabriel (2) SLAPP (1) Slow Food (1) sóder (1) Spark (1) SparkAChange (1) SSD (1) Standing Rock (4) StopISDS (2) StopTTIP (20) Stop Corporate Impunity (4) strukturális alapok (2) sugárzás (2) system change (2) szabadkereskedelem (26) szállópor (1) szalmaépítészet (4) szavazás (2) szelence (1) szén (1) szénerőmű (6) szénkivezetés (11) szénmentesítés (2) szennyezés (2) szénrégió (7) szilárdtüzelés (2) szmog (1) szociális (1) szója (1) szökőár (1) szólásszabadság (1) szolidáris (1) szörp (1) tájfajták (2) talaj (1) talajpusztulás (2) tanulmány (1) tanulmányút (1) távhő (1) technológia (1) termelő-fogyasztó (1) természetes (1) természetesgyümölcsészet (2) természetvédelem (6) termőföld (7) terv (2) tervezett elavulás (3) tévutak (4) tilos rádió (1) tippek (5) tisza (1) toma jelenti (2) törpék (1) TrumDeal (1) Trump (4) TTIP (23) TTIPkedd (1) TTIPleaks (1) TTIPtrump (1) TTIPtuesday (1) tüntetés (4) tűzifa (3) UBS (1) Umweltinstitu München (1) UNESCO (2) uniósforrás (1) UNtreaty (2) USA (2) vadvirágok (1) vadvirágos rét (2) Vallónia (1) válság (2) Vandana Shiva (1) védett fajok (2) vegyianyagok (9) vélemény (1) vendégcikk (3) vér (1) Verespatak (5) vers (2) verseny (2) vetélkedő (1) vetőmagok (1) vetőmagszennyezés (1) videó (1) video (10) Viktor Frankl (1) világbank (2) világörökség (2) virág (2) virágbomba (1) virágok (1) víz (2) vízgazdálkodás (1) vízierőmű (2) víztúlfogyasztás (1) VWgate (1) Western Digital (1) WHO (2) WTO (1) zaj (1) zöldhelyreállítás (1) Zöld Kapcsolat Egyesület (2)

Közösség

Kövess minket a Facebookon!

Olvass minket a Twitteren!

süti beállítások módosítása