A meztelencsiga kordában tartása és haszna egy biodiverzitás-barát kertben

Írta Nyolczas Krisztina , 2024. május 21. 08:01 , Hozzászólsz?

Szerző: Fidrich Róbert

Ha túl sok a kártevő, akkor valamit mi nem teszünk helyesen - írja Dr. Gyulai Iván a Ötletek a biodiverzitás-barát kert kialakításához c. kiadványunkban több helyen is. A bevezető mellett most kiemeljük a meztelencsiga kordában tartásáról és hasznáról írt részeket.

 

kiadvan_borito.png

Az ökológia erre vonatkozó egyenleteivel bizonyítható, hogyha nekikezdünk egyik vagy másik 'kártevő' népességének gyérítéséhez, akkor a rá épülő korlátozó faj, fajok népességét fogjuk csökkenteni elsődlegesen. Az egyszeri kártevőgyérítés, amennyiben 95%-os eredményességgel megy végbe, a ragadozó szervezetek gyérüléséhez, akár eltűnéséhez vezet, és a célzott népesség ezt követően megháromszorozódik. Ha a gyérítést folyamatosan végezzük, akkor a ragadozók száma sokkal jobban csökken, és a célzott populáció időről-időre tovább növekszik. Az optimális állapot – hogy egyik is, másik is van –, akkor következik be, ha nem teszünk semmit.

Ebből az a tanulság, hogy nem lehet egyszerre rettegni a szúnyogtól és a denevértől, a meztelen csigától és a lótetűtől, a levéltetűtől és a karoló póktól, mert az ideális létszám akkor jön létre, ha egyiküket sem háborgatjuk.

De miért is háborgatnánk őket? Vajon okoznak-e kárt a hernyók, ha lerágják a gyümölcsfa leveleit, és a meztelencsigák vajon csak a kárunkra vannak? Mi a helyzet a poloskákkal, a levéltetvekkel, a lótücsökkel vagy éppen a patkánnyal? Joggal nem örülünk annak, ha annyi van belőlük, hogy nekünk semmi nem marad a termésből, sőt még a lakóházunkba is betolakodnak. Ám mindig számolnunk kell azzal, hogy ha valamiből túl sok van a környezetünkben, akkor valamit mi nem teszünk helyesen.

Nagy meztelencsiga (fotó:  Michal Maňas, CC BY 2.5)
Ahogy a bevezetőben már említettük, egy-egy faj (meztelencsiga, légy, hangya, szúnyog, lótücsök, patkány stb.) túlzott létszámú jelenléte mindig valamilyen általunk elkövetett hiba következménye, amely minden esetben az egyedszámokat korlátozó sokféleség hiányából fakad. A meztelencsigákat számos élőlény korlátozza, a lótücsök például a föld alatti üregekbe rakott petéket keresi fel, de néhány házas csiga is fogyasztja a petéket. Segítségünkre van a sün, a vakond, a búbos banka, a barna és zöld varangy, az ásóbéka, a tarajos gőte, a lábatlan gyík. Minden esetben vannak paraziták is, amelyek hatékonyan tudják korlátozni a népesség létszámát, a meztelencsiga esetében egy parazita fonalféregre számíthatunk.

A másik oldalon azt is érdemes megfontolnunk, hogy vajon az általunk kellemetlenek tartott élőlények csak bosszúságot okoznak-e nekünk, vagy csupán nem ismerjük őket eléggé. Ahogy már említettük, a lótücsök segít a csigák számának korlátozásában, de pusztítja a gyökereket károsító drótférgeket is a talajban. Ragadozó, rovarevő, de szorgos munkája közben kiborítja a növényt is, vagy éppen „átgyalogol” rajta. „Kártétele” tehát másodlagos, munkája közben valósul meg. Másrészt a lótücsök akkor tisztel meg bennünket a jelenlétével, amikor sok nyers trágyát viszünk be a talajba, és ott gazdagon elszaporodnak azok az élőlények, amelyek neki táplálékot biztosítanak.

A patkány az ember hulladékain szaporodik fel, létszámuk táplálékfüggő. Bizony jó szolgálatot tesznek, hiszen ki takarítaná ki a csatornákba, szemetesekbe juttatott kidobott étkeket? De nekik is megvannak az őket korlátozó ellenségeik: a róka, a macska, a baglyok és persze parazitáik és betegségeik. A meztelencsiga is hasonló a patkányhoz, mondhatnánk, hogy a föld patkánya, hiszen minden szerves hulladékot feltakarít, és emellett még kannibál is. Nem mellesleg nélkülözhetetlen a humuszképzésben, és „lemoshatatlan” nyákja kiváló ragasztóanyaga a talajmorzsáknak, amelyeket nem tud szétiszapolni az eső.

Vágatlan Május

Írta Nyolczas Krisztina , 2024. május 02. 13:24 , Hozzászólsz?

(Juhász Lilla írása)

Itt van a május, ideje eltenni a fűnyírót, és rá se nézni egy hónapig! Csatlakozz Te is a Vágatlan Május nemzetközi kihíváshoz, légy lusta kertész, és ne vágd le a füvet!

Bolygónkon több mint 30.000 méhfaj él és több 10.000 más beporzó, Magyarországon 700 vadméh faj él, és több 100 beporzó. Az egész Földön ezen fajok száma drasztikusan fogyatkozik. Az okok többek között a vegyszerezés, a monokultúrás gazdaságok, de legfőképpen az élőhelyek számának csökkenése.

vagatlan2.jpg

Régen a kertekben a veteményes mellett a virágzóké volt a főszerep. Mióta a fűnyíró elterjedése miatt, a rövidre nyírt pázsit státuszszimbólum lett, átvette mind a veteményes mind a virágzók helyét a kertekben. Ezzel ökológiai sivatagot teremtve a vadon élő beporzó fajok számára. Pontosan ennek a folyamatnak a megállítására a pázsitok valamennyire visszavadítására és természetesen a rendelkezésre álló vízkészleteink védelmére is jött létre a Vágatlan Május kihívás.

 

Vágatlan Május (No mow may, Maai mei niet. Der mähfreie Mai)

2019-ben Nagy-Britanniából indult a Plantlife botanikai társaság szervezésében. Mivel a vadon élő beporzók fogyatkozásának egyik oka az életterük csökkenése, így ha egy hónapig nem vágjuk a füvet, olyan virágok jelenhetnek meg, amelyek a beporzókat láthatják el élelemmel. A kihívás az első évben hatalmas sikert ért el, többen beszámoltak akár védett növényfajok megjelenéséről is.

vagatlan.jpg

Azóta több ország is csatlakozott, köztük az egyesült államok, Németország és Hollandia is. Minden évben egyre több a résztvevő, és egyre nagyobb számban vesznek részt egyesületek, cégek és önkormányzatok is.

2022-ben Magyarországon a Virágjárók, méhlegelők csoport rendezte meg az első Vágatlan Májust, amihez több százan csatlakoztak, és szerencsére egyre népszerűbbé válik évről-évre.

Csatlakozz Te is a Vágatlan Május nemzetközi kihíváshoz, légy lusta kertész, és ne vágd le a füvet! Készíts róla egy fényképet, és töltsd fel a Magyar Természetvédők Szövetsége “A mi sokszínű kertünk!” kampányoldalára!

5_1.jpg

Példád segíti, hogy mások is rákapjanak a biodiverzitásvédelmi praktikákra és értékes ajándékokat is nyerhetsz az oldalon.

Miért ne nyírj?

  1. Most kezdenek igazán beindulni a virágok, és az újonnan kikelt beporzóknak szükségük van energiára.
  1. A virágjárók fogyatkoznak az egész világon, de ha több életteret, táplálékot biztosítunk nekik, valamint elhagyjuk a vegyszerek használatát, akkor ez megállítható.
  1. A biodiverzitás a sokszínűség az élet alapja. Minél többféle növény jelenik meg, annál több faj talál élelmet vagy éppen menedéket magának.
  2. A magasabbra hagyott fű hűsíti a talajt, ezzel együtt a környezetét is. Nem kell annyit locsolni sem, nem ég ki és, több szén-dioxidot nyel el mint az 5 cm-nél rövidebb.
  3. A természetet ha kicsit hagyjuk kibontakozni, csodákat láthatunk, nem csak néhány szebb vadvirág, hanem akár védett növények is megjelenhetnek, és olyan fajok is beköltözhetnek a nem háborgatott helyekre akikre pl. nagy szükségünk lehet a növényeink védelme érdekében.
  4. Ezt ti írjátok meg, akik vállalják a kihívást, és nem veszik elő a fűnyírót egy hónapig.

 

Persze az is izgalmas ha csak egy részét nem nyírod, és összehasonlítod a kettőt, vagy épp utakat vágsz bele.

Kutatások bizonyítják, hogy a leírt pontok tényeken alapulnak. Egy hónapig nem vágott füves terület élővilága megháromszorozódik, de a múlt évben a briteknél a kihívás során 250 vadon élő fajt azonosítottak, köztük több védettet, például kosborokat is.

 

Milyen fajok jelenhetnek meg a nyíratlan gyepben?

Pitypang: Európában a legtöbb beporzót vonzó növényfaj. 130 fajnak ad táplálékot.

Százszorszép: amely tökéletes virágzó pázsit összetevő, és akár nyírható is ha vége van a kihívásnak.

Fehér here: szintén virágzó pázsit összetevő, taposás tűrő és nem igényel locsolást sem.

Cickafark: tökéletes szárazságtűrő, igazi méhlegelő, alacsonyan és magasan is tud virágozni.

Olyan virágzók is megjelenhetnek, amik akár régebben lettek elvetve de eddig még nem voltak adottak a körülményeik, így akár kerti nemesített fajok is.

vagatlan_majus.jpg

A madarak és a szél által bekerült növények is felbukkanhatnak, ezen belül akár védett fajok, pl többen is beszámoltak kosborokról amik mindegyike védett hazánkban.

Kiváncsi vagy nálad mik nőhetnek ki a fűből? Csak ne nyírd le májusban.



Természetesen lehetnek felmerülő kérdések:

Kullancsok: igen, egyre többen vannak, de a melegvérű állatok a hordozóik, így a ha kutya macska, van a kertben, akkor akár a rövid fűben is megjelenhetnek. A legfontosabb az ő védelmük, így nem adják át nekünk sem. Ugyanakkor ha utakat vágsz a fűbe akkor azokat ők is jobban használják, így lehet kevésbé lesznek kitéve a vérszívóknak.

Növények, melyeket nem akarunk a kertünkben látni: egérárpa, tarackbúza, invazív növények. Természetesen amit nem szeretnél megtartani, azokat eltvávolíthatod. Rovarok: a beporzóink nem támadnak emberre, de figyelembe kell venni, hogy ha a közelben méhek vannak, akkor se mezítláb ne mászkáljunk, se pl. kisgyerekek ne legyenek négykézláb a fűben, mert előfordulhat, hogy rálépnek, beletenyerelnek. Tegyünk le egy plédet és ott nyugodtan szemlélhetjük a természetet!

 

Ajánlott olvasmány:

Bardóczi Sándor: Hogyan legyen saját méhlegelőd?

 

Csatlakozzatok A MI SOKSZÍNŰ KERTÜNK! kampányhoz! 

 

#AMiSokszinuKertunk

#Biodiverzitasvedelem

#mtvsz

#VagatlanMajus


agrarminiszterium.png

 

 

 

 

A programot az Agrárminisztérium támogatja.

Kevesebb mint 100 nap az éghajlatvédelem és energiaátmenet gyorsítására

Írta Nyolczas Krisztina , 2024. március 28. 13:41 , Hozzászólsz?

Címkék: EgyüttAMásfélfokért TogetherFor1point5 CDE EUKI CAN LIFE járulékoshaszon cobenefits

Írta-szerkesztette: Marton Miklós, Botár Alexa, MTVSZ.

Már száz nap sincs a hazai éghajlat- és energiapolitikát, intézkedéseket 2030-ig alapjaiban meghatározó Nemzeti Energia és Klímaterv (NEKT) frissítésére. Bár a hazai szakmai szervezetek – köztük a MTVSZ legutóbb 2023 októberben – már vagy százszor elmondták javaslataikat, a dokumentum még „száz sebből vérzik”.

 

Ha felgyorsítjuk a klímasemlegességig (nettó nulla kibocsátásig) tartó energiaátmenetet - azaz a magyar gazdaság energiatakarékossá, megújuló energia alapúvá átalakítását -, azzal jelentős veszteségeket kerülünk el és további járulékos hasznokra teszünk szert (például energiaátmenethez köthető új munkahelyek), amelyek 2030-ig több mint 5000 milliárd forint nyereséget adnak az országnak. Mindezt szemléletesen bemutattuk blogbejegyzésünkben, és elérhető „A Párizsi Megállapodás gazdasági mérlege” című szakmai jelentésben is. Az éghajlatvédelmi-energiaátmeneti kiadások, beruházások tehát bőven megtérülnek: 2030-ra minden ebbe befektetett euro 2,90 eurót jövedelmez.

b_cikk.png

Az energetikai épületfelújításokkal és más energiatakarékossági és -hatékonysági intézkedések támogatása, a fosszilis energiahordozóktól való – kb. 80%-os, uniós átlag feletti – függésünk kivezetése és egy egészséges megújuló energia alapú energiamix kialakítása, tehát nem csak társadalmi és környezetvédelmi érdek, de még jó üzlet is, erősíti a magyar gazdaságot. 2030-ig ezekkel az energiaátmeneti-éghajlatvédelmi beruházásokkal további háromnegyed évnyi nemzeti jövedelmünk spórolható meg.

a_cikk.png

Sajnos ma Magyarországon rengeteg energia szó szerint kimegy az ablakon: az épületek zöme nagyon energiapazarló, nem vagy rosszul szigetelt, elavult fűtési rendszerrel, az egyik legnagyobb energia-fogyasztó szektor. Eközben az építőipar számtalan megoldást kínál az energetikai felújításokra, a lakosság, kkv-k és más kisebb végfogyasztók nagy része tervez is felújítani, de szüksége van hozzá támogatásra. Egy átfogó, többéves lakóépület energetikai felújítási támogatási program bő egy évtizede hiányzik, még mindig csak tervben van a program kiírása idén, és szükség van egy kifejezetten az alacsony jövedelműeket célzó, nagyobb támogatási arányú felújítási támogatásra is. Mindezeknek hangsúlyosabban és erősebb intézkedésként meg kellene jelenniük a klímatervben (NEKT). A klímaterv hatásvizsgálatának társadalmi konzultációja hamarosan várható, érdemes lesz beleszólni mindenkinek! A klímaterv lehetőség a hazai klíma- és energiapolitika irányainak, intézkedéseinek átgondolására, az energiaátmenet felgyorsítására. De vajon hogyan néz ki mindez Közép-Kelet Európában?

 

„A szlovén Energiaszegénységi Terv beleszövése a NEKT-be jó példa lehet.”

Danijel Crnčec, a szlovén Környezeti, Klímaügyi és Energiaügyi Minisztérium munkatársa szerint a lakások energetikai felújítása nagyon sokat tehet az energiahatékonyságért. Magyarországon az épületállomány állapota leromlott, energetikai szempontból 90%-a elavultnak számít. Szakértők szerint a kitűzött célok eléréséhez évi kb. 130-140 ezer lakás alapos felújítására lenne szükség. Ezzel nyerne az építőipar, az ingatlanpiac, a kormány, a lakók – és nem mellesleg sokezren élnének egészségesebb lakásokban, és javulna a levegőminőség is. A jelenlegi NEKT-ben azonban alig van szó az energiaszegénység kezeléséről, és a lakások energetikai felújítására is kevés Uniós és állami forrást terveztek, egyelőre alig 60 ezer lakás felújítását vállalták 2029-ig a magyar uniósforrás költési tervekben (Helyreállítási terv + Operatív Program).

 

„A politikusok legfeljebb követik az energiaátmenetet, de nem vezetik”

Genady Kondarev, a bolgár E3G szakértője szerint a megújuló energiahordozók terjedése Közép-Kelet Európában piac vezérelt; kevés kivételtől eltekintve a politikusok, döntéshozók (és a jogalkotás) inkább csak követik az eseményeket, kevésbé vezetik. A magyar klímaterv tervezet szerint 2030-ig a teljes végső energiafelhasználásának 29%-a lesz megújuló, de ehhez a teljes energiafelhasználást is megfelelő intézkedésekkel kellene csökkenteni. A szélenergia korlátozásának rendezését például immáron egy éve halogatta a kormány, és a jelenlegi helyzet meglehetősen átláthatatlan, és nem a hálózatos, sok egymást kiegyenlítő helyi nap- és szélerőmű irányába mutat.

 

„A fosszilis energia függőség kivezetését olyan hamar végre kell hajtani, ahogyan csak lehetséges.”

Federico Mascolo, a CAN Europe munkatársa február végén egy nemzetközi konferencián kiemelte, hogy a fosszilis energia függőség csökkentése és a fosszilis energia közpénzes támogatásának kivezetése kérdésében több tagállam nem fogalmaz a klímatervében egyértelműen. A Párizsi Megállapodás értelmében, a vállalt klímasemlegesség (nettó nulla üvegházgáz-kibocsátás) eléréséhez a klímatervekben konkrét intézkedésekkel, határidőkkel le kell írni a fosszilis energiahordozók kivezetésének tervét, és azok támogatásainak kivezetési tervét is. Ehhez képest Magyarországon többezer milliárd forint támogatást kapott közpénzből a fosszilis energia felhasználása; és további három új, összesen több mint 1500 megawatt teljesítményű fosszilis gázerőmű építését és legalább 20 évig való működtetését tervezik.

 

Száz szónak is egy a vége: száz nap nem hosszú idő, de arra elég lenne, hogy a Nemzeti Energia és Klímatervet erősítsék  és ezzel egyúttal a lakosság, a kkv-k és más végfogyasztók segítséget, több támogatást kapjanak az energiaátmenethez, e szereplők és a gazdaság jól járjon, válságállóbbá és energiaszuverénebbé váljon.

 

Fenti írás a Together for 1.5 projekt keretében jött létre. A Together for 1.5 projekt az Európai Unió LIFE Program támogatásával működik. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával.

#EgyüttAMásfélfokért #TogetherFor1point5 #CDE_EUKI #CAN_LIFE #járulékoshaszon #cobenefits

Sima leszállás: az Európai Befektetési Bank újonnan leleplezett magas szintű „forgóajtó-esetei” makacs rendszerszintű problémákra utalnak

Írta Farkas Dorka , 2024. március 08. 15:18 , 2 hozzászólás

Írta: Dönsz-Kovács Teodóra és Marton Miklós

A Politico új, riasztó jelentése a budapesti repülőtér vitatott bővítésével kapcsolatos „forgóajtókat”2 tár fel az EBB legmagasabb szintjén.

 copy-of-www-use-for-webpage-covers-blog-post-publications-prs-3.png

Fotó: Liszt Ferenc Budapest Airport, Bjoertvedt, CC BY-SA 4.0 , via Wikimedia Commons

 

Csaknem egymillió budapesti lakos él Magyarország legnagyobb nemzetközi repülőtere árnyékában, „élvezve” annak elviselhetetlen zaját és fullasztó légszennyezését. A leszálló és induló járatok légörvénye és heves rezgése sok kárt okoz a közeli negyedek lakóházaiban. Az Európai Beruházási Bank (EBB) milliós uniós közpénzével bővülő repülőtér jövője sok lakost tiltakozásra késztetett, de a Bank, a Budapest Airport Zrt. és a magyar hatóságok többnyire csak a vállukat vonogatják.

Február 29-én a Politico nyilvánosságra hozta, hogy Vazil Hudák, aki az Európai Beruházási Bank alelnökeként 2018 decemberében 200 millió eurós hitelt írt alá a repülőtér üzemeltetőjével, alig három hónappal a Banktól való távozása után - tehát a Bank magatartási kódexe által előírt türelmi időszak1 alatt - csatlakozott a budapesti repülőtér igazgatóságához. A Politico értesülései szerint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelenleg is vizsgálja az EBB-hitel és Hudák alelnöki, majd igazgatósági tagsági tisztségei közötti összefüggést.

Az EBB-hitel célja, hogy a kibővített budapesti repülőtér 2030-ra másfélszeresére növelhesse utasforgalmát. A Bankwatch és a Magyar Természetvédők Szövetsége a Kulturált Légi Közlekedésért Egyesület helyi aktivistáival közösen évek óta arra figyelmeztet, hogy a járatok számának ellenőrizetlen növekedése az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedését, a zaj- és légszennyezés növekedését, valamint a szomszédos házak további sérülését eredményezi. A projekt környezeti terhelése még magasabb lesz, ha a repülőtér-bővítése anélkül megy végbe, hogy teljes mértékben összhangban lenne az EBB-szabványokkal és az EU-szintű jogszabályokkal – illetve, hogy bevonnák a helyi közösségeket. Amint azt az EBB igazgatótanácsának elmondtuk, ez a projekt sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját.

Valójában már több mint két év telt el azóta, hogy az EBB Panaszkezelési Mechanizmusa elismerte, hogy a repülőtér-bővítési projekt előkészítése alapvetően hibás volt. A Mechanizmus jelentése megerősítette a civil szervezetek által felvetett aggodalmakat, miszerint az EBB nem értékelte megfelelően, hogy a projekt megfelel-e a bank saját szabályainak, és nem tájékoztatta a nyilvánosságot a projektről és annak következményeiről. A Mechanizmus vizsgálatából többek között kiderült, hogy a jogszabályi előírások ellenére a projekt nem ment át környezeti hatásvizsgálaton.

Az a tény, hogy mind az EBB, mind a Budapest Airport Zrt. folytatta ennek a problémás projektnek a végrehajtását, miközben nem hajtotta végre a Panaszmechanizmus ajánlásait, már önmagában is komoly kétségeket ébreszt a nyilvánosság integritását illetően. A Bank közölte a Politicóval, hogy folytatni kívánja a hitel folyósítását, „amíg a szerződéseinkhez csatolt feltételek teljesülnek”. Az általános szerződési feltételek azonban megkövetelik, hogy az EBB által finanszírozott projektek megfeleljenek a környezetvédelmi jogszabályoknak. Ez a projekt pedig, ahogy a Panaszmechanizmus kimondta, nem felel meg.

Az a leleplezés, hogy az EBB alelnöke, aki ezt a kétes kölcsönt aláírta, később a Budapest Airport vezetőségének tagja lett, elmélyíti az uniós intézmény iránti bizalomhiányt – nem csak a projekt által érintettek körében, hanem valószínűleg jóval azon túl is.

Magyarországon és szélesebb körben Európában támadások érik a jogállamiságot. Ezért különösen fontos, hogy az EBB, mint közintézmény, megerősítse elkötelezettségét az uniós jog, és különösen az általa támogatott projektek által érintett közösségek tiszteletben tartása mellett. Ezért kulcsfontosságú, hogy az EBB elismerje a Politico által feltárt összeférhetetlenség súlyosságát, és nyilvánosan magyarázatot adjon arra, hogy Hudák kinevezése a Budapest Airport Zrt. igazgatóságába hogyan befolyásolta az általa aláírt bővítési projektet.

Úgy tudjuk, hogy a repülőtér-üzemeltető Budapest Airport Zrt. a közelmúltban benyújtotta az Európai Beruházási Banknak a felülvizsgált Egyeztetési Tervet (Stakeholder Engagement Plan), ahogyan azt a Bank Panaszmechanizmus ajánlásai előírták. Február elején érdeklődésünkre a Bank arról tájékoztatta az MTVSZ-t és a Bankwatch-ot, hogy ügyfele a véglegesített dokumentumokat a honlapján fogja közzétenni. A repülőtér üzemeltetője azonban soha nem osztotta meg a tervtervezetet a projekt által érintett szomszédos közösségekkel, ahogyan azt az EBB szabályai előírják.

A nyilvánosság bevonásáról dönteni a nyilvánosság bevonása nélkül abszurd és felháborító, és tovább rombolja az érintett közösségek amúgy is ingatag bizalmát a Budapest Airport Zrt. és a Beruházási Bank felé. Valójában még ha nyilvánosságra hozzák is az Egyeztetési Tervet, akkor is már két év veszett el a folyamat elindítására. Továbbra is az EBB felelőssége marad annak biztosítása, hogy a „nyilvánosság bevonása” ne érjen véget a dokumentumokban, hanem azt érdemi, inkluzív helyi egyeztetés kövesse.

Közpénzt egyáltalán nem a klímakárosító légiforgalom bővítésére kellene fordítani, sokkal inkább a fenntarthatóbb közlekedés fejlesztésére. De legalább, ha a repülőtér bővítését be kell fejezni, azt összhangba kell hozni az EBB-szabványokkal és az EU-joggal, elsőként az összes környezeti hatás felmérésével. Az EBB-nek és ügyfelének, a Budapest Airport Zrt.-nek sürgősen és maradéktalanul végre kell hajtania a Panaszmechanizmus ajánlásait, és kiemelten kell kezelnie a helyi közösség érdemi bevonását.

A „forgóajtók”2 idült problémája az EBB-nél

A Politico története komoly aggodalomra ad okot az EU pénzügyi világában ismétlődő „forgóajtós”2 esetek miatt is. Emily O'Reilly európai ombudsman 2023 novemberében összegezte akkori vizsgálatát egy volt EBB-alelnökkel kapcsolatban, aki szokatlan karrierbeli ugrást tett. Abban az esetben Dario Scannapieco, miután elhagyta az EBB-ben betöltött posztját, az olasz állami hitelező Cassa Depositi & Prestiti SpA (CDP) élére került, amely gyakran dolgozik együtt az EBB-vel pénzügyi közvetítőként. Az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a Bank által az ügyben folytatott ügymenet „nem megfelelő és hivatali visszásságot jelent”. Az ombudsman ajánlásokat is tett, hogy a Bank Etikai és Megfelelőségi Bizottsága „hozzon intézkedéseket a beazonosított esetleges összeférhetetlenségi kockázatok mérséklésére”, és mihamarabb tegye közzé a tervezett lépéseket.

Nem sokkal ez után az európai ombudsman újabb vizsgálatot folytatott az EBB magas szintű „forgóajtóival” kapcsolatban. Ebben az esetben Emma Navarro 2021 januárjában az Iberdrola spanyol energiavállalathoz ment dolgozni, mindössze három hónappal azután, hogy elhagyta az EBB alelnöki posztját, ahol több milliárd eurós kölcsönt írt alá ugyanannak a cégnek. „Az EBB nem kezelte megfelelően az összeférhetetlenség kockázatát, amely abból adódott, hogy a volt elnökhelyettes a türelmi időszakában1 állást töltött be a cégnél” – áll az ombudsman határozatában. A jövőbeni esetek megelőzése érdekében azt javasolta, hogy az EBB „szilárdabb hozzáállást alkalmazzon az Irányító Bizottság tagjainak olyan magánszektorbeli munkakörökbe való forgóajtós távozásakor, amelyeken addig az EBB szolgálatában dolgoztak”.

Mindezeknek nem lett volna szabad megtörténniük. Valószínűleg az Irányító Bizottság szabályzatának későbbi változtatásai sem foglalkoznak érdemben a kérdéssel, hiszen ezek meghosszabbították a türelmi időszak időtartamát.

Xavier Sol, a CounterBalance elnevezésű, a közpénzügyek átláthatóságát szorgalmazó nemzetközi civil szervezet akkori igazgatója már 2016 júliusában ezt írta: „Ahhoz, hogy az EBB az európai polgárok érdekében működjön, az uniós banknak szigorúbb rendelkezéseket kell elfogadnia a magas szintű munkatársak összeférhetetlenségi konfliktusai és a „forgóajtók” elkerülése érdekében.” Sol azután írta mindezt, hogy O’Reilly ombudsman levelet írt Werner Hoyer akkori EBB-elnöknek, amelyben kifejtette, hogy a Banknak foglalkoznia kell az összeférhetetlenség kockázatával a vezető testületeiben.  „Az EBB-nek nemcsak az összeférhetetlenség ellen, hanem annak még a látszata ellen is fel kell lépnie. Proaktívnak kell lenni a kockázatok azonosításában és kezelésében az irányító testület tagjainak megbízatása előtt, alatt és után” – áll O'Reilly levelében.

2017 áprilisában az Európai Parlament felhívást intézett az EBB-hez, hogy kezelje az összeférhetetlenség kockázatát. A felhívás aláírói (Európai Parlament képviselői) „erős aggodalmukat fejezik ki az EBB irányító testületekben kialakuló esetleges összeférhetetlenség megelőzése irányuló mechanizmusainak feltárt hiányosságai miatt”, és sürgetik a Bankot, hogy vegye figyelembe az Ombudsman ajánlásait, és „a lehető leghamarabb vizsgálja felül magatartási kódexét.”

Közel négy évvel később, 2021 júniusában a képviselők ismét felhívták a figyelmet az EBB-ben fennálló összeférhetetlenség kérdésére, megjegyezve, hogy „több korábbi alelnök az EBB-vel kapcsolatban álló szervezeteknél vállalt munkát anélkül, hogy betartották volna a türelmi időt.” Elítélték „azt a tényt, hogy az ilyen gyakorlatokat nem szabályozza szigorúan és nem tiltja az EBB magatartási kódexe”. Az Európai Parlament ismételten felszólította a Bankot, hogy szigorítsa a foglalkoztatás utáni szabályozását, hogy az összhangba kerüljön az Európai Bizottság és a hasonló intézmények szabályaival.

Két hónappal később az EBB új magatartási kódexet vezetett be az Irányító Bizottság számára. Ez a szöveg 24 hónapos türelmi időt ír elő, amely alatt az EBB alelnökeinek „kerülniük kell minden olyan helyzetet, amely tényleges, potenciális vagy látszólagos személyes összeférhetetlenséghez vezethet. Ha ezeket nem lehet elkerülni, ezeket a helyzeteket megfelelően és óvatosan mérsékelni kell.”

A három „forgóajtós” eset azonban azt jelzi, hogy a probléma nem csak a türelmi idő hosszában van, bár az érintett alelnökök mindegyike az EBB-től való távozását követően négy hónapon belül töltötte be új állását. A probléma sokkal inkább maga az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok érvényesítése.

Az igazgatóság Etikai és Teljesítési Bizottságának gondoskodnia kell a türelmi idő szigorú betartásáról, különösen a leköszönő alelnökök körében. A szabályokat is meg kell erősíteni, hogy az EBB Irányító Bizottságának tagjai ne vállalhassanak munkát olyan vállalatoknál és intézményeknél, amelyek a Bank pénzügyi támogatásában részesülnek azokban a régiókban és országokban, amelyekért az érintett alelnök volt felelős.

Közvetlen kapcsolat van aközött, hogy az EBB nem tartotta be környezetvédelmi és szociális normáit, valamint az uniós jogot a budapesti repülőtér projektjének fejlesztése során; és aközött, hogy nem tartotta be a vonatkozó etikai garanciákat. Mindkettő veszélyezteti a Bank integritását.

Legfőbb ideje, hogy az EBB fokozza erőfeszítéseit az összeférhetetlenség megszüntetésére, különösen a saját vezetésén belül. Nadia Calviñonak, a Bank elnökének gondoskodnia kell az Európai Ombudsman ajánlásainak betartásáról a „forgóajtó-jelenség” megfékezése érdekében. Az EU pénzügyminisztereinek mint az EBB vezetőinek látniuk kell, hogy ez alapvetően fontos a bizalom megőrzéséhez.

Anna Roggenbuck, Bankwatch és Dönsz-Kovács Teodóra, MTVSZ

 

A fordító megjegyzései:

  1. Türelmi időszak: Sok szervezet döntéshozói a munkakör befejezése után nem vállalhatnak azonnal hasonló munkát, mivel sok üzleti titkot, tapasztalatot így magukkal vihetnének. Az intézmény a bankszektorban általános, annak részleteit a munkaszerződés megkötésekor vagy módosításakor célszerű tisztázni. Az időszak hossza akár két év is lehet. A fogalom angolul cool-off period, vagy gardening-leave.
  2. Forgóajtó: angolszász beszédben az ismétlődő, vissza-visszatérő jelenségek szimbóluma (revolving door). A fogalom a közszférában olyan távozásra utal, amikor valaki egy fontos pozícióból a magánszférába távozik úgy, hogy azzal jogosulatlan előnyökhöz jut. Ilyen például, ha valaki a jogszabály alkotás, vagy annak végrehajtatása oldaláról az érintettek oldalára lép át.

 

Az eredeti cikk itt érhető el: https://bankwatch.org/blog/soft-landing-new-high-level-eib-revolving-door-revelations-suggest-systemic-issue-persists

 

A több milliárdos Verespatak ISDS-per: közel a vége?

Írta Farkas Dorka , 2024. március 08. 10:18 , Hozzászólsz?

Címkék: korrupció cián arany pénzmosás mtvsz Verespatak ISDS

Szerző: Fidusz

A kanadai Gabrial Resources cég még évekkel ezelőtt perelte be egy "offshore bíróságon" a román államot, hogy így kényszerítse ki a Verespatakra tervezett cianidos technológiájú aranybánya beruházás engedélyezését - vagy pedig kicsikarjon az adófizetőktől több milliárd dollár kártérítést. A hírek szerint a döntést a mai nap folyamán (pénteken) hirdeti ki a washingtoni székhelyű taláros testület. A román állam már hetek óta arról beszél, hogy el fogják veszteni a pert, de mostanában azt is lebegtetik, hogy talán jobban járna a költségvetés, ha inkább mégiscsak zöld utat adnának a verespataki aranybánya beruházásnak.

 

(Fotó: Alburnus Maior Egyesület, Verespatak)

Az elmúlt több, mint két évtizedeben nagyon sokat foglalkoztam, a Verespatakra tervezett cianidos technológiájú aranybánya beruházással, bár az elmúlt 2-3 évben viszonylag csend volt Verespatak körül - részben azért, mert időközben a település felkerült a Világörökség listára, ezzel nemzetközi védelmet kapott, másrészt pedig a háttérben csendben zajlott a bevezetőben is említett ISDS-per. Ezért kicsit váratlanul ért, amikor közel egy hónapja felhívott egy újságíró, hogy úgy tudja, aznap várható az ítélethirdetés a Verespatak-perben, mit tudok erről. Elkezdtem gyorsan utánanézni a dolognak, és kiderült, hogy a román sajtóban megjelent hírek akkoriban tényleg írtak arról, hogy február 10-én várható a döntés kihirdetése, de később már inkább arról szóltak a hírek, hogy ez március közepéig történhet meg. Kisebb nyomozás után rábukkantam a felperes Gabriel Resources sajtóközleményére, amelyben azt írták, hogy az üggyel foglalkozó testület (Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja - ICSID) legkésőbb március 12-ig kell, hogy meghozza a döntést.

Az azóta eltelt hetek be is bizonyították, hogy a február 10-re várt döntés vaklárma volt - főleg, hogy az szombatra esett -, illetve valószínűleg talán az időpont lebegtetése inkább azt a célt szolgálta, hogy a román kormány a közvéleményben megágyazzon egy esetleges kedvezőtlen döntésnek.

Na, de mielőtt belemegyünk a részletekbe, nem árt felidézni, mi is az a címben is említett "ISDS-per", és hogy jelen esetben miről is van szó. Ez a téma főleg egy évtizeddel ezelőtt került reflektorfényben, amikor még javában zajlottak az EU és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi egyezmény (Transzatlanti Kereskedelmi- és Befektetési Partnerség - TTIP), és az EU és Kanada közötti hasonló megállapodás, a CETA tárgyalásai. Ugyanis mindkét egyezménynek része lett volna az úgynevezett "befetető-állam vitarendezési mechanizmus" (Inverstor-toState Dispute Settlement - ISDS), amely lehetővé teszi, hogy külföldi cégek bepereljenek egyes országokat, amennyiben azok számukra kedvezőtlen környezetvédelmi vagy egyéb jogszabályokat, döntéseket hoznak. Ez az eléggé titokzatos körülmények között működő, a Guardian publicistája által találóan "offshore bíróságoknak" elkeresztelt (a közvélemény előtt többnyire eufémisztikusan inkább "választott bíróságoknak" nevezett) rendszer az elmúlt évtizedek során több milliárd dolláros károkat okozott az egyes érintett országoknak. Ezzel kapcsolatban ajánljuk figyelmetekbe az egyik német közszolgálati televízió által készített "A multi perel, a társadalom tejel" c. dokumentumfilmet. 2019. december 31-ig a külföldi befektetők (többnyire nagyvállalatok) 1023 pert indítottak  országok ellen. Az eddig lezárt esetekben – amelyekről rendelkezünk adatokkal – a Magyar Természetvédők Szövetsége által készített összegzés szerint 2022. júliusáig legalább 102,38 milliárd dollár kártérítést kellett, hogy fizessenek az államok a külföldi befektetőknek.

 


A témával kapcsolatban ajánljuk még figyelmetekbe "Zombi ISDS" c. kiadványt, amelynek magyar nyelvű összefoglalója itt található. Kapcsolódó kiadványunk: Gúzsba kötve.


Ebben a rövid kis videóban az ISDS-perek kapcsán beszélünk a nagybányai ciánszennyezésről és a verespataki ISDS-perről is:

 

 


300 tonna arany

A kétes hírű Frank Timis által alapított Gabriel Resources kanadai cég 1997-ben jött Verespatakra, hogy cianidos technilógiával kitermelje a kétezer éves telesülés hegyeinek mélyén rejtőző 300 tonna aranyat. A Verespatakra tervezett hatalmas külszíni fejtésű aranybánya beruházás ellen már több, mint két évtizede küzdenek a helyi közösségek és erdélyi civil szervezetek. A jelentős korrupcióval és pénzmosási és egyéb bűnügyi vádakkal is megterhelt beruházás elleni küzdelmet mutatja be Kocsis Tibor díjnyertes dokumentumfilmje, az Új Eldorádó, valamint a 300 tonna arany.  

(James Bond, cián és heroin - az első magyar nyelvű sajtóközlemény a Verespatakra tervezett beruházásról 22 évvel ezelőttről.)

A Gabriel Resources vs. Romania ISDS-per:

A pert a brit fennhatóság alá tartozó Jersey-szigeten (adóparadicsom) bejegyzett Gabriel Resources és a kanadai Gabriel Resources Ltd. indította a Román állam ellen 2015. júliusában a Románia és Kanada közötti 2009-ben valamint a Románia és az Egyesült Királyság között 1996-ban megkötött kétoldalú befektetésvédelmi egyezményekre hivatkozva.

Ha jól értelmezem, akkor ICSID honlapja szerint a Gabriel Resources vs. Románia ügyben 2023. szeptember 14-én már lezárták az érintett felek meghallgatását, és már csak a döntés kihirdetése van hátra. Ez alapján az ICSID-re vonatkozó szabályok szerint a testületnek március 12-ig tájékoztatniuk kell a döntésről az érintett feleket. Ez alapján reálisnak tűnhet a román sajtóban az elmúlt napokban elterjedt hír, amely szerint ma, 2024. március 8-án, pénteken az ICSID értesíti a felperest és az alperest a döntésről. A Gabriel Resources még februárban azt írta, hogy amint kézhez kapják a döntést, arról értesítik a piacot.

Négy évvel ezelőtt még arról szóltak a hírek, hogy a Gabriel Resources 4,4 milliárd dollár kártérítést követel a román államtól a Verespatakra tervezett aranybánya beruházás meghiúsulása miatt. Tavaly ősszel már 6,5 milliárd dollárról szóltak a hírek, februárban már 6,6 milliárd dollár szerepelt a hírekben, ezen a héten pedig már 6,7 milliárd dollárt emlegetett a román kormányszóvivő.

Az elmúlt hetekben megjelent nyilatkozatok szerint bukaresti kormány arra számít, hogy az ICSID által megítélt összeg 2 milliárd dollár körül lesz. A Ciolacu-kabinet számításai szerint azonban a Gabriel Resources által elszenvedett valós kár mindössze 156 millió dollár, ami maximum 445 millióra mehet fel. Ezzel szemben a kanadai vállalat azt állítja, hogy 760 millió dollár értékű befektetéseket hajtott végre Romániában a majdani kitermelés reményében, ami végül nem valósult meg. Ehhez az összeghez hozzájönnek azok a károk, amiket a projekt dugába dőlése okozott.  Maszol.ro portál szerint viszont úgy tűnik, a Gabriel Resources, nem bízik maradéktalanul abban, hogy a ICSID jogosnak találja a 6,6 milliárd dolláros követelést, ezért két alternatív összeget is beterjesztett: az egyik 5,6, míg a másik 3,3 milliárd dollár.

A román állam már hetek óta arról kommunikál, hogy el fogják veszteni a pert, de mostanában már azt is lebegtetik, hogy talán jobban járna a költségvetés, ha inkább mégiscsak zöld utat adnának a verespataki aranybánya beruházásnak. Lehet, hogy amögött, hogy már egy hónappal ezelőtt bedobták a köztudatba, hogy pár napon belül meg lesz a döntés, és a várható több milliárd dolláros kártérítési kötelezettséget bedobták a köztudatba, annak próbáltak megágyazni, hogy a végén mégis alkudozhassanak arról, hogy megadják a zöld utat a verespataki aranybánya beruházásnak?

Az is furcsa, hogy a romániai civil szervezetek által az ügyben az ICSID-hez benyújtott három "Amicus curiae"* beadvány közül a harmadikat, amelyet 2023. júniusában terjesztettek be, a román állam nem fogadta be, emiatt azt az ICSID elutasította. Pedig Stephanie Roth, a beruházás ellen küzdő mozgalom Goldman Környezetvédelmi-díjas aktivistája szerint ez a harmadik 'amicus curiae" beadvány olyan kockázatokra mutat rá, amelyekről ha a kanadai cég tájékoztatta volna a részvényeseket, akkor a Gabriel Resources részvényárfolyamai is alacsonyabbak lettek volna, s ezáltal nagy eséllyel alacsonyabb kártérítési összeg megfizetelére köteleznék a román államot.

Mindenesetre miközben a Gabriel Resources visszafogottan kommunikál - ahogy az ilyen folyamatban levő perekben elvárható -, meglehetősen furcsa, hogy a romániai sajtó a per lehetséges kimenetelével kapcsolatos negatív hangvételmú kormányzati nyilatkozatokkal van tele.

* Az Amicus curiae (a Bíróság segítője vagy “a Bíróság barátja”) olyan magánszemély vagy szervezet, aki nem résztvevője ugyan egy jogi ügynek, de jogosult arra, hogy segítséget, szakértelmet vagy betekintést nyújtson a bíróságnak a tárgyalandó ügyben felmerülő kérdések kapcsán.

Frissítés: Mind a román kormány képviselői mind a Gabriel Resources arról számolt be nemrég, hogy értesítést kaptak az ICSID-től, hogy a mai nap kapják kézhez a hivatalos döntést. A torontói tőzsde leállította a Gabriel Resources részvényeinek kereskedését.

Nem ráfizetés, hanem közérdek és jó üzlet az energiaátmenet

Írta Nyolczas Krisztina , 2024. február 22. 12:28 , Hozzászólsz?

Szerző: Marton Miklós

A megjelent A Párizsi Megállapodás gazdasági mérlege (Paris Pact Payoff) című jelentés szerint a 1,5°C-os átlagos globális hőmérséklet-növekedési küszöbbel megegyező fejlődési út járulékos hasznai messze meghaladják a költségeket. Az energiarendszer átalakítása, a karbon-alapú rendszerek kivezetése és a megújuló-alapú rendszerek kiépítése összességében nem kiadást jelentő kötelezettség, hanem bevételi forrás.

1.jpg

Hazánk az elsők között ratifikálta a Párizsi Megállapodást, amely nemzetközi szinten szabályozza az éghajlatváltozás mérséklését: mit kell tennünk, hogy a globális átlaghőmérséklet legfeljebb átlagosan 1,5 °C-kal növekedjen? Az ambíciózusabb (pl. fosszilis-kivezetési) intézkedéseket azonban, úgy tűnik, inkább 2030 utánra halasztják, azt állítva, hogy azok nem sürgősek, viszont komoly költséget jelentenek. 

Ezt cáfolja a „A Párizsi Megállapodás gazdasági mérlege” című jelentés: a sürgős és szükséges fejlesztések előnyei jelentősen meghaladják a költségeket. Az előnyök két fő részből tevődnek össze: elkerült veszteségekből és járulékos hasznokból.

Elkerült veszteségek: aszály, árvíz, porvihar…

Az elkerült veszteségeket (avoided losses), mint amilyenek például az aszályokból, erdőtüzekből, árvizekből, porviharokból eredő károk, gyakran úgy tekintik, mint valamilyen megmásíthatatlan sorscsapást, elkerülhetetlen veszteséget. Sőt, a legtöbbször nem is látjuk a kapcsolatot egy új gázerőmű építése, a hatalmas sötétszürke parkoló lebetonozása, az erdők kivágása, és az aszályok meg a szokatlan villámárvizek között. Nem látjuk, hogy a szeptemberi strandidő, a kerti tujabokor elpusztulása, a korábban csak az egyenlítő mentén előforduló betegségek megjelenése, vagy éppen a poloskák féktelen rajzása mind-mind az éghajlat változásának tünete. A tünetek pedig szaporodnak, és az éghajlattal összefüggő gazdasági veszteségek nőnek.

2.jpg

 

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint „1980 és 2022 között az EU tagállamaiban az időjárással és éghajlattal összefüggő szélsőségek 650 milliárd euróra becsült gazdasági vagyonvesztést okoztak…. a gazdasági veszteségek idővel növekednek. Mivel a súlyos időjárási és éghajlati szélsőséges események várhatóan fokozódnak, valószínűtlennek tűnik, hogy a kapcsolódó gazdasági veszteségek csökkenjenek.”

              Magyarországon is növekedik az éghajlati károk jelentősége. Egy nemrég megjelent cikkben egy rangos biztosítótársaság kijelentette, hogy 2023-ban „rekordmennyiségű, az 58.000-et meghaladó lakás és társasházzal kapcsolatos elemi kárbejelentés érkezett. A felnőtt hazai lakosság fele (49%) már a klímaváltozást tartja az egyik legnagyobb jövőbeli fenyegetésnek. Csupán a tavaly február 4-én országszerte pusztító szélvihar kártérítési összege mintegy 350 millió forint volt.”

              A 2022-es év drámai szárazsága után a 2023-as év talán békésnek tűnik, de a meteorológiai áttekintés jellemző módon a „2023 a nagy viharok éve” címen jelent meg. A tanulmány telis-tele van jégesővel, heves záporokkal, szupercellás viharokkal, felhőszakadásokkal, újabb és újabb szélrekordokkal. Csak példaként az augusztus 4-5-ei viharok kárai a biztosítók becslései alapján országosan több milliárd forint, és ezzel egy napra vetített új rekord is születhetett. Ahogyan az írás összegez: „2023 egy nagyon mozgalmas, viharokban gazdag esztendő volt. A Magyar Biztosítók Szövetsége által kiadott közlemény szerint évtizedek óta nem keletkeztek ilyen nagy összegű viharkárok”.

              „A hazai termőföldek több mint ötöde egyszerűen kiszáradt”mondta 2022 nyarán az aszályról Nagy István agrárminiszter. Ahogy mondta: „a rendkívüli idők rendkívüli megoldásokat igényelnek az agráriumban is.” Ugyanakkor a tárca feltűnően kerül minden olyan beszélgetést, amelyben felmerülhetne, hogy a jelenleg termesztett növényeket forróbb és szárazabb éghajlatot is elviselőkre kellene cserélni. Pedig jobb lenne idejében lépni: kukoricából akár 60-80%-os visszaesés is lehet. Lehet, hogy idejében kellene hozzászoknunk más ételekhez, mert az eddig termesztett növények nem fogják bírni a szárazságot, a forróságot.

A másik lehetőség az IPCC szerint is a természetalapú megoldások használata, amelyek kölcsönösen előnyös alkalmazkodási stratégiát kínálnak mind az élelem-ellátás, mind a természet szempontjából. Az egyik ilyen a vízvisszatartás. A tározók, öblösödések létesítése több hasznot hoz egyszerre: a vízjárás kiegyenlítése, a nyári forróság enyhítése mellett a vizes élőhelyek ritkán említett tulajdonsága a rendkívüli fajgazdagság mellett az, hogy szénmegkötő képességük nagyobb, mint bármely más élőhelyéhangsúlyozta Rácz András államtitkár.

3.jpg

Részlet az Édenkert vagy sivatag c. kisfilmből

3.

Magyarországon a Homokhátság térségében a legkritikusabb a helyzet, ahol csak a vízvisszatartás fejlesztésével és a magyar gazdák hosszú távú érdekeinek érvényesítésével érhető el az elsivatagosodás kezelése és az élővilág megőrzése – mondják a természetvédők.

              „A természet helyreállítására és a természet védelmére fordított minden egyes forint sokszorosan megtérül. A természetes élőhelyek szabályozzák a klímát, a növényzet vizet tart meg, széndioxidot von ki a levegőből. Összességében ezen múlik, hogy tudunk-e a jövőben termelni. Amikor természetvédelemre költünk, akkor gazdaságfejlesztésre költünk.” – mondta Édenkert vagy sivatag című kisfilmében Ujj Zsuzsanna, az MTVSZ természetvédelmi programfelelőse - Elmúlt az az időszak, hogy a pénzhiányra hivatkozhatunk, amikor a természetvédelemről beszélünk.”

Az éghajlat változása nemvárt meglepetésekkel is szolgál. Ma már minden gyakorló szülő tudja, hogy meleg nyári napon nem engedjük a gyermeket a játszótéren fémből készült mászóka közelébe, mert a felforrósodott csövek komoly égési sérüléseket okozhatnak. Hasonlóan kellemetlen találkozás volt a porviharok magyarországi megjelenése: 2023 márciusában az M1-es autópályán kialakuló porvihar teljesen készületlenül érte az autópálya kezelőit, pillanatok alatt harminckét személyautó, öt kisteherautó és öt kamion rohant egymásba. A tömegbalesetben 39-en sérültek, és egy ember elhunyt. Az eset igen komoly médiavisszhangot keltett, és többen hangsúlyozták, hogy a porviharok kialakulása az éghajlat változásának egyik kézzel fogható eredménye.

              Igen, halálos áldozatokat is követel az éghajlat változása. Egy hőhullám idején kimerülő, legyengülő beteg esetén nem mindig egyértelmű, hogy a napokon át tartó forróság, a megfelelő éjjeli pihenés tartós hiánya a halál mekkora részéért felelős. De például a szokatlan villámárvíz sajnos egyértelmű áldozatokat szed – Magyarországon is.

              A most megjelent jelentés hangsúlyozza, hogy „még mindig időben vagyunk… hogy elkerüljük az éghajlatváltozás legrosszabb hatásait. Tudjuk, mit kell tenni e cél elérése érdekében: a kormányoknak most kell cselekedniük annak érdekében, hogy 2030-ra csökkentsék a globális üvegházhatású gázok kibocsátását, és gyorsítsák fel a tisztességes energiaátállást, fokozatosan vonják ki a fosszilis energiahordozókat, és csökkentsék a társadalmi egyenlőtlenségeket.” Mindez pedig járulékos hasznokat is hoz.

 

Járulékos hasznok: egészség, munkahely, biztonság…

A járulékos hasznok (co-benefits) a fő éghajlati célok megvalósításának egyfajta melléktermékei. Ilyen például a karbon alapú energiarendszerek kivezetéséből származó tisztább levegő, ami egyebek mellett az emberi egészségi szint javulását is magával hozza. Gyakran emlegetik az energiahatékonysági intézkedéseket is: a lakóépületek energetikai felújítása kisebb energiaszámlákat, egészségesebb lakókörnyezetet, és értékesebb ingatlanokat is jelent. Hasonlóan jó hatást váltanak ki az éghajlati intézkedések a foglalkoztatásra: ezek várhatóan 12 millió új munkahelyet jelentenek Európában, szemben azzal, hogy a jelentés szerint az éghajlat változásával 1,7 millió európai vesztheti el a munkahelyét.

 

Magyarország

Magyarország a jelentés szerint 2030-ig GDP-jének 8,8%-át takaríthatja meg, ha mielőbb növeli klíma-ambícióit, és felgyorsítja az energiaátalakítást és a dekarbonizációt, hogy elérje a 1,5°C-os célt. Az energiamegtakarítás, a szél- és más megújulóenergia-kezdeményezések, a közösségi energia rendszerek segítése, a közösségi közlekedés fejlesztése, a földhasználat és az erdészet reformjai mind-mind ez szolgálhatják.

Bár hazánkban sok a tennivaló, jelentősebbek a hasznok is. A jelentés szerint kimagaslóan nagy az egészségügy jelentősége: az EU-ban Magyarországon a második legmagasabb a szálló pornak való kitettség miatti betegségek és halálesetek költsége a GDP arányában.

              A jelentés számításai szerint, ha a jelenlegi szakpolitikai ambícióinkat olyan szintre növelnénk, hogy azok megfeleljenek a Párizsi Egyezmény 1,5 °C-os elvárásainak, akkor ezzel Magyarország 2100-ig 138 milliárd eurót nyerne.

4.jpg

A jelentés a magyarországi adatok alapján 2030-ig 13,9 milliárd euró hasznot számol. A Nemzeti Energia- és Klímaterv 2023. évi felülvizsgált változat (256. oldal) adatát alapul véve a szükséges energetikai intézkedések költsége 2030-ig 4,06 milliárd euró. Erős, de szemléletes egyszerűsítéssel tehát az évtized végéig négymilliárd euro “befektetés” tizennégymilliárd eurót fial.

 

Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia: ki korán kel, aranyat lel

A Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia 2020-2050 már latolgatta a fenntarthatósági átmenet költségeit, hozadékait. Ennek során kijelentette (14. oldal), hogy a lépések hasznai meghaladják a költségeket, különösen, ha a lépéseket minél korábban megtesszük: „A klímasemlegesség 2050-ig történő eléréséhez a következő évtizedekben jelentős beruházásokra lesz szükség. A nemzetgazdaság karbonmentesítéséből eredő közép- és hosszú távú lehetséges előnyök azonban meghaladják ezen költségeket. A projekciók szerint a magyar gazdaság teljes karbonmentesítése ugyanakkor jelentős mértékű elkerült költségeket és gazdasági előnyöket is generál. 2050-ig vizsgálódva azt láthatjuk, hogy az elkerült költségek és a társított hasznok értéke meghaladja a beruházási költségeket… Az elkerült költségek és gazdasági előnyök tekintetében a Korai Cselekvés dekarbonizációs forgatókönyv (KCs) a legkedvezőbb.” A dokumentum szerint (15. oldal) a korai cselekvés forgatókönyv megvalósítása nettó 182 566 új munkahely létrejöttét eredményezi.

              A most megjelent jelentésről Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke cikkben kiemelte, hogy „Már évtizedek óta készít részletes ajánlásokat a Levegő Munkacsoport arra, hogy miként lehet olyan gazdaságpolitikát megvalósítani, amely egyszerre javít a környezet állapotán, növeli a nemzetgazdaság versenyképességét, valamint csökkenti a szegénységet, azonban ezek a mindenkori kormányoknál többnyire süket fülekre találtak. Reméljük, hogy a növekvő bizonyítékok hatására mielőbb változás következik be a gazdaságpolitikában.”

              Koczóh Levente András azt hangsúlyozta, hogy bőven vannak klímavédelemre fordítható források 2030-ig: a Green Policy Center 2023 tavaszi javaslata szerint akkor nagyságrendileg 10600 milliárd forint, még be nem tervezett felhasználású forrás állt Magyarország rendelkezésére 2030 végéig. „Ezen bőségesen rendelkezésre álló források hatékony, a hosszútávú klímacélokat is szolgáló felhasználása nemzetstratégiai kulcskérdés, és soha vissza nem térő alkalom nemcsak a klímapolitika, hanem hazánk hosszútávon is fenntartható társadalmi és gazdasági működése szempontjából.” – írja.

 

Most van pénz, és most frissül a terv

Ehhez kétszeresen is most van jó alkalom. Egyfelől, mint azt fentebb írtuk, rengeteg uniós forrás áll rendelkezésre a klímacélok megvalósítására. Számos befektetés már a működés megkezdésekor pozitív hatást fejt ki. Ilyen például a lakóépületek energetikai felújításának megfelelő támogatása, amely már a befektetéstől hasznot hoz.

              Másfelől a Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) június végéig még zajló felülvizsgálata nagyszerű alkalom az éghajlatvédelmi ambíció növelésére. Ez nem csak környezeti kérdés, vagy morális dilemma, hanem amint az új szakmai jelentés 3 is mutatja, ötezermilliárd forintos gazdasági és társadalmi hasznot is hoz.

5.jpg

Részlet az Édenkert vagy sivatag c. kisfilmből

5.

Mindehhez azonban határozott lépésekre van szükség, és nem a rossz irányba. Például 2023 elején a kormány a NEKT részleteinek vitája során még a közösségi közlekedés felé, illetve a vasút felé való elmozdulásról beszélt: villamospálya korszerűsítésről, a gördülő állomány cseréjéről, a menetrend szervezéséről. Azóta nyilvánvalóvá vált a vasúti pályák romlása, ami a menetidő növekedését okozza. A Budapest – Hegyeshalom vonal kálváriája csak a jéghegy csúcsa volt. Egy nemrégiben megjelent összesítés szerint a rendszerváltás óta csaknem kétezer kilométernyi vasútvonalat zártak le, és a dolgok jelen állása szerint egyre kisebb a remény ezek újranyitására. A jelenleg a felszínen zajló, egyre kevésbé követhető vita a MÁV és a BKK bérleteiről a mélyben a közösségi közlekedés teljes koncepciótlanságát mutatja.

              A NEKT frissítése keretében a civilek 2023 októberében, majd a december 14-én megtartott éghajlat- és energiapolitika országos konferencián is kifejtettük, most is hangsúlyozzuk, hogy az állam

  • Tervezzen több mélyfelújítással az épület-szektorban, és támogassa azt a jelenleg tervezettnél több forrással. Az uniós és nemzeti forrásoknak évente átlag 130-140 ezer otthon energetikai felújítását kellene lehetővé tenniük, az uniós forrásokból 2029-ig felújítani tervezett összesen kb. 60 ezer helyett.
  • Növelje a megújulók részesedését az energiamixben. A szélenergia beépített teljesítményét a napelemekéhez képest legalább felére kell növelni, az energiaközösségeknek nagyobb szerepet kell kapniuk.
  • Szüntessen meg minden közvetlen és közvetett (pl. adókedvezmény, csökkentett bányajáradék) támogatást, ami környezetre káros tevékenységekre irányul, és ne nyújtson ilyet a jövőben sem. Az erőltetett újraiparosítás jelentős extra üvegházgáz kibocsátáshoz, fenntarthatatlan energiaigényhez és a fosszilis tüzelőanyag-használat késleltetett kivezetéséhez vezet.”

A javaslatok egybehangzanak a Bizottság véleményével, amely egyebek mellett kiemeli, hogy Magyarország a Nemzeti Energia- és Klímaterv tervezetében

  • elhalasztja a lignit kivezetését, a Mátra erőmű 2030-ig történő használatát tervezi, és nem tervezi a jelenlegi fosszilis támogatások kivezetését;
  • az energiahatékonyság és energia megtakarítás tekintetében nem ad átfogó képet a tervezett intézkedésekről;
  • nem írja le kellőképpen az energiaellátás diverzifikálásának tervezett lépéseit;
  • nem határoz meg konkrét, tiszta energiával kapcsolatos versenyképességi célkitűzéseket, intézkedéseket a nettó zéró iparpolitika elérésére, illetve az ezekhez szükséges képességek megtermelésére;
  • nem fejti ki az energiaszegénység kezelésének megközelítését, beleértve a háztartások helyzetének értékelését, kezelésének lépéseit.

 

Az Unió, az uniós államok és Magyarország

A jelentés kiemeli, hogy „az EU-nak és tagállamainak határozott és merész éghajlat-politikai lépéseket kell tenniük. Először is az igazságosság miatt. Mind az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC), mind a Párizsi Megállapodás hangsúlyozza, hogy az országoknak gyorsabb fellépésre van szükségük az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos történelmi felelősségük és gazdasági lehetőségeik alapján. Nyilvánvaló, hogy az EU-nak történelmi felelőssége és képessége is van arra, hogy gyorsabban cselekedjen, mint mások, mivel az átlagosnál nagyobb múltbeli kibocsátással és az átlagosnál nagyobb egy főre jutó GDP-vel rendelkezik.”

              Európa minden jel szerint újragondolja éghajlati terveit. Ez év júniusban új Európai Parlamentet választunk, aminek tükrében új Bizottság alakul majd. Az éghajlati és környezeti célok megvalósulását van, aki félti, mert úgy érzi, hogy a jelenleg formálódó politikai erők ezeknek nem fognak elegendő teret adni. Ugyanakkor kifejezetten bíztató, hogy néhány európai állam - köztük Németország, Franciaország és Hollandia - kifejezte, hogy ambiciózus 2040-es klímacélokat várnak el a Bizottságtól.

              Kérdés, hogy Magyarország, mint az EU elnöklő állama 2024 második felében, kíván-e mindebben határozott állást foglalni, és ha igen, akkor vajon milyet? Úgy gondoljuk, hogy a NEKT aktualizálása, és a 2040-es klímacélok megformálása nagyszerű alkalom az éghajlati ambíció növelésére. A most megjelent jelentés 3 megerősítette, hogy a Párizsi Megállapodásnak megfelelő éghajlati lépések mielőbbi megtétele nem csak környezeti, egészségügyi vagy morális kötelezettség, hanem pénzügyileg is megtérülő befektetés. Továbbra is örömmel dolgozunk együtt a különböző elvárásoknak egyszerre megfelelő, közös, harmonikus megoldások megtalálásában.

 

Fenti írás a Together for 1.5 projekt keretében jött létre. A Together for 1.5 projekt az Európai Unió LIFE Program támogatásával működik. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával.

  • Az írás alapjául szolgáló A Párizsi Megállapodás gazdasági mérlege: a zöld átmenet felgyorsítása a társadalmi-gazdasági járulékos hasznokért” című jelentés kivonata magyar nyelven itt olvasható.
  • Az írás alapjául szolgáló A Párizsi Megállapodás gazdasági mérlege: a zöld átmenet felgyorsítása a társadalmi-gazdasági járulékos hasznokért című jelentés eredetije angol nyelven itt olvasható.
  • A Together for 1.5 projekt honlapja elérhető itt.
  • Az Együtt a másfél fokért projekt magyar oldala itt érhető el.

 

6.jpg

 

#EgyüttAMásfélfokért #TogetherFor1point5 #CDE_EUKI #CAN_LIFE #járulékoshaszon #cobenefits

MTVSZ blog

A Magyar Természetvédõk Szövetsége (MTVSZ) blogbejegyzései.

Hozzászólások

Címkék

#10YearPhone (1) 1% (1) 7tévhit klímaváltozásról (1) Áder János (1) adócsalás (2) adóelkerülés (1) adóigazságosság (3) adományozás (1) adóparadicsomok (2) Ág (1) Agent Orange (1) agroökológia (12) agroüzemanyagok (3) Agua Zarca (1) airport (1) ajánló (1) akció (5) akciónk (2) aktivizálódj (38) aláírásgyűjtés (5) Álló szikla (1) alma (1) arany (1) aranybánya (2) atom (4) atomerőmű (5) Aurul (3) Ausztria (1) autóipar (2) autómentes nap (1) A fák titkos élete (1) A természet jelbeszéde (1) A természet rejtett hálózata (1) Bankfigyelő (5) bankok (3) bánya (9) bányaprojekt (3) bányászat (3) Baranya (1) barátai (1) Bayer (1) BAZ (1) Belgium (2) beporzók (18) Berlin (1) Berta Cáceres (2) BindingTreaty (8) biodiverzitás (5) biogazdálkodás (1) biokert (2) biológiaisokféleség (1) biomassza (3) bólintsrá (1) borsod fejlesztéséért (6) börzsőny (1) Budapest (1) büntetlenül (5) cambo (1) Cambridge (1) cancún (20) CAN LIFE (1) CDE EUKI (1) CETA (12) Chevron (1) chillout (1) cián (4) ciánszennyezés (4) Ciolos (1) ClimAct (1) cobenefits (1) cop16 (20) cop17 durban (5) cop18 doha (3) cop19 varsó (1) COP21 Párizs (8) cop21 Párizs (1) cop23 (1) COP24 (1) COP26 (3) corporate capture (1) croissant (1) csarna völgy (1) cseh (1) cselekedj (4) cseresznye (1) csernobil (2) cunami (1) DavidAttenborough (1) Davos (1) demokrácia (1) Derekegyház (1) dieselgate (1) dió (1) divestment (1) dohányipar (1) e-Figyelő (1) EBRD (4) eFigyelő (1) EFSA (1) egészség (2) égetés (1) éghajlat (4) éghajlatváltozás (50) éghajlatvédelem (12) éghajlatvédelmi törvémy (1) egyeztetés (1) EgyüttAMásfélfokért (1) EIB EBRD (2) élelmiszer-önrendelkezés (24) élelmiszerbiztonság (1) élelmiszer önrendelkezés (1) életigenlő (10) életigenlők (1) életigenlőkaláka (7) életmód (4) ellenállás (1) élménybeszámoló (1) elosztó (1) Elosztó (1) előválasztás (1) emberiség elleni bűntett (1) emberi jogok (3) endokrin (1) energia (49) energiaár (4) energiaátmenet (19) energiabiztonság (10) energiahatékony (1) energiahatékonyság (8) energiapolitika (6) energiaszegénység (7) energiatakarékosság (25) energiatudatosság (11) Energia CHarta (1) energia demokrácia (2) energia kutatás (1) ENSSER (1) ENSZ (5) épület (1) erdő (2) erdőkertek (1) eredményhirdetés (1) erkölcs (1) értékelés (6) értékrendszer (1) esőerdők (1) EU (11) európa (1) Európai Bíróság (3) Európai Bizottság (4) Európai Parlament (5) európai polgári kezdeményezés (3) Európai Unió (4) eu elnökség (1) eu költségvetés (3) fa (1) falusi önkormányzatok (1) fejlesztés-finanszírozás (1) fejlődő országok (1) fekete kígyó (4) felmérés (1) felújítás (6) felvonulás (1) fenntarthatóság (7) fenntartható vidékfejlesztés (1) fesztivál (1) fiatal föld barátai (4) film (2) foe (2) foehu (1) fogyasztás (10) föld (2) földbarátai (1) földgáz (1) földhő (1) földrengés (2) földspekuláció (1) földszerzés (1) földtörvény (1) földzsákmánylás (7) föld barátai (27) Föld Barátai (14) föld napja (1) folyószabályozás (1) fórum (1) fotó (1) friendsoftheearth (1) Fukuoka (1) fukusima (2) fűszernövények (2) fűtés (6) Gaia könnycseppjei (1) GameOn (1) Game over (1) gáz (6) gazdasági (1) gázkivezetés (4) gázvezeték (4) Genf (3) génmanipuláció (3) génmódosítás (6) génpiszka (19) glasgow (3) glifozát (6) globális akciónap (1) globalizáció (13) GMO (4) GMO-Kerekasztal (1) gólya (1) gömörszőlős (1) Green-Go (1) greenrecovery (1) gyógyászat (1) gyógynövények (2) gyomirtó (5) gyulaiiván (2) gyümölcsészet (2) gyümölcsfa (1) hajtóerők (1) hatásvizsgálat (1) háztartás (6) hellókarácsony (1) helyi hős (1) helyreállítás (2) Heves (1) hitel (2) Hófehérke (1) Hollandia (1) Honduras (1) honlapajánló (2) hosszú élettartam (1) hulladék (2) hülyeség kora (1) IARC (2) ICS (3) ifjúsági program (1) igazságosátmenet (1) igazságosság (2) Impossible Burger (1) ingyenhitel (1) írd alá (13) ISDS (14) itt az idő (1) japán (1) járulékoshaszon (1) javíthatóság (1) jelentés (3) jó példák (1) just transition (10) kaláka (1) Kalifornia (1) kályha (2) Karácsony Gergely (1) karbonsemleges (3) Karl Bär (1) kártevő (1) katasztrófa (2) katonaság (1) Katowice (1) kazán (1) Ken Saro-Wiwa (1) képek (4) kert (3) kertészet (2) késés (1) kiadvány (1) kibocsátás (2) Kína (1) Kishantos (3) kiskert (3) kitermelőipar (1) klíma (9) Klímacsúcs (1) klímahét (5) klímaper (1) klímapolitika (36) klímasemlegesség (6) klímatörvény (5) klímavédelem (7) klíma igazságoság (6) klórozott csirke (1) költségek (4) konferencia (23) konyha (1) könyv (2) könyvajánló (1) konzultáció (1) kőolaj (3) környezeti-társadalmi károk (1) korrupció (1) közmeghallgatás (1) közösségépítés (10) közösségi energia (18) közösségi kert (1) kukorica (1) kutatás (2) lakosság (4) land grab (7) Lechner Judit (1) légszennyezés (3) lengyel (1) levegő (1) levegőminőség (1) levél (2) lignit (5) lobbi (1) luxleaks (1) magvetés (2) MakeICTfair (2) Malmström (2) marco jelenti (19) Mátrai Erőmű (1) Megnette (1) megújuló energia (14) méhek (18) méhlegelő (1) méltányosátállás (2) mérés (1) Merkel (1) mese (1) mező (1) mezőgazdaság (3) MFB (1) MIC (1) millenniumi celok (2) mintaprojekt (1) Miskolc (2) Mongólia (1) Monsanto (4) Monsanto Tibunal (1) MTVSZ (26) mtvsz (3) műhús (1) multik (3) NAFTA (2) napelem (4) naperőmű (2) Natura2000 (1) nemzetek feletti vállalatok (3) nemzeti parkok (1) nemzetközi egyezmény (4) Nemzetközi Energiaügynökség (1) Netflix (1) Nigéria (3) Nnimmo Bassey (1) no2ISDS (2) növények (1) növénytermesztés (3) növényvédőszerek (10) no gmo (1) nyári tábor (1) nyeleni europe forum (1) nyersanyagok (1) nyílt (1) offsetting (1) ogoni törzs (1) ökocídium (1) ökofilmklub (1) ökológiai lábnyom (1) ökológiai válság (1) ökolokalizmus (1) okostelefon (1) olajpálma (1) olajszennyezés (4) olajvezeték (3) Olaszország (1) olkiluoto 3 (1) OLP (1) olvasókör (1) önkénteseink (2) önrendelkezés (3) orgona (1) Otthon Melege (2) Paks (1) palagáz (2) pálmaolaj (1) pályázat (7) panasz (1) Párizsi Megállapodás (2) pénz (3) pénzmosás (1) PeoplesBudget (1) permakultúra (5) Peter Wohlleben (1) petíció (36) Philip Morris (1) PM (2) polgármester (1) pottyondyákos (1) Pozsony (1) program (1) programajánló (2) pro natura svájc (1) radioaktív (2) rákkeltő (2) reaktor (3) regionális fejleztés (2) rekultiváció (1) reménysugár (1) rendszerszintű változás (3) reptér (1) rezsicsökkentés (1) riadólánc (1) RightToRepair (1) Rio+20 (1) romániai ősz (1) Roundup (2) rovarok (1) Rovar Atlasz (1) Sandisk (1) SDG (1) Seattle (1) Seralini (1) shell (1) Shell (4) Sigmar Gabriel (2) SLAPP (1) Slow Food (1) sóder (1) Spark (1) SparkAChange (1) SSD (1) Standing Rock (4) StopISDS (2) StopTTIP (20) Stop Corporate Impunity (4) strukturális alapok (2) sugárzás (2) system change (2) szabadkereskedelem (26) szállópor (1) szalmaépítészet (4) szavazás (2) szelence (1) szén (1) szénerőmű (6) szénkivezetés (11) szénmentesítés (2) szennyezés (2) szénrégió (7) szilárdtüzelés (2) szmog (1) szociális (1) szója (1) szökőár (1) szólásszabadság (1) szolidáris (1) szörp (1) tájfajták (2) talaj (1) talajpusztulás (2) tanulmány (1) tanulmányút (1) távhő (1) technológia (1) termelő-fogyasztó (1) természetes (1) természetesgyümölcsészet (2) természetvédelem (6) termőföld (7) terv (2) tervezett elavulás (3) tévutak (4) tilos rádió (1) tippek (5) tisza (1) TogetherFor1point5 (1) toma jelenti (2) törpék (1) TrumDeal (1) Trump (4) TTIP (23) TTIPkedd (1) TTIPleaks (1) TTIPtrump (1) TTIPtuesday (1) tüntetés (4) tűzifa (3) UBS (1) Umweltinstitu München (1) UNESCO (2) uniósforrás (1) UNtreaty (2) USA (2) vadvirágok (1) vadvirágos rét (2) Vallónia (1) válság (2) Vandana Shiva (1) védett fajok (2) vegyianyagok (9) vélemény (1) vendégcikk (3) vér (1) Verespatak (6) vers (2) verseny (2) vetélkedő (1) vetőmagok (1) vetőmagszennyezés (1) video (10) videó (1) Viktor Frankl (1) világbank (2) világörökség (2) virág (2) virágbomba (1) virágok (1) víz (2) vízgazdálkodás (1) vízierőmű (2) víztúlfogyasztás (1) VWgate (1) Western Digital (1) WHO (2) WTO (1) zaj (1) zöldhelyreállítás (1) Zöld Kapcsolat Egyesület (2)

Közösség

Kövess minket a Facebookon!

Olvass minket a Twitteren!

süti beállítások módosítása