A CSIZMÁR-HOLTÁG természeti állapota és vízutánpótlásának lehetőségei

Írta MTVSZ Ildi , 2021. július 23. 12:34 , 1 hozzászólás

 

A Zöld Kör – a Föld Barátai Magyarország tagja és szlovákiai partnere, a BirdLife Slovensko által megvalósított Élő holtágak (ALIVEOXBOW) című projekt egyik fő célkitűzése a Sárospatak közelében található Csizmár-holtág természeti állapotának felmérése és vízutánpótlási lehetőségeinek kidolgozása. A szakemberek által végzett felmérés eredményei egy tanulmányban kerültek összegzésre, amelyet a következőkben röviden ismertetünk.

A 10 hektár területű Csizmár-ér, másnéven Szőlőskei-Holt-Bodrog a Bodrog folyó múlt századi szabályozása során keletkezett holtága, amely mintegy 3,3 km hosszan, 30 méter szélességben húzódik a folyó balparti hullámterén, Sárospatak közigazgatási területén. A patkó alakú holtág által közrezárt terület (Szőlőske), valamint annak tágabb környezete - közel 500 hektáron - képezte a hidrológiai, botanikai és zoológiai felmérés mintaterületét.

terkep_csizmar_mintaterulet_legi.jpg

 

Kiskerti növénytermesztés – Egy vidéki példa

Írta Farkas Dorka , 2021. július 08. 10:03 , Hozzászólsz?

Címkék: életmód kert kertészet növénytermesztés kiskert életigenlő MTVSZ életigenlőkaláka

Életigenlő Kaláka - Kiskerti növénytermesztés – Egy vidéki példa

Írta: Toldi Zoltán

 

Eddig arról írtam, hogy melyek azok az elvek, amelyek arra ösztönöztek, hogy folytassam szüleim hagyományát, kertészkedjek és termeljem meg saját fogyasztásunkra a zöldségeket és gyümölcsöket. Arról is írtam már, hogy mennyi mindent tehetünk egy kis kertészkedéssel összefüggésben álló  takarékoskodással a globális környezeti problémák ellen, mert „Sok kicsi sokra megy!” Most szeretném azt bemutatni én, hogyan teszem mindezt. Nem szeretnék tanácsokat osztogatni, csak egy egyedi példát bemutatni, hiszen ahányan vagyunk, annyiféle módon élünk, teszünk, gondolkodunk, így kertészkedünk is. Csupán példámat bíztatásnak szánom, hogy megéri…

Kiszámoltam, hogy anyagilag megéri-e kertészkedni. Bár eladni csak keveset tudtam, mert az csak papíron olyan egyszerű, így nagyrészt azt számoltam össze, mennyit takarítottam meg ebben az évben 2021 júniusáig. Igen meglepődtem, mikor a piaci árakon számolva összegeztem, hogy étkezéseimhez mennyi saját, friss, vagy fagyasztott, vagy tartósított zöldséget fogyasztottam másodmagammal, mennyit adtam gyermekeimnek és ajándékoztam belőle barátaimnak. A munkadíjat nem számoltam, csak a tényleges költségeket számoltam le belőle. Így az öt hónap alatt kb. 420.000 Ft megtakarítás keletkezett. Persze ezz nem valódi jövedelem, de ha ezt a pénzt ki kellett volna adnom érte….

Akkor összegezzünk egy kicsit! Biztatok mindenkit, hogy kertészkedjen! Kertészkedjen, mert megéri! Tudom, sok-sok honfitársamnak nem adatik meg a lehetőség, mert a lakótelepen nincs rá lehetősége… és a munkája az életformája sem engedi! Azért talán tehetünk mégis valamit:

A balkonon erkélyládában, cserépben, ládában bárki termelhet egy keveset, ha örömét leli benne. Újhagyma, saláta, retek – már tél végétől, akár többször is nevelhető. Fűszernövények földi eper, palántás növények: paprika, paradicsom…stb. oly szépen teremhetnek, de már az is jó ha csak szép virágaid vannak, nem marad semmi csupaszon.

Kell hozzá: Balkonláda, cserép, vagy láda, állvány, vagy csak kiakasztod…. Virágföld…  de legfontosabb az Akarat!

  

Már egy néhány m2  -es kertet is készíthetsz, ha telked csak annyit enged. Többféle növény termelhető. Fontos, hogy kis gyermekeidet is taníthatod így!

Mit termelj: Újhagyma, saláta, retek – már tél végétől, ha elfogyott folyamatosan pótolhatod. Fűszernövények, földi eper palántás növények: paprika, paradicsom…stb.

  

 

Nekem egy nagy kertem van és a cikk elején felsorolt elvek szerint igyekszek mindent megtermelni saját magunknak, gyermekeinknek, hogy tudjak ajándékozni barátainknak és ha szerencsém van még eladni is tudjak belőle.

Sokfajta gyümölcsfám van. Amiből van több fajta is, amelyek eltérő érésüek és ízvilágúak. Szeretem az ősi, hagyományos fajtákat, így almából főleg jonathánt termelek, de van batul is, persze még további hat fajta. Szilvából a helyi „nemtudom” szilva, a korsószilva mellet még további hét fajta, amelyek elsősorban a mi tájegységünkön honosak és érésük júliustól októberig elhúzódik. Sok nagy és eltérő terméstípusú diófám ad árnyékot, de a barack, az őszibarack, a bírsalma a megyfélék, a cseresznyék sem hiányoznak. Szőlőből is van helyi a „szagos izabella” , de a család kedvenc csemegeszőlő fajtái is megteremnek. Málna, ribizli, köszméte sem hiányozhat. Eladásra az almát és a bodzaültetvényem gyümölcsét termelem. Gondozásuk nem egyszerű. Metszés – fajtánként eltérő módon. Permetezés, mert sajnos kell. Igaz csak ritkán permetezek és akkor is törekszek veszélytelenebb, természetközeli szereket alkalmazni. A metszéskor keletkező gallyakat újrahasznosítom. A kert végén egy kisrészét felhalmozom, „sünlakot” készítek belőle. A többit nem komposztálom, hanem összeaprítom és a téli „virág és terményraktáromat” azzal fűtöm. Trágyázásra komposztot és érett istálótrágyát használok. Bizony nem mindig járok sikerrel a termelesben, mert a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak a káresemények. Egyhe tél, hideg fagyos tavasz, új, invázív kártevők. Ha tudom eladom a felesleget, ha nem akkor sem megy kárba. Minden maradék gyümölcs erjesztésre kerül és jóízű helyi pálinkák készülnek belőle.

   

 

A zöldségek termelésére is nagy gondot fordítok. Szüleimtől tanult módszereket használom, így növénytársítok, de ha jó ötleteket kapok azt is kipróbálom. Persze a legjobb tanítómester az élet a saját tapasztalat.  Ezt azért írom le itt, mert gyakran és sokan adnak tényleg jó szívvel tanácsokat, javasolnak módszereket, csakhogy ez nem mindig sikeres. Nem szabad törvénynek venni ezt, hanem társítva saját tapasztalatainkkal, a helyi körülményeket figyelembevéve mindig ötletelve kell alkalmazni őket. Bizony sok csalódástól menekülhetünk meg így, mert ami máshol jó, az nem biztos, hogy nálam, vagy nálad megfelelő. A legfontosabb, hogy környezetkímőlő módszerekkel a helyi sajátosságokat figyelembevéve kertészkedj! Hiszen másképpen teremnek meg a növények egy kötött agyagos beregi öntéstalajon, mint egy homokos vagy egy löszös talajon. Másképpen kell öntözni és vdekezni is a kártevők ellen. Példaként említem a portugál meztelencsigát, ami inváziós élőlény és nálam ezerszer ezer példányban tesznek tönkre mindent és bármit használok nem segít. Hiába a csaligödör, a riasztónövény, a kávézacc..stb .. az én csigáim majdhogynem élvezeti cikknek használják őket, míg máshol elő sem fordulnak, vagy éppen annyi van belőlük, hogy „leszedegethetők” a növényekről. Szóval fontosak a szívből adott szakmai tanácsok, mert így tanultam meg én is, hogy a levéltetvek, különösen a lisztecskék ellen a leghatékonyabb szer a káliszappan, ami kivételesen bioanyag.

 

Szóval építettem egy nagy fóliasátort. Ebben időjárástól függően már korán lehet termelni újhagymát, retket és ha ezek elfogytak jöhetnek a palánták. Uborka, paradicsom, paprika, de minden, amit szeretnék ott termelni. Itt sem használok extrákat. Érett istálótrágya, komposzt, s ha kell káliszappan vagy hasonló szer a növényvédelemhez. Készítettem egy nagy „magas palántanevelő ágyat”, amelyet istálótrággyával töltök fel és komposztot adok érett trágyával, kevés homokkal vegyítve termőtalajként. Ebben megtermelek minden palántanövényt és egyben eladásra is termelek itt. Ez mindig visszahozza a vetőmag és a trágya árát. A kertben burgonya, paradicsom, paprika, leveszöldségek, sok káposztaféle, fűszernövények, bab (zöld és szemes), borsó termelhető meg. Úgy választom ki a vetőmagokat, hogy azok eltérő termésérésüek legyenek, így szinte egész évben hozzájutok a friss zöldséghez. Persze a télre is gondolnom kell. Van egy nagy pincém, ahol a téli tárolásra alkalmas terményeimet tudom tárolni, de sok mindent lefagyasztok. Fagyasztásnál vigyázzunk arra, hogy a megmosott tárolandóinkat jól szárítsuk ki, feleslegesen vizet ne fagyasszunk, ne pocsékoljuk az energiát. Emellett készítünk lecsót, paradicsomlevet, és többféle hordós savanyúságot, de savanyúkáposztát is „taposunk be”. Ezek egész télen biztosítani tudják az alapvető vitaminszükségletünket, így mi nem is nagyon vásárolunk mesterséges vitamint, csak akkor, ha ez feltétlenül fontos.

    

Nagyon szeretem a virágokat is. Én nem betonoztam le és nem mesterséges füvesítettem be az urvaromat. A virágok szépek és egész évben gyönyörködtetnek. A fű, pedig eredeti az itt élő lágyszárúak gyeptársulása. Sok-sok virág van köztük. Persze én is lekaszálom őket, de igyekszek megvárni, míg nagy részük elvirágzik. Fontos szerepet játszanak a beporzó és mézelőrovarok számára, akik valjuk be szintén vesztesei lettek az egyre nyilvánvalóbb klímaváltozásnak. Persze a pihenést is szeretem, ezért egy kellemes kis szalonnasütő – piknikező részt is építettem egy kis kertiházzal. Gyakran ülök be ide és pihenek. Ilyenkor gyakran nézem a kertemet és szinte érzem, hogy beszélgetek a növényeimmel, vagy látom, amint a szomszédos almafám törzsében levő repedésbe a széncinegéim viszik be az élelmet a fiókáiknak. Jó dolog ez, mert bár sok-sok munkával jár, sok-sok kudarc, keserűség is van benne, főleg az utóbbi évek klímaváltozásának hatásaira, (Katicák, poloskák, lisztecskék, meztelencsigák, kiírhatalan idegen gyomok, jégverés, fagy, villámárvíz, aszály…. és sajnos gyakran emberi gyarlóság, irigység és rosszindulat.) mégis, mikor megpihenek kicsit, érzem az „élet illatát”

 

Nos, hát erről szóltak az én kis irományaim. Nem tudományos igényességű fejtegetések, nem szakmai tanácsok, hanem életfilozófia, szeretet, megbecsülés, ami kijár mindannyiünknak. Arra szeretnék ösztönözni mindenkit, hogy llegyen az bármilyen kicsi terület, használja, termelje meg a legszükségesebb zöldségeket, gyümölcsöket, hogy ehessen jót, biztonságosat, hazait. És ha nem tudja, akkor mindig keresse, ahazait, a kistermelőit, ami biztosan nem tartalmazza azokat az anyagokat, amelyek károsak lehetnek, nem terhelik környezetünket. S ha ezt megteszik, akkor már tettek is valamit a jövőnkért, mert ne felejtsék: Környezetünk védelme, megóvása Közös Ügyünk, mert Jövőnk a Tét!

Ha kertészkedek, teszek valamit a globális környezeti problémák csökkentése érdekében?

Írta Farkas Dorka , 2021. július 06. 10:15 , Hozzászólsz?

Címkék: életmód kert kertészet növénytermesztés kiskert életigenlő MTVSZ életigenlőkaláka

Életigenlő Kaláka - Kiskerti növénytermesztés – Ha kertészkedek, teszek valamit a globális környezeti problémák csökkentése érdekében?

Írta: Toldi Zoltán

 

Erre a felvetésre gyakran adják azt a választ, hogy én egyedül oly kevéssé terhelem a környezetet, hogy belefér. Miért is kellene kertészkednem, ha mások megtermelik nekem? Nekem erről is más a véleményem. Mindenki, ha egy picivel is, de segít, ha takarékoskodik, ha őstermelőtől vásárol és főleg ha helyben termel. Mert igaz a mondás: „Sok kicsi sokra megy!” Nézzünk is néhány példát:

 

Az agrárstatisztikák szerint évente egy magyar állampolgár 7,8 kg paradicsomot fogyaszt. Ha ehhez hozzáadjuk a szállítási, tárolási veszteséget, kerekíthetünk évi 10 kg/ fő mennyiségre. Egy 10000 lakosú város esetében ez 100.000 kg. Ha ezt 100%-ban kamionnal hoznánk be, mondjuk 3000 km távolságból, Spanyolországból, akkor ehhez a mennyiséghez négy kamionra volna szükségünk. Egy kamion átlagfogyasztása hűtéssel 35 liter/100 km. 4 kamion (egy kamion 25 tonná szállíthat) x 6000km/100 x 35 liter = 8400 liter gázolaj lenne az elhasznált üzemanyag egy 10000 lakosú város paradicsom ellátására. Ha ezt 10.000.000 lakosra (valaha ennyien éltünk hazánkban) adjuk meg már óriási számot kapunk: 8.400.000 liter gázolaj. Ha ennek a mennyiségnek a 60 %-át meg tudnánk termelni itthon 5.040.000 liter gázolajat takaríthatnánk meg. És akkor ez még csak a paradicsom! Tudom, jöhet a kérdés, de mi lesz akkor a gazdasággal….. én azt válaszolom, hogy ha ennyi gázolajat spórolhatnánk, ennyi égéstermékkel kevesebbet juttatnánk a légkörbe, talán megállíthatnánk a klímaváltozást….. Talán azt is mondhatnám, hogy ez a pénz itthon marad, a helyi emberek jólétét segítené…. Talán érdemes ezen elgondolkodni és végre megérteni, hogy mindenki tehet a jövőnkért, mert sok kicsi – sokra megy.

 

Nézzünk egy másik példát. Legyenek ezek a műanyagok, a csomagolóanyagok. Egy egyszerű példával szeretném igazolni a véleményem. Igaz, ez nem tartozik szorosan a kertészkedéshez, de alapvető következtetések így is levonhatók belőle. Egyes statisztikai adatok szerint 1 fejlett országban élő ember naponta öt petpalackot használ el – dob ki. A könnyebb számítás érdekében ha hazánk lakosságát 10.000.000 főnek vesszük akkor napi 50.000.000. műanyag folyadéktároló palack kerül, jobb esetben a hulladéktárolóba és nem a környezetbe, a szemétbe. Ha csak napi 2 darabot használnánk máris naponta 30.000.000 db lenne a megtakarítás. Ha egy palack csak 10 gramm tömegű, ez a megtakarítás 300.000 kg azaz 300 tonna. Ha jól belegondol az ember ez a műanyaghulladékok egy kis részét jelentik. Kedves olvasó! Ez alapján csak azt gondolja át, mennyi csomagoló anyagot, sajnos nagyrészt műanyagot dobunk ki feleslegesen akkor, ha vásároljuk, csomagoltatjuk a „messziföldről” érkezett zöldségeinket, gyümölcsinket. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy 10-15 éve még csak szemétnek tartottuk a műanyagokat, s ma már tudjuk, más gond is van velük. Nem hiszem, hogy volna arról pontos adat, hogy milyen gyorsan és milyen típusú bomlás során keletkeznek a mikroműanyagok. Azt már ismerjük, hogy igenis bomlanak, és az ismeretlen összetételű bomlástermékek jelen vannak élővizeinkben, a talajokban és már azt is bizonyították, hogy bekerülhet az élőszervezetekbe, „utazást” kezdhetnek a táplálkozási láncokban. Azt, hogy az élőszervezetekben milyen hatást fognak kifejteni szerintem még modellezni sem tudjuk. No akkor? Ha ebbe belegondolunk, talán kedvet kapunk a saját termeléshez, mert annál aztán nem kell sem utaztatni, sem csomagolni!

A képet 2010-ben egyesületünk „Közös Ügyünk” Nemzetközi környezetvédelmi vetélkedőjére küldték be „Valahol Európában” címmel

A kép 2003-ban készült. A Tisza folyó egyik szigetéről gyűjtik a hulladékot a négy szomszédos országból érkezett fiatalok

 

Sokan hódolnak az elektronikai eszközöknek, bizony egyre többen már itt élik az életüket is, személyes beszélgetések helyett az online teret választjuk, hívásokat, sms-eket, üzenőrendszereket használunk az élő kapcsolatok helyett. Sajnos ezt a Covid-19 miatti vészhelyzet többszörösére növelte. De mi köze ennek a kertészkedéshez? Nos csak annyi, ha néha le tudnánk tenni eme kütyüket és kint a szabadban dolgozgatunk, saját örömünkre, hasznunkra akkor is sok-sok megtakarítást érhetnénk el. Nézzünk erre is egy példát: Hivatalos adatok alapján 1 db sms, vagy bármelyik lájk elküldése kb. 80 mg CO2 kibocsátást eredményez. Egy ember egy nap tíz felhasználással az alábbi üvegházhatást erősítő gázkibocsátásért felelős, ha ezt megnézzük 10.000.000. fő magyar emberre:

1 nap x 10.000.000 fő x 10 alkalmazás = 100.000.000. alkalmazás

100.000.000 alkalmazás x 80 mg CO2 kibocsátás = 8.000.000.000 mg = 8.000 kg = 8 tonna = 44.500 m3 CO2 kibocsátás naponta. Ha jól megnézzük, hogy napi egy óra kertészkedéssel csak egy alkalmazást takarítok meg, mert a növényeimmel vagyok elfoglalva, a károsanyag kibocsátásom már tizedével csökkenthető lenne!

 

És a fejtegetések, számolgatások végén még egy kis adat. A HVG oldalain olvastam, hogy 2019-ben Magyarországon az egy főre eső élelmiszerpazarlás évi 68 kg. Azaz évente 10.000.000 magyar embert számolva 680.000.000 kgra rúg a kidobott élelmiszerek mennyisége. Ez 680.000 tonna, amit ha egy kamion 25 tonnát szállít 27.200 kamionnal szállíthatnánk el.

 

Kedves olvasók! Lehet, hogy ezek a számok megdöbbentőek, és sokan nem is hiszik el, de a matematika egzakt tudomány. A számok nem hazudnak. A huszonegyedik század új vívmányai nemcsak megkönnyítik az életünket, de egyben meg is nehezítik azt, mert korlátozzák a jövőnket. Ha azt szeretnénk, hogy gyermekeink és unokáink is földi, emberi életet élhessenek szoros kontaktusban a természetben, tennünk kell. Nem kell nagy dolgokra gondolni, csak a hétköznapi életünkben kellene kissé változnunk. Mindenki egy kicsit, mert lám-lám, sok kicsi sokra megy.

 

Kertészkedjünk tehát, leljük benne örömünket, termeljük meg zöldség és gyümölcs szükségletünknek legalább egy részét, tudatosan vásároljunk, figyeljünk a csomagolóanyag-felhasználásra, a felesleges elektronikai eszközfelhasználásra…stb. Csupán apró dolgokra és helyette tiszteljük az életet, a szeretetet, a természetet… azaz legyünk egy kicsit a hétköznapjainkban is „Életigenlők!”

 

 

 

A mobiltelefonok térhódítása

Írta Farkas Dorka , 2021. július 02. 09:38 , Hozzászólsz?

Szerző: Gáspár Zita, Kádár András

Életigenlő Kaláka a mobiltelefonok nyomában

Kádár András főtitkár a mobiltelefonokat újrahasznosító Inter-Metal Recycling Kft telephelyén(Fotó: Kádár András JGI)

A  mobiltelefonok térhódítása

20-25 éve kezdtek széleskörben elterjedni a mobiltelefonok, és alig tíz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a környezetvédő szakemberek felismerjék baj van. Hatalmas mennyiségben kezdtek termelődni az „aranyat érő” hulladékok.

Az eleinte hosszú élettartamúnak szánt eszközökből mára eldobható darabokat is gyártanak, de a jobb minőségűnek kikiáltott verziók is idejekorán elavulnak. További probléma, hogy már annyira bonyolulttá tették a technológiáját, hogy tulajdonképpen javítani sem lehet őket, ezzel szintén újabb vásárlásokra sarkallva az embereket.

 https://youtu.be/qCdtP1-YBzg

A legtöbb bánya a Kahuzi-Biega Nemzeti Park területén található, ahol a mindössze 3-5000 egyedet számláló Grauer gorilla él. (Videó: ZengoFilm)

Növekvő igények, növekvő bányák, csökkenő biológiai sokféleség

Ahogy drámaian nőni kezdett a telefonok mennyisége a világban, ezzel együtt nyíltak meg és növekedtek a konfliktusos ásványokat tartalmazó érceket kifejtő bányák. Ez az ásványkategória olyan ásványokat foglal magába, melyek kifejtése súlyos környezetvédelmi és emberjogi problémákkal jár. Ilyen többek közt az aranyat, ónt, tantált, wolfrámot tartalmazó  ércek.

Annak, aki már látott bányákat az tudja, hogy milyen mértékű környezetpusztítással jár, és ez különösen igaz az olyan területekre, ahol az élőlények a szokásosnál sűrűbben fordulnak elő. Biodiverzitási hot-spotnak ­– biológiai sokféleségi forrópontnak – hívjuk azokat a helyeket, ahol az adott területegységre nézve nagyobb a fajok száma az átlagosnál.

Azért nagy gond, ha egy ilyen területet tesznek tönkre, mert itt kis pusztítással is hatalmas károkat lehet okozni. És ebből következően ki tudja mi köze van egymáshoz a gorilláknak és a mobiltelefonoknak? Sajnálatos módon, a gorillák és a csimpánzok élőhelye sok esetben éppen azokon a hegyeken található, ahonnan ezeket az anyagokat már elkezdték kibányászni, és ahol nap, mint nap akarnak újabb lelőhelyek reményében bányákat nyitni.

Tantál(Forrás:Wikipédia)

Milíciák, gyalázatos munka körülmények, olcsóság?

Afrikában a Kongói Demokratikus Köztársaságban szinte állandó a polgárháború. A bizonytalan politikai helyzet kvázi állandó, a hatalmi pozíciókban egymást váltogató fegyveres alakulatok hadseregük fenntartására rabszolga- és gyerekmunkával kibányászott ércekkel kereskednek. Nem ritka, hogy valakit megölnek, vagy a családja megölésével fenyegetik meg, ha nem engedelmeskedik nekik. Nos, innen származnak a legtöbb mobiltelefont alkotó fémek.

Az ok a ritkaság ellenére az olcsóságuk, mert ugyan máshol is lehet bányászni, de ott ezek a munkák ha nem is sokkal jobb körülmények között, de legalább meg vannak fizetve. Tulajdonképpen az egész gyártás áthelyeződött olyan területekre, ahol enyhén szólva is rosszabbak az előállítás során a munkakörülmények.

nyugi.jpg

A bányászat velejárója az orvvadászat. Évente 3000 főemlős tűnik el a Földről orvvadászat, orgazdaság következtében(Fotó:the Jane Goodall Institute Uganda)

Míg Amerika vagy Európa területén szigorú szabályok kötik a munkaadókat, ezzel növelve a foglalkoztatási körülmények színvonalát, addig például Afrikában és Ázsiában számos területen figyelhető meg a rabszolga körülmények közt dolgoztatott emberek tömege, nem ritkán gyerekmunkával és gyilkosságokkal övezve.

Tegye a szívére a kezét mindenki, valóban kell mindenkinek 1-2 évente új telefon? Ha olyan gyorsan fejlődik a technológia, hogy az eszközökkel nem tudjuk követni azt, akkor szükségünk van erre a fejlődési sebességre? Jól működik egy olyan iparág, ahol ilyen alapanyagokra épülnek a termékek?

Veszélyes hulladékból érc, visszagyűjtés

A felesleges túltermelés másik hátulütője, a keletkező veszélyeshulladék. Amennyiben egy ilyen eszközt a kommunális hulladék közé dobunk, akkor a természeti erők hatására tulajdonképpen elemeire bomlik, mely a különböző fémek és műanyagok miatt szennyezni fogja a talajt és a vízbázisokat. Ez később természetesen a környező élővilágot beleértve az embereket is megbetegítheti.

A nemzetközi Mobil Recycling Day kampányt megelőzve indult a magyar Passzold vissza Tesó!(Fotó: Kádár András JGI, és the Jane Goodall Institute Australia)

Az összetett problémára megoldást találtak. 2009-ben indult útjának az első nagyszabású mobiltelefon visszagyűjtő kampány, a Dobj egy nagyot! Az ENSZ a Gorilla-évének nyilvánította ezt az évet, aminek fővédnöke Dr. Jane Goodall lett. 2018-ban ismét elindítottak egy kampányt Mobile Recycling Day néven.

A magyarországi Jane Goodall Intézet azóta minden évben elindítja a Passzold vissza, tesó! kampányát. Ez alatt örömmel várja iskolák, cégek, önkormányzatok és tulajdonképpen bármilyen közösség jelentkezését, ahol megrendelik a gyűjtődobozt, és vállalják a néhány hónapos kampányidőszak alatt a telefonok visszagyűjtésével járó kevés feladatot.

Nemrégiben egy „Városi bányászat” című online előadáson is részt vett a Magyar Természetvédők Szövetsége meghívására egyik előadónk, Gáspár Zita Zsófia, aki beszámolt a visszagyűjtés részleteiről. Az eseményen Szilágyi Artúr környezetmérnök vezetésével a résztvevők szétszedhettek otthon tárolt okoseszközöket, hogy megnézhessék, mik alkotják azokat pontosan, és a művelet közben a problémakör bemutató előadást lehetett követni.

Az előadás olyan ösztönző volt, hogy a magyarországi Jane Goodall Intézet főtitkára olyan telefonra cserélte le elavult telefonját, melyet Fairphone néven árulnak, a régit pedig bedobta egy Passzold vissza Tesó! gyűjtődobozba.

Az előadáson ugyanis megtudta, hogy ezeket a telefonokat úgy alkotják meg, hogy azokat akár otthon is lehessen javítani, az előállításuk során figyelnek az alapanyagok beszerzésétől kezdve a feldolgozásukig, hogy végig etikus körülmények között történjen a gyártás.

2021 januárjától az EU már szabályozta a konfliktusos ásványok behozatalát és forgalmazását is a gyártók, feldolgozók tekintetében.

Az Európai Unió új szabályozása a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó egyes ásványi anyagokkal kapcsolatban

A megoldás a mi kezünkben, fejünkben van(Fotó: Kádár András JGI)

A “Passzold vissza Tesó!” használt mobiltelefon visszagyűjtő kampány tavaszi kampányszakasza 2021. június 30-án zárul. Nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy milyen eredményt fog hozni az idei év!

Az elhangzott előadás visszanézhető az MTVSZ youtube csatornáján keresztül:

https://youtu.be/VgaudF3ZtWU

 

Életigenlő Kaláka - Kiskerti növénytermesztés – Miért fontos?

Írta Farkas Dorka , 2021. július 02. 09:13 , Hozzászólsz?

Életigenlő Kaláka - Kiskerti növénytermesztés – Miért fontos?

Írta: Toldi Zoltán

 

Amikor felkérést kaptam a Magyar Természetvédők Szövetségétől, hogy tartsak online előadást az „Életigenlő Kaláka” programsorozat keretében a kiskerti növénytermesztésről, nagyon sokat gondolkodtam azon, miért is tenném. A dilemmáim abból indultak ki, hogy nem tanult agrárszakember vagyok, akinek jóértelemben véve lételeme a mezőgazdálkodás, ismer minden trükköt, tud jótanácsokat adni szakszerűen. Én bizony csak egy biológia- kémia szakos tanár, természetvédő, környezeti nevelő, mozgalmár, lokálpatrióta, de amúgy csak ember, aki falun lakom, keleten, az országhatár mellett a Beregben.

 

Akkor mégis miért vállaltam el? Akkor meg miért is osztom itt az észt? Igazából lehetnék egoista, közönyös, túlélő mester, klímaszorongó, elvont online álötletgazda, de én ezt nem vállalom. Így maradok az, aki vagyok, egy kisember, aki szeretne élni békében, egészségben, szabadon barátok között! Mert örök hitem, hogy a legfontosabb az ÉLET, az ember, a természet és mindez harmóniában! Ezért mutatom be, én hogy élem hétköznapjaim, fontos, elfogadom mások életét, mert biztosan van jobb út is! De legalább teszem dolgom.

Azt hiszem a földi élet mozgató ereje ez, tehát maga az „Életigenlés”. Ez a sokszínűség, azaz a diverzitás, mert hiszem, hogy ez a hajtóereje a Földnek, az életnek: A genetikai, az ökológiai, és igen az emberi sokféleség, mert az életben éppen úgy meg kell lennie, mint a társadalmi környezetben.

 

De miért is lett ez oly fontos téma 2021-ben, hogy cikket írunk az „Életigenlés és a kertészkedés” fontosságáról. Mi változott, hogy ami kb. 40 éve még lételemünk volt és oly természetes, hogy faluhelyen nem is beszéltünk róla, legfeljebb csak a kapu előtti padon ülő háziasszonyok pletykáltak róla mekkora sárgarépája nőtt a Marinéninek és, hogy a Pistabácsi kocája kilencet fialt, most online előadást tartunk ennek a fontosságáról. Igen, igen. Akkor még legfeljebb csak a Római Klub ökológusai beszéltek a globális környezeti problémák esetleges eljöveteléről, s ma már tudjuk, itt van, átformálják, meghatározzák mindennapjainkat. Ki gondolt volna arra, hogy ma online fogunk tanácsokat adni a kertészkedés hasznáról, hogy azt kell tudatosítanunk, hogy minden, amit mi termelünk meg egészséges, hogy egy picit enyhíti a globális környezeti problémákat.

 

Nos igen, minden megváltozott, átalakult, ahogyan mondjuk robbanásszerű fejlődésnek lehetünk tanúi, de vajon átgondolja, átérzi-e mindenki, hogy ennek mekkora az ára. Bizony-bizony, ahogyan egykor Édesapám tanította nekem: Tanuld meg fiam, semmit sem adnak ingyen az életben, mert mindennek ára van!” Valóban, és azt hiszem ennek a szinte követhetetlen „fejlődésnek” az ára az emberi, a földi élet pusztulásának rémképei: A globális felmelegedés okozta klímaváltozás, a földi diverzitás csökkenése, a népességrobbanás, a földi készleteink kimerülése, az élőhelyek mérhetetlen elszennyezése.

 

Gondoljunk csak bele, negyven év alatt egy beregi kistelepülésen mi minden változott:

1975-ben még 320 család élt itt és

Kb. 300 művelte a kertjét, termelte a konyhai alapanyagokat, zöldségeket, gyümölcsöt

Kb. 290 család tartott baromfit, volt a vasárnapi ebédhez hormonmentes hús

Kb. 250 család tartott sertést, amelynek vágásával, füstölésével nyárelejéig biztosították a húst

Kb. 200 család tartott szarvasmarhát és megvolt a friss tej, tejföl, túró és nem emlékszem arra, hogy bárkinek allergiája lett volna ezen élelmiszerektől.

És mi a helyzet ma? Már csak 260 család lakik itt és

Kb. 120 családnak van kertje, amit így, vagy úgy megművel

Csak 21 család tart baromfit, kettő tart sertést és senki sem tenyészt szarvasmarhát, (persze van két nagy környezeti szempontból szennyező és pazarló tenyésztelep)

Kb. 80 család füvesítette be teljesen a kertet, 30 család le is térkövezte, a többi pedig gazos!

Bizony szemléletes a változás.

A képek egy barátom által küldött levélből másolva

 

Bizony most kellene egy kicsit megállnunk és átgondolni sok-sok mindent. Mi lenne, ha újra művelnék a kerteket, ha megtermelnék sajátfogyasztásra a zöldséget és a gyümölcsöt, ha lenne baromfi, adna friss egészséges húst, tojást, ha lehetne sertést és más haszonállatokat tartani. S a felesleget biztonságosan lehetne értékesíteni őstermelőként akár a helyi piacon, akár „ Kosárközösségekben” felkínálni az érdeklődőknek. Hányféle választ kaptam már erre a felvetésre?.....

 

Nem éri meg, mert a bolti szebb, olcsóbb, … (és itt nem a hazai, piaci árura gondolok, hanem a bevásárlóközpontok „széles áruválasztékára”) Hát valóban. Eszembe jutott, hogy mikor tanítom az etológiát, beszélünk a „szupernormális ingerről”. Bizony ez nagyon is hasonló dolog. A vásárlók sokaságának az „esztétikai élmény”, az azonos nagyság, egyenlő formák adják a legfőbb ingert ahhoz, hogy a bevásárlókosárba tegyék a terméket. Egy alkalommal az egyik piaci akciónapunkon ki is próbáltuk, valóban igaz-e ez az állítás. Megkértünk egy őstermelőt, hogy próbáljon eladni két láda paradicsomot. Az egyik ládában a szomszédos nagyáruházból vásárolt, távoli eredetű, kissé hóka, de szép egyforma zöldséget tettünk, míg a másikba szép piros, igazán ízletes, helyben termelt, de vegyes méretű és formájú árú került. Az első láda igen hamar kiürült, de a másikat csak méregették, fittymálták.

 

Bizony, bizony! Nekem volnának ellenérveim: A második láda paradicsom, helyben termett. Tudom milyen vegyszerekkel kezelték, nincs „feltúrbózva” hormonokkal, műtrágyával és sokkal ízletesebb, hiszen természetes érésű volt. Az ára helyben marad, az itt élők megélhetését segíti és bizony nem utazik ezer kilómétereket, nem emeli az üvegházhatást növelő gázok mennyiségét. Én mindig is gazdálkodtam, mert ezt tanultam a szüleimtől és van egy nagy kertem. Mert olcsó, saját, hazai, amit megtermelek. Mert sok pénzt takarítok meg! Mert biztosan egészséges – nem használok felesleges, ismeretlen vegyszereket, tudod honnan származik és nem utazik 1000 kilométereket! Mert lefoglalom magam, mozgok a friss levegőn és nem az online tér hamis ideái között bolyongok folyamatos tudatmódosítással zárt térben - egyedül! És ez még akkor is megéri, ha munkával jár és ha a sikerek mellett tele van kudarccal: faggyal, poloskával, meztelen csigával…

 

 

 

 

 

 

 

A bolygónk jövőjének tudománya (Breaking Boundaries: The Science of Our Planet)

Írta Farkas Dorka , 2021. június 25. 15:01 , Hozzászólsz?

Címkék: ajánló katasztrófa Netflix GameOn DavidAttenborough

Fordította és szerkesztette: Papp Endre

David Attenborough több mint 70 éves televíziós munkássága során az élet és halál kérdését a ragadozó és a zsákmány közötti küzdelemben fogalmazta meg. Az édeni és gazdag természeti világ lenyűgöző megnyilvánulásainak bemutatását az utóbbi években egy teljesen más fajta narratíva váltotta fel, amikor dokumentumfilmjeiben először a megmaradt éden megkérdőjelezhetlen puszulása kapott egyre nagyobb teret, majd a mindannyiunkat fenyegető éghajlati válság veszélyének kérdései.

114585177_attenborough1_pa.jpg

A 2020-as David Attenborough: A Life on Our Planet című dokumentumfilmben a veterán műsorvezető "tanúvallomást" tett az élete során dokumentált környezeti hanyatlásról, és politikai valamint személyes eszközökkel próbálta cselekvésre késztetni a közönséget.

Most, a Netflix számára az Our Planet alkotóival közösen készített legújabb filmjében Attenborough kizárólag a tényekre összpontosít.

A középpontban bolygónk hanyatlásának tudományos eredményei állnak, kíméletlen részletességgel bemutatva a Föld pusztulásának mértékét - és amennyiben nem változtatunk drasztikusan, - a küszöbön álló környezeti katasztrófát

chi-climate-change-science-planetary-boundaries-20150115.jpg

Attenborough átadja a szót Johan Rockströmnek, a Potsdami Éghajlati Hatáskutató Intézet igazgatójának, hogy elmagyarázza "korunk legfontosabb tudományos felfedezését". Rockström 2009-ben kilenc olyan folyamatot azonosított (éghajlatváltozás, biodiverzitás mértéke, erdős területek mennyisége, tápanyagkörforgás, édesvízkészlet, óceánok vizeinek kémhatása, ózonréteg, aeroszolok mértéke, mesterséges anyagok mennyisége és hatása), amelytől a Földön minden élet függ, és ezek mindegyikén belül meghatározta azokat a határokat, amelyeket nem lehet átlépni anélkül, hogy az emberiséget ne veszélyeztetnénk.

Ez a "határ-keretrendszer" szolgál a film szerkezetéül. Attenborough és egy globális szakértői csoport segítségével Rockström részletesen bemutatja az antropogén változások hatását a kilenc folyamatra, és azt, hogy hol tartunk a "visszafordíthatatlan pont" eléréséhez képest. Legalább négy - az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség, az erdős területek drasztikus csökkenése, valamint a nitrogén- és foszforegyensúly hiánya - esetében már most is a magas kockázati zónában mozgunk.

A drámai grafikák, amelyek a Földet lángokban vagy üvegként törve mutatják a sürgősség érzését igyekeznek hangsúlyozni. Ennél is meggyőzőbbek a tudósok vallomásai, akiknek túl sokáig kellett dokumentálniuk a hanyatlást. A Bolygónk jövőjének tudománya (Breaking Boundaries) szükséges híd a tudományos és a mainstream felfogás között egy olyan kérdésben, amelyet túl gyakran a műanyag szívószálakkal kapcsolatban fogalmaznak meg.

Az átlagos természetfilmeknél ambiciózusabb nevelési célokat tűz ki maga elé, és nemcsak a válság kiterjedését mutatja be, hanem a részletekbe is belemerül. A 75 perces film időtartama sűrűn töltött, és - azok számára, akiket a tények éppúgy megmozgatnak, mint a küzdő vadonban élő állatokról készült felvételek - tagadhatatlanul lehangoló. Mire a megoldásokról esik szó, a nézőt megdöbbenti a kihívás nagysága, de talán végleg meggyőzi a cselekvés szükségességéről. A szakértők szerint még van időnk változtatni, de nem szabad elfeledni, hogy a 2020- és 2030 közötti döntéseink és cselekedeteink fogják meghatározni az egész bolygó jövőjét! A koronavírusválság megmutatta az emberiség számára, hogy mennyire törékeny minden globális rendszerünkben, - elég ha egyetlen dolog elromlik valahol: az hatással lesz az egész világra. Most lehetőségünk adódott, hogy egy megújult szemlélettel építkezünk újra!

Azért, hogy mindannyiunk sürgős részvételét ösztönözzék, hangsúlyozzák, hogy a stabilitáshoz vezető  úton az egyének fogyasztása (egészséges táplálkozás, a hulladék csökkentése) ugyanolyan fontos, mint az agresszív politikai fellépés (a kibocsátások felére csökkentése minden évtizedben).

Volt már példa, a katasztrofális kimenetelű következmények megfordítására - hangsúlyozza Rockström.  Az 1980-as években az ózonréteg eltűnése miatti pánik összehangolt politikai fellépést serkentett, ami az ózon-réteg helyreállításához vezetett. "Valóban fantasztikus volt a tanújának lenni: a tudósok riadót fújtak, és a világ cselekedett" - mondja Attenborough. Ez a film úgy kongatja meg a vészharangot, mint még soha. A kérdés az, hogy meghalljuk-e?

 Breaking Boundaries: A bolygónk jövőjének tudománya június 4-én mutatkozott be világszerte a Netflixen.

Az eredeti ajánló itt érhető el.

 

MTVSZ blog

A Magyar Természetvédõk Szövetsége (MTVSZ) blogbejegyzései.

Hozzászólások

Címkék

1% (1) 7tévhit klímaváltozásról (1) adócsalás (2) adóelkerülés (1) adóigazságosság (3) adományozás (1) adóparadicsomok (2) Ág (1) Agent Orange (1) agroökológia (11) agroüzemanyagok (3) Agua Zarca (1) ajánló (1) akció (5) akciónk (2) aktivizálódj (34) aláírásgyűjtés (5) Álló szikla (1) alma (1) aranybánya (2) atom (4) atomerőmű (5) Aurul (3) Ausztria (1) autóipar (2) autómentes nap (1) Bankfigyelő (5) bankok (3) bánya (9) bányaprojekt (3) bányászat (3) barátai (1) Belgium (2) beporzók (14) Berlin (1) Berta Cáceres (2) BindingTreaty (8) biodiverzitás (5) biogazdálkodás (1) biokert (2) biológiaisokféleség (1) biomassza (3) bólintsrá (1) borsod fejlesztéséért (6) börzsőny (1) büntetlenül (5) Cambridge (1) cancún (20) CETA (12) Chevron (1) chillout (1) cián (3) ciánszennyezés (4) Ciolos (1) cop16 (20) cop17 durban (5) cop18 doha (3) cop19 varsó (1) cop21 Párizs (1) COP21 Párizs (8) cop23 (1) COP24 (1) corporate capture (1) croissant (1) csarna völgy (1) cseh (1) cselekedj (4) cseresznye (1) csernobil (2) cunami (1) DavidAttenborough (1) Davos (1) demokrácia (1) Derekegyház (1) dieselgate (1) dió (1) divestment (1) dohányipar (1) e-Figyelő (1) EBRD (4) eFigyelő (1) EFSA (1) egészség (2) égetés (1) éghajlat (4) éghajlatváltozás (50) éghajlatvédelem (12) éghajlatvédelmi törvémy (1) EIB EBRD (1) élelmiszer-önrendelkezés (24) élelmiszerbiztonság (1) élelmiszer önrendelkezés (1) életigenlő (9) életigenlők (1) életigenlőkaláka (6) életmód (4) ellenállás (1) Elosztó (1) elosztó (1) emberiség elleni bűntett (1) emberi jogok (3) endokrin (1) energia (46) energiaátmenet (15) energiabiztonság (6) energiahatékony (1) energiahatékonyság (4) energiapolitika (4) energiaszegénység (5) energiatakarékosság (22) energiatudatosság (11) Energia CHarta (1) energia demokrácia (2) energia kutatás (1) ENSZ (4) épület (1) erdő (2) erdőkertek (1) eredményhirdetés (1) erkölcs (1) értékelés (6) értékrendszer (1) esőerdők (1) EU (10) Európai Bíróság (3) Európai Bizottság (3) Európai Parlament (5) európai polgári kezdeményezés (3) Európai Unió (4) eu elnökség (1) eu költségvetés (3) fa (1) falusi önkormányzatok (1) fejlesztés-finanszírozás (1) fejlődő országok (1) fekete kígyó (4) felmérés (1) felújítás (4) felvonulás (1) fenntarthatóság (6) fenntartható vidékfejlesztés (1) fesztivál (1) fiatal föld barátai (4) film (2) fogyasztás (10) föld (2) földhő (1) földrengés (2) földspekuláció (1) földszerzés (1) földtörvény (1) földzsákmánylás (7) Föld Barátai (14) föld barátai (27) föld napja (1) folyószabályozás (1) fórum (1) fotó (1) Fukuoka (1) fukusima (2) fűszernövények (2) fűtés (6) Gaia könnycseppjei (1) GameOn (1) Game over (1) gáz (3) gazdasági (1) gázvezeték (1) Genf (3) génmanipuláció (2) génmódosítás (5) génpiszka (17) glifozát (4) globális akciónap (1) globalizáció (13) GMO (3) GMO-Kerekasztal (1) gólya (1) gömörszőlős (1) Green-Go (1) greenrecovery (1) gyógyászat (1) gyógynövények (2) gyomirtó (5) gyulaiiván (2) gyümölcsészet (2) gyümölcsfa (1) hajtóerők (1) hatásvizsgálat (1) háztartás (5) hellókarácsony (1) helyi hős (1) helyreállítás (1) hitel (2) Hófehérke (1) Hollandia (1) Honduras (1) honlapajánló (2) hulladék (2) hülyeség kora (1) IARC (2) ICS (3) igazságosság (2) ingyenhitel (1) írd alá (8) ISDS (13) itt az idő (1) japán (1) javíthatóság (1) jelentés (3) jó példák (1) just transition (10) kaláka (1) Kalifornia (1) kályha (2) karbonsemleges (3) Karl Bär (1) kártevő (1) katasztrófa (2) katonaság (1) Katowice (1) kazán (1) Ken Saro-Wiwa (1) képek (4) kert (3) kertészet (2) késés (1) kiadvány (1) kibocsátás (2) Kína (1) Kishantos (3) kiskert (2) kitermelőipar (1) klíma (9) klímahét (5) klímaper (1) klímapolitika (36) klímasemlegesség (4) klímatörvény (5) klímavédelem (7) klíma igazságoság (6) klórozott csirke (1) költségek (4) konferencia (23) konyha (1) könyv (1) konzultáció (1) kőolaj (3) környezeti-társadalmi károk (1) közmeghallgatás (1) közösségépítés (10) közösségi energia (18) közösségi kert (1) kukorica (1) kutatás (2) lakosság (2) land grab (7) Lechner Judit (1) légszennyezés (2) lengyel (1) levegő (1) levegőminőség (1) levél (2) lignit (5) lobbi (1) luxleaks (1) magvetés (2) MakeICTfair (2) Malmström (2) marco jelenti (19) Megnette (1) megújuló energia (14) méhek (14) méhlegelő (1) méltányosátállás (1) mérés (1) Merkel (1) mese (1) mezőgazdaság (3) MFB (1) MIC (1) millenniumi celok (2) mintaprojekt (1) Miskolc (2) Mongólia (1) Monsanto (3) Monsanto Tibunal (1) mtvsz (1) MTVSZ (24) multik (3) NAFTA (2) napelem (4) naperőmű (2) Natura2000 (1) nemzetek feletti vállalatok (3) nemzeti parkok (1) nemzetközi egyezmény (4) Nemzetközi Energiaügynökség (1) Netflix (1) Nigéria (3) Nnimmo Bassey (1) no2ISDS (2) növények (1) növénytermesztés (2) növényvédőszerek (9) no gmo (1) nyári tábor (1) nyeleni europe forum (1) nyersanyagok (1) nyílt (1) offsetting (1) ogoni törzs (1) ökocídium (1) ökofilmklub (1) ökológiai lábnyom (1) ökológiai válság (1) ökolokalizmus (1) olajpálma (1) olajszennyezés (3) olajvezeték (3) Olaszország (1) olkiluoto 3 (1) OLP (1) olvasókör (1) önkénteseink (2) önrendelkezés (3) orgona (1) Otthon Melege (2) Paks (1) palagáz (1) pálmaolaj (1) pályázat (7) Párizsi Megállapodás (2) pénz (3) PeoplesBudget (1) permakultúra (5) petíció (31) Philip Morris (1) PM (2) polgármester (1) pottyondyákos (1) Pozsony (1) program (1) programajánló (2) pro natura svájc (1) radioaktív (2) rákkeltő (2) reaktor (3) regionális fejleztés (2) rekultiváció (1) reménysugár (1) rendszerszintű változás (3) riadólánc (1) RightToRepair (1) Rio+20 (1) romániai ősz (1) Roundup (2) rovarok (1) Rovar Atlasz (1) Sandisk (1) SDG (1) Seattle (1) Seralini (1) shell (1) Shell (4) Sigmar Gabriel (2) SLAPP (1) Slow Food (1) sóder (1) SSD (1) Standing Rock (4) StopISDS (2) StopTTIP (20) Stop Corporate Impunity (4) strukturális alapok (2) sugárzás (2) system change (2) szabadkereskedelem (26) szállópor (1) szalmaépítészet (4) szavazás (2) szelence (1) szén (1) szénerőmű (6) szénkivezetés (10) szénmentesítés (2) szennyezés (2) szénrégió (7) szilárdtüzelés (2) szmog (1) szociális (1) szökőár (1) szólásszabadság (1) szörp (1) tájfajták (2) talaj (1) talajpusztulás (2) tanulmány (1) tanulmányút (1) távhő (1) technológia (1) termelő-fogyasztó (1) természetes (1) természetesgyümölcsészet (2) természetvédelem (6) termőföld (7) terv (1) tervezett elavulás (2) tévutak (4) tilos rádió (1) tippek (5) tisza (1) toma jelenti (2) törpék (1) TrumDeal (1) Trump (4) TTIP (23) TTIPkedd (1) TTIPleaks (1) TTIPtrump (1) TTIPtuesday (1) tüntetés (4) tűzifa (3) UBS (1) Umweltinstitu München (1) UNESCO (2) UNtreaty (2) USA (2) vadvirágok (1) vadvirágos rét (2) Vallónia (1) válság (2) védett fajok (2) vegyianyagok (8) vélemény (1) vendégcikk (3) vér (1) Verespatak (5) vers (2) verseny (2) vetélkedő (1) vetőmagok (1) vetőmagszennyezés (1) video (10) videó (1) Viktor Frankl (1) világbank (2) világörökség (2) virág (1) virágbomba (1) víz (2) vízgazdálkodás (1) vízierőmű (2) víztúlfogyasztás (1) VWgate (1) Western Digital (1) WHO (2) WTO (1) zöldhelyreállítás (1) Zöld Kapcsolat Egyesület (2)

Közösség

Kövess minket a Facebookon!

Olvass minket a Twitteren!

süti beállítások módosítása