Metánkibocsátások csökkentése nélkül nincs klímasemlegesség – itthon sem

Írta Farkas Dorka , 2024. július 17. 10:54 , Hozzászólsz?

Írta: Galambos Eszter, energia programfelelős, MTVSZ

Immár 4 éve, hogy Magyarország a klímavédelemről szóló 2020. évi XLIV. törvényben (Klímatörvény) vállalta, hogy eléri a klímasemlegességet, vagyis „…az üvegházhatású gázok még fennmaradó hazai kibocsátása, valamint elnyelése a 2050. évre egyensúlyba kerül.” 2030-ra vonatkozó célkitűzés a hazai üvegházhatású gázok (ÜHG-k) kibocsátásának 50%-os csökkentése 1990-hez képest. 

Az üvegházhatású gázok közül a szén-dioxid után a metán a második legjelentősebb, 30%-ban felelős az ipari forradalom óta történt éghajlatváltozásért, és mennyisége tovább emelkedik a légkörben. Jelenleg a globális ÜHG-kibocsátások kb. 16%-át teszi ki, a hazai kibocsátásoknak 15%-át a legfrissebb leltárjelentés alapján. 100 éves időtávon 28-szor, rövidebb távon (20 évre vetítve) pedig 84-szer erősebb melegítő hatást gyakorol a légkörre. 

A metánkibocsátás csökkentése tehát hatékonyabban fékezné a klímaváltozást, és a klímacélok gyorsabb elérését is segítené - enélkül nem is érhetők el a célok. Emellett javítaná a levegőminőséget, csökkentené a metán ózonképződést fokozó tulajdonsága miatti további felső légúti megbetegedések kialakulását.

Az Éghajlat és Tiszta Levegő Koalíció (CCAC) szerint az emberi eredetű metánkibocsátások 50%-os csökkentésével globálisan 0,2°C felmelegedést lehetne elkerülni, amely kritikus jelentőségű tekintve, hogy minden tized fokkal fokozódó hatásoknak vagyunk kitéve az IPCC jelentése szerint.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a globális hőmérséklet-emelkedés 1,5°C-ra korlátozásához 75%-kal kellene csökkenni a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésével, szállításával és felhasználásával kapcsolatos metánkibocsátásokat 2030-ig

A globális metánkibocsátás kb. 60%-a emberi tevékenységhez köthető: főként mezőgazdasági tevékenységből, hulladéklerakókból és a fosszilis energiahordozókból (szén, kőolaj, földgáz) származik. 

Az utóbbi években számos világszintű kezdeményezés, vállalás született, amelyben a csatlakozó országok, cégek az emberi tevékenységből, több ágazatból származó metánkibocsátás csökkentését vállalták (minden ágazatban). Kiemelt a Globális Metánvállalás (Global Methane Pledge, GMP) szerepe, amelynek célja, hogy 2030-ig legalább 30%-kal csökkentsék a kibocsátásokat 2020-hoz képest. A 2021-ben indult kezdeményezéshez már 158 ország csatlakozott, Magyarország továbbra sem tett vállalást.

 

kep1.png

  1. 1. A Globális Metánvállaláshoz csatlakozott országok (kék). Forrás: https://www.globalmethanepledge.org/ (hozzáférés: 2024. június 10.)

Az energiaágazat metánkibocsátásának csökkentésének leghatékonyabb módja a fosszilis tüzelőanyagok kivezetése lenne. A földgáznak ugyanis több mint 90%-a metán. 

Jelentős, a jelenlegi infrastruktúrából származó kibocsátás lenne megelőzhető költséghatékonyan, ezek közé tartozik a szivárgások észlelése és javítása (LDAR), valamint a rutinszerű szellőztetés és fáklyázás (a fölösleges metán kiengedése, illetve elégetése) megszüntetése. Magyarországon a teljes ÜHG-kibocsátás 3%-át a hazai földgázrendszer szivárgó kibocsátásai (nagyrészt metán) okozzák.

 

kep2.png

  1. Számos hatékony kibocsátáscsökkentési lehetőség van a fosszilisenergia-iparban. A metánkibocsátások 40%-a nettó költség nélkül megelőzhető lenne ebben az ágazatban. Forrás: Nemzetközi Energiaügynökség

A 2024. májusban elfogadott uniós metánrendeletet (amelynek hatályba lépése a következő hónapokban várható) is az energiaágazat metánkibocsátásának csökkentésével foglalkozik, habár célszámot nem tűz ki. Szabályozza az említett intézkedések kellett a nyomon követési rendszert (MRV), valamint az import fosszilis tüzelőanyagokra határoz meg (az uniós szabályoknál gyengébb) előírásokat.

Megjegyzendő, hogy a tévesen átmeneti energiahordozónak tekintett, nagyrészt metánból álló fosszilis földgáz kibocsátása elérheti a szénét, amennyiben a teljes életciklusát, beleértve a szivárgó metánkibocsátásokat is vizsgáljuk.

 

 kep3.jpg

  1. Fáklyázás. Forrás: Wikipédia

A globális metánkibocsátások pontos értékére vonatkozóan különböző becslések léteznek, az egyes vállalatok vagy országok által nyilvánosságra hozott adatok gyakran a valódinál alacsonyabbak. A kibocsátások átláthatóságát és ezáltal a dekarbonizációt hivatott elősegíteni a nemrégiben útjára bocsátott MethaneSAT metánfigyelő műhold, amely 2025-től fog mindenki számára elérhető adatokat szolgáltatni regionális és pontszerű kibocsátásokra is.

 

A nemzetközi és uniós fellépés ellenére hazánk ezidáig nem tett vállalást a metánkibocsátások csökkentésére. Itt az ideje, hogy Magyarország is csatlakozzon a Globális Metánvállaláshoz. A kormány dolgozzon ki a metánkibocsátások csökkentésére vonatkozó útitervet, mérföldkövek meghatározásával! Az uniós rendelet hazai átültetése kellően elkötelezett legyen a fosszilis energiaipari a klímacélokhoz való hozzájárulásában. A hazai fosszilis energiavállalatok tegyenek mielőbbi érdemi lépéseket a metánkibocsátásaik csökkentése érdekében! A fosszilis tüzelőanyagok kibocsátásainak mérése az egész életcikluson át kellene, hogy történjen.  

Július 1-jén kezdődött Magyarország féléves elnöksége az Európai Tanácsban, vajon számíthatunk-e példamutatásra ezen a téren? Sajnos a hivatalos, elnökségi prioritások programban egyáltalán nem említik a metánt. A Nemzeti Energia- és Klímaterv jelenleg is zajló felülvizsgálata remek alkalom lenne hazai stratégiai vállalás és útiterv megfogalmazására. Kérdés, hogy vajon helyet kap-e a csaknem 200 oldalas tervdokumentumban a 2. legjelentősebb üvegházhatású gáz? A 2023. szeptemberben benyújtott előzetes NEKT-ben ugyanis még említés szinten sem található meg, holott a terv elkészítésére vonatkozó útmutató ezt is előírja. 

 

METÁN: https://www.iea.org/news/methane-emissions-from-the-energy-sector-are-70-higher-than-official-figures

https://www.unep.org/explore-topics/energy/facts-about-methane 

[1] https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX%3A52022XC1229%2802%29&%3Bfrom=EN

Széllel szemben: Kisbér lakóinak küzdelme a környezetszennyezés ellen

Írta Farkas Dorka , 2024. július 10. 10:51 , Hozzászólsz?

Írta: Farkas Dorka

A Komárom-Esztergom megyei Kisbéren már több mint egy évtizede tartó harc folyik egy, a település lakott övezetétől mindössze 800 méterre elhelyezkedő sertéstelep és biogázüzemmel kapcsolatban. Az üzem létesítésekor eltervezett fasorok és modern technológiák révén minimálisra csökkenthető lenne a szennyező szaghatás, ami azonban a mai napig nem valósult meg.

A bűzforrás és a technológia hiányosságai

Az üzem 2012-ben kezdte meg működését, ami azóta komoly problémát okoz a környék lakóinak. A legnagyobb gondot a biogázüzem által kibocsátott bűz jelenti. Bár 12 disznóól is működik a területen, a szagok intenzitása és kellemetlensége főként a biogázüzem tevékenységéhez köthető. Az ÉNY-DK-i irányú szélviszonyok csak súlyosbítják a helyzetet. Míg az észak-nyugati szél a szomszédos községeket, addig Kisbért a déli viszonyok sújtják. Mivel a település egy nyitott medencében, a Móri-árokban fekszik, ezért a szag erősebben terjed.

A lakosok küzdelme

A problémák miatt 119 lakos alakított pertársaságot, hogy jogi úton keressenek megoldást. Független szakértőket vontak be, hogy bizonyítsák a bűz meglétét. Ezután pert indítottak Pongrácz Péter telektulajdonos és cége, a Bakony Bio Zrt. ellen, ügyvédjük, Szentkláray Bence képviseletével. Eddig két közmeghallgatást tartottak a témában, amelyeken mintegy 100 fő vett részt, és 450 tiltakozó aláírást is összegyűjtöttek. A polgármester is a lakossági tiltakozás mellé állt.

img_6627.jpg

A hatóságok és a vállalkozó

A vállalkozó eddig csupán kisebb bírságokat kapott, amelyek nem ösztönözték arra, hogy jelentős változtatásokat hajtson végre a technológián vagy a szűrőberendezéseken. A vállalkozó állításai szerint minden szükséges engedélyük megvan, a hatóság által meghatározott előírásokat betartják, illetve véleménye szerint biogázüzemük az, amely enyhíti a bűzt, nélküle sokkal rosszabb lenne a helyzet.

A lakosok szerint a vállalkozó, aki a Magyar Biogáz Egyesület és a Megújuló Energia Szervezetek Szövetsége elnöke is, befolyásos kapcsolatokkal rendelkezik, ami megnehezíti a helyzetüket. Úgy gondolják, hogy emiatt nem lép fel a környezetvédelmi hatóság kellő eréllyel a szennyezés megszüntetése érdekében. A per indításakor volt olyan ügyvéd, aki nem vállalta el a képviseletet, mivel nem akart befolyásos ellenségeket szerezni magának.

A polgármester azt nyilatkozta, hogy több olyan műszaki lépést javasolt már, amely segítené a probléma megoldását, ugyanis az önkormányzat nem szeretné, ha a cég tönkremenne. Az országgyűlési képviselő sem cselekszik az ügyben, és a kevésbé érintett lakosok részéről is hiányzik a szolidaritás.

Jogi eredmények és további lépések

2022.02.21-én az elsőfokú ítélet néhány felperes számára 500 ezer forintos sérelmi díjat állapított meg, míg a többségnek 300 ezer forintot ítéltek meg. Az érintettek azonban nem elégedtek meg ezzel, és másodfokra vitték tovább az ügyet, ahonnan eljárási hibák miatt visszakerült elsőfokra a per, így újrakezdődött a procedúra. Az első fokon újratárgyalt ügyben idén áprilisban ugyanaz a bíró ugyanazt az ítéletet hozta meg. A lakosság csalódottan fogadta a döntést, mert a sérelem díj alacsony összege nem fogja a technológia változtatására kényszeríteni a céget, így a probléma és a légszennyezés megmarad. 

Oknyomozó újságírás és szélesebb körű problémák

Az ügyre felfigyelt Lilith Grull oknyomozó újságíró is, aki a Correctiv nevű német újságnál dolgozik. Grull hivatkozott egy EU-s irányelvre, ami rögzíti a megengedhető kibocsátások mértékét a mezőgazdasági eredetű ammónia és metán tekintetében is, ami tovább erősítette a lakosok állításait. Emellett más környékbeli problémákat is említettek, mint például az ászári és a bakonysárkányi sertéstelep hígtrágya-tárolása, amit lényegében nem tárolnak, helyette a település földjein helyezik ki. Mivel nitrát-érzékeny területről van szó, különösen fontos betartani a trágya kijuttatására vonatkozó szabályokat, mert ennek következményeként súlyosan szennyezik a termőföldeket.

A kisbéri példa rávilágít arra, hogy milyen fontos lenne a környezetvédelmi hatóság határozott fellépése a helyi lakosok védelme érdekében hasonló esetekben. A hatóság tehetetlenségének oka a lakosok szerint a vállalkozó döntéshozókkal való összefonódása. A helyzetben egyetlen remény a közösség összefogása és kitartása, amely Kisbéren mintaértékű és remélhetőleg előbb-utóbb meghozza gyümölcsét. 

ELREPÜLT MILLIÁRDOK

Írta Nyolczas Krisztina , 2024. június 20. 13:22 , 2 hozzászólás

500 új motorvonat áráért vásároltunk repteret, amely nem a fenntarthatóság felé visz

 Írta: Marton Miklós

Vonattal szállítva bocsátjuk ki fajlagosan a legkevesebb üvegházgázt. Folyami hajóval ennek másfélszeresét-, kamionnal öt és félszeresét-, repülővel negyvenháromszorosát bocsátjuk ki. A repülés a legszennyezőbb.

 

Mindezek ellenére 2009 és 2019 között a magyarországi gyorsforgalmú közúthálózat 40%-kal növekedett. A közúti gépjárművek száma 27%-kal nőtt. A Ferihegyi nemzetközi repülőtérről induló utasok száma 97%-kal nőtt. Ugyanebben az időtartamban a magyarországi vasúthálózat elvesztette a 2%-át. A vasúti teherkocsik száma 19%-kal-, a személyszállításra alkalmas vasúti járművek száma 22%-kal csökkent.

 

A Budapest Airport Zrt. államosítása 3,1 milliárd euróba került. Ez nagyjából 1200 milliárd forint, azaz 125 000 forint fejenként a csecsemőtől aggastyánig.

 1.png

Ebből a pénzből a Lánchíd felújítása 44-szer tellett volna, de az új vasúti Dunahíd is 33-szor. Ennyi pénzből vehetnénk 500 új Škoda motorvonatot, vagy éppen a városainkba 1131 CAF villamost, vagy 5573 új csuklós trolibuszt.

 

Mindeközben a Déli pályaudvar omladozik, Kelenföld műemléki épülete ötödik éve üres, a Nyugati pályaudvar műemléki épületét pedig lassan már csak a konténer-pénztárakkal tudjuk elképzelni. Pedig volt ez másképpen is. És nem jobb a kép vidéken sem. Ennél talán csak a vasúti járműpark helyzete lehangolóbb: a MÁV 40 éves dízel mozdonyokat bérel a dán vasutaktól, hogy ezzel fiatalítsa (!) a mozdonyflottáját.

A MÁV csaknem hatszáz alkalmazottjának hónapok óta tartozik.

 

Szembetűnő az is, hogy miközben egy mennyiségi robbanásnak vagyunk tanúi (2020 és 2023 között a repülőtér teherforgalma 62%-kal nőtt), közben a kormány közleménye a minőségi fejlesztést próbálta hangsúlyozni. Hasonlóan a minőségre igyekezett terelni a figyelmet a repülőtér májusban megjelent cikke is, amely szerint a repülőtéri fejlesztés „nagy hangsúlyt fektet a minőségre és az utasélményre”.

 2.png

A repülés európai szinten minden jel szerint komoly korlátozások elé néz. Egyre erősebbek azok a politikai hangok, amelyek szerint a szennyező fizet alapelve értelmében az éghajlati szennyezés kárait a repülésnek is meg kell fizetnie.

 

Magyarország törvényben vállalt kötelezettséget arra, hogy legkésőbb 2050-ig eléri a karbonsemlegességet. Ez azt jelenti, hogy nem bocsáthatunk ki több üvegházgázt, mint amennyit Magyarország megköt. A dolog nehezen tervezhető, hiszen az üvegházgáz-megkötő képességre vonatkozó adatokat a Nemzeti Energia- és Klímaterv tervezete egyáltalán nem tüntette fel. És bár a Nemzeti Energia- és Klímaterv végleges változatát június végéig el kellene készíteni, egyelőre több a felmerülő kérdés, mint a kijelentés.

 

Az biztos, hogy a repülés éghajlati szempontból a legszennyezőbb közlekedési mód. Repülőteret, vasutat sok évre építünk, tehát hosszú távon kellene gondolkodnunk. Hazánk jó adottsága a sűrű vasúthálózat, amelyet hiba lenne nem kihasználni.

 

A repülőtér növekvő zajszennyezését tízezrek szenvedik. Az éghajlat felelőtlen tönkretételét mindenki. Reméljük, hogy nem lesz általános Korda György dalszövege, amely szerint „nem köt itt senkit semmi népszokás.”

 

A meztelencsiga kordában tartása és haszna egy biodiverzitás-barát kertben

Írta Nyolczas Krisztina , 2024. május 21. 08:01 , Hozzászólsz?

Szerző: Fidrich Róbert

Ha túl sok a kártevő, akkor valamit mi nem teszünk helyesen - írja Dr. Gyulai Iván a Ötletek a biodiverzitás-barát kert kialakításához c. kiadványunkban több helyen is. A bevezető mellett most kiemeljük a meztelencsiga kordában tartásáról és hasznáról írt részeket.

 

kiadvan_borito.png

Az ökológia erre vonatkozó egyenleteivel bizonyítható, hogyha nekikezdünk egyik vagy másik 'kártevő' népességének gyérítéséhez, akkor a rá épülő korlátozó faj, fajok népességét fogjuk csökkenteni elsődlegesen. Az egyszeri kártevőgyérítés, amennyiben 95%-os eredményességgel megy végbe, a ragadozó szervezetek gyérüléséhez, akár eltűnéséhez vezet, és a célzott népesség ezt követően megháromszorozódik. Ha a gyérítést folyamatosan végezzük, akkor a ragadozók száma sokkal jobban csökken, és a célzott populáció időről-időre tovább növekszik. Az optimális állapot – hogy egyik is, másik is van –, akkor következik be, ha nem teszünk semmit.

Ebből az a tanulság, hogy nem lehet egyszerre rettegni a szúnyogtól és a denevértől, a meztelen csigától és a lótetűtől, a levéltetűtől és a karoló póktól, mert az ideális létszám akkor jön létre, ha egyiküket sem háborgatjuk.

De miért is háborgatnánk őket? Vajon okoznak-e kárt a hernyók, ha lerágják a gyümölcsfa leveleit, és a meztelencsigák vajon csak a kárunkra vannak? Mi a helyzet a poloskákkal, a levéltetvekkel, a lótücsökkel vagy éppen a patkánnyal? Joggal nem örülünk annak, ha annyi van belőlük, hogy nekünk semmi nem marad a termésből, sőt még a lakóházunkba is betolakodnak. Ám mindig számolnunk kell azzal, hogy ha valamiből túl sok van a környezetünkben, akkor valamit mi nem teszünk helyesen.

Nagy meztelencsiga (fotó:  Michal Maňas, CC BY 2.5)
Ahogy a bevezetőben már említettük, egy-egy faj (meztelencsiga, légy, hangya, szúnyog, lótücsök, patkány stb.) túlzott létszámú jelenléte mindig valamilyen általunk elkövetett hiba következménye, amely minden esetben az egyedszámokat korlátozó sokféleség hiányából fakad. A meztelencsigákat számos élőlény korlátozza, a lótücsök például a föld alatti üregekbe rakott petéket keresi fel, de néhány házas csiga is fogyasztja a petéket. Segítségünkre van a sün, a vakond, a búbos banka, a barna és zöld varangy, az ásóbéka, a tarajos gőte, a lábatlan gyík. Minden esetben vannak paraziták is, amelyek hatékonyan tudják korlátozni a népesség létszámát, a meztelencsiga esetében egy parazita fonalféregre számíthatunk.

A másik oldalon azt is érdemes megfontolnunk, hogy vajon az általunk kellemetlenek tartott élőlények csak bosszúságot okoznak-e nekünk, vagy csupán nem ismerjük őket eléggé. Ahogy már említettük, a lótücsök segít a csigák számának korlátozásában, de pusztítja a gyökereket károsító drótférgeket is a talajban. Ragadozó, rovarevő, de szorgos munkája közben kiborítja a növényt is, vagy éppen „átgyalogol” rajta. „Kártétele” tehát másodlagos, munkája közben valósul meg. Másrészt a lótücsök akkor tisztel meg bennünket a jelenlétével, amikor sok nyers trágyát viszünk be a talajba, és ott gazdagon elszaporodnak azok az élőlények, amelyek neki táplálékot biztosítanak.

A patkány az ember hulladékain szaporodik fel, létszámuk táplálékfüggő. Bizony jó szolgálatot tesznek, hiszen ki takarítaná ki a csatornákba, szemetesekbe juttatott kidobott étkeket? De nekik is megvannak az őket korlátozó ellenségeik: a róka, a macska, a baglyok és persze parazitáik és betegségeik. A meztelencsiga is hasonló a patkányhoz, mondhatnánk, hogy a föld patkánya, hiszen minden szerves hulladékot feltakarít, és emellett még kannibál is. Nem mellesleg nélkülözhetetlen a humuszképzésben, és „lemoshatatlan” nyákja kiváló ragasztóanyaga a talajmorzsáknak, amelyeket nem tud szétiszapolni az eső.

Vágatlan Május

Írta Nyolczas Krisztina , 2024. május 02. 13:24 , Hozzászólsz?

(Juhász Lilla írása)

Itt van a május, ideje eltenni a fűnyírót, és rá se nézni egy hónapig! Csatlakozz Te is a Vágatlan Május nemzetközi kihíváshoz, légy lusta kertész, és ne vágd le a füvet!

Bolygónkon több mint 30.000 méhfaj él és több 10.000 más beporzó, Magyarországon 700 vadméh faj él, és több 100 beporzó. Az egész Földön ezen fajok száma drasztikusan fogyatkozik. Az okok többek között a vegyszerezés, a monokultúrás gazdaságok, de legfőképpen az élőhelyek számának csökkenése.

vagatlan2.jpg

Régen a kertekben a veteményes mellett a virágzóké volt a főszerep. Mióta a fűnyíró elterjedése miatt, a rövidre nyírt pázsit státuszszimbólum lett, átvette mind a veteményes mind a virágzók helyét a kertekben. Ezzel ökológiai sivatagot teremtve a vadon élő beporzó fajok számára. Pontosan ennek a folyamatnak a megállítására a pázsitok valamennyire visszavadítására és természetesen a rendelkezésre álló vízkészleteink védelmére is jött létre a Vágatlan Május kihívás.

 

Vágatlan Május (No mow may, Maai mei niet. Der mähfreie Mai)

2019-ben Nagy-Britanniából indult a Plantlife botanikai társaság szervezésében. Mivel a vadon élő beporzók fogyatkozásának egyik oka az életterük csökkenése, így ha egy hónapig nem vágjuk a füvet, olyan virágok jelenhetnek meg, amelyek a beporzókat láthatják el élelemmel. A kihívás az első évben hatalmas sikert ért el, többen beszámoltak akár védett növényfajok megjelenéséről is.

vagatlan.jpg

Azóta több ország is csatlakozott, köztük az egyesült államok, Németország és Hollandia is. Minden évben egyre több a résztvevő, és egyre nagyobb számban vesznek részt egyesületek, cégek és önkormányzatok is.

2022-ben Magyarországon a Virágjárók, méhlegelők csoport rendezte meg az első Vágatlan Májust, amihez több százan csatlakoztak, és szerencsére egyre népszerűbbé válik évről-évre.

Csatlakozz Te is a Vágatlan Május nemzetközi kihíváshoz, légy lusta kertész, és ne vágd le a füvet! Készíts róla egy fényképet, és töltsd fel a Magyar Természetvédők Szövetsége “A mi sokszínű kertünk!” kampányoldalára!

5_1.jpg

Példád segíti, hogy mások is rákapjanak a biodiverzitásvédelmi praktikákra és értékes ajándékokat is nyerhetsz az oldalon.

Miért ne nyírj?

  1. Most kezdenek igazán beindulni a virágok, és az újonnan kikelt beporzóknak szükségük van energiára.
  1. A virágjárók fogyatkoznak az egész világon, de ha több életteret, táplálékot biztosítunk nekik, valamint elhagyjuk a vegyszerek használatát, akkor ez megállítható.
  1. A biodiverzitás a sokszínűség az élet alapja. Minél többféle növény jelenik meg, annál több faj talál élelmet vagy éppen menedéket magának.
  2. A magasabbra hagyott fű hűsíti a talajt, ezzel együtt a környezetét is. Nem kell annyit locsolni sem, nem ég ki és, több szén-dioxidot nyel el mint az 5 cm-nél rövidebb.
  3. A természetet ha kicsit hagyjuk kibontakozni, csodákat láthatunk, nem csak néhány szebb vadvirág, hanem akár védett növények is megjelenhetnek, és olyan fajok is beköltözhetnek a nem háborgatott helyekre akikre pl. nagy szükségünk lehet a növényeink védelme érdekében.
  4. Ezt ti írjátok meg, akik vállalják a kihívást, és nem veszik elő a fűnyírót egy hónapig.

 

Persze az is izgalmas ha csak egy részét nem nyírod, és összehasonlítod a kettőt, vagy épp utakat vágsz bele.

Kutatások bizonyítják, hogy a leírt pontok tényeken alapulnak. Egy hónapig nem vágott füves terület élővilága megháromszorozódik, de a múlt évben a briteknél a kihívás során 250 vadon élő fajt azonosítottak, köztük több védettet, például kosborokat is.

 

Milyen fajok jelenhetnek meg a nyíratlan gyepben?

Pitypang: Európában a legtöbb beporzót vonzó növényfaj. 130 fajnak ad táplálékot.

Százszorszép: amely tökéletes virágzó pázsit összetevő, és akár nyírható is ha vége van a kihívásnak.

Fehér here: szintén virágzó pázsit összetevő, taposás tűrő és nem igényel locsolást sem.

Cickafark: tökéletes szárazságtűrő, igazi méhlegelő, alacsonyan és magasan is tud virágozni.

Olyan virágzók is megjelenhetnek, amik akár régebben lettek elvetve de eddig még nem voltak adottak a körülményeik, így akár kerti nemesített fajok is.

vagatlan_majus.jpg

A madarak és a szél által bekerült növények is felbukkanhatnak, ezen belül akár védett fajok, pl többen is beszámoltak kosborokról amik mindegyike védett hazánkban.

Kiváncsi vagy nálad mik nőhetnek ki a fűből? Csak ne nyírd le májusban.



Természetesen lehetnek felmerülő kérdések:

Kullancsok: igen, egyre többen vannak, de a melegvérű állatok a hordozóik, így a ha kutya macska, van a kertben, akkor akár a rövid fűben is megjelenhetnek. A legfontosabb az ő védelmük, így nem adják át nekünk sem. Ugyanakkor ha utakat vágsz a fűbe akkor azokat ők is jobban használják, így lehet kevésbé lesznek kitéve a vérszívóknak.

Növények, melyeket nem akarunk a kertünkben látni: egérárpa, tarackbúza, invazív növények. Természetesen amit nem szeretnél megtartani, azokat eltvávolíthatod. Rovarok: a beporzóink nem támadnak emberre, de figyelembe kell venni, hogy ha a közelben méhek vannak, akkor se mezítláb ne mászkáljunk, se pl. kisgyerekek ne legyenek négykézláb a fűben, mert előfordulhat, hogy rálépnek, beletenyerelnek. Tegyünk le egy plédet és ott nyugodtan szemlélhetjük a természetet!

 

Ajánlott olvasmány:

Bardóczi Sándor: Hogyan legyen saját méhlegelőd?

 

Csatlakozzatok A MI SOKSZÍNŰ KERTÜNK! kampányhoz! 

 

#AMiSokszinuKertunk

#Biodiverzitasvedelem

#mtvsz

#VagatlanMajus


agrarminiszterium.png

 

 

 

 

A programot az Agrárminisztérium támogatja.

Kevesebb mint 100 nap az éghajlatvédelem és energiaátmenet gyorsítására

Írta Nyolczas Krisztina , 2024. március 28. 13:41 , Hozzászólsz?

Címkék: EgyüttAMásfélfokért TogetherFor1point5 CDE EUKI CAN LIFE járulékoshaszon cobenefits

Írta-szerkesztette: Marton Miklós, Botár Alexa, MTVSZ.

Már száz nap sincs a hazai éghajlat- és energiapolitikát, intézkedéseket 2030-ig alapjaiban meghatározó Nemzeti Energia és Klímaterv (NEKT) frissítésére. Bár a hazai szakmai szervezetek – köztük a MTVSZ legutóbb 2023 októberben – már vagy százszor elmondták javaslataikat, a dokumentum még „száz sebből vérzik”.

 

Ha felgyorsítjuk a klímasemlegességig (nettó nulla kibocsátásig) tartó energiaátmenetet - azaz a magyar gazdaság energiatakarékossá, megújuló energia alapúvá átalakítását -, azzal jelentős veszteségeket kerülünk el és további járulékos hasznokra teszünk szert (például energiaátmenethez köthető új munkahelyek), amelyek 2030-ig több mint 5000 milliárd forint nyereséget adnak az országnak. Mindezt szemléletesen bemutattuk blogbejegyzésünkben, és elérhető „A Párizsi Megállapodás gazdasági mérlege” című szakmai jelentésben is. Az éghajlatvédelmi-energiaátmeneti kiadások, beruházások tehát bőven megtérülnek: 2030-ra minden ebbe befektetett euro 2,90 eurót jövedelmez.

b_cikk.png

Az energetikai épületfelújításokkal és más energiatakarékossági és -hatékonysági intézkedések támogatása, a fosszilis energiahordozóktól való – kb. 80%-os, uniós átlag feletti – függésünk kivezetése és egy egészséges megújuló energia alapú energiamix kialakítása, tehát nem csak társadalmi és környezetvédelmi érdek, de még jó üzlet is, erősíti a magyar gazdaságot. 2030-ig ezekkel az energiaátmeneti-éghajlatvédelmi beruházásokkal további háromnegyed évnyi nemzeti jövedelmünk spórolható meg.

a_cikk.png

Sajnos ma Magyarországon rengeteg energia szó szerint kimegy az ablakon: az épületek zöme nagyon energiapazarló, nem vagy rosszul szigetelt, elavult fűtési rendszerrel, az egyik legnagyobb energia-fogyasztó szektor. Eközben az építőipar számtalan megoldást kínál az energetikai felújításokra, a lakosság, kkv-k és más kisebb végfogyasztók nagy része tervez is felújítani, de szüksége van hozzá támogatásra. Egy átfogó, többéves lakóépület energetikai felújítási támogatási program bő egy évtizede hiányzik, még mindig csak tervben van a program kiírása idén, és szükség van egy kifejezetten az alacsony jövedelműeket célzó, nagyobb támogatási arányú felújítási támogatásra is. Mindezeknek hangsúlyosabban és erősebb intézkedésként meg kellene jelenniük a klímatervben (NEKT). A klímaterv hatásvizsgálatának társadalmi konzultációja hamarosan várható, érdemes lesz beleszólni mindenkinek! A klímaterv lehetőség a hazai klíma- és energiapolitika irányainak, intézkedéseinek átgondolására, az energiaátmenet felgyorsítására. De vajon hogyan néz ki mindez Közép-Kelet Európában?

 

„A szlovén Energiaszegénységi Terv beleszövése a NEKT-be jó példa lehet.”

Danijel Crnčec, a szlovén Környezeti, Klímaügyi és Energiaügyi Minisztérium munkatársa szerint a lakások energetikai felújítása nagyon sokat tehet az energiahatékonyságért. Magyarországon az épületállomány állapota leromlott, energetikai szempontból 90%-a elavultnak számít. Szakértők szerint a kitűzött célok eléréséhez évi kb. 130-140 ezer lakás alapos felújítására lenne szükség. Ezzel nyerne az építőipar, az ingatlanpiac, a kormány, a lakók – és nem mellesleg sokezren élnének egészségesebb lakásokban, és javulna a levegőminőség is. A jelenlegi NEKT-ben azonban alig van szó az energiaszegénység kezeléséről, és a lakások energetikai felújítására is kevés Uniós és állami forrást terveztek, egyelőre alig 60 ezer lakás felújítását vállalták 2029-ig a magyar uniósforrás költési tervekben (Helyreállítási terv + Operatív Program).

 

„A politikusok legfeljebb követik az energiaátmenetet, de nem vezetik”

Genady Kondarev, a bolgár E3G szakértője szerint a megújuló energiahordozók terjedése Közép-Kelet Európában piac vezérelt; kevés kivételtől eltekintve a politikusok, döntéshozók (és a jogalkotás) inkább csak követik az eseményeket, kevésbé vezetik. A magyar klímaterv tervezet szerint 2030-ig a teljes végső energiafelhasználásának 29%-a lesz megújuló, de ehhez a teljes energiafelhasználást is megfelelő intézkedésekkel kellene csökkenteni. A szélenergia korlátozásának rendezését például immáron egy éve halogatta a kormány, és a jelenlegi helyzet meglehetősen átláthatatlan, és nem a hálózatos, sok egymást kiegyenlítő helyi nap- és szélerőmű irányába mutat.

 

„A fosszilis energia függőség kivezetését olyan hamar végre kell hajtani, ahogyan csak lehetséges.”

Federico Mascolo, a CAN Europe munkatársa február végén egy nemzetközi konferencián kiemelte, hogy a fosszilis energia függőség csökkentése és a fosszilis energia közpénzes támogatásának kivezetése kérdésében több tagállam nem fogalmaz a klímatervében egyértelműen. A Párizsi Megállapodás értelmében, a vállalt klímasemlegesség (nettó nulla üvegházgáz-kibocsátás) eléréséhez a klímatervekben konkrét intézkedésekkel, határidőkkel le kell írni a fosszilis energiahordozók kivezetésének tervét, és azok támogatásainak kivezetési tervét is. Ehhez képest Magyarországon többezer milliárd forint támogatást kapott közpénzből a fosszilis energia felhasználása; és további három új, összesen több mint 1500 megawatt teljesítményű fosszilis gázerőmű építését és legalább 20 évig való működtetését tervezik.

 

Száz szónak is egy a vége: száz nap nem hosszú idő, de arra elég lenne, hogy a Nemzeti Energia és Klímatervet erősítsék  és ezzel egyúttal a lakosság, a kkv-k és más végfogyasztók segítséget, több támogatást kapjanak az energiaátmenethez, e szereplők és a gazdaság jól járjon, válságállóbbá és energiaszuverénebbé váljon.

 

Fenti írás a Together for 1.5 projekt keretében jött létre. A Together for 1.5 projekt az Európai Unió LIFE Program támogatásával működik. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával.

#EgyüttAMásfélfokért #TogetherFor1point5 #CDE_EUKI #CAN_LIFE #járulékoshaszon #cobenefits

MTVSZ blog

A Magyar Természetvédõk Szövetsége (MTVSZ) blogbejegyzései.

Hozzászólások

Címkék

#10YearPhone (1) 1% (1) 7tévhit klímaváltozásról (1) Áder János (1) adócsalás (2) adóelkerülés (1) adóigazságosság (3) adományozás (1) adóparadicsomok (2) Ág (1) Agent Orange (1) agroökológia (12) agroüzemanyagok (3) Agua Zarca (1) airport (1) ajánló (1) akció (5) akciónk (2) aktivizálódj (38) aláírásgyűjtés (5) Álló szikla (1) alma (1) arany (1) aranybánya (2) atom (4) atomerőmű (5) Aurul (3) Ausztria (1) autóipar (2) autómentes nap (1) A fák titkos élete (1) A természet jelbeszéde (1) A természet rejtett hálózata (1) Bankfigyelő (5) bankok (3) bánya (9) bányaprojekt (3) bányászat (3) Baranya (1) barátai (1) Bayer (1) BAZ (1) Belgium (2) beporzók (18) Berlin (1) Berta Cáceres (2) BindingTreaty (8) biodiverzitás (5) biogazdálkodás (1) biokert (2) biológiaisokféleség (1) biomassza (3) bólintsrá (1) borsod fejlesztéséért (6) börzsőny (1) Budapest (1) büntetlenül (5) cambo (1) Cambridge (1) cancún (20) CAN LIFE (1) CDE EUKI (1) CETA (12) Chevron (1) chillout (1) cián (4) ciánszennyezés (4) Ciolos (1) ClimAct (1) cobenefits (1) cop16 (20) cop17 durban (5) cop18 doha (3) cop19 varsó (1) COP21 Párizs (8) cop21 Párizs (1) cop23 (1) COP24 (1) COP26 (3) corporate capture (1) croissant (1) csarna völgy (1) cseh (1) cselekedj (4) cseresznye (1) csernobil (2) cunami (1) DavidAttenborough (1) Davos (1) demokrácia (1) Derekegyház (1) dieselgate (1) dió (1) divestment (1) dohányipar (1) e-Figyelő (1) EBRD (4) eFigyelő (1) EFSA (1) egészség (2) égetés (1) éghajlat (4) éghajlatváltozás (50) éghajlatvédelem (12) éghajlatvédelmi törvémy (1) egyeztetés (1) EgyüttAMásfélfokért (1) EIB EBRD (2) élelmiszer-önrendelkezés (24) élelmiszerbiztonság (1) élelmiszer önrendelkezés (1) életigenlő (10) életigenlők (1) életigenlőkaláka (7) életmód (4) ellenállás (1) élménybeszámoló (1) Elosztó (1) elosztó (1) előválasztás (1) emberiség elleni bűntett (1) emberi jogok (3) endokrin (1) energia (49) energiaár (4) energiaátmenet (19) energiabiztonság (10) energiahatékony (1) energiahatékonyság (8) energiapolitika (6) energiaszegénység (7) energiatakarékosság (25) energiatudatosság (11) Energia CHarta (1) energia demokrácia (2) energia kutatás (1) ENSSER (1) ENSZ (5) épület (1) erdő (2) erdőkertek (1) eredményhirdetés (1) erkölcs (1) értékelés (6) értékrendszer (1) esőerdők (1) EU (11) európa (1) Európai Bíróság (3) Európai Bizottság (4) Európai Parlament (5) európai polgári kezdeményezés (3) Európai Unió (4) eu elnökség (1) eu költségvetés (3) fa (1) falusi önkormányzatok (1) fejlesztés-finanszírozás (1) fejlődő országok (1) fekete kígyó (4) felmérés (1) felújítás (6) felvonulás (1) fenntarthatóság (7) fenntartható vidékfejlesztés (1) fesztivál (1) fiatal föld barátai (4) film (2) foe (2) foehu (1) fogyasztás (10) föld (2) földbarátai (1) földgáz (1) földhő (1) földrengés (2) földspekuláció (1) földszerzés (1) földtörvény (1) földzsákmánylás (7) föld barátai (27) Föld Barátai (14) föld napja (1) folyószabályozás (1) fórum (1) fotó (1) friendsoftheearth (1) Fukuoka (1) fukusima (2) fűszernövények (2) fűtés (6) Gaia könnycseppjei (1) GameOn (1) Game over (1) gáz (6) gazdasági (1) gázkivezetés (4) gázvezeték (4) Genf (3) génmanipuláció (3) génmódosítás (6) génpiszka (19) glasgow (3) glifozát (6) globális akciónap (1) globalizáció (13) GMO (4) GMO-Kerekasztal (1) gólya (1) gömörszőlős (1) Green-Go (1) greenrecovery (1) gyógyászat (1) gyógynövények (2) gyomirtó (5) gyulaiiván (2) gyümölcsészet (2) gyümölcsfa (1) hajtóerők (1) hatásvizsgálat (1) háztartás (6) hellókarácsony (1) helyi hős (1) helyreállítás (2) Heves (1) hitel (2) Hófehérke (1) Hollandia (1) Honduras (1) honlapajánló (2) hosszú élettartam (1) hulladék (2) hülyeség kora (1) IARC (2) ICS (3) ifjúsági program (1) igazságosátmenet (1) igazságosság (2) Impossible Burger (1) ingyenhitel (1) írd alá (13) ISDS (14) itt az idő (1) japán (1) járulékoshaszon (1) javíthatóság (1) jelentés (3) jó példák (1) just transition (10) kaláka (1) Kalifornia (1) kályha (2) Karácsony Gergely (1) karbonsemleges (3) Karl Bär (1) kártevő (1) katasztrófa (2) katonaság (1) Katowice (1) kazán (1) Ken Saro-Wiwa (1) képek (4) kert (3) kertészet (2) késés (1) kiadvány (1) kibocsátás (2) Kína (1) Kishantos (3) kiskert (3) kitermelőipar (1) klíma (9) Klímacsúcs (1) klímahét (5) klímaper (1) klímapolitika (36) klímasemlegesség (6) klímatörvény (5) klímavédelem (7) klíma igazságoság (6) klórozott csirke (1) költségek (4) konferencia (23) konyha (1) könyv (2) könyvajánló (1) konzultáció (1) kőolaj (3) környezeti-társadalmi károk (1) korrupció (1) közmeghallgatás (1) közösségépítés (10) közösségi energia (18) közösségi kert (1) kukorica (1) kutatás (2) lakosság (4) land grab (7) Lechner Judit (1) légszennyezés (3) lengyel (1) levegő (1) levegőminőség (1) levél (2) lignit (5) lobbi (1) luxleaks (1) magvetés (2) MakeICTfair (2) Malmström (2) marco jelenti (19) Mátrai Erőmű (1) Megnette (1) megújuló energia (14) méhek (18) méhlegelő (1) méltányosátállás (2) mérés (1) Merkel (1) mese (1) mező (1) mezőgazdaság (3) MFB (1) MIC (1) millenniumi celok (2) mintaprojekt (1) Miskolc (2) Mongólia (1) Monsanto (4) Monsanto Tibunal (1) MTVSZ (26) mtvsz (3) műhús (1) multik (3) NAFTA (2) napelem (4) naperőmű (2) Natura2000 (1) nemzetek feletti vállalatok (3) nemzeti parkok (1) nemzetközi egyezmény (4) Nemzetközi Energiaügynökség (1) Netflix (1) Nigéria (3) Nnimmo Bassey (1) no2ISDS (2) növények (1) növénytermesztés (3) növényvédőszerek (10) no gmo (1) nyári tábor (1) nyeleni europe forum (1) nyersanyagok (1) nyílt (1) offsetting (1) ogoni törzs (1) ökocídium (1) ökofilmklub (1) ökológiai lábnyom (1) ökológiai válság (1) ökolokalizmus (1) okostelefon (1) olajpálma (1) olajszennyezés (4) olajvezeték (3) Olaszország (1) olkiluoto 3 (1) OLP (1) olvasókör (1) önkénteseink (2) önrendelkezés (3) orgona (1) Otthon Melege (2) Paks (1) palagáz (2) pálmaolaj (1) pályázat (7) panasz (1) Párizsi Megállapodás (2) pénz (3) pénzmosás (1) PeoplesBudget (1) permakultúra (5) Peter Wohlleben (1) petíció (36) Philip Morris (1) PM (2) polgármester (1) pottyondyákos (1) Pozsony (1) program (1) programajánló (2) pro natura svájc (1) radioaktív (2) rákkeltő (2) reaktor (3) regionális fejleztés (2) rekultiváció (1) reménysugár (1) rendszerszintű változás (3) reptér (1) rezsicsökkentés (1) riadólánc (1) RightToRepair (1) Rio+20 (1) romániai ősz (1) Roundup (2) rovarok (1) Rovar Atlasz (1) Sandisk (1) SDG (1) Seattle (1) Seralini (1) shell (1) Shell (4) Sigmar Gabriel (2) SLAPP (1) Slow Food (1) sóder (1) Spark (1) SparkAChange (1) SSD (1) Standing Rock (4) StopISDS (2) StopTTIP (20) Stop Corporate Impunity (4) strukturális alapok (2) sugárzás (2) system change (2) szabadkereskedelem (26) szállópor (1) szalmaépítészet (4) szavazás (2) szelence (1) szén (1) szénerőmű (6) szénkivezetés (11) szénmentesítés (2) szennyezés (2) szénrégió (7) szilárdtüzelés (2) szmog (1) szociális (1) szója (1) szökőár (1) szólásszabadság (1) szolidáris (1) szörp (1) tájfajták (2) talaj (1) talajpusztulás (2) tanulmány (1) tanulmányút (1) távhő (1) technológia (1) termelő-fogyasztó (1) természetes (1) természetesgyümölcsészet (2) természetvédelem (6) termőföld (7) terv (2) tervezett elavulás (3) tévutak (4) tilos rádió (1) tippek (5) tisza (1) TogetherFor1point5 (1) toma jelenti (2) törpék (1) TrumDeal (1) Trump (4) TTIP (23) TTIPkedd (1) TTIPleaks (1) TTIPtrump (1) TTIPtuesday (1) tüntetés (4) tűzifa (3) UBS (1) Umweltinstitu München (1) UNESCO (2) uniósforrás (1) UNtreaty (2) USA (2) vadvirágok (1) vadvirágos rét (2) Vallónia (1) válság (2) Vandana Shiva (1) védett fajok (2) vegyianyagok (9) vélemény (1) vendégcikk (3) vér (1) Verespatak (6) vers (2) verseny (2) vetélkedő (1) vetőmagok (1) vetőmagszennyezés (1) videó (1) video (10) Viktor Frankl (1) világbank (2) világörökség (2) virág (2) virágbomba (1) virágok (1) víz (2) vízgazdálkodás (1) vízierőmű (2) víztúlfogyasztás (1) VWgate (1) Western Digital (1) WHO (2) WTO (1) zaj (1) zöldhelyreállítás (1) Zöld Kapcsolat Egyesület (2)

Közösség

Kövess minket a Facebookon!

Olvass minket a Twitteren!

süti beállítások módosítása