Írta: Farkas Dorka

Kóny, egy csendes magyar település Győr-Moson-Sopron vármegyében, már több mint egy évtizede küzd a helyi sertéstelep, a Kóny-Pig Kft. által okozott szaghatással. Az eredetileg problémamentesnek tartott telep az utóbbi 15 évben vált a helyiek számára elviselhetetlenné.

A telep és a szaghatás kezdete

A sertéstelep működését több évtizeddel ezelőtt kezdte meg, és az kezdetben nem okozott problémát a környék lakosainak. Azonban az elmúlt 15 évben egyre növekvő szaghatás vált állandó panaszok tárgyává. A nyári hónapokban a helyzet különösen súlyossá válik, amikor az észak-nyugati szélirány és a magas hőmérséklet miatt a bűz fokozódik. A környéken élők számára szinte lehetetlenné vált az ablaknyitás vagy a szabadban való tartózkodás.

Engedélyek és szabályozások

A cég rendelkezik környezetvédelmi és hígtrágya kezelési engedélyekkel, amelyek lehetővé teszik számukra a problémát okozó trágyakezelést. Azonban a hígtrágyából származó bűz továbbra is problémát jelentett az elmúlt időkig. Bár a tartályos tárolás nem jár szaghatással, a trágya kezelése és annak termőföldbe való beforgatása során keletkező bűz élhetetlenné teszi a települést, amiből évente 4000 köbméter keletkezik.

A környezetvédelmi hatóság nem lépett fel az ügyben gyakorlatilag.

Lakossági panaszok és konfliktusok

A település polgárai, akik körülbelül 80%-a érintett az ügyben, többször is összetűzésbe kerültek a sertéstelep tulajdonosával. Aller Imre polgármester magánszemélyként és három helyi lakos segítségével jogi úton fellépett a szaghatás ellen. A beadványt  a bíróság tárgyalásra alkalmasnak találta.  A helyszíni vizsgálatok során a helyi kormányhivatal ugyanakkor állítólag nem talált szabálytalanságokat, és többször is, folyamatosan megerősítette, hogy a telep működése és a hígtrágya kezelése megfelel a hatályos előírásoknak. Amit azonban sosem akkor végeztek el, mikor a lakosok általi bejelentések érkeztek.

Bírói beavatkozás és megoldási próbálkozások

A sok évnyi konfliktus után, 2023 novemberében a felperes lakosok peren kívüli bírói egyezséget értek el a Kóny-Pig Kft.-vel. A megállapodás értelmében, ha újabb szaghatás lépne fel a jövőben, a bíróság lép közbe. Azóta úgy tűnik, hogy sikerült javítani a helyzeten, és az elmúlt időszakban nem voltak újabb panaszok. 

Azt a problémát, amit a környezetvédelmi hatóság tíz éven keresztül nem tudta vagy nem akarta megoldani, egy bírói egyezség helyre tette.

Jövőbeli kilátások

A település és a sertéstelep közötti viszony még mindig feszült. Az új szabályozások, mint például a 2 km-es védőtávolság bevezetése a lakóövezettől, még mindig vita tárgyát képezik. A technológiai fejlesztések és a helyes trágyakezelési gyakorlatok alkalmazása kulcsfontosságú a hosszú távú megoldás érdekében.

Az elmúlt évek eseményei rámutattak arra, hogy a környezetvédelmi kérdések kezelése mennyire összetett és sokrétű feladat, amelyben az együttműködés, a jogi szabályozás és a technológiai fejlesztések egyaránt fontos szerepet játszanak. 

Érthetetlen hogy miért nem tudta megoldani a problémákat a környezetvédelmi hatóság, amelyeket később egy bírósági egyezség megoldott.

Írta: Galambos Eszter, energia programfelelős, MTVSZ

Immár 4 éve, hogy Magyarország a klímavédelemről szóló 2020. évi XLIV. törvényben (Klímatörvény) vállalta, hogy eléri a klímasemlegességet, vagyis „…az üvegházhatású gázok még fennmaradó hazai kibocsátása, valamint elnyelése a 2050. évre egyensúlyba kerül.” 2030-ra vonatkozó célkitűzés a hazai üvegházhatású gázok (ÜHG-k) kibocsátásának 50%-os csökkentése 1990-hez képest. 

Az üvegházhatású gázok közül a szén-dioxid után a metán a második legjelentősebb, 30%-ban felelős az ipari forradalom óta történt éghajlatváltozásért, és mennyisége tovább emelkedik a légkörben. Jelenleg a globális ÜHG-kibocsátások kb. 16%-át teszi ki, a hazai kibocsátásoknak 15%-át a legfrissebb leltárjelentés alapján. 100 éves időtávon 28-szor, rövidebb távon (20 évre vetítve) pedig 84-szer erősebb melegítő hatást gyakorol a légkörre. 

A metánkibocsátás csökkentése tehát hatékonyabban fékezné a klímaváltozást, és a klímacélok gyorsabb elérését is segítené - enélkül nem is érhetők el a célok. Emellett javítaná a levegőminőséget, csökkentené a metán ózonképződést fokozó tulajdonsága miatti további felső légúti megbetegedések kialakulását.

Az Éghajlat és Tiszta Levegő Koalíció (CCAC) szerint az emberi eredetű metánkibocsátások 50%-os csökkentésével globálisan 0,2°C felmelegedést lehetne elkerülni, amely kritikus jelentőségű tekintve, hogy minden tized fokkal fokozódó hatásoknak vagyunk kitéve az IPCC jelentése szerint.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a globális hőmérséklet-emelkedés 1,5°C-ra korlátozásához 75%-kal kellene csökkenni a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésével, szállításával és felhasználásával kapcsolatos metánkibocsátásokat 2030-ig. 

A globális metánkibocsátás kb. 60%-a emberi tevékenységhez köthető: főként mezőgazdasági tevékenységből, hulladéklerakókból és a fosszilis energiahordozókból (szén, kőolaj, földgáz) származik. 

Az utóbbi években számos világszintű kezdeményezés, vállalás született, amelyben a csatlakozó országok, cégek az emberi tevékenységből, több ágazatból származó metánkibocsátás csökkentését vállalták (minden ágazatban). Kiemelt a Globális Metánvállalás (Global Methane Pledge, GMP) szerepe, amelynek célja, hogy 2030-ig legalább 30%-kal csökkentsék a kibocsátásokat 2020-hoz képest. A 2021-ben indult kezdeményezéshez már 158 ország csatlakozott, Magyarország továbbra sem tett vállalást.

1. 1. A Globális Metánvállaláshoz csatlakozott országok (kék). Forrás: https://www.globalmethanepledge.org/ (hozzáférés: 2024. június 10.)

Az energiaágazat metánkibocsátásának csökkentésének leghatékonyabb módja a fosszilis tüzelőanyagok kivezetése lenne. A földgáznak ugyanis több mint 90%-a metán. 

Jelentős, a jelenlegi infrastruktúrából származó kibocsátás lenne megelőzhető költséghatékonyan, ezek közé tartozik a szivárgások észlelése és javítása (LDAR), valamint a rutinszerű szellőztetés és fáklyázás (a fölösleges metán kiengedése, illetve elégetése) megszüntetése. Magyarországon a teljes ÜHG-kibocsátás 3%-át a hazai földgázrendszer szivárgó kibocsátásai (nagyrészt metán) okozzák.

2. Számos hatékony kibocsátáscsökkentési lehetőség van a fosszilisenergia-iparban. A metánkibocsátások 40%-a nettó költség nélkül megelőzhető lenne ebben az ágazatban. Forrás: Nemzetközi Energiaügynökség

A 2024. májusban elfogadott uniós metánrendeletet (amelynek hatályba lépése a következő hónapokban várható) is az energiaágazat metánkibocsátásának csökkentésével foglalkozik, habár célszámot nem tűz ki. Szabályozza az említett intézkedések kellett a nyomon követési rendszert (MRV), valamint az import fosszilis tüzelőanyagokra határoz meg (az uniós szabályoknál gyengébb) előírásokat.

Megjegyzendő, hogy a tévesen átmeneti energiahordozónak tekintett, nagyrészt metánból álló fosszilis földgáz kibocsátása elérheti a szénét, amennyiben a teljes életciklusát, beleértve a szivárgó metánkibocsátásokat is vizsgáljuk.

3. Fáklyázás. Forrás: Wikipédia

A globális metánkibocsátások pontos értékére vonatkozóan különböző becslések léteznek, az egyes vállalatok vagy országok által nyilvánosságra hozott adatok gyakran a valódinál alacsonyabbak. A kibocsátások átláthatóságát és ezáltal a dekarbonizációt hivatott elősegíteni a nemrégiben útjára bocsátott MethaneSAT metánfigyelő műhold, amely 2025-től fog mindenki számára elérhető adatokat szolgáltatni regionális és pontszerű kibocsátásokra is.

A nemzetközi és uniós fellépés ellenére hazánk ezidáig nem tett vállalást a metánkibocsátások csökkentésére. Itt az ideje, hogy Magyarország is csatlakozzon a Globális Metánvállaláshoz. A kormány dolgozzon ki a metánkibocsátások csökkentésére vonatkozó útitervet, mérföldkövek meghatározásával! Az uniós rendelet hazai átültetése kellően elkötelezett legyen a fosszilis energiaipari a klímacélokhoz való hozzájárulásában. A hazai fosszilis energiavállalatok tegyenek mielőbbi érdemi lépéseket a metánkibocsátásaik csökkentése érdekében! A fosszilis tüzelőanyagok kibocsátásainak mérése az egész életcikluson át kellene, hogy történjen.  

Július 1-jén kezdődött Magyarország féléves elnöksége az Európai Tanácsban, vajon számíthatunk-e példamutatásra ezen a téren? Sajnos a hivatalos, elnökségi prioritások programban egyáltalán nem említik a metánt. A Nemzeti Energia- és Klímaterv jelenleg is zajló felülvizsgálata remek alkalom lenne hazai stratégiai vállalás és útiterv megfogalmazására. Kérdés, hogy vajon helyet kap-e a csaknem 200 oldalas tervdokumentumban a 2. legjelentősebb üvegházhatású gáz? A 2023. szeptemberben benyújtott előzetes NEKT-ben ugyanis még említés szinten sem található meg, holott a terv elkészítésére vonatkozó útmutató ezt is előírja. 

METÁN: https://www.iea.org/news/methane-emissions-from-the-energy-sector-are-70-higher-than-official-figures

https://www.unep.org/explore-topics/energy/facts-about-methane 

[1] https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX%3A52022XC1229%2802%29&%3Bfrom=EN

Írta: Farkas Dorka

A Komárom-Esztergom megyei Kisbéren már több mint egy évtizede tartó harc folyik egy, a település lakott övezetétől mindössze 800 méterre elhelyezkedő sertéstelep és biogázüzemmel kapcsolatban. Az üzem létesítésekor eltervezett fasorok és modern technológiák révén minimálisra csökkenthető lenne a szennyező szaghatás, ami azonban a mai napig nem valósult meg.

A bűzforrás és a technológia hiányosságai

Az üzem 2012-ben kezdte meg működését, ami azóta komoly problémát okoz a környék lakóinak. A legnagyobb gondot a biogázüzem által kibocsátott bűz jelenti. Bár 12 disznóól is működik a területen, a szagok intenzitása és kellemetlensége főként a biogázüzem tevékenységéhez köthető. Az ÉNY-DK-i irányú szélviszonyok csak súlyosbítják a helyzetet. Míg az észak-nyugati szél a szomszédos községeket, addig Kisbért a déli viszonyok sújtják. Mivel a település egy nyitott medencében, a Móri-árokban fekszik, ezért a szag erősebben terjed.

A lakosok küzdelme

A problémák miatt 119 lakos alakított pertársaságot, hogy jogi úton keressenek megoldást. Független szakértőket vontak be, hogy bizonyítsák a bűz meglétét. Ezután pert indítottak Pongrácz Péter telektulajdonos és cége, a Bakony Bio Zrt. ellen, ügyvédjük, Szentkláray Bence képviseletével. Eddig két közmeghallgatást tartottak a témában, amelyeken mintegy 100 fő vett részt, és 450 tiltakozó aláírást is összegyűjtöttek. A polgármester is a lakossági tiltakozás mellé állt.

A hatóságok és a vállalkozó

A vállalkozó eddig csupán kisebb bírságokat kapott, amelyek nem ösztönözték arra, hogy jelentős változtatásokat hajtson végre a technológián vagy a szűrőberendezéseken. A vállalkozó állításai szerint minden szükséges engedélyük megvan, a hatóság által meghatározott előírásokat betartják, illetve véleménye szerint biogázüzemük az, amely enyhíti a bűzt, nélküle sokkal rosszabb lenne a helyzet.

A lakosok szerint a vállalkozó, aki a Magyar Biogáz Egyesület és a Megújuló Energia Szervezetek Szövetsége elnöke is, befolyásos kapcsolatokkal rendelkezik, ami megnehezíti a helyzetüket. Úgy gondolják, hogy emiatt nem lép fel a környezetvédelmi hatóság kellő eréllyel a szennyezés megszüntetése érdekében. A per indításakor volt olyan ügyvéd, aki nem vállalta el a képviseletet, mivel nem akart befolyásos ellenségeket szerezni magának.

A polgármester azt nyilatkozta, hogy több olyan műszaki lépést javasolt már, amely segítené a probléma megoldását, ugyanis az önkormányzat nem szeretné, ha a cég tönkremenne. Az országgyűlési képviselő sem cselekszik az ügyben, és a kevésbé érintett lakosok részéről is hiányzik a szolidaritás.

Jogi eredmények és további lépések

2022.02.21-én az elsőfokú ítélet néhány felperes számára 500 ezer forintos sérelmi díjat állapított meg, míg a többségnek 300 ezer forintot ítéltek meg. Az érintettek azonban nem elégedtek meg ezzel, és másodfokra vitték tovább az ügyet, ahonnan eljárási hibák miatt visszakerült elsőfokra a per, így újrakezdődött a procedúra. Az első fokon újratárgyalt ügyben idén áprilisban ugyanaz a bíró ugyanazt az ítéletet hozta meg. A lakosság csalódottan fogadta a döntést, mert a sérelem díj alacsony összege nem fogja a technológia változtatására kényszeríteni a céget, így a probléma és a légszennyezés megmarad. 

Oknyomozó újságírás és szélesebb körű problémák

Az ügyre felfigyelt Lilith Grull oknyomozó újságíró is, aki a Correctiv nevű német újságnál dolgozik. Grull hivatkozott egy EU-s irányelvre, ami rögzíti a megengedhető kibocsátások mértékét a mezőgazdasági eredetű ammónia és metán tekintetében is, ami tovább erősítette a lakosok állításait. Emellett más környékbeli problémákat is említettek, mint például az ászári és a bakonysárkányi sertéstelep hígtrágya-tárolása, amit lényegében nem tárolnak, helyette a település földjein helyezik ki. Mivel nitrát-érzékeny területről van szó, különösen fontos betartani a trágya kijuttatására vonatkozó szabályokat, mert ennek következményeként súlyosan szennyezik a termőföldeket.

A kisbéri példa rávilágít arra, hogy milyen fontos lenne a környezetvédelmi hatóság határozott fellépése a helyi lakosok védelme érdekében hasonló esetekben. A hatóság tehetetlenségének oka a lakosok szerint a vállalkozó döntéshozókkal való összefonódása. A helyzetben egyetlen remény a közösség összefogása és kitartása, amely Kisbéren mintaértékű és remélhetőleg előbb-utóbb meghozza gyümölcsét. 

500 új motorvonat áráért vásároltunk repteret, amely nem a fenntarthatóság felé visz

 Írta: Marton Miklós

Vonattal szállítva bocsátjuk ki fajlagosan a legkevesebb üvegházgázt. Folyami hajóval ennek másfélszeresét-, kamionnal öt és félszeresét-, repülővel negyvenháromszorosát bocsátjuk ki. A repülés a legszennyezőbb.

Mindezek ellenére 2009 és 2019 között a magyarországi gyorsforgalmú közúthálózat 40%-kal növekedett. A közúti gépjárművek száma 27%-kal nőtt. A Ferihegyi nemzetközi repülőtérről induló utasok száma 97%-kal nőtt. Ugyanebben az időtartamban a magyarországi vasúthálózat elvesztette a 2%-át. A vasúti teherkocsik száma 19%-kal-, a személyszállításra alkalmas vasúti járművek száma 22%-kal csökkent.

A Budapest Airport Zrt. államosítása 3,1 milliárd euróba került. Ez nagyjából 1200 milliárd forint, azaz 125 000 forint fejenként a csecsemőtől aggastyánig.

Ebből a pénzből a Lánchíd felújítása 44-szer tellett volna, de az új vasúti Dunahíd is 33-szor. Ennyi pénzből vehetnénk 500 új Škoda motorvonatot, vagy éppen a városainkba 1131 CAF villamost, vagy 5573 új csuklós trolibuszt.

Mindeközben a Déli pályaudvar omladozik, Kelenföld műemléki épülete ötödik éve üres, a Nyugati pályaudvar műemléki épületét pedig lassan már csak a konténer-pénztárakkal tudjuk elképzelni. Pedig volt ez másképpen is. És nem jobb a kép vidéken sem. Ennél talán csak a vasúti járműpark helyzete lehangolóbb: a MÁV 40 éves dízel mozdonyokat bérel a dán vasutaktól, hogy ezzel fiatalítsa (!) a mozdonyflottáját.

A MÁV csaknem hatszáz alkalmazottjának hónapok óta tartozik.

Szembetűnő az is, hogy miközben egy mennyiségi robbanásnak vagyunk tanúi (2020 és 2023 között a repülőtér teherforgalma 62%-kal nőtt), közben a kormány közleménye a minőségi fejlesztést próbálta hangsúlyozni. Hasonlóan a minőségre igyekezett terelni a figyelmet a repülőtér májusban megjelent cikke is, amely szerint a repülőtéri fejlesztés „nagy hangsúlyt fektet a minőségre és az utasélményre”.

A repülés európai szinten minden jel szerint komoly korlátozások elé néz. Egyre erősebbek azok a politikai hangok, amelyek szerint a szennyező fizet alapelve értelmében az éghajlati szennyezés kárait a repülésnek is meg kell fizetnie.

Magyarország törvényben vállalt kötelezettséget arra, hogy legkésőbb 2050-ig eléri a karbonsemlegességet. Ez azt jelenti, hogy nem bocsáthatunk ki több üvegházgázt, mint amennyit Magyarország megköt. A dolog nehezen tervezhető, hiszen az üvegházgáz-megkötő képességre vonatkozó adatokat a Nemzeti Energia- és Klímaterv tervezete egyáltalán nem tüntette fel. És bár a Nemzeti Energia- és Klímaterv végleges változatát június végéig el kellene készíteni, egyelőre több a felmerülő kérdés, mint a kijelentés.

Az biztos, hogy a repülés éghajlati szempontból a legszennyezőbb közlekedési mód. Repülőteret, vasutat sok évre építünk, tehát hosszú távon kellene gondolkodnunk. Hazánk jó adottsága a sűrű vasúthálózat, amelyet hiba lenne nem kihasználni.

A repülőtér növekvő zajszennyezését tízezrek szenvedik. Az éghajlat felelőtlen tönkretételét mindenki. Reméljük, hogy nem lesz általános Korda György dalszövege, amely szerint „nem köt itt senkit semmi népszokás.”

Írta: Galambos Eszter, energia programfelelős, MTVSZ

Az itt elérhető cikk 2. része.

 2. Palagáz-lázálom Békésben: elhanyagolható hozam, súlyos kockázatok és ráfizetés

A kormány az energia(import)-függőség csökkentése érdekében célul tűzte ki a hazai földgáztermelés fokozását, másfélről 2 milliárd köbméterre (utóbbi időben 1,8-2 Mrd m3-ről kommunikált). A NEKT óvatosan fogalmaz a hazai kitermelést illetően, a kitermelések sikerességétől teszi függővé a magasabb célszám elérését.

Az MTVSZ már a 2010-es évek óta foglalkozik a palagáz témájával: https://mtvsz.hu/palagaz A hazai nem-hagyományos gázt (gyűjtőnéven: „palagáz”, főleg metánból áll) diffúzan, a kőzet kis zárványaiban tartalmazó palagázmezők itthon jellemzően 3-5-6 km mélyen találhatók (a sekélygázok 1,5-2 km mélyen). Ilyen mélyről csak drasztikus technológiával – környezetre és egészségre veszélyes vegyi anyagokat alkalmazó repesztőfolyadékos rétegrepesztéssel – hozható felszínre. A kitermelés rendkívül költséges, milliárd Ft-os nagyságrendű; egészen a fosszilis energiaválság magas földgázár-emelkedéséig elhaltak az erre vonatkozó próbálkozások (pl. Makó). 2022-ben Békésben elindult a palagáz-kitermelés fellendítését célzó 5 éves “kiemelten közérdekű” Corvinus-projekt, nagy reményekkel és ígéretekkel. Amikor azonban a földgáz ára ilyen alacsony vagy kiszámíthatatlanul hullámzó, jelentős a ráfizetés, amit az állam ill. ezzel az adófizetők nyelnek be.

A palagáz-kitermelés negatív gazdasági-társadalmi-környezeti hatásairól Tönkretett gazdák és földek, veszélyeztetett felszíni és felszín alatti vizek, csak minimális számú és alacsony hozzáadott értékű pl. biztonsági őr jellegű, átmeneti munkahelyek, a helyi és környéki lakosság kizsákmányolása, lég- és porszennyezés, egészségügyi kockázatok.

A kitermelt palagáz mennyisége egyelőre elhanyagolható: 1 év alatt 50-70 millió köbméter gázt hoztak felszínre (2024 nyarán jelentették be, hogy elérték a 100 millió köbmétert), ami a 10,6 milliárdról 8,3 milliárd köbméterre lecsökkent éves hazai földgázfogyasztásnak a rendkívül csekély 0,6%-1,2%-át teszi ki. Ne feledjük, hogy a fúrt palagázkutak néhány év alatt kimerülnek, állandó hozamra így aligha lehet számítani. Ezek alapján világossá válik azon kijelentések és várakozások képtelensége, hogy a békési palagázkitermelés érdemben hozzájárulna a földgázimport kiváltásához vagy az energiaszuverenitás érdemi erősítéséhez. Ennek ellenére 2024 tavaszán a repesztések tovább folytatódnak, újabb és újabb kutak fúrásával lyuggatják tovább a tájat, és próbálják fenntartani a stratégiai fontosság látszatát.

Újratervezés

Mint láttuk, az energiaátmenet sikerét kockáztatja a jelenlegi felemás edzésterv, újratervezésre van szükség.

Először is, a magyar kormánynak világos ütemtervet kellene meghatároznia a hazai szén- és gázkivezetésre, független és hiteles szakértők számításai alapján. Ütemesen csökkentendő az ország (import és hazai kitermelésű) fosszilis tüzelőanyagoktól való általános függősége. A földgázimport-függőség csökkentésében előre kell lépni, nem hátra: a NEKT-tervezetben a 80%-os kitettség helyett legalább a hatályos NEKT-vállalással összhangban legalább 70%-ra kellene azt mérsékelni.

A 2020-as évtized közepén már nem szabad új fosszilis infrastruktúrát felépíteni, amelynek megtérülési ideje több évtized - ha egyáltalán megtérül -, és fokozza az import és hazai földgázigényt. Az akut energiaválságra adott elkapkodott válaszok kockázata, hogy évtizedek múlva tudunk csak kilábalni az elhúzódó függőségből.

• Teljeskörű és átlátható környezeti és társadalmi hatásvizsgálatot kell végezni a teljes Corvinus-projektre - a CCGT-kre is ez kellene, akár a NEKT SKV apropóján - , a nyilvánosság és minden érdekelt fél megfelelő bevonásával, beleértve az érintett településeket, közösségeket, független szakértőket, valamint országos és helyi civil szervezeteket.
• A súlyos környezeti, társadalmi és gazdasági hatás kockázatú, pénzégető hazai palagázkitermelést és annak engedélyezését le kell állítani és energiatakarékossági és megújuló energiás, klímasemleges alternatívákba beruházni inkább a felszabaduló pénzzel és erőforrásokkal.
• A fosszilis beruházásokra szánt közpénzes (adófizetői) forrásokat át kell csoportosítani az átmenetet valóban segítő, klímasemleges beruházásokra.
• A NEKT mutasson be nulla és egy CCGT-t tartalmazó energiaátmeneti forgatókönyveket és hogy hogyan gyorsítja fel az energiaátmenetet 2030-ig. Csökkentenie kell a lakossági és ipari energiaigényt (keresletet), növelni az energiatakarékosságot, hatékonyságot. MTVSZ javaslatokat: https://mtvsz.hu/hirek/2024/05/az-mtvsz-valodi-zoldenergia-konzultacios-10-pontja-a-klimaterv-veglegesitesehez

Az MTVSZ Gázfüggőség-csökkentő programja: https://mtvsz.hu/gazkivezetes

Szerző: Fidrich Róbert

Ha túl sok a kártevő, akkor valamit mi nem teszünk helyesen - írja Dr. Gyulai Iván a Ötletek a biodiverzitás-barát kert kialakításához c. kiadványunkban több helyen is. A bevezető mellett most kiemeljük a meztelencsiga kordában tartásáról és hasznáról írt részeket.

Az ökológia erre vonatkozó egyenleteivel bizonyítható, hogyha nekikezdünk egyik vagy másik 'kártevő' népességének gyérítéséhez, akkor a rá épülő korlátozó faj, fajok népességét fogjuk csökkenteni elsődlegesen. Az egyszeri kártevőgyérítés, amennyiben 95%-os eredményességgel megy végbe, a ragadozó szervezetek gyérüléséhez, akár eltűnéséhez vezet, és a célzott népesség ezt követően megháromszorozódik. Ha a gyérítést folyamatosan végezzük, akkor a ragadozók száma sokkal jobban csökken, és a célzott populáció időről-időre tovább növekszik. Az optimális állapot – hogy egyik is, másik is van –, akkor következik be, ha nem teszünk semmit.

Ebből az a tanulság, hogy nem lehet egyszerre rettegni a szúnyogtól és a denevértől, a meztelen csigától és a lótetűtől, a levéltetűtől és a karoló póktól, mert az ideális létszám akkor jön létre, ha egyiküket sem háborgatjuk.

De miért is háborgatnánk őket? Vajon okoznak-e kárt a hernyók, ha lerágják a gyümölcsfa leveleit, és a meztelencsigák vajon csak a kárunkra vannak? Mi a helyzet a poloskákkal, a levéltetvekkel, a lótücsökkel vagy éppen a patkánnyal? Joggal nem örülünk annak, ha annyi van belőlük, hogy nekünk semmi nem marad a termésből, sőt még a lakóházunkba is betolakodnak. Ám mindig számolnunk kell azzal, hogy ha valamiből túl sok van a környezetünkben, akkor valamit mi nem teszünk helyesen.