Tarvágás a Bükki Nemzeti Parkban

Az utóbbi időben egyre gyakrabban hallani azt az érvet, hogy az idős erdőket le kell vágni, mert a fiatal erdők gyorsabban nőnek, így több szén-dioxidot nyelnek el, és „jobbak a klímának”. Ez első hallásra logikusnak tűnhet – de csak addig, amíg nem nézzük meg közelebbről, hogyan működik valójában egy erdei ökoszisztéma.Az utóbbi időben egyre gyakrabban hallani azt az érvet, hogy az idős erdőket le kell vágni, mert a fiatal erdők gyorsabban nőnek, így több szén-dioxidot nyelnek el, és „jobbak a klímának”. Ez első hallásra logikusnak tűnhet – de csak addig, amíg nem nézzük meg közelebbről, hogyan működik valójában egy erdei ökoszisztéma.

- Ujj Zsuzsanna természetvédelmi szakértő cikke - 

Miért nem klímabarát az erdők „fiatalítása”?

Nem mindegy, mit mérünk: növekedést vagy szénmérleget. A fiatal fák valóban gyorsan nőnek, látványosan gyarapodik a fatömegük. De a klímavédelem szempontjából nem az számít, milyen gyorsan nő egy fa, hanem az, hogy az egész erdei ökoszisztéma összességében mennyi szenet tárol – és mennyit enged vissza a légkörbe.

A tarvágás utáni szénveszteség

Amikor egy idős erdőt kivágnak (legyen az tarvágás vagy fokozatos felújítóvágás), nemcsak a fákat távolítják el, hanem megbolygatják a talajt is, amely az erdő szénkészletének legfontosabb raktára.

Mi történik ilyenkor?

• A talaj hirtelen sok fényt és hőt kap
• A gombák elpusztulnak, a baktériumok elszaporodnak
• A korábban stabilan tárolt szerves anyag gyors bomlásnak indul
• Ennek eredménye: nagy mennyiségű CO₂ kerül vissza a légkörbe

Vagyis az erdő évekig, sőt akár évtizedekig nettó szén-dioxid-kibocsátóvá válik. Ezt hívják „szénadósságnak” (carbon payback): a fiatal fák csak hosszú idő után tudják „visszafizetni” azt a kibocsátást, amit a vágás okozott.

Az idős erdő is szénmegkötő!

Gyakori tévhit, hogy az öreg erdők már nem kötnek meg szenet. A kutatások viszont azt mutatják, hogy:

• az idős erdők továbbra is felhalmozzák a szenet, csak nem látványos vastagodás formájában;
• a szén nagy része az avarban, a holtfában és a talaj mélyebb rétegeiben raktározódik;
• az erdő szénkészletének több mint fele nem az élő fákban, hanem a talajban van.

Miért az öreg erdők a biodiverzitás őrei?

Egy idős erdő komplex élővilág, nem pusztán „faanyag”. Az öreg fák, a kidőlt törzsek, az odúk, a korhadó faanyag mind-mind élőhelyek.

Nem véletlen, hogy az erdei fajok jelentős része:

• korhadékhoz kötődik,
• odúkban költ,
• vagy kifejezetten “túlkoros” fákat igényel.

Az idős erdők szerepe a vízmegtartásban és a vízkörforgás működtetésében is hatalmas. Árnyékolásukkal védik a talajt a kiszáradástól. Ugyanakkor párologtatásukkal - különösen nyáron - hozzájárulnak a csapadékképződéshez.  

Egy természetes idős erdőben a holtfa mennyisége hektáronként akár 100–200 m³ is lehet. Ezzel szemben a kezelt, fiatal erdőkben gyakran alig néhány köbméter van. Érthető tehát, hogy a fokozatos felújítóvágásnak kitett erdőkből eltűnnek a harkályfélék, nincsenek odúk a madaraknak és denevéreknek, kipusztulnak a ritka rovarok és gombák. A különleges (ún. specialista) fajok helyett általános fajok veszik át az élőhelyet.A 120 éves fa nem túlkoros. A természetvédelemben ekkor kezd igazán értékessé válni. 

A fiatal erdő nem „ugyanaz kicsiben”!

Egy kivágott erdő nem állítható vissza egyszerű újratelepítéssel. A talaj élő hálózata – a gyökerek és gombafonalak rendszere – évtizedek alatt alakul ki, és a közel totális fakitermeléssel szétrombolható.

Ez olyan, mintha egy festményt „restaurálás” címszóval lekaparnánk, majd újrafestenénk. A másolat lehet hasonló – de az eredeti elveszett.

Hány százéves fa marad holnaputánra?

A kérdés végső soron nem technikai, hanem szemléleti: Mire használjuk az erdeinket? Csak faanyag-termelésre – vagy olyan ökoszisztéma-szolgáltatások biztosítására, amelyek a klímavédelem, a vízmegtartás és a biodiverzitás alapjai?

Ha most „fiatalítás”, „megújítás” címszóval felszámoljuk őket, nemcsak fajokat veszítünk el – hanem esélyt is arra, hogy valóban a klímaválság megoldásának részévé váljanak. 

Kapcsolódó: Szemléletváltást az erdőkezelésben! 

Írta: Ujj Zsuzsanna természetvédelmi szakértő, Magyar Természetvédők Szövetsége