Adósság vagy igazság?
Etiópia adósságválsága a globális pénzügyi rendszer kritikája

szerző: Farkas Virág 

Etiópia, eurokötvény és a londoni per árnyéka

2026 január elején Etiópia megállapodott az eurokötvényének magánbefektetőivel köztük a VR Capital és a Farallon Capital Management alapokkal az adósság átstrukturálásáról. A megállapodás azonban nem aratott osztatlan sikert. Az ország hivatalos, állami hitelezőit tömörítő Hivatalos Kölcsönadó Bizottság szerint a tervezet nem felel meg a „Hasonló bánásmód” elvének. A Debt Justice számításai alapján a kötvénytulajdonosok 28%-kal kedvezőbb visszafizetési feltételekhez jutnának, mint a kétoldalú állami hitelezők. Válaszul az egyik befektető csoport jogi lépésekkel fenyeget, és londoni bíróság elé vinné az ügyet.

De hogyan jutott idáig az ország?

“Ethiopia’s great run” - felemelkedés/növekedési időszak

A 2000-es évek elején Etiópia Afrika egyik leggyorsabban növekvő gazdasága volt. A Világbank akkori értékelései szerint az ország jó eséllyel 2025-re akár el is érhette volna a közepes jövedelmű (middle-income) státuszt. A kormány ambiciózus fejlesztési programot indított a vasútépítés, energetikai beruházások, ipari parkok, oktatás és egészségügy fejlesztésére. Ehhez azonban külföldi devizára, elsősorban dollárra volt szüksége, így 2014-ben Etiópia kibocsátotta első, 1 milliárd dollár értékű állami eurokötvényét. A gyakorlat akkoriban elterjedt volt, több afrikai ország is a nemzetközi tőkepiacok felé fordult, mert a kötvény gyors és nagy összegű forráshoz juttatta az országot. (Az eurokötvény lényegében egy nemzetközi piaci kölcsön: befektetők dollárt adnak a kormánynak, cserébe rendszeres kamatfizetést és a teljes összeg visszafizetését várják a lejáratkor. A szerződés angol jog alá tartozik, ezért jogvita esetén az ügy az Egyesült Királyság bíróságai elé kerülhet.)

Lejtmenet

A várt növekedést katasztrófák sorozata döntötte meg. COVID-19, háború a Tigray régióban, súlyos aszályok és árvizek. Az erősen mezőgazdaságra támaszkodó gazdaság megrendült, milliók kerültek élelmiszer és vízhiányba. A dollár erősödött, az etióp birr gyengült, így a devizában fennálló adósság terhe tovább nőtt. 2021-ben Etiópia jelezte, hogy a G20 új kezdeményezése, a Common Framework keretében adósságátütemezést kér. A mechanizmus célja az alacsony jövedelmű országok adósságainak rendezése, az állami és magánhitelezők hasonló kezelésének biztosításával. A rendszert ugyanakkor sok kritika éri lassúsága és a magánhitelezőkkel szembeni korlátozott jogi eszközei miatt. 2023 végén Etiópia nem teljesítette egyik esedékes kötvényfizetését.

Újratárgyalás

Hosszas egyeztetések után 2025 tavaszán Etiópia megállapodott az állami hitelezőkkel köztük Franciaországgal és Kínával az átütemezésről. Ezzel párhuzamosan folytak a tárgyalások a kötvénytulajdonosokkal is. 2026 januárjában megszületett a megállapodás a magánbefektetőkkel is, ám az állami hitelezők bizottsága  ezt elutasította, mivel szerintük sérti a „Hasonló bánásmód” elvét: a magánbefektetők kisebb veszteséget szenvednének, mint az állami hitelezők.

Jog és érdekek

A magánbefektetők londoni perrel fenyegetnek. A Debt Justice élesen bírálja az eljárást, „adósságkeselyű” magatartásnak nevezve azt. Heidi Chow, a szervezet ügyvezető igazgatója szerint az állami hitelezők helyesen utasították el a megállapodást, mert az aránytalan terhet rótt volna Etiópia lakosságára. A G20 Common Framework keretében létrejött megállapodás fontos lépés volt, de jogilag nem kötelező érvényű a magánbefektetőkre.

Erősebb jogi védelemre és az adósság fenntarthatóság és a társadalmi hatások nagyobb súlyú figyelembevételére van szüksége az adósságrendezés alatt álló országoknak.
Fontos lépés lehet a brit jog módosítása, hogy a londoni bíróságok ne engedjék a pereskedést folyamatban lévő átstrukturálás alatt.
A kérdés az, hogy a globális pénzügyi rendszer képes-e úgy átalakulni, hogy a válságba jutott országoknak legyen reális esélyük a kilábalásra anélkül, hogy lakosságuk fizetné meg a túlzott kockázatvállalás árát. Ennek egyik lehetséges megoldása lenne, egy az ENSZ által elfogadott Keretegyezmény a külföldi adósságról, melyben a tagállamok rögzítenék az adósságkezelés alapvető szabályait, beleértve a felelős hitelezés és hitelfelvétel elveit, valamint a természeti katasztrófák és egyéb válsághelyzetek esetére alkalmazandó többoldalú államadósság-rendezési mechanizmust. Ez az egyezmény biztosítaná az emberi jogok elsőbbségét az adósságszolgáltatással szemben, illetve méltányos keretet teremthetne a válságba került államok adósság átstrukturálásához.

Jelen cikk az Európai Unió társfinanszírozásával valósult meg. Tartalma a Magyar Természetvédők Szövetségének kizárólagos felelősségét képezi és nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió álláspontját.