A magyar-román határ melletti Sarkad város külterületén, Sarkadkeresztúr határában hónapról hónapra, évről évre épül ki egyre kiterjedtebb palagáz*-infrastruktúra. A szántókat bekebelezte az ipari táj. A kukorica- és búzatáblákat ma már szervizutak hálózata szövi át, amelyek a gázkutakhoz és a központi gázüzemhez vezetnek.

2025. nyár közepe, egy újabb kút előkészítése. Messziről látható, 12-15 emeletes épület magasságú fúrótorony emelkedik a búzatábla közepén. A szomszédos szántó mellett állva közelről látjuk az aszály nyomait, a mélyen megrepedezett, keményre száradt talajt.  Korábbi anyagainkban a környezeti szennyezés, társadalmi-gazdasági hatások szempontjából jártuk körül a palagáz-kitermelés helyi kockázatait. Most arra keressük a választ, hogy mit jelent az élővilágra és élelmezésbiztonságra nézve.

(*Cikkünkben és a Stop palagáz! moratórium-kezdeményezésben a palagáz szót a nem-hagyományos szénhidrogéneket összefoglaló értelemben használjuk. Ebbe beleértjük többek között a tömött gáz, palagáz, medenceközepi gáz, szénhez között metán, stb. nem-hagyományos szénhidrogén-előfordulásokat is.)   

A palagáz* (nem-hagyományos földgáz) előfordulása extrém: Magyarországon jellemzően 2,5-6,5 kilométerrel a felszín alatt, az alapkőzet pórusaiba zárva diffúzan, akár 200-300 °C-os hőmérsékleten és extra magas nyomáson található. A kitermelés ezért hasonlóan extrém: mélyfúrást és hidraulikus rétegrepesztést igényel (nagymennyiségű vízből és vegyi anyag-koktélból álló repesztőfolyadékkal).

(*Cikkünkben és a Stop palagáz! moratórium-kezdeményezésben a palagáz szót a nem-hagyományos szénhidrogénekre használjuk. Ebbe beleértjük többek között a tömött gáz, palagáz, medenceközepi gáz, szénhez között metán, stb. egyéb nem-hagyományos szénhidrogén-előfordulásokat is.)

Adósság vagy igazság?
Etiópia adósságválsága a globális pénzügyi rendszer kritikája

szerző: Farkas Virág 

Etiópia, eurokötvény és a londoni per árnyéka

2026 január elején Etiópia megállapodott az eurokötvényének magánbefektetőivel köztük a VR Capital és a Farallon Capital Management alapokkal az adósság átstrukturálásáról. A megállapodás azonban nem aratott osztatlan sikert. Az ország hivatalos, állami hitelezőit tömörítő Hivatalos Kölcsönadó Bizottság szerint a tervezet nem felel meg a „Hasonló bánásmód” elvének. A Debt Justice számításai alapján a kötvénytulajdonosok 28%-kal kedvezőbb visszafizetési feltételekhez jutnának, mint a kétoldalú állami hitelezők. Válaszul az egyik befektető csoport jogi lépésekkel fenyeget, és londoni bíróság elé vinné az ügyet.

De hogyan jutott idáig az ország?

“Ethiopia’s great run” - felemelkedés/növekedési időszak

A 2000-es évek elején Etiópia Afrika egyik leggyorsabban növekvő gazdasága volt. A Világbank akkori értékelései szerint az ország jó eséllyel 2025-re akár el is érhette volna a közepes jövedelmű (middle-income) státuszt. A kormány ambiciózus fejlesztési programot indított a vasútépítés, energetikai beruházások, ipari parkok, oktatás és egészségügy fejlesztésére. Ehhez azonban külföldi devizára, elsősorban dollárra volt szüksége, így 2014-ben Etiópia kibocsátotta első, 1 milliárd dollár értékű állami eurokötvényét. A gyakorlat akkoriban elterjedt volt, több afrikai ország is a nemzetközi tőkepiacok felé fordult, mert a kötvény gyors és nagy összegű forráshoz juttatta az országot. (Az eurokötvény lényegében egy nemzetközi piaci kölcsön: befektetők dollárt adnak a kormánynak, cserébe rendszeres kamatfizetést és a teljes összeg visszafizetését várják a lejáratkor. A szerződés angol jog alá tartozik, ezért jogvita esetén az ügy az Egyesült Királyság bíróságai elé kerülhet.)

Lejtmenet

A várt növekedést katasztrófák sorozata döntötte meg. COVID-19, háború a Tigray régióban, súlyos aszályok és árvizek. Az erősen mezőgazdaságra támaszkodó gazdaság megrendült, milliók kerültek élelmiszer és vízhiányba. A dollár erősödött, az etióp birr gyengült, így a devizában fennálló adósság terhe tovább nőtt. 2021-ben Etiópia jelezte, hogy a G20 új kezdeményezése, a Common Framework keretében adósságátütemezést kér. A mechanizmus célja az alacsony jövedelmű országok adósságainak rendezése, az állami és magánhitelezők hasonló kezelésének biztosításával. A rendszert ugyanakkor sok kritika éri lassúsága és a magánhitelezőkkel szembeni korlátozott jogi eszközei miatt. 2023 végén Etiópia nem teljesítette egyik esedékes kötvényfizetését.

Újratárgyalás

Hosszas egyeztetések után 2025 tavaszán Etiópia megállapodott az állami hitelezőkkel köztük Franciaországgal és Kínával az átütemezésről. Ezzel párhuzamosan folytak a tárgyalások a kötvénytulajdonosokkal is. 2026 januárjában megszületett a megállapodás a magánbefektetőkkel is, ám az állami hitelezők bizottsága  ezt elutasította, mivel szerintük sérti a „Hasonló bánásmód” elvét: a magánbefektetők kisebb veszteséget szenvednének, mint az állami hitelezők.

Jog és érdekek

A magánbefektetők londoni perrel fenyegetnek. A Debt Justice élesen bírálja az eljárást, „adósságkeselyű” magatartásnak nevezve azt. Heidi Chow, a szervezet ügyvezető igazgatója szerint az állami hitelezők helyesen utasították el a megállapodást, mert az aránytalan terhet rótt volna Etiópia lakosságára. A G20 Common Framework keretében létrejött megállapodás fontos lépés volt, de jogilag nem kötelező érvényű a magánbefektetőkre.

Erősebb jogi védelemre és az adósság fenntarthatóság és a társadalmi hatások nagyobb súlyú figyelembevételére van szüksége az adósságrendezés alatt álló országoknak.
Fontos lépés lehet a brit jog módosítása, hogy a londoni bíróságok ne engedjék a pereskedést folyamatban lévő átstrukturálás alatt.
A kérdés az, hogy a globális pénzügyi rendszer képes-e úgy átalakulni, hogy a válságba jutott országoknak legyen reális esélyük a kilábalásra anélkül, hogy lakosságuk fizetné meg a túlzott kockázatvállalás árát. Ennek egyik lehetséges megoldása lenne, egy az ENSZ által elfogadott Keretegyezmény a külföldi adósságról, melyben a tagállamok rögzítenék az adósságkezelés alapvető szabályait, beleértve a felelős hitelezés és hitelfelvétel elveit, valamint a természeti katasztrófák és egyéb válsághelyzetek esetére alkalmazandó többoldalú államadósság-rendezési mechanizmust. Ez az egyezmény biztosítaná az emberi jogok elsőbbségét az adósságszolgáltatással szemben, illetve méltányos keretet teremthetne a válságba került államok adósság átstrukturálásához.

Jelen cikk az Európai Unió társfinanszírozásával valósult meg. Tartalma a Magyar Természetvédők Szövetségének kizárólagos felelősségét képezi és nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió álláspontját.

Tarvágás a Bükki Nemzeti Parkban

Az utóbbi időben egyre gyakrabban hallani azt az érvet, hogy az idős erdőket le kell vágni, mert a fiatal erdők gyorsabban nőnek, így több szén-dioxidot nyelnek el, és „jobbak a klímának”. Ez első hallásra logikusnak tűnhet – de csak addig, amíg nem nézzük meg közelebbről, hogyan működik valójában egy erdei ökoszisztéma.

- Ujj Zsuzsanna természetvédelmi szakértő cikke - 

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) tagszervezeteivel évek óta azon dolgozik, hogy az igazságos átmenetet elősegítse, és hogy az érintett 3 vármegye (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Baranya) helyi közösségeinek, civilszervezeteinek és kkv-jainak (mint az Igazságos Átmeneti Alap leendő kedvezményezettjeinek) szempontjait érvényesítse.  

Ehhez járult hozzá a most záruló „Ernyőszervezetünk az igazságos átmenetért” című egyéves VOP Plusz projekt. A MTVSZ és tagszervezetei közötti egyeztetéseket, információáramlást erősítette a témában. A belső és külső rendezvények, szakmai tanulmányok révén segítette, hatékonyabbá tette a monitoring bizottsági munkát és ezzel a hazai igazságos (energia)átmenet előkészítését és megvalósítását. 

Bővebb információ a MTVSZ tevékenységéről: https://mtvsz.hu/vop-plusz-projekt

Projektzáró sajtóközlemény: https://mtvsz.hu/uploads/files/2026/MTVSZ_Sajtokozlemeny_HU_VOPPlusz_projektzaras_2026jan29.pdf

Az igazságos átmenet célja, hogy segítse azokat a magyarországi régiókat – például Borsod, Heves és Baranya megyét –, ahol korábban sokan a szénhez kötődő munkákból éltek. A program támogatja a zöld munkahelyek létrehozását, az átképzést, a helyi közösségeket és vállalkozásokat, hogy a szén kivezetéséből új lehetőség, gazdaságfejlesztés szülessen. Az EU Igazságos Átmenet Alapja Magyarország 3 érintett megyéje számára összesen 90 milliárd Ft-ot biztosít 2022-2029 között.

Ernyőszervezetünk az igazságos átmenetért, VOP_PLUSZ-4.1.5-24-2025-00029