Európa vagy fenntartható lesz, vagy nem lesz

Írta Farkas Dorka , 2021. december 01. 17:51 , 2 hozzászólás

Címkék: európa fenntarthatóság szolidáris

 

Javaslatok Európa zöld jövője érdekében 

Az Európai Bizottság tervei szerint a Konferencia Európa jövőjéről alkalmat kínál EU-szerte  mindenkinek arra, hogy egy közös nyilvános platformon megossza elképzeléseit Európa jövőjéről és  részt vegyen annak alakításában. A Magyar Természetvédők Szövetsége egy országos  beszélgetéssorozat alkalmával hét helyszínen számos témát tekintett át fiatalokkal közösen, és  dolgoztunk ki javaslatokat. 

Az alábbi öt terület kiemelten fontos, ha az Európai Unió a tagországokkal közösen valóban tenni akar  egy fenntarthatóbb jövőért. Sok helyen erőteljesebb fellépésre, de valahol az alapvető célok  átgondolására is szükség van. 

A tét nagyon nagy, a sikeren vagy kudarcon sok múlik. Gyermekeink és unokáink jövője forog kockán  és az emberi civilizáció sorsa maga. Ezért nem lehet csak olyan megoldásokhoz nyúlni, amely fájdalommentes átmenetet ígér. Nem kockáztathatunk azzal, hogy a könnyebbik utat választjuk, ami  esetleg nem hoz megfelelő eredményt addig, amíg már késő nem lesz. 

  1. Hatékonyság helyett elegendőség 

Minden olyan intézkedés, amely a hatékonyságot célozza, hajlamos az ellenkező eredményt elérni. Már a 19. században leírta ezt az összefüggést Stanley Jevons a szénfelhasználás és a gőzgépek  kapcsán1. Ez a visszapattanó hatás, melyet a környezetpolitika hajlamos figyelmen kívül hagyni még  ma is. A visszapattanó hatás számos formában megjelenhet. Növelheti közvetlenül az adott termék  vagy szolgáltatás fogyasztását, a felszabaduló erőforrásokat felhasználhatjuk máshol, illetve a  fogyasztás olyan strukturális változásokat is előidézhet a gazdaság egészében, mely szintén  fogyasztásnövekedéshez vezet. 

A magasabb GDP-vel rendelkező országok példája sajnos jól mutatja, hogy bár ezekben az országokban  magasabb az ökohatékonyság - az egységnyi lábnyomra jutó GDP -, de abszolút értékben magasabb  ökológiai lábnyommal rendelkeznek. Németország az elmúlt három évtizedben környezetvédelmi,  hatékonyságnövelő intézkedéseivel csak azt érte el, hogy továbbra is 3 bolygónyi erőforrást használ  fel, míg a közép-kelet-európai országok, habár kevésbé hatékonyan, de kisebb ökológiai lábnyommal  élnek2. 

Az ökohatékonyság politikájával az elmúlt évtizedekben nem sikerült elválasztani a gazdasági  növekedést a környezeti terhek növekedésétől. A környezetpolitikában és egyáltalán a  gazdaságpolitikában hozzá kell látni olyan döntések meghozatalához, mely valós mértékben csökkenti  az erőforrásfelhasználást, a termelés és fogyasztás mértékét. A hatékonyság helyett az elegendőségre,  az igények helyett a szükségletek kielégítésére fordítja a figyelmet. 

Javaslatok: 

Alternatívák a zöld növekedés helyett, gazdasági növekedés nélküli jóllét: Az éghajlatváltozásról,  biodiverzitás csökkenéséről szóló jövőbeli forgatókönyvek a felelősen gondolkodó döntéshozók  számára nem engedhetik meg, hogy az elmúlt évtizedekben már kipróbált és nem bizonyított  hatékonyságot, zöld növekedést előtérbe helyező szakpolitikákra támaszkodjunk kizárólagosan. Ki kell  dolgozni olyan forgatókönyveket, mely csökkenő gazdasági teljesítmény mellett biztosítja az emberek  jóllétét. 

Új mérőszámok a fejlődésre: A bruttó hazai termék (GDP) mérőszámról be kell ismerni annak  hiányosságait, hogy többek között szándékosan, vagy nem szándékosan könnyen manipulálható, nem  mutatja a gazdaság valós teljesítményét, az emberek valós jóllétét. Hiába növeli valami a GDP-t, ha az  nem jó sem a társadalomnak, sem a környezetnek. Helyette azonnal meg kell kezdeni a kidolgozását  és alkalmazását a társadalom valós, fenntartható fejlődését is figyelembe vevő mérőszámoknak. 

Célirányos innováció, az elővigyázatosság elvének erőteljesebb érvényesítése: A gazdasági érdekek,  profit, versenyképesség előtérbe helyezése háttérbe szorította az elővigyázatosság elvét: azaz csak  olyan új terméket, technológiát, szolgáltatást lehessen a széles nagyközönség számára elérhetővé  tenni, amelyről minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy nem káros. Az elővigyázatosság  elvének erőteljesebb érvényesítésére van szükség a jövőben. 

  1. Tartós termékek igen, tervezett elavulás nem 

Bernard London 1932-es tanulmányában leírt javaslata a tervezett elavulásról végül nem valósult meg3, de az eldobható, gyenge minőségű, gyakran cserélt termékek az életünk mindennapi részévé  váltak. Mindez a sok feleslegesen elhasznált nyersanyag és kidobott szeméten keresztül a környezetet  is jelentősen megrövidíti. 

London javaslata szerint minden termék tulajdonosa tudta volna a vásárlás pillanatában, hogy azt  meddig használhatja. Ma egy kevésbé etikus formában valósul meg mindez, mely során a fogyasztó a  vásárlás után szembesül a termék hiányosságaival, javíthatatlanságával, rövid élettartamával.  Azonban a tervezett elavulás ennél sokkal szélesebb körben lett mindennapjaink része. Nemcsak az  elromlott, használhatatlan termékeket cseréljük sűrűn újra. A reklámok, a társadalmi megítélés  hatására, az ismerősök, kollégák, osztálytársak véleményétől tartva, egy-egy apró új funkció miatt  szinte új eszközeink helyett is újabbat vásárolunk. Eközben a már nem használt termékek  újrahasználata vagy újrahasznosítása minden erőfeszítés ellenére gyermekcipőben jár még mindig. 

2005-ben 62 Gt erőforrást használtunk globálisan, melyből csak 4 Gt-át hasznosítottunk újra. Ennek  nagyságrendi változása nem várható, mert az erőforrások egy része egyszerűen nem hasznosítható  (elégetett fosszilis erőforrások), vagy már túl bonyolultak, összetettek a termékek. Ráadásul többek  között a tervezett elavulásnak is köszönhetően, az új termékek előállításának erőforrásigénye  jelentősen meghaladja az újrahasznosítási kapacitásokat4. 

Javaslatok: 

Etikus, informatív reklámok és teljeskörű tájékoztatás a termékekről: Jogi szabályozói eszközökkel  erősíteni kell a reklámok azon funkcióját, mely a termékkel kapcsolatban közöl információt, és  korlátozni a kizárólag a fogyasztás növelését célzó, gyermek célcsoporttal rendelkező reklámokat. A  reklámokban és a termékek vásárlása során a gyártók számára kötelezővé kell tenni a termékek  élettartamára, garanciájára, javíthatóságára, fejlesztési lehetőségeire vonatkozó információk  közzétételét. 

Hosszabb garancia: Az Európai Uniónak sürgősen fel kell lépnie az egységes, jelentősebb hosszabb - legalább 5-10 év - garancia és jótállási idő érdekében. Ezzel kell alapvetően biztosítani a termékek  javíthatóságát, tartósságát, jobb alkatrészellátását, a számos kibúvót biztosító jelentő részletes  műszaki szabályozás mellett. Újrahasznosítás előtt újrahasználat: Számos akadálya van az  újrahasznosítás sokkal szélesebb körű elterjedésének. Többek között az elhasznált fosszilis erőforrások  jelentős része, vagy az egyre bonyolultabb, kisebb termékek nem, vagy csak nehezen hasznosíthatók  újra. Ezért sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni a tovább és újrahasználatra. Ebben példát kell  mutatnia az Uniónak. Saját eszközeit tovább kell használnia, vagy keresni kell olyat, aki még tudja  használni. Ösztönöznie kell az uniós források felhasználása esetén mindezt az új eszközök beszerzése  helyett. Támogatnia kell szabályozással és pénzügyi forrásokkal a mindezt lehetővé tevő  szolgáltatókat. 

Legalább 10 évig használható okostelefonok: Az Európai Uniónak megfelelő jogszabályok  meghozásával biztosítania kell, hogy minden egyes új okostelefon, amely piacra kerül, legalább 10 évig  használható legyen. Ez a könnyű és megfizethető javíthatóság, cserélhető akkumulátorok mellett ki  kell, hogy terjedjen a 10 éves szoftvertámogatásra, valamint egy a vásárlók tájékoztatását célzó  javíthatósági mutató bevezetésére. 

Éghajlatvédelmet most! 

Évtizedek óta tisztában vagyunk az éghajlatváltozás okozta fenyegetéssel. A kormányok nemzetközi  és nemzeti szinten számos egyezményt kötöttek, célt tűztek ki maguk elé, de ezek teljesítése és az  eredmények sorra elmaradnak. 

A mai éghajlat-politika a környezetbe történő üvegházgáz-kibocsátás csökkentésén keresztül kívánja  megoldani az éghajlatváltozás problémáját. Ez szükséges feltétel a sikeres éghajlatvédelemhez. Azonban a problémák alapja is, mert az üvegházgáz-kibocsátás csökkentés megvalósulhat más  

környezeti terhelésre való átváltással is. Az a biztos csökkentés, amely minden más környezeti  terhelést is képes kezelni, ha a kibocsátások forrását, a fosszilis energiaforrások felhasználását  csökkentjük. Ha valaki komolyan gondolja az éghajlatvédelmet, ezzel is foglalkoznia kell. 

Javaslatok: 

Háztartási energetikai mélyfelújítások ösztönzése ill. támogatása a rászorulóknál: a következő  években a háztartások kb. harmada szeretne felújítani, ami tartósan csökkentené az energiaszámlát. Ehhez azonban sokéves, megbízható és differenciált támogatási rendszer szükséges az  energiaszegénységben élő, alacsony jövedelmű háztartások számára (nagy intenzitású pl. 80-95%, de  a felelősség miatt nem 100%-os támogatás) és a közepes jövedelműek számára a megtakarítás  ütemében visszatérítendő, pl. 30-40%-os támogatás a mélyfelújítás ösztönzésével. 

A közlekedési kibocsátásokat a felesleges közlekedés és szállítás visszafogásával kell elsődlegesen  csökkenteni: helyi termékek; várostervezés, közösségi közlekedés fejlesztése, járatsűrítés,  autómentes zónák, lassabb városok 

A cégek, vállalatok ösztönzése az energia- és anyaghasználat csökkentésére a termelésben, a  lakosság ösztönzése ugyanerre a fogyasztás során: hulladékok vissza-csatornázása azaz a körforgásos  gazdaság erősítése, hulladékcsökkentés, újrahasznosítás, újrahasznosító cégek támogatása. 

Az élelmiszer-önrendelkezés mintájára az energia-önrendelkezés erősítése, hogy a helyi közösségek,  önkormányzatok meg tudják termelni saját energiaszükségletüket (megújuló energiaforrásból) és el  tudják osztani a szükségleteknek megfelelően, a szubszidiaritás elve alapján.  

Energetikai szemléletformálás, tanácsadás erősítése a helyi közösségek, önkormányzatok, lakosság  felé ill. a szakértői energetikai hálózat továbbfejlesztése. Zöldhatóságok megerősítése, jogkörének  erősítése, zöldberuházás-korlátozás energetikai fejlesztések esetében is. 

A pénzügyi forrásoknak a fenntartható tevékenységek felé irányuló áramlását ösztönző uniós  intézkedési csomaghoz kapcsolódó taxonómia ne tartalmazzon olyan beruházásokat, amelyek a  atomenergia valamint fosszilis energiaforrások kitermelésére, feldolgozására és felhasználására  vonatkoznak (ebbe a szén valamint földgáz is beleértendő), hasonlóképpen el kell kerülni, hogy a  pálmaolaj tartalmú termékek és a pálmaolaj előálítására, felhasználására vonatkozó beruházások  valamint a géntechnológiával (beleértve az új génmódosítási technológiákat is) előállított termékek  bekerüljenek a taxonómiába. 

Szabadkereskedelem helyett a helyi gazdaság támogatása 

A kereskedelmi megállapodások pozitív és negatív hatása évszázadok óta vita tárgya. Már számos  alkalommal bizonyították, hogy David Ricardo 1817-ben megjelent A politikai gazdaságtan és az  adózás alapelvei című könyvében a szabadkereskedelem mellett kifejtett érvei nem, vagy nem teljesen  állják meg a helyüket. Ennek ellenére a közgazdászok és döntéshozók jelentős többsége ez alapján  hozza meg döntéseit. 

A társadalmilag káros hatások a megállapodásokban érintett gazdaságilag gyengébb térségekben a 

kezdetek óta jelentkeznek, amihez csatlakoztak napjainkra egyre inkább nyilvánvaló környezeti és emberijogi problémák. A szabadkereskedelmi megállapodások továbbá egyre erőteljesebb jogokkal ruházzák fel a multinacionális vállalatokat. Különleges előjogokat, közte beruházásvédelmet is kapnak ezen megállapodások során, miközben a tárgyalások jellemzően zárt ajtók mögött zajlanak, a  közvélemény kizárásával. Az ilyen káros megállapodások megnehezítik az éghajlatváltozás vagy a  szociális problémák rendezése érdekében hozott döntéseket is, és elősegítik a természeti erőforrások  szabályozatlan és egyre erőteljesebb kiaknázását. Mindeközben a nemzetek feletti vállalatok  büntetlenül szennyezhetik el a környezetet, sértik meg az emberi jogokat globális szinten, évente több  mint 200 környezetvédő és embergi jogokat védő aktivista meggyilkolását eredményezve. 

Javaslatok: 

Az Európai Uniónak nem szabad ratifikálnia az EU-Mercosur szabadkereskedelmi egyezményt, és le  kell állítani a többi szabadkereskedelmi egyezmény tárgyalását: A globalizáció további erősítése  helyett a lokalizációt, a helyi gazdaság- és kereskedelem fejlesztését kell támogatni. Fel kell számolni  azokat a kétoldalú kereskedelmi- és befektetési egyezményeket, amelyeknek része a befektető-állam  vitarendezési mechanizmus (ISDS). Az Európa Unió aktívan támogassa az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa  keretében a nemzetek feletti vállalatok felelősségre vonhatóságát biztosító kötelező erejű nemzetközi  egyezmény létrehozását, emellett az EU haladéktalanul alkosson meg uniós jogszabályokat is a  nemzetek feletti vállalatok felelősségre vonhatóságának biztosítására. 

Mi a gond az EU jelenlegi agrárpolitikával? 

A Közös Agrárpolitika kialakításakor a növekvő népesség élelmiszerszükségletét volt hivatott  biztosítani. Az elmúlt évtizedekben a termelés fokozása az intenzív mezőgazdasági gyakorlat előretörését hozta azonban magával. Megszüntette a tényleges versenyt a piacokon, és jelentősen  hozzájárult a gazdaságok méretének, vegyszerek felhasználásának növekedéséhez is. Teszi ezt  ahelyett, hogy egészséges élelmiszert biztosítana az európai lakosság számára, támogatná a vidéki  közösségeket, és vonzóvá tenné a gazdálkodói életformát minél több ember számára. Emellett a Közös  Agrárpolitika is jelentős szerepet játszik a biológiai sokféleség hanyatlásában, az éghajlatváltozás fokozásában. 

A méhek és beporzó rovarok Európában és világszinten megmutatkozó hanyatlása csupán egy kezdeti  jele a biológiai sokféleség összeomlásának. Ehhez a hanyatláshoz jelentősen hozzájárul az iparszerű  mezőgazdasági termelés, a természetes élőhelyek folyamatos csökkenése, beépítés, a vegyszerek  nagymértékű használata. 

Javaslatok:  

Szükség van a KAP komoly, alapjait érintő reformjára, hogy valóban a közösség hasznára  fordíthassuk költségvetését: Olyan politikává kell hogy váljon, amely minden gazdálkodó érdekét  szolgálja, de emellett Európa lakosságának is hasznára válik. Ehhez azonban véget kell vetni az olyan  támogatásoknak, amelyek nincsenek jó gazdálkodási gyakorlathoz kötve, és biztosítani kell a  „közpénzt a közösség szolgálatáért” szemlélet megvalósulását. A 2020 utáni Közös Agrárpolitikának  nagyobb átláthatósággal, az egyes intézkedéseket egymással összhangban kell megtervezni, és 

biztosítani kell azt is, hogy a gazdálkodók és a lakosság számára is könnyen átlátható, végrehajtható  legyen, és hozzájárul a vidéki területek megóvásához, az élelmiszer-önrendelkezésünk megőrzéséhez.  

A szintetikus növényvédőszerek európai felhasználásának 80%-os csökkentése 2030-ig és használatuk  teljes felszámolása 2035-re. A glifozát használatát 2022-ben lejáró engedélyét semmiképpen nem  szabad meghosszabbítani. 

Intézkedések a biológiai sokféleség helyreállítására a mezőgazdasági területeken: Jelentős  támogatás biztosítása a gazdák számára az beporzóbarát, madárbarát gazdálkodásra történő  átálláshoz, az agroökológiai módszerek elsajátításához. Az Európai Bizottság tartsa be az Európai Unió  Bíróságának az új génmódosítási technológiákra vonatkozóan 2018. július 25-én kihirdetett  határozatát, biztosítsa az új génmódosítási technológiákkal előállított termékek  nyomonkövethetőségét, és semmilyen formában ne vonja ki őket az EU génmódosított szervezetekre  vonatkozó szabályainak hatálya alól! 

 

1"Teljesen zavaros elképzelés azt feltételezni, hogy az üzemanyagok gazdaságos felhasználása  egyenlő a csökkenő fogyasztással… Bármi, ami tehát a szén felhasználásának hatékonyságát növeli,  és csökkenti a felhasználás költségeit, közvetlenül növeli a gőzgépek értékét, és bővíti működési  területét." (Stanley Jevons, Szénkérdés, 1886) 

2 Farkas István Tamás – A túlfogyasztás csapdájában, A jelenlegi környezetpolitika kilátástalansága és  a remény csírái, Máltai Tanulmányok, II. évfolyam, 1. szám

3„Nem lenne-e kifizetődő, ha mondjuk kétmilliárd dollárt költenénk arra, hogy azonnal felvásároljuk  az elavult és használhatatlan épületeket, gépeket, gépkocsikat és egyéb elhasználódott kacatokat, és  helyettük húsz-harmincmilliárd dollár értékű munkát teremtenénk az építőiparban és a gyárakban?” (Bernard London, A válság megoldása tervezett elavulás segítségével, 1932)

4 Decoupling debunked, Evidence and arguments against green growth as a sole strategy for  sustainability, Parrique T., Barth J., Briens F., C. Kerschner, Kraus-Polk A., Kuokkanen A., Spangenberg  J.H., European Envirnmental Bureau, 2019

letoltes.jpg

A dokumentum az Európai Unió pénzügyi támogatásával  valósult meg, tartalmáért a Magyar Természetvédők Szövetsége felel, azok nem szükségszerűen egyeznek meg az Európai Unió véleményével.

 

 

Utcai akciók az éghajlatváltozásra való figyelemfelkeltés érdekében az első solingeni Klímatáborban

Írta Farkas Dorka , 2021. november 23. 13:52 , Hozzászólsz?

Az éghajlatváltozás alapvető kérdéseire 40 fiatal világított rá egy fantasztikus táncelőadásban. Nyolc európai ország fiatal nagyköveteit hívták meg a solingeni Klímatáborba, akik a hét végén három, az éghajlatváltozással kapcsolatos akciót szerveztek. A rendezvényt egy közös tánc zárta, amely a biológiai sokféleségre hívta fel a figyelmet a bogárnak öltözött táncosok segítségével.

screenshot_20211123-134603_gmail.jpg

Solingen, 2021.11.05. – Solingenben rendezték meg az első nemzetközi Klímatábort, ahol 8 ország fiataljai egy héten át együtt dolgoztak az éghajlat-tudatosságon. A jövőben is folytatni fogják az együttműködést, mivel tudják, hogy a bolygó megmentése közös felelősség, és ezt a helyzetet csak együtt lehet megoldani.

Fiatal nagykövetünk, Lilla élményei az ENSZ Klímakonferenciáról

Írta Farkas Dorka , 2021. november 23. 13:30 , Hozzászólsz?

Címkék: glasgow ENSZ Klímacsúcs COP26

Vindics Lilla – COP26 Glasgow 

A Magyar Természetvédők Ifjúsági programjához csatlakozva volt szerencsém egy hét tagú delegáció részeként kiutaznom az idén Glasgowban megszervezésre kerülő COP26os Klímacsúcsra.

Skóciában töltött első napunkon Edinburgh városában bóklásztunk csapatépítés képpen, emellett, hogy megismerjük Skóciát és az ottani kultúrát. Felsétáltunk a várba és meglepődve láttuk, hogy az egész városban COP26os zászlók voltak kiállítva. Naplementére felmásztunk az Aurthur’s seatdombra, hogy onnan tekinthessük meg a Guy Fawkes napi tűzijátékokat.  város gyönyörű látványt nyújtott onnan. Este visszatértünk a szállásra, hogy előkészüljünk a következő napi klímamenetre. 

image_6487327.JPG

Élménybeszámoló a glasgow-i klímakonferenciáról Bencétől, a fiatal nagykövetünktől

Írta Farkas Dorka , 2021. november 19. 12:20 , 1 hozzászólás

Címkék: élménybeszámoló glasgow Spark COP26 ClimAct SparkAChange

A Magyar Természetvédők Szövetségéhez idén nyáron jelentkeztem aktivistának, és a szövetségben rögtön a frissen megalakult Ifjúsági Csapat tagja lettem. Októberben egy EU-s projekt támogatásának köszönhetően pályázhattunk a glasgowi COP26- os klímakonferencián való részvételre, melynek során én lettem a három szerencsés kiválasztott közül az egyik ifjú nagykövet.

Glasgow-i klímakonferencia a magyar aktivisták szemszögéből

Írta Farkas Dorka , 2021. november 16. 18:43 , Hozzászólsz?

Az Egyesült Királyság adott otthont az ENSZ Éghajlatváltozási 26. Konferenciájának (COP26) Glasgowban, 2021. október 31. és november 13. között. A COP26 csúcstalálkozón a felek összeültek, hogy felgyorsítsák a Párizsi Megállapodásban és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményben foglalt célok megvalósítása érdekében tett lépéseket.

A COP26 talán legfontosabb eseménye a november 6-i Global day of action volt (Globális akciónap), mikor több mint 120 ezer tüntető gyűlt össze Glasgow utcáin és menetelt órákon keresztül, hogy felhívja a világ figyelmet a párizsi egyezményben megfogalmazott 1,5 fok jelentőségére.
A globális akciónapon éghajlatvédelmi aktivisták és csoportok követelték a kormányoktól és a vállalatoktól, hogy a globális hőmérsékletet 1,5°C-ra korlátozzák, és valós és igazságos megoldásokat kínáljanak az éghajlati válságra.
Ez egy hatalmas lehetőség volt, hogy a világ különböző csoportjai megmutassák az erejüket és még többeknek reményt adjanak.

237069094_4433341013367641_3093040845359705947_n.jpg

Glasgow-i kiszállási záradék

Írta Farkas Dorka , 2021. november 14. 16:37 , 1 hozzászólás

Címkék: glasgow foe olajszennyezés cambo COP26 friendsoftheearth

A COP26-os megállapodás a "glasgow-i kiszállási záradék" lesz, mivel a fejlett országok kibújnak a felelősség alól, és a világot a kibocsátás növekedése és az éghajlatváltozás által már most is leginkább sújtott országok pusztulása felé terelik.

Az Egyesült Királyság az eddigi legkirekesztőbb COP-ot hozta létre. A fosszilis energiahordozók lobbiját vörös szőnyegen fogadták, míg az éghajlatváltozás hatásainak frontvonalából sok embert a vízumkorlátozások, a megugró utazási költségek és a vakcina apartheid miatt kizártak.

img-4225.JPG

 

MTVSZ blog

A Magyar Természetvédõk Szövetsége (MTVSZ) blogbejegyzései.

Hozzászólások

Címkék

#10YearPhone (1) 1% (1) 7tévhit klímaváltozásról (1) Áder János (1) adócsalás (2) adóelkerülés (1) adóigazságosság (3) adományozás (1) adóparadicsomok (2) Ág (1) Agent Orange (1) agroökológia (12) agroüzemanyagok (3) Agua Zarca (1) airport (1) ajánló (1) akció (5) akciónk (2) aktivizálódj (38) aláírásgyűjtés (5) Álló szikla (1) alma (1) aranybánya (2) atom (4) atomerőmű (5) Aurul (3) Ausztria (1) autóipar (2) autómentes nap (1) A fák titkos élete (1) A természet jelbeszéde (1) A természet rejtett hálózata (1) Bankfigyelő (5) bankok (3) bánya (9) bányaprojekt (3) bányászat (3) barátai (1) Belgium (2) beporzók (17) Berlin (1) Berta Cáceres (2) BindingTreaty (8) biodiverzitás (5) biogazdálkodás (1) biokert (2) biológiaisokféleség (1) biomassza (3) bólintsrá (1) borsod fejlesztéséért (6) börzsőny (1) Budapest (1) büntetlenül (5) cambo (1) Cambridge (1) cancún (20) CETA (12) Chevron (1) chillout (1) cián (3) ciánszennyezés (4) Ciolos (1) ClimAct (1) cop16 (20) cop17 durban (5) cop18 doha (3) cop19 varsó (1) COP21 Párizs (8) cop21 Párizs (1) cop23 (1) COP24 (1) COP26 (3) corporate capture (1) croissant (1) csarna völgy (1) cseh (1) cselekedj (4) cseresznye (1) csernobil (2) cunami (1) DavidAttenborough (1) Davos (1) demokrácia (1) Derekegyház (1) dieselgate (1) dió (1) divestment (1) dohányipar (1) e-Figyelő (1) EBRD (4) eFigyelő (1) EFSA (1) egészség (2) égetés (1) éghajlat (4) éghajlatváltozás (50) éghajlatvédelem (12) éghajlatvédelmi törvémy (1) egyeztetés (1) EIB EBRD (2) élelmiszer-önrendelkezés (24) élelmiszerbiztonság (1) élelmiszer önrendelkezés (1) életigenlő (10) életigenlők (1) életigenlőkaláka (7) életmód (4) ellenállás (1) élménybeszámoló (1) Elosztó (1) elosztó (1) előválasztás (1) emberiség elleni bűntett (1) emberi jogok (3) endokrin (1) energia (46) energiaátmenet (15) energiabiztonság (6) energiahatékony (1) energiahatékonyság (4) energiapolitika (4) energiaszegénység (5) energiatakarékosság (22) energiatudatosság (11) Energia CHarta (1) energia demokrácia (2) energia kutatás (1) ENSZ (5) épület (1) erdő (2) erdőkertek (1) eredményhirdetés (1) erkölcs (1) értékelés (6) értékrendszer (1) esőerdők (1) EU (10) európa (1) Európai Bíróság (3) Európai Bizottság (4) Európai Parlament (5) európai polgári kezdeményezés (3) Európai Unió (4) eu elnökség (1) eu költségvetés (3) fa (1) falusi önkormányzatok (1) fejlesztés-finanszírozás (1) fejlődő országok (1) fekete kígyó (4) felmérés (1) felújítás (4) felvonulás (1) fenntarthatóság (7) fenntartható vidékfejlesztés (1) fesztivál (1) fiatal föld barátai (4) film (2) foe (1) fogyasztás (10) föld (2) földhő (1) földrengés (2) földspekuláció (1) földszerzés (1) földtörvény (1) földzsákmánylás (7) Föld Barátai (14) föld barátai (27) föld napja (1) folyószabályozás (1) fórum (1) fotó (1) friendsoftheearth (1) Fukuoka (1) fukusima (2) fűszernövények (2) fűtés (6) Gaia könnycseppjei (1) GameOn (1) Game over (1) gáz (3) gazdasági (1) gázvezeték (1) Genf (3) génmanipuláció (2) génmódosítás (5) génpiszka (17) glasgow (3) glifozát (4) globális akciónap (1) globalizáció (13) GMO (3) GMO-Kerekasztal (1) gólya (1) gömörszőlős (1) Green-Go (1) greenrecovery (1) gyógyászat (1) gyógynövények (2) gyomirtó (5) gyulaiiván (2) gyümölcsészet (2) gyümölcsfa (1) hajtóerők (1) hatásvizsgálat (1) háztartás (5) hellókarácsony (1) helyi hős (1) helyreállítás (1) hitel (2) Hófehérke (1) Hollandia (1) Honduras (1) honlapajánló (2) hosszú élettartam (1) hulladék (2) hülyeség kora (1) IARC (2) ICS (3) igazságosság (2) ingyenhitel (1) írd alá (12) ISDS (13) itt az idő (1) japán (1) javíthatóság (1) jelentés (3) jó példák (1) just transition (10) kaláka (1) Kalifornia (1) kályha (2) Karácsony Gergely (1) karbonsemleges (3) Karl Bär (1) kártevő (1) katasztrófa (2) katonaság (1) Katowice (1) kazán (1) Ken Saro-Wiwa (1) képek (4) kert (3) kertészet (2) késés (1) kiadvány (1) kibocsátás (2) Kína (1) Kishantos (3) kiskert (3) kitermelőipar (1) klíma (9) Klímacsúcs (1) klímahét (5) klímaper (1) klímapolitika (36) klímasemlegesség (4) klímatörvény (5) klímavédelem (7) klíma igazságoság (6) klórozott csirke (1) költségek (4) konferencia (23) konyha (1) könyv (2) könyvajánló (1) konzultáció (1) kőolaj (3) környezeti-társadalmi károk (1) közmeghallgatás (1) közösségépítés (10) közösségi energia (18) közösségi kert (1) kukorica (1) kutatás (2) lakosság (3) land grab (7) Lechner Judit (1) légszennyezés (3) lengyel (1) levegő (1) levegőminőség (1) levél (2) lignit (5) lobbi (1) luxleaks (1) magvetés (2) MakeICTfair (2) Malmström (2) marco jelenti (19) Megnette (1) megújuló energia (14) méhek (17) méhlegelő (1) méltányosátállás (1) mérés (1) Merkel (1) mese (1) mező (1) mezőgazdaság (3) MFB (1) MIC (1) millenniumi celok (2) mintaprojekt (1) Miskolc (2) Mongólia (1) Monsanto (3) Monsanto Tibunal (1) MTVSZ (24) mtvsz (1) multik (3) NAFTA (2) napelem (4) naperőmű (2) Natura2000 (1) nemzetek feletti vállalatok (3) nemzeti parkok (1) nemzetközi egyezmény (4) Nemzetközi Energiaügynökség (1) Netflix (1) Nigéria (3) Nnimmo Bassey (1) no2ISDS (2) növények (1) növénytermesztés (3) növényvédőszerek (9) no gmo (1) nyári tábor (1) nyeleni europe forum (1) nyersanyagok (1) nyílt (1) offsetting (1) ogoni törzs (1) ökocídium (1) ökofilmklub (1) ökológiai lábnyom (1) ökológiai válság (1) ökolokalizmus (1) okostelefon (1) olajpálma (1) olajszennyezés (4) olajvezeték (3) Olaszország (1) olkiluoto 3 (1) OLP (1) olvasókör (1) önkénteseink (2) önrendelkezés (3) orgona (1) Otthon Melege (2) Paks (1) palagáz (1) pálmaolaj (1) pályázat (7) panasz (1) Párizsi Megállapodás (2) pénz (3) PeoplesBudget (1) permakultúra (5) Peter Wohlleben (1) petíció (35) Philip Morris (1) PM (2) polgármester (1) pottyondyákos (1) Pozsony (1) program (1) programajánló (2) pro natura svájc (1) radioaktív (2) rákkeltő (2) reaktor (3) regionális fejleztés (2) rekultiváció (1) reménysugár (1) rendszerszintű változás (3) reptér (1) riadólánc (1) RightToRepair (1) Rio+20 (1) romániai ősz (1) Roundup (2) rovarok (1) Rovar Atlasz (1) Sandisk (1) SDG (1) Seattle (1) Seralini (1) Shell (4) shell (1) Sigmar Gabriel (2) SLAPP (1) Slow Food (1) sóder (1) Spark (1) SparkAChange (1) SSD (1) Standing Rock (4) StopISDS (2) StopTTIP (20) Stop Corporate Impunity (4) strukturális alapok (2) sugárzás (2) system change (2) szabadkereskedelem (26) szállópor (1) szalmaépítészet (4) szavazás (2) szelence (1) szén (1) szénerőmű (6) szénkivezetés (10) szénmentesítés (2) szennyezés (2) szénrégió (7) szilárdtüzelés (2) szmog (1) szociális (1) szökőár (1) szólásszabadság (1) szolidáris (1) szörp (1) tájfajták (2) talaj (1) talajpusztulás (2) tanulmány (1) tanulmányút (1) távhő (1) technológia (1) termelő-fogyasztó (1) természetes (1) természetesgyümölcsészet (2) természetvédelem (6) termőföld (7) terv (1) tervezett elavulás (3) tévutak (4) tilos rádió (1) tippek (5) tisza (1) toma jelenti (2) törpék (1) TrumDeal (1) Trump (4) TTIP (23) TTIPkedd (1) TTIPleaks (1) TTIPtrump (1) TTIPtuesday (1) tüntetés (4) tűzifa (3) UBS (1) Umweltinstitu München (1) UNESCO (2) UNtreaty (2) USA (2) vadvirágok (1) vadvirágos rét (2) Vallónia (1) válság (2) védett fajok (2) vegyianyagok (9) vélemény (1) vendégcikk (3) vér (1) Verespatak (5) vers (2) verseny (2) vetélkedő (1) vetőmagok (1) vetőmagszennyezés (1) videó (1) video (10) Viktor Frankl (1) világbank (2) világörökség (2) virág (2) virágbomba (1) virágok (1) víz (2) vízgazdálkodás (1) vízierőmű (2) víztúlfogyasztás (1) VWgate (1) Western Digital (1) WHO (2) WTO (1) zaj (1) zöldhelyreállítás (1) Zöld Kapcsolat Egyesület (2)

Közösség

Kövess minket a Facebookon!

Olvass minket a Twitteren!

süti beállítások módosítása