A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Fenntarthatóság Felé Egyesület arra szólítja fel a döntéshozókat, hogy ne bővítsék közpénzekből sem a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret, sem más hazai repülőteret. A civil szervezetek szerint a repülés iránti kereslet mesterséges fenntartása és a repülőjegyek árának alacsonyan tartása nem szolgálja a társadalom hosszú távú érdekeit. Szakértők szerint különösen aggályos, hogy a budapesti és a békéscsabai repülőtér bővítését adófizetői forrásokból tervezik, miközben a légiközlekedés jelentős lég- és zajszennyezéssel, valamint rendkívül nagymértékű klímakárosító hatással jár.
- Marton Miklós cikke -
Az október 15-én, Budapesten megrendezett „Volare necesse est? Konfliktusok a repülés körül” című konferencia – a jövő nemzedékek ombudsmanjának társszervezésében – a növekvő légiforgalom, a repülési iparág adómentessége, a zajterhelés és a klímaváltozás közötti összefüggéseket vizsgálta. Közgazdászok, jogászok, orvosok és más szakemberek osztották meg tudományos és gyakorlati tapasztalataikat a környezetbarátabb közlekedés érdekében.
Az utóbbi években egyre több ember és civil szervezet érzi, hogy a miközben a klímaválság egyre sürgetőbbé vált, a politika, a kormányok cserben hagyják őket, a multik éghajlatváltozás-tagadó tanok népszerűsítését pénzelik, illetve mindent megtesznek, hogy zavartalanul folytathassák szennyező tevékenységüket. Ezért a civil szervezetek és közösségek egyre gyakrabban fordulnak bírósághoz, hogy felelősségre vonják a kormányokat és a nagyvállalatokat mert azok nem tesznek eleget a klímaválság elleni fellépés érdekében, vagy pedig félrevezető kommunikációt / zöldrefestést alkalmaznak a témához kötődően.
Ezeket a klímapereket gyakran olyan céllal indítják, hogy precedenst teremtsenek, kibocsátáscsökkentést kikényszerítsenek ki vagy pedig megvédjék az érintett közösségek jogait.
A Columbia Egyetemhez tartozó Sabin Center for Climate Change Law által működtetett adatbázis 3086 klímaperről tartalmaz adatokat, ebből 245 esetben vállalatokat pereltek be.
Miért indítanak klímapereket a civilek?
1. Kormányok és vállalatok semmittevése
Sok civil szervezet szerint a kormányok nem teljesítik a Párizsi Megállapodásban vállalt klímacélokat, vagy nem elég gyorsan cselekszenek. A perek célja gyakran az, hogy bíróság kötelezze az államot ambiciózusabb klímapolitikára (pl. holland Urgenda-per precedensértékű volt). A multik esetében a perek célja gyakran az, hogy rákényszerítsék őket kibocsátásaik csökkentésére, különösen akkor, ha azok évtizedek óta tudtak a tevékenységük klímakockázatairól, de nem tettek érdemi lépéseket (pl. Shell-per Hollandiában).
2. Nagy szennyezők felelősségre vonása
A fosszilis energiacégek (pl. Shell, TotalEnergies) évtizedeken át tudatosan alábecsülték vagy elhallgatták saját tevékenységük klímakockázatait. A civilek célja az, hogy ezek a cégek: csökkentsék kibocsátásaikat; ne indítsanak új fosszilis beruházásokat / fejlesztéseket; vállaljanak felelősséget az okozott károkért; fizessenek jóvátételt az érintett közösségeknek.
3. A zöldrefestés elleni fellépés
Sok cég a „zöld” imázs építésére használ „klímatudatos” szlogeneket és hirdetéseket, miközben ténylegesen továbbra is nagymértékben szennyeznek. Ez az ún. zöldrefestés (greenwashing). Ezekben a perekben a civilek: megtévesztés miatt perelnek (pl. Austrian Airlines, Total); kérik a hirdetések visszavonását vagy korrekcióját; bírságot vagy jóvátételt követelnek.
4. Precedens teremtő célú klímaperek
Sok civil szervezet tudatosan vállal be klímapereket, hogy jogi precedenst teremtsenek. A Milieudefensie vs Shell ügyben a holland bíróság először mondta ki, hogy egy magánvállalatnak kötelező klímacélokat követnie. Az ilyen döntések más országokban is hivatkozási alapként szolgálhatnak.
5. Az érintett közösségek hangjának felerősítése
A perek gyakran azokat a közösségeket képviselik, akiket leginkább sújtanak az éghajlatváltozáshatásai: őslakos közösségek (pl. Nigéria – Shell-per); a globális Dél falusi közösségei; fiatalok és jövő generációk (pl. Fridays for Future és hasonló szervezetek révén).
Klímaperekkel a zöldrefestés ellen
A multik elleni klímaperek közül a leggyakoribb, amikor félrevezető hirdetések / zöldrefestés miatt perlik a vállalatokat (85 eset). Ebben a blogbejegyzésben most a zöldrefestés témájú klímaperekkel fogunk foglalkozni.
Mielőtt belemegyünk a részletekbe, nézzük meg, mi is az a zöldrefestés:
Az amerikai Corporate Watch szervezet meghatározása szerint a zöldrefestés: 1) Környezetpusztító vagy társadalmilag ártalmas cégek arra irányuló kísérlete, hogy úgy őrizzék meg vagy terjesszék ki piacaikat, hogy környezetbarátnak vagy a szegénység elleni küzdelem bajnokainak tettetik magukat. 2) Bármilyen, a fogyasztók vagy a döntéshozók agymosására irányuló kísérlet, amely azt kívánja elhitetni, hogy a szennyező óriásvállalatok a fenntartható fejlődés meghatározó tényezői.
A zöldrefestés témájú klímaperekben azt láthatjuk, hogy olajcégek, légitársaságok hirdetnek „karbonsemleges” járatokat, azzal kecsegtetnek minket, hogy „fenntarthatóbb jövőt teremtenek”, 2050-re „nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást” ígérnek, vagy némi felárért azt állítják, hogy fákat ültetnek vagy más módon „semlegesítik” a fogyasztók kibocsátását. Bírósági döntések sora bizonyítja: ezek többsége teljesen félrevezető állítás, nettó zöldrefestés, s a multik kénytelenek ennek véget vetni.
Amikor a légitársaságok elleni klímaperekről gyűjtöttem anyagokat, az egyik hírben szembejött a „climate washing” kifejezés. A „zöldrefestést” (greenwashing) már kb. három évtizede ismerem – kiadványt is készítettünk róla annak idején –, és ezzel a témával sokat is foglalkoztam, de a „climate washing” kifejezés nekem is új volt (bár a tartalma nem).
A "climate washing" tulajdonképpen a zöldrefestés speciális esete. Lényegében eltúlzott vagy félrevezető állításokat jelent egy multi által az éghajlatváltozás mérsékléséhez való hozzájárulásáról. Amikor egy klímagyilkos multi az éghajlatváltozás elleni fellépés bajnokaként tünteti fel magát, miközben a tényleges tettei vagy elmaradnak az ígéreteiktől, vagy ellentmondanak azoknak. Például egy vállalat hangoztatja a „nettó nulla kibocsátás 2050-re” célkitűzését, de továbbra is bővíti olajkitermelési portfólióját, vagy nagymértékben támaszkodik a nem ellenőrizhető szén-dioxid-kibocsátás-kompenzációra („carbon offsetting”).
Klímaperek légitársaságok ellen
Eddig négy európai (KLM, Lufthansa, Austrian Airlines, Eurowings) és egy amerikai (Delta Airlines) légitársaság ellen indultak klímaperek, mert azok félrevezető hirdetéseket, zöldrefestést alkalmaztak.
1. A KLM zöldrefestő kampánya
A légitársaságok ellen indított zöldrefestés témájú perek közül talán a legnagyobb jelentőségű a Fossielvrij NL, a Reclame Fossielvrij és a ClientEarth által a KLM ellen 2022. júliusában indított per. A holland civil szervezetek szerint a légitársaság “Fly Responsibly” kampánya megtévesztő, zöldrefestésnek számító állításokat tartalmazott. A „Fly Responsibly” kampányában a KLM azt állította, hogy a szén-dioxid-kibocsátás kompenzálása és az alternatív üzemanyagok használata fenntarthatóvá teheti a repülést. A Fly Responsibly reklámok úgy mutatják be a légitársaságot, mint amely „fenntarthatóbb jövőt teremt” és jó úton halad afelé, hogy 2050-re nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást érjen el.
A FossielVrij NL, Reclame Fossielvrij és a ClientEarth környezetvédelmi szervezetek azt állították, hogy jelenleg nem létezik olyan dolog, hogy „felelősségteljes repülés”, és hogy a KLM a vállalat növekedését és a repülőjegy-értékesítés növelését tűzte ki célul, miközben a „méltányos, élhető világ megőrzése érdekében” a repülések számának csökkentésével kellene csökkenteni a kibocsátást. Konkrétan a szervezetek azt állítják, hogy az ügyfeleknek „CO2ZERO” jelöléssel ellátott szén-dioxid-kibocsátás kompenzáló szolgáltatás vásárlását kínálják, amelynek bevételéből erdőtelepítési projekteket vagy a KLM bioüzemanyag-vásárlásait finanszírozzák, de ezek a jelölések félrevezetőek, és az ilyen termékek nem járulnak hozzá jelentősen a KLM ökológiai lábnyomának csökkentéséhez. Ráadásul a KLM marketingje aláássa a klímakatasztrófa minimalizálásához szükséges sürgős intézkedéseket.
A KLM ilyen szlogenekkel reklámozta a „CO2ZERO” termékét: „Légy hős, repülj CO2ZERO-val” („Be a hero, fly CO2ZERO”) illetve „CO2-semleges: a KLM kompenzálja a KLM Holidays járatod CO2-kibocsátását”.
Amszterdam Kerületi Bírósága 2024. március 20-án közzétett döntésében megállapította, hogy 19 állításból 15 megtévesztő volt, mert túl általános, túl rózsás volt és konkrét bizonyíték nélkül sugallt fenntarthatóságot.
A vállalat fenntarthatósággal kapcsolatos állításai túl homályosak voltak. Más esetekben a KLM „túl rózsás képet fest” az emissziócsökkentés érdekében hozott intézkedéseiről, mint például a bioüzemanyagok használatának növelése vagy a fák ültetése. Ezek az intézkedések csak marginálisan csökkentik a környezeti hatásokat, és téves benyomást keltenek arról, hogy a KLM járatain utazni fenntartható - áll a bíróság ítéletében.
Különösen problémásnak ítélte a bíróság a „fenntartható repülés” és a „CO2ZERO” kompenzációs lehetőség olyan formában való reklámozását, amely megalapozatlanul kelti a környezetbarát működés látszatát, valamint azt, hogy a KLM kiemelten hivatkozott a „fenntartható repülőüzemanyag” (SAF) használatára, miközben annak aránya a tényleges üzemanyag-felhasználásban elenyésző volt.
A bíróság ugyanakkor nem tiltotta be a korábbi hirdetéseket, mivel a KLM már visszavonta őket, de kötelezéseket fogalmazott meg: a jövőbeni zöld kommunikációnak pontosnak és transzparensnek kell lennie, adatokkal alátámasztva .
2. Az Austrian Airlines elleni klímaper
Az osztrák Verein für Konsumenteninformation (VKI) 2022 szeptemberében indított pert az Austrian Airlines ellen, amiért a légitársaság "CO₂-semleges" járatokat hirdetett Bécs és Velence között – állítva, hogy 100%-ban "fenntartható repülőüzemanyaggal" (SAF) üzemelnek a járatok.
A bíróság 2023 nyarán közzétett döntésében megállapította, hogy a műszaki előírások miatt csak 5% SAF keverhető az üzemanyagba, és a légitársaság valójában csak 0,4% SAF-ot adott hozzá. Ezen túlmenően, még 100% SAF használata esetén is csak körülbelül 80%-kal csökkennek a szén-dioxid-kibocsátások. Ráadásul SAF-ot csak akkor adtak hozzá, ha az ügyfél felárat fizetett a jegy árához, amit a légitársaság nem tüntetett fel a hirdetésében.
A Korneuburgi Regionális Bíróság a reklámot félrevezetőnek találta, mert azt sugallta, hogy a repülés a SAF használata miatt 100%-ban szén-dioxid-semleges. A légitársaság honlapján szereplő pontosításokat nem tartották elegendőnek ahhoz, hogy megakadályozzák a fogyasztók félrevezetését.
A bíróság a reklámok eltávolítását és a fogyasztók tájékoztatását írta elő. Pénzbírság nem lett, de a légitársaságnak világosabb és pontosabb kommunikációra kell törekednie – különös tekintettel a SAF használat mértékének és költségeinek feltüntetésére .
3. Deutsche Umwelthilfe vs. Eurowings
A német környezetvédelmi szervezet, a Deutsche Umwelthilfe (DUH) 2023-ban indított pert az Eurowings ellen, mert az “CO₂‑semleges” járatokat reklámozott, amelyek kibocsátását állításaik szerint pár eurós felár ellenében kompenzálják.
A DUH kifogásolta, hogy az offset projektek – főként erdővédelmi kezdeményezések – nem alkalmasak tényleges légitársasági kibocsátás-kompenzációra, mivel futamidejük rövid, és nem fedik le a kibocsátások légköri időtartamát.
A Kölni Kerületi Bíróság 2024. március 28-án közzétett döntésében kimondta: tilos “CO₂-semleges” megjelöléssel reklámozni olyan járatokat, ahol csak néhány eurót kérnek be az offsetért, mert ez félrevezető.
Az erdővédelmi projektek nem garantálják azonnal, hogy a repülés során keletkezett kibocsátások ténylegesen kompenzálva lettek – a kompenzáció időben eltolódott, így a kommunikáció megtévesztő volt. A bíróság döntése szerint az Eurowingsnek el kell hagynia az ilyen állításokat, és a reklámokban világosabb, pontosabb tájékoztatást kell adnia a kompenzáció időzítéséről és mértékéről.
2024. decemberben a Köln Városi Fellebbviteli Bíróság megerősítette ezt a döntést. A bíróság kimondta, hogy az Eurowings nem hirdethet olyan szlogeneket, mint például „Most váltsd meg a repülésedet klímatudatosra kompenzációval”, anélkül, hogy a reklámban világosan és közvetlenül ne szerepelne: • hogyan történik a kompenzáció (pl. faültetés, klímavédelmi projekt, kibocsátáscsökkentő beruházás), • mikor valósul meg (azonnal vagy csak valamikor a jövőben), • és hogy ténylegesen ugyanannyi kibocsátást semlegesít-e, mint amennyit a repülés okoz (ún. „head-to-head”, vagyis egy az egyben ellensúlyozás).
Vagyis nem elég általánosságban azt állítani, hogy „klímatudatosan repülsz”, hanem konkrét, ellenőrizhető információt kell adni arról, mi történik a pénzeddel és tényleg megtörténik-e a teljes kompenzáció.
4. Deutsche Umwelthilfe vs. Lufthansa
2024. április 24-én a Lufthansa ellen indított pert a Deutsche Umwelthilfe (DUH) civil szervezet a Kölni Tartományi Bíróságon. A DUH arcátlan zöldrefestésnek tartja a Lufthansa „klímasemlegességi” ígéreteit mondván, a légitársaság azzal hirdeti légi járatait, hogy az ügyfelek kompenzációs projektekhez való hozzájárulással ellensúlyozhatják a repülések során keletkező CO2-kibocsátást. A DUH szerint ezek a hirdetések azt a hamis benyomást keltik, hogy a repülés kis felárért környezetbarát tevékenységgé válik – anélkül, hogy ez igazolható lenne.
A Kölni Tartományi Bíróság 2025. március 21-én közzétett döntésében megállapította, hogy a Lufthansa megtévesztően zöldrefestő módon hirdette az úgynevezett „kompenzált” járatokat, mivel: • nem derült ki világosan, hogy mivel, hogyan és mikor történik a kibocsátás kompenzálása, • a fenntartható üzemanyag (SAF) tényleges aránya nem volt átlátható, • és az sem volt egyértelmű, hogy milyen számítási módszert alkalmaznak a CO₂-kibocsátás mérésére.
A bíróság megtiltotta a megtévesztő reklámok további használatát, és egyértelmű tájékoztatásra kötelezte a légitársaságot a kibocsátásokkal és a kompenzációval kapcsolatban.
A bíróság döntése kapcsán kiadott sajtóközleményben a Deutsche Umwelthilfe az alábbiakat hangsúlyozta: A légi utazások az éghajlatra gyakorolt hatások tekintetében a legsúlyosabbak közé tartoznak. Ezért különösen elítélendő, hogy hogy bűnbocsánatpénzért cserébe tiszta lelkiismeretet árulnak. A bíróság bizonyítottnak találta, hogy a klímasemlegesség nem érhető el, és hogy az úgynevezett fenntartható repülőgép-üzemanyagok (SAF) nem tudnak „közvetlen” csökkentést biztosítani. Ha a Lufthansa komolyan csökkenteni akarja a kibocsátást, akkor le kellene mondania a belföldi járatokról, és vonatjegyeket kellene kínálnia, ahogyan 30 évvel ezelőtt tette.
A Lufthansa eltitkolja az üzleti modellje által okozott hatalmas klímakárokat. A Lufthansa kompenzációs kalkulátora csak a káros hatások töredékét veszi figyelembe. Egy repülés tényleges klímahatásai a valóságban kétszer-ötször nagyobbak, mint a tiszta CO2-hatások, amelyeket a vállalat a kártérítési kalkulátorában figyelembe vesz. Erről a légitársaság reklámjaiban nem tájékoztatott megfelelően. Ez azt a benyomást kelti a légi utasokban, hogy klímasemlegesen repülnek – pedig ez teljesen elégtelen kompenzációs és csökkentési intézkedéseken alapul. A bíróság egyértelművé teszi: az elodázó taktikák nem érnek semmit. Felhívjuk a vállalatokat, hogy azonnal vessenek véget a klímasemlegességet illető megtévesztéseknek. A zöld hazugságok ugyanis hamar lelepleződnek.
(Adam Moreira fotója)
5. Egy amerikai eset: a Delta Air Lines elleni klímaper
2023 májusában – a kaliforniai Glendale lakosa, Mayanna Berrin keresetére – csoportos per indult a Delta Air Lines ellen azzal vádolva, hogy „a világ első karbonsemleges légitársasága” állításukkal megtévesztés céljából zöldrefestő kampányt folytattak. A vád szerint a légitársaság karbonsemleges imázsát pénzbeli kibocsátás-ellentételezéssel próbálták megalapozni, miközben ezek a kibocsátás-kvóták nem elegendőek, megbízhatatlanok, és gyakran jövőre halasztják a tényleges csökkenést.
A felperes szerint a Delta „karbonsemleges légitársaságnak” állította magát; erre önkéntes kibocsátás-ellentételező programokra támaszkodott, pedig ezek gyakran nem garantálják a valódi kibocsátáscsökkentést, és egy részük "papírérték", amit már megtörtént vagy nem valós projektekhez kapcsolnak. A felperes – aki extra összeggel vásárolt jegyet bízva a zöld imázsban – azt állította, a megtévesztés miatt más légitársaságot választott volna, vagy kevesebbet fizetett volna .
2024 márciusban a Los Angeles-i központi körzeti bíróság részben elutasította a Delta indítványát, és lehetővé tette a per további folytatását. A bíró elismerte, hogy a felperesnek jogszerű érdeke van, mivel tovább szeretne jövőben Delta-járatokra jegyet venni és az állítások őt befolyásolták. Megjegyezte, hogy a Delta állításai előreláthatóan megtévesztőek lehetnek, és nem zárta ki, hogy az kibocsátás-ellentételezési (offsetting) rendszerek valóban megalapozatlanok.
Egyéb fellépések légitársaságok zöldrefestési kísérletei ellen:
2023 júniusában a BEUC — az európai fogyasztóvédelmi civil szervezetek szövetsége — és 23 tagszervezete panaszt nyújtott be az Európai Bizottságnál 17 légitársaság ellen zöldrefestés gyanújával. A cégek karbonsemlegesként vagy „zöldként” hirdettek járatokat, többek között kibocsátás-ellentételezési lehetőségek feltüntetésével. A panasz nyomán 2024 áprilisában a Bizottság és a nemzeti hatóságok (CPC-hálózat) 20 légitársasággal szemben fellépést kezdeményeztek, és felszólították őket, hogy módosítsák megtévesztő marketingállításaikat.
A vizsgálat során több légitársaság eltávolította vagy átfogalmazta a problémás állításokat, de a BEUC 2025-ös értékelése szerint ezek gyakran felületes változtatások voltak. A gyakorlatban a zöldrefestés továbbra is elterjedt maradt az ágazatban. A Bizottság a légitársaságok további lépéseit figyeli, és szankciókat helyezett kilátásba azokkal szemben, akik nem felelnek meg az elvárásoknak.
"Nettó zéró" kibocsátás helyett nettó zöldrefestés
Az itt bemutatott esetek azt mutatják, hogy amit a légitársaságok ígérgettek, az már a bíróságok szerint is félrevezető állítás, nettó zöldrefestés, s a multik kénytelenek ennek véget vetni.
A hosszú távú nemzeti éghajlati stratégiáknak fontos szerepük van: általában 2050-ig határozzák meg az adott ország éghajlatvédelmét. Érdemes időközönként felülvizsgálni ezeket, sőt, az EU elő is írja (az EU Irányítási Rendeletben).
Egy 2025 májusában megjelentetett szakmai civil jelentés tíz uniós ország hosszú távú éghajlatvédelmi stratégiáit hasonlította össze. Az általános kép lesújtó: számos uniós tagállam elhanyagolja vagy késlelteti a hosszú távú éghajlatvédelmi tervezést. Az ambíció, a tervek nyilvános konzultációja és a többi nemzeti éghajlatvédelmi dokumentumokkal való összhang is több országban gyenge.
Magyarország 2021-ben fogadta el hosszú távú éghajlati stratégiáját Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia (NTFS) címmel. A dokumentum hivatkozik a klímatörvényre (2020. évi XLIV. törvény), amely egyértelműen elköteleződik: Magyarországnak legkésőbb 2050-re el kell érnie a klímasemlegességet.
Az NTFS az elsők között jelent meg Európában, és több gondolatában ma is helytálló, sőt példamutató. Az elmúlt évek során azonban annyira sok változás történt, hogy a leírt következtetések jelentős részét felülvizsgálni kell.
Frissített Energia és Klímaterv: elszalasztott repülőrajt
A hazai energiaátmenet repülőrajtjára van szükség. Ugyanis valódi energiaszuverenitást, a mindig is geopolitikai alkukkal terhelt fosszilis energiától való függőség csökkentését egy megfelelő energiaátmenet adhat. Azaz a fosszilis energiafelhasználást fokozatosan, ütemesen csökkentő, energiatakarékos gazdaságra való átalakítás, amelyben a helyben (is) elérhető megújuló energiaforrások kombinációja megvalósul. Ezt figyelembevéve, a beadott felülvizsgált Nemzeti Energia és Klímaterv (NEKT), amelynek Európai Bizottsági értékelése hamarosan várható, sajnos nem használta ki a lehetőségeit az energiaátmenet felpörgetésére.
A NEKT rögzíti, hogy „Magyarország fokozottan kitett az éghajlatváltozás nem kívánt hatásainak”, illetve, hogy „Magyarország kiemelten fontosnak tartja a „szennyező fizet” elvének érvényesítését”. Ehhez képest óvatoskodik a dekarbonizációval, energiaátmenettel, az energiaintenzív iparnak (például az áramigényes akkumulátor-iparnak) aránytalan és indokolatlan előnyöket ad. Ráadásul nem teszi pályára a gazdaságot ahhoz, hogy az ország valóban elérhesse a 2050-re vállalt nemzeti klímasemlegességet, és ezzel nemcsak a Párizsi Klíma megállapodás, hanem a hazai klímatörvény (2020) teljesítését is veszélyezteti.
Azokhoz az 50% helyett a Green Policy Center által is javasolt min. 60%-os kibocsátáscsökkentésre van szükség 2030-ig. Elismerendő, hogy az energiahatékonysági (740 PJ) és a megújuló energiás célszám (30%) a tervezethez képest ambiciózusabb lett, azonban az EU-s kalkulációk, értékelés alapján kevésnek bizonyulnak. Ráadásul az energiabiztonság javítására hivatkozva betervezett egyes szakpolitikák és intézkedések tovább mélyítik a hazai gazdaság fosszilis tüzelőanyag függőségét.
Kivételezett szektorok
A 2050-ig szóló Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia kijelenti, hogy „A klímasemlegesség elérése jelentős ráfordításokat igényel a nemzetgazdaság minden szektorában.” A felülvizsgált NEKT-ben azonban azt találjuk, hogy az egyes szektorok 2030-ig alig, vagy egyáltalán nem veszik ki a részüket a kibocsátás-csökkentés feladatából. A NEKT kimondja, hogy „Magyarország álláspontja szerint a klímasemlegesség hazánk számára elérhető” (20. oldal).
A közlekedési szektor például 2050-re az 2020-as üvegházgáz kibocsátás mindössze 7,14%-át tervezi. Ismerve a szektor technológiai fejlesztési lehetőségeit, ez a 92,86%-os csökkenés talán nem kizárt, de a NEKT nem mutatja be azokat a konkrét intézkedéseket, amelyek megfordítanák a jelenlegi trendeket 2030-ra (növekvő és öregedő személygépjármű állomány, növekedő közút hálózat, csökkenő és gyengülő vasúthálózat, csökkenő és öregedő vasúti járműpark).
Az épületek szektor üvegházgáz-szennyezése a dokumentum szerint csaknem 90%-kal csökken 2050-re. Ugyanakkor nem látunk e kihívással arányos tervet 2030-ig a NEKT-ben. A legmeglepőbb az, hogy a mezőgazdaságtól a kormányzat csak egészen minimális ÜHG kibocsátás-csökkentést vár el (2050-ig is csak 17%-ot), az iparnak pedig 2030-ig ÜHG kibocsátás növekedést is megenged. A nettó klímasemlegesség eléréséhez ezen ágazatoknak is jobban ki kellene venni a részüket, mind 2030-ig, mind 2040-ig.
Ábra. Forrás: MTVSZ
Iparosítási terv: gyeplők elengedve
A NEKT nem mutat határozott irányt a tudásalapú gazdaság fejlesztéséhez, hanem a korábbi, energiaintenzív ”iparosítási tervet” (61. oldal) igyekszik kiszolgálni. Miközben a „legnagyobb növekedés ezen időszak alatt az iparban tapasztalható, itt közel 26%-os energiafelhasználás-növekedéssel számolunk” (193. oldal), a szektortól 2050-ig csak 12,31%-os ÜHG kibocsátás csökkentést vár el a kormányzat. Sőt, a Terv 2030-ig megengedi, hogy az ipar növelje üvegházgáz kibocsátását.
A fosszilis energiafüggő gazdaságból egy energiatakarékos, megújuló energia alapú gazdaságba való átmenet felgyorsítása,amint a szakmai jelentés is mutatja, ötezermilliárd forintos gazdasági és társadalmi hasznot, 8,8% GDP-növekedést hozna 2030-ig és több mint 50 ezer új, tartós munkahelyet teremtene Magyarországon.
2024 tavaszán írtuk le, hogy „Ne üljünk fordítva a lovon: a felülvizsgált klímaterv nem áldozhatja fel az eddigi hazai és uniós kibocsátáscsökkentési és energiamegtakarítási vállalásokat, erőfeszítéseket az erőltetett és válságújratermelő újraiparosítás kedvéért.” Most sajnos ezt látjuk.
Ábra: Ipar üvegházgáz szennyezése 2022 előtt (sárga színnel) és a terv szerint (türkiz színnel). A zöld görbe a 2019-es NEKT tervezete. Forrás: https://1point5.caneurope.org/necps-tracker/
Dekarbonizáció - félgőzzel
A NEKT a várakozásokkal ellentétben nem tartalmaz a szén/lignit kivezetésre útitervet ütemezéssel; a szövegben csak a 2029 végi áramtermelésből való szénkivezetési céldátum szerepel. Nincs célkitűzés a lakossági fűtésből való szénkivezetésre (a korábbi NEKTben volt). A Terv igen általánosan úgy fogalmaz, hogy „A Mátrai Erőmű környékén a lignit alapú fűtéssel érintett háztartásokat kiemelten kell kezelni. A revitalizáció és az átállás során a NEKT célja, hogy a lakossági fűtési energiát fokozatosan tiszta energiával váltsák ki, és csökkentsék az energiafogyasztást.” Ehelyett pontos célszámokra, intézkedésekre van szükség.
A Terv nem határoz meg ütemtervet a metánkibocsátások csökkentésére sem. A metán már eddig is kb. fél fokkal súlyosbította a globális felmelegedést. A földgáz-és kőolaj koncessziók pedig az energiaátmenettel, vállalt hazai éghajlatvédelmi és energiaátmeneti célokkal ellentétes irányba hatnak.
Megújuló energia – a változás szele
A megújuló energia termelésének és fogyasztásának kiegyenlítése a következők okos kombinációjával megoldható: megújuló energiaforrások mixe, áram- és hőszektor átjárhatósága, energiatárolás, decentralizált és okos hálózat, keresletoldali szabályozás, megújulóenergia-import és átmenetileg a meglevő gázerőművek. Az időjárásfüggő napenergia és a szélenergia együttes, egymás melletti termelése kiegyensúlyozza a kilengéseket, kiszámíthatóbb, tervezhetőbb rendszert, egyszerűbb és olcsóbb szabályozást eredményez. A nap- és a szélenergia hasznosítása párhuzamosan fejleszthető, így szakértők szerint 2030-ra a szélenergia kapacitása elérhetné a napkapacitás felét. Ennek lehetőségére tőkeerős vállalkozások várnak. A mai modern szélturbinák az ország sok táján tudják hasznosítani a légmozgást, az új szélerőművek éves kihasználtsága már 40% körül mozog. A szélenergia területigénye - ugyanakkora teljesítményre vetítve - század akkora, mint a naperőműé.
A Tervben amegújuló energia tervezett részaránya nem felel meg az EU elvárásainak (34% helyett csak 30%). A szélerőmű-potenciál nincs kihasználva.
Épületek energiahatékonysága: lehetőség az építőipar számára
Hazánkban a primer energiafogyasztás 40%-áért az épületállomány felelős, 2050-ig évente az épületállomány 3%-át és több mint 100 ezer lakóépületet kellene felújítani.
A NEKT az épületállomány energetikai megújításáról kimondja, hogy „A hazai ingatlanállomány túlnyomó része, 3,85 millió háztartás „DD” vagy rosszabb kategóriájú, vagyis energetikai szempontból elavultnak számít és energetikai korszerűsítésre szorul.” (135. oldal). Ugyanakkor nem határoz meg intézkedéscsomagot, ütemtervet. Tervez a szektor kibocsátásának csökkentésével, de nem mutatja be igazán, hogy ezt hogyan kívánja elérni.
Energiaközösségek – félrecsúszó segítség
Az energiaközösségek lehetséges szerepéről illetve általánosságban néhány korábbi és tervezett intézkedésről beszél ugyan a NEKT, és a regisztrált energiaközösségek számát is említi, de konkrét intézkedést csak olyat említ, ami nem az alulról induló helyi kezdeményezések számára egyszerűsíti az engedélyezést. Ahogyan 2024 tavaszán írtuk: „a tervezett intézkedéseknek a valódi, alulról jövő energiaközösségeket kellene ösztönöznie, hogy a különböző - lakossági, önkormányzati, KKV - fogyasztók együttműködése egyenlő eséllyel jelenhessen meg az energiapiacon, így kivehessék részüket az igazságos energiaátmenetből, hozzáférjenek a tiszta energiához, sőt minél nagyobb részben tudjanak energia-önellátók lenni.”
Miközben a NEKT-ben a "támogató keret fő elemeire és annak végrehajtására vonatkozó főbb elveknek" kellene szerepelniük, a megfogalmazások túl általánosak: bár a támogató keret elemei megemlítésre kerülnek, de a végrehajtásuk elveiről csak keveset tudhatunk meg. Figyelemre méltó, hogy a Terv sokkal többet beszél a hőenergia-közösségekről, miközben a velük kapcsolatos definíció 2024-ben történő hatályba léptetésén kívül semmilyen intézkedés, de még egyeztetés sem történt.
Közlekedés: nagy elvárások konkrét intézkedések nélkül
Magyarországon az összes szén-dioxid-kibocsátás 20 százalékát a közlekedési szektor, ennek 98 százalékát pedig a közúti közlekedés adja. Vonattal szállítva bocsátjuk ki a legkevesebb üvegházgázt. Belvízi hajóval másfélszeresét-, kamionnal öt és félszeresét-, repülővel negyvenháromszorosát bocsátjuk ki. Vonattal utazva bocsátjuk ki a legkevesebb üvegházgázt. Busszal ennek két és félszeresét-, autóval háromszorosát-, repülővel ötszörösét bocsátjuk ki. Ha Magyarország a globális kereskedelem közép-európai logisztikai központjává válik, az gazdasági szerkezettorzulást okoz és helyrehozhatatlan környezeti és egészségügyi károkkal jár. A közlekedés szektorban jelenleg alig érvényesül a szennyező fizet elve.
Mindezek ellenére 2013 és 2023 között a KSH adatai szerint 38%-kal (tehát több mint egyharmadával) nőtt a gyorsforgalmi úthálózat, és 37%-kal nőtt a közúti gépjárművek száma (4 168 651-ra, a 9,59 millió lakoshoz). Mindeközben 2%-kal csökkent a vasútvonalak hossza, és 3%-kal csökkent a vasúti személykocsik száma. 2003 és 2023 között a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasainak száma 291%-ra, az érkező áruk és postai küldemények tömege (tonnában kifejezve) 315%-ra nőtt.
A NEKT rögzíti, hogy „A közlekedési energiafelhasználás mérséklése érdekében elsődleges fontosságú a közösségi közlekedés fejlesztése, illetve kihasználtságának növelése, továbbá az áruszállítás részére reális opcióként kell biztosítani a vasúti szállítmányozást”. Hangsúlyozza az elektrifikációt is. Minderre a terv igen ambiciózusan 2020 és 2050 között 92,86%-os ÜHG kibocsátás csökkentést tervez. Ugyanakkor nem fejti ki, hogy milyen intézkedésekkel tervezik megfordítani a jelenlegi trendeket, amelyek mindezzel ellentétesek.
A belvízi hajózás, illetve TEN-T kikötői beruházások támogatása (98. és 153. oldal) átgondolatlan, figyelembe véve a közlekedési mód fajlagosan magas energiaigényét és ÜHG kibocsátását, és a megbízhatatlan vízhozamokat.
Energiaszegénység - homályos
Pozitív előrelépés, hogy a NEKT meghatározza a sérülékeny fogyasztó, és az energiaszegénység fogalmát. Ugyanakkor nem szerencsés, hogy ide köti a vitatott és igen költséges (2023-ban „közel 3360 milliárd” forintba kerülő) rezsivédelmet. A konstrukció ellentmond a szennyező fizet elvének, és gátolja az energiahatékony intézkedések terjedését. Maga a dokumentum is elismeri, hogy 2022-ben „A szabályozásváltozásból adódó áremelkedés hatására a magyar lakossági földgázfogyasztás jelentős csökkenésnek indult.” (212. oldal). Az energiaszegénység kérdésköréről a szűkszavú megfogalmazás sem célt, sem tervet, sem szempontot vagy jövőképet nem fogalmaz meg, ami remélhetőleg széles teret enged a Nemzeti Szociális Klímaterv közös, minden szempontot figyelembe vevő kialakításának.
Erdők, mezők, vizes élőhelyek – az üvegházgáz-nyelő kapacitás téves számítása
A hazai klímatörvény 2050-re célozza a klímasemlegességet, azaz hogy nem bocsát ki az ország több üvegházgázt, mint amennyit Magyarország (természetes) nyelő kapacitásai elbírnak. Mivel a modellezések szerint az üvegházgáz kibocsátást 2050-re 4,5 millió tonnára tudják csökkenteni, ezért ezt a természetes nyelőknek - erdők, mezők, vizes élőhelyek - kell(ene) ezt a maradékot elnyelni. A természetes gyepekre, a vizes élőhelyekre, az erdőkre tehát egyszerre van szükség éghajlatvédelmi, természetvédelmi szempontból, miközben a fa biomasszát energetikai célokra is használják. Egyensúlyt kell találni: itt olvashat róla vagy itt.
A NEKT utal rá, hogy az üvegházgáz-nyelő nyelő kapacitások alakulása meglehetősen hektikus (171. oldal), így arra megbízható koncepciót építeni nem könnyű. A Terv készítői nem reális feltevéssel dolgoztak, hogy „a mortalitás sem a klímaváltozás, sem más ok miatt nem fog jelentősen megnövekedni, hanem az eddigi trendeket követi, a fák növekedése is a közelmúlt ütemében fog tovább folytatódni.” (160. oldal) Maga a szöveg is érzékelteti (87. oldal), hogy pontosítani kívánják az ÜHG leltárat – egyebek mellett a LULUCF-Mátrix projekt keretében (87 oldal). Mivel a nemzeti klímavédelmi törvényben is legkésőbb 2050-re kitűzött klíma-semlegesség egyik oldala az ÜHG nyelő kapacitásokon múlik, ezért ennek megbízható tervezése alapvető fontosságú.
A zöld jelző a szövegben nagyon sokszor megjelenik, ami egyfelől érthető, másfelől sokszor korántsem tisztázott, hogy vajon mit értenek pontosan „iparzöldítés”, „energiafelhasználás zöldítés”, „zöld prémium”, vagy éppen „zöldíthető energiafajták” alatt?
A magyar nyelv sok esetben máshogyan értelmezi az összetett szavakat egybe írva, mint külön. A zöldgazdaság (így egybeírva) mást jelent, mint a zöld gazdaság. A zöldgazdaság a fenntarthatóság elveit a lehető leginkább figyelembe vevő tevékenység, míg a zöld gazdaság fogalma inkább zöldrefestésre utalhat.
Február végén csatlakozott a hálózathoz, így működésbe lépett a Közösségi Energia Szolgáltató Nonprofit kft első napelemes rendszere. Ezzel a pillanattal elkezdődött a termelés az MTVSZ energiaközösségében. Nagy utat jártunk be idáig, és bár még így is nagyon az elején járunk, fontos, hogy röviden összefoglaljuk az eddigi tanulságokat.
Ennek az időszaknak a legfontosabb eredményét és értékét nem is a wattokban érdemes mérni, amelyeket mostantól tisztábban állítunk elő és használunk fel. Ennél még többet számít a tapasztalat, amit gyűjtünk: ennek köszönhetően lehetünk egyre jobbak és kreatívabbak a következő projektek során.
Ezzel a blogposzttal ennek a legfontosabb értéknek, a tapasztalatnak az összegzése a célunk. Mert ezeket nem csak magunknak gyűjtjük - ahogy eddig is -, segíteni szeretnénk minden közösségnek, aki ebbe a szép feladatba kezd. Vigyázat, elég technikai és bürokratikus elemzés következik.
Nézzük tehát meg, hogyan telt a 2024-es év, mi vezetett odáig, hogy az energiatermelés megkezdődhetett az első helyszínünkön, a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorházon, amelyet a tervek szerint továbbiak követnek majd - akár már idén is.
A csatlakozási igény bejelentése
2024 elején többféle külső bizonytalansági faktor jellemezte a projektet, nekünk viszont le kellett tenni a garast egy elképzelés mellett, különben az egész ügy garantáltan kútba esik.
Az volt a kérdés, hogy bejelentsük-e a csatlakozási igényt, vagy még ne.
Alapesetben és logikusan egy a miénkhez hasonló fejlesztési folyamat így nézne ki:
Egy ajánlattételi felhívás során kiválasztunk egy céget a kivitelezésre,
A cég elindítja a csatlakozási igénybejelentést a saját tervei alapján,
Három hónappal ezután megérkezik a bejelentést jóváhagyó Műszaki-Gazdasági Tájékoztató (MGT) az áramszolgáltatótól, ami gyakorlatilag a munkák elvégzését jóváhagyó engedély és feltételek.
Elindul a kivitelezés
Egy energiaközösség beruházása általában ennél komplexebb, így a folyamat is legtöbbször más lesz. A mi esetünk egy pályázatból finanszírozott, minisztériumi mintaprojekt, amelyet egy fővárosi tulajdonban lévő, önkormányzati ingatlant (a Jurányit) bérlő civil szervezet (a FÜGE Egyesület) hajt végre egy másik, közreműködő (a KESZ) segítségével, nos, az közel sem ennyire áramvonalas.
A teljes kép bemutatásáról könyvet lehetne (és kellene is) írni, így most csak a lényegre szorítkozunk, kihagyva számos apró részletet és komplexitást:
Az MGT-re várakozva az ajánlatunk elavulhat, mert kicsúszhatunk a jogszabályi határidőkből és az euró-árfolyam is okozhat addig kellemetlen meglepetéseket.
Ráadásul a projekt éppen egy hosszabbítási kérelem elbírálására várt a Energiaügyi Minisztériumtól - amivel kapcsolatban eléggé biztosak lehettünk abban, hogy megkapjuk (hiszen ez egy mintaprojekt, aminek a sikerességében érdekelt maga a minisztérium is), de a kivitelezővel addig nem tudunk aláírni a szaggatott vonalon.
Lényegében e körülmények miatt döntöttünk úgy, hogy be kell nyújtanunk a csatlakozási igényt annak érdekében, hogy minél előbb kezünkben legyen az MGT. Az E.On hálózati engedélyes kollégáival egyeztetve arra jutottunk, hogy az indikatív árajánlatokra alapozva leszerződünk egy céggel a csatlakozási igénybejelentés beadására, vállalva a kockázatot, hogy később nem ők lesznek a kivitelezők.
Úgyhogy így is tettünk.
Fontos nyári háttérmunkálatok
A kérelmet beadtuk, annak az elbírálási ideje három hónap, a meghosszabbítási döntés beérkezésének ideje pedig bizonytalan.
Amíg nem haladhattunk semmit a projekt fizikai megvalósítása terén, addig is a háttérben értékes munkát lehetett végezni:
További EK-helyszínek előkészítése
Az energiaközösségünknek számos tagja lesz, szerte Magyarországon, legalábbis ez a terv. Folytattuk ezeknek az előkészítő munkálatait.
Részleteket egyelőre nem mondhatunk, mivel nincsenek még szerződéses szakaszban az ügyek. Annyit elárulhatunk, hogy vannak közöttük kisebb és nagyobb települések, amelyekben nagy nappali energiafogyasztású intézmények kaphatnak saját napelemes rendszert.
Részvétel a törvényhozói munkában
Meghívást kaptunk az Energiaügyi Minisztérium Energiaközösség Munkacsoportjába, ahol a Villamosenergia Törvény módosításának előkészítésében volt lehetőségünk közreműködni.
Többek között javaslatot tehettünk arra is, hogy mivel egészüljön ki az energiaközösségek tevékenységi köre és az EK-k jogi formája. Ezek kulcskérdések.
Sikerült elérni, hogy egyesületet is lehessen energiaközösségként regisztráltatni a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál, tehát a legrugalmasabb jogi forma is elérhetővé vált a közösségek számára. Ez azért fontos, mert a magánszemélyek csatlakozása (és kilépése) nagyságrendekkel egyszerűbb ebben a szervezeti formában, mint bármilyen más esetben (a szövetkezetektől a nonprofit kft-ig).
A másik fontos eredmény, hogy fel lehet venni tevékenységként az energiahatékonysági szolgáltatást. Ez megnyitja a lehetőséget az előtt, hogy energiaközösségek a tagok energiafogyasztásának csökkenését is célul tűzhetik ki, illetve a szemléletformálás is e tevékenység alatt végezhető.
A társasházi villamosenergia-megosztásra is született itt több hasznos javaslat. Ezek abszolút húsbavágó kérdések lehetnek honfitársaink százezreinek számára, ezen múlik sokak otthonának hozzáférése a jó energetikai megoldásokhoz.
Ezeken az munkacsoporti üléseken heti rendszerességgel tudtunk részt venni ebben az időszakban, az MGT-re várva. Nagyon jelentős, hosszú távú haszon származhat az ilyen jellegű együttműködésekből.
Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése
Budapesten tartották a 16. Citizens’ Energy Forumot, amely az év egyik legfontosabb energiaügyi eseménye, itt volt Európa közösségi energiával foglalkozó szakértelmének jó 80 százaléka. Többeket elinvitáltunk a Jurányiba terepszemlére, köztük az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának jogászát és a Föld Barátai Európa két munkatársát is.
Szóval így tudtuk optimalizálni a kényszerű várakozással telő időszakot is. Minden kapcsolat és tapasztalat megéri, mert a további projekteket erősíti.
Aztán hamarosan kiderült, hogy a várakozás egyáltalán nem tart olyan sokáig, mint előzetesen gondoltuk…
Mindössze két hónappal a csatlakozási igény benyújtása után kézbesítette a postás az MGT-t, azaz a Műszaki-Gazdasági Tájékoztatót.
A Tájékoztatóban foglalt feltételek elfogadására három hónapot biztosít a jogalkotó: ezt teljes mértékben ki kellett használnunk, hogy minél hosszabb időt hagyjunk magunknak a kivitelezésre, ha majd megérkezik (végre) a projekt meghosszabbítási kérelmének jóváhagyása.
Június 27-én, a határidő lejártának napján jeleztünk vissza, hogy elfogadjuk a Műszaki Gazdasági Tájékoztatót.
Végül szeptember végére megérkezett a projekthosszabbítás jóváhagyása is. Az óra ketyeg, a kocka el van vetve.
Indul a visszaszámlálás: ősszel termőre fordul a projekt
Megírtuk a pénzügyi és egyéb beszámolókat, okt 1-én kiírtuk a tendert a kivitelezésre és innen már felgyorsultak az események. Amit persze szívesen vettük, hiszen innentől már erősen ketyegett az óra az újabb határidőig: az Energiahivatal energiaközösségünket jóváhagyó határozatában meghatározott dátum, mely szerint december 31.-ig hálózatra kell csatlakoztatnunk a napelem-rendszert.
December 17-én érkeztek a villanyszerelők és a vezetékezésen dolgoztak, a földszinten lévő kapcsolószekrényig kellett eljuttatni a tetőn termelődő wattokat.
Akadt némi probléma a födém áttörésével, így konkrétan január 8-án valósítottuk meg a készre jelentést. Cserébe bónuszként új hófogók is kerültek a Jurányi tetejére.
Néhány héttel ezelőtt pedig a fogyasztásmérő is “okos” lett, megtörtént az inverter hálózatra csatlakoztatása és az üzembe helyezés, ezzel pedig elindult az energiatermelés a KESZ első partnerénél.
Nehéz szavakba önteni az érzéseinket most. A hatalmas sikerélmény mellett nem is lehetnénk motiváltabbak a jövőre nézve. Az igazságos zöld átállás folytatódni fog Magyarországon, a KESZ kapcsán pedig olyan értelmes, értékteremtő munka zajlik, ami azt elősegíti.
Az éghajlatváltozás és hatásai (egyre gyakoribb és nagyobb időjárási szélsőségek, pl. hőhullámok, aszály, villámárvizek, az élelmiszertermelés és vízgazdálkodás zavarai) már itt van a mindennapjainkban. Az Európai Unió élenjár az éghajlati válság kezelésében, de további lépésekre van szükség.
Az Európai Unió Szociális Klímaalapját azért hozták létre, hogy segítse az energia- vagy közlekedési szegénységben élő háztartások, mikrovállalkozások javát szolgáló intézkedések és beruházások finanszírozását.
A Szociális Klíma Alap
A Szociális Klíma Alap segít az Uniós tagállamoknak megbirkózni a legsürgetőbb társadalmi kihívásokkal, mint amilyen az energiaárak és a lakhatás megfizethetősége, továbbá a közösségi közlekedés és az ahhoz való hozzáférés javítása. Ezeket olyan zöldberuházások finanszírozásával kell megtenni, amelyek az energia- és közlekedési szegénység alapvető okait kezelik. Minden intézkedésnek a leginkább érintett csoportokat kell céloznia.
A tagállamok által kidolgozandó és június végéig az Európai Bizottság felé benyújtandó nemzeti Szociális Klímaterv tartalmazza ezen intézkedéseket, kezelési terveket:
Az energia- és közlekedési szegénységben érintett háztartások becsült száma;
Javasolható tartós hatású új és meglévő nemzeti intézkedések és beruházások, és annak leírása, hogy ezek a zöldberuházások hogyan segíthetik elő a szakpolitika célkitűzéseinek elérését;
A karbon-díj háztartásokra gyakorolt hatásának megbecslése, területi és jövedelmi eloszlással;
A terv megvalósításának becsült költségei és becsült hasznai;
A végrehajtás részletes időterve, a mérhető nyomonkövetés (monitoring) indikátorai;
A tervezet társadalmi konzultációja összefoglalása, valamint annak részletei, hogy az érdekelt felek javaslatait hogyan vették figyelembe a terv elkészítése és végrehajtása során.
Az energiaszegénység és a közlekedési szegénység országonként, sőt esetenként régiónként is eltérő lehet. Ezért az egyes tagállamok Szociális Klímatervének le kell képeznie a helyi viszonyokat. Kezdetben célszerű a meglévő adatokat felhasználni; később aztán lehet finomítani az adatforrásokat és az indikátorokat.
Olyan intézkedéseket, zöldberuházásokat kell tervezni, amelyek csökkentik a célcsoportok fosszilis energiafogyasztását. Mindez 2030-ig 8,8% GDP megtakarítást eredményezhet a magyar gazdaság számára, főként a fosszilis import csökkenéséből és az alacsonyabb villamosenergia-számlákból, továbbá az elkerült környezeti és egészségügyi károkból adódóan. Ilyen zöldberuházás például a lakások energetikai felújítása, a szociális bérlakások, a fűtés-hűtés megújuló energiákra való átállítása vagy az alulról szerveződő megújuló energiaközösségek. A közlekedési szektorban ilyen zöldberuházás a közösségi közlekedés megújulóenergia-alapúvá tétele és használata, hozzáférhetősége javítása.
Időlegesen közvetlen jövedelemtámogatás is adható a zöldberuházások által célzott csoportoknak. Ez átmeneti támogatás, amelynek idővel csökkennie kell, ahogyan a zöldberuházások költségmegtakarítási előnyei megjelennek. A közvetlen jövedelemtámogatás az összes támogatási keret legfeljebb 37,5%-a lehet.
Ezzel összhangban a fosszilis energiaipar befektetéseit teljes mértékben ki kell zárni a Szociális Klímaalapból. Az is biztosítandó, hogy minden intézkedés megfeleljen a „Ne okozzon jelentős kárt” (DNSH) elvnek.
Szükség lesz támogató szolgáltatásokra: ezek fő feladata az információk eljuttatása a célcsoportokhoz és tanácsadás. Maguk a tagállamok is kaphatnak technikai segítségnyújtást.
A Szociális Klímaalapból támogatható szakpolitikai intézkedések. Forrás: AZ ETS 2 ÉS A SZOCIÁLIS KLÍMAALAP MŰKÖDÉSE: ÚTMUTATÓ A NEMZETI DÖNTÉSHOZÓK SZÁMÁRA
A Szociális Klímaterv nagyon sok területet érint, különösen a gazdaságfejlesztést, az energiapolitikát, az éghajlatvédelmet, a közegészségügyet és a szociális védelmet. Ezért e területek szakértőinek hatékony és érdemi együttműködése kulcsfontosságú a tervezéskor.
Szükség lesz a regionális és helyi önkormányzatok bevonására is, mint helyi szervezőre, döntéshozókra és adatforrásra (pl. közüzemi szolgáltatások). Továbbá a helyi civilszervezetek kulcsszerepük van az érintett lakosság érdekképviseletében és intézkedésekkel való elérésében.
Mennyi pénzről beszélünk a magyar Alapban?
Egy nemrég megjelent tájékoztató szerint mindez európai szinten 86,7 milliárd eurót jelent, ami lakosságarányos elosztás esetén Magyarországnak kb. 741 milliárd forintot jelentene. Mivel azonban az EU ezeket a forrásokat a szociális szükségletek alapján progresszíven osztja, a végösszeg várhatóan ennél jelentősen nagyobb lesz. 2025 elején a tervezést irányító Energiaügyi Minisztérium összesen 1500 milliárd Ft elérhető forrásról beszélt. Ha 10 millió forintos lakásfelújítási átlagköltséggel számolunk, az csaknem 150 ezer otthon energetikai felújítására lehet elég.
Honnan lesz a Szociális Klíma Alapban pénz?
Szakértők szerint leghatékonyabban gazdasági ösztönzőkkel érhető el a kívánt változás, amikkel felgyorsítják az energiaátmenetbe való európai beruházásokat, csökkentve a fosszilisenergia-függést és az üvegházgáz-kibocsátást. A karbon-mentesítéshez (szén, kőolaj, földgáz fokozatos kivezetése) és a klímasemlegesség eléréséhez 2050-ig való hosszútávú tervezésre és ütemezett beruházásokra van szükség az energiatakarékosság, -hatékonyság, a megújuló energia terén, minden szektorban. Ehhez következetes jelzéseket, ösztönzőket kell adni a gazdasági élet szereplőinek.
Várhatóan 2027-től tehát Európa-szerte karbon-díjjal (karbonadó, szénadó) fognak találkozni a fogyasztók. A karbon-díj célja, hogy gazdasági ösztönzést adjon a kibocsátáscsökkentésnek, és ezáltal támogassa a közös EU-s és nemzeti éghajlatvédelmi és energiaátmeneti célok, vállalások elérését. A karbon-díj elsődlegesen a fosszilis tüzelőanyagok (szén, a földgáz, a fűtőolaj, a benzin és a gázolaj) forgalmazóit terheli majd. A szakpolitika 45 eurós tonnánkénti karbon-díjat céloz, de mivel nincs rögzített árplafon, ezért e fosszilis árak magasabbak is lehetnek.
A karbon-díjat a forgalmazók sajnos várhatóan a fogyasztókra fogják továbbterhelni. Ez viszont aránytalanul terhelné azokat a háztartásokat, amelyek jövedelmük nagyobb részét költik energiára (fűtésre, áramra), és nincs módjuk arra, hogy áttérjenek más, nem fosszilis, kevésbé szennyező és egészségkárosító alternatívákra. Az energia-, vagy közlekedési szegénységben élők különösen kiszolgáltatottak. Ezért indul a Szociális Klímaalap (Social Climate Fund) a tervek szerint 2026-ban, tehát egy évvel a karbon-díj bevezetése előtt. A karbon-díjból származó bevételeket pedig elsősorban az energia- és közlekedési szegénységben élő lakosságnak csatornázzák vissza, a Szociális Klíma Alapon keresztül.
A karbon-díj annál megterhelőbb, minél nagyobb arányban kell a háztartásoknak a költségvetésükből a növekvő energia- és közlekedési költségekre költeni. A költségteher nagyobb lesz az alacsonyabb jövedelmű tagállamokban, különösen a közép-kelet-európai régióban (mint például Lengyelország, Magyarország vagy Litvánia). Ezért a méltányosság és a szolidaritás elve alapján a Szociális Klímaalapot progresszív képlet alapján osztják el a tagállamok között, így az alacsonyabb jövedelmű országok, ahol nagyobb az energiaszegénység, többet kapnak. Így egy olyan eszköz kerül a nemzeti döntéshozók kezébe, amely a rendelkezésre álló kibocsátás-kereskedelmi ún. ETS 2 bevételi forrásokat használhatja fel. Ennek terve a Szociális Klímaterv.
Szociális Klímaterv Magyarországon
Hazánkban a terv felelőse az Energiaügyi Minisztérium. Az előzetes egyeztetések alapján a magyar Szociális Klímaterv kiemelten foglalkozik majd az épületek energiahatékonyságával. Ahogyan az EM képviselője egy tavaly őszi szakmai konferencián fogalmazott: „Magyarország az energia 40%-át otthonokban használja fel. Az energiafogyasztás kétharmada pazarló. Lemaradásban vagyunk a házfelújítási beruházások terén.” Ugyanezen a konferencián egy nem-kormányzati szakértő úgy fogalmazott, hogy „a lakásállomány az a csatatér, ahol elveszíthetjük vagy megnyerhetjük a klímaváltozás elleni háborút.”
Abban egyetértés van, hogy sok évre előre kell tervezni, hogy kiegyensúlyozott kereslet alakulhasson ki, és az építőipari vállalkozások előre tudjanak tervezni. A fogyasztóknak is előre kell látni a lehetőségeiket, hogy tervezni tudják a kiadásaikat. Például a hőszivattyús villanybojler gyors eredményt adhat: ez kiegyenlítő rendszer is lehet, hiszen többezer villanybojler okosmérővel vezényelt és időzített működtetése komoly energiatároló hatást is eredményezhet.
A legnagyobb megtakarítási lehetőség a legrosszabb energiahatékonyságú otthonoknál van. Alapos energetikai felmérés kell mindegyik lakásnál, hogy teljes, részleges vagy szakaszos felújítás-e a legjobb.
Képzésekre van szükség, hogy ennyi lakásfelújításhoz legyen elég szakember. Továbbá félő, hogy lesz egy ár-felvivő hatása.
A magyar Nemzeti Energia és Klímaterv szerint az energiaszegénység itthon 300 ezer főt érint, valójában, szakmai felmérések alapján (Habitat for Humanity) inkább ennek legalább 4-szeresét.
Közlekedési szegénység a Szociális Klímatervben – több a kérdés, mint az állítás
A közlekedési szegénység csökkentését is célozhatja a Szociális Klímaterv, de számos nyitott kérdést meg kell válaszolni és kevesebb adat áll rendelkezésre a tervezéshez, mint az energiaszegénység esetében. Mindezek miatt még kérdéses, hogy megjelenik-e a magyar intézkedések között és ha igen, hogyan.
Az aktív közlekedés (sétálás, kerékpározás) támogatandó, de mivel a teljes magyar infrastruktúra nem fejleszthető érdemben a keretekből. Kampányszerű intézkedés pl. néhány száz elektromos autó szétosztása sem segít a közlekedési szegénység tartós és szisztematikus csökkentésében.
Szakemberek egy része nem ajánlja a közösségi közlekedés ingyenessé tételét, mert az valójában nem csökkenti az autóhasználatot, legfeljebb a gyaloglást és a kerékpározást. Ugyanakkor hektikus utasforgalmat és megugró fenntartási költségeket okozhat, ami a színvonal zuhanása miatt esetenként éppen a célközönség autózás felé fordulását is okozhatja.
Ugyanakkor hatékony intézkedés lenne a meglévő közösségi közlekedési rendszerek fejlesztése, megújuló energiahasználatra állítása. Mindez kombinálható az igény alapú szolgáltatásokkal (on-demand PT service) és a szociális közlekedés (social transportation) megközelítéssel.
Meg kell beszélni
Mint látható, a Szociális Klímaterv tartalmát, intézkedéseit illetően rengeteg a kérdés, amelyeket közösen, sokféle szakterület tudásának és tapasztalatainak felhasználásával, érdemi és többkörös szakmai és társadalmi konzultációval kell megválaszolni. A nemzetközi szakirodalom éppen ezért az egyeztetések, megbeszélések mielőbbi megkezdését javasolja.
A teljes angol nyelvű, „Putting the ETS 2 and Social Climate Fund to Work Impacts Considerations, and Opportunities for European Member States” című anyag elérhető itt.
A „Contribution to the consultation on the DNSH technical guidance for the Social Climate Fund” (Hozzájárulás a Szociális Klímaalap DNSH technikai útmutatójáról szóló konzultációhoz) című anyag elérhető itt.
Kövess minket a 
Olvass minket a 