Adósság vagy igazság?
Etiópia adósságválsága a globális pénzügyi rendszer kritikája

szerző: Farkas Virág 

Etiópia, eurokötvény és a londoni per árnyéka

2026 január elején Etiópia megállapodott az eurokötvényének magánbefektetőivel köztük a VR Capital és a Farallon Capital Management alapokkal az adósság átstrukturálásáról. A megállapodás azonban nem aratott osztatlan sikert. Az ország hivatalos, állami hitelezőit tömörítő Hivatalos Kölcsönadó Bizottság szerint a tervezet nem felel meg a „Hasonló bánásmód” elvének. A Debt Justice számításai alapján a kötvénytulajdonosok 28%-kal kedvezőbb visszafizetési feltételekhez jutnának, mint a kétoldalú állami hitelezők. Válaszul az egyik befektető csoport jogi lépésekkel fenyeget, és londoni bíróság elé vinné az ügyet.

De hogyan jutott idáig az ország?

“Ethiopia’s great run” - felemelkedés/növekedési időszak

A 2000-es évek elején Etiópia Afrika egyik leggyorsabban növekvő gazdasága volt. A Világbank akkori értékelései szerint az ország jó eséllyel 2025-re akár el is érhette volna a közepes jövedelmű (middle-income) státuszt. A kormány ambiciózus fejlesztési programot indított a vasútépítés, energetikai beruházások, ipari parkok, oktatás és egészségügy fejlesztésére. Ehhez azonban külföldi devizára, elsősorban dollárra volt szüksége, így 2014-ben Etiópia kibocsátotta első, 1 milliárd dollár értékű állami eurokötvényét. A gyakorlat akkoriban elterjedt volt, több afrikai ország is a nemzetközi tőkepiacok felé fordult, mert a kötvény gyors és nagy összegű forráshoz juttatta az országot. (Az eurokötvény lényegében egy nemzetközi piaci kölcsön: befektetők dollárt adnak a kormánynak, cserébe rendszeres kamatfizetést és a teljes összeg visszafizetését várják a lejáratkor. A szerződés angol jog alá tartozik, ezért jogvita esetén az ügy az Egyesült Királyság bíróságai elé kerülhet.)

Lejtmenet

A várt növekedést katasztrófák sorozata döntötte meg. COVID-19, háború a Tigray régióban, súlyos aszályok és árvizek. Az erősen mezőgazdaságra támaszkodó gazdaság megrendült, milliók kerültek élelmiszer és vízhiányba. A dollár erősödött, az etióp birr gyengült, így a devizában fennálló adósság terhe tovább nőtt. 2021-ben Etiópia jelezte, hogy a G20 új kezdeményezése, a Common Framework keretében adósságátütemezést kér. A mechanizmus célja az alacsony jövedelmű országok adósságainak rendezése, az állami és magánhitelezők hasonló kezelésének biztosításával. A rendszert ugyanakkor sok kritika éri lassúsága és a magánhitelezőkkel szembeni korlátozott jogi eszközei miatt. 2023 végén Etiópia nem teljesítette egyik esedékes kötvényfizetését.

Újratárgyalás

Hosszas egyeztetések után 2025 tavaszán Etiópia megállapodott az állami hitelezőkkel köztük Franciaországgal és Kínával az átütemezésről. Ezzel párhuzamosan folytak a tárgyalások a kötvénytulajdonosokkal is. 2026 januárjában megszületett a megállapodás a magánbefektetőkkel is, ám az állami hitelezők bizottsága  ezt elutasította, mivel szerintük sérti a „Hasonló bánásmód” elvét: a magánbefektetők kisebb veszteséget szenvednének, mint az állami hitelezők.

Jog és érdekek

A magánbefektetők londoni perrel fenyegetnek. A Debt Justice élesen bírálja az eljárást, „adósságkeselyű” magatartásnak nevezve azt. Heidi Chow, a szervezet ügyvezető igazgatója szerint az állami hitelezők helyesen utasították el a megállapodást, mert az aránytalan terhet rótt volna Etiópia lakosságára. A G20 Common Framework keretében létrejött megállapodás fontos lépés volt, de jogilag nem kötelező érvényű a magánbefektetőkre.

Erősebb jogi védelemre és az adósság fenntarthatóság és a társadalmi hatások nagyobb súlyú figyelembevételére van szüksége az adósságrendezés alatt álló országoknak.
Fontos lépés lehet a brit jog módosítása, hogy a londoni bíróságok ne engedjék a pereskedést folyamatban lévő átstrukturálás alatt.
A kérdés az, hogy a globális pénzügyi rendszer képes-e úgy átalakulni, hogy a válságba jutott országoknak legyen reális esélyük a kilábalásra anélkül, hogy lakosságuk fizetné meg a túlzott kockázatvállalás árát. Ennek egyik lehetséges megoldása lenne, egy az ENSZ által elfogadott Keretegyezmény a külföldi adósságról, melyben a tagállamok rögzítenék az adósságkezelés alapvető szabályait, beleértve a felelős hitelezés és hitelfelvétel elveit, valamint a természeti katasztrófák és egyéb válsághelyzetek esetére alkalmazandó többoldalú államadósság-rendezési mechanizmust. Ez az egyezmény biztosítaná az emberi jogok elsőbbségét az adósságszolgáltatással szemben, illetve méltányos keretet teremthetne a válságba került államok adósság átstrukturálásához.

Jelen cikk az Európai Unió társfinanszírozásával valósult meg. Tartalma a Magyar Természetvédők Szövetségének kizárólagos felelősségét képezi és nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió álláspontját.

Tarvágás a Bükki Nemzeti Parkban

Az utóbbi időben egyre gyakrabban hallani azt az érvet, hogy az idős erdőket le kell vágni, mert a fiatal erdők gyorsabban nőnek, így több szén-dioxidot nyelnek el, és „jobbak a klímának”. Ez első hallásra logikusnak tűnhet – de csak addig, amíg nem nézzük meg közelebbről, hogyan működik valójában egy erdei ökoszisztéma.

- Ujj Zsuzsanna természetvédelmi szakértő cikke - 

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) tagszervezeteivel évek óta azon dolgozik, hogy az igazságos átmenetet elősegítse, és hogy az érintett 3 vármegye (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Baranya) helyi közösségeinek, civilszervezeteinek és kkv-jainak (mint az Igazságos Átmeneti Alap leendő kedvezményezettjeinek) szempontjait érvényesítse.  

Ehhez járult hozzá a most záruló „Ernyőszervezetünk az igazságos átmenetért” című egyéves VOP Plusz projekt. A MTVSZ és tagszervezetei közötti egyeztetéseket, információáramlást erősítette a témában. A belső és külső rendezvények, szakmai tanulmányok révén segítette, hatékonyabbá tette a monitoring bizottsági munkát és ezzel a hazai igazságos (energia)átmenet előkészítését és megvalósítását. 

Bővebb információ a MTVSZ tevékenységéről: https://mtvsz.hu/vop-plusz-projekt

Projektzáró sajtóközlemény: https://mtvsz.hu/uploads/files/2026/MTVSZ_Sajtokozlemeny_HU_VOPPlusz_projektzaras_2026jan29.pdf

Az igazságos átmenet célja, hogy segítse azokat a magyarországi régiókat – például Borsod, Heves és Baranya megyét –, ahol korábban sokan a szénhez kötődő munkákból éltek. A program támogatja a zöld munkahelyek létrehozását, az átképzést, a helyi közösségeket és vállalkozásokat, hogy a szén kivezetéséből új lehetőség, gazdaságfejlesztés szülessen. Az EU Igazságos Átmenet Alapja Magyarország 3 érintett megyéje számára összesen 90 milliárd Ft-ot biztosít 2022-2029 között.

Ernyőszervezetünk az igazságos átmenetért, VOP_PLUSZ-4.1.5-24-2025-00029

A hazai energiaátállás, valamint az általa érintett háztartások, közintézmények az egyik legnagyobb vesztesei annak, hogy Magyarország nem tett eleget vállalt kötelezettségeinek, s így nem tudta lehívni a megfelelő uniós források zömét. A nemzetgazdaság kára több milliárd euró.

Dönsz-Kovács Teodóra cikke.

Magyarország a helyreállítási és ellenállóképességi terv költségvetésének csökkentésére tett javaslatot, miután nehézséget okoz az Európai Bizottság által a helyreállítási és ellenállóképességi alap folyósításának feltételeként megkövetelt – egyébként korábban a Kormányzat által javasolt és vállalt – reformoknak és beruházásoknak a 2026. augusztusi határidőig történő megvalósítása.

Akárhogyan is zsonglőrködnek a helyreállítási, kohéziós és hazai programok közötti forrásátcsoportosítással a látszólagos haladás érdekében; a késedelmekből, illetve a követelmények hiányos teljesítéséből fakadó forrásvesztés súlyos hiányt okoz a nemzetgazdaságban, így lassítva az ország energetikai átállását.

Paradicsomi állapotok egy helyreállított vizes élőhelyen - a szerző fotója

Papíron megmentjük a természetet. A valóságban viszont a vizes élőhelyek kiszáradnak, a ritka fajok eltűnnek, a természetvédelem pedig sorra veszít el támogatásokat. A Hanság története pontosan megmutatja, hogyan szorul háttérbe a biodiverzitás az uniós milliárdok elosztásában. 

Ujj Zsuzsanna cikke

2020-ban az Európai Unió úgy döntött, megoldja a természetvédelem finanszírozását. A tagállamok vállalták, hogy az EU teljes költségvetésének legalább 10%-át a biológiai sokféleség pusztulásának megállítására és visszafordítására fordítják a következő költségvetési időszakban (2021-2027). Ez az ígéret vonatkozott a 672,5 milliárd eurós helyreállítási alapra is, amely a COVID–19 utáni gazdasági újraindítás egyik legfontosabb eszköze volt. 

Az EU azt is kérte a tagállamoktól, hogy nemzeti helyreállítási terveiket hangolják össze az EU 2030-ig szóló biodiverzitási stratégiájával. Ez a stratégia többek között azt vállalja, hogy Európa szárazföldi és tengeri területeinek 30%-a védelem alá kerül, és évente legalább 20 milliárd eurót fordítanak természetvédelemre. Magyarországon azonban ez az ambíció egyetlen természetvédelmi projektre szűkült – amelyet időközben teljesen töröltek is a tervből. 

A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Fenntarthatóság Felé Egyesület arra szólítja fel a döntéshozókat, hogy ne bővítsék közpénzekből sem a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret, sem más hazai repülőteret. A civil szervezetek szerint a repülés iránti kereslet mesterséges fenntartása és a repülőjegyek árának alacsonyan tartása nem szolgálja a társadalom hosszú távú érdekeit. Szakértők szerint különösen aggályos, hogy a budapesti és a békéscsabai repülőtér bővítését adófizetői forrásokból tervezik, miközben a légiközlekedés jelentős lég- és zajszennyezéssel, valamint rendkívül nagymértékű klímakárosító hatással jár. 

- Marton Miklós cikke - 

 Az október 15-én, Budapesten megrendezett „Volare necesse est? Konfliktusok a repülés körül” című konferencia – a jövő nemzedékek ombudsmanjának társszervezésében – a növekvő légiforgalom, a repülési iparág adómentessége, a zajterhelés és a klímaváltozás közötti összefüggéseket vizsgálta. Közgazdászok, jogászok, orvosok és más szakemberek osztották meg tudományos és gyakorlati tapasztalataikat a környezetbarátabb közlekedés érdekében.