Duna, atomerőmű, ivóvíz

Írta Magyar Természetvédők Szövetsége , 2024. november 18. 10:51 , Hozzászólsz?

 Írta: Marton Miklós 

A kormányzat a nyári szabadságolásokkor, minimális határidővel, egy szűkszavú közleménnyel bocsátotta társadalmi egyeztetésre az atomerőmű hűtővizének a kérdését, amellyel veszélyezteti a Duna élővilágát. Majd a szakmai szervezetek határozott tiltakozása ellenére azt rendeletként közzétette. 

 

A korábbi szabályozás szerint, ha a Duna hőmérséklete a hűtővíz beömlésénél elérné vagy meghaladná a 30Cᵒ-ot, akkor az erőmű teljesítményét csökkenteni kellett. A szabályzás célja az olt, hogy a Duna-völgy élővilágát védje. A nemrégiben hozott szabályozás ezt a védelmet eltörölte. 

 

„Szabad folyású folyó” 

A nyár elején elfogadott Természet-helyreállítási törvény egyebek mellett célként nevesíti, hogy 2030-ra legalább 25000 km szabad folyású folyó legyen Európában. Ennek Magyarországon a Duna-völgy adja a legjobb helyszínt. A Duna egy élő ökológiai folyosó, amely nem csak élőhelyek láncolata, de a fajok szabad mozgásának is helye. Nem véletlen, hogy a Duna-menti nemzeti parkokat összefogó szövetség Európa egyik legsikeresebb nemzetközi együttműködése. Az utóbbi években a folyó - hála a szennyvíztisztító műveknek – újra tiszta lett, amit egyebek mellett a Duna-virágzás visszatérése is szépen mutat. 

 

A Szentendrei-sziget a Dunakanyar felől. Forrás 

 

900 lakatlan sziget, amelyből 147 csaknem érintetlen 

Az EU Duna Régió Stratégia biológiai sokféleséggel foglalkozó szakcsoportjának egyik szakmai kiadványa 2018-ban a Duna-völgyéről kijelentette, hogy a „legértékesebb vízi és szárazföldi ökológiai folyosók közé tartozik, mivel a Duna-medence központján áthaladva a mikro-régió valóságos mentőöve”. 

Pár éve felmérték, hogy a Duna hány lakatlan szigetet rejt. Bár a lakatlan sziget képzete romantikus képzeteket is kelthet, a szakemberek a kérdést természetvédelmi okokból közelítették meg: ezek a szigetek ideális élőhelyet jelentenek számtalan növénynek és állatnak. A kutatás eredménye őket magukat is meglepte. A 3000 kilométer hosszú, 19 országot átszelő folyó több mint 900 lakatlan szigetet fűz fel, amely mintegy 138 ezer hektárt jelent. Ezek a helyek még mindig a folyó eredeti dinamikáját képviselik: bemutatják a természetes folyók eredeti szépségét, értékes élőhelyeknek adnak otthont egyedülálló növény- és állatvilággal. Méretükben, felépítésükben és eredetükben nagyon változatosak. A kutatók szerint 147 sziget teljesen természetes állapotban van, és így Európa ritka vadonjai közé tartoznak. Ahogyan fogalmaztak: „A Duna európai jelentőségű ökológiai folyosó. Változatos élőhelyeivel együtt Közép- és Délkelet-Európa biodiverzitásának zöld mentőövét alkotja.” 

 

A számos dunai lakatlan sziget egyike: a Szlovákia és Magyarország között lévő Helemba-sziget, amelynek saját Facebook oldala is van. Forrás 

 

„Ez csak néhány fokkal lenne melegebb” 

Egy márciusban megjelent cikk szerint a Paksi Atomerőmű másodpercenként 100 köbméter vizet szív be a Dunából, ami egy nap alatt 8,64 millió köbméter vizet jelent. Ezzel nagyjából 3456 darab ötvenméteres versenymedencét lehetne megtölteni – minden egyes nap. Tehát nem egy Rákos-patak nagyságú vízről beszélünk, hanem mondjuk az Ipoly folyó vízhozamáról – és ez az atomerőmű tervezett bővítésével tovább fog nőni.  

Ekkora vízmennyiség természetesnél melegebb hőfoka alapvetően fenyegetheti a folyó ökológiai rendszerét. Azt minden szülő tudja, hogy nem mindegy, hogy a gyermeke 37-, vagy 40 C°-os. A mögöttünk álló nyár után már a bőrünkbe égett, hogy mit jelenthet néhány fok különbség. Néhány fok eltérés teljesen más körülményeket teremt, amely a meglévő ökoszisztéma létét fenyegeti. A Duna pedig nem csak vízfolyás: egyebek mellett a magyar lakosság mintegy negyede dunai parti-szűrésű kutakból nyer ivóvizet. 

 

A Szigetköz. Horváth Gyula fotója. Forrás 

 

„Víz alatti sivatag” 

A melegebb víz oxigéntartalma alacsonyabb, fokozottabb az algaképződés, ez pedig az egész tápláléklánc működését felborítja. Ahogyan egy augusztus elején megjelent cikk fogalmaz: a leromlott élőhelyen ezek után könnyedén megtelepszenek idegenhonos, köztük inváziós fajok, amelyek kiszorítják a megmaradt őshonos fajokat. 

Dr, Weiperth András hidrobiológus szerint, ha a hűtővíz még melegebbé válik, akkor ez egy újabb olyan területe lehet a Dunának, ahol termálvizi fajok tudnak majd megjelenni. Számítani lehet olyan fajok megjelenésére, amelyek természetvédelmi és gazdasági károkat is okoznak. Ha a mondjuk 35 fokos visszaömlő vízre gondolunk, annak a hőcsóvája nagyon hosszú szakaszon fejti ki káros hatását.  

Az atomerőmű hűtővizének egy része egy mesterséges csatornarendszeren kerül bevezetésre a Csámpai-patakba, majd e vízfolyáson át kerül a Faddi-Duna ágba. A patakban és dunai mellékágban az észak-amerikai eredetű ékszerteknős (Trachemys scripta) és a kínai légyhéjúteknős (Pelodsicus sinesis) is előfordul, és mára adatok igazolják a sikeres áttelelésüket. 

A Dunába visszavezetett hűtővíz minden évszakban megnöveli a folyam vízének hőmérsékletét. Ez leginkább a hidegebb időszakokban mutatható ki legjobban, amikor akár 15 fokkal melegebb víz is kerülhet a főágba. Ennek következtében a hőterhelt Duna szakaszon egész évben aktív és szaporodik például a szintén észak-ametikai eredetű cifrarák (Faxonius limosus) és az ázsiai eredetű amuri kagyló (Sinanodonta woodiana). Ahogyan Weiperth András hidrobiológus fogalmazott: Az élővilág szempontjából tehát az eddigi állapotok sem voltak ideálisak. A beömlésnél hosszan halmozódnak az üres kagylóhéjak. „A vízfenék sok esetben inkább víz alatti sivatagra hasonlít, mint egy folyam élőhelyére.” 

 

A hűtővíz kiömlése Paksnál. Forrás: a MVM Paksi Atomerőmű Zrt. hivatalos Facebook-oldala. 

 

A Duna vízhozama akár 75%-kal csökkenhet 

Műszaki szempontból lehetséges a hűtővíz megfelelő visszahűtése, de persze ez költséges. Igen, az energiatermelés költséges, de hát ez nem új hír. És az sem, hogy a természetvédelem alapelvei szerint a „szennyező fizet”.  

Az atomerőmű mellett felhozott egyik legfőbb érv az, hogy az az időjárástól függetlenül, mindig képes energiát termelni. Azzal, hogy az atomerőmű termelését a Duna vizétől tettük függővé, ezt az állandóságot és megbízhatóságot kockáztatjuk. Ugyanis nem csak a hőmérséklettel van baj, hanem a mennyiséggel, a vízhozammal is (bár ezt éppen egy áradás után talán nehéz elképzelni). A Nemzetközi Dunakutató Egyesület (International Association for Danube Research ) szakembere 2021-ben “nagyon drámainak” nevezte a helyzetet, és szorgalmazta, hogy ne űzzenek el további ritka fajokat, és ne fenyegessék fajok védelmét. Mint mondta, a biológiai sokféleség pusztulása az ökoszisztéma alapú szolgáltatások pusztulását jelenti. Kiemelte, hogy amennyiben az éghajlati célokat nem sikerül teljesíteni, úgy (a Copernicus Platform éghajlati modelljére alapozva) a század végére a nyarakat illetően drámai változások fognak lejátszódni: az átlaghőmérséklet akár 7 °C-kal nőhet, az éves csapadékmennyiség akár 30%-kal csökkenhet, és a Duna vízhozama akár 75%-kal csökkenhet. 

 

A Duna Gödnél 2024 augusztus 9-én 

 

Jogszabályok szerint 

A Duna teljes Magyarországi szakasza (a budapesti részt kivéve) a nemzeti Ökológiai Hálózat része. Az ökológiai hálózat több, mint a védett területek mozaikja; „ez egy élő hálózat; hatékony eszköz lehet a biológiai sokféleség védelmének integrálására az ágazatközi politikába.” – fogalmazott korábban a minisztérium egyik szakembere. - „Az ökológiai folyosók… biztosítják az állatok és növények szétszóródását. Területeket védenek, támogatják a korábban elhagyott élőhelyek újra-telepítését. Ezek a területek különféle fenyegetéseket mérsékelnek, például a széttagoltságot vagy az éghajlatváltozás tüneteit.” 

A jogrendszer szerint a környezetvédelem nem léphet vissza: az alaptörvényből fakadóan, amit a környezetvédelem már elért, abból nem engedhet. 

Az, hogy minderről a kormányzat a nyári szabadságok közepén, egyhetes határidővel, nevetségesen szűkszavú indoklással hirdetett társadalmi egyeztetést, sok jogász szerint súlyosan sértette a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényt. Ahogyan fogalmaztak: „a probléma évek óta ismert, nincs konkrét indoka annak, hogy a nyár közepén, ilyen rövid határidővel történjen jogszabálymódosítás.” Az pedig, hogy a szakmai szervezetek határozott tiltakozása ellenére az eredeti tervezet (12/2024 (VIII. 15.) EM rendelet) már a négynapos ünnep előtti pénteken hatályba lépett, mindezt csak megerősíti. Jellemző, hogy a rendelet szövege a Duna szót nem tartalmazza. 

 

Fotó: Mórocz Attila fotója. Forrás 

 

 

„s rendezni végre közös dolgainkat” 

A DSTF vezetője szerint mivel talán nem tudunk eleget az ilyen hőmérséklet-emelkedésnek a dunai ökoszisztémára gyakorolt hatásairól, ezért a paksi hűtővíz kérdésről szólva az elővigyázatosság elvére kell alapoznunk. 

Éger Ákos, az MTVSZ ügyvezető elnöke kiemelte, hogy “napjaink összefüggő környezeti, társadalmi, gazdasági, energetikai kihívásait nem lehet a megszokott módszerekkel megoldani. Rendszerszemléletű, összefüggő megoldások kellenek, melyek a társadalom jólléte mellett figyelembe veszik a természeti korlátokat is, és hosszú távú programok segítségével összhangba hozzák ezeket.” Hogy ahogyan az alábbi fényképen is, halászmadár is legyen, és hal is. 

 

Szabó Attila fotója. Forrás 

 

Egy partnertalálkozó margójára

Írta Nyolczas Krisztina , 2024. október 18. 13:05 , Hozzászólsz?

Írta: Szalkai-Lőrincz Ágnes 

A lakossági részvételen alapuló energiaközösségek létrehozásának támogatása, működésük segítése a legfontosabb célja az EUKI által finanszírozott COMMENCE projektnek, melyben a V4-ek egy-egy civil szervezete igyekszik hatékonyan együttműködni. Lengyelországból a WiseEuropa, Csehországból a Frank Bold, Szlovákiából a SAPI iparági szövetség, Magyarországról pedig a Magyar Természetvédők Szövetsége szakértői együttműködése eredményeként az országok feltérképezik az energiaközösségek jogi helyzetét, útmutatót készítenek önkormányzatok és energiaközösséget alapítani szándékozók számára, javaslatcsomagot készítenek és juttatnak el az illetékes döntéshozókhoz, és helyi szinten segítik négy energiaközösség eljutását a megvalósulásig.  

Ez pedig nem könnyű feladat még akkor sem, ha mindeközben a magyar Parlament őszi ülésszakán kedvező törvényi változások várhatók az energiaközösségekkel kapcsolatban. A COMMENCE projekt 3. partnertalálkozóját követő Energiaközösségek – nemzetközi tapasztalatcsere és hazai tanulságok fórumon kifejezetten olyan meghívott előadókat és szakértőket kértünk fel, akik nem csak a külföldi jó gyakorlatokat és a távlati célokat mutatták be a résztvevőknek, hanem az általuk megélt nehézségekről és kihívásokról is beszéltek.  

koz_energia_forum.jpg

A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Közösségi Energia Szolgáltató által szervezett workshopon szóba kerültek azok az osztrák és a cseh törvényi környezeti változások, amelyek lehetővé tették, hogy elinduljanak az első energiaközösségek. Csehországban idén nyáron került be a villamos energia megosztása a helyi villamos energia törvénybe, és augusztusban kezdte meg működését a megosztáshoz adatokat szolgáltató, az osztrák EDA adatcserélő platform mintájára készült cseh verzió. Ennek teljes működése csak 2026-ra várható, ám az alapvető funkcióra már most is képes: az okosmérőkből származó negyedórás adatok alapján elkülönítetten elszámolható az energiaközösségen belül megosztott és a kereskedőtől vásárolt villamos energia mennyisége. Az első hónap eredményei pedig nagyon bíztatók, még akkor is, ha olyan villamos energia megosztás is megvalósítható náluk, ami ellen a hazai hálózati engedélyes szakemberek erősen tiltakoznak.  

Külön izgalmas élmény volt a résztvevők számára, hogy dr. Kondorosi Andrea, az Energiaügyi Minisztérium főosztályvezetője nem csak az eddigi törvénykezési munkáról nyújtott áttekintést a hallgatóságnak, de itt jelentette be, hogy a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátja a Villamosenergia-törvény módosított változatát, melyben új elemként megjelenik az energiaközösségek választható jogi formája között az egyesület, a választható tevékenységek között pedig az energiahatékonysági szolgáltatás. Az almérlegkör fogalmának bevezetésével kapcsolatban már az előadókhoz intézett kérdéseknél esett szó, és erre a témára később a panelbeszélgetésben is visszatértek a szakértők.  

Hallhattunk a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) elterjedésével kapcsolatos elszámolási típusokról és a bruttó elszámolásra való áttérés várható hatásairól, melyről a REKK készített kutatást. Fontos ezt a trendet is szem előtt tartani, hiszen ha mindenki helyben termeli meg a nappali energiaszükségletének egy részét – sőt, meg is osztja azt egy másik féllel, annak hatásai egészen az energiatőzsdéig és a tőzsdére termelő nagy naperőművek tulajdonosáig is felgyűrűznek.  

Az energiaközösségek további jogi nehézségei között szó esett arról, hogy miután az egyesületi forma is választható lesz, a civil törvénynek is meg kell felelniük ezeknek a közösségeknek, és ebből adódóan azt sem tudjuk még, hogyan változtatja meg ez az energiaközösségi regisztráció feltételeit.  

Műszaki témában izgatottan figyeljük a ZKK-t, ugyanis novemberben kiadják a BME Smart Power Laboratóriummal közösen végzett kutatásuk eredményét, és végre hiteles adatokkal is alátámasztva láthatjuk, hogy milyen hatása van az energiaközösségen belüli villamosenergia-megosztásnak a hálózatra KIF/KÖF/NAF szinteke.  

Az elindulás, a működés és a műszaki kérdések mellett összességében továbbra is arra keressük leginkább a választ, hogy hogyan tudnak érvényesülni Magyarországon az energiaközösségek társadalmi, szociális hozzáadott értékei, és milyen hatással lesznek ezek a közösségek a szélesebb társadalmi csoportokra. Úgy gondoljuk, hogy ezek miatt érdemes tovább dolgozni az energiaközösségek minél könnyebb megvalósíthatóságán. 

 

Az évek óta tartó küzdelem a kónyi lakosság és a sertéstelep között megoldódni látszik

Írta Magyar Természetvédők Szövetsége , 2024. augusztus 21. 11:33 , Hozzászólsz?

Írta: Farkas Dorka

Kóny, egy csendes magyar település Győr-Moson-Sopron vármegyében, már több mint egy évtizede küzd a helyi sertéstelep, a Kóny-Pig Kft. által okozott szaghatással. Az eredetileg problémamentesnek tartott telep az utóbbi 15 évben vált a helyiek számára elviselhetetlenné.

A telep és a szaghatás kezdete

A sertéstelep működését több évtizeddel ezelőtt kezdte meg, és az kezdetben nem okozott problémát a környék lakosainak. Azonban az elmúlt 15 évben egyre növekvő szaghatás vált állandó panaszok tárgyává. A nyári hónapokban a helyzet különösen súlyossá válik, amikor az észak-nyugati szélirány és a magas hőmérséklet miatt a bűz fokozódik. A környéken élők számára szinte lehetetlenné vált az ablaknyitás vagy a szabadban való tartózkodás.

img_8318-min.jpg

Engedélyek és szabályozások

A cég rendelkezik környezetvédelmi és hígtrágya kezelési engedélyekkel, amelyek lehetővé teszik számukra a problémát okozó trágyakezelést. Azonban a hígtrágyából származó bűz továbbra is problémát jelentett az elmúlt időkig. Bár a tartályos tárolás nem jár szaghatással, a trágya kezelése és annak termőföldbe való beforgatása során keletkező bűz élhetetlenné teszi a települést, amiből évente 4000 köbméter keletkezik.

A környezetvédelmi hatóság nem lépett fel az ügyben gyakorlatilag.

Lakossági panaszok és konfliktusok

A település polgárai, akik körülbelül 80%-a érintett az ügyben, többször is összetűzésbe kerültek a sertéstelep tulajdonosával. Aller Imre polgármester magánszemélyként és három helyi lakos segítségével jogi úton fellépett a szaghatás ellen. A beadványt  a bíróság tárgyalásra alkalmasnak találta.  A helyszíni vizsgálatok során a helyi kormányhivatal ugyanakkor állítólag nem talált szabálytalanságokat, és többször is, folyamatosan megerősítette, hogy a telep működése és a hígtrágya kezelése megfelel a hatályos előírásoknak. Amit azonban sosem akkor végeztek el, mikor a lakosok általi bejelentések érkeztek.

Bírói beavatkozás és megoldási próbálkozások

A sok évnyi konfliktus után, 2023 novemberében a felperes lakosok peren kívüli bírói egyezséget értek el a Kóny-Pig Kft.-vel. A megállapodás értelmében, ha újabb szaghatás lépne fel a jövőben, a bíróság lép közbe. Azóta úgy tűnik, hogy sikerült javítani a helyzeten, és az elmúlt időszakban nem voltak újabb panaszok. 

Azt a problémát, amit a környezetvédelmi hatóság tíz éven keresztül nem tudta vagy nem akarta megoldani, egy bírói egyezség helyre tette.

Jövőbeli kilátások

A település és a sertéstelep közötti viszony még mindig feszült. Az új szabályozások, mint például a 2 km-es védőtávolság bevezetése a lakóövezettől, még mindig vita tárgyát képezik. A technológiai fejlesztések és a helyes trágyakezelési gyakorlatok alkalmazása kulcsfontosságú a hosszú távú megoldás érdekében.

Az elmúlt évek eseményei rámutattak arra, hogy a környezetvédelmi kérdések kezelése mennyire összetett és sokrétű feladat, amelyben az együttműködés, a jogi szabályozás és a technológiai fejlesztések egyaránt fontos szerepet játszanak. 

Érthetetlen hogy miért nem tudta megoldani a problémákat a környezetvédelmi hatóság, amelyeket később egy bírósági egyezség megoldott.

Metánkibocsátások csökkentése nélkül nincs klímasemlegesség – itthon sem

Írta Farkas Dorka , 2024. július 17. 10:54 , Hozzászólsz?

Írta: Galambos Eszter, energia programfelelős, MTVSZ

Immár 4 éve, hogy Magyarország a klímavédelemről szóló 2020. évi XLIV. törvényben (Klímatörvény) vállalta, hogy eléri a klímasemlegességet, vagyis „…az üvegházhatású gázok még fennmaradó hazai kibocsátása, valamint elnyelése a 2050. évre egyensúlyba kerül.” 2030-ra vonatkozó célkitűzés a hazai üvegházhatású gázok (ÜHG-k) kibocsátásának 50%-os csökkentése 1990-hez képest. 

Az üvegházhatású gázok közül a szén-dioxid után a metán a második legjelentősebb, 30%-ban felelős az ipari forradalom óta történt éghajlatváltozásért, és mennyisége tovább emelkedik a légkörben. Jelenleg a globális ÜHG-kibocsátások kb. 16%-át teszi ki, a hazai kibocsátásoknak 15%-át a legfrissebb leltárjelentés alapján. 100 éves időtávon 28-szor, rövidebb távon (20 évre vetítve) pedig 84-szer erősebb melegítő hatást gyakorol a légkörre. 

A metánkibocsátás csökkentése tehát hatékonyabban fékezné a klímaváltozást, és a klímacélok gyorsabb elérését is segítené - enélkül nem is érhetők el a célok. Emellett javítaná a levegőminőséget, csökkentené a metán ózonképződést fokozó tulajdonsága miatti további felső légúti megbetegedések kialakulását.

Az Éghajlat és Tiszta Levegő Koalíció (CCAC) szerint az emberi eredetű metánkibocsátások 50%-os csökkentésével globálisan 0,2°C felmelegedést lehetne elkerülni, amely kritikus jelentőségű tekintve, hogy minden tized fokkal fokozódó hatásoknak vagyunk kitéve az IPCC jelentése szerint.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a globális hőmérséklet-emelkedés 1,5°C-ra korlátozásához 75%-kal kellene csökkenni a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésével, szállításával és felhasználásával kapcsolatos metánkibocsátásokat 2030-ig

A globális metánkibocsátás kb. 60%-a emberi tevékenységhez köthető: főként mezőgazdasági tevékenységből, hulladéklerakókból és a fosszilis energiahordozókból (szén, kőolaj, földgáz) származik. 

Az utóbbi években számos világszintű kezdeményezés, vállalás született, amelyben a csatlakozó országok, cégek az emberi tevékenységből, több ágazatból származó metánkibocsátás csökkentését vállalták (minden ágazatban). Kiemelt a Globális Metánvállalás (Global Methane Pledge, GMP) szerepe, amelynek célja, hogy 2030-ig legalább 30%-kal csökkentsék a kibocsátásokat 2020-hoz képest. A 2021-ben indult kezdeményezéshez már 158 ország csatlakozott, Magyarország továbbra sem tett vállalást.

 

kep1.png

  1. 1. A Globális Metánvállaláshoz csatlakozott országok (kék). Forrás: https://www.globalmethanepledge.org/ (hozzáférés: 2024. június 10.)

Az energiaágazat metánkibocsátásának csökkentésének leghatékonyabb módja a fosszilis tüzelőanyagok kivezetése lenne. A földgáznak ugyanis több mint 90%-a metán. 

Jelentős, a jelenlegi infrastruktúrából származó kibocsátás lenne megelőzhető költséghatékonyan, ezek közé tartozik a szivárgások észlelése és javítása (LDAR), valamint a rutinszerű szellőztetés és fáklyázás (a fölösleges metán kiengedése, illetve elégetése) megszüntetése. Magyarországon a teljes ÜHG-kibocsátás 3%-át a hazai földgázrendszer szivárgó kibocsátásai (nagyrészt metán) okozzák.

 

kep2.png

  1. Számos hatékony kibocsátáscsökkentési lehetőség van a fosszilisenergia-iparban. A metánkibocsátások 40%-a nettó költség nélkül megelőzhető lenne ebben az ágazatban. Forrás: Nemzetközi Energiaügynökség

A 2024. májusban elfogadott uniós metánrendeletet (amelynek hatályba lépése a következő hónapokban várható) is az energiaágazat metánkibocsátásának csökkentésével foglalkozik, habár célszámot nem tűz ki. Szabályozza az említett intézkedések kellett a nyomon követési rendszert (MRV), valamint az import fosszilis tüzelőanyagokra határoz meg (az uniós szabályoknál gyengébb) előírásokat.

Megjegyzendő, hogy a tévesen átmeneti energiahordozónak tekintett, nagyrészt metánból álló fosszilis földgáz kibocsátása elérheti a szénét, amennyiben a teljes életciklusát, beleértve a szivárgó metánkibocsátásokat is vizsgáljuk.

 

 kep3.jpg

  1. Fáklyázás. Forrás: Wikipédia

A globális metánkibocsátások pontos értékére vonatkozóan különböző becslések léteznek, az egyes vállalatok vagy országok által nyilvánosságra hozott adatok gyakran a valódinál alacsonyabbak. A kibocsátások átláthatóságát és ezáltal a dekarbonizációt hivatott elősegíteni a nemrégiben útjára bocsátott MethaneSAT metánfigyelő műhold, amely 2025-től fog mindenki számára elérhető adatokat szolgáltatni regionális és pontszerű kibocsátásokra is.

 

A nemzetközi és uniós fellépés ellenére hazánk ezidáig nem tett vállalást a metánkibocsátások csökkentésére. Itt az ideje, hogy Magyarország is csatlakozzon a Globális Metánvállaláshoz. A kormány dolgozzon ki a metánkibocsátások csökkentésére vonatkozó útitervet, mérföldkövek meghatározásával! Az uniós rendelet hazai átültetése kellően elkötelezett legyen a fosszilis energiaipari a klímacélokhoz való hozzájárulásában. A hazai fosszilis energiavállalatok tegyenek mielőbbi érdemi lépéseket a metánkibocsátásaik csökkentése érdekében! A fosszilis tüzelőanyagok kibocsátásainak mérése az egész életcikluson át kellene, hogy történjen.  

Július 1-jén kezdődött Magyarország féléves elnöksége az Európai Tanácsban, vajon számíthatunk-e példamutatásra ezen a téren? Sajnos a hivatalos, elnökségi prioritások programban egyáltalán nem említik a metánt. A Nemzeti Energia- és Klímaterv jelenleg is zajló felülvizsgálata remek alkalom lenne hazai stratégiai vállalás és útiterv megfogalmazására. Kérdés, hogy vajon helyet kap-e a csaknem 200 oldalas tervdokumentumban a 2. legjelentősebb üvegházhatású gáz? A 2023. szeptemberben benyújtott előzetes NEKT-ben ugyanis még említés szinten sem található meg, holott a terv elkészítésére vonatkozó útmutató ezt is előírja. 

 

METÁN: https://www.iea.org/news/methane-emissions-from-the-energy-sector-are-70-higher-than-official-figures

https://www.unep.org/explore-topics/energy/facts-about-methane 

[1] https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX%3A52022XC1229%2802%29&%3Bfrom=EN

Széllel szemben: Kisbér lakóinak küzdelme a környezetszennyezés ellen

Írta Farkas Dorka , 2024. július 10. 10:51 , Hozzászólsz?

Írta: Farkas Dorka

A Komárom-Esztergom megyei Kisbéren már több mint egy évtizede tartó harc folyik egy, a település lakott övezetétől mindössze 800 méterre elhelyezkedő sertéstelep és biogázüzemmel kapcsolatban. Az üzem létesítésekor eltervezett fasorok és modern technológiák révén minimálisra csökkenthető lenne a szennyező szaghatás, ami azonban a mai napig nem valósult meg.

A bűzforrás és a technológia hiányosságai

Az üzem 2012-ben kezdte meg működését, ami azóta komoly problémát okoz a környék lakóinak. A legnagyobb gondot a biogázüzem által kibocsátott bűz jelenti. Bár 12 disznóól is működik a területen, a szagok intenzitása és kellemetlensége főként a biogázüzem tevékenységéhez köthető. Az ÉNY-DK-i irányú szélviszonyok csak súlyosbítják a helyzetet. Míg az észak-nyugati szél a szomszédos községeket, addig Kisbért a déli viszonyok sújtják. Mivel a település egy nyitott medencében, a Móri-árokban fekszik, ezért a szag erősebben terjed.

A lakosok küzdelme

A problémák miatt 119 lakos alakított pertársaságot, hogy jogi úton keressenek megoldást. Független szakértőket vontak be, hogy bizonyítsák a bűz meglétét. Ezután pert indítottak Pongrácz Péter telektulajdonos és cége, a Bakony Bio Zrt. ellen, ügyvédjük, Szentkláray Bence képviseletével. Eddig két közmeghallgatást tartottak a témában, amelyeken mintegy 100 fő vett részt, és 450 tiltakozó aláírást is összegyűjtöttek. A polgármester is a lakossági tiltakozás mellé állt.

img_6627.jpg

A hatóságok és a vállalkozó

A vállalkozó eddig csupán kisebb bírságokat kapott, amelyek nem ösztönözték arra, hogy jelentős változtatásokat hajtson végre a technológián vagy a szűrőberendezéseken. A vállalkozó állításai szerint minden szükséges engedélyük megvan, a hatóság által meghatározott előírásokat betartják, illetve véleménye szerint biogázüzemük az, amely enyhíti a bűzt, nélküle sokkal rosszabb lenne a helyzet.

A lakosok szerint a vállalkozó, aki a Magyar Biogáz Egyesület és a Megújuló Energia Szervezetek Szövetsége elnöke is, befolyásos kapcsolatokkal rendelkezik, ami megnehezíti a helyzetüket. Úgy gondolják, hogy emiatt nem lép fel a környezetvédelmi hatóság kellő eréllyel a szennyezés megszüntetése érdekében. A per indításakor volt olyan ügyvéd, aki nem vállalta el a képviseletet, mivel nem akart befolyásos ellenségeket szerezni magának.

A polgármester azt nyilatkozta, hogy több olyan műszaki lépést javasolt már, amely segítené a probléma megoldását, ugyanis az önkormányzat nem szeretné, ha a cég tönkremenne. Az országgyűlési képviselő sem cselekszik az ügyben, és a kevésbé érintett lakosok részéről is hiányzik a szolidaritás.

Jogi eredmények és további lépések

2022.02.21-én az elsőfokú ítélet néhány felperes számára 500 ezer forintos sérelmi díjat állapított meg, míg a többségnek 300 ezer forintot ítéltek meg. Az érintettek azonban nem elégedtek meg ezzel, és másodfokra vitték tovább az ügyet, ahonnan eljárási hibák miatt visszakerült elsőfokra a per, így újrakezdődött a procedúra. Az első fokon újratárgyalt ügyben idén áprilisban ugyanaz a bíró ugyanazt az ítéletet hozta meg. A lakosság csalódottan fogadta a döntést, mert a sérelem díj alacsony összege nem fogja a technológia változtatására kényszeríteni a céget, így a probléma és a légszennyezés megmarad. 

Oknyomozó újságírás és szélesebb körű problémák

Az ügyre felfigyelt Lilith Grull oknyomozó újságíró is, aki a Correctiv nevű német újságnál dolgozik. Grull hivatkozott egy EU-s irányelvre, ami rögzíti a megengedhető kibocsátások mértékét a mezőgazdasági eredetű ammónia és metán tekintetében is, ami tovább erősítette a lakosok állításait. Emellett más környékbeli problémákat is említettek, mint például az ászári és a bakonysárkányi sertéstelep hígtrágya-tárolása, amit lényegében nem tárolnak, helyette a település földjein helyezik ki. Mivel nitrát-érzékeny területről van szó, különösen fontos betartani a trágya kijuttatására vonatkozó szabályokat, mert ennek következményeként súlyosan szennyezik a termőföldeket.

A kisbéri példa rávilágít arra, hogy milyen fontos lenne a környezetvédelmi hatóság határozott fellépése a helyi lakosok védelme érdekében hasonló esetekben. A hatóság tehetetlenségének oka a lakosok szerint a vállalkozó döntéshozókkal való összefonódása. A helyzetben egyetlen remény a közösség összefogása és kitartása, amely Kisbéren mintaértékű és remélhetőleg előbb-utóbb meghozza gyümölcsét. 

ELREPÜLT MILLIÁRDOK

Írta Nyolczas Krisztina , 2024. június 20. 13:22 , 2 hozzászólás

500 új motorvonat áráért vásároltunk repteret, amely nem a fenntarthatóság felé visz

 Írta: Marton Miklós

Vonattal szállítva bocsátjuk ki fajlagosan a legkevesebb üvegházgázt. Folyami hajóval ennek másfélszeresét-, kamionnal öt és félszeresét-, repülővel negyvenháromszorosát bocsátjuk ki. A repülés a legszennyezőbb.

 

Mindezek ellenére 2009 és 2019 között a magyarországi gyorsforgalmú közúthálózat 40%-kal növekedett. A közúti gépjárművek száma 27%-kal nőtt. A Ferihegyi nemzetközi repülőtérről induló utasok száma 97%-kal nőtt. Ugyanebben az időtartamban a magyarországi vasúthálózat elvesztette a 2%-át. A vasúti teherkocsik száma 19%-kal-, a személyszállításra alkalmas vasúti járművek száma 22%-kal csökkent.

 

A Budapest Airport Zrt. államosítása 3,1 milliárd euróba került. Ez nagyjából 1200 milliárd forint, azaz 125 000 forint fejenként a csecsemőtől aggastyánig.

 1.png

Ebből a pénzből a Lánchíd felújítása 44-szer tellett volna, de az új vasúti Dunahíd is 33-szor. Ennyi pénzből vehetnénk 500 új Škoda motorvonatot, vagy éppen a városainkba 1131 CAF villamost, vagy 5573 új csuklós trolibuszt.

 

Mindeközben a Déli pályaudvar omladozik, Kelenföld műemléki épülete ötödik éve üres, a Nyugati pályaudvar műemléki épületét pedig lassan már csak a konténer-pénztárakkal tudjuk elképzelni. Pedig volt ez másképpen is. És nem jobb a kép vidéken sem. Ennél talán csak a vasúti járműpark helyzete lehangolóbb: a MÁV 40 éves dízel mozdonyokat bérel a dán vasutaktól, hogy ezzel fiatalítsa (!) a mozdonyflottáját.

A MÁV csaknem hatszáz alkalmazottjának hónapok óta tartozik.

 

Szembetűnő az is, hogy miközben egy mennyiségi robbanásnak vagyunk tanúi (2020 és 2023 között a repülőtér teherforgalma 62%-kal nőtt), közben a kormány közleménye a minőségi fejlesztést próbálta hangsúlyozni. Hasonlóan a minőségre igyekezett terelni a figyelmet a repülőtér májusban megjelent cikke is, amely szerint a repülőtéri fejlesztés „nagy hangsúlyt fektet a minőségre és az utasélményre”.

 2.png

A repülés európai szinten minden jel szerint komoly korlátozások elé néz. Egyre erősebbek azok a politikai hangok, amelyek szerint a szennyező fizet alapelve értelmében az éghajlati szennyezés kárait a repülésnek is meg kell fizetnie.

 

Magyarország törvényben vállalt kötelezettséget arra, hogy legkésőbb 2050-ig eléri a karbonsemlegességet. Ez azt jelenti, hogy nem bocsáthatunk ki több üvegházgázt, mint amennyit Magyarország megköt. A dolog nehezen tervezhető, hiszen az üvegházgáz-megkötő képességre vonatkozó adatokat a Nemzeti Energia- és Klímaterv tervezete egyáltalán nem tüntette fel. És bár a Nemzeti Energia- és Klímaterv végleges változatát június végéig el kellene készíteni, egyelőre több a felmerülő kérdés, mint a kijelentés.

 

Az biztos, hogy a repülés éghajlati szempontból a legszennyezőbb közlekedési mód. Repülőteret, vasutat sok évre építünk, tehát hosszú távon kellene gondolkodnunk. Hazánk jó adottsága a sűrű vasúthálózat, amelyet hiba lenne nem kihasználni.

 

A repülőtér növekvő zajszennyezését tízezrek szenvedik. Az éghajlat felelőtlen tönkretételét mindenki. Reméljük, hogy nem lesz általános Korda György dalszövege, amely szerint „nem köt itt senkit semmi népszokás.”

 

MTVSZ blog

A Magyar Természetvédõk Szövetsége (MTVSZ) blogbejegyzései.

Hozzászólások

Címkék

#10YearPhone (1) 1% (1) 7tévhit klímaváltozásról (1) Áder János (1) adócsalás (2) adóelkerülés (1) adóigazságosság (3) adományozás (1) adóparadicsomok (2) Ág (1) Agent Orange (1) agroökológia (12) agroüzemanyagok (3) Agua Zarca (1) airport (1) ajánló (1) akció (5) akciónk (2) aktivizálódj (38) aláírásgyűjtés (5) Álló szikla (1) alma (1) arany (1) aranybánya (2) atom (4) atomerőmű (5) Aurul (3) Ausztria (1) autóipar (2) autómentes nap (1) A fák titkos élete (1) A természet jelbeszéde (1) A természet rejtett hálózata (1) Bankfigyelő (5) bankok (3) bánya (9) bányaprojekt (3) bányászat (3) Baranya (1) barátai (1) Bayer (1) BAZ (1) Belgium (2) beporzók (18) Berlin (1) Berta Cáceres (2) BindingTreaty (8) biodiverzitás (5) biogazdálkodás (1) biokert (2) biológiaisokféleség (1) biomassza (3) bólintsrá (1) borsod fejlesztéséért (6) börzsőny (1) Budapest (1) büntetlenül (5) cambo (1) Cambridge (1) cancún (20) CAN LIFE (1) CCGT (1) CDE EUKI (1) CETA (12) Chevron (1) chillout (1) cián (4) ciánszennyezés (4) Ciolos (1) ClimAct (1) cobenefits (1) cop16 (20) cop17 durban (5) cop18 doha (3) cop19 varsó (1) COP21 Párizs (8) cop21 Párizs (1) cop23 (1) COP24 (1) COP26 (3) corporate capture (1) croissant (1) csarna völgy (1) cseh (1) cselekedj (4) cseresznye (1) csernobil (2) cunami (1) DavidAttenborough (1) Davos (1) demokrácia (1) Derekegyház (1) dieselgate (1) dió (1) divestment (1) dohányipar (1) e-Figyelő (1) EBRD (4) eFigyelő (1) EFSA (1) egészség (2) égetés (1) éghajlat (4) éghajlatváltozás (50) éghajlatvédelem (12) éghajlatvédelmi törvémy (1) egyeztetés (1) EgyüttAMásfélfokért (1) EIB EBRD (2) élelmiszer-önrendelkezés (24) élelmiszerbiztonság (1) élelmiszer önrendelkezés (1) életigenlő (10) életigenlők (1) életigenlőkaláka (7) életmód (4) ellenállás (1) élménybeszámoló (1) Elosztó (1) elosztó (1) előválasztás (1) emberiség elleni bűntett (1) emberi jogok (3) endokrin (1) energia (49) energiaár (4) energiaátmenet (19) energiabiztonság (10) energiahatékony (1) energiahatékonyság (8) energiapolitika (6) energiaszegénység (7) energiatakarékosság (25) energiatudatosság (11) Energia CHarta (1) energia demokrácia (2) energia kutatás (1) ENSSER (1) ENSZ (5) épület (1) erdő (2) erdőkertek (1) eredményhirdetés (1) erkölcs (1) értékelés (6) értékrendszer (1) esőerdők (1) EU (11) európa (1) Európai Bíróság (3) Európai Bizottság (4) Európai Parlament (5) európai polgári kezdeményezés (3) Európai Unió (4) eu elnökség (1) eu költségvetés (3) fa (1) falusi önkormányzatok (1) fejlesztés-finanszírozás (1) fejlődő országok (1) fekete kígyó (4) felmérés (1) felújítás (6) felvonulás (1) fenntarthatóság (7) fenntartható vidékfejlesztés (1) fesztivál (1) fiatal föld barátai (4) film (2) foe (2) foehu (1) fogyasztás (10) föld (2) földbarátai (1) földgáz (1) földhő (1) földrengés (2) földspekuláció (1) földszerzés (1) földtörvény (1) földzsákmánylás (7) Föld Barátai (14) föld barátai (27) föld napja (1) folyószabályozás (1) fórum (1) fosszilisberuházás (2) fotó (1) friendsoftheearth (1) Fukuoka (1) fukusima (2) fűszernövények (2) fűtés (6) Gaia könnycseppjei (1) GameOn (1) Game over (1) gáz (8) gazdasági (1) gázerőmű (1) gázkivezetés (4) gázvezeték (4) Genf (3) génmanipuláció (3) génmódosítás (6) génpiszka (19) glasgow (3) glifozát (6) globális akciónap (1) globalizáció (13) GMO (4) GMO-Kerekasztal (1) gólya (1) gömörszőlős (1) Green-Go (1) greenrecovery (1) gyógyászat (1) gyógynövények (2) gyomirtó (5) gyulaiiván (2) gyümölcsészet (2) gyümölcsfa (1) hajtóerők (1) hatásvizsgálat (1) háztartás (6) hellókarácsony (1) helyi hős (1) helyreállítás (2) Heves (1) hitel (2) Hófehérke (1) Hollandia (1) Honduras (1) honlapajánló (2) hosszú élettartam (1) hulladék (2) hülyeség kora (1) IARC (2) ICS (3) ifjúsági program (1) igazságosátmenet (1) igazságosság (2) Impossible Burger (1) ingyenhitel (1) írd alá (13) ISDS (14) itt az idő (1) japán (1) járulékoshaszon (1) javíthatóság (1) jelentés (3) jó példák (1) just transition (10) kaláka (1) Kalifornia (1) kályha (2) Karácsony Gergely (1) karbonsemleges (3) Karl Bär (1) kártevő (1) katasztrófa (2) katonaság (1) Katowice (1) kazán (1) Ken Saro-Wiwa (1) képek (4) kert (3) kertészet (2) késés (1) kiadvány (1) kibocsátás (2) Kína (1) Kishantos (3) kiskert (3) kitermelőipar (1) klíma (9) Klímacsúcs (1) klímahét (5) klímaper (1) klímapolitika (36) klímasemlegesség (6) klímatörvény (5) klímavédelem (7) klíma igazságoság (6) klórozott csirke (1) költségek (4) konferencia (23) konyha (1) könyv (2) könyvajánló (1) konzultáció (1) kőolaj (3) környezeti-társadalmi károk (1) korrupció (1) közmeghallgatás (1) közösségépítés (10) közösségi energia (18) közösségi kert (1) kukorica (1) kutatás (2) lakosság (4) land grab (7) Lechner Judit (1) légszennyezés (3) lengyel (1) levegő (1) levegőminőség (1) levél (2) lignit (5) lobbi (1) luxleaks (1) magvetés (2) MakeICTfair (2) Malmström (2) marco jelenti (19) Mátrai Erőmű (1) Megnette (1) megújuló energia (14) méhek (18) méhlegelő (1) méltányosátállás (2) mérés (1) Merkel (1) mese (1) metán (2) mező (1) mezőgazdaság (3) MFB (1) MIC (1) millenniumi celok (2) mintaprojekt (1) Miskolc (2) Mongólia (1) Monsanto (4) Monsanto Tibunal (1) MTVSZ (26) mtvsz (3) műhús (1) multik (3) NAFTA (2) napelem (4) naperőmű (2) Natura2000 (1) nemzetek feletti vállalatok (3) nemzeti parkok (1) nemzetközi egyezmény (4) Nemzetközi Energiaügynökség (1) Netflix (1) Nigéria (3) Nnimmo Bassey (1) no2ISDS (2) növények (1) növénytermesztés (3) növényvédőszerek (10) no gmo (1) nyári tábor (1) nyeleni europe forum (1) nyersanyagok (1) nyílt (1) offsetting (1) ogoni törzs (1) ökocídium (1) ökofilmklub (1) ökológiai lábnyom (1) ökológiai válság (1) ökolokalizmus (1) okostelefon (1) olajpálma (1) olajszennyezés (4) olajvezeték (3) Olaszország (1) olkiluoto 3 (1) OLP (1) olvasókör (1) önkénteseink (2) önrendelkezés (3) orgona (1) Otthon Melege (2) Paks (1) palagáz (3) pálmaolaj (1) pályázat (7) panasz (1) Párizsi Megállapodás (2) pénz (3) pénzmosás (1) PeoplesBudget (1) permakultúra (5) Peter Wohlleben (1) petíció (36) Philip Morris (1) PM (2) polgármester (1) pottyondyákos (1) Pozsony (1) program (1) programajánló (2) pro natura svájc (1) radioaktív (2) rákkeltő (2) reaktor (3) regionális fejleztés (2) rekultiváció (1) reménysugár (1) rendszerszintű változás (3) reptér (1) rezsicsökkentés (1) riadólánc (1) RightToRepair (1) Rio+20 (1) romániai ősz (1) Roundup (2) rovarok (1) Rovar Atlasz (1) Sandisk (1) SDG (1) Seattle (1) Seralini (1) Shell (4) shell (1) Sigmar Gabriel (2) SLAPP (1) Slow Food (1) sóder (1) Spark (1) SparkAChange (1) SSD (1) Standing Rock (4) StopISDS (2) StopTTIP (20) Stop Corporate Impunity (4) strukturális alapok (2) sugárzás (2) system change (2) szabadkereskedelem (26) szállópor (1) szalmaépítészet (4) szavazás (2) szelence (1) szén (1) szénerőmű (6) szénkivezetés (11) szénmentesítés (2) szennyezés (2) szénrégió (7) szilárdtüzelés (2) szmog (1) szociális (1) szója (1) szökőár (1) szólásszabadság (1) szolidáris (1) szörp (1) tájfajták (2) talaj (1) talajpusztulás (2) tanulmány (1) tanulmányút (1) távhő (1) technológia (1) termelő-fogyasztó (1) természetes (1) természetesgyümölcsészet (2) természetvédelem (6) termőföld (7) terv (2) tervezett elavulás (3) tévutak (4) tilos rádió (1) tippek (5) tisza (1) TogetherFor1point5 (1) toma jelenti (2) törpék (1) TrumDeal (1) Trump (4) TTIP (23) TTIPkedd (1) TTIPleaks (1) TTIPtrump (1) TTIPtuesday (1) tüntetés (4) tűzifa (3) UBS (1) ühg-kibocsátás (2) Umweltinstitu München (1) UNESCO (2) uniósforrás (1) UNtreaty (2) USA (2) vadvirágok (1) vadvirágos rét (2) Vallónia (1) válság (2) Vandana Shiva (1) védett fajok (2) vegyianyagok (9) vélemény (1) vendégcikk (3) vér (1) Verespatak (6) vers (2) verseny (2) vetélkedő (1) vetőmagok (1) vetőmagszennyezés (1) videó (1) video (10) Viktor Frankl (1) világbank (2) világörökség (2) virág (2) virágbomba (1) virágok (1) víz (2) vízgazdálkodás (1) vízierőmű (2) víztúlfogyasztás (1) VWgate (1) Western Digital (1) WHO (2) WTO (1) zaj (1) zöldhelyreállítás (1) Zöld Kapcsolat Egyesület (2)

Közösség

Kövess minket a Facebookon!

Olvass minket a Twitteren!

süti beállítások módosítása