Az energiatakarékosság az EU 2020-as vállalásaiban mindig is mostohagyereknek számított. Ugyanis az EU csak önkéntesen vállalta, hogy 20%-kal csökkenti az energiafelhasználását 2020-ra. Az energiahatékonysági- és takarékossági programokra a végén valahogy mindig jóval kevesebb uniós pénz jutott az eredetileg tervezettnél – hol válságra, autópálya-építésre vagy más gazdasági érdekekre hivatkozva. Eddig csak ímmel-ámmal próbálta az EU teljesíteni az önkéntes vállalását, ha így folytatja, a felét sem fogja elérni.

A magyar EU Elnökség alatt, elsőként a február 4-ei Európai tanácsülésen elválik, mennyire akar/tud változtatni hozzáállásán az Unió, mennyire veszik komolyan az EU-ban az energiatakarékosságot, mint gazdasági lehetőséget.  Magyarul, az EU végül mennyi pénzt és eszközt juttat Magyarországnak és más tagállamoknak energiahatékonysági- és takarékossági programokra a jövőben. A keddi államfői találkozó napirendjén ugyanis az egyik téma az energia lesz, sajnos az új a programtervben ezt a részt lecsökkentették, a gazdasági részek rovására. Hogy miért nem lepdődtem meg?!

Pedig az energiatakarékosság biztosítja leginkább költséghatékonyan a rendelkezésre álló eszközök és technológiák közül a gazdaságélénkítést és tartós munkahelyteremtést, az energiabiztonságot és energiaszegénység csökkentését együttesen.

Ezért indít kampányt a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) a Föld Barátai nemzetközi zöldszervezet programja keretében, hogy az energiatakarékosság végre megkapja megérdemelt helyét az energiapolitikában. Ennek keretében január 27-én Olajos Péter helyettes államtitkárnak petíciót adtunk át. Ebben felhívjuk a Kormányzat figyelmét arra, hogy a hazai EU Elnökség egyik sikeres zászlóshajója lehetne az EU energiatakarékossági célszám kötelezővé tételének előkészítése. A február 4-i EU csúcs az egyik első lehetőség erre. A célszámhoz viszont a végrehajtását segítő hatékony eszközöket kell rendelni.

Nem is húzom tovább az időt, lássuk magát a petíció tartalmát:

Ez az anyag nagyobb pusztításra képes, mint az összes többi „drog” együttvéve, melyeket az emberiség valaha használt. Mégis ez az egyik legnépszerűbb tudatmódosító. A legkülönösebb, hogy csak közösen tudjuk visszaszorítani. Külön-külön nem lehet lejönni róla.

Ez a „drog” az erő és a hatalom illúzióját nyújtja. Közvetett mellékhatásaként a tudat beszűkül és képtelen a függés által kínált világon kívül gondolkodni. Extrém mértékű függőség alakul ki, melynek fenntartásában sokan érdekeltek. Az anyag és a köré épített ipar elfogadottsága oly mértékű, hogy a leszokás egyedül lehetetlen. Minden pénz, minden pillanat a szolgálatába áll, és ez felemészti a valódi életet. A manipuláció és az elvárások, valamint az elvonási tünetként fellépő folyamatos hidegrázás a legerősebbeket is visszarántja. Azok, akik kiléptek a függőségből, egyfajta különcként élik életüket. Ők legalább már tudják, hogy tiszták. De mi lesz a függőkkel, ha elfogy e pusztító anyag?

Miért pont most írunk a fosszilisenergia-függésről?
Télen mindenki jobban érzékeli a fosszilis erőforrásoktól (kőolaj, földgáz, kőszén) való függésünk súlyosságát. A hazai háztartások háromnegyede jövedelmének több, mint 10%-át az energiaszámláira költi, ami az általánosan elfogadott nemzetközi meghatározás szerint „energiaszegénységet” jelent. Ezen felül a lakosság 15%-a saját bevallása szerint nem képes a lakását megfelelően befűteni. Hazánkban a háztartások kb. ugyanennyi százaléka állandó jellegű közüzemi tartozást halmozott föl, ami Európában a legmagasabb érték.

A hazai függés
Magyarország energetikai importfüggősége az európai átlag felett van: a kőolaj 86%-át, a földgáz 82%-át és a szénfelhasználásunk 40%-át importból fedeztük. Hazai olajkészleteink három, gázkészleteink kilenc évre volnának elegendőek a jelenlegi fogyasztási szintünk fedezéséhez. A helyi megújuló erőforrások részesedése tekintetében nem érjük el az 5%-ot és ezen belül is manapság a környezeti-társadalmi szempontból legellentmondásosabbra, a biomassza felhasználásra alapoznak a döntéshozók.

A globalizált világ fosszilis energia függése
Az energiabiztonsági forgatókönyvek általában aggasztónak tartják, hogy a növekvő népesség növekvő igényei miatt az energiaforrásokért való nemzetközi verseny felerősödik. A kitermelési csúcsok közelsége rövid távon a kőolaj, közép távon a földgáz beszerezhetőségét fogja korlátozni. A német hadsereg szakértői tanulmánya szerint 2025 és 2040 között súlyos biztonságpolitikai következményekkel kell számolni, mivel olajfelhasználással történik jelenlegi termékeink (élelmiszer, használati tárgyak, stb.) előállításának 95%-a.

A megoldás a mihamarabbi felismerésben és szerkezetváltásban rejlik. Csökkentenünk kell jelenlegi túlfogyasztásunkat energiatakarékossággal és -hatékonysággal, a még rendelkezésre álló energiaforrásokat pedig a gazdaság szerkezetének átállítására kell fordítanunk. Minél később kezdjük el a változtatást, annál nehezebb helyzetből indulunk. A Magyar Természetvédők Szövetsége a klímatörvény kezdeményezésével  is azon dolgozik, hogy e szükséges szerkezetváltás időben és hatékonyan elinduljon.

Mit tehetsz most, hogy minél több ember felismerje e függőség problémáját és a hozzáállás megváltozzon?

1. Nézd meg a fenti kisfilmünket és küldd tovább ismerőseidnek, barátaidnak!

2. Írj hozzászólást erre a blogbejegyzésre arról, hogy miként vennéd rá pl. a szomszédodat: éljen energiatakarékosabban! A legfurfangosabb ötleteket, leghumorosabb megoldásokat és a leghatékonyabb módszereket „energiatakarékosan” díjazzuk. 

3. Hívd meg egy teára a szomszédot, és oszd meg vele az ötleted, vagy mások ötleteit – esetleg a szomszédnak is van egy jó ötlete a számodra?

A legkreatívabb hozzászólás beküldők között áramfogyasztás mérőt sorsolunk ki.

A hozzászólás-írások határideje: 2011. február 20. éjfél. Eredményhirdetés: 2011. február 22. A nyertest 22-én itt a MTVSZ blogon hirdetjük ki.

Kreatív ötletelést kívánunk!

Szomorú hír, hogy Pete Postlethwaite, a nagysikerű „Hülyeség kora” (Age of stupid) című dokumentumfilm főszereplője január 2-án súlyos rákbetegsége következtében elhunyt. 

A pályafutását drámatanárként kezdő színészt a Jurassic Park 2. - Az elveszett világ-ban, az Amistad-ban, a Közönséges bűnözők-ben és a Baz Luhrman féle Rómeó és Júliá-ban is láthattuk. Az „Apám nevében” című filmben nyújtott alakításáért a legjobb férfi mellékszereplő kategóriájában Oscar-díjra jelölték. 2010-ben feltűnt A titánok harcában, a Tolvajok városában és az Eredetben is.

Életében nagyon fontos szerepet játszott a klímavédelem, és az éghajlatváltozás elleni küzdelem, ezért is vállalta el Franny Armstrong filmjének, a „Hülyeség korának” főszerepét. A produkcióban Postlethwaite egy jövőbeli történészt alakít, aki 1950 és 2008 között készült „archív” filmfelvételeket, híreket és dokumentumfilmeket gyűjt, és arra keresi a választ, hogy az emberiség hol rontotta el, és hogyan jutott el a Föld klímájának teljes felborításáig. Az általa gyűjtött felvételek hat, a mi korunkban élő valós személy történetét követik nyomon. A filmet Magyarországon, nyolc civil szervezet, köztük a Magyar Természetvédők Szövetsége összefogásával mutatták be 2009 szeptemberében.

© Jenny Bates - FoE EWNI / The Guardian

Későn érkezik az utolsó bejegyzés Cancunból, mivel a konferencia vége óta a feje tetejére állt hirtelen minden.

Mexikói történések a delegációnkkal a konferencia után

A képen: Jesica Ciacci és Domingo Lechon - Otros Mundos, Föld Barátai Mexikó

December 11-én szombaton hajnalban véget ért a konferencia, és a csapat hazatért egy rövid alvásra. A tárgyalások utáni pár nap is azzal telt, hogy a delegáció összeszedte a legfontosabb információkat az összes érintett téren.

Mire az értékelés már elért egy szinte kész állapotot, el kellett hagyni a szálláshelyet, és a csapat egy része haza, a maradék pedig Cancuntól délre költözött. Ekkor ütött a balszerencse a csapaton: ellopták a csapat vezetőinek házikójából az összes értékes dolgot, amíg vacsorázni mentek a közeli étteremben. Laptopok, kamerák, készpénz - útlevélen és bankkártyákon kívül minden, ami ér valamit.. És mivel a laptopokon volt az egész konferencia friss értékelése, munkájuk szinte teljes mértékben odaveszett. Így részben ez is az oka az én kései bejegyzésemnek.

Így karácsony táján különösen aktuális az alábbi MTVSZ kisfilmünk. Inkább időt és odafigyelést ajándékozz szeretteidnek!

 Apropó: szerintetek hogyan néz ki egy környezettudatos karácsony? Te mit teszel azért, hogy a karácsony ne a vásárlásról-fogyasztásról és idegeskedésről szóljon?

Tegnap kaptunk egy drótlevelet a Herman Ottó Természetvédő Körtől (HOTEK), hogy Ecsegfalva önkormányzata génmódosítás-mentes övezetté nyilvánította a települést.

Egy gyors levélváltás után faxon is megkaptuk túrkevei barátainktól Ecsegfalva Község Önkormányzata Képviselő Testületének 2010. november 30-án megtartott üléséről készített Jegyzői kivonatot:

112/2010.(XI.30) KT. sz. határozat:

Nyilatkozat génmódosítás-mentességről

Ecsegalva Község Önkormányzatának képviselő testülete elzárkózik a génmódosított növények termesztésének engedélyezésétől, ezáltal megőrizve Magyarország génmódosítás-mentességét.

Ezzel Ecsegfalva lett hazánkban a 88. génmódosítás-mentes település hazánkban. A magyarországi génmódosítás-mentes övezetek nagy felbontású térképe innen letölthető.

 Mivel a levelet december 6-án írták, ezt fel is foghatjuk egyfajta Mikulás ajándéknak is :)