© Jenny Bates - FoE EWNI / The Guardian

Későn érkezik az utolsó bejegyzés Cancunból, mivel a konferencia vége óta a feje tetejére állt hirtelen minden.

Mexikói történések a delegációnkkal a konferencia után

A képen: Jesica Ciacci és Domingo Lechon - Otros Mundos, Föld Barátai Mexikó

December 11-én szombaton hajnalban véget ért a konferencia, és a csapat hazatért egy rövid alvásra. A tárgyalások utáni pár nap is azzal telt, hogy a delegáció összeszedte a legfontosabb információkat az összes érintett téren.

Mire az értékelés már elért egy szinte kész állapotot, el kellett hagyni a szálláshelyet, és a csapat egy része haza, a maradék pedig Cancuntól délre költözött. Ekkor ütött a balszerencse a csapaton: ellopták a csapat vezetőinek házikójából az összes értékes dolgot, amíg vacsorázni mentek a közeli étteremben. Laptopok, kamerák, készpénz - útlevélen és bankkártyákon kívül minden, ami ér valamit.. És mivel a laptopokon volt az egész konferencia friss értékelése, munkájuk szinte teljes mértékben odaveszett. Így részben ez is az oka az én kései bejegyzésemnek.

A képen: A tulumi rend éber őre

"Hát nem árt vigyázni" - csóválták a fejüket a tengerparti bungalók dolgozói. Nem bizony. Érdekes, hogy a szomszédos bungalóban lakó amerikai párhoz is pont akkor törtek be és vitték el a Mexikóban nyilván értékes amerikai útlevelet, miközben a hely saját biztonsági őrei vakarják a homlokukat a falnak támaszkodva.

A szálláshely üzemeltetők felé el tudtunk érni egy ügyészségi vizsgálatot az egyébként nagyon segítőkész hivatalnokoknál, bár nyilván ez az odaveszett masinákat ez nem fogja előteremteni.

E kellemetlen tapasztalat miatt legalább napi szinten összeült a csapat az elveszett elemzéseket újraírni, volt idő átgondolni, hogy hogyan tovább 2011-ben.

Pont emiatt az extra idő miatt nekem is több időm volt kidolgozni és rendszerezni a gondolataimat.

Cancun, ahol több is sikerülhetett volna

A világsajtóban Cancun úgy van beállítva, mint egy sikeresen végrehajtott művelet, egy konferencia, melyen megegyezés vagy legalábbis előrelépés született. Ugyanakkor Cancunban szerintem nem történt más, csak az Egyesült Államok sikeresen érvényt szerzett a tavaly óta általa előtérbe helyezett Koppenhágai Egyezménynek.

Egy olyan egyezménynek, melyet a világ vezető országai vázlatoltak sok ország kihagyásával, 'fogadd el vagy távozz' alapon, a tavalyi konferencia utolsó pillanataiban. Az Egyesült Államok ebben az évben csak és kizárólag arra koncentrált, hogy a Koppenhágai Egyezményt előrevigye és az abban foglaltakat a lehető legtöbb országgal elfogadtassa.

Az ígéret alapú "pledge and review" rendszer

Csak hogy emlékeztessünk mindenkit: a Koppenhágai Egyezmény 'ígéret' alapon szabja meg a kibocsátás csökkentést, vagyis semmilyen törvényes kötelezettséget nem állít a gazdag országok felé (akik ugyanakkor a leginkább felelősek a kibocsátásokért); valamint a klímaváltozás általi károk enyhítésére üzleti alapú magán források és hosszútávú állami kölcsönök fejében kínál messze kevés anyagi segítséget.

Az ígéret alapon történő kibocsátás csökkentés hatékonysága eléggé kérdőjelezhető, főleg, hogy a kötelező kiotói célt is nehezen teljesítik az országok.

Pont ezért a törvényes kötelezettség (elsősorban a fejlett világ felé) biztosítaná a szükséges források előteremtését és a sürgős kibocsátás csökkentést.

A jelenlegi döntés akár 3 vagy több fokos hőmérséklet emelkedéshez is vezethet, mely messze túl van a tudomány által 2 foknak mondott maximumon (mellyel úgy-ahogy, a jelenlegihez hasonló körülmények között vészelné át az emberiség az éghajlatváltozást) - a link alatti tanulmány csak angol nyelven érhető el.

A szomorú oldala a tárgyalás utolsó napjainak az, hogy voltak bőven olyan fejlődő országok, melyek ugyan nem értettek egyet a döntéssel, de nem akartak 'blokkoló' országként kitűnni a sorból. Delegáltjaik úgy gondolták, hogy ez is valami és jobb menni a folyammal, mint ellenállni. Egyedül a bolíviai delegáció fejezte ki egyet nem értését a tárgyalások legvégéig.

Pont ezért lesz érdekes a jövő év, mert ezek a vonakodó országok képesek lehetnek befolyásolni a további döntéseket.

Tehát 'ez még nem a vég', bármennyire is lehangoló volt szembesülni a vágtában levezetett tárgyalások eredménytelenségével.

5 év.

Tudósok szerint kb. ennyi az idő arra, hogy a fejlett világ változtasson a hozzáállásán, és komoly lépéseket tegyen egy fenntarthatóbb gazdaságba való átmenet érdekében.

Ugyanis a számítások szerint kb. 5 év múlva kell tetőznie majd csökkennie a Földön a szén-dioxid kibocsátásnak ahhoz, hogy  hogy a globális átlaghőmérséklet- emelkedést max. 2 fok alatt lehessen tartani.

A fejlett országokat ez a globális probléma sokkal komolyabban fogja sújtani pénzügyileg és egyéb értelemben, mintha elébe mennének a katasztrófáknak és most változtatnának a jelenlegi fosszillis energia alapú gazdasági rendszeren.

Viszont most ehelyett mindenféle kibúvó és látszat megoldás felé haladnak a klímával kapcsolatos tárgyalások, mint például a szén-dioxid piac és a segélyek átirányítása.

A Szaharától délre fekvő országok már ma is óriási mértékben függnek a külföldi segélyektől, melyek nélkül a lakosság könnyen élelmiszer és ivóvíz nélkül maradhat.

Ezért például az elfogadhatatlan, hogy a segélyeket egyszerűen átkeresztelik klíma-pénzekre.

Sajnos még ma is a 100 éves, Adam Smith féle "állandó gazdasági növekedés" víziója irányítja a legtöbb gazdasági és politikai döntést.

Ugyanis ez a modell, ez a gazdasági szerkezet okozza közvetve magát a klímaváltozást. Annak tünete, hogy a globális egyensúly felbomllott a természeti erőforrásokért folytatott nemzetközi verseny és a környezet pusztítása által.

Van valami jó oldala is Cancunnak..

Többek között a munkatársaink fáradhatatlan erőfeszítéseinek is köszönhetően létrejött egy zöld klíma pénzügyi alap arra, hogy pénzt juttasson a fejlődő világnak a klíma károk enyhítésére.

Maga az, hogy a 'Green Climate Fund' létrejött több, mint 10 éves munka eredménye, és 2 évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnt volna, így méltán tekinthető eredménynek.

Az már, hogy milyen feltételekkel és körülményekkel jött létre más kérdés...

A legtalálóbb leírást a minap hallottam: "olyan, mintha egy szomjazónak egy üres vödröt adnál", vagyis a keret létezik, tartalom viszont annál kevésbé.

A Föld Barátai nemzetközi szervezete szerint 400 milliárd amerikai dollár lenne szükséges az elkövetkező években a klímaváltozási károk enyhítésére és a súlyosabb károk megelőzésére a fejlődő világban.

A jelenlegi zöld alapban ugyanakkor egyelőre 100 milliárd amerikai dollárról van szó, melynek a forrása eddig még tisztázatlan és erős a nyomás nagymértékű magántőkék bevonására.

Az etikus és felelősségtudatos döntés a vissza nem térítendő támogatás lenne, magyarul egyszerű adomány, melyet az éles gazdasági és a történelmi felelősség különbözőségei indokolnak.

A jelenlegi alapban a magántőke és az állami források "egyensúlya" szerepel, ami az üzleti érdekek által befolyásolt megoldásokat von maga után.  

A többi része ennek a 100 milliárd amerikai dollárnak kölcsönök fejében jutna el a fejlődő országokba, mely egyértelműen további eladósodáshoz és a fejlődő országok hosszútávú stabilitásának a kockáztatásához vezet.

És minderre ráadásul a Világbank, mint "trustee" (=vagyonkezelő /meghatalmazott) vesz részt a Zöld Klíma Alapban.

Cancun után, mindezen nagy viták ellenére a 'trustee' fogalom nem tisztázott teljesen, ami azt jelenti, hogy 2011 folyamán még sok minden történhet a Világbank szerepével kapcsolatban.

Ez kellően okot ad az aggodalomra, ugyanis a klíma károk enyhítésére folyósított pénzből könnyen akár hosszútávú és magaskamatú hitelek lehetnek.

Pont ezért a Föld Barátai nemzetközi szervezete elfogadhatatlannak tartja a Világbank és egyéb más nemzetközi magánbank szerepét a klíma finanszírozásban és azért kampányol, hogy a pénzeket az ENSZ-en keresztül juttassák el a szükséges országokba.

A 2011-es év tehát eseményekben és fordulatokban lesz teli, amiről továbbra is igyekszem tájékoztatni benneteket, habár valószínűleg nem napi szinten...

Adios amigos!

Kedves kollégám, Henry Rummins a brit Föld Barátaitól köszönt így el a blogjában, mivel minden erőfeszítése ellenére ez volt a legtöbb, amit sikerült spanyolul megtanulnia ebben a két hétben.

Mivel sokat viccelődtünk az angolok spanyol nyelvtanulási reménytelensége körül, úgy gondoltam, hogy itt is illik így elköszönni.

Örömömre szolgált napi szinten tájékoztatni Benneteket a cancuni történésekről, és őszintén remélem, hogy élvezetes és izgalmas volt követni a blog e szakaszát.

A Föld Barátai cancuni delegációjának nevében kívánok mindenkinek sikeres és reményteljes Új Évet, köszönjük, hogy megtiszteltetek a figyelmetekkel.

Hamarosan újra találkozunk!

Marco Cadena - MTVSZ önkéntes, a Föld Barátai brit szervezete, London

Képek készítői és a képek eredeti helye a neten (megjelenési sorrendben): 

1. Sheila Menon, 2. maddcovv, 3. Marco Cadena, 4. Sheila Menon, 5. Polska Zielona Siec, 6. Climate Action Tracker, 7. Marco Cadena, 8. Sheila Menon, 9. Sheila Menon, 10. Alan Perryman, 11. essygie, 12. Phil Photostream, 13. Sheila Menon, 14. Sheila Menon, 15. Sheila Menon, 16. Marco Cadena, 17. Sheila Menon, 18. Friends of the Earth US, 17. Sheila Menon