Az energiatakarékosság az EU 2020-as vállalásaiban mindig is mostohagyereknek számított. Ugyanis az EU csak önkéntesen vállalta, hogy 20%-kal csökkenti az energiafelhasználását 2020-ra. Az energiahatékonysági- és takarékossági programokra a végén valahogy mindig jóval kevesebb uniós pénz jutott az eredetileg tervezettnél – hol válságra, autópálya-építésre vagy más gazdasági érdekekre hivatkozva. Eddig csak ímmel-ámmal próbálta az EU teljesíteni az önkéntes vállalását, ha így folytatja, a felét sem fogja elérni.

A magyar EU Elnökség alatt, elsőként a február 4-ei Európai tanácsülésen elválik, mennyire akar/tud változtatni hozzáállásán az Unió, mennyire veszik komolyan az EU-ban az energiatakarékosságot, mint gazdasági lehetőséget.  Magyarul, az EU végül mennyi pénzt és eszközt juttat Magyarországnak és más tagállamoknak energiahatékonysági- és takarékossági programokra a jövőben. A keddi államfői találkozó napirendjén ugyanis az egyik téma az energia lesz, sajnos az új a programtervben ezt a részt lecsökkentették, a gazdasági részek rovására. Hogy miért nem lepdődtem meg?!

Pedig az energiatakarékosság biztosítja leginkább költséghatékonyan a rendelkezésre álló eszközök és technológiák közül a gazdaságélénkítést és tartós munkahelyteremtést, az energiabiztonságot és energiaszegénység csökkentését együttesen.

Ezért indít kampányt a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) a Föld Barátai nemzetközi zöldszervezet programja keretében, hogy az energiatakarékosság végre megkapja megérdemelt helyét az energiapolitikában. Ennek keretében január 27-én Olajos Péter helyettes államtitkárnak petíciót adtunk át. Ebben felhívjuk a Kormányzat figyelmét arra, hogy a hazai EU Elnökség egyik sikeres zászlóshajója lehetne az EU energiatakarékossági célszám kötelezővé tételének előkészítése. A február 4-i EU csúcs az egyik első lehetőség erre. A célszámhoz viszont a végrehajtását segítő hatékony eszközöket kell rendelni.

Nem is húzom tovább az időt, lássuk magát a petíció tartalmát:

A petícióban a Magyar Természetvédők Szövetsége a következőket kéri a magyar Kormányzattól:

1. A magyar EU Elnökség Uniós szinten, elsőként a 2011. február 4-i EU csúcson szorgalmazza, hogy az EU energiatakarékossági célszám (az uniós energiafelhasználás 20%-kal való csökkentése 2020-ra) legyen kötelező érvényű. Ugyanakkor megfelelő eszközöket kell rendelni a tagállami megvalósítás segítéséhez.

Részletes érveinket a petíció mellékletében kifejtettük. Jelenleg azonban az EU az önkéntes vállalás alig felét teljesíti, ami jól mutatja a jelenlegi uniós szakpolitika eredménytelenségét, a kötelező célszám szükségességét.

A magyar EU Elnökség egyik sikerterülete lehetne az energiatakarékosság. Az Európai Parlament a kötelező célszám mellett döntött, az Unió a magyar Elnökség alatt tárgyalja az EU az Energiahatékonysági Akciótervet és az alacsony szénfelhasználású gazdaságra ill. az energia mixre vonatkozó 2050-es útitervet. Az Európai Bizottság ill. az Ecofys utóbbi kutatásai szerint a kötelező célszám teljesítése min. 78 milliárd euró/év megtakarítást és 1 millió munkahelyet jelentene az EU-nak 2020-ra.

A kötelező energiatakarékossági célszám a tagállamok érdeke is, hiszen a kiszámítható szakpolitikai- és jogi keret bizonyítottan katalizálná a kormányzati energiatakarékossági- és hatékonysági programokat.

Így a kötelező célszám a hozzá rendelt hatékony eszközökkel minden uniós szereplőnek érdeke, és a magyar EU Elnökség megmutathatja elkötelezettségét a témában.

2. A kormányzat ragadja meg az alkalmat és éljen a Magyar Természetvédők Szövetsége klímatörvény-koncepciójában kifejtett eszközeivel. A kvótarendszer-visszatérülő alap-zöldpiac-támogatói szolgálat négyese ugyanis olyan komplex eszközrendszer, amely képes megteremteni a zöld gazdaságélénkítés pénzügyi, intézményi és társadalmi feltételeit.

Az Új Széchenyi Terv kiírásaiból látható, hogy benne és az EU Alapokban a szükségesnél jóval kevesebb forrás van a nagyarányú energiatakarékossági- és hatékonysági programokra. Továbbá az ÚSZT-ból hiányzik az az átfogó közgazdasági eszköz, amely a hazai gazdaságot alapjaiban elindítja a karbonszegény, alacsony anyag- és energiafelhasználású szerkezet felé.  

A kötelező Uniós energiatakarékossági célszám adta szakpolitikai, jogi keretben a MTVSZ által javasolt eszközök átfogó hazai energiatakarékossági- és hatékonysági lépéseket, beruházásokat tennének lehetővé.

(A petíció átadást úgy időzítettük, hogy a döntéshozókat még befolyásolni tudjuk február 4-e előtt. A Greenpeace által kihozott tanulmány arról, hogy ha az EU 20% helyett 30%-os kibocsátás-csökkentési célt vállal, az milyen hatással van Magyarországra, tovább erősítheti az energiatakarékosság pozícióit itthon és az EU-ban: a kötelező EU energiatakarékossági célszám teljesítése egyben segíti az uniós és hazai kibocsátás-csökkentési cél hatékony teljesítését és elmozdítja a szereplőket a nagyobb vállalások felé.)