Az alábbi linken egyenesen a plenáris ülést lehet követni: http://webcast.cc2010.mx/live_en.html?room=1

Itt pedig az ülésen és a sajtótájékoztatókon történteket lehet utólag visszanézni: http://webcast.cc2010.mx/grid_en.html

Már az első hét vége után akartam egy rövid helyzetértékelést a konferenciáról, de az események és a tennivalók meggátoltak abban, hogy leüljek egy órára és megpróbáljam átlátni a helyzetet. Mélyreható elemzés helyett arra próbálok figyelni, hogy mik a kilátások a Föld Barátai szemszögéből.

Ezekben a pillanatokban Nnimmo Bassey, a nemzetközi Föld Barátai szervezetének elnöke tart felszólalást a Moon Palace magasszintű plenáris ülésén.

A napokban minden kiderül: tudnak-e a delegáltak legalább arról megegyezni, hogy folytatódjanak a tárgyalások, legyen új Kiotói Jegyzőkönyv 2012 után...? A helyzet sajnos egyre rosszabb, és munkatársaink minden nap fáradtabban és kevesebb reménnyel térnek haza.

A rossz, a rosszabb és a legrosszabb...

Tegnap tartottunk egy éjszakába nyúló ülést, melyen a konferencia lehetséges kimeneteleit és a Föld Barátai válaszait terveztük. Hát nincs sok jó hírem: a megbeszélésen a rossz, rosszabb és legrosszabb helyzet volt a terítéken. Tehát ott tartunk, hogy az lesz a legkisebbik rossz ha rossz a vége, vagyis nem születik gyenge megállapodás. Mert sajnos az már világos, hogy az országok között nagyon mély érdekellentétek munkálkodnak.

Megegyezés ugyan lehet, hogy lesz. Hiszen a fejlett országoknak nagyon fontos, hogy ne tűnjenek teljesen tehetetlennek a szavazóik előtt. Ha "egyszerűen" a Kiotói Jegyzőkönyvet hosszabbítanák meg, az legalább kötelező kibocsátás-csökkentési célszámokat jelent a gazdag világnak... Legalábbis egy részének. Ugyanis például az USA nem írta alá.

Viszont ha az USA-lobbi sikeres, akkor a Kiotói Jegyzőkönyvből könnyen múlt lesz és a nemhivatalos Koppenhágai Egyezmény kerül érvénybe, melyben az úgynevezett "pledge-and-review" rendszer lenne. Ez azt jelenti, hogy ígéret alapon történnének a kibocsátáscsökkentések, és semmi konkrét cél nem kötné a fejlett országokat.

A Koppenhágai Egyezmény előtérbe kerülése már a rosszabb és a legrosszabb helyzethez tartozik. Ugyanis a jelenlegi erőteljes lobbit látva több mint valószínű, hogy egy ilyen helyzetben a gazdag világ mindig tudna találni kiskaput a szennyezés folytatására és ez katasztrofális következményekkel járna az emberiségre és az éghajlatra nézve.

Nnimmo Bassey felhívja a figyelmet a népek akaratára

A tegnapi felszólalásán Nnimmo elmondta, hogy nem csalódott, mert ez a fajta végjáték várható volt. Abban viszont igenis csalódott, hogy az üzleti és haszonszerző érdekek mindenhova beteszik a lábukat és szétválasztják a feleket. Hiszen a verseny alapú hozzáállásnak mindig lesznek nyertesei és vesztesei.

Nnimmo a múlt heti interjúban is kifejtette: annak ellenére, hogy Cancúnban nincs valódi megegyezés, a déli népek már hoztak egy megállapodást idén a bolíviai Cochabambában, melyet a világ vezetőinek figyelembe kéne venniük:

"Igazán ámulatba ejt, hogy míg az ENSZ klímacsúcsa továbbra is botladozik és nagyon lassan vagy egyáltalán nem halad előre, a világ népei már megmutatták, hogy van kivezető út. 

Ez megmutatkozott, mikor a világ népei összejöttek Cochabambában 2010. áprilisában. Egy találkozón, amely a klímaváltozásról és a Földanya jogairól is tárgyalt és amelyen konkrét javaslatok születtek. Ezeket a javaslatokat a világ vezetőinek számításba kellene venniük, mert az emberek beszéltek, azok az emberek akikre a klímaváltozás közvetlenül hat. Ezek az embere tudják, hogy van megoldás. 

Ilyen például, hogy a kibocsátást olyan szintre kell csökkenteni, hogy az csak 1 C fokos globális felmelegedést okozzon az iparosodás előtti időkhöz képest. Mivel egyszerűen nem tudunk élni extrém hőmérsékletek alatt.

Azt is fel kell ismerni, hogy a klímaváltozás okozta gondok nem fizethetők ki kölcsönökkel, és fel kell hagyni a katonai agresszióval, ugyanis több pénz megy el háborúra, mint amennyi kellene a klímaprobléma kezelésére.

A fenti megoldások bizonyítottak, mégis a vezetők úgy fognak tenni, mintha nem lennének megoldások, és tovább erőltetnek nem működő dolgokat.

De itt van a népek egyezménye, mely egy olyan átfogó egyezmény, amit egy józan és érzékeny vezetőnek támogatnia kellene."

1-2 nap van hátra

Közeledünk a tárgyalások végéhez. Ma reggel a csapat étellel-itallal felpakolva indult el, felkészülve, hogy esetleg éjszakára is maradnak, ha a tárgyalások úgy alakulnak.

Ahogy a tárgyalások lezárulnak, a Föld Barátai egy végső állásfoglalást fog kiadni, melyet itt megosztok veletek, amilyen hamar csak lehet. Mindemellett megpróbálok egy kicsit szélesebbkörű elemzést is nyújtani a napokban, hogy tanulságos összképetek legyen a tárgyalásokról.

A tárgyalások Cancunban a szakadék felé rohannak, de még van egy-két ország, mely igazságos és egyenlő döntést sürget.

Épp ezért a két kulcsfontosságú országnak a helytállása nagyon fontos a végkimenetel szempontjából.

Minden eddigi tárgyalás az igazságtalan és eddig törvénytelen Koppenhágai Egyezmény irányába tolódik, és ha ez a két ország - Bolívia és Tuvalu - nem áll ki komolyan az igazságosságért, könnyen átveheti még a Kiotói Egyezmény helyét is a koppenhágai.

Épp ezért a Föld Barátai arra kéri milliós táborát, hogy mutassák ki szolidaritásukat a két ország delegáltjainak, akik hihetetlen nyomás alatt vannak a tárgyalások utolsó napjaiban.

Mutassuk meg nekik együtt, hogy nincsenek egyedül.

Küldj levelet a Bolíviai delegáltaknak,

és tudasd velük, hogy annak ellenére, hogy a tárgyalásokon ők azon kevés országok közé tartoznak, melyek még kiállnak az igazságos egyezményért, világszerte milliók támogatják őket.

A tuvalui delegáltak a helyszíni csapatunk által fogják megkapni a leveleket.

Csatlakozz a milliókhoz, akik ésszerű és becsületes megegyezést várnak el a cancuni tárgyalásoktól

KÜLDD EL AZ ÜZENETET MOST

Ebben a videóban megtaláltam magamat. A tárgyalásokon belüli és kívüli események labirintusában el is feledkeztem arról, hogy egy nagyon rövid interjút készített velem és sok mással a OneWorldTV nevű csapat.

A cél az volt, hogy egyetlen egy szóban le kellett írni a tárgyalásokat.

Ahogy ez a videóban kiderül, ez nekem tartott a legtovább, míg mások szinte egyből rávágtak valamit.

Pont ezért az én szavammal zárják a videót, mely nem más, mint:

Slow! (Lassú!)

A hozzászólások:

"Ez csak egy cirkusz."

"Nagyszerű"

"Ez az utolsó esély. Ez két szó ugyan, de megállja a helyét."

"Csalódás"

"Egy tiszta és igazságos megegyezést szeretnénk" "Egy szóban kellene.."

"Bonyolult."

"Komplex."

"Adj egy pár másodpercet..."

"Nincs megfelelés"

"Egy szó..." "Ha letudná írni csak egy szóban, mi lenne az?" "Egy igazságos megegyezés"

"Egy szóban... Hmm.. Nem, ez kettő, elnézést.. Hmm... ...Lassú!!"

A WikiLeaks nevű háttérinformációt szolgáltató közösségi oldal rámutatott azokra a módszerekre, amelyekkel az Egyesült Államok erőszakoskodott, hogy a fejlődő országok fogadják el a javaslatait a klímatárgyalásokon.

Amerikai diplomaták többek között a folyamatos segélyek visszatartásával fenyegetőztek, ha a szegény országok nem iratkoznak fel a gyenge és nem kötelező jellegű Koppenhágai Egyezményre.

Itt Cancunban Banglades vezeti a klíma finanszírozásról szóló csoport egyeztetéseket.

Éppen ezért nagyon fontos, hogy a csoport vezetője, Dr. Hasan Mahmud minél több háttér segítségről kapjon információt annak érdekében, hogy ne engedje kizárólag a fejlett országok pénzügyi haszonszerző érdekeit érvényesülni.

Küldj támogató levelet neki most!

A levél küldése csak egy percet vesz igénybe, bár a szövegezés még angolul is elég bonyolult. Ez azért van, mert a klíma finanszírozás maga igen bonyolult téma... Ha több információt szeretnél, figyelmedbe ajánlom a klíma finanszírozásról szóló jelentést (angolul) és a korábbi cikket (magyarul).

A TÁMOGATÓ LEVÉL KÜLDÉSÉHEZ KATTINTS IDE

A helyszín és a résztvevők általános bemutatása a konferencia központok közötti buszok bioüzemanyagánál akadt meg. Most engedjetek meg egy pár gondolatot Cancunról és az ideérkezett indiánok szerepéről.

Cancuni ellentmondások

A konferenciára menő busz minden nap elég időt adott a gondolkodásra. Az egy órás út alatt minden nap végigmentünk a csapat által ironikusan Disneyland-nek keresztelt szállodaövezeten. Azért Disney, mert Miki Egéren és Plútó Kutyán kívül minden megvan itt, ami a fejlett országok fogyasztói társadalmainak álma:

pálmafák, türkiz tenger, végtelen napfény, és az összes vezető szállodalánc csodásabbnál csodásabb felhőkarcolói. Az utcákon meg a már nyugaton oly jól megszokott gyorséttermek, diszkók és persze az összes vezető márka méregdrága boltjai egy-két óriás plázában légkondícionálva.

3 milliárd amerikai dollár az éves bevétel itt 'diznilendben'

Amióta itt felépültek ezek a szállodák és bevásárlóközpontok, özönlenek Cancunba az amerikai és európai turisták. A szállodaövezet jó elhelyezkedésű: távol a belváros zajos-poros tömegétől itt nyugodtan lehet szürcsölni a koktélokat féllábbal a tengerben, este meg csak a sarokig kell elcsoszogni a papucsban, hogy egy jó vacsora után szórakozva teljen az éjszaka a diszkókban. Vagy éppen az újonnan nyílt Playboy Casino-ban. Az áraknak csak az ég szab határt, és bár sem a Playboy kaszinót, sem a diszkókat nem próbáltam, technikai gondjaink miatt vásároltunk egy számítógép boltban: 120 dollár volt egy laptop töltő kábel. Kétszerese a londoni árnak.