Lezárult a „Történelem legveszélyesebb drogja” kisfilmünk kapcsán meghirdetett ötlet-versenyünk. A „Miként vennéd rá a szomszédodat, hogy éljen energiatakarékosabban?” felhívásunkra vártunk humoros, ám hatékony tanácsokat. A legkreatívabb hozzászólásokat beküldők között egy áramfogyasztás mérőt sorsoltunk ki. A szerencsés nyertes Teo73 néven osztotta meg velünk ötletét.

Az ajándék átvételéhez kérjük, keressen fel bennünket a 06-1-216-7297-es telefonszámon!
Ezúton gratulálunk neki!

Amikor a klímaváltozás következményeit emlegetik, a pestiek szeme előtt természeti katasztrófák, jégtakarók olvadása és szélsőséges időjárási események jelennek meg. Ez nem is annyira meglepő, hiszen sajnos sok ilyen esemény történt, és ezekről széltében-hosszában lehetett olvasni.

Az MTVSZ friss, Budapesten és Pest megyében végzett reprezentatív kutatása ugyanakkor aggasztó jelekre is rávilágít. Például hogy a klímaváltozás egyéb, gazdasági-társadalmi hatásaira alig figyeltek fel az emberek. Kevésbé ítélték veszélyesnek pl. hogy nőhet az éghajlati menekültek száma, háborús konfliktusok lépnek fel az élőhelyek megváltozása miatt, új betegségek jelenhetnek meg, csökken a gazdaság teljesítőképessége, és nőhet a szegények és gazdagok közötti különbség.

Az energiatakarékosság az EU 2020-as vállalásaiban mindig is mostohagyereknek számított. Ugyanis az EU csak önkéntesen vállalta, hogy 20%-kal csökkenti az energiafelhasználását 2020-ra. Az energiahatékonysági- és takarékossági programokra a végén valahogy mindig jóval kevesebb uniós pénz jutott az eredetileg tervezettnél – hol válságra, autópálya-építésre vagy más gazdasági érdekekre hivatkozva. Eddig csak ímmel-ámmal próbálta az EU teljesíteni az önkéntes vállalását, ha így folytatja, a felét sem fogja elérni.

A magyar EU Elnökség alatt, elsőként a február 4-ei Európai tanácsülésen elválik, mennyire akar/tud változtatni hozzáállásán az Unió, mennyire veszik komolyan az EU-ban az energiatakarékosságot, mint gazdasági lehetőséget.  Magyarul, az EU végül mennyi pénzt és eszközt juttat Magyarországnak és más tagállamoknak energiahatékonysági- és takarékossági programokra a jövőben. A keddi államfői találkozó napirendjén ugyanis az egyik téma az energia lesz, sajnos az új a programtervben ezt a részt lecsökkentették, a gazdasági részek rovására. Hogy miért nem lepdődtem meg?!

Pedig az energiatakarékosság biztosítja leginkább költséghatékonyan a rendelkezésre álló eszközök és technológiák közül a gazdaságélénkítést és tartós munkahelyteremtést, az energiabiztonságot és energiaszegénység csökkentését együttesen.

Ezért indít kampányt a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) a Föld Barátai nemzetközi zöldszervezet programja keretében, hogy az energiatakarékosság végre megkapja megérdemelt helyét az energiapolitikában. Ennek keretében január 27-én Olajos Péter helyettes államtitkárnak petíciót adtunk át. Ebben felhívjuk a Kormányzat figyelmét arra, hogy a hazai EU Elnökség egyik sikeres zászlóshajója lehetne az EU energiatakarékossági célszám kötelezővé tételének előkészítése. A február 4-i EU csúcs az egyik első lehetőség erre. A célszámhoz viszont a végrehajtását segítő hatékony eszközöket kell rendelni.

Nem is húzom tovább az időt, lássuk magát a petíció tartalmát:

Ez az anyag nagyobb pusztításra képes, mint az összes többi „drog” együttvéve, melyeket az emberiség valaha használt. Mégis ez az egyik legnépszerűbb tudatmódosító. A legkülönösebb, hogy csak közösen tudjuk visszaszorítani. Külön-külön nem lehet lejönni róla.

Ez a „drog” az erő és a hatalom illúzióját nyújtja. Közvetett mellékhatásaként a tudat beszűkül és képtelen a függés által kínált világon kívül gondolkodni. Extrém mértékű függőség alakul ki, melynek fenntartásában sokan érdekeltek. Az anyag és a köré épített ipar elfogadottsága oly mértékű, hogy a leszokás egyedül lehetetlen. Minden pénz, minden pillanat a szolgálatába áll, és ez felemészti a valódi életet. A manipuláció és az elvárások, valamint az elvonási tünetként fellépő folyamatos hidegrázás a legerősebbeket is visszarántja. Azok, akik kiléptek a függőségből, egyfajta különcként élik életüket. Ők legalább már tudják, hogy tiszták. De mi lesz a függőkkel, ha elfogy e pusztító anyag?

Miért pont most írunk a fosszilisenergia-függésről?
Télen mindenki jobban érzékeli a fosszilis erőforrásoktól (kőolaj, földgáz, kőszén) való függésünk súlyosságát. A hazai háztartások háromnegyede jövedelmének több, mint 10%-át az energiaszámláira költi, ami az általánosan elfogadott nemzetközi meghatározás szerint „energiaszegénységet” jelent. Ezen felül a lakosság 15%-a saját bevallása szerint nem képes a lakását megfelelően befűteni. Hazánkban a háztartások kb. ugyanennyi százaléka állandó jellegű közüzemi tartozást halmozott föl, ami Európában a legmagasabb érték.

A hazai függés
Magyarország energetikai importfüggősége az európai átlag felett van: a kőolaj 86%-át, a földgáz 82%-át és a szénfelhasználásunk 40%-át importból fedeztük. Hazai olajkészleteink három, gázkészleteink kilenc évre volnának elegendőek a jelenlegi fogyasztási szintünk fedezéséhez. A helyi megújuló erőforrások részesedése tekintetében nem érjük el az 5%-ot és ezen belül is manapság a környezeti-társadalmi szempontból legellentmondásosabbra, a biomassza felhasználásra alapoznak a döntéshozók.

A globalizált világ fosszilis energia függése
Az energiabiztonsági forgatókönyvek általában aggasztónak tartják, hogy a növekvő népesség növekvő igényei miatt az energiaforrásokért való nemzetközi verseny felerősödik. A kitermelési csúcsok közelsége rövid távon a kőolaj, közép távon a földgáz beszerezhetőségét fogja korlátozni. A német hadsereg szakértői tanulmánya szerint 2025 és 2040 között súlyos biztonságpolitikai következményekkel kell számolni, mivel olajfelhasználással történik jelenlegi termékeink (élelmiszer, használati tárgyak, stb.) előállításának 95%-a.

A megoldás a mihamarabbi felismerésben és szerkezetváltásban rejlik. Csökkentenünk kell jelenlegi túlfogyasztásunkat energiatakarékossággal és -hatékonysággal, a még rendelkezésre álló energiaforrásokat pedig a gazdaság szerkezetének átállítására kell fordítanunk. Minél később kezdjük el a változtatást, annál nehezebb helyzetből indulunk. A Magyar Természetvédők Szövetsége a klímatörvény kezdeményezésével  is azon dolgozik, hogy e szükséges szerkezetváltás időben és hatékonyan elinduljon.

Mit tehetsz most, hogy minél több ember felismerje e függőség problémáját és a hozzáállás megváltozzon?

1. Nézd meg a fenti kisfilmünket és küldd tovább ismerőseidnek, barátaidnak!

2. Írj hozzászólást erre a blogbejegyzésre arról, hogy miként vennéd rá pl. a szomszédodat: éljen energiatakarékosabban! A legfurfangosabb ötleteket, leghumorosabb megoldásokat és a leghatékonyabb módszereket „energiatakarékosan” díjazzuk. 

3. Hívd meg egy teára a szomszédot, és oszd meg vele az ötleted, vagy mások ötleteit – esetleg a szomszédnak is van egy jó ötlete a számodra?

A legkreatívabb hozzászólás beküldők között áramfogyasztás mérőt sorsolunk ki.

A hozzászólás-írások határideje: 2011. február 20. éjfél. Eredményhirdetés: 2011. február 22. A nyertest 22-én itt a MTVSZ blogon hirdetjük ki.

Kreatív ötletelést kívánunk!

Szomorú hír, hogy Pete Postlethwaite, a nagysikerű „Hülyeség kora” (Age of stupid) című dokumentumfilm főszereplője január 2-án súlyos rákbetegsége következtében elhunyt. 

A pályafutását drámatanárként kezdő színészt a Jurassic Park 2. - Az elveszett világ-ban, az Amistad-ban, a Közönséges bűnözők-ben és a Baz Luhrman féle Rómeó és Júliá-ban is láthattuk. Az „Apám nevében” című filmben nyújtott alakításáért a legjobb férfi mellékszereplő kategóriájában Oscar-díjra jelölték. 2010-ben feltűnt A titánok harcában, a Tolvajok városában és az Eredetben is.

Életében nagyon fontos szerepet játszott a klímavédelem, és az éghajlatváltozás elleni küzdelem, ezért is vállalta el Franny Armstrong filmjének, a „Hülyeség korának” főszerepét. A produkcióban Postlethwaite egy jövőbeli történészt alakít, aki 1950 és 2008 között készült „archív” filmfelvételeket, híreket és dokumentumfilmeket gyűjt, és arra keresi a választ, hogy az emberiség hol rontotta el, és hogyan jutott el a Föld klímájának teljes felborításáig. Az általa gyűjtött felvételek hat, a mi korunkban élő valós személy történetét követik nyomon. A filmet Magyarországon, nyolc civil szervezet, köztük a Magyar Természetvédők Szövetsége összefogásával mutatták be 2009 szeptemberében.

© Jenny Bates - FoE EWNI / The Guardian

Későn érkezik az utolsó bejegyzés Cancunból, mivel a konferencia vége óta a feje tetejére állt hirtelen minden.

Mexikói történések a delegációnkkal a konferencia után

A képen: Jesica Ciacci és Domingo Lechon - Otros Mundos, Föld Barátai Mexikó

December 11-én szombaton hajnalban véget ért a konferencia, és a csapat hazatért egy rövid alvásra. A tárgyalások utáni pár nap is azzal telt, hogy a delegáció összeszedte a legfontosabb információkat az összes érintett téren.

Mire az értékelés már elért egy szinte kész állapotot, el kellett hagyni a szálláshelyet, és a csapat egy része haza, a maradék pedig Cancuntól délre költözött. Ekkor ütött a balszerencse a csapaton: ellopták a csapat vezetőinek házikójából az összes értékes dolgot, amíg vacsorázni mentek a közeli étteremben. Laptopok, kamerák, készpénz - útlevélen és bankkártyákon kívül minden, ami ér valamit.. És mivel a laptopokon volt az egész konferencia friss értékelése, munkájuk szinte teljes mértékben odaveszett. Így részben ez is az oka az én kései bejegyzésemnek.