Hármas boksz zajlik most az Európai Unióban az új Energiahatékonysági Irányelv körül, amelynek szerepe, hogy Európa energiafelhasználását 20%-kal csökkentse 2020-ra a gazdaságok hatékonysága és az energiabiztonság növelése és az éghajlatvédelem érdekében. Az ügy jól indult: az Európai Bizottság tavaly júniusban kihozott egy elég jó tervezetet, amit az Európai Parlamenttel és az EU tagállamokat képviselő Tanáccsal egyeztetve kell véglegesíteni június végéig.

Azóta viszont kissé eldurvult a meccs: a tagállamok minden módosító javaslatukkal egy kicsit gyengébbé pofozzák a szöveget, a Parlament kicsit erősíti. Ha ez így megy tovább, lassan kár lesz a papírért, annyira gyenge lesz a szöveg.

Az EU tagállamok a kényesebb pontokra mennek: főleg az Irányelv kiemelt intézkedéseit igyekeznek felhigítani - a középületek 3% -os felújítási rátáját és hogy az energiacégek évente 1,5%-os energiamegtakarítást érjenek el.

„vannak vidékek ahová nehezen
vagy el sem ér a környezetvédelem
kimossák sóid kasza is fenyeget
csupán a harmat táplálja gyökered
tisztások széle északos vízmosás
ha annak vennéd hát legyen vallomás…”

(Kányádi Sándor)

Szövetségünk és a svájci Pro Natura környezetvédelmi szervezet közös gondolkodásra, tapasztalatcserére épülő együttműködése elsősorban a biológiai sokféleség megőrzését célozza meg, hiszen lassan felismerjük, hogy a jó minőségű, gazdag növénytakaróval borított termőföld pótolhatatlan kincs. Svájcban a Pro Natura  évtizedek óta szervez aláírásgyűjtéseket, kampányokat, népszavazásokat, hogy a törvényhozást így kényszerítse termőföldvédelmi döntések meghozatalára.

Veszélyben Magyarország legnagyobb vadonja. Az MTVSZ és az MME támogatásával a WWF levelet küldött a vidékfejlesztési miniszternek a Csarna-völgy megmentése érdekében. A petícióhoz várjuk további civil szervezetek és magánszemélyek csatlakozását!

A “Termőföld és szegénység” című világbanki konferencia előestéjén a Föld Barátai által közzétett tanulmány arra is rávilágít, hogy a Világbank által pénzelt “földszerzések” (land grab) emberi jogsértéshez és környezetpusztításhoz vezetnek Ugandában. A történetet egy megható, de mindemellett megdöbbentő videóval illusztráljuk.

A román miniszterelnök sürgeti a verespataki engedélyezést. Kurrupciós vádakkal nyomozás indul Borbély László környezetvédelmi miniszter ellen. Miután Borbély lemond, a miniszterelnök bejelenti, hogy ideiglenesen ő veszi át a környezetvédelmi tárca irányítását. Lehet, hogy Verespatak miatt kellett távoznia a miniszternek?

(Borbély László még környezetvédelmi miniszterként a tavalyi Félsziget fesztiválon - a kép forrása: Wikipedia, szerző: Umbrela Verde)

Micsoda pazarlás, hirdetik közgazdászaink, hagyjuk elfolyni a vizeket, amik az országhatáron belépnek, nem hasznosítjuk őket, régen meg kellett volna építeni a víztározókat, energiatermelő vízlépcsőket, öntözőcsatornákat, és egyszerre lenne itt Kertmagyarország meg zöld energiatermelés, hajózható folyók, vidéki munkalehetőség, ha a környezetvédők nem értetlenkednének annyit… Tényleg, hova tűnik el a víz a kiszáradó Homokhátságról, és miért önt el olyan településeket az ár, ahol évszázadok óta nem volt erre példa? Megbolondult volna a Tisza…?