A hétvégén zajlott Gödöllőn a Környezet- és Természetvédő Szervezetek 23. Országos Találkozója. Az MTVSZ számos plenári ülésen és szekcióban volt érdekelt, ezek közül kiemeljük A magyar földszabályozás helyzete, helyi gazdálkodás, élelmiszer-önrendelkezés esélyei plenárist, valamint az élelmiszer-önrendelkezés szekciót, továbbá mellékeljük az OT állásfoglalását a földbirtokpolitikáról.

Dr. Ángyán József az OT-n. (fotó: Sarkadi Péter, Greenfo)

A Magyar Természetvédők Szövetsége, a Diverziti Egyesület, a Greenpeace és a  Zöld Pók Alapítvány bemutatja: Zöld mozi - környezetvédelemmel kapcsolatos filmek Gödöllőn, az Országos Találkozón. A Környezet-és Természetvédő Szervezetek 23. Országos Találkozójának kulturális-ismeretterjesztő kísérőprogramja. A zöldköznapoktól a biológiai sokféleségen, túlhalászaton, a hulladékokon át az élelmiszer-önrendelkezésig.

A holland bíróság 2013. január végi döntése szerint a Shell nigériai leányvállalata felelős egy nigériai közösség (Ikot Ada Udo) földjeinek olajjal való elszennyezéséért. Négy érintett nigériai gazda és a Föld Barátai Hollandia fordult ezügyben bírósághoz. A bíróság nem állapította meg az anyavállalat, a holland székhelyű Royal Dutch Shell felelősségét ill. a két másik közösség olajszennyezése kapcsán a leányvállalat felelősségét, ezért a felperesek és a Föld Barátai Hollandia fellebbeznek.

dr. Faragó Tibor c. egyetemi tanár, korábbi „klímatárgyaló” (1991-2010)

A nemzetközi klímapolitikai tárgyalások dohai fordulójának legfőbb érdeme az, hogy számos fejlett ország új kibocsátás-csökkentési vállalásával folytatható marad a Kiotói Jegyzőkönyv, valamint a jövő évtől megerősített mandátummal haladhat egy új átfogó megállapodás előkészítése. Több jelentős környezetterhelő fejlett ország azonban már csak a Kiotói Jegyzőkönyvtől függetlenül, az új megállapodás keretében lenne hajlandó számon kérhető kibocsátás-csökkentésre, a jegyzőkönyvben maradók együttes vállalásai pedig messze elmaradnak a tudományos elemzések által szükségesnek tartott mértéktől. A minden ország számára klímavédelmi teendőket majd talán előíró új megállapodás ügyében pedig – lényegét tekintve – csak a további tárgyalások részletes mandátumát és munkaprogramját fogadták el. Mindez diplomáciai értelemben fontos fejlemény, de rendkívül kevés ahhoz, hogy a földi éghajlatot veszélyeztető kibocsátások összességében érdemben csökkenjenek, és a különösen sérülékeny fejlődő országok is kellő támogatást kaphassanak a változó környezeti feltételekhez való alkalmazkodáshoz.

A nemzetközi klímapolitikai tárgyalások 2012. november végén kezdődött dohai ülésszakának első hetében a különböző nézeteket képviselő országcsoportok között mutatkozott némi közeledés a sürgős teendőket illetően, de még mindig kétséges, hogy e hét végére sikerül-e érdemi megállapodásra jutniuk.

 A Föld Barátai és magyar tagszervezete, a MTVSZ javaslatai a dohai klímacsúcshoz:

1. követelés: Több elkötelezettség 2020-ig  

A tudományos adatok azt mutatják, hogy a világ kritikus, 3-6 Celsius fokos globális felmelegedés elé néz, ha minden halad a régiben, ezért sürgős éghajlatvédelmi cselekvésre van szükség. Nem várhatunk 2020-ig, amikor már késő lesz!

A zajló dohai klímacsúcs kulcsfontosságú abban, hogy:

a) döntsön a Kiotói Jegyzőkönyv jövőjéről, amely az egyetlen nemzetközi, jogilag kötelező eszköz kibocsátáscsökkentési célszámokkal és ütemtervvel az iparosodott országok számára. A Jegyzőkönyv első kötelezettségvállalási időszaka 2012 végén lejár; az EU-nak és Jegyzőkönyv folytatását akaró országoknak lobbizniuk kell egy erős 2. időszak érdekében, és hogy az 2013. január 1-jén induljon.

Tehát Doha alapvető célja, hogy valóban elkészüljön a Kiotói Jegyzőkönyvet módosító szöveg, ami tartalmazza a 2013. utáni 2.időszakot és ezt el is fogadják hivatalosan a Csúcson a részes felek.