Mik is azok a tájfajták? Évtizedek, évszázadok során a helyi viszonyokhoz jól alkalmazkodott, szabadelvirágzású fajták. Megjelenésük általában nem annyira egyöntetű, mint a modern nemesített fajtáké, viszont változatosságuk (széles genetikai hátterük) lehetővé teszi hogy jól alkalmazkodjanak a változó körülményekhez. Kialakulásuk a modern (gépesítést, növényvédő szereket és műtrágyát használó) mezőgazdaság megjelenése előtt történt, így termesztésük is annak a kornak a módszereihez, feltételeihez alkalmazkodott.

Tíz magyarországi mintából háromban kimutatták a glifozát jelenlétét emberi szervezetben. Hasonló eredményt mutatnak 18 európai vizsgálat eredményei is. Hogyan került a szervezetünkbe e gyomirtó?

Körülbelül egy évvel ezelőtt a Föld Barátai Európa élelem, mezőgazdaság, biodiverzitás programjának visegrádi találkozóján beszélgettünk néhány résztvevővel arról, hogy egy brémai laboratórium munkatársai emberi vizelet mintákból kimutatták a glifozát gyomirtó jelenlétét. E megdöbbentő eredmény hatására elhatároztuk, hogy jó lenne kideríteni, vajon más európai városokban élő emberek szervezetében is jelen van-e a gyomirtó. Végül az idei tél/tavasz folyamán 18 európai ország összesen 182 önkéntesétől vettünk vizelet mintákat, amelyeket eljuttattunk a brémai laboratóriumba.

Forrás: origo.hu

A ragadozó madarak mérgezése az egyik legbarbárabb tett. Az okozott kár koránt sem egydimenziós, hanem kiterjed a madár által a Földön berepült és lefedett egész élőhelyre, e terület nagysága miatt óriási hatása van már egyetlen példány elhullásának is az egész bioszférára, a magyar és más keleti népek kultúrájának antropológiai értelemben is okozott mérhetetlen károkról már nem is beszélve. Vajon mit szólna az USA kormánya, ha bárki bármilyen megfontolásból a (legszimbolikusabb) fehérfejű rétisasokat mérgezné szánt szándékkal?!

Mostanára országunkban és az egész glóbuszon olyan helyzet állt elő a mezőgazdaságot illetően, ami sokak számára bőven magyarázatra szorul, nem feltétlenül magától értetődő. Jelen cikkünk szerény feladata az lenne, hogy kellően be tudja mutatni, miért is ellenzik az ökológiai gondolkodók a nagyipari intenzív monokultúrás mezőgazdaságot. Ha ezt sikerül belátnunk, akkor nem csupán a politika terén leszünk képesek felelősen kiállni a földbirtok koncentráció ellen, hanem egy a jelenleginél sokkal fenntarthatóbb és egészségesebb agrikultúrát is tudunk majd művelni. Ami viszont biztosan többet ér ezer és százezer szónál és számadatnál is, hogy ha saját magunk tapasztaljuk meg azt a csodát, amit a termőföld saját valójában adni tud nekünk, embereknek – vagyis menjünk, járjuk a vidéket, az országot, az ökológiai farmokat, látogassuk a fenntartható mezőgazdálkodás úttörőit!

Aki idén nyitva tartotta a szemét, élő közvetítésben láthatta, hogyan válaszolt az élővilág a hosszú tél utáni gyors kitavaszodásra. A fák nagyon gyorsan, szinte egy hét alatt levelesedtek ki és a növények virágzása is a szokottnál kissé később, de szinte robbanásszerűbben történt. Akik az éledő tavaszban kirándultak, biztosan észrevették, hogy mennyi, selyemszálán függő hernyó jelent meg 'hirtelen' az erdőkben, a madarak alig győztek lépést tartani, hogy a költéscsúccsal, azaz a kikelő örökké éhes fiókákkal egy időre essen a hernyók és más kikelő rovarok inváziója.

Az alkalmazkodás mindig nagy kihívás elé állítja az élővilágot, főleg, hogy az éghajlatváltozás miatt egy sokkal gyorsabban és kiszámíthatatlanabbul változó környezethez kell alkalmazkodniuk. Pedig élet-halál kérdése: akik nem tudnak megfelelően alkalmazkodni vagy elvándorolni, előbb-utóbb kihalnak. A sikeresen fennmaradók mögötti rafinált módszer, a biológiai sokféleség ezért igazán megérdemelte, hogy világnapot szenteljünk neki és megemlékezzünk róla minden év május 22-én.

Lechner Judit biokertész, a Képmás magazin újságírója többször is írt már az MTVSZ blogon. Nemrég arról értesített minket, hogy megjelent Fűszerek, gyógynövények a magyar biokertekben című könyve. Ezt ajánljuk most figyelmetekbe.

A biokertben a gyógynövények nemcsak az ember számára fontosak, hanem az állatok, a növények egész élő közösségének hasznára vannak. Ha megismerjük őket, a számunkra megfelelő helyet, társakat, szomszédokat  is könnyen megtaláljuk számukra. A szaporításhoz, a konyhai felhasználáshoz is találunk a könyvben tanácsokat, és még a gyógynövények eredetéről, a hozzájuk kapcsolódó mondákról, a névadásról is szól pár mondat, versidézet,  hiszen a növényekről a költők néha többet megsejtenek, mint amennyit a  botanikusok tudnak...

A könyv megvásárolható szombat délelőttönként Budapesten, a Csörsz utcai biopiacon a  szerzőnél.