Aki idén nyitva tartotta a szemét, élő közvetítésben láthatta, hogyan válaszolt az élővilág a hosszú tél utáni gyors kitavaszodásra. A fák nagyon gyorsan, szinte egy hét alatt levelesedtek ki és a növények virágzása is a szokottnál kissé később, de szinte robbanásszerűbben történt. Akik az éledő tavaszban kirándultak, biztosan észrevették, hogy mennyi, selyemszálán függő hernyó jelent meg 'hirtelen' az erdőkben, a madarak alig győztek lépést tartani, hogy a költéscsúccsal, azaz a kikelő örökké éhes fiókákkal egy időre essen a hernyók és más kikelő rovarok inváziója.
Az alkalmazkodás mindig nagy kihívás elé állítja az élővilágot, főleg, hogy az éghajlatváltozás miatt egy sokkal gyorsabban és kiszámíthatatlanabbul változó környezethez kell alkalmazkodniuk. Pedig élet-halál kérdése: akik nem tudnak megfelelően alkalmazkodni vagy elvándorolni, előbb-utóbb kihalnak. A sikeresen fennmaradók mögötti rafinált módszer, a biológiai sokféleség ezért igazán megérdemelte, hogy világnapot szenteljünk neki és megemlékezzünk róla minden év május 22-én.