A téveszme

Amikor a hírekben az ENSZ éves klímakonferenciáinak (COP) sikertelenségéről írnak, azért gyakran a fejlődő országokat hibáztatják, főleg a jelenleg gyorsan fejlődőket, az úgynevezett „feltörekvő” piacokat (Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát – a BRICS-országokat).

Rendre felbukkan a fordulat: a klímakonferencia sikerét „Kína és India akadályozta meg”. A hírekben a gyorsan fejlődő országok nem hajlandóak felelősen viselkedni, nem látják be, hogy mennyire szennyezőek. Másokat hibáztatnak, miközben úgy szennyezik a környezetet, mint hajdan a fejlett országok. Azt is halljuk, hogy bár az problémás, hogy a gazdag országok évtizedeken át szennyezték a környezetet, most ezzel az egyenlőtlenséggel semmiképpen sem szabad törődni, hiszen a Föld szükséghelyzetben van.

A fejlődő országok a hírekben látszólag egyáltalán nem együttműködőek és azzal, hogy egyre csak a gazdag, fejlett országok történelmi felelősségét hangsúlyozzák, "a haladás kerékkötői". A klímaváltozás terheinek igazságos megosztásáról szóló tárgyalások "miattuk siklanak ki".

Az alábbiakban kísérletet teszünk a különböző egyszerűsítő megfogalmazások, torzítások tisztázására és a képmutató magatartás leleplezésére.

Az új megállapodást előkészítő tárgyalások formálisan új szakaszba lépnek a mai naptól, de a legkritikusabb témakörökben egyelőre a helyzet változatlan, azaz a tárgyaló felek álláspontjai nagyon távol vannak egymástól. A további egyeztetések alapjául szolgáló újabb szövegtervezet is ezt tükrözi többek között az olyan témakörökben, mint: a kibocsátás-csökkentési vállalások eltérő mértéke és módja; az alkalmazkodáshoz kapcsolódóan elsősorban a „veszteségek és károk” ügye; a fejlődő országok számára biztosítandó támogatások; a vállalások végrehajtásának átláthatósága; a 2020 utáni időszakra tervezett új megállapodásig vállalt kötelezettségek érvényességének, „emelésének”, végrehajtásának helyzete.

Az indiai KRRS gazdaszervezet arra kéri Karnataka állam kormányzatát, hogy tegyen intézkedéseket azért, hogy a génmódosított gyapot vetőmagokat forgalmazó cégek fizessenek kártérítést azoknak a gazdáknak, akiknek gyapotföldjein pusztítást végzett a gyapottok bagolylepke. A szervezet elnöke egy sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy a Karnataka állambeli gazdák Bt-gyapot termésének közel felét megsemmisítette a gyapottok lepke.

Elkezdődött a kéthetes ENSZ klímacsúcs Párizsban, a döntéshozók egy új globális éghajlatvédelmi megállapodáson dolgoznak, amely mindannyiunk és gyermekeink jövőjét meghatározza. A döntéshozók által eddig tett klímavédelmi vállalásokkal még nem kerülhető el a klímaváltozás katasztrofálissá válása. Sőt, az energiatakarékos, megújuló energia alapú gazdaságba való energia-átmenetet sem tudják igazán beindítani. Ezért nagy szükség van Rád, hogy az MTVSZ, mint szakmai civil szervezet társadalmi nyomást tudjon gyakorolni a döntéshozókra, hogy felelősen döntsenek!

Köszönjük azoknak, akik csatlakoztak Ökodiplomácia programunkhoz ( ld. www.mtvsz.hu/parizs_fele ) és segítették, hogy közös követeléseink, a magyar állampolgárok szava eljusson a hazai és nemzetközi döntéshozókhoz. Továbbra is várjuk a csatlakozókat, hiszen a párizsi klímacsúcs csak egyetlen fontos állomás. Küzdjünk együtt, hogy Magyarországon minél több energiatakarékossági és megújuló energiás lakossági, önkormányzati kezdeményezés valósulhasson meg! Nem vagyunk egyedül: már számos ilyen hazai kezdeményezés működik itthon, ld. mtvsz.hu/kozossegi_energia programunkat.

A 7 tévhit a klímavédelemről c. blogposzt-sorozatunkat december 7-től kezdve itt olvashatod majd.

November 18-án az EU közzétette a tagállamok helyzetét az energia unióban. Az alábbiakban egy rövid összefoglalót adunk a hazai helyzetről.

Energiahatékonyság tekintetében hazánk teljesítménye nem kiugró, két esetet kivéve. A legtöbb tagállamban csökkent az ipar és az építőipar energiaintenzitása 2005 és 2013 között; ez alól csak Görögország, Magyarország, Írország és Lettország a kivétel. Az uniós szolgáltatási ágazat energiaintenzitása (a fűtési napokkal normalizálva) összességében 4 %-kal csökkent 2005 és 2013 között. A legnagyobb csökkenést Ausztria (20 %), Magyarország (26 %), Írország (37 %) és Portugália (21 %) érte el, ami pozitív tendenciára utal.

Szerdán az Európai Parlament leszavazta az Európai Bizottság rosszul kitervelt javaslatát, amely elvileg lehetővé tett tagállamok országuk területére vonatkozóan saját hatáskörben tilthatnák meg a génmódosított élelmiszerek és takarmányok forgalmazását. A civil szervezetek - közte az MTVSZ, a Greenpeace és a Biokultúra Szövetség - üdvözölték az Európai Parlament döntését. A hazai sajtóban megjelent hírek viszont úgy tűnik, zavart keltettek az újságírók és a nagyközönség körében, ezért segítünk értelmezni a történteket.

Röviden: az Európai Parlament által leszavazott bizottsági javaslat egy hamis ígéreteket tartalmazó javaslat volt, amely tele van jogi hibákkal, és a döntéssel az Európai Parlament arra emlékezteti a Bizottságot és az európai közvéleményt, hogy a génmódosított szervezetek jelenlegi engedélyezési rendszere nem működik, és egy sokkal demokratikusabb rendszert szeretnénk, amint arra Juncker tavaly ígéretet is tett.