A készülő új transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmények legvitatottab pontja az ún. befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS). A kritikák hatására az Európai Bizottság egy "új" befektetésvédelmi rendszert javasol, amelyet Befektetési Bírósági Rendszernek neveztek el. Egy mai varsói fórumon azonban Cecilia Malmström egy freudi elszólalásával igazolta, hogy ez csupán a régi rendszer átnevezése, a multik ugyanúgy beperelhetnék az állampolgáraik egészségét vagy a környezetet védő kormányokat.

Világszerte egyre több, a klímaváltozás által érintett közösség hallatja szavát és vesz részt a gyakorlati éghajlatvédelemben, azaz mutat példát az energia-forradalomban energiatudatos életmódjában, településén. Az alábbiakban ezekből mutatunk néhányat a párizsi ENSZ klímacsúcsra készülve.

Ugyanis 2015 decemberében a párizsi klímacsúcson a világ döntéshozói egy új nemzetközi éghajlatvédelmi megállapodásról döntenek, ami mindannyiunkat érint. A jelenleg asztalon levőnél nagyobb, igazságosabb vállalások és elköteleződés szükséges a klímaváltozás kordában tartásához, a fejlődő országok klímavédelmi segítéséhez és az energia-forradalomhoz, azaz hogy a ma még fosszilis alapú gazdaságainkat biztonságos, energiatakarékos és tiszta energiákon alapulóvá alakítsuk, amelyben a lakosoknak, közösségeknek érdemi beleszólásuk van energiaellátásukba.

PERU

"A perui kormány engedélyt adott bányász- és olajcégeknek, hogy szabadon belépjenek a védett amazóniai földekre. A Szövetségünk azért harcol jogi és más eszközökkel, hogy megvédjük földjeinket és erdőinket.„ Carlos Cenepo Pizango (San Martin-i Kecsua bennszülöttek Szövetsége, Peru)

"Egyáltalán nem esett az évszakban. A közösségünk élet-halál harcot folytat: az aszály veszélyezteti egészségünket és a helyi gazdaságainkat.” Agripina Aguilar Mamani (Zepita tartomány, Chucito, Peru)

2014-ben az ENSZ klímacsúcsot a perui Lima városában tartották. Peru is azon országok közé tartozik, amely alacsony kibocsátásaival kevéssé járult hozzá az éghajlatváltozáshoz, alig kapott a területén folyó fosszilis alapú fejlesztések hasznából, mégis nagy árat fizet az éghajlatváltozás miatt, elsősorban a pusztító és egyre gyakoribb és nagyobb aszályok miatt.

A területén szennyező fosszilisenergia-projektek a vízhez és földhöz való hozzáférést is befolyásolják. A perui kormány új törvényt hozott, amely olaj- és bányászcégek számára megengedi az amazóniai bennszülött közösségek sokszor védett, sérülékeny földjére való szabad belépést. A törvény szerint a befektetők nemcsak a projekt-területre, hanem a projekt által várhatóan közvetlenül érintett tágabb területre is hozzáférést ad. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a cégek szabadon használhatják a szerintük szükséges területeket a kitermelő projektjeik számára.

Nemzetközi olaj- és bányászcégektől jövő fenyegetések, megfélemlítés ellenére a perui közösségek elszántan ellenállnak. 15 ezer fős tüntetéseket, érdekérvényesítő fórumokat tartanak, jogi vonalon támadják a törvényt. Különösen fontos, hogy a párizsi klímacsúcs előtt nemzetközi és hazai színtéren emelnek szót a valódi éghajlatvédelmi megoldásokért: jelentős kibocsátás-csökkentésért, az amazóniai erdőirtások megállítását, közösségi tulajdonú megújuló rendszerek kiépítéséért és a kisközösségi élelmiszer-ellátásért.

A géntechnológia cégek, valamint az amerikai és a kanadai kormány felől érkező nyomás hatására a kereskedelmi tárgyalások árnyékában az Európai Bizottság ránk szabadítaná az engedéllyel nem rendelkező génmódosított élelmiszereket. Föld Barátai Európa birtokába került levél szerint az Európai Bizottság a „zéró tolerancia” feloldási lehetőségenek vizsgálatára kérte fel Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (EFSA).

A glifozát genotoxikus, vagyis károsítja a DNS-t - mondta a WHO szakértője egy londoni konferencián. A rendezvényen az is elhangzott, hogy a Monsanto által kifejlesztett növényvédőszert rendszeresen kimutatták a brit kenyerekben is.

Cserbenhagyták-e az európai állampolgárokat a magyar európai parlamenti képviselők, a tőkeérdekeket előbbre helyezve az emberek és a környezet védelménél? A Magyar Természetvédők Szövetsége részletesen elemezte, miként szavaztak a magyar képviselők az Európai Parlamentben az EU és az Egyesült Államok között készülő szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) ügyében elfogadott határozat kapcsán.

TTIP-ellenes tüntetés Strasbourgban, az Európai Parlament épülete előtt - (C) @StopTAFTA (twitter)

Ha eddig bárkinek kétsége lett volna, a Corporate Europe Observatory és az Inf'OGM által megszerzett levelezésből világosan kiderül, hogy a génmódosított élelmiszerek kérdése is szerepel az EU és az Egyesült Államok közötti „szabadkereskedelmi” egyezmény (TTIP) tárgyalásain.