Világszerte egyre több, a klímaváltozás által érintett közösség hallatja szavát és vesz részt a gyakorlati éghajlatvédelemben, azaz mutat példát az energia-forradalomban energiatudatos életmódjában, településén. Az alábbiakban ezekből mutatunk néhányat a párizsi ENSZ klímacsúcsra készülve.
Ugyanis 2015 decemberében a párizsi klímacsúcson a világ döntéshozói egy új nemzetközi éghajlatvédelmi megállapodásról döntenek, ami mindannyiunkat érint. A jelenleg asztalon levőnél nagyobb, igazságosabb vállalások és elköteleződés szükséges a klímaváltozás kordában tartásához, a fejlődő országok klímavédelmi segítéséhez és az energia-forradalomhoz, azaz hogy a ma még fosszilis alapú gazdaságainkat biztonságos, energiatakarékos és tiszta energiákon alapulóvá alakítsuk, amelyben a lakosoknak, közösségeknek érdemi beleszólásuk van energiaellátásukba.
PERU
"A perui kormány engedélyt adott bányász- és olajcégeknek, hogy szabadon belépjenek a védett amazóniai földekre. A Szövetségünk azért harcol jogi és más eszközökkel, hogy megvédjük földjeinket és erdőinket.„ Carlos Cenepo Pizango (San Martin-i Kecsua bennszülöttek Szövetsége, Peru)
"Egyáltalán nem esett az évszakban. A közösségünk élet-halál harcot folytat: az aszály veszélyezteti egészségünket és a helyi gazdaságainkat.” Agripina Aguilar Mamani (Zepita tartomány, Chucito, Peru)
2014-ben az ENSZ klímacsúcsot a perui Lima városában tartották. Peru is azon országok közé tartozik, amely alacsony kibocsátásaival kevéssé járult hozzá az éghajlatváltozáshoz, alig kapott a területén folyó fosszilis alapú fejlesztések hasznából, mégis nagy árat fizet az éghajlatváltozás miatt, elsősorban a pusztító és egyre gyakoribb és nagyobb aszályok miatt.
A területén szennyező fosszilisenergia-projektek a vízhez és földhöz való hozzáférést is befolyásolják. A perui kormány új törvényt hozott, amely olaj- és bányászcégek számára megengedi az amazóniai bennszülött közösségek sokszor védett, sérülékeny földjére való szabad belépést. A törvény szerint a befektetők nemcsak a projekt-területre, hanem a projekt által várhatóan közvetlenül érintett tágabb területre is hozzáférést ad. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a cégek szabadon használhatják a szerintük szükséges területeket a kitermelő projektjeik számára.
Nemzetközi olaj- és bányászcégektől jövő fenyegetések, megfélemlítés ellenére a perui közösségek elszántan ellenállnak. 15 ezer fős tüntetéseket, érdekérvényesítő fórumokat tartanak, jogi vonalon támadják a törvényt. Különösen fontos, hogy a párizsi klímacsúcs előtt nemzetközi és hazai színtéren emelnek szót a valódi éghajlatvédelmi megoldásokért: jelentős kibocsátás-csökkentésért, az amazóniai erdőirtások megállítását, közösségi tulajdonú megújuló rendszerek kiépítéséért és a kisközösségi élelmiszer-ellátásért.