2015.12.10. csütörtök éjjel

A klímatárgyalások francia elnöksége által szerda délután közreadott újabb tervezetet a kormányzati delegációk este „ízekre szedték”. Miközben minden delegáció megdicsérte a franciákat a sokoldalú konzultációk lehetőségéért, ezt követően – mintegy két órán keresztül - záporoztak a kritikai észrevételek a tervezet szinte minden lényegesebb részével kapcsolatban. Az ezt követő zártkörű egyeztetések éjfélkor kezdődtek és hajnali öt óráig tartottak. Az informális két- és többoldalú megbeszélések ma egész délelőtt folytatódtak és a tervek szerint délután 3 órakor mutatták volna be a Párizsi Megállapodás újabb változatát. Ezt előbb este 7 órára, majd 9 órára módosították.

A Párizsi Megállapodás legújabb szövegtervezetét most csütörtök este 9-kor mutatták be a kormányzati delegációknak a „Párizsi Bizottság” ülésén és tették egyúttal hozzáférhetővé mindenki számára. A korábbi tervezethez képest sokkal kevesebb nyitott (zárójeles) szövegváltozatot tartalmaz e dokumentum, de az majd csak az éjszakai kormányközi tárgyalásokon derülhet ki, hogy maga a tervezet általában „tetszik-e” a delegációknak, avagy csak az ülésszak francia elnökség kompromisszumkeresésének eredménye. Az erről való egyeztetés szigorúan zárt ajtók mögött kezdődött nem sokkal éjfél előtt és ennek tétje az, hogy legkésőbb péntek reggelre egy végleges változat születhessen: ezt lehet és kell akkor jogi szempontból részletesen ellenőrizni, majd hat hivatalos ENSZ-nyelven a záróülésre elkészíteni és ott beterjeszteni teljes konszenzust jelentő elfogadásra.

A Párizsi Megállapodás új tervezetét is egy felettébb részletes Határozat-tervezet egészíti ki. Az alábbiakban csak néhány fontosabb pontot emelek ki a jelenlegi Megállapodás-tervezetből:  

( JELMAGYARÁZAT: zöld: előrelépés, pozitív klímavédelmi irány; sárga: figyelni kell rá/még fontos vitás pont; piros: hátralépés, klímavédelmi vagy klíma-igazságossági szempontból negatív )

A téveszme

E téveszme nagyjából így hangzik: "a nagyvállalatok változóban vannak; a megoldás részei kívánnak lenni; jelentős lépéseket tesznek a klímaváltozás megállítására. Értékelnünk kell ezt az igyekezetet és be kell vonnunk őket a döntéshozatalba". Néha még olyat is hallani, hogy valójában csak a nagyvállalatok képesek „megmenteni” minket, hiszen a nagypolitika bebizonyította tehetetlenségét vagy érdektelenségét. Újból és újból hallani ezt a lemezt, valahányszor az ENSZ éves klímakonferenciájára (COP) kerül sor. Rengeteget ismétlik ezt vállalati vezetők, lobbisták és a legtöbb politikus is.

Valójában:

dr. Faragó Tibor napi tudósítása a párizsi nemzetközi klímatárgyalásokról. 

2015.12.09 szerda: folytatódik a dráma, pedig már csak 2 nap maradt hátra.

A globális probléma tudományos hátterét, veszélyességét és a lehetséges teendők sokféleségét ma újra hangsúlyozták az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület új elnökségének tagjai (élükön az új dél-koreai IPCC-elnökkel: az alábbi képen középen). Arra utaltak, hogy az új Megállapodásnak összhangban kell lennie e testület legutóbbi jelentésében foglalt becslésekkel és ajánlásokkal.

A téveszme

Amikor a hírekben az ENSZ éves klímakonferenciáinak (COP) sikertelenségéről írnak, azért gyakran a fejlődő országokat hibáztatják, főleg a jelenleg gyorsan fejlődőket, az úgynevezett „feltörekvő” piacokat (Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát – a BRICS-országokat).

Rendre felbukkan a fordulat: a klímakonferencia sikerét „Kína és India akadályozta meg”. A hírekben a gyorsan fejlődő országok nem hajlandóak felelősen viselkedni, nem látják be, hogy mennyire szennyezőek. Másokat hibáztatnak, miközben úgy szennyezik a környezetet, mint hajdan a fejlett országok. Azt is halljuk, hogy bár az problémás, hogy a gazdag országok évtizedeken át szennyezték a környezetet, most ezzel az egyenlőtlenséggel semmiképpen sem szabad törődni, hiszen a Föld szükséghelyzetben van.

A fejlődő országok a hírekben látszólag egyáltalán nem együttműködőek és azzal, hogy egyre csak a gazdag, fejlett országok történelmi felelősségét hangsúlyozzák, "a haladás kerékkötői". A klímaváltozás terheinek igazságos megosztásáról szóló tárgyalások "miattuk siklanak ki".

Az alábbiakban kísérletet teszünk a különböző egyszerűsítő megfogalmazások, torzítások tisztázására és a képmutató magatartás leleplezésére.

Az új megállapodást előkészítő tárgyalások formálisan új szakaszba lépnek a mai naptól, de a legkritikusabb témakörökben egyelőre a helyzet változatlan, azaz a tárgyaló felek álláspontjai nagyon távol vannak egymástól. A további egyeztetések alapjául szolgáló újabb szövegtervezet is ezt tükrözi többek között az olyan témakörökben, mint: a kibocsátás-csökkentési vállalások eltérő mértéke és módja; az alkalmazkodáshoz kapcsolódóan elsősorban a „veszteségek és károk” ügye; a fejlődő országok számára biztosítandó támogatások; a vállalások végrehajtásának átláthatósága; a 2020 utáni időszakra tervezett új megállapodásig vállalt kötelezettségek érvényességének, „emelésének”, végrehajtásának helyzete.

Az indiai KRRS gazdaszervezet arra kéri Karnataka állam kormányzatát, hogy tegyen intézkedéseket azért, hogy a génmódosított gyapot vetőmagokat forgalmazó cégek fizessenek kártérítést azoknak a gazdáknak, akiknek gyapotföldjein pusztítást végzett a gyapottok bagolylepke. A szervezet elnöke egy sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy a Karnataka állambeli gazdák Bt-gyapot termésének közel felét megsemmisítette a gyapottok lepke.