Az ukrán kormány mindent megtesz azért, hogy az elavult atomerőművekkel kapcsolatos terveiről az emberek ne beszéljenek túl sokat.
Tavasszal Ukrajna Legfelsőbb Gazdasági Bírósága rágalmazással megvádolt civil aktivisták fellebbezési ügyét tárgyalta. A vád rágalmazás volt ellenük, miközben csak arra figyelmeztettek, hogy az ország számára kockázatot jelent az elavult nukleáris reaktorok működtetésének meghosszabbítása.
A pert az Ukrajna atomerőműveit üzemeltető állami cég, az Energoatom indította, közösen az állami nukleáris felügyelettel (SNRIU). A céljuk minden bizonnyal az volt, hogy megpróbálják elriasztani az állampolgárokat attól, hogy nyilvános vitát kezdjenek erről a fontos kérdésről.
Ez a lépés jelzi az ukrán kormány szemléletét. Kijev figyelmen kívül hagyja a szomszédos országokban élő emberek véleményét is. Pedig a szomszédokra hatással lehetnek az ukránok nukleáris tervei, és nemzetközi szerződések kötelezik őket, hogy tárgyaljanak velük.
Mit akar tehát Ukrajna minden áron eltitkolni? Íme a nyers tények.
Közösségi Energia programunkban Skóciától Lengyelországig számos közösséget megismertünk, és azon dolgoztunk, hogy itthon is minél több olyan energiatakarékos és megújuló energia kezdeményezés induljon, amelynek hasznából minél többet részesül a helyi közösség. Kezdjük a skótokkal, akik nem fukarkodnak a megújuló energia beruházásokkal!
Skóciában például attól működnek a kezdeményezések, hogy a skót kormány konkrétan kitűzte: 2020-ig 500 MW közösségi, helyi tulajdonú megújuló energia beruházás fog megvalósulni náluk. A helyi közösségek úgy beindultak, hogy már 2015 végén elérték az 508 MW beépített kapacitást, és a folyamatban levő tervekkel együtt hamarosan elérik a 679 MW-ot. Ennek elérésében fontos szerepe van az állam által 2011 óta működtetett Közösségi és Megújuló Energia Alapnak (CARES), amely helyi energiaügynökségi tanácsadást és vissza nem térítendő támogatást és hitelt nyújt a közösségi elemet is tartalmazó megújuló energiás helyi beruházások számára. A rendszer tehát egyfajta inkubátorként segíti a közösségi energiás kezdeményezéseket, a tervezéstől a megvalósításig.
A múlt heti varsói közösségi energia konferencián az egyik skót szerveződés tagját, Alexet faggattam arról, milyennek találta a CARES rendszert, ajánlaná-e máshol is a bevezetését. Szerinte jól működik, hogy a támogató rendszer igazodik a projektek egyes állomásaihoz: van egy kezdő támogatás a helyi közösségi megújuló energia projektötlet kialakításához; az előzetes tervezési hitel segíti a reális és konkrét (üzleti) tervek, megvalósíthatósági tanulmányok elkészítését, majd a tervek alapján hosszú távon is életképes, az engedélyig sikeresen eljutott kezdeményezések a megvalósításhoz támogatást kaphatnak a Megújuló Energia Befektetési Alapból. Ráadásul a különösen innovatív helyi tervek, amelyek pl. több különböző megújuló erőforrás használatára épülnek vagy újszerű energia-elosztó, tároló rendszereket fejlesztenek, vissza nem térítendő támogatást kaphatnak az Infrastruktúra és Innovációs Alapból. A pályázati online űrlap kitöltése nem okozott különösebb gondot, konkrét terveket kell beírni, gyors bírálatú és felhasználó-barát, igaz a megvalósításra biztosított időszak elég rövid, azaz valóban csak a jól előkészített tervek valósulhatnak meg.
A Közösségi és Megújuló Energia Alap az elmúlt 4 évben több, mint 300 projektet támogatott. A skót kormány a kezelésével egy négy tagból álló konzorciumot bízott meg, melyben megtalálható környezetvédelemmel, szociális ügyekkel foglalkozó civil szervezet és energia ügynökség is.
A fenti kezdeményezések népszerűsítésében, segítésében a Közösségi Energia program skót megvalósító szervezete, a Föld Barátai Skócia is aktívan részt vett. Olyannyira, hogy a zöldszervezet elnöke, Richard Dixon az egyik tagja a legújabb, Edinburgh-ben indult napelem energiaszövetkezet igazgatóságának. 25, városi tanácsi tulajdonú tetőn helyeznek el összesen 1,5 MW teljesítményű napelemet. A város lakosai min. 250 db - max. 100 000 db, £1 értékű szövetkezeti részvényt vásárolhattak, ezzel az Edinburgh Community Solar Cooperative energiaszövetkezet tagjává válhattak. A tagok a részesedésük arányában kapnak a beruházás hasznából (a termelt megújuló áram átvételéből), amely garantált min. 5%-os profitot jelent. Az ezen felüli haszon közösségi alapba megy, és a szövetkezeti közösség maga dönt, hogy milyen fejlesztésre fordítsák. A szükséges £1,400,000 –ot már össze is gyűjtötték a projekt indulásához részjegyekből és CARES hitelből, további infók itt: www.energy4all.co.uk és http://www.edinburghsolar.coop/
Az alábbi videóban Anne, a Föld Barátai Skócia közösségi energia programfelelőse 3 percben tudósít a szövetkezet lényegéről:
Mit tanulhatunk ebből, hogyan alkalmazható itthon?
Bár az energiapolitika, állami támogatási rendszer itthon nem kedvez kifejezetten a közösségi energia kezdeményezéseknek, az új KEHOP szemléletformálási kiírásban lehetőség nyílik ilyenek tervezésére, kapcsolódó szemléletformálásra és bemutatóhely megvalósításra, szervezetek, önkormányzatok számára. A skót példából tanulhatunk civil kurázsit, ill. hogy reális és jól előkészített műszaki-üzleti tervet kell kidolgozni; a megújuló áram átvételi ára itthon is biztosíthat 4-5%-os hasznot a közösségi befektetőknek, potenciális energiaszövetkezet-tagoknak. A haszon egy része vagy 5% feletti hányada közösségbe való visszaforgatására jó ötlet a közösségi alap létrehozása, itthon hasonló példa a szekszárdi klíma alap.
A CARES rendszer adaptálható lenne itthon, de a jogi-admin-pénzügyi környezet most nem segíti ezt. Viszont már mai is számos olyan civil és egyéb szervezet működik, amely helyi energia tanácsadást végez, ld. GreenDependent-től az Energia és Környezet Alapítványig. Itthon is egyre több a szociális szövetkezet vagy az élelmiszer-ellátás köré szerveződő közösségi vállalkozás, ezek egy része az energia-önellátás növelésére energiás fejlesztésekben is gondolkodik. Az MTVSZ együttműködik több önkormányzattal és szervezettel, akik közösségi energiás fejlesztéseket terveznek – bízunk benne, hogy a közeljövőben hírt adhatunk az elindulásukról!
A további nemzetközi példákkal, tanulságokkal, a varsói konferencia további érdekességeivel és a hazai helyzettel, tervekkel a következő blogcikkekben foglalkozunk.
Hamarosan évente 100-200 szalmaház fog épülni Magyarországon. Ezt mutatja az Energia és Környezet Alapítvány felmérése.
Ez a történet egyidős az évezredünkkel:
2000 és 2002 között épült meg az első szalmabála ház Magyarországon. A Sárospatak melletti hegyekben akkor kezdődött el a hazai szalmabála ház történelme.
A német bírói szövetség (DRB) elutasítja az Európai Bizottság befektetési bírósági rendszerre (ICS) vonatkozó javaslatát, amely az elképzelések szerint része lenne a tervezett EU-USA "szabadkereskedelmi" egyezménynek (TTIP). A német bírók szerint nincs jogi alapja egy ilyen befektetési bírósági rendszer létrehozásának, és szükség sincs rá.
Ma az éghajlatváltozás kétségtelenül az egyik legnagyobb veszély, amely bolygónkat fenyegeti. Letagadhatatlanok környezeti összetevői: a hőmérséklet- és a tengerszint-emelkedés, állat- és növényfajok tömeges kihalása, pusztító időjárási szélsőségek pl. viharok, árvizek és aszályos időszakok, az évszakok váltakozásának felborulása. 2015 telén a globális felmelegedés 1 °C-kal meghaladta az ipari forradalmat megelőző átlaghőmérsékletet, és ezzel már a fele meg is valósult a (az igazából amúgy is elégtelen) kritikus 2 °C-os hőmérséklet-emelkedési küszöbnek.
Bármilyen ijesztőek is e modellek, realisztikusan jelzik az éghajlatváltozás nyomán bekövetkező esetleges következményeket. Még hosszan sorolhatnánk azokat a katasztrofális hatásokat, amelyek már jelenleg is tapasztalhatók a bioszférában.
Ha csupán környezeti kérdésként kezelik az éghajlatváltozást, az indokolatlanul leegyszerűsíti a problémát. E poszt célja éppen az, hogy bemutassuk az éghajlatváltozás különböző hatásait a Föld különböző részein.
Amikor akadoznak az évente tartott klímatárgyalások, gyakran hallható, hogy „még egy összetákolt eredmény is jobb, mintha semmilyen sincs”. A nemrég véget ért párizsi klímacsúcs (COP21) kapcsán is többen aggódtak, hogy semmilyen egyezmény sem születik: „Túl sokat nem is várhatunk. A kérdés nagyon összetett. Mivel csaknem kétszáz ország képviselői tárgyalnak, lehetetlen tökéletes egyezményt készíteni. Ha tökéletességre törekszünk, még a jót sem érjük el”. Brice Lalonde, az ENSZ egyik főtitkárhelyettese odáig ment, hogy kijelentette: a megállapodás tartalma kevésbé fontos, mint hogy egyáltalán megszülessen. Ezek célja a várakozások lehűtése és az, hogy azt is elfogadtassa, hogy ha esetleg a megállapodás és az általa előírt intézkedések nem igazságosak.
A Párizsi Megállapodás végül december 12-én megszületett. Az alábbiakban az előzetes szakmai elvárásokkal összevetjük, hogy megnézzük, mennyire léptünk a megállapodással ténylegesen előre a klímavédelemben.
( JELMAGYARÁZAT: zöld: előrelépés, pozitív klímavédelmi irány; sárga: figyelni kell rá/még fontos vitás pont; piros: hátralépés, klímavédelmi vagy klíma-igazságossági szempontból negatív )
Tavasszal Ukrajna Legfelsőbb Gazdasági Bírósága rágalmazással megvádolt civil aktivisták fellebbezési ügyét tárgyalta. A vád rágalmazás volt ellenük, miközben csak arra figyelmeztettek, hogy az ország számára kockázatot jelent az elavult nukleáris reaktorok működtetésének meghosszabbítása.
Kövess minket a 
Olvass minket a 