Közösségi Energia programunkban Skóciától Lengyelországig számos közösséget megismertünk, és azon dolgoztunk, hogy itthon is minél több olyan energiatakarékos és megújuló energia kezdeményezés induljon, amelynek hasznából minél többet részesül a helyi közösség. Kezdjük a skótokkal, akik nem fukarkodnak a megújuló energia beruházásokkal!
Skóciában például attól működnek a kezdeményezések, hogy a skót kormány konkrétan kitűzte: 2020-ig 500 MW közösségi, helyi tulajdonú megújuló energia beruházás fog megvalósulni náluk. A helyi közösségek úgy beindultak, hogy már 2015 végén elérték az 508 MW beépített kapacitást, és a folyamatban levő tervekkel együtt hamarosan elérik a 679 MW-ot. Ennek elérésében fontos szerepe van az állam által 2011 óta működtetett Közösségi és Megújuló Energia Alapnak (CARES), amely helyi energiaügynökségi tanácsadást és vissza nem térítendő támogatást és hitelt nyújt a közösségi elemet is tartalmazó megújuló energiás helyi beruházások számára. A rendszer tehát egyfajta inkubátorként segíti a közösségi energiás kezdeményezéseket, a tervezéstől a megvalósításig.
A múlt heti varsói közösségi energia konferencián az egyik skót szerveződés tagját, Alexet faggattam arról, milyennek találta a CARES rendszert, ajánlaná-e máshol is a bevezetését. Szerinte jól működik, hogy a támogató rendszer igazodik a projektek egyes állomásaihoz: van egy kezdő támogatás a helyi közösségi megújuló energia projektötlet kialakításához; az előzetes tervezési hitel segíti a reális és konkrét (üzleti) tervek, megvalósíthatósági tanulmányok elkészítését, majd a tervek alapján hosszú távon is életképes, az engedélyig sikeresen eljutott kezdeményezések a megvalósításhoz támogatást kaphatnak a Megújuló Energia Befektetési Alapból. Ráadásul a különösen innovatív helyi tervek, amelyek pl. több különböző megújuló erőforrás használatára épülnek vagy újszerű energia-elosztó, tároló rendszereket fejlesztenek, vissza nem térítendő támogatást kaphatnak az Infrastruktúra és Innovációs Alapból. A pályázati online űrlap kitöltése nem okozott különösebb gondot, konkrét terveket kell beírni, gyors bírálatú és felhasználó-barát, igaz a megvalósításra biztosított időszak elég rövid, azaz valóban csak a jól előkészített tervek valósulhatnak meg.
A Közösségi és Megújuló Energia Alap az elmúlt 4 évben több, mint 300 projektet támogatott. A skót kormány a kezelésével egy négy tagból álló konzorciumot bízott meg, melyben megtalálható környezetvédelemmel, szociális ügyekkel foglalkozó civil szervezet és energia ügynökség is.
A fenti kezdeményezések népszerűsítésében, segítésében a Közösségi Energia program skót megvalósító szervezete, a Föld Barátai Skócia is aktívan részt vett. Olyannyira, hogy a zöldszervezet elnöke, Richard Dixon az egyik tagja a legújabb, Edinburgh-ben indult napelem energiaszövetkezet igazgatóságának. 25, városi tanácsi tulajdonú tetőn helyeznek el összesen 1,5 MW teljesítményű napelemet. A város lakosai min. 250 db - max. 100 000 db, £1 értékű szövetkezeti részvényt vásárolhattak, ezzel az Edinburgh Community Solar Cooperative energiaszövetkezet tagjává válhattak. A tagok a részesedésük arányában kapnak a beruházás hasznából (a termelt megújuló áram átvételéből), amely garantált min. 5%-os profitot jelent. Az ezen felüli haszon közösségi alapba megy, és a szövetkezeti közösség maga dönt, hogy milyen fejlesztésre fordítsák. A szükséges £1,400,000 –ot már össze is gyűjtötték a projekt indulásához részjegyekből és CARES hitelből, további infók itt: www.energy4all.co.uk és http://www.edinburghsolar.coop/
Az alábbi videóban Anne, a Föld Barátai Skócia közösségi energia programfelelőse 3 percben tudósít a szövetkezet lényegéről:
Mit tanulhatunk ebből, hogyan alkalmazható itthon?
Bár az energiapolitika, állami támogatási rendszer itthon nem kedvez kifejezetten a közösségi energia kezdeményezéseknek, az új KEHOP szemléletformálási kiírásban lehetőség nyílik ilyenek tervezésére, kapcsolódó szemléletformálásra és bemutatóhely megvalósításra, szervezetek, önkormányzatok számára. A skót példából tanulhatunk civil kurázsit, ill. hogy reális és jól előkészített műszaki-üzleti tervet kell kidolgozni; a megújuló áram átvételi ára itthon is biztosíthat 4-5%-os hasznot a közösségi befektetőknek, potenciális energiaszövetkezet-tagoknak. A haszon egy része vagy 5% feletti hányada közösségbe való visszaforgatására jó ötlet a közösségi alap létrehozása, itthon hasonló példa a szekszárdi klíma alap.
A CARES rendszer adaptálható lenne itthon, de a jogi-admin-pénzügyi környezet most nem segíti ezt. Viszont már mai is számos olyan civil és egyéb szervezet működik, amely helyi energia tanácsadást végez, ld. GreenDependent-től az Energia és Környezet Alapítványig. Itthon is egyre több a szociális szövetkezet vagy az élelmiszer-ellátás köré szerveződő közösségi vállalkozás, ezek egy része az energia-önellátás növelésére energiás fejlesztésekben is gondolkodik. Az MTVSZ együttműködik több önkormányzattal és szervezettel, akik közösségi energiás fejlesztéseket terveznek – bízunk benne, hogy a közeljövőben hírt adhatunk az elindulásukról!
Összeállította: Botár Alexa, MTVSZ
Fotók, anyagok: http://www.communitypower.scot/case-studies/projects/
A további nemzetközi példákkal, tanulságokkal, a varsói konferencia további érdekességeivel és a hazai helyzettel, tervekkel a következő blogcikkekben foglalkozunk.