Az ukrán kormány mindent megtesz azért, hogy az elavult atomerőművekkel kapcsolatos terveiről az emberek ne beszéljenek túl sokat.

Tavasszal Ukrajna Legfelsőbb Gazdasági Bírósága rágalmazással megvádolt civil aktivisták fellebbezési ügyét tárgyalta. A vád rágalmazás volt ellenük, miközben csak arra figyelmeztettek, hogy az ország számára kockázatot jelent az elavult nukleáris reaktorok működtetésének meghosszabbítása.

A pert az Ukrajna atomerőműveit üzemeltető állami cég, az Energoatom indította, közösen az állami nukleáris felügyelettel (SNRIU). A céljuk minden bizonnyal az volt, hogy megpróbálják elriasztani az állampolgárokat attól, hogy nyilvános vitát kezdjenek erről a fontos kérdésről.

Ez a lépés jelzi az ukrán kormány szemléletét. Kijev figyelmen kívül hagyja a szomszédos országokban élő emberek véleményét is. Pedig a szomszédokra hatással lehetnek az ukránok nukleáris tervei, és nemzetközi szerződések kötelezik őket, hogy tárgyaljanak velük.

Mit akar tehát Ukrajna minden áron eltitkolni? Íme a nyers tények.

1. Ukrajnának tizenöt atomreaktora van, közülük hatnak az engedélye 2020. május 20-ig lejár.

Négy másik reaktor már most is úgy működik, hogy túllépte tervezett élettartamát, további kettőt pedig be kellene zárni, amint decemberben illetve februárban elérik eredeti élettartamukat. Ám Kijev eltökélte magát, hogy mind a nyolc egységet tovább üzemelteti, legalább addig, míg 10 évvel túllépik eredeti lejárati idejüket.

2. Ukrajna nukleáris erőművei jelenleg az ország elektromosságának több mint felét biztosítják. Ám ez a kormány politikai döntésének következménye.

Eredetileg a nukleáris energia részesedése az ország teljes energia kapacitásából kevesebb, mint 30 százalék. A nukleáris energia szerepének növekedése annak a döntésnek a következménye, hogy az áramtermelés más fajtáit megszüntetik. A csökkenő kereslet pedig még így is azt eredményezi, hogy az atomerőművek nem működnek teljes kapacitással.

3. Ukrajna egyetlen nukleáris erőműve sem képes működni az Oroszországból szállított fűtőelemek nélkül.

Ez még nem minden. Ráadásul a négy atomerőmű közül három működése Oroszországtól függ a kiégett fűtőelemek reprocesszálása vagy tárolása miatt is.

4. Az erőművi blokkoknak a többsége a következő négy évben el fogja érni élettartama végét. Ennek ellenére az EU adófizetőinek pénzét arra használják, hogy ezeket a blokkokat felújítsák.

Mennyi pénzt is pontosan? 600 millió eurót kapnak az Euratomtól és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól. Arányát tekintve ez a negyede az ukrán energiaszektornak 2007 és 2014 között juttatott összes támogatásnak.

Zaporizzsjai reaktorok elhasznált fűtőelemei a világ harmadik legnagyobb atomerőműjének udvarán. 

5. A nemzetközi szerződések arra kötelezik Ukrajnát, hogy nyilvános konzultációkat kezdeményezzen mindazokkal a szomszédos országokkal – köztük Magyarországgal- , melyeket az említett atomerőművek meghosszabbított üzembentartása érinthet. Ám Kijev mindez ideig következetesen elutasította ezt a lehetőséget.

Az Aarhusi egyezmény és az Espooi egyezmény arról is rendelkeznek, hogy ilyen esetekben határon átnyúló környezeti hatástanulmányokat kell készíteni. Az európai kölcsönöknek is világos feltétele, hogy ezeket a követelményeket teljesíteni kell. Ám az ukrán kormány továbbra is ellenáll.

6. Ukrajnát korábban már elmarasztalták az Espooi egyezmény megszegése miatt.

A döntés azután született, hogy Ukrajna engedélyezte két blokk élettartamának meghosszabbítását a Rivne-i atomerőműben, amely kevesebb mint 200 kilométerre van a lengyel határtól. Nem okozott meglepetést, hogy az ukrán hatóságok kétségbe vonták a döntést.

7. Az ukrán kormány egyetlen atomerőmű biztonságát sem tudja garantálni.

2015 januárja óta egy kormányrendelet megakadályozza, hogy a nukleáris energetikai felügyelet saját kezdeményezésére a nukleáris létesítményekben vizsgálatokat hajtson végre.

Oleksander Grigorash, Ukrajna, nukleáris felügyelet helyettes vezetője

8. A tervezett élettartamukon túl működő négy nukleáris reaktor közül legalább egy veszélyes állapotban van.

Egy 2015 márciusában kiadott szakértői elemzés szerint a Dél-ukrajnai Nukleáris Erőmű egyes blokkjának reaktortartályán olyan sérülések lehetnek, amelyek potenciálisan veszélyes nukleáris válsághelyzetekhez vezethetnek. Az állami nukleáris felügyelet természetesen vitatja ezeket a megállapításokat. Azonban bármekkora összeget fordítsanak is felújításra, a nukleáris blokkoknak a reaktortály az egyik olyan elemük, amelyet egyszerűen nem lehet kicserélni.

9. A Délkelet-Ukrajnában található Zaporizzsjai atomerőmű Európa legnagyobb nukleáris erőműve. A létesítmény mindössze 250 kilométerre fekszik a Kelet-Ukrajnában zajló fegyveres konfliktus frontvonalaitól.

Ez az erőmű mérnöke szerint sem jó dolog:

Sergei Shygyn, Ukrajna, fő nukleáris szakértő

10. A beavatkozás nem tűr halasztást.

A Zaporizzsjai atomerőmű két legöregebb blokkját lekapcsolták a hálózatról, amikor elérték élettartamuk végét. De két hónapon belül, május 12-én és május 28-án a nukleáris felügyelet mindkét blokk esetében újra fogja tárgyalni az élettartam meghosszabbításának lehetőségét.

Aggasztónak tartod a dolgot? Mi is.

De ezen lehet változtatni.

Az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és az Unió kormányainak – különösen azoknak, amelyeket az ukrán kormány vakmerő nukleáris kalandjai érinthetnek, így a magyarnak – követelniük kell, hogy Ukrajna teljesítse nemzetközi kötelezettségeit, különösen olyankor, mikor az Európai Unió által finanszírozott projektekről van szó.

További részletes információk:
www.mtvsz.hu/ukrajnaireaktorok
Itt tudsz csatlakozni a kampányhoz:
www.mtvsz.hu/zombireaktorok

---

3 majom kép: Kalyan Shah (CC BY-SA 3.0) via Wikimedia Commons