Ezen a hétvégén Hágában nemzetközi (népi) bíróság elé állították a vegyipari-géntechnológiai óriáscég Monsantot. Pénteken kezdődött a Monsanto Tribunal, amelynek során egy neves bírókból és jogászokból álló testület fog ítéletet mondani számos tanú vallomása alapján arról, hogy a tevékenysége során a Monsanto követett-e el emberiség elleni bűntettet ill. elkövette-e a nemzetközi egyezményekben még nem szereplő "ökocídium" bűntettét?

Úgy néz ki, az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) elleni közdelemben a Vallónia-Brüsszel Szövetségi Parlament lesz a jó fiú, és az ő ellenállásunkon hiúsulhat meg az egyezmény október végére tervezett aláírása.

Az ombudsmani hivatalban megrendezett múlt heti CETA konferenciánkon azt mondtam, hogy bár az Európai Bizottság már arra készül, hogy október végén a tagállamok nevében a kanadai kormányfővel együtt aláírják az egyezményt, továbbra is hiányzik több EU tagállam beleegyezése. A tagállamok brüsszeli állandó képviseleteinek tegnapi találkozója (Coreper) után a Views.EU azt írta, hogy hat tagállam még mindig nem áll készen arra, hogy támogassa a CETA aláírását.

Belgiumban az összes tartomány hozzájárulása kellene az egyezmény aláírásához, de a tegnapi hírek szerint a Vallónia-Brüsszel Szövetségi Parlament tegnap úgy szavazott, hogy továbbra sem járul hozzá a CETA aláírásához. Őket ugyanis nem győzte meg az Európai Bizottság és Kanada által javasolt magyarázó nyilatkozat, amely állítólag orvosolná a CETA kapcsán a tagállamok és civil szervezetek által felvetett aggályokat. E nyilatkozat-tervezetről egyébként már mi is többször kifejtettük, hogy lényegében semmi sem ér, porhintés csupán, és csak a tagállamok és a közvélemény megnyugtatását szolgálná. Hétfőn a Transnational Institute, a Föld Barátai Európa, a PowerShift, a BothEnds és az Aitec közös elemzése ízekre is szedte a magyarázó nyilatkozatot. Úgy tűnik, a Vallónia-Brüsszel Szövetségi Parlament képviselőinek aggályait sem sikerült eloszlatnia a Bizottságnak ezzel a nyilatkozattal. A hírek szerint pénteken a vallóniai regionális parlament egy hasonló tartalmú, a CETA aláírásának elutasítását javasló határozatot fog megszavazni.

Tehát, van rá esélyünk, hogy nem fog hozzájárulni az összes EU tagállam illetve régió a Kanadával megkötendő szabadkereskedelmi egyezmény aláírásához. Jelen esetben viszont úgy néz ki, hogy a vallóniai-brüsszeli régiók parlamentjei vívják meg helyettünk a szabadságharcot: ezúttal "Brüsszel [és Vallónia] üzent Brüsszelnek."

Október 13., csapataink továbbra is harcban állnak.
#StopTTIP, #StopCETA

Az elmúlt napokban százezrek tüntettek a Kanadával és az Egyesült Államokkal megkötendő szabadkereskedelmi egyezmények ellen Németországban, Ausztriában, Brüsszelben. Lázár János osztja a CETA-val kapcsolatos aggodalmakat. A multik már a spájzban vannak. Munkanélküliséghez, egyenlőtlenséghez, a jólét csökkenéséhez vezet az CETA. Az Országgyűlés előtt egy határozati javaslat a CETA aláírásáról (vagy alá nem írásáról). Ma és holnap: informális miniszteri tanácsülés valamint CETA-ellenes tüntetések és civil rendezvények Pozsonyban. Hétfőn az EU kereskedelmi biztosa Budapestre látogat – tüntetés a Kossuth téren, fórum az egyetemen.

Százezrek tüntetnek a CETA és a TTIP ellen

Úgy néz ki, hogy az idei ősz egyik legfontosabb témája az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) lesz. A TTIP-tárgyalások állítólagos zsákutcába jutásával kapcsolatos hírek lehetővé tették, hogy végre érdemi figyelem irányuljon a CETA-ra is, amely egyrészt legalább olyan veszélyes mint a TTIP, másrészt az Európai Bizottság szeretné, hogy a tagállamok az ősz folyamán aláírnák ezt a megállapodást Kanadával. Az európai és kanadai civil szervezetek viszont mindent megtesznek, hogy keresztülhúzzák a multinacionális cégek és az Európai Bizottság terveit. Ezért meghirdették az „Autumn of Action” kampányt – magyarul talán az „Ellenállás ősze” lehetne a legjobb fordítás –, amelynek keretében számos demonstráció volt és lesz szeptember folyamán. Kezdésként a németek és az osztrákok adták meg az alaphangot: szombaton hét német nagyvárosban voltak CETA- és TTIP-ellenes megmozdulások, amelynek keretében a szervezők becslése szerint összesen 320 ezren tiltakoztak a Kanadával illetve az Egyesült Államokkal megkötendő szabadkereskedelmi egyezmény ellen.

Ausztriában is több városban tüntettek szombaton a CETA és a TTIP ellen, összesen kb. 30 ezren vonultak az utcákra. Kedden pedig Brüsszelben volt egy 15 ezres tüntetés.

Magyarország mondjon nemet az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezményre!

Mindeközben hétfőn Szijjártó Péter külügyminiszterhez írt nyílt levélben hívtuk fel a figyelmet: az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény sérti Magyarország érdekeit, ezért azt szorgalmazzuk, hogy Magyarország ne támogassa az egyezményt. A Greenpeace, a Magyar Biokultúra Szövetség, a Magyarországért Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet által kezdeményezett levelet 107 civil szervezet írta alá.

Lázár János osztja a CETA-val kapcsolatos aggodalmakat

Hétfőn a parlamentben is téma volt a CETA: az LMP a miniszterelnökhöz intézett azonnali kérdésben próbálta megtudni, hogy támogatja-e a kormány a Kanadával megkötendő szabadkereskedelmi egyezményt. A kérdésre válaszolva Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, a szabadkereskedelmi egyezményekről nem a kormány, hanem a parlament dönt majd. Azt is hozzátette, hogy elmondta, hogy osztja az CETA-val kapcsolatos aggodalmakat.

Munkanélküliséghez, egyenlőtlenséghez, a jólét csökkenéséhez vezet az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény

Az amerikai Tufts Egyetem munkatársai elkészítették az első független tanulmányt az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény várható gazdasági hatásairól. Míg a hivatalos előrejelzések szerint 0,08% GDP növekedést okozna a CETA, a Tufts Egyetem munkatársai által használt ENSZ Global Policy Model alapján viszont az jött ki, hogy a CETA hatására
- 200 ezer munkahely szűnne meg az EU-ban
- 316-1331 euróval csökkennének a munkabérek
- csökkenni fognak a kormányzati bevételek
- 0,49%-kal csökkenne a GDP az EU-ban

Összességében tehát a CETA nemcsak a gazdasági recesszióhoz fog vezetni, de növeli a munkanélküliséget, a társadalmi egyenlőtlenségeket, negatív hatással lesz a társadalmi kohézióra egy már egyébként is bonyolult és törékeny politikai helyzetben.

A teljes anyag: CETA Without Blinders: How Cutting ‘Trade Costs and More’ Will Cause  Unemployment, Inequality and Welfare Losses
Összefoglaló itt érhető el.

Benyújtották a parlament elé a CETA-ra vonatkozó határozattervezetet

Úgy néz ki, a kormány tényleg azt szeretné, hogy a parlament döntsön a CETA esetleges aláírásáról, ugyanis kedden be is terjesztették az országgyűlés elé a H/12180 számú határozati javaslatot az Európai Unió és tagállamai valamint Kanada közötti Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás (CETA) aláírásával kapcsolatos álláspontról.

A határozati javaslat lényege: "Az Országgyűlés a Megállapodás tartalmának ismeretében egyetért azzal, hogy a Kormány a Megállapodást alá írja/nem ért egyet azzal, hogy a Kormány a megállapodást aláírja." Reméljük, úgy dönt majd a parlament, hogy nem ért egyet a CETA aláírásával. Egyelőre még nem tudjuk, mikor fog tárgyalni illetve szavazni a határozatról az Országgyűlés, amint megtudunk bármit is, hírt adunk róla.

A multik már a spájzban vannak

A CETA-val kapcsolatos üzenetünket megpróbáljuk eljuttatni a hazai közvéleményhez és a döntéshozókhoz is:
"A CETA éppúgy a globális nagyvállalatok érdekeit szolgálja: szabad utat enged a génmódosított növényeknek, illetve az óriáscégek a normál bírósági rendszeren kívül eső eljárásokban perelhetik az egészséges környezetet és az állampolgárok jogait védő kormányokat." -- írta Farkas István Tamás vegyészmérnök, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke; dr. Kelemen András orvos, a Magyarországért Egyesület elnöke és Roszík Péter agrármérnök, a Biokultúra Szövetség alelnöke a Magyar Idők hasábjain tegnap megjelent közös véleménycikkében. Ajánljuk figyelmetekbe!

Informális miniszteri tanács és trójai faló Pozsonyban

Ma és holnap lesz Pozsonyban az EU kereskedelmi minisztereinek informális tanácsülése, amelynek napirendjén szerepel a CETA és a TTIP is. Ezért a CETA-t ellenző európai civil szervezetek számos megmozdulást, rendezvényt szerveznek a tárgyalásokkal párhuzamosan. Ma délután lesz egy sajtótájékoztató, amelyen a civil szervezetek bemutatnak egy friss tanulmányt a CETA várható negatív hatásairól, majd ezt követően egy panelbeszélgetés a CETA-ról. Estefelé pedig, amikor a miniszterek közös vacsorája lesz, egy demonstráció keretében tiltakozunk a CETA ellen.

Péntek délelőtt, miközben a miniszterek a CETA-ról és a TTIP-ről tárgyalnak, lesz egy nemzetközi demonstráció, amelyre számos környező országból (Ausztriából, Lengyelországból, Horvátországból, Németországból, Csehországból és hazánkból is) érkeznek kisebb-nagyobb csoportok.  Látványelemként a Föld Barátai Európa 8 méteres trójai falovát is bevetjük, arra utalva, hogy a CETA valójában a multik és a TTIP trójai falova. Péntek délután pedig műhelybeszélgetések lesznek a CETA kapcsán.

Malmström Budapesten – tüntetés a Kossuth téren, fórum a Budapesti Gazdasági Egyetemen

Hétfőn, szeptember 26-án Budapestre látogat Cecilia Malmström, az Európai Unió kereskedelmi biztosa, hogy tárgyaljon a kormány és a parlament tagjaival a TTIP-ről és a CETA-ról illetve részt vegyen egy fórumon a Budapesti Gazdasági Egyetemen.

Ezért a Greenpeace-szel és a Védegylettel közösen hétfő délután egy CETA ellen tiltakozó demonstrációt szervezünk a Kossuth téren, egy kb. 4 méter magas, felfújható “CETA kalapács” felállításával – szimbolizálva az tervek szerint a CETA részét képező befektetési bírósági rendszert. Követeljük, hogy a kormány és az EU ne írja alá a CETA-t, továbbá azonnali hatállyal állítsák le a TTIP-tárgyalásokat! Kezdés 13 órakor a Kossuth téren, a Parlament déli bejárata előtti területen (az Andrássy-szobor környéke). 15 óra körül pedig átvonulunk a Budapesti Gazdasági Egyetem elé (Budapest, V. Markó u. 29-31.). Fontos, hogy minél többen részt vegyünk ezen a megmozduláson! Gyere el, terjeszd a hírt!

Malmström budapesti programjának nyilvános részeként lesz CETA/TTIP fórum Budapesti Gazdasági Egyetemem a Külügyminisztérium szervezésében: Párbeszéd a polgárokkal Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős biztos részvételével.  
Hát, ha párbeszéd a polgárokkal, akkor üzenjünk Brüsszelnek, hogy nem kérünk a "trójai" egyezményekből! Mondjuk el a magyar kormány képviselőinek, hogy azt szeretnénk, hogy Magyarország nemet mondjon az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezményre (CETA), amely éppúgy a globális nagyvállalatok érdekeit szolgálja mint a TTIP: szabad utat enged a génmódosított növényeknek, illetve az óriáscégek a "offshore"  bíróságokon az egészséges környezetet és az állampolgárok jogait védő kormányokat!
A fórumra szeptember 23-ig lehet jelentkezni a parbeszed@eu.hu e-mail címen.

#StopCETA! #StopTTIP!

A kínai parlament jóváhagyta a Párizsi Megállapodást, Obama az USA elnöke pedig aláírta a Megállapodás elfogadásáról szóló nyilatkozatot, így mindkét ország formálisan részese lesz a Megállapodásnak. Ezt értékelve összeszedtünk néhány érdekes tényt és ábrát Kínáról, a megújuló energiákról és a helyzetről - mennyire vagyunk megmentve?

Gondolatok a Kína-USA bejelentés kapcsán…

1. Mindkettő fontos lépés a felektől és a Megállapodás formális jóváhagyási (ratifikációs) folyamatát is előreviszi, hiszen a Megállapodást a globális kibocsátás min. 55%-áért felelős országoknak kell elfogadnia ahhoz, hogy életbe léphessen. Az USA és Kína együttesen a globális kibocsátások közel 40%-áért felelős. (A ratifikációval az adott szerződést vagy megállapodást az ország jogszabályai közé iktatják, nemzeti nyelven a szövegét kihirdetik és hatályba léptetik).

2. A bejelentés mutatja, hogy a kínai kormány komoly éghajlatvédelmi lépéseket szándékozik tenni, elismeri a nem-cselekvés súlyos hatását a kínaiakra, a kínai környezetre és gazdaságra. Ennek keretében vállalnák, hogy 2030-ig 60-65%-kal csökkentik az egységnyi GDP-re eső üvegházgáz-kibocsátásukat 2005-höz képest, és hogy az energiamixük legalább 20%-át megújulók teszik ki 2030-ra. Ehhez a gazdaságot alacsony kibocsátásúvá alakítják át, fosszilis energia helyett megújuló energiába fektetnek be. Ez a kínai kibocsátás-csökkentési terv azonban egyelőre csak szándéknyilatkozat.  A Párizsi Megállapodás alapján nem kell nemzetközi jogi kötelezettséget vállalniuk, tehát anélkül hagyhatják jóvá a Megállapodást.

Mindenesetre a gyorsan növekvő ill. fejlődő országok egyelőre többet vállaltak a Megállapodáshoz a kibocsátás-csökkentés terén, azaz lehetőségeikhez képest jobban kivennék a részüket, mint a fejlett országok. Viszont még ennél is több és sürgősebb vállalásra van szükség a klímaváltozás kordában tartásához.

3. Obamát otthon sokan próbálták meggyőzni, hogy az USA ne írja alá a Megállapodást, köztük republikánus szenátorok. Az USA formálisan részese lett a Párizsi Megállapodásnak az azt „elfogadó” nyilatkozat elnöki aláírásával és átadásával. Az okmányt szokatlan módon a G20 idején Kínában adta át az USA-elnök (és a kínai elnök is) az ENSZ-főtitkárnak.

Anno éppen az USA miatt nem lett formálisan Párizsi Jegyzőkönyv (a Kiotói Jegyzőkönyv mellett) , hanem Megállapodás. Így az USA-nak nem kellett ratifikálnia, hanem úgy tekintették, hogy az „csak” az eredeti 1992. évi klímás ENSZ Keretegyezmény egy végrehajtási eszköze, aminek jóváhagyásához elegendő az elnöki jogkör – a republikánusok így nem tudták megakadályozni. (Ld. a Kiotói Jegyzőkönyv aláírását később a republikánus többség visszavonatta). Igaz, az USA környezetterhelés-csökkentő vállalásai eddig elég gyengék.

4. A klímaváltozás káros hatásai már világszerte tapasztalhatók, rekord-döntögető hőmérséklet-emelkedéseket mérnek, eközben a Párizsi Megállapodás még mindig túl gyenge a szükséges klímavédelmi válaszok terén. Életbe lépése esetén is legalább 3,4 C fok lenne a globális átlaghőmérséklet-emelkedés, pedig a kritikus 1,5 C fokos emelkedésen belül kellene maradni - ehhez még ebben az évtizedben kell komoly vállalásokat tenni.

5. Arra van szükség, hogy Obama elnök és más fejlett országok vezetői jelentős kibocsátás-csökkentési vállalásokat tegyenek erre az évtizedre, és a fosszilis- és atomenergiát támogató közpénz-folyamokat irányítsák át az energiatakarékos, megújuló alapú gazdaság fejlesztésére. Sok fejlődő ország már előbbre tart ebben.

Tovább gyűrűznek az EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) végét jelző hullámok. Már az osztrák kormányfő is ellenzi a TTIP-et, sőt azt is kijelentette, hogy az EU-Kanada egyezmény hatályba (CETA) lépését sem fogja támogatni Ausztria. A német gazdasági miniszter viszont továbbra is támogatja. Mi áll a háttérben?

Kedden készítettem egy rövid összefoglalót a német gazdasági miniszter által a TTIP-tárgyalások kudarcáról tett kijelentését követően kialakult helyzetről. A hét elején még úgy tűnt, hogy Sigmar Gabriel bejelentése csupán a német választási kampány nyitánya ill. egy kicsit a figyelem elterelése, azáltal, hogy ha mindenki a TTIP állítólagos kudarcára figyelve hátradől, akkor a háttérben szépen csendben keresztül lehet nyomni az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezményt (CETA), amely egyébként legalább olyan veszélyes, mint a TTIP.

Hogy ez a vélemény nem teljesen megalapozatlan, arra Glyn Moody, az Ars Technika hasábjain közzétett elemzése is aláhúzza. A szerző a cikkben arról ír, hogy Németország szociáldemokrata gazdasági minisztere  Sigmar Gabriel azzal szeretné megkoronázni politikai pályafutását, hogy a jövő évi választásokat követően szeretne az ország kancellárja lenni. Ehhez egyik lépésként azt használja fel, hogy beáll az egyre népszerűtlenebb EU-USA szabadkereskedelmi egyezményt kritizálók táborába. Ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet a szerző, hogy miközben Gabriel erősen kritizálja a TTIP-et, az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményt, a CETA viszont továbbra is teljes mellszélességgel támogatja. Gabriel ugyanis nem szeretné, hogy ő maga, vagy pártja, az SPD úgy tűnjön fel az emberek - de talál leginkább az üzleti szféra - szemében, mint aki "kereskedelem-ellenes" lenne. Ennek bizonyítására tehát Gabriel továbbra is támogatja a CETA-t, miközben megpróbál szavazatokat szerezni a nagyobb, és jóval ismertebb TTIP elutasításával.

Számos, TTIP és CETA ellen küzdő civil szervezet aktivistái egyetértenek ezzel az elemzéssel. Sokan azt mondják, hogy a CETA valójában a TTIP becsempészése a hátsó ajtón (vagy más szóval a TTIP trójai falova). Annak illusztrálására, hogy a CETA legalább olyan veszélyes egyezmény mint a TTIP, még a nyár folyamán készítettünk egy háttéranyagot az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) veszélyeiről. Az anyag rövid összefoglalója itt elérhető. A hét elején pedig kanadai és európai civil szervezet hozta nyilvánosságra egy tanulmányt, amely azt mutatja be, hogy a CETA veszélybe sodorja az európai élelmiszerbiztonságot.

Az első hírekben még mindenki a TTIP-ről beszélt csak (ill. Gabriel egy picit fényezte a CETA). Gabriel bejelentését először cáfolta az Európai Bizottság, majd Angela Merkel valamint az amerikai kormány szóvivője is. Tovább borzolta viszont a hullámokat a francia miniszter, aki kedden már belebegtette, hogy Franciaország szorgalmazni fogja a TTIP-tárgyalások leállítását fogja szorgalmazni. Szerdán már arról szóltak a hírek, hogy most már Ausztria sem támogatja a TTIP-t, de a CETA-ról ekkor még mindig nem esett szó. Csütörtökre viszont a helyzet még tovább gyűrűződött, ugyanis ekkor már arról számoltak be a hírügynökségek, hogy Ausztria a TTIP mellett a CETA-t is ellenzi. Egy szerda esti rádióinterjúban ugyanis azt mondta az Christian Kern osztrák kancellár, hogy Ausztria a Kanadával kötendő szabadkereskedelmi megállapodás ügyében is hajlandó konfrontálódni az Európai Unió más tagállamaival. Végre a CETA ellen is kezdenek fellázadni egyes EU-tagállamok? Talán még nem késő... Most, hogy Ausztria végre beharangozta, hogy nemet mondanának a CETA-ra, reméljük más tagállamok is beállnak a sorba. Jó lenne, ha a magyar kormány is nemet mondana a CETA-ra, ami az Országgyűlés június 13-i határozata alapján teljesen megalapozott döntés lenne.

Mindenesetre talán nem véletlen, hogy a német gazdasági miniszter TTIP tárgyalások kudarcát sugalló kijelentését követően néhány napon belül eljutottunk oda, hogy már reális esély mutatkozik az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény megakadályozására. A Brexit, és átalában az EU egyre erősödő válságának egyik fő tényezője, hogy az Európai Bizottság a tagállamok állampolgárainak akaratát figyelmen kívül hagyva próbál olyan politikákat ráerőltetni a tagállamokra, amelyek elsősorban a multinacionális cégek érdekeit szolgálják, sokszor az EU polgárai egészségének ill. környezetünk védelmével szemben. A görög válság során a "trojka" tevékenysége is ezt mutatta. Egyre több civil szervezet mondja - és mi is így gondoljuk -, hogyha az Európai Bizottság ill. egyes tagállamok vezető politikusai mindenáron keresztül akarják nyomni a CETA-t, amely legalább olyan rossz mint a TTIP, azzal csak tovább mélyítik az EU válságát.
Bölcsebb lenne tényleg leállítani a TTIP-tárgyalásokat és nemet mondani a CETA-ra!

#StopTTIP #StopCETA!

Megújuló energiát termelni vagy energiatakarékos fejlesztéseket végigvinni közösség bevonásával is lehet. Ha kevés a pénzünk, nincs alkalmas felületünk napelemre vagy más miatt nem tudunk önállóan belevágni, a közösség anyagi forrásai, közös tudása, ideje segítségével könnyebb lehet a beruházás és működtetés. Ráadásul így több közünk lehet a saját energiaellátásunkhoz, a közösség magát fejlesztheti; de minimum részesedik a termelt megújuló energia profitjából, az átvételi ár alapján.

A korábbi posztokban bemutatott európai példákat itthon is alkalmazhatjuk lehetőségeinkre szabva. (Következő bejegyzésünk a hazai példákról szól majd.) Mivel a finanszírozás kulcskérdés, lássuk, hogy az Európa-szerte elterjedt, közösségi energia beruházások finanszírozására alkalmas pénzügyi modellek vagy kombinációik hogyan működnek:

1. Teljes vagy részleges közösségi finanszírozás (crowdfunding)
   

Helyi lakosok, magánszemélyek részjegyeket vásárolnak, ezzel biztosítva a (céges vagy  önkormányzati fotovoltaikus (PV) erőműhöz a kezdőtőkét vagy annak egy részét. A cég – pl. a Spar Ausztriában - számára ez tiszta villamos energia beszerzést, marketinget és hosszú távú vásárlói kapcsolatot jelent. A naperőmű-részesedést vásárló magánszemélyek éves bérleti díjat vagy céges kedvezményt/kupont kapnak, a beruházás élettartamával arányosan. A cégnek ez garantált forgalom, hiszen a kedvezményt/kuponokat csak náluk lehet beváltani. A részjegy-tulajdonosok számára a banki hozamoknál magasabb éves hozamot és felelős befektetést jelent. A szerződés felmondása legkorábban néhány pl. öt év után lehetséges, eljárási díj levonása mellett.

A modell itthon hasonló lehet, országos kereskedelmi hálózatú céggel, az alacsonyabb garantált átvételi ár miatt az osztrák 5%-osnál kisebb, de még így is kedvező hozammal megvalósítható. Az energiakereskedésre jogosult napelem telepítő cégnek is előnyös, hiszen a cég átvállalja az ügyfelekkel a kapcsolattartást. A modell egyszerűbb, készpénzes változatában az üzemeltető vagy telepítő cég (pl. Bécsben a „Wien Energie”) fizeti meg az éves bérleti díjakat. Ez azonban itthon vélhetően pénzügyi tevékenységnek számítana.