Míg a világ az éghajlati válsággal kénytelen szembenézni, a szennyező cégek az Energia Charta Egyezményt kihasználva perlik be azokat a kormányokat, akik éghajlatvédelmi lépéseket tesznek.
Az egyezmény felülvizsgálatát célzó brüsszeli konferencia előtt a magyar kormánynak és az uniós döntéshozóknak küldött nyílt levelében 278 európai civil szervezet - köztük a Magyar Természetvédők Szövetsége - követeli, hogy vessenek véget a fosszilis energia beruházásokat védő rendelkezéseknek, számolják fel a befektetőknek az az Energia Charta Egyezményben biztosított különleges előjogokat.

Egy szervezet megszületésével kapcsolatban az alapító atyákat szokás emlegetni. Az MTVSZ indulásában is kulcsszerepet játszottak férfiak, például Ilosvay György, akivel jubileumi interjúsorozatunk előző cikke készült. Ám az alapító anya kétségkívül Schmuck Erzsébet. Az ő szellemisége máig meghatározza az MTVSZ-t, annak ellenére, hogy helyettes államtitkári pozíciója majd zöldpolitikusi tevékenysége miatt évek óta kicsit távolabbról figyeli a Szövetség működését. El soha nem szakadt tőle. Jelenleg az MTVSZ tiszteletbeli elnöke.

Az interjút Gadó György készítette.

Ha tudni akarod, hogy melyik százlábúnak hány lába van, őt kérdezd meg! Doktori disszertációját is a soklábúakból írta. Életét végigkíséri a zoológia, mint ahogy a környezeti nevelés is. Kisgyerekként családját kitelepítették Budapestről, így került közel a természethez. 10 évig dolgozott Zircen, a Bakonyi Természettudományi Múzeumban, utána szegedivé vált. Számos civil szervezetet alapított, mi főként kettőről, a szegedi Csemetéről és az országos MTVSZ-ről kérdeztük. Meg persze a környezeti nevelésről.

Az interjút Gadó György készítette.

2019-ben lett 30 éves a Magyar Természetvédők Szövetsége. Három évtized alatt a világ sokat változott. A problémákat egyre inkább érezzük már a saját életünkben is. Egyre többen, egyre hangosabban beszélnek a változás szükségességéről. Harminc év alatt sokat elértünk, de mégis keveset. A valódi okokat érintő változás még várat magára. A harminc évből tanulni is lehet és kell. A mai nappal egy interjúsorozatot indítunk útjára, melyben az MTvSz életében meghatározó szerepet játszó, számunkra fontos emberek szólalnak meg. Beszélnek a Szövetség életéről, és ezen keresztül a zöld mozgalomról, a hazai környezetpolitikáról, a múlt és a jövő feladatairól.

Harminc év alatt három ügyvezető elnöke volt és van a Szövetségnek. Az első cikkünkben felidézzük mit mondtak Ők, az MTVSZ megalapításának 30. évfordulója alkalmából szervezett Ünnepi Küldöttgyűlésen.

Vasárnap Ken Saro-Wiwa és társai kivégzésének évfordulója kapcsán írtam az olajiparhoz kapcsolódó nigériai vérengzésekről. Tegnapi blogbejegyzésem témája az volt, hogy egy hónapon belül meggyilkoltak három pálmaolaj-ellenes indonéz aktivistát. Nem gondoltam volna, hogy a két téma között van némi összefüggés...

Olajpálma magok egy indonéziai ültetvényen. (Fotó: ©Victor Barro, Friends of the Earth International)

Mivel nem zártam még be azt a tanulmányt, amelyen Nnimmo Bassey írt a katonaság és a nagyvállalatok közötti összefonódásról, és az ezzel szembeni nigériai ellenállásról, megakadt a szemem azon, hogy a bevezetőben "2000 ember halála" feletti sorban szerepel a "pálmaolaj-kereskedelem" kifejezés. Először azt hittem, hogy vasárnap tévesen írtam azt, hogy a 90-es években 2000 ember halt mert Ogoniföldön azért, mert a Shell és a nigériai állami olajvállalat okozta szennyezések elleni tiltakozásuk zavarta a kormányköröket, és valójában a pálmaolaj miatt haltak meg kétezren Nigériában. Aztán alaposabban megnézve a szöveget, kiderült, hogy nem tévedtem.

Azt írja ugyanis a szerző, hogy a gyarmati politikában a kereskedelem és a katonai tevékenységek összefonodásának hosszú históriája van. Példaként felhozta hogy 1895-ben a brit tengerészet felégetett egy Brass nevű települést, hogy biztosítsa a brit korona fennhatósága alá tartozó állami vállalat Royal Niger Company monopóliumát a pálmaolaj kereskedelemben a Niger-folyó mentén, a köztes szereplők kiiktatásával. Becslések szerint kétezer ember vesztette életét a támadás következtében.

A másik példában pedig a már vasárnap említett történet szerepel, amelyben arról ír, hogy a nigériai kormány által 1994-ben a Shell tevékenysége által okozott szennyezések elleni tiltakozás leverésére létrehozott különleges alakulat brutális akciói következtében több mint kétezren haltak meg Ogoniföldön.

Tehát nem tévedtem, a pálmaolaj és a kőolaj egyaránt több ezer áldozatot szedett már Nigériában. Ideje nemet mondani mindkettőre!

Kapcsolódó írásaink:

• Azt hittük olaj, de vér volt
• Egy hónap alatt három környezetvédő aktivistát öltek meg Indonéziában